Dunántúli Napló, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-21 / 92. szám

ft A'P L C 195! ÁPKILLS 21 „A szovjet nép diadala a békés építőmunkában újabb sikerekre lelkesít bennünket'1 A szovjet tervjeleniés nemzetközi visszhangja Moszkva: A moszkvai sajtó több munkáslevelel közöl a háború utáni első ötéves terv sikeres teljesítésével kapcsolatban. Q Mihail Gudomszkij, a leningrádi emelő, és szállítóberendezések gyáré, nak lakatosa a Trud című lapban közölt levélben rámutat, hogy n lenin- grádiak emlékeznek a blokád napiéira és vem felejtették *1, mily nagy ká­rokat okozott a háború. Hála a Párt. a kormány és személyesen I. V. Sztá­lin gondoskodásának. Leningrad ma gyönyörűbb, mint Valaha. Ma már új, a háború előttieknél tökéletesebb gépek érkeznek Lenitiigródból a Szovjet- ország minden részebe — írja — a sztálini új építkezések és a moszkvai ielhőkarcolók építkezésének színhelyére. Mihail Brezsnyev fejlőgépkezelő, a Rosztov-területj Novcsahtinszk vá­rosából írt levelében kiemeli, hogy bányájában a szénkitermelést a hábo. rúelőtti színvonalhoz képest megháromszorozták. A munka termelékenysé­ge az 1940 évihez képest másiilszcrcsére emelkedett. Banyánk bányászai évente mintegy kétmillió rubel jutalmat kapnak.-A szovjet nép diadala a bélrés építömunkában — írja végül a bá­nyász, — újabb sikerekre lelkesít bennünket." VARSÓ A Glos Pracy című lengyel lap „A szocialista gazdaság diadala“ című ve­zércikkében a többi között ezeket ír. ja: A Szovjetunió népei a Kommunis­ta Párt és a lángeszű tanító, I. V Sztálin vezetése alatt nemcsak telje sítették, hanem jelentősen túl is tel­jesítették az ötéves terv nagy felada­tait. Az ótéves terv nagyszerű ered­ményei a szovjet rendszer fölényéneit, a szocialista gazdaságnak a rothadó kapitalista gazdaság fölötti fölényé, cek újabb bizonyítékát jelentik. SZÓFIA Az OtCcseszlven Front című bolgár lap ezt írja: A bolgár dolgozókat örömmel tölti el a Szovjetunió min­den sikere. — Ez az újabb sikere a Szovjetuniónak, a nagy barátunknak, nemzeti függetlenségünk és szabadsá­gunk leghatalmasabb támaszának nö­vekvő hatalmát mutatja. BUKAREST C. Stoica, a román minisztertanács helyettes elnöke a Scanieia című lap­ban a többi között ezeket írja: Az a tény, hogy 1950-ben Lengyelországban az ipari termelés több, mint harminc százalékkal. Csehszlovákiában 15 szá­zalékkal. Magyarországon 35 száza­lékkal, Bulgáriában 23 száza!ékka), Romániában pedig 37 százalékkal emelkedett, csak azzal a támogatássaf vált lehetségessé, ame'yben ezeket az országokat a Szovjetunió részesíti. A szovjet népnek a háború utáni Sztá­lin; ötéves terv teljesítésében aratott történelmi győzelmei hatalmas anyagi alapot jelentenek a szocializmus nagy, diadalmas országa részéről a román népnek nyújtott további testvéri tá­mogatás érdekében. BERLIN A Berliner Zeitung rámutat a Szov. jetuniónak a békés gazdaság helyre- állításában és fejlesztéséhen, vala­mint a lakosság anyagi helyzetének tovább javításában elért nagy sikerei­re. Kiemeli, hogy mindez szembetűnő bizonyítéka a szovjet gazdaságpoliti­ka békés jellegének. A Der Morgen. a Liberális Demo­krata Párt lapja is arról ír, hogy uz ötéves terv teljesítése mindenekelőtt azt mulatja: a Szovjetunió politikája n háború megakadályozásának, a bé­ke biztosításának politikája. PHENJAN A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság dlogozói nagy lelkesedéssel tárgyalják meg azokat a hatalmas eredményeket, amelyeket a Szovjet. unió ipara "és mezőgazdasága elért. Pák Den-Aj, nemzetközi Sztálinbéke- díjas kijelentette, hogy a Szovjetunió sikerei az egész haladó ós békeszere­tő emberiség sikerei. ROMA Az Unka első oldalán vastagbelűs címmel öthasábos cikkben közli a Szovjetunió háborúutánj első öt­éves terve teljesítésének adatait. A szocializmus országa, — írja a lap, — amely nem szenved háborús pszicho, zistól. minden területen fokozza ter­melését és gyorsított ütemben változ­tatja termékeny íöldekké a pusztasá­gokat. HÁGA A De Waarheid című holland lap, amely, közölte a Szovjetunió háború­utáni első ötéves tervének eredmé­nyeiről szóló jelentést, példátlan nagv példányszámban fogyott. A jelentés­sel foglalkozva kiemelte a lap. a szovjet dolgozók jólétének növekedé­sét. Miközben a nyugati országok ve. zctői esztelen fegyverkezési versenyt folytatnak — és a munkásosztályt nyomorra kárhoztatják, a Szovjet­unióban a dolgozók jói táplálkozhat, nak és ruházkodhamak. nagy össze­geket költhetnek kulturális igényeik kielégítésére, ’ MONTEVIDEO Az El Plata című uruguayi lap a terv teljesítésével kapcsolatban hang­súlyozta. hogy a Szovjetunió az 1940 évihez viszonyítva 73 százalékkal lo­kozta termelését és hogy az ipar lon- tosabb ágazataiban a kitűzött tervet jelentősen túlteljesítették. fi minisziertanács iiatárazatc! tolt a májas elsejét megelőző hsü pihenőnap áthelyezéséiül A csepeli Rákosi Mátyás Művek és más nagyüzemek dolgozói azt a kérési terjesztetek elő, hogy az április 29-i, (vasárnapi) munkaszüneti nap és má. jus 1-i Munka Ünnepe kerüljön egy más mellé és ennek érdekében az áp­rilis 29-i pihenőnap a május elsejét közvetlenül megelőző napra essék. A Magyar Népköztársaság Minis/, tertanácsa a dolgozók kezdeményezd, sének elege! léve a kövcikező határo­zatot hozza: 1. Azoknak a dolgozóknak, akiknek heti pihenőnapjuk április 2!)-re (va.sár napra! esik, ezt a pihenőnapot április SO.án, (hétfőn) kell kiadni. Ezeknek a dolgozóknak a munkaidejét április 28-án (szombaton! a rendes hétközna­poknak. április 29-én (vasárnap) pedig a szombati napokra szokásos mérték ben kell megállapítani. 2. A nvilt árusítási üzletek nyitva, tartására vonatkozólag április 28-án (szombaton) a rendes hétköznapokra április 29-én (vasárnap) a szombati napokra, április 30-án (hétfőn) pedig a kettős ünnepek első napjára vonat­kozó rendelkezéseket kell alkalmazni Házi Árpád elvtárs az új belügyminiszter A koreai néphadsereg főparanesnpkságának hadijeleníése Phenjan (TASZSZ). A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadse­regének főparalu-snok.ságu április lil­én közölte, hogy a néphadsereg egy­ségei a front keleti é.s középső részén a kínai önkéntes-osztagokkal egyillt folytatták harcaikat az ellenség ellen ts 38. szélességi köriül északra. Az elmúlt hét folyamán a néphad­sereg egységei a következő vesztesége, két okozták az ellenségnek: Megsemmi­sült vagy megsebesült több mint 5.200 ellenséges katona és tiszt, köztük kö­rülbelül 2.509 amerikai. Megsemmi­sült az ellenség 11 páncélosa és 13 gépkocsija. Az ellenség az emberben és anyagban elszenvedett hatalmas veszteségek ellenére tovább nyomul előre észak felé. Április 18-án a nép hadsereg egységei a nyugali partvidék körzetében az ellenség négy repülőgé­péi lelőtték Egy jugoszláv sportrepülő menedéket kér a Magyar Népköztársaságtól Április 18-án 17.30 óraikor egy Trojka típusú jugoszláv polgári sport, repülőgép berepült Magyarországra és vezetője jelezte leszázlási szándékát. A gép a leszállásra engedélyt kapok és egy pestkörnyéki repülőtéren földet is ért. A gép vezetője Hajnalovifs Alia, / húsz éves jugoszláv sportrepülő-oktató voll. IIajna-lovits ápriC-is 18-án lt! óra körül szálúi fel egy jugoszláviai repü­lőiéiről: llajnnloviís elmondotta, hogy a Tito-klikk egyre fokozódó fasiszta terrorja élői menekült és menedékei kér a magyar népi demokráciától. A MAI DONYEC-ME írta: I. J. ROSSZOCS1NSZKIJ IV. A munka termelékenységének emel­kedése természetesen magával hozta a bányászok keresetének jelentékeny megnövekedését, anyagi- és életviszo­nyaik további javulását. \ribolnj Saifsarjov, akinek uyja is bányász volt, öl évvel ezelőtt szállt le először a bányába. Hamarosan a réselőgé pészsvgédek tanfolyamára ment. tanulni. Elvégezve u kurzusokat eleinte réselögépész segédként dolgo­zott a 13-as számú „Kurahovku“ bá­nyában, majd pedig önálló réselögé­pész leit. Nyikolaj Szigorjov jelenleg a műszakra megállapított normát 130— 200 százalékra teljesít> és 4—0 ezer rubelt keres halmukén/. A bányászok jólétben élnek, szemé­lyes használatukra gépkocsit is vá­sárolnak. A folyó év első felében egyedid a l\ ranoarmejszki kerület bányászai több, mint 50 ,,Pobjeda" és ,,Moszkvics“ személygépkocsit vá­sároltak. A otin t/a városok és bdnyásztetepek külső képe felismer hetet! énül meg­változott a szovjet hatalom év, iben. A tömegszállások, diile'lczö szánal­mas viskók helyén, amelyekben a munkások az Októberi Forradalom előtt összezsúfoltan éllek. a Hongéi - medence üzemei és hányái körül száj —————— városok és mun kistelepek szület­tek. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom előtt a Dg nyer-medencében nem voltak iga:, városok. • A l)o nyee-medeiwe je­lenlegi fővárosa. — Sztálini) helyen — a forradalom elüt' Juzovka piszkos, elhanyagolt mun­kástelepe volt. fin­om, kocsmája, egy házközségi isko­lája és kereske­dőim i szakiskolája roll, amelybe csuk a gazdagok gyer­mekei tehették be a lábukat. Jelen­leg ez a város óriási ipari és keltű ralis központ, ipari é.s orvostudomá­nyi intézetekkel, technikumok és is­kolák szerteágazó hálózatával, nagy­számú gyógy intézményekkel, gyö­nyörű opera- és balett színházzal, ze­neiskolával sfb. A Donyec-melevci városaiban és munkástelepein astfal- Sózzák az utcákat, kuli úr paloták épül­nek. újjáalakítják a vízvezetéki és csatornahálózatot, általánosan be veze­tik a háztartásokba a gázt. Rendkí­vüli figyelmet fordítanak a donyeci városik és rnunkiís tele pék fásítására A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a belügyminiszteri teendők alól felmen­tette Zöld Sándort és helyére a mi­nisztertanács javaslatára Házi Árpá­dot választotta meg. Házi Árpád clvlárs, 43 éves n munkásmozgalomban több. mint húst éve vesz részt. A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetőségi tagja, or­szággyűlési képviselő, az Állami Ellenőrző Központ elnöke. A felszabadu­lás után négy és lé! évig Pest megye alispánja volt s az államigazgatást-’''* végzett jó munkájáért kossufh-dijat kapott. Leleplezték magukat a béke ellenségei A háború három püspöke Három püspök, Grösz József, Ham­vas Endre és Péteri József visszauta­sította a Béke Világtanács felhívásá­nak aláírását. Nem írták alá a felhí­vást, mert nem akarnak békét. 'Elárulták híveiket, akik becsülete­sen a béke mellé sorakoztak fel, de ugyanakkor elárulták saját magukat is, mert megmutatták, hogy nem vet­ték komolyan az állam és az egyház között történt megállapodást, pedig annak minden pontját az állam be­tartja. A háború három püspökének gya­lázatos fellépése megbotránkozást és tiltakozást váltott ki a becsületes em­berekből. Mi reggel beszélgettünk az asz. szonyokkal erről a kérdésről; vala­mennyien tel vagyunk háborodva — mondta Mágocsi Istvánná dohánygyá- r, mimkúsnő. — Látjuk hogy ezek a püspökök ellenünk akarnak dolgoz­ni és még a néphez hií. becsületes papokat is szeretnék eltántorítani a béke ügye mellől, csakhogy most már ezek a püspökök lelepleződtek és ná­lunk a háború híveinek nincsen be­csületük.'' Brenner Ferenc, kozármislenyi plé­bános az elsők közölt írta alá a béke: felhívást. — Mindjárt első nap. vasárnap alá, írtam a felhívást — mondta brennet Ferenc — és azzal az elhatározással Írtam.' alá. hogy még többet teszek a béliéért, mint eddig. Hirdetem tovább­ra is a békét, a békéért való mun. kát és én magam js beadási kötele­zettségemet jóval túlteljesítve, még adok árpát és zsírt a begyűjtésre. Á mi községünkben egy ember sem volt olyan, aki megtagadta volna a felhí­vás aláírását. Nem tudom magyará­zatát adni három püspökünk állás- foglalásának. Értetlenül ál, előttem-, a kérdés. Balca Béla, a Pécsi Élelmiszerkiske. reskedelmi Vállalat dolgozója a kö. vetkezőket mondotta: — A legnagyobb elítéléssel beszél­hetek csali a békének ilyen ellensé­geiről. Le kell leplezni őket, mint a béke ellenségeit. Én örültem, hogy nálunk a negyedik aláíró lehettem, ők nem örültek, hogy sokmillió em­ber után öle is odaírhatják a nevüket. Ez azt bizonyítja, hogy míg mi a bé­kéért dolgozunk, addig ők ellenünk dolgoznak. A népek számonkérik... és az ENSZ Wall-Street-i urai hall­gattak. Süketnek és vaknak tetetik magukat, pedig a népek majd észre- vétetik velük, amit ők nem akarnak észrevenni. Hazájukból, az „amerikai életfor­ma" világából hozták magukkal a gyilkolás, pusztítás szellemét ezek a gengszterek. Odahaza sem viselked­nek másként. Nemrég érkezett egy levél Bikái községbe Kanadából. A levél a többi között ezt írja: „Tudatom, hogy a Márkus majdnem áldozata l-ett ennek a rablótársasdg- nak. Vagy három héttel ezelőtt, jött haza a nyomdából este fél tíz órakor és éppen majdnem hazaért, amikor a járdán két ember leütötte, az volt a szerencséje, hogy kalap volt a fején és azon lecsúszott a tárgy, amivel ütötték és nem hall meg. Á fején ak­kora sebet ütöttek, hogy kilenc öltés­sel varrták össze, még nagy szeren­cséje, hogy ráakadlak rövidesen, mert másként ott elvérzett volna a köve­zeten. Rablótámadás volt, ezt tudjuk biztosan, r rothadt társadalmi rend­szerben. rablóbanda, útonálló társa­ságban." A banditák mindenütt banditák. Pénzért, dollárokért gyilkolnak gyer­mekeket és asszonyodat, rombolnak le békés falvakat, pusztítanak el vi­rágzó életeket. A népek száinonkcrik a banditák­tól bűntetteiket. Számonkérik ott Kanadában is. ahonnan így ír a le­vélíró: „Az itteni. helyzet nagyon puskaporos már, csak az időt kell várni..." — ós számonkérik Koreá­ban és mindenütt a világon! A gyermekgyilkosoknak, a barbár kan­nibáloknak felelniük kell tetteikért a népek ítélőszéke előtt! Az Egyetemi Orosz Intézetről kikerülő fiatalok munkájára nagy szükség van a szocializmus építésének minden területén iigKíé; ;M * tt.'í (*:(** $£■»•>»* * V « a ■'WCíW'-iiKBSz-«);. Sztálíno város. A fényképen: a ,,Douyec-medence" szálló I f> <» nye e • m edence városait > K'ttsznoarmejszket gyönyörű modern elrendezésével, Gorlovkát, a bányász- dá söség zöldbabom!/ városát, K onsztantyi.no vkád, Jenakijevot és Makajevkdt újonnan építették. Káro­sok leitek- No vij-Donbassz, Nnvo- Ekntumicseszklj ás Novo-Moszpino bányásztelepek, Juszinovataja és Kot- novaha i'aSKlastelepck, Xuyresi az > ncryetikui dolgozók lek pe. Az Egyetemi Orosz Intézetben an_ két keretében ismertették az intézet munkáját, feladatai!. Az ankéto! Krajevszkij professzor, az Egyetemi Orosz Inlézet igazgatója nyitotta meg A tanszéken az előadói — pedagó­gus munkán kívül tudományos kuta­tómunka is folyik. Az Intézetben nem csupán tanárokat, hanem szépirodal­mi. tudományos fordítókat és tolmá­csokat is képeznek. Így az intézetből kikerülő tintátok előtt széles lehetőség áll a szocializmust építő munkába vrt. tó bekapcsolódásra. Gaz.-ó Ferenc, az Intézet hallgatói­nak nevében arról számolt be, hogy a hallgatók 80 százaléka kap ösztön díjat, kényelmesen berendezett diák­szállókban lakhatnak és minden lehe­tőséget biztosítanak számukra anyu. godt. zavartalan tanuláshoz. Lídia Saiyernyikova professzor, az orosz nyelvi tanszék vezetője részle­tesen ismertette, milyen módszerekkel folyik az orosz nyelv tanítása. — Az elsőéves hallgatók nagy több­sége- még nem ismeri az orosz nyel­vet — mondotta — tehát teljesen elejéről kezdjük a tanítást Az első é*r második teliben már újságokat. folyóiratokat olvasnak n hallgatók es beszélgetést folytatnak különböző té­mákról. Vaszilij Fomin professzor, a marxiz. mus-leniuizmus tanszékének vezetője arról beszélt, hogy különös gondol lordítanak arra, hogy az intézetben tanuló fiatalok megismerjék a Szov­jetuniónak, a Bolsevik Pártnak n szo­cializmus építésében szerzett gazdag tapasztalatait, — Arra törekszünk — mondotta,— hogy a szocializmus öntudatos, har­cos építőivé neveljük a fiatalokat. Az a célunk, hogy intézetünk az új em­bernek, a jó hazafinak, a szocialista építés lelkes, öntudatos munkásának kovácsa legyen Joború Magda, a vallás- és közok­tatásügyi miniszter első helyettese rá­mutatott arra, milyen nagy jelentősége van az Egyetemi Orosz Intézetnek egész közoktatásunk számára. :— Ebből az Intézetből — mondotta, — olyan szakemberek kerülnek ki akikre nagy szüksége van népi demo­kráciánknak. akik nagy segítséget nyújtanak majd a szocializmust építő munka különböző területein s akiket éppen ezért örömmel és türelmellenCil várunk. Tíz- és tízezrek megaláztatásának, mártírsorsának halotti jelentése, tíz­éé tízezer ártatlan ember és gyermek alávaló gyilkosai elleni vérlázító vád irat az a jelentés, melyet Pák Hen- En, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminisztere jutta­tott el az ENSZ-hez. Gsikágó gengszterei, Newyork ban­ditái. Nevada lókötői adtak találko­zót Korea földjén. Őket nem kellett sorozni, mint a többi amerikai, angol, kanadai és venezuelai katonát, ők nem lázadtak fel a behajózás ellen, ők nem fogadták fegy.vertüzzel a tá­bori csendőröket. — ők mentek má­zuktól. mert a háborún busásan pro­fitáló nagytőke ezabadrablást és sza- bad. gyilkolást engedélyezett szá­mukra. A fosztogatásnak, a védtelen ko­reai emberek megaláztatásának, az asszonyok megbeest ele intésének, a tömeggyilkoviságoknak a jutalma az „ENSZ hadseregben“ az előléptetés és i kitüntetés. Phacsju községben megöltek hetven asszonyt, síró gyermekeiket élve a tőidbe temették. Vonna-mi faluban 100 emberi égettek el. Nyolcvan tíz éren alul. gyermeket botütésekkel és "hezteléssel kínoztak halálra. Dancseti járásban a leányiskola négy izénkét iskol/islányát és tanítónőjét becstele- Hitették meg. Az EN'SZ-hez eljuttatott; vádirat szinte végtelen sorokban sorolja fel XT. állati kegyetlenkedéseket, pedig ■•/. nein az első vádirat. Eddig már öbbszőr fordult a koreai nép kormá­nya az EN’SZ-hez figyelmeztetéssel, íogy akadályozzák meg a gyilkosok obzódását. vessenek véget a kegyet- enkedésnek, de az ENSZ bábfigurái

Next

/
Oldalképek
Tartalom