Dunántúli Napló, 1951. május (8. évfolyam, 101-124. szám)
1951-05-06 / 104. szám
HATSZÁZ ÚJ LAKÁS ,,M1 TK-m csak házakat, új munkás- lakásokat, de új embereket is épí. tünk" — mondja a Hatszáz új lakás című színdarab . egyik központi alakja, Balázs vállalatvezető. Erről beszél — az új emberek, a szocialista gondolkodású emberek építéséről, neveléséről, — az egész darab. Gyárfás 'Miklós víg játéka rólunk szói, dolgozókról. A mi problémáinkat veti fel, a mi nehézségeinket áb_ rázolja, a mi hiányosságainkat, hibáinkat bírálja miközben az ellenséget a gúny, a szatíra éles fegyverével sebzi. Ez a vígjáték ízig.vérig a miénk. . Igaza van Horváth Annának, a RÖVI KÖT dolgozójának, aki így beszél válalatánál a ,.Halszáz új lakásáról: Menjetek, nézzelek meg. »Úját magatokat láthatjátok, a mi ételünkéi!" Igaza van Arató Nándornénak, a Textilnagykereskedelmi Vállalat dől. gpstöjának. aki' így győzi meg a dói. cozókat: ,.Jobban /elismeritek hibáinkul, ha megnézilek ezl a darabol/“ Megmutatja a Hatszáz új lakás írója a vígjáték derűs meséjén kérész, tül. hogyan épülnek az új emberek, hogyan nevel a szabadság a Horthy- csendörök által elnyomott rabszolgából kitűnő vállalatvezetőt, hogyan lót mái ja át. a kőművest az építés láza xzlahánovjstává, aki már nem csak a dicsőségért, a több bérért, de első_ sorban a szocializmus építéséért dol_ gozik és a cél éidekében átadja munkamódszerét dolgozótársainak. A szabadság levegője alakítja át öntudatos dolgozó nővé a szürke, örömteien gépirónát és ez a szabadság az, amely az ingadozó mérnököt, Ág Istvánt a helyes irányba terelj. De nem csak a szabadság alakítót, ta ki ezeket az embereket. A darab, akárcsak az élet. megmutatja, hogy minden újjászületett dolgozó nagy példaképünket, a szovjet embert, kövek. Balázs vállalatvezető, Ilonka, a gépírónő, Záhony párttitkár, Geréb sztahanovista kőműves a szőrijét példákon tanultak. Ag építészmérnököt is a szovjet segítség, egv szovjet ’fémkutató reális, egyszerű és mégis ragyogóan szép terv« gyógyította ki nagvzoló álmodozásaiból.' A Htuszáz új lakásnak vannak hiá_ nyösságaj is. Ném mutatja meg teljes vadságában/az éHenséget, hanem be helyettesíti'azt egy nyafka „uriiány- nyal", akinek legnagyobb gonoszterte a bérelszámolói munka szabotálása. Pedig nagyobb, komolyabb szabotázsokat végez, a befurakodott ellenség és a darab írójánpk is jobban meg kellett volna gyíílöltetnie a régi rend ittrekedt figuráját amellett' hogy nevetségessé tette. A vígjáték hangjához és szellemé hez képest naiv és énjMffpis az első felvonás egyik jelenété, mélyben Bac lázs vállalatvezető lés Nagy Klára mérnöknő kölcsönösen kijelentik, hogy nem házasodnak. Ez a jelenet inkább illik egy kabaré műsorába, mint egy realista színdarab — ha mindjárt vígjáték is, — kellős közepébe. Nagyjában és egészében azonban az új magyar vígjáték megoldotta feladatát: nemcsak gyönyörködtet, mulattat, de tanít és nevel is és éppen ezért élesen, alapjában különbözik a nem is olyan régmúlt vígjátéknak csúfolt helyzetkomikumok halmazától nyüzsgő, ízléstelen, nem egyszer drasztikus .,remekműveitől", és éppen ezért lesz nagy siker?. A Hatazázl új lakást Pálos Miklós, fiatal, tehtséges rendező rendezte. Az ő munkáját dicséri a gördülékeny mindvégig élvezete,, előadás, a jele netek hihetősége, elevensége, a szereplők biztos,, öntudatos mozgása. A második felvonás ügyes, nyílt forgó- színpndváltozása különösen nagy tetszést kelti Pálos Miklós sikerültén, ötletesen formálta még a színpadon az író elképzeléseit és a szövegkönyv alakjaiból élő, eleven embereket formált. A rendezés kisebb hibáit, a szakmai bemutató után kijavították, így a közönség előtt már mailerosruhájú, falas kőműveseik játszanak, valóban olyanok, mint az életben. A darab központi szereplői Balázs vállalatvezető és az ingadozó Ág 1st. van mérnök alakítói. Balázs elvtársat Mester János, a fiatal, tehetséges mű_ vész formálja élővé. Minden mozdulata, szava természetes, mentes minden mester*éliségiől, pózolástól. Az író száz és száz becsületes, rátermett, tehetséges vállalatvezető személyéből ápította össze Balázs elvtárs alakját, s ezt a nehéz alakítást oldja meg tő. kötelesen Mester János. Kormos Lajos, az ingadozó, de fei, lődőképes. hazáját szerető Ág Istvánt alakítja. A közönség többször jutalmazta a díszbemutatón nyiltszíni tapssal művészi, élményt nyújtó játékát. Élethűen mutatja meg. hogyan lesz az utitársból erős szövetséges. Egy- szer-kétszer kissé lúijátssza szerepét így például a második felvonásban, mikor — a szakmai bemutatótól eltérően — nem is hallja meg a látogatót bejelentő titkárnőt-.. Helyesebb és hihetőbb, ha — mint a főpróbán, — erre a bejelentésre néma gesztussal válaszol. Patassy Tibor Záhony párttitkár sze. repében kissé fakp, bizonytalan. Né_ ha elfelejti, hogy ő az üzem gazdája. Igazán szépen, élettől, kedvtől duz- zadóan beszél akkor, mikor Ág mérnököt meggyőzi a vaskutató újratervezésének szükségességéről. Ilyen emberien, melegen, őszintén kell el mondania egész szerepét is. Fogarassy Mária az üzembe betolakodott „urilány"-t alakítja. Mozdula. tai, megjelenése talán fedik az író elképzeléseit., de szavai hidegek, szén vedélytelenek. Ugyanez a meslerkéli- ség laián még bántóbb, erősebb mér. lékben megtalálható — hiszen poziliv hősről van szó, — Táncsics Máriánál is. Nagy mérnöknö mosolyai gépesek. „típusmosolyok“, hangja, lelke, sedése, nem őszinte. Nagy mérnöknö e«gy magábazárkózott, rideg emberkent. jelenik meg a színpadon nem pedig a felszabadult, a népért, a szépért, az építésért rajongó szerelmes asszonyként. A kedves, barátságos, bírálni nem szerető Zsivora mérnök szerepében sokszor mulattatja a közönséget Somló Ferenc. Dezsényi bérelszámolót, a vaskalapos bürokratát élesen karikírozza ki Kálmán György. Kedves, szeretetreméltó figurája a darabnak a Szabó Samu formázta Lóránt bácsi. Simon Böske Ág mamája is meghódítja a közönséget. A többi szereplő szervesen, jól be. illeszkedett a cselekménybe, sokban hozzájárultak a sikerhez. Csupán Arany Katónak Kárpálhy Zoltánnak és Görgényi Editnek kell még változtatnia szerepén, megjelenésén. Bartal né erőltetett, kínosan mosolygó, suta lénnyé lett Arany Kató tolmácsolásában. Gerendás Bélát, a vasgyár “igazgatóját játszó Kárpáthy Zoltánról első pillanatban azt hisszük, hogy ellenséget fog ábrázolni. Szavaival ugyan rácáfol az első véleményre,* de nem erősíti meg pozitív szerepet — a nép érdekeit néző vezető főmérnök szerepét. — átérzéssel, nem tölti meg a szavakat tartalommal, Hideg és szenvtelen. lelkesedésre, kitörésre, igazi haragra, gyűlöletre, igazi rajongásra, szereletre képtelen. Görgényi Edit a harmadik felvonás utolsó jelenetében lép színre.»Magdit, a gyárból kijövő overallos munkáslányi kellene ábrázolnia. És ez az ami nem sikerül! Senki ne-m hiszi el, hogy Magda mun. káslány és a néző abban is kételkedik, hogy Görgényi Edit valaha is látott dolgozó nőt! Néhány szól kel) szólnunk a sminkről is. Patassy Tibor, Erdélyi Ila és Arany Kató kikészítésén vát. toztatni kell. Patassy Tibor és Arany Kató arcán szinte maszkot lát a néző; Erdélyi- Ila pedig kicsit nagyon is sokat rak fel arcára a „hegyi levegőből", a pirositóbói. Utó Endre a díszletek tervezésénél és elkészítésénél ismét kitett magáért. Mindhárom felvonás díszlete szép., ötletes és ami a legfontosabb: a néző nem is gondol arra, hogy „csak" díszlet! G. L. 1951 MÁJUS 6 ’ A KÖNYV FEGYVER A BÉKEHARCBAN «Békét, békét a világnak, De ne isarnokkénvtöl, Békét csupán a szabadság Felszentelt kezétől!“ Tö6b. mint száz éve írta Petőfi -*■ ezeket a sorokat, de szavai mai értelemmel, mai időszerűséggel zengenek évszázadnyi messzeségen át. Az irodalom legfőbb feladata, hogy a világot, a társadalmi, a való életet tükrözze: — ma nagyobb és komolyabb, mint valaha. Csak az az írás (art,hal számol az emberi méltányolásra és szeleteire, amely részt vállal az élet kér dóséiból, megvilágítja problémáinkat és hozzásegít bennünket azok megoldása hoz. Messzi földrészek fiai és a mi fiaink: Kirszanov. Amado, a lengyel Broviewsky és a kínai Csu-Ci, meg a francia Eluard, az amerikai Fast és a szovjet Erenburg, meg Neruda sorai hatalmas, kórusként mind cgyhezenge- nek időn és téren át a mi Petőfink soraival. Mert az az. igazság, hogv a- szabadság és a béke, édestestvérek — igazság volt és marad az egész föld kerekén. Igazi költők tehát csak egy képpen dalolhatnak erről, ha más nyel. ven és más szavakkal morvdj 1 í< is az oszthatatlan igazságot. Az új könyvkiadás feladata, hogy közkinccsé tegye mindazt, ami a maliból haladó, ami az elnyomás leleplezésére szolgál, ami a haza. a szabadság védelmére lelkesít. A mai irodalomnak mindenekelőtt az imperializmus és a béketábor óriási kii-delmét kell tükröznie azzal a szilárd tudattal, hogy ez a világot átfogó harc csak a béke. csak a nép erőinek végleges győzelmével végződhet. így válik az irodalom az élet alakítójává. Gondoljunk csak a nemrégiben megjeleni békeharco- könyvekre; Élükön Erenburg ..A békéért!" és Versigora „Tiszta lelkiismeretű em berek" című könyvére. Mindkettőben élesen rajzolódik el<jnk a szovjet nép hősiessége és az a humanizmus, ami>l> éppen szocialista tartalma miatt nyúj főtt segédkezet a fasiszta támadásban résztvett népekntk is, hogy a demokratikus fejlődés útján előbbre jussanak. A szocializmus építésének minden- -C*- napi harcai tükröződnek a népi demokrajikus írók munkáiban is. Sadoveanu: Miirea Kekor című regénye a dolgozó paraszt harcáról szól. amit a kizsákmányoló kulák ellen vív. Mariin Préda: Egy asszony felszabadul c. könyve a román munkásnök öntudaío. sodásáról, Piflakovszky: Az ezredik vagon c. regénye a lengyel gyárak hősi újjáépítéséről, Karaszlavov és Sztanev bolgár írók írásai a bolgár partizánok hősiességét dicsérik, mig Jilemniczky: Garammenfi krón’kája, a besztercebányai felkelés napjait idézi. Howard Fast ..Clarkton“ címen a közeljövőben megjelenő írása az amerikai imperializmus aljasságait leplezi le. Nor- den: így készül a háború című könyvében a hazugságok lerombolását tűzi«» célul maga elé. és lerántja a leplet aS gresszió mozgatóerőiröl. megvilágítja! az imperialista háborús kalandok ki- robbantásának ckaif, lel akarja nyitni az emberek szemét, segíti a béke híveit a felvilágosító munkában. Burchetts Háborús előkészületek Nyugat-Német-« országban című könyvében beszámol aa imperialista hatalmaknak az ENSZ-ben végzett aknamunkájáról, a potsdami egyezményben megállapított ipari éí hadi leszerelés, valamint a Szovjetunió, nak járó jóvátétel megfizetéséin(< cl- szabotálá.sárói. A magyar írók is átérzik a szocialista építés és e. békevédelem egybeforrását és egyre elmélyültebben ábrázolják a magyar élei szocialista átalakulását. Mindenekelőtt a két bó- keantológiára gondolunk .(„Békét, békéi a világnak!" és „Békénk.őrei".) De Karinthy Ferenc: Kőművesek című regénye. Kónya Lajos új verskötete, Ju» hász Ferenc: Apám című eposza, Ur- bán Ernő: Tündérmajorja. Gergely Sándor: Falusi jelentése, Palotai Boris Pus'kásné című regénye és Máté György: A béke nevében című műv^ mind ezt bizonyítják. Az új írókon ki. víil a Magyar Klasszikusok sorozata; Eötvö.-. Csokonai, Vörösmarty. Móricz kötetei ugyanazt az ügyet szolgálják* mint a Szépirodalmi KF könyvtár melynek már az első száma is jelkép: Petőfi .,Apostol"-a. Az első kötet óta Pelöfi. Móricz, Mikszáth Jókai Fazekas. Arany János és Benjamin László válogatott írásai jelentek meg ebben a sorozatban. „Az áldott földet, hol felépül a népek boldogabb hona nyolcszázmillió ember őrzi, nyolcszázmillió katona.“ így ír Benjámin László az egyik költeményében. Majakovszkij, a nagy szov. jel költő még csete százötvenmillióról énekelhetett, — de éppen ez a százötvenmillió ember építette fel az első szocialista országot, s ntkik köszönhető, hogy a ma költői már nyolcszázmillió■ emberről dalolhatnak. Kende Sándor ,.Nem messze Dióspuszlától van e9Y S’T, amit ágy hívnak: Pap-temetö. Télen.nyáron virágba borítva áll, közel száz esztendeje. így rótta le háláját a szegény, elnyomott nép védelmezőjének, akiit a nagybirtolrosok. grófok, urak zsarnoksága kergetett a betyársorsba.“ (A dióspusztai kultúr- csoport műsorából.) ’■ * ~~ Nem lehet azt lelőni öcsém, eleven ember. Ka golyója ugyan nem lógja — mesélte a rosszul titkolt félelemtől remegő hangon az idősebb pan_ dur a mellette poroszkaió fiatalnak nekikeseredve, majd közelhajoit hozzá, mintha súlyos, kincset- érö titkol árulna el, s úgy-súgta: — Kigyózsírban íürdölt, azért nem járja a ppskagolyó... Hirtelen körülnéztek, mint a tolvajok, ha Ippáson érik.őket. Nézték, hogy a rettegett betyár. Nagy Pali — akiről éppen beszéltek — nem buk- kaiV.e fel az orruk előtt, nem halia!szik-e patkódobogás Visnyaszéplak, vagy Kaposvár« felől, a „Pali" pejlovának dobogása. Rémeket suttogott a Szigetvár-felé lovagló pandúrok fülébe a kisdennai erdő. Itt ölelkezett a Batlyhányi grófok üszögig terjedő erdeje a Kaposvárig húzódó hercegi erdőkkel, erre kódorgóit leginkább a két erdő betyárja: Nagy Paii és betyárbandája. Minden fa mögül • betyárszemeket látlak a pandúrok, minden bokorból fokost véltük villogni. Gyorsabb ügetésre nógatták lovukat, messzire kísérte őket a por, megősziive hajukat, keményre kifent bajszukat. Már feljöttek a csillagok, mikor a legfiatalabb Jáger fiú fáradtan, összelörve a hajnal óta tartó munkából hazaért. — Cssst! .— figyelmeztette csendre áz apja — csak csöndesén — és sokatmondóan , intett a jobbágylakás sarkában szuszogó alak felé: — Itt van a Pali! — suttogta és annyiszeretet égett ebben a pár szóban, minlha a saját gyermekéről, a saját édes szüléjéről beszélt volna. , A sötét odúban a gyerek szeme csak nehezen ismerte fel a tárgyakat,. Egy ideig meresztgette a szemét, mint a kandúr az éjszakába, aztán megkönnyebbülve felsóhajtott: — llát itt van... Ahogy jötjem a földről Iái lám, hogy szaglásznak utána, megint a pandúrok. De mondja csak édesapám, miért nem megy el erről a vidékről a Pali bácsi? Miért nem megy külországba, ahol tán nyugovása lenne ezeklöt e bitang uraktól, pandúroktól? — Tudod Ham, az igaz ember nem hagyja cl a hazáját akkor sem. ha bajban . van — jött. n kérdésre váratlanul felelet a sarokból. Nagy Pali Tanuljunk haladó hagyományainkból Xa^v S°ali. a be tv síi* felriadt a csöndes beszélgetésre és féloldalára kő. nyökölve kezdte pipáját tömködni. Tüzet csiholt, majd mikor már rendesen égett és jól szeleit, folytatta: — Akkor meg mégúgyse hagyja el becsületes ember a hazáját, ha az is bajban van. Pedig bizony nagy bajok vannak itt. A jobbágyot ütik- verik, éhezte tik. az urak az utolsó csepp vérünket is kiszívnák. Én meg betyárjaim nem tűrtük a verést, nem hagytuk a húsunkat sorvasztani. De sokan vannak, akik hagyják, tűrik az urak szipolyozását. Ezeket tel kell ébresztenünk, meg kell védenünk. Kis időre csend volt, csak a pipák szortyog. tak. mert közben Jáger is rágyújtott. A legkisebb fiú, a .tizenkétéves süvölvény gyerek pedig a tizenhétórás munkanap, fáradtságait feledve csillogó szemmel fülelt. . — Ma találkoztam a Battyhányi urasággal — mesélte a betyár nevetve. — Úgy kidülledt a széme. mikor meglátott, hogy azt hittem menten kiesik■ a porba. Szó nem jött. ki a száján, csak tátogott, mint a harcsa. A hajdúk, akik kísérték, szintúgy voltak. Hál én megnyugtattam: „Ne teljen az úr — mond'am neki — nem ontom ki a bélit, pedig rászolgált volna. De. ha holnap reggelig nem tesz a széplaki úlflágazás Iájához kötözve •öt szép ló. nem sokat adok az életéért az úrnak!" — ezzC] 'otthagytam. — Biztosan ezért keresnek a pandúrok is iiam — szólt közbe az öreg Jágerné. — Mégis csak el kellene futnod erről a vidékről. Nem mondom, itt. nálunk, vagy akármelyik zsellérnél a faluban bizton lehetsz, de azérC csak kiszaglásznak azok a nyomorultak. — Ne tél lsen engem Jáger mama — szólt vissza Pali. Hét faluban van nekem akármikor otthonom. Nem felejtik el nekem a jobbágyok, hogy néha.ncha segítek rajtuk. Hogy visszakövetelem az uraktól, amit jogtalanul lefognak a s7-e- gényembertől. Visszaveszem én.még azt a Battyhányi uraság lói is. pedig azt sokán őrzik! Aztán szétosztom annak, aki legjobban ráutalt. A holnapi öt.lóból is négy ezé a falué; Vigyék el nz álról, jókor reggel! — Ne léi jenek — tette hozza kis idő múlva — nem meri visszavenni azt' az uraság, amíg én élek. — Ugye, a Pali hácsi halhatatlan, nem lógja a golyó? — kérdezte bátortalanul a kis Jáger. — Hál mesélni ezt mesélik rólam — válaszolt komolyan a betyár. — Azt mondják maguk a pandúrok, de az urak is, hogy engem nem tog a golyó. Mostanában már nem is golyóval vadásznak rám. hanem pipaszárral, vagy legalább is ahhoz hasonló hegyes galya,kai töltögetnek a puskájukba a zsandárok. Persze annál kevésbbe találnak el. — Ugye. kígyózsírral kente be magát? — kíváncsiskodott tovább a gyerek és az ■ apja se intette csendre mert öt is érdekelte, mitől sebez- hetetlen a szegények védője, a betyár. — Nem fiacskám, nem kentem én meg magam semmivel — mondta Nagy Pali. és cihelődni kezdett. Kiverte pipájából-a hamut, megropogtatta a derekát, belebúji áz ujjasába. — Az anyám se huzigált keresztül a forgó kocsikerék küllői között. Azért nem talál meg engem a pandúr, azért nem ér el a golyója, azért üthetik bottal a nyomomat az uruk. mert szeret a nép, megvéd és elrejt, ha szükségem van rá. otthont találok min_ den nincstelen portán. Ilyen pedig sok van. nagyon sok van Magyarországon. Sok helyen találok hát oltalmat. Meg aztán léinek is tőlem az urak. A nép erejét is bennem látják. Tudják, hogy erősebbek vagyunk, mint ők és ha maguk valamennyien ellenük emelnék a kaszáit, vége is lenne a pünkösdi királyságuknak. — No. de kár erről beszélni, úgyse leszik meg — tette hozzá miközben kinyitotta az ajtót. Kívülről még visszaszólt: — Ne feledjék reggel a lovakat! Neked pedig, liacskám itthagyom a furulyámat, mást nem tudok adni. * Nem messze Dióspusztától, Vásárosbéc 'és Széplak közön az erdőben van egy sir, amit úgy hívnak: „Pali-temető." Hatalmas tölgyfa borítja rá sátrát a sírrahozoít virágokra, a takaros kerítésre. Soká figyelték a pandúrok zsandárok, csendőrök, ki gondozza a sírt, ki borítja friss virággal. Nem találták meg a „tettest“ egy évszázadon keresztül. A nép ápolta Nagy Pali sírját, így rótta le háláját a szegény, elnyomott nép védelmezőjének. Nagy Pali történetét még mesélni se engedték az urak de története élt, s szájról szájra járt. szeretettel beszélt róla mindenki. Sze_ retettel. megbecsüléssel beszélnek még ma is a Széplak-körüli falvak dolgozói barátjukról, az urak ellenségéről, akit a nagybirtokosok zsarnoksága kergetett a betyársorsba. Hűségesen megőrzik a betyár emlékéi valamennyien, mini amilyen becsben íarrja a vásárosbéci Jáger-unoka ma is Nagy Pali furulyáját Garami László Amíg kétezer forint eljut odáig A népművelési minisztérium komoly összeggel jutalmazta az országos téli kultúrversenyben legjobb eredményt elért falusi kultúrcsopor- tokat. így például kétezer forint jutalmat kapott a dió.spuszlai kul- túrcsoporl is, melyen ruhákat akarnak vásárolni. A jutalmat április negyedikén a megyei tanács kiküldötte „át is adta“ a diós- pusztaiaknak. A megyei tanács kiküldötte ünnepélyesen áta/dott ugyanis egy borítékot ürescn(l). s megsúgta a kultúrcsoporttagoknak, hogy a pénzt különböző bürokratikus nehézségek miatt csak pár nap múlva kapják kézhez — az üres boríték mellé. Ez történt április negyedikén. Tizennyolcadikén a népművelési osztálytól ZfjUkovícs elvtá-s végre rászánta magát, hogy a pénzt „hivatalosan“ is kiutalja. A kiutalás 22-én(!) elment a népművelési osztálytól a pénzügyi ősz. tály leié (két perc alatt egy aggastyán is megteszi a két épület között az utat), és a pénzügyi osztály „mér“ 28-án ki is utalta a dióspusztaiak pénzét. A „gyors elintézés“ közben elmúlott május elseje — ezen a napon a kultúrcsoport már új ruhában szeretett volna megjelenni, — közben eljött az ötödiké és a dióspusztaiak a bürokrácia, az aktatologató hivatalno. kok nagyobb dicsőségére még mindig nem kapták meg jutalmukat — legfeljebb egy üres borítékot — annak ellenére, hogy többízben Pé- - esett személyesen is megsürgették. Felhívjuk az esetre a megyei tanács ellenőrzési csoportjának fígyelinétl
