Dunántúli Napló, 1951. május (8. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-20 / 115. szám

1951 BfA XUS 20

N R PL O

8

A Magyar Népköztársaság minisztertanácsának határozata a termelésben részvevő nők számának emeléséről

Áa egyre növekvő munkaerőszük- «églet fedezése, a nők életkörülményeinek megjavítása, technikai és kulturális felemelkedésük előmozdítása érdekében a Magyar Népköztársaság minisztertanácsa nagyjelentőségű határozatot hozott a termelésben résztvevő nők számának emeléséről. A határozat intézkedik a feltételeknek biztosításáról, amelyek lehetővé teszik a '.nők lényegesen nagyobb számban valló elhelyezkedését olyan szakmában, ^amelyekben eddig kevés volt a női ’munkavállaló.

Ennek előmozdítása érdekében: A j minisztertanács előírta, hogy a népgazdaság és az államigazgatás minden területén a felmerülő új munkaerőszükséglet jelentős részét, általában 50 százalékát, női munkaerőkkel kell fedezni. Az arány magasabb a közlekedés, valamint a kereskedelem és a szolgáltató vállalatok területén, ahol az adminisztratív és előadói munkakörökben új felvételkor mintegy 80 százalékban kell nőket alkalmazni.

Erőteljesen fokozni kell a nők bevonását a szakmunkásképzésbe. A szakmunkásképző-tanfolyamokon általában 30-50 százalékos, a mezőgazdasági gép és traktorvezetői tanfolyamokon 50 százalékos arányban kell a nők részvételét lehetővé tenni. Az értelmiségi pályákon ugyancsak javítani kell a nők- arányát. Ezért gondoskodni kell arról, hogy a középiskolát végző lányok közül a főiskolákon tovább tanuló lányok aránya ugyanolyan legyen, mint a fiúké.

A technikumok első osztályaiban harminc-harmincöt százalékra, a műegyetemen és agráregyetemen húsz százalékra, a közgazdasági egyetemen és főiskolán pedig harminc százalékra keli emelni az elsőéves leánykáit- gatők arányát.

A minisztertanács intézkedett arról is, bogy a dolgozó nők szakmai fejlődését minden vonalon elősegítsék. Az üzemekben, vállalatoknál különös gonddal támogassák az új munkakörbe került nőket munkájuk megfelelő elvégzésében, szakmájuk elsajátításában. Az arra érdemes, a szaktudásukat fokozó nőket megfelelő arányban elő kell léptetni.

A minisztertanács elrendelte, hogy a családos asszonyokat általában a lakóhelyükhöz közel lekvő munkahelyre kell beosztani, a házaspárok áthelyezésénél pedig ügyelni kell arra, hogy a férj és feleség hosszabb időre ne szakadjanak el egymástól.

Abból a célból, hogy a nők fokozottabb munkavállalását lehetővé tegye, a minisztertanács elrendelte, hogy:.

a felemelt ötéves tervnek megfelelően jelentősen emelni kell a bölcsődei férőhelyek számát és minden olyan üzemben, ahol 250 főnél több nő dolgozik, kis-bőlcsődéket kell létesíteni,

azokon a területeken, ahol a bölcsődék és óvodák férőhelyszámában

hiány van, a bölcsődékben és óvodákban csak olyan gyermekeket lehet elhelyezni, akiknek mindkét szülője dolgozik,

a bölcsődékben, óvodákban, iskola- napközi otthonokban az élelmezést meg kell javítani és az ellátásáért egységes térítési rendszert kell bevezetni,

az említett intézmények nyítvatar- tását úgy kell szabályozni, hogy a szülők gyermekeiket minden műszak tartamára elhelyezhessék.

Elrendelte végül a minisztertanács, hogy a munkában álló nők háztartási munkájának megkönnyítésére külön tervet kell kidolgozni, amely foglalkozik a kőzétkezés kiterjesztésével, a mosodák munkájának megjavításával, a,háztartási kisgépek és eszközök Sokozott gyártásával és forgalomba- hozatalával, s más hasonló intézkedésekkel. Foglalkozik az üzletek nyitvatartási idejének olyan szabályozásával is, amely lehetővé teszi, hogy a dolgozó nők munkájuk után elvégezhessék bevásárlásaikat.

Madrid dolgozói hatalmas arányú tiltakozó megmozdulásra készülnek május 22-én

Madrid dolgozói május 2?,.én hatalmas arányú tüntetésre készülnek a fasiszta terror-rendszér ellen. Mint az AFP tudósitója jelenti, a spanyol fő. városban a röpcédulák tízezrei felhívják a dolgozókat, hogy május 22- én lépjenek sztrájkba, ne használják a közlekedési eszközöket, ne vásárol, janak az üzletekben és ezen a napon ne látogassák a színházakat és egyéb szórakozóhelyeket.

A május 22-i általános tiltakozó

megmozdulásra felszólitó röpcédulá. kát már a francia sajtó sem tudja el. hallgatni. A csütörtöki madridi lapok kénytelenek voltak említést tenni a hatalmas méretű tiltakozó tüntetés előkészítéséről, ugyanakkor a legsúlyosabb következményekkel fenyeget, ték meg Madrid dolgozóit.

Semmiféle terrorral nem lehet azonban megtörni az elképzelhetetlen nyo_ mórban élő spanyol dolgozók harcát a Franco-fasizmus ellen.

KÉT SZERKESZTŐSÉGBEN

Réssietek Zasslavszhij elvtárs újságiróisholai előadásából

Nemrég Belgiumijain, Brüsszelben jártam. Belgium gazdag kapitalista or_ faág és sok nagy burzsoá újság van ott. Meglátogattam az egyiket, a Le Sorr-nak szerkesztőségét és meglátogattam egy kommunista újság szer. kész tőségét, a Drapeau Rouge szerkesztőségét.

— A bitrxttoá ú jság szerkesztősége a város középpontjában nagyon for. galmas és nagyon gazdag környezet ben van. Hatalmas, sokemeletes, palo- tára emlékeztető épületben van. Az épület falai márvánnyal vannak kirakva mindenütt nagy tükrök ékesítik a falakat, hatalmas ajtói vannak, arannyal kivert kerettel és a kapuban portás áll. Amint a bejáraton belép, hatalmas tölgyfaburkolatú terembe jut ar ember. Mindenfelé csillogás, ragyogás. Büffó ia van itt. Általában minden nagy gazdagságról beszél. Amikor az ember bemegy az igazgató szobájába, -—• helyesebben szólva annak a szobájába, akinek a tulajdonát képezi ez az újság — az az érzése, hogy az újság középpontjában van. Ez a fények-fénye. Azonban itt újságírók nincsenek. Itt senkisem ír. Itt csupán hirdetéseket vesznek fel, itt kereskednek az újsággal, mivel en. nek az újságnak a lelke, a lényege a hirdetés, az újság kereskedelmi' résszé. Az újság jövedelmének forrása, gazdagságának forrása ez. Mintha valami nagy áruházban, lenne itt az ember, ahol eladnak, árusítással foglalkoznak. A kereskedelmi hirdetések az újság hasábjainak nagyobb részét foglalják el. Felmerül a kérdés, ki tulajdonképpen ennek az újságnak a tulajdonosa és hogya^ keletkezett ez az újság.

. — íme, ennek as újságnak a tűr- ténete. Az újság néhány évtizeddel ezelőtt keletkezett, A gazdája egy kupec, egy kereskedő, aki kereskedelmi hirdetések gyűjtésével foglal, kozott. A legkülönbözőbb cégektől, áruházaktól "vett fe] hirdetéseket, és ezeket újságokban elhelyezte. Ezen keresettl Később eszébe jutott, hogy miért kelljen neki az újság részére is keresni , és úgy határozott, hogy maga indít újságot.

Semmiféle köze nem volt sem a néphez, sem valamiféle mozgalomhoz politikai párthoz. Egyszerűen kereskedő volt A lap, amelyet indított, hirdetések közlésével is foglalkozott és úgy mellékesen, voltak benne cikkek és egyob írások. Minthogy a burzsoá újságoknak is valamilyen politikai jellegük' van, — vannak kimondottan reakciós újságok, vannak liberális újságok, —• meg kellett állapítani azt, hogy milyen lesz az új újság iránya. Ö maga reakciós volt. De úgy látta: a legjövedelmezőbb irányzat a liberá. lis irányzat és ezért az újság liberális újság lett. A laphoz meghívott liberális- szerkesztőt és újságírókat- így lett

Belgium legnagyobb újságja liberális •újság.

— Amikor ott voltam, észTevet. tem, hogy a munkalársak között bizonyos félelem uralkodott. Az újság régi gazdája meghalt és . két leányáé lett az újság. Az egyik leány férjnél volt, a másik még nem. Ez az újság írókat nagyon nyugtalanította, hogy vajjon kihez is fog férjhézmenni a másik leány. Amennyiben a leány klerikális világnézetű reakciós férjet fog választani, akkor az újság is klerikális-reakciós újsággá változna. De ez a félelem nem volt túlságosan nagy, azért sem, mert az ott dolgozó újságírók úgy gondolkoztak, hogyha az újság liberális, akkor liberális mó. dón írnak benne, ha pedig .klerikális- reakciós, akkor majd klerikális-reakciós módon fognak benne írni. Mert az ottani újságírók .számára az újságírás nem politikai meggyőződés kérdése, hanem csak kereseti lehetőség, foglalkozás, és úgy írnak, ahogy ezt tőlük megrendelik.

— Nemcsak a förovattal, tehát a hirdetés osztályával akartam megismerkedni, hanem meg szerejtem volna tudni, hogy hogyan élnek egy nagy burzsoá újság munkatársai. Kiderült, hogy a tulajdonképpeni szerkesztőség, be egy hátsó bejáraton, egy mellékutcáról kell bemenni. Ez az utca mocskos, szűk volt.' A kapun betérve, át kellett hágni elszórt papirhalmazokon, mindenféle hulladékon. Keskenv- kis rogyadozó lépcsőn mentem fel és egy nagy raktárhelyiségbe jutottam. Ez volt a szerkesztőség. Ebben a nagy helyiségben, amely leginkább valami csűrhöz hasonlított, 40—50 ember dolgozott. Minlha valami gyár lett volna, amelyben az újságszavak készülnek. A szerkesztő egy üvegfülké ben ült, úgy helyezkedett el, hogy minden’ ott dolgozó munkatársát állandóan, szemmel tarthasson.

_ így fest ez a nagy burzsoá újság. Igen szemléltetően bontakozott itt ki, hogy a burzsoá újság nem egyéb, mint kapitalista vállalat, melynek célja a haszon és vezetője maga a kapitalista.

Ott voltam tehát azon a helyen, ahol a rágalmakat, hazugságokat gyártják a kommunisták ellen, a Szovjetunió ellen, a népi demokráciák ellen, ahol mérgező anyagot gyártanak, a népek megmérgezésére. Láttam azt. a világot, amelyben a becsületes újságíró nem képes élni.

— bgy belgiumi barssoá újságtól beszéltem most, de ezek a jelenségek, amelyekről itt szó volt, jellemzőek az egész burzsoá. sajtóra, különösen az amerikai sajtóra, amely felett a vezetést a nagy finánciőke tartja kezében. A kapitalista országokban egy szörnyű bűnözés folyik, ezt úgy hívják: prostitúció. Ez abból áll, hogy a kapitalisták rákényszerítik a maguk

anyagi eszközeivel a nőket, hogy

őket testükkel szolgálják. Ennél még szégyenletesebb még szörnyűbb bűn, amikor a kapitalisták rákényszerítik az újságírókat, hogy kereskedjenek lelkiismeretűkkel, nézeteikkel, gondolataikkal.

—• Fojtogató volt számomra a le, vegő ebben a burzsoá újságszerkesztőségben, abba^ a szerkesztőségben, ahol minden a pénznek, a haszonhaj- hászásnak van alávetve és ahol nyomát sem találni a becsületnek, az emberi magatartásnak. És nagy sajnálat, fogott el engem e^ek iránt atz emberek iránt, akik talán nem is mind a legrosszabbak közül valók, de akiket a kapitalisták rákényszerítenek arra, hogy rágalmakkal hazugságokkal k-e_. reskedjenek.

— Tele tüdővel lélegacttem fel,

amikor aztán meglátogattam a belga kommunisla újság, a Drapeau Rouge szerkesztőségét. Nem nagy újság ez. Egy kis apró épületben van a szerkesztősége, Brüsszel külvárosában. Hirdetési irodájuk egyáltalán nincs, mert ők nem foglalkoznak hirdetésekkel. Idegen nyomdában, kapitális. Iák nyomdájában nyomják az újságot, mivel nincs meg a szükséges anyagi eszközük ahhoz, hogy saját- nyomdájuk legyen. Kapitalista országban minden eszköz, amely újság kiadásához szükséges, a kapitalisták kezén van, a papírgyártástól kezdve a nyomdáig. Talán nem is kell arról beszélni, hogy az újság munkatársai keveset keresnek, alig annyit, ameny- nyi elegendő életük fenntartásához. De igen kellemes és igen boldog érzés volt cgyültlenni ezekben a szűk, kis helyiségekben a kommunista újságírókkal, a kommunista sajtó dolgozóival. Nem könnyű a munkájuk, nap, mint nap, a rágalmak és a lá- madások egész özönét árasztja reájuk a belga kapitalista sajtó, de valamennyien vidáman és lelkesen dolgoznak, mivel a meggyőződésüknek megfelelően dolgoznak, írnak, a maguk gondolatait, a maguk szándékait írják meg és mivel tudják, hogy tiszta, nagy és nemes ügyet szolgálnak. Ezért újságjuk óles, bátor és merész és az olvasók,nagy szeretettel és érdeklődéssel olvassák.

— Igen mély, gyökeres az ellentét, amely a kapitalista újság és a kommunista újság és újságíró között, tátong. A burzsoá újságnak nincs becsülete. Az olvasó megveszi, de nem hisz szavának. A munkásolvasó pitidig hisz újságjának, szereti és megbecsüli. A kapitalista újság a gazdagok kis csoportját szolgálja. A munkásosztály újságja pedig a népet, szolgálja és csak a népet szolgálja. És éppen ezért a kommunista újságíró ügye tiszta, nemes és becsületes ügy.

Rudolf Slansky elvtárs, Csehszlovákia Kommunisla Pártja lötitkárának ünnepi beszéde a Párt 30 éves fennállásának évfordulója alkalmából

Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának a Párt megalakulása 30. évfordulója alkalmából tartott, ünnepi ülésén Rudolf Slansky elvtárs, a Párt főtitkára mondott ünnepi beszédet.

— Harminc évvel ezelőtt — kezdte beszédét Slansky elvtárs, •— alakult meg munkásosztályunk harcos élcsapata, Csehszlovákia Kommunista Pártja.

— 1919-ben és- 1920-ban az ú j csehszlovák rendszerben még nem dőlt el, hogy a további fejlődést a burzsoázia. vagy a munkásosztály fogja-e irányítani. Ebben az időben a Csehszlovák Szociáldemokrata Párt az ausztro, marxizmus befolyása alatt a burzsoá hatalom megszilárdítását mozdította elő. a Szociáldemokrata Párt ellenzéke, amelynek vezetői Smeral és Zá- potoczky, Pártunk megalakító), voltak, az opportunistákkal szemben az orosz bolsevikok példáját akarta követni. A burzsoáziával szövetkezett szociáldemokrata vezetők 1920-ban vérbe fojtották a hatalmas tömegsztrájkokat. A

munkások kiontott vére megmutatta a dolgozó népnek, hogy a felszabaduláshoz egyetlen út, az orosz bolsevikok útja vezet.

— Az új Párt megalakításánál nagy érdemei vannak Smeral és Zápo- toczky elvtársaknak, — mondotta Slansky elvtárs, — akik tudták, milyen felbecsülhetetlen érték a széles néptömcgekkel való kapcsolat.

Slansky elvtárs ezután a burzsoázia nyers terrorja elleni küzdelem éveiről, majd a Szovjet Hadsereg által felszabadított csehszlovák nép győzelméről beszélt. Beszéde, további során az 1948 februári eseményekről, emlékezett meg.

— Harmincéves párttörténetünk mindenekelőtt arra tanít bennünket, — mondotta befejezésül, — hogy Pár tunk bolsevik fejlődését csak az a testvéri támogatás tette, lehetővé, amelyet a nemzetközi munkásmozgalomtól, elsősorban a Szovjetunió

I Kommunista (bolsevik) Pártjától ka- I pott. ,

Johnson szenátor javaslata a tüzelés beszüntetéséről és a fegyverszünetről

Az északkoreai csapatok és a kínai önkéntesek újabb támadásáról szóló koreai hírekkel kapcsolatban Johnson, szenátor javaslatot terjesztett az n.me- rikai szenátus elé, melyben indítványozza: bocsássanak ki felhívást a tüzelés' beszüntetésére és a kJreai fegyverszünet kihirdetésére június 25-i hatállyal.

A javaslat felhív arra is, hogy a megjelölt napig „az Egyesült Nemzetek Szervezetének csapatai vonuljanak vissza a 38. szélességi foktőidéire, a-z északkoreai és ldnai csapatok pedig a 38, szélességi foktól északra.“ A javaslat szövege a többi között így hangzik:

•rMivel teljes esztelenség lennP és nem volna méltó századunk embereihez, ha megeng'ednők, hogy egy har madik világháború következtében a civilizáció elpusztuljon, mivel a koreai háború szemmellát. halóün kilátástalan konfliktus amely bármelyik pillanatban világégéssé vál. hat,

minthogy az észak- és délkoreaiak, a kínaiak és az Egyesült Nemzetek Szervezetének csapatai, több, mini egymillió embert vesztettek és az egyetlen konkrét eddigi eredmény.- a koreai népnek okozott leírhatatlan szenvedés,

minthogy az USA népp hagyományainál lógva a legnagyobb tiszteletei és ragaszkodást érzett és érez továbbra is a kínai nép iránt, minthogy az USA népe már régen elismerte a Monroe-doktrina helyességét, amely Ázsiával kapcsolatban nyilván kimondaná: ,Ázsia az ázsiaiaké1,

minthogy az amerikai nép politikája régtől lógva abban nyilvánul meg, hogy egyetlen országnak sem szabad arra törekednie. hogy kormányzati formáját valamely más országra, vagy népre kiterjessze,

minthogy az istenfélő és békeszere,, tő emberek számára sohasem késő az az őszinte törekvés, hogy végelvessenek az emberek hasztalan pusztítása, nak:

a fentiekből parancsaiban következik és a szenátusnak is az a véleménye, hogy az Egyesült Nemzetek Szer. vezetőnek. felhívást kell intéznie mindazokhoz az országokhoz és csoportokhoz, amelyek ma Koreában há. borút folytatnak, fel kell hívnia azokat a tüzelés beszüntetésére és a fegyverszünet kihirdetésére, . amely 1951 június 25-én, koreai időszámítás szerint reggel négy órakor lépne életbe.

Eddig az időpontig az Egyesült Nemzetek Szervezetének csapatai vonuljanak vissza a 38. szélességi föle. tói délre iekvő pontokra, a velük szembenálló csapatok pedig a 38. szélességi foktól északra fekvő pontokra. 1951 december 31-ig cseréljék ki. a koreai háborúban ejtett összes foglyokat és az összes nem-koreaiak, mind a katonai, mind a nem katonai szeme, lyek — a szokásos diplomáciai képviselők kivételével — hagyják cl Észak- es Dél-Kotea területéi.“

A koreai néphadsereg főparancsnokságának hadi jelentése |

Phenjao (TASZSZ). A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága jelenti május 18-án:

A néphadsereg egységei, szoros együttműködésben a kínai önkéntesekkel, minden arcvonalon sikeresen visszaverik az amerikai-angol- intervenciósok ellentámadásait, dél felé vetik vissza őket és súlyos veszteségeket okoznak nekik emberben é* hadianyagban.

Pssk Hen-En nyilatkozata az amerikai intervenciósok okmánybamisításáról

Pák Hen-En, a Koreai Népi Demo kratikus Köztársaság külügyminiszte re a következő nyilatkozatot juttatta el az Egyesült Nemzetek Szervezeté hez:

A Koreai Népi Demokratikus Köz társaság kormányának tudomása van arról, hogy az amerikaiak koreai pa rarcsnoksága május elején két okmányt terjesztett az ENSZ elé ,,Aí északkoreai hadsereg vezérkara 2 osztályának parancsa“, valamint ,.Az északkoreai hadsereg 4. gyaloghíd osztálya parancsnokának parancsa' gyanánt — hangzik a nyilatkozat. — Felhatalmazásom Van arra, hogy kijelentsem: a két említett okmány durva hamisítvány_ amelyet az íme. rikai parancsnokság azért gyárzott hogy megtévessze a. világ közvél eme nyél, amelyet az amerikaiak Koreai rablótámadása felháborít és amely az USA fegyveres inlervenciójának .neq- szüntetését követeli.. A Koreai Tépi Demokratikus Köztársaság erre illaté kés katona; szervének e nyilatkozathoz csalóit, közleménye teljesen felfedi az amerikaiak által „az északko reai hadsereg parancsai“-gyanánt beterjesztett okmányok hamis voltát,

A nyilatkozat a továbbiakban rámutat, hogy még a kalonai kérdésekben nem járalos elfogulatlan ember is könnyen felismeri, milyen ügyetlenül tákolták össze az amerikaiak ezt a legújabb hamisítványt.

Az USA kormánya abban a törekvésben, hogy igazolja a koreai nép elleni támadását, nem első ízben kísérli meg, hogy a koreai háború kitöréséért a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányát tegye felelőssé.

A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya 1950 szeptember 28-án az ENSZ-hez intézett nyilatkozatában a liszinmanisla kormány, titkos archívumának anyagai alapján, tpelyek a néphadsereg kezébe kerültek feltárta, hogyan készítették. . elő az amerikaiak és % liszinman.isták az 1950 június 25-én Észak-Korea ellen végrehajtott támadást. A koreai háború igazi bűnöseit már régen lelep. lezték az egész világ előtt és a bünö sok nem menekülhetnek el a felelősség elől. Az amerikai imperialisták semmilyen hamisítványok segítségével sem igazolhatják koreai rablótámadásukat — fejeződik be a nyÜatko. zat.

Német bányász fiatalok konferenciája

A német fiatal bányászok konfergn- ciáját,. amelyet az Eszak-Rajna Wrsst- laljai kormány betiltott, az ifjúság megtartottá a teutoburgi erdőben, A konferencián 700 küldött vett részt, amely határozatot fogadott el, melyben kijelentik, hogy nem hajlandók r bonni kormányért meghalni. Egyben felhívták az ifjúságot, hogy szervezzék meg az ellenállást az űjrafelfegy- verzés ellen és alakítsanak a háború ellen, valamint a békeszerződés még ez évben való meghűléséért népszavazási bizottságokat,