Dunántúli Napló, 1951. május (8. évfolyam, 101-124. szám)
1951-05-20 / 115. szám
4 NA P L O 1951 MÁJUS 29 Az európai népek agy vették kezükké a béke megőrzésének ügyét ,.A b.áború ellen folytatott harc döntő szakaszába lépett, — a népek -megér- tették, hogy az imperialisták háborús uszító propagandája, a katonai költségla egitz iparágakat bénítanak meg a sztrájkok. Olaszországban kedden több mint egymillió közalkalmazott sztrájk, ja az ország egész állami életét megvetésck növekedése és a fegyverkezési verseny elkerülhetetlenné lefiefi a hú_ borút.“ — mondja a Béke Világtanács elnökségének Kopenhágábari hozott határozata. bénította. A sztrájkolók mindenütt ma. gaáabb bért követelnek, s tudják, hogy követelésük csak a háborús előkészületek megszüntetésével teljesíthető. A sokrétű békeharc egyik legerősebb fegyvere a Béke Világtanács határozatának megvalósításáért, az öthatalmi békeegyezmény megkötéséért folyó aláírásgyűjtési mozgalom. A világ minden részén naponta újabb tíz- és százezrek neve kerül a különböző nyelveken írt békeívekre. Ez a sokmillió aláírás mind békét követel és minden aláírót fokozottabb békeharcra kötelez. Hazánkban és Bulgáriában külön.külön ötmillió felelt jár, a Román Népköztársaságban 8,311.058 a békekövetelést aláíró dolgozók száma. Olaszországban, Firenze város környékén, — amikor hivatalosan még meg sem indultak a békealáírások, — már addig is több mint 300.000 békealáírást gyűjtöttek. A népek így fognak össze egy em. bérként és harcolnak közös céljukért, a békéért, a közös ellenség, az imperialisták ellen. A hatalmas békeharc e néhány eredménye is megmutatja, hogy a százmilliók megfogadták Sztálin elv- társ szavait: kezükbe vették a béke megőrzésének ügyét és végig kitartanak mellette. Erősödik a dolgozók sztrájkmozgalma MADRID A békéért harcoló százmilliók nap- ról-napra világosabban látják, hogyan növekedik a háború veszélye. Tisztánlátásukat elsősorban a Szovjetunió hatalmas méretű békeharcának és a szovjet diplomácia világos és az imperialistákat igen kellemetlenül érintő leleplezéseinek köszönhetik. Ez a felis, mérés ad nap mint nap új erőt, kitar. több lelkesedést és elszántságot a béke harcosainak. A békéért folyó harc Igen sokrétű, s a béke harcosai eredményesen forgatják az összes rendelkezésükre álló fegyvert A béketábor országainak dolgozói új termelési győzelmekkel, békét védő hadseregeik legyőzhetetlenné tételével erősítik a béke táborát. Ugyan, akkor az imperialista országokban a békeharcosok felvilágosító munkája nyomán hatalmas sztrájkok állják útját a háborús uszítok törekvéseinek. Angliában, Franciaországban, Olaszországban. Spanyolországban és a többi imperialista országokban szinte naponA május 22-ie meghirdeíelt tiltakozó tüntetés előkészületei hatalmas méreteket öltenek. A madridi lapok hangsúlyozzák, hogy a kormány a legsú- lyosabb megtorlásokkal fenyegeti a tünlelés résztvevőit. Egyes cikkek megemlítik, hogy megfenyegetik azokat a dolgozókat, akik a kormány tula jdonában llévö nyomdagépeket Franco-elle- nes röpcédulák kinyomtatására használják fel. A párisi jobboldali Francé Soir madridi tudósítója szerint a hatóságok a spanyol fővárosban ,,komoly zavargásoktól“ tartanak. RÓMA A római villamosvasút alkalmazottai követelik a mozgó bérskálát, ezért min. den nap a szokottnál kél órával korábban abbahagyják a munkál, ' Pénteken 75.000 olasz középiskolai tanár lépett sztrájkba. A két napig tartó sztrájkkal a tanárok fizetésük és a vizsgadijak felemeléséért harcolnak. A montecatini vegyipari tröszt ér. dekkÖrébe tartozó grosseloi szénbányák munkásai kedden 24 órás általános sztrájkot tartottak, amelyet a környék más üzemeinek munkássága is támogatott. A bányászok béremelést követelnek, továbbá az elbocsátások megszüntetését. LONDON A cumberlandi grófságban fekvő Sellaficld-i atomerőlelepcn foglalkoztatott 2.000 építőmunkás csütörtökön sztrájkba lépett, mert három munkást szakszervezeti tevékenysége miatt elbocsátottak. A manchesteri kikötő 2.300 sztrájkoló munkása nagygyűlést ' tartott, amelyen a szállítómunkások szakszervezetének jobboldali funkcionáriusai felihívták a munkásokat: vegyék fel isméi a munkát. A nagygyűlés résztvevői hevesen visszautasították a felszólítást és elhatározták, hogy folytatják a sztrájkot. ZURICH Az építőmunkások a magas létfenntartási költségek elleni tiltakozásul sztrájkot indítottak és magasabb béreket követelnek. GYŐZELMÜNK SZÁMAI „Az egészségügyi ellátás javítása végett a rendelőintézeti szolgáltatást öt év alatt 92 százalékkal kell fejleszteni." (Az ötéves terv módosítására vonatkozó törvényjavaslatból.) „A gépipar fejlesztésére a tervidőszakban az eredetileg előirányzott 5 milliárd 150 millió forint helyett 7 milliárd forint összegű beruházást kell fordítani,“ (Az ötéves tervről szóló törvényjavaslat 10. §-ából.) „... Az eddiginél is jobban összpontosítjuk erőinket a nagy beruházásokra ... A budapesti földalatti vasútra 600 millió forint helyett 2 mii- liárdot javasolunk.“ (Vas Zoltán elv társnak az ö% évcs terv módosításáról szóló löu vényjavaslat előadói beszédéből.) „A közlekedési eszközök gyártása az 1949. évi termelés 400 százalékára emelkedik. Ennek során egyebek mel. lett megkezdjük a földalatti vasúthoz szükséges és a Szovjetunió által rendelkezésünkre bocsátott tapasztalatok alapján újtípusú motorkocsik gyártását.“ (Vas Zoltán elvtársnak az ötéves terv módosításáról szóló tör- vényjavaslat előadói beszédéből.) Tito „gigantikus álmát44 belepi a gaz és az iszap Bolgráddal szemben, a szerémséqi oldalon, (a Száva folyó jobb partján) Zimony felé húzódva, halott körenge teg éktelenkedik már évek óta. A belgrádi dolgozók, a gyárakba menet, keserű iróniával mutogatnak erre a „patikányszigetre", mintegy a mai uralom jelképére. Ez a ma bozótos pusz. taság, csavargók és tolvajok menedékhelye, pár év előtt még „Tito legmerészebb alkotása" hangzatos címei viselte. Azóta Titoék lelepleződtek, mint kalandorok, a terv füstbement és a nagy propagandával beharangozott „Uj Belgrad" felépítésének terve a vízbe esett. Nem kellett messze es nie, ott folyik a Duna és a Száva és a két folyó elöntötte iszapjával a re. zsim buborékemberei népámító hazugságait: az új, modern fővárost. Most porlad és omlik a halott város. A gaz felveri a képzelt „Tito- sugárút" gödreit. A téglákat málasztja az idő és széthordja a tolvajok keze. A dínármilliók most ágyúra, repülőgépre, bombára kellenek Titoéknak és Uj-Belgrádból nem lesz semmi. 1949-ben Tito sajtószervei szerényen bejelentették, hogy Uj-Belgrád építésétől • egyelőre cl kell tekinteni. Egyelőre fegyverkezni kell. a buborék szétpattant. A rombadölt épületek közt nyomor és a patkányok serege vert (anyát. i BAN TA S ^ F B ÄTA L O EC Bányásztanulók a Lengyel Népköztársaságban A lengyel bányásztanulók nemcsak a tanulásban, hanem a bánya mélyén is nagyszerűen megállják helyüket Az egyes osztályok között munkaverseny folyik. Nagy gondot fordítanak a testnevelésre. A Brno melletti zástavkai tanulóotthonnak van tornaterme, Sokol-egye- sülete. De van énekkara, zenekara is. Az otthon.szavaló- kórusa a kerületi versenyben harmadik helyen" végzett. A tanulók nevelése három irányban folyik. Megismerik a termelést, — ez a tulajdonképpeni gyakorlati kiképzés — az elméletet és a szocialista magatartás szabályait. A munkahelyeken mindenütt vidám, lelkes bányásztanulókkal találkozhatunk, A fiuknak van érzékük és kedvük a munkához, munka után pedig jól tölthetik idejüket. Minden tanulóotthonnak van olvasóköre, politikai, zenei, repülőgép-modellező, ének, színházi és fényképező köre. Hatalmas különbség van a mai tanulóifjak és azok között a nyomorult fiúk közt, akikkel 20—30 évvel ezelőtt találkozhattunk a bányák körnvékén. A mai bányásztanuló megkeres havonta 1400—1500 koronát, van rendes lakása, fürdőszobával, tusolóval. Könyvtár, olvasó- és társalgóterem áll rendelkezésére. A mai bányásztanuló egészen új ember, aki bátran néz előre, s aki az elvégzett munka után szórakozik, továbbképzéséről gondoskodik, érdekli a kultúra. A fiatalok azonban a munkahelyükön sem vallanak szégyent. Az elsőtanfolyamos Jaroslav Kronek 180 százalékos teljesítményt nyújt a munkaidő jobb kihasználásával. Hogyan válnak be azok a bányásztanulók, akik elvégezték a tanfolyamot? Vannak olyanok, akik azonnal lekerülnek a bányákba, de vannak olyanok, akik a tanfolyam elvégzése után magasabb fokú bányásziskolára kerülnek. Mojmir Minx, volt bányásztanuló, ma már a hányászfelsőiskolán tanul, odajutottak Csermák, Kudlá- csek és Böhm bányásztanulók is. Maguk a bányásztanulók is résztvesznek a fiatalok toborzásában. Két toborzócsoporlot alakítottak és intsrúktoraik vezetése mellett meglátogatják a legközelebb fekvő járások középiskoláit. Eddig 160 ifjút sikerült toborozniok. Nagyszerű érzés együtt lenni ezekkel a bányász- tanulókkal, akik szép és baráti környezetben nevelkednek és válnak a szocialista haza élenjáró építőivé, a vi- lágbéke megvédésének kemény harcosaivá. KOMSZOMOLCOK A BANYABAN A Szovjetunióban a széubányá szat hatalmas iramban fejlődött. 1040-ben 5 és félszer annyi szenet termellek ki a Szovjetunióban, mint a forradalom előtti Oroszországban, 1050-ben pedig az 1040-es éin termelés másfélszeresét érték el — ebben nagy szerepe van a szovjet ifjúságnak, a hős lenini-sztálini Kom- szomolnak, mely mindig a széncsaták élvonalában haladt. A szovjet ifjúság felismerte a bányászat fontosságát és nemzetgazdasági jelen tőségét. Számos olyan bánya van a Szovjetunióban — melyben a kom- szomolisták, ifjak, sőt ifjúsági brigádok nemcsak értékes munkát végeznek, hanem ahol az if júság vállalta a bányák fölölti védnökségei is. lyen bánya például a yorlovkai Komszomolec-bánya, melyet még a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt nyitottak meg, de amely abban az időben elhanyagolt, kis termelési kapacitású bánya volt. A komszomolcok vállal fák a bánya fölölti védnökséget, vállalták azt, hogy ebből az elmaradott bányából nagykapacitású bányát teremtenek. Valóban a fiatalok az ország minden részéből séreglettek ebbe a bányába. Uj tárnákat tártak fel, és a bánya melleit új város is nőit, az ifjúság városa, amely Komszomol- szkoje nevet kapta. A bányát Kom- szomolecnek nevezték cl. A fiatalok nagy sikerrel végezték munkájukat és különösen szép eredményeket értek el azután, hogy kiváló bányász érkezett a komszo- molisiák közé, aki megtanította őket a legújabb technikai eszközök kezelésére. Seorjeiiinió bányái ugyanis érröl-évre hihetetlen fejlődésen mennek keresztül. Már csak emlék az az idő, amikor n bányászok naponként 12 órán ál csákánnyal, baltával vágták a szenet a sötét, nyirkos, nehézlevegőjű bányákban. Már csak rossz emlék, amikor a szenet hétrétgörnyedve vonszolták ki a fejtés helyétől a folyosókra. Ma már egyre több szénkombájn jelenik meg a bányákban, amely alá- réseli és egyben ki is fejti a szenet; egyre több a bányákban a gép, úgy hogy ma már a bányász szerepe egyre inkább a gépek kezelésére szorítkozik. Az ifjúság pedig megismerte ezeknek a gépeknek a kezelését és sokam közülük a legszebb munkeredményeket érték el. A bányászifjak nem elégednek meg az clé-rt eredményekkel, hanem állandóan továbbképzik magukat. Ma a gorlovkai bányásztechnikumban több, mint 1000 hallgató tanul. A hallgatók 40 százaléka a szénbányászok gyermekei közül került ki, a többiek technikusok, mér nökök és kolhozparasztok gyermekei. Valamennyi hallgató ösztöndíj- zan részesül: az első 'évfolyam hallgatói havi 285—240 rubelt kapnak, a második 315—360 rubelt, u húr rnadik 360—435 rubelt és a negye dik évfolyam 390—470 rubelt. A kiváló hallgatók magasabb ösztön díjban részesülnek. Á& technikum hallgatói szép lakóépületben laknak. Az ifjak és lányok a technikum falai között eltöltött négy esztendő alatt, nem csak a szénbányászat technikájával kapcsolatos szakképzettséget nyerik el, hanem teljes középiskolai képzettséget szereznek. A hallgatók szabad idejükben csaknem valamennyien sportolnak. De nagy súlyt helyeznek a kultúrmunkára is. Van színjátszó együttes, dalkör, zene' kör, gyakran rendeznek kultúresté- lset. A technikum pártszervezete, a Kom.szom.ol és a szakszervezet segítségére siet a technikum előadóinak a szocialista ipar számára szükséges szakemberek kiképzésében. Fiataljaink vájáriskolában, bínyamérnöki egyetemen tanulnak A felszabadulás előtt csak a burzsoázia gyermekei járhattak hazánkban magasabb iskolába, szerezhették meg valamilyen szakmához a magasabb képzettséget. így volt ez a bányászatban is. Bányamérnöki iskolára egyszerű bányász fia egyáltalán nem, aknász-iskolára pedig nagyon ritkán került. A bányász gyermeke a felszabadulás előtt legfeljebb vájár lehetett sok évi csilléskedés, segédvájároskodás után. A felszabadulás ezen a területen is gyökeres változást teremtett. Ma már nem az úri osztály számára, hanem a dolgozó népnek tanítanak az egyetemek, főiskolák, különböző technikumok, így van ez a bányászfiatalok képzésénél is. Heller József Ferenc-aknai vájár a felszabadulás előtt gondolni sem mert arra, hogy fiát egyetemre járassa. Ma fia Budapesten bányamérnöki egyetemre jár cs bányamérnökké képezi magát. Sok olyan bányász-' családból származó gyerek tanul bányamérnöknek ma már, mint Heller József fia. De a bányászok szakmai képzésében is alapvető változások történtek. A felszabadulás előtt úgy sajátították el a bányászszakmát a fiatalok, hogy először takarító fiúként, majd csillésként, segédvájárként dolgoztak hosz- szú éveken keresztül. Nagynéha tartottak egy-egy rövid tanfolyamot és ezzel kész volt minden képzés. Ma iskolákban fanu'ják a fiatalok a bányászat mesterségét. Komlón vájáriskola működik, ahol 14—18 éves fiatalok tanulnak. Világos tantermekben folyik az oktatás, ahol a szükséges tanszerek rendelkezésükre állnak. Ezek a fiatalok nemcsak elméleti, hanem gyakorlati munkát is végeznek. Hetenként kétszer-háromszor leszáll, nak a bányába és ott gyakorlatban elsajátítják a szénfejtés munkáját. Sokan vannak olyanok közöttük, akik már az első alkalommal túlteljesítették azt a normát, amit az ott dolgozó bányászoknak megállapítottak^ Nagymányokon hasonló vájáriskola működik, ahol szintén a bányák jövendő sztahánovistáit, a szakma kitűnő dolgozóit képezik. Ezeknek a bányászfiataloknak ma már nem kell évekig végezniük takarító munkát, nem kell csillézni, hanem az iskola elvégzésével vájári minősítést kapnak és úgy dolgoznak. Amelyiknek aztán kedve és tehetsége van, tovább képezheti magát.
