Dunántúli Napló, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-21 / 92. szám

JD51 APRILS 21 N« H P L Ö PécsbányafeicpsQ hajtsák végre a Pártkongresszus határozatát — számolják fel az opportunizmust! „Hányszor voltunk tanúi annak, hogy Pártunk tagjai, sőt funkcio­náriusai a nehezebb, vagy kényel­metlen, nem népszerű feladatok elöl kibújtak . .. Aki most, a nyu­godt, biztos fejlődés mellett már tétovázik, lemarad, az ellenség uszályába kerül, az a kritikus helyzetekben még kevcshbé fogja megállni helyét s csődöt mond.“ Rákosi elvűirs Kongresszuson el­mondott szavai ráilSenek Pécsbánya- tcl-ep két aknai pártszervezetére is. Hosszú hónapokkal a Kongresszus elő!1', állandóan lehetett hallani úgy a párttagságtól, mint a Vezető eüvtársak­tól, hogy „nyíltan nem mer dolgozni az ellenség, behúzza magát.“ Ez végig így hangzott az egész pártszervezetben. A tények viszont mást mulattak. Azt, hogy az ellenség igenis mer / „dol­gozni“. Demagóg uszítok, akiket nem vonnak felelősségre 1050. nyarán kezdeményezték az Islván-aknaá bányászok, — Garat Jó­zsef csapalveze'.ő és még többen — a melegcsákány bevezetését. Jstván-akna után Fereuc.akna, majd Petőfi-akna csatlakozott ehhez. Utolsónak maradt Pécsbányatclep. Itt jött felszínre legjobban az el­lenség hangulatkeltése. A meftegcsákányváltás jelentőségét ma­gyarázó vezető elvtársakat néhányon nem hagyták beszélni, közbeszólásaik, kai zavart igyekeztek kel ten i. A „hau- goskodók“ közölt o“t voíl*. Eszicr Jó­zsiéi is, aki azt ordítozta: „Nem ha­gyom magam megszakasztani a mun­kában“. Ez * az Eszter párttag még ma is. Demagóg, az ellenség nótáját fúj­ja minden esetben. A vezetők ezt tudomásul vették és Eszter — maradt tovább a pártszerve­zetben. Ez ér januárjában a gépműhely egyes dolgozói az ellenség uszítására demagóg, jogtalan bérköveteléssel lép- lek fel. Egyik kezdeményező Világos Antal gépkezelő voLi. Az üzemi szak­szervezet akkori harmad láttára, Fonyód! Dávid tudomás'! szerzett a dologról, de még csak nem is je_ leniette azonnal. Később emiatt öt le Is vájtojják. De nem intézkedtek már ilyen keményen a lázífö Vi­lágos Antaliul szemben. Világos párttag maradt Akkor megdorgálták. Nemrég a darab, bérezésnél ismét uszított. — És to­vábbra is párttag maradt. Ilyen opportunista szellem érvénye­sült Pécsbánya telepen a pártsaeirvezés- ben a Kongresszus élők. De a párt- szervezet vezetősége nem tanult a Pártkongresszus határozatából, Rákosi, Gerő és a többi vezető elvtársak beszédéből sem. Változatla­nul érvényesüli ma is a megalkuvás a párlmunika területéin. A pártvezetőség „hallomásból“ szerez tudomást az ellenségről Csütörtökön délután a bányászokat vivő autóbuszban Márkus János bá- nvafalazó kőműves aljasul uszított a munka ellen, majd a kenyérjegy beve. zeléae ellen. Egy elvtársinő szembe- szállt ezekkel a hazugságokkal! és fi gyeimé, zielte, erre Márkus mocskol ód­ái kezdett, uszított a népi demokrácia ellen, A Szécheiiyi-abnal DB irodában még kérdezgették tőle a „ténye­ket“ $ azon vitatkoztak, hogy így . mondta.e, vagy úgy, majd — meg­nyugodtak. Garat elvtárs, üR- titkár, arra sem vett fáradtságot, hogy jelentse a történteket a párt- szervezetnek. Az aljas ellenséges uszításról a kél pártszervezet vezetőségének fogalma sem vott Müller eíl.vlúrs. András-aknni párt! flkár pén teken tudta meg, Fin la elvtárs, ágit. prop. titkár Báláin Já­nosiul hallóin, Kovács elvlárs Szó. chenvi-aknai helyettes titkár péntek reggel az édesanyjától hallotta meg. , Megtudták és ezzel „elintéződött“ számukra az ügy és egészen péntek délután 3 óráig nem is jelentették a felsőbb pártszervnek. Pedig ez a Már­kus Tudatos ellenség. Büntetett elő. életű, kétcs-multu alak. Uszítását, aknamunkáiul a párlvezelő- ség „nem vette észre“. Ez nem véletlen „nem tudása“ az esetnek. Ez az opportunism vonal meg. (aLátható más területen is. Finta elv­társ és a többi elvtárs is elmondja, hogy Bálvin János adminisztratív üzemvezető sokszor maga segíti elő az igazolatlan mulasztásokat. Errő! tudnak a párlvezctőség tag­jai. de harcot ellene nem folytat­nak. Megelégszenek azzal, hogy ,,szóltunk neki.“ Tovább már nem mennek. A műszakmulasztásokkail kapcsolat­ban Finta elvtárs is opportunism mó­don gondolkodik. A „megpiheués“ elmélete Azt vetette fel Szabó Pösztör Mi­hály vájárral kapcsolatosan, aki igen jó munkás, de rendszeres mulasztó, hogy: „Hát ez érthető is. Amikor dol­gozik, akkor egy műszakon kitermel annyi szenet, mint másik két vájár. Hadd pihenjen. Az előirányzatát túl­teljesíti, többet termel, mint az, aki nem mulaszt, de nem olyan jó mun­kás, mint ö." Micsoda megalkuvás! Végső fokon ebből az következik: Befejeztük a hároméves tervet 2 és fél év alatt? Hát pihenjük le azt a fél évet, hisz „úgyis el­fáradtunk.“ Többet termeltünk, mint az előirányzat egy hónap alatt, két nappal előre vagyunk? Hát pihenjünk két napotl Nem Finta elvtárs! A szocializmus építése nem „pihenés". Újabb és újabb harcokra, megfeszített munkára van szükség a teljesítmény állandó fokozásához, az újabb győzelmekhez. Lehetne még ilyen és hasonló pél­dákat találni. De ebből a néhány tényből is meglátszik, hogy Pécsbánya- telepen ma is megvan az opportuniz­mus. Eszter Józsefnek és Világos Antalnak már régen kívül kellene lennie a Párton. Márkus Jánossal, a tudatos ellenséggel kemény kézzel kellett volna elbánnia Garai elvtárs­nak. Nem tanullak Pécsbányatelepen a Pártkongresszus határozatából. Vájjon hogyan tudná egy pártszervezet áldozatvállalásra, helytállásra, az ellenség elleni kíméletlen harcra nevelni a párttagságot, a dolgo­zókat, ha maga sem harcos. Hogyne hallgatnák el szó nélkül a gyengébb párttagok, a kevésbé tisz- tánlátó dolgozók, az ellenség uszítá­sát, ha maga a pártszervezet veze­tősége is elhallgatja számos esetben. A Pécsbányatelepen uralkodó oppor­tunista politika az ellenségnek hasz­nál, az ellenséget szolgálja. A pártbizottság a harcos, megalkuvást nem tűrő kommunistákra támaszkodjék A legsürgősebben fel kell számok ni Pécsbányatelepen ezt a nehézsé­gekkel megalkuvó, gyökerében hely­telen, káros politikai vonalat. Fel kell ismerni azt, hogy az osztályharc élesedik. És a pécsbányatelepi bánya­üzemnél is élesedik. Az opportunizmus az ellenség ér­dekeit szolgálja. Azét az ellensé­gét, amely a háborúra spekulál, amely' Tito fasiszta bandájának barátja. Az opportunista szellem rést támaszt a Kéke frontján ahova az ellenség benyomulhat. A hadsereget csak szilárd, kemény ve­zetők vihetik győzelmes rohamra, s az élen nem tűrhetünk meg ingadozó, a nehézségektől visszarettenő embe­reket. S nem tűrik meg az opportu­nista vezetést a harcos, párthü pécs­bányatelepi dolgozók ezrei sem! A pártbizottság támaszkodjon a harcos, kemény kommunistákra, a becsületes dolgozók tömegeire, mozgósítsa őket az ellenség el­leni harcra, tanítsa őket fokozott áldozatvállalásra, kommunista hű­ségre, a Szovjetunió, a haza, a Párt szeretetére. Az opportunizmust felszámolni csak az ellene folytatott kíméletlen harc­ban lehet. A villányi JB tanítsa meg vezetni az áj lapánesai pártvezetőséget Lapánesa község: alig néhány kilo­méterre fekszik a fasiszta Tito Jugo­szláviája határától. Akármerre né- ■ünk, mindenfelé lendületesen megy a «vasai munka. Sietnek a lápáncsaiak, óért lomaradtak. Lapúncsán a kom t’inistáíi járnak a termelés élén. Und a M-en a hármas típusú iszcs- ten dolgoznak, harcolnak azért, hogy ‘ még kívülálló néhány egyéni gazdát s meggyőzzék a nagyüzemi gazdái- todás hatalmas előnyéről, helyessé- 'éröl. Arról, hogy csak úgy lehet na­gyobb terméshozamot, biztosítani me »^gazdaságunkban ía, ha nem egye­di. hanem közösen, egyesült erővel álnak hozzá a szebb élet mogtérem- ótéhez. A lapánesai kommunisták, már az ö?~ízp1 felismerték a. tár-sasgazdálkodás jelentőségét, már az ősszel közösen vívták harcukat a szántóföldeken, az ősziek minél előbbi föklbekertlléséért. Az eredmény: Olyan termés ít/érke- r'ik, mint még soha. De nézzük, lio­S.van dolgozik a pártszervezet? Ho­gyan irányítja a harcot? Ha a taglétszámot nézzük, akkor a’zt látjuk, hogy ebben a kis faluban szépen fejlődött a pártszervezet. Negyvennégy párttag van. De a szá- lJ’°k magukba véve nem sokat mon­danak. Hiába van nagy hadsereg, ha mine«, aki irányítsa őket. Márpedig Lapáncsán ez a helyzet, Két hónap­pal ezelőtt új vezetőséget választott a párttagság, mert a régit le kellett 'altani. A volt titkár. Lapp ]>ál, aim yett, hogy a pártszervezet dolgaival törődött volna, vadászhatni járt. így fisak akkor volt gyűlésük a kommu­náknak. ha véletlenül Villányról a lorő.si pártbizottság kiküldött ' egy politikai munka társat.-Az elv társak íij vezetőséget válasz. tottak. Kosa László hétholdas kis- paraszt lett a pártszervezet új tit­kára. Nagyon derék ember, arcáról szinte le lehet olvasni, mennyire eze. retne a pártszervezetben is jó mun­kát végezni. Csakhogy valami aka­dályozza őt. Még nem végzett párt- iskolát, nem is nagyon hallott róla. és az elődjeitől sem tanulhatta meg. hogyan kell irányítani, hogyan kel! harcba vinni a párttagságot az előt­tünk álló feladatok megvalósításáért. Kosa elvtárs járatlan ebben a dolog­ban, de ha a járási pártbizottságtól több segítséget kapott volna, akkor már nem kellene neki félnie attól, hogy közeledik 'a taggyűlés, ahol neki beszámolót keil tartani — és ho­gyan fog ez sikerülni? A járási bizottság ne tűrje meg az opportunizmust — Nekem még senki nem magya­rázta meg, hogyan kell elkészíteni a beszámolót és úgy érzem, nem is tu­dom megcsinálni — mondja Kosa elvtárs. Kosa elvtársnak igaza van. Első alkalommal nem tudja egyedit! elkészíteni a beszámolót. De nem volt igaza a JB munkatársának — a ne­vére nem emlékszik Kosa elvtárs — aki legutóbb járt Lapáncsán és arra a kérésre, hogy a JB adjon több segít­ségei, azt válaszolta: „Majd ha jobb idők lesznek és nem lesz ilyen nagy a sár, akkor sűrűbben ellátogatunk ide is.“ Úgy látszik, ennek az elv­társnak nehezére esik néhány kilo­métert gyalogosan megtenni a sáros földúton. A munka az majd csak megy valahogy, Kosa elvlárs is el­boldogul, — s majd ha „nem lesz sár , akkor kap nagyobb segítséget Ezek szerint ez az elvtárs fel­függeszti az esz tályh arcot az esőzés idejére. A villányi JB ne tűrje meg ezt a hallatlan oppor­tunizmust, indítson azonnal vizs­gálatot! A Pártnak áldozatkész, harcos elvtársakra van szüksége, mert, aki most megijed a sártól, hogyan viselkedne nehezebb kö­rülmények közötti? A villányi JB fokozott gondot for­dítson Lapánesa pártszervezetére. Kü­lönösen fontos ez azért, mert a köz­ség közvetlenül a határszélen van. Közeledik a taggyűlés. A JB küld­jön Lapáncsára egy elvtársat, az ül­jön le Kosa elvtárssal és közösen készítsék el a beszámolót, együtt ké­szítsék elő a taggyűlést. Egyszóval necsak papíron segítse a JB a lapán- csai pártszervezetet, hanem tanítsa meg vezetni az új vezetőséget, Kosa elvtársat a gyakorlati munka közben. Ragoncsa János Dolgozó parasztságuiik a begyűjtési terv teljesítésére készöl Népköztársaságunk Elnöki Ta­nácsának március vegén megjelent rendeleté szabályozza az állami be­gyűjtés módozatait az 1951—52-es gazdasági évre. Népköztársaságunk jó előre közzétette tehát a begyűjtés végrehajtását szabályozó rendeletét. Már ez a tény is mutatja, hogy a be­gyűjtés kérdése az idén — az eddi­giektől eltérően — nem t*ampónyJcl- adat, hanem előre átgondolt, tervsze­rű, hosszú időre szóló munka. Terv. s>zerű munkát igényel nemcsak párt­szervezeteinktől, tanácsainktól, be­gyűjtési szerveinktől, de elsősorban is dolgozó parasztságunktól. Elsősorban megköveteli dolgozó pa­rasztságunktól azt, hogy most már ne csupán a cséplőgépnél, a kuko- ricafoszláskor, tehát a termés betaka­rításakor lesse: vájjon több termett-e az idén, — hanem már eleve úgy vé­gezze munkáját, olyan gonddal ves­sen, kapáljon, saraboljon. végezze a növényápolási munkákat, hogy a meg­növekedett szükségletnek megfelelő terméseredményt érjen el! Másként kifejezve: az 1951—52. évi állami be­gyűjtési rendelt is arra hivatott, hogy elősegítse a több termelést, biztosítsa szocializmusunk zavartalan építését, az egyre fokozódó követelményeknek megfelelően erősítse egész népünk békeharcát. Ez a legszembetűnőbb és ez..a lefjuagyőbb értéke új állami be­gyűjtési rendeletüniknek. Törvény szabályozza, biztosítja tehát a begyűjtés teljesítésén kérész, tüj is népünk boldogulását, biztos jő. vőjét, békéjét. Mint ahogyan ugyan­ezt^ biztosítja az ötéves tervünkről szó-ó törvény. Ahogvan törvénv írja elő, hogy 28.000 traktort kapjon a lalu, az új gyárakban hazánkban ed­dig még nem hasznúit hatalmas gé­pek hada készüljön, kombájnok se­gítsék dolgozó^ parasztságunkat, aho­gyan törvény írja elő, hogy ezer és tízezer dolgozó parasztfiatal sajátítson el olyan magas < képzettséget, tudo­mányt, melyről a múltban nem is ál­modhatott. Hogy az új begyűjtési rendelet ki­terjeszti a beadási 'kötelezettséget több terményre és állati termékre, élő ál­latra Is, ezenfelül a beadás mennyisé­ge is megváltozik — mindez természe­tes követ- ezmenye a fejlődésnek, a nemzetközi helyzet követelményeinek. Tény, hogy nagyobb követelményeket ró_ dolgozó parasztságunkra, több ter­ményt, ipari nyersanyagot vár el az új begyűjtési rendelet. De ez c-ak a tavalyi rendelethez képest jelent fel­emelést. Az adottságokhoz mérten — melyek hatalmasan megnőttek. — a begyűjtési köteliezettség emelkedésé­ről nem beszélhetünk. Még most sem hasonlíthatjuk dolgozó parasztságunk- ellenszolgáltatásának mértékét mun­kásosztályunk eröleszítéscihez, mely. lyel lelemelt ötéves tervünk feladatait valósítja meg. A tavalyt begyűjtési rendelet még azt az állapotot vette figyelembe, amelyben mezőgazdaságunk a három­éves terv közepén állott. Itt, Baranya megyében is alig néhány gépállomás volt. Csak akkor kezdték megismerni dolgozó parasztjaink a iaríóháni.ás őszi mélyszántás és elvétve a műtrá­gyázás jelentőségét. Most ősszel és tavasszal pedig? Már nem a rende­let ereje, hanem a jó tapasztalat, — arra bírta dolgozó parasztságunkat, hogy minél többen traktorral szántas- sar.ak, hogy maradéktalanul elvégez­zék a tarlóhántást, az őszi mélyszán­tást is. Felismerték a korai vetés mé­termázsákban megmutatkozó jelentősé­gét is, minden féleséget idejében el­vetettek dolgozó parasztjaink. Mindez egy-egy dolgozó paraszt gazdaságá­ban is. országosan is a termésátlagok emelkedéséhez vezc'etl és vezet. Az idén — az időjárás viszontagságaitól függetlenül is, — még a tavalyinál is nagyobb termésátlagokkal számol va­lamennyi dolgozó puraszt, mint a múlt években. Legtöbb támogatást szocia­lista szektoraink, termelőcsoportjaink kapnak: egész területüket gépállomi. si. vagy állami gazdasági traktorok művelik meg. Termésátlaguk a nagy. üzemi gazdálkodás előnyeinek segít­ségévei magasabb is, mint az egyéni dolg-ozó parasztoké. Ezt is figyelembe veszi az új begyűjtési rendelet, hí- szén amíg szocialista szektorunk terü­lete 19 százalékát képezi az egész számbavehető terűiéinek, addig a tel­jesítésből az összes beszolgáltatandó mennyiség 27 százalékát követeli meg tőlük az állam. Csupán a fejlettebb agrotechnika, a munkásosztály segít­ségének métermázsákban mutatkozó eredményét kéri számon a nép állama, hogy ezzel is elősegítse a nagyszerű terveink gyorsabb megvalósítását, szilárdítsa, erősítse a békeharcot. Már az eltő megnyilatkozásuk is azt mutatják, hogy dolgozó paraszt­ságunk nagy megértéssel, az első tel­jesítések után ítélve pedig: lelkesen fogadta az új állami begyűjtési ren. deletel. Gyócs János kisdobszai kö­zépparaszt mondotta a rendelet át­tanulmányozása után: ,-A begyűjtési kötelezettségnek igazán eleget tehe­tünk! Csak a tojásbegyüj/ésről ve­szek példát: egykönnyen teljesíthető. Nem ritka, alti száz. daraboh'knl több tojást adott máris be, múlt amennyi a kötelezettsége. Igv teljesíthető a többi is. a baromfi is. és a többi ter­ményféle is. Ivártdárdán Fujtó Ke- rolyné -102 darab. Nagy Gyula 55 da. rab tojással többel adott be, mint a kötelezettsége. Jóllehet még alig telt el néhány nap a begyűjtés megkezd?, se óta. Ezek a pé dák is igazolják: dol­gozó parasztságunk megér;ette. hocv nem csupán a traktorokért, gazdasági gépekért, müirágyáért tartoznak ele­get tenni a begyűjtési kötelezettség­nek - jó: tudják, hogy békénk vé­delme is ezt lcöveleli meg tölti*/ fi,'- ■várja tőlük ezt a leszült nemzetközi helyzet. És mint a példák is bizo­nyítják: dolgozó parasztságunk fegy­verként használja fei a békehargban a begyűjtési rendeleiat. Teltekkel vá a. szol a kulákok a háborús gyuj'.oga- lók helyi ügynökeinek h-izug mes­terkedéseire. Úgy, mint az iloc.skai dolgozó parasztok, akik máris 22.000 darab tojást adtak be a begyűjtési kötelezettségük teljesítésére. Hiába ágál a kulák, hogy „nem tojnak a tyúkok“ — a dolgozó parasztók eb­ből csak arra következtetnek, hogy fáj a kutaknak, a háborús gvujtoga- tóknak. ha eleget tesznek a begyűj­tési kötelezettségnek és a tojás pél­dáján okulva. már most lelkészülnek a tavaszi munkák gyors, kiváló minő. ségü elvégzésével arra, hogy a be. gyűjtési tervet minden részletében tel. jességyej teljesítsék. Uj rendelőintézet Komlón, iskolafürdő Pellérden, bölcsődék, kutak, egészségházak épülnek üiabb dolgozó parasztok mutálták példát a tojásiregyiijtésben Mind több hfr érkezik arról, hogy dolgozó parasztjaink nagymértékben máris üibeljcsite lék a begyűjtési ren­deld hon megállapított tojás-begyiij ési kötelezeti régit kel. 1 .egójsibban Iván dár­dáról érkezel1 jelentés I!‘ Fújó KA- roivné, Nagy Gyula és id. Lovas Jó. zsef mutatlak példát az egész község dolgozó parasztságénak, l'ujló Károlv- né az előirányzóit 27 darab helyet“. 429. Nagy Gyula 27 helye 1 82 darab tojás- adóit be, (le id. l/ovas József is 15(1 százalékra Hisi Mf i' jás hegynj lesi kötelezell.-faéi. Az 1951. évi beruházások közül Pé. i esett a nyár folyamán készül el az! SZTK rendelőintézet új szárnya, amely korszerű, tökéletes felszerelésével a .dolgozók igényeit jól kielégíti. — A Pécs.budai külváros körzeti orvosi rendelőt kap, ezenkívül a Doktor Sándor-utcábun korszerű bölcsőde épül. Komlón, az ötéves terv városá­ban épül csaknem hárommilliós beru­házással egy rendelőintézet. A közel­múltban készült el a mohácsi egész­ségház. a közeljövőben befejeződik a mohácsi kórház gyermekosztályának építése. Rövidesen ellátják a~ eddigi három járáson kívül a többi járást is egészségügyi gépkocsival. Kibővítik a Somogyszentlászlói orvosi rendelőt, egészségházat építenek, illeive bőví- lonek Szalántán. Magyarszéken, Ba~ harcon, Abaiigelen. Pellérd községben teljesen korszerű, hideg-meleg vízzel ellátott iskolafürdőt létesítenek. 16 ezer forintot fordítanak a megye böl­csödéinek felszerelésére. Nagyban megjavítják az ivóvízellátást ;s: nyolc községet és két lanyaközponfot látnak C] közkúttal é* a mezőgazdaság szo­cialista szektorában is 22 helyen fúr­nak, illetve ásnak kutat. PARTÉPITÉS Üfmutofóst nyújt o mindennapi páriái-,lkában Káros birakatjioiHika az, amelyet a magyarsarlóst Hl* as típusú Petőii tszcs folytat. A ter- melöcsoport elölről impozánsan hat a szemlélőre. Uj, szép kőkerítés ve­szi körül az épületet. Szcp, szabá­lyos betűkkel festették ki a nagy bejárati kapufölötti táblára a cso­port nevét. Hátul azonban — amii már az országúton tovarohanó autó­buszról is jól lehet látni — szalma­kazluk teljesen széttárva dísztclen- kedik. A szél szabadon hordja a szalmát a szántásra. A magyarsarlósi Petőii tszcs ha­ladéktalanul szedje rendbe házatá- ját! Ne feledjek el, hogy egyénileg dolgozó paraszttársaik sokkal töb­bet adnak arra, hogy hogyan be­csülik meg felszereléseiket, termé­nyeiket, a csoport legparányibb vagyonát is, mint arra, hogy eléggé szép-e a csoport nevét jelző tábla. Széttúrt szalmakazluk egymagában is képes az egyénileg dolgozó pa­rasztokat visszatartani a belépéstől, nem is szólva arról, hngv az ellen­ség ezt az egy rorsz példát UHnv- nynn felnagyíthatja az egí-z járás-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom