Dunántúli Napló, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)
1951-04-15 / 87. szám
4 K fi P L O' ^951 ÁPRILIS 15 Á f gfÜlPOLBIlKÁBÁN dájának működését, az iroda Zavartalanul működik tovább, mert működésének célja: a béke megvédése, — bent él minden dolgozó szívében. A Béke Vüágtanács berlini ülésén elhatározta, hogy 13 ország képviselői, bői küldöttséget küld az ENSZ-be, hogy átadja a Világtanács felhívását. Az ENSZ főtitkára, Trygve Lie, miry- denféle kibúvókkal kitért az elől, hogy a küldöttséget fogadja. Nagy foglaltságára“ hivatkozott, Mi ez az ,,elfoglaltság"? Semmi más, minthogy Trygve Lie úr sürgő- se7i Belgrádba utazott Titohoz. Az imperialisták egyik ügynöke az imperialisták íöügyniütéhez ment tárgyalásra. Talán elismerését akarja kifejezni azokéTt a fasiszta provokációkért, melyeket rövid egymásután^ Világszerte az egyre erősödő béke harc, az egyre szervezettebbé váló békemozgalom győzelmei állnak az események előterében. A békeharc jegyében zajlott le az elmúlt héten az Olasz Kommunista Párt VII. kongresszusa. A kongresz szus a Párt és az egész ország figyelmének központjába állította To ,-j.Iiatti elvtárs javaslatát a „béke kor Hiányáért'a harcot a külföldi imperializmus beavatkozása ellen és a hatalmon lévő szűkkörű imperia- 1 ista lakáj csoport ellen. Togliatti elvtárs mondotta a kon gresszuson: „Az o]aaz rxép megtagad- ja. hogy az agresszív amerikai impe rializmus szolgálatában a Szovjetunió cs a népi demokratikus országok ellen és a haladás ellen háborút viseljen. Emlékezzenek a jelenlegi vezetők arra, hogy mi történt 1943-ban: a rendszer, amely mindenhatónak Iát szolt, rombadőlt, a nép dühe elsöpörte még előbb, mint a fegyverek ereje. Ma más a helyzet: egy tragikus tapasztalat már mögöttünk van és összehasonlíthatatlanul erősebbek a nép szolgálatában átló szervezett erők. iNem fenyegetünk senkit, de a békét nem alamizsnaként kérjük az uralko_ dó osztálytól: harcolunk a békéért!“ Az olasz nép — a világ minden népének becsületes embereivel— együtt harcol a békéért. Harcát erősiti, elszántságát lokozza az Olasz Kommunista Párt VII. kongresszusa. Párisban a francia kormány ameri. kai parancsra törvényellenesen betiltotta a Béke Világtanács franciaországi irodájának működését. Azt hitték, hogy ezzel a' gálád intézkedéssel a lkke-világmozgaJinnt sújtják, azt hitték, hogy kormányrendelettel be. tilthatják a francia nép békeharcát, békevágyát. Valójában pedig csak íokozták a világ dolgozóinak elszántságát a béke védelmében és íokozták a Irancia nép hősi harcát is a békéért, a szabadságért. A magyar dolgozók is gyűléseken tiltakoztak a francia kormány fasiszta intézkedése ellen. Király Ferencné átképzés azt mondta: „Én aláírtam a békeívet, de most százszorosán értem, hogy mit jelent az ív aláírása. Mindennél világosabban beszél az.'hogy egy olyan szervezet központját tiltot_ Iák be az imperialisták, mely a békét, a gyermekek életét védelmezi. De a provokációikkal csak azt érik el. hogy nevük még gyűlöletesebbé válik minden igaz ember elölt szerte a földkerekségen." így is van. Ezt bizonyítják a világ minden részéből a francia kormányhoz érkező éleshangú tiltakozások. Ezek a tiltakozások rámutatnak arra, hogy a francia kormány hiába tiltotta meg a Béke Világtanács franciaországi iroban produkáltak a Tito-bauditák. Most már nemcsak a népi demokráciák, Bulgária, Románia, Magyarország, Albánia határain, hanem Belg-rádban is provokálnak a népi demokráciák ellen. A nyílt utcán támadják meg' az UDBA-janicsárok a szabad államok diplomatáit. Trygve Lie talán egy pár módszertani utasítást akar adni Tito. nak, hiszen az ENSZ-nek már megvan a bevált koreai receptje az ilyen provokációkra. Emiatt az utazás miaít nem ét.l rá Trygve Ide a Béke Világfa, nács küldöttségét fog-adni. Ez azonban semmivel sem csökkenti a világ dolgozóinak békeharcát, hanem inkább fokozza azt, Sztálin elvtárs nyilatkozata óta a Szovjetunióvezette béketábor még elszánlabban, még győzelmesebben vette kefébe a béke megőrzésének ügyét. 31 évvel ezelőtt, 1920 áprili,. 15-én alakult meg a Spanyol Kommunista Párt. A Párt méltán vallhatja magát a haladó erők és különösképpen a munkásosztály egységéért folytatott harc bajnokának. Megalapítása óta, harmincegyévi harca során mindig ez .volt és ma is ez egyik legfontosabb közvetlen célkitűzése. ■(Megalapítói között ott volt az az•*** óta legendáshírűvé vált Dolore, Ibarurri elvtársnő, a Párt jelenlegi főtitkára. A Párt • csakhamar földalatti tevékenységre kényszerült. — Megszervezte a Munkás, és Paraszt- szövetségeket, melyek 1934-ben győzelemre vitték az asturiai felkelést. Ekkor esett át a Párt az első tűzkeresztségen. A Kommunista Párt szervezte meg a .Népfrontot, azt a szervezetet, amely létrehozta az összes haladó spanyol erők akcióegységét. A Népfront az 1936-os választásoknál súlyos csapást mért a reakcióra, később pedig lehetővé tette a spanyol nép 32 hónapig tartó hősies ellenállását a belső fasiszta erőkkel é, nemzetközi szövetségeseikkel szemben. A polgárháború folyamán. 1936—39. ben a Párt tagjai példamutató hősies seggel harcoltak a köztársasági hadsereg soraiban, amelynek harcát csak Hitler és Mussolini fasiszta bandáival tudtak vérbefojtani. A fasizmus azonban mindaddig nem tudta megtörni ezt az ellenállást, amíg a köztársasági erők egysége a jobboldali szociálde. mokraták és az anarchisták árulása következtében fel nem bomlott. Azóta a Kommunista Párt szűntele ntil harcol a Franco-ellenes erők egységéért, A Kommunista Párt Köztársasági és Demokratikus Nemzeti Front megszervezését indítványozza, amely hatékonyan mozgósítaná a spa_ Megakadályozzak az újabb háborút. Megnyílt a Oroszországi Szövelségi Szovjet Szocialista Köztársaság Legfelső Tanácsának ülésszaka Április 13-án Moszkvában a Kreml palotában este hat órakor megnyílt az OSzSzSzK Legfelső Tanácsának első ülésszaka. Az ülésteremben egybegyűltek a Legfelső Tanács küldöttei, akiket a nép 1951 februárjában választott meg. A küldöttek kb. 65 millió választót képviselnek. Hat órakor Sztálin elvtárs és legközelebbi munktársai: Molotov, Malenkov, Béri ja,. Vorosilov, Bulgányin, Kaganovics, Mikoján, Hruscsov, Kosz lg in, Svernyik, Szwszlov, Ponomarenko és Skirjatov elvtársak, valamint <t Szovjetunió ás az OSzSzSzK Legfelső Tanácsa elnökségeinek tag. ja) és a miniszterek elfoglalták helyüket a kormány páholyokban. A teremben perceken keresztül éltették I. V. Sztálint, az egész nép első küldöttjét. Anyicskov, a kiváló szovjet tudós rövid megnyitóbeszédet tartott. Anyicskov hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió, amely a demokrácia és a szocializmus tábora ólén áll, következeseién és kitartóan harcol a világ békéjének megőrzéséért és megszilárdításáért. Az egész szovjet nép és az egész haladó emberiség a lelkes helyeslés érzésével fogadta azt a törvényt, amelyet a Szovjetunió Legfelső Tanácsa fogadott el a béke védelméről. Ezután Anyicskov küldött az OSzSzSzK Legfelső Tanácsának első ülésszakát megnyitottnak nyilvánította. Fokozódik a harc Jugoszláviában a Tito-ldikk ellen Ahogy fokozódik az imperialisták beavatkozása Jugoszlávia belügyeibe, úgy fokozódik ezzel párhuzamosan a jugoszláv dolgozók harca Tito bandája ellen. Ez a fokozódó harc a legsúlyosabb körülmények között, a legkíméletlenebb terror és éhínség közepette ugyan, de egyre sikeresebben folyik, mert A MAI DONYEC-MEDENCE írt«: I. J. ROSSZOCSINSZKIJ rí tlonyeel ssénmeHcnee felismer- hetctlcnül megváltozott a szovjet hatalom éveiben, a bányászok munka- viszonyai és életkörülményei gyökeresen módosultak. A szovjet állam széles körben gépesítette a szén Icitermelésével kapcsolatos munkafolyamatokat, hogy megkönnyítse a bányászok munkájúi. A gépek tízezrei dolgoztak a DonycC- medencében a szovjet nép Nagy Hon. védő Háborúja előtt. A medence, szén. termelése 3.4-szeres mértékben haladta meg a cári Oroszország szénipari fejlődésének tetőfokát jelentő 1913-as termeiéit szintet. A Donyec-medence az egy aknára, eső átlagos évi szén- termelést tekintve, maga mögött hagyta a világnak csaknem valamennyi szénmedencéjét már a háború előtti, években is. A legfontosabb fej. tőszerkezet, s réselőgép teljesítőképessége szempontjából pedig első helyre került a világon még lilábban. Az alábbi összehasonlítás is igen érdekes: egy réselőgép évi átlagos teljesítménye 192ő-ben az ÜSA-ban 19 ezer tonna, a Donyec-medencébe n 11 ezer tonna volt. A helyzet gyökeresen megváltozott 1937-re. Egy ré- selögép 21.100 tonna szenet adott el,-, kor az US.l-ban, — a Donyec-m.ede.v-. lében pedig 37 ezer tonnát. Egy ,‘ej- tökalapácsnak egy műszakra, eső tel. jcsítauHye kétszer több volt a Do- nycc-mrdpneében, mint a ltuhr-vidé kér -1 szovjet állam síén ipara ily módon c yr/ims'tés és h banyásztik n'.unke.! “rtneh' t. euysri/én: k fokozása terep (IpO-}' ■állt t' t.' meg g habivá ítélt*: íj ts.itndö ulct:'. aiaikknrát a kapitalista országok nem tudnának megtenni évtizedek alatt sem. él . szovjet szocialista rendszer elő- nyi i még világosabban mutatkoztak meg a háború utáni években, amikor a szovjet emberek hozzáláttak az ország népgazdaságának helyreállítása hoz és továbbfejlesztéséhez. A történelem nem immer oly nagyszabásúi helyreállító és építő munkát mint amekkorát <■ Donyec-medencé- ben a háború uh: ni években végre hajtottak. Csak vi sei több, mint ötté millió köbméter, szivattyúzlak ki az clfidludt bányákból. Emellett tekintetbe kell vennünk, hogy a Do nyre-medence nem rendelkezett elegendő mennyiségéi villamos energ iával a helyreállít étsi munkálatok megindulásakor, nem voltak- még ringj/- teljesítményű füg- gü-sz ivat lyuk. A bányászok a, meglévő berendezés feli, asználiixával mégis hallatlanul rövid idő alatt képesek voltak megoldani az előttük álló gigantikus feladatokat.. Helyre t eliéit állítani a ráz kiszivaftyéziis mellett 2350 kilómét-r bi tömöd öt t --■é.i/u ot, újonnan -n.-'uéjátrnt ti mi; !:ii négyz-h’.-ii'i r tilc. '--iigái- j 'pálclií, n,..-ri s\,v/ ti a l-.'-ii. i, re j és a kulturális- jóléti intézményeket. A helyreállító munkálatok egyidejűleg folytak az egész vonalon. Újjá is alakítottuk, nem csupán helyreállítottuk a Donyec-medencél. A kézi munkának gépi munkával való felváltására a sztálini ötéves tervnek első éveiben megindult folyamai tovább folytatódott. A bányái*sah új, még tökéletesebb technikai berendezést kaptak a háború utáni években. Ez u felszerelés a munka termelékenységének további emelése szempontjából soha nem látó't 'áriatokat m/itoff meg. Az első Y».szili j Kucser, a „Domhussz" szénkombújit híres vezetője kombájnja mellett a lejtési fronton. „Donbassz“ típusú bányakombájn. cmcD/ maga véig ja, darabolja és rakja régül a szenet a rásőcsúztlára, sikeresen kiállta a próbál. 1948-bun I 'siszljakovo városában, a 3-B akna 'ifin. Ezek a k-tihiö gépek szihái-al ■ágin mik e-ost mára 'a r >: f lén -ej l, tapos-! "dé.stí Ich-/teinéi. < Fiili/é. //.'.V.z a nép szabadságharcának élére a jugoszláv munkásosztály és a kommunisták állottak, Jugoszláviában valamennyi gyár, üzem és bánya a Tito-banda elleni harc egy-egy legyőzhetetlen erődítményévé vált. A jugoszláv dolgozók jól tudják, hogy Titoék gazdasági terveinek teljesítése egyértelmű az amerikai imperialisták háborús terveinek teljesítésével, Jugoszlávia gyarmatosításával. Ezért az ország dolgozói mindenütt szabotálják ezeknek a terveknek a teljesítését. A terv szabotálásának egyik módja a munkától való távolmaradás. Ma napság Jugoszláviában naponta átlag 500 ezer munkás hiányzik munkahelyéről. Számos üzemben, — amelv különösképpen nagymértékben az angolamerikai imperialisták számára termel, a dolgozók 50 százaléka távolmarad a munkától, A „Ratkovac" és a „Dobra Szre- csa‘‘ bányákban a bányászok 40-50 százaléka abbahagyta a munkát. A hadifontosságú nyersanyagokat termelő bányákban a távolmaradó bányászok száma meghaladja a 35 százalékot. Hasonló a helyzet a faipari vállalatoknál is. A Szlovén Gradecki faipari vállalatoknál a munkások 32 százaléka, a cerknicainál 50 százaléka, az Ilirszka Bisztrica-inál 74 százaléka, a kramjeinál 70 százaléka, a posztojnainál pedig a munkások 72 százaléka maradt távol munkahelyéről. \ munka szervezeti bojkottjával 30 százalékkal csökkentették a dolgozók u tiloisla hadiipar termelését 1950 folyamán minden jugoszláv munkás átlag 84 napot maradt távol munkahelyéről. Az 1950-cs év utolsó nyolc hónapja alatt ez több, mint 120 millió munkanap kiesését jelentette. Ez a szám meghaladja a hatalmas arányú 1922—1930 évek sztrájknapjainak számát, amikor 112 millió volt a kieső munkanapok száma. A munkának ezzel a szervezett bojkottálásával a jugoszláv dolgozók 30 százalékkal csökkentették a titoisták hadiiparának termelését és a katonai költségvetésnek eddig 35 milliárd dináros veszteséget okoztak. A munka bojkottját gyakori sztrájkok kísérik. A jugoszláv dolgozók gazdasági és politikai követeléseik megvalósításáért egyre szélesedő sztrájkmozgalmat indítottak. Nagyarányú sztrájkokat szerveztek a trepo- sai bánya, a szlovéniai fémipar, a „Sióra" kohóüzem, a maribori va- góngyár, a kragujeváci katonai üzem, a kikindai téglagyár, a szremi faipari üzem és számos más vállalat dolgozói. A szabotázscselekmények is egyre gyakoribbakká válnak Jugoszláviában. A jugoszláv dolgozó uép |ól tudja hogy Tito fasiszta rendszerét csakis aktív, jól megszervezett fegyveres harc révén tudja megsemmisíteni. A dolgozó nép jól tudja azt is, hogy a titoisták ellep éppen úgy kell harcolni, mint azt a második világháború alatt tette. Gazina, GILue, Karlovác, Zagreb, Szluny vidékén több munkás és dolgozó paraszt csoport legyvert ragadott és elszánt harcot kezdett a Tito-banda ellen. Hasonlóképpen fegyveres harcot indított Isztra dolgozó népe is. A jugoszláv dolgozói: szilárd ellenállásával és egyre nagyobb méretűvé váló fegyveres harcával szemben Rankovics és janicsárjai hiába fokozzák a terrort és az elnyomást, hiába vetik a legjobbakat a koncentrációs táborokba és börtönökbe, hiába kínozzák és gyilkolják a dolgozó nép fiait, a jugoszláv dolgozók harci szellemét, forradalmi hagyományait nem tudják kiirtani. Jugoszlávia népei egyre erősebben folytatják elszánt harcukat, mindaddig, míg el nem söprik a hatalom áruló bitorlóit, amíg vissza nem ve- ■éti Jugoszláviát a Szovjetunió-\ezet- ,e hatalmas béketáborba. Üdvözöljük a 31 éves Spanyol M aimassa isi a Pártot nyol népet a francoista uralom szétzúzására, Spanyolország szabadságának és függetlenségének visszaállítása érdekében. A Kommunista Párt szerint a Köztársasági és Demokratikus Nemzeti Frontot úgy lehet legjobban megszervezni, ha ellenállási tanácsok alakulnak minden egyes gyárba^ és bányában, a falvakban és a városokban. Máris sok ilyen tanács létezik és számuk egyre nő. A Franco-fasizmus uralomra jutása óta. több, mint egy évtizede, a Párt vezeti a munkásság és a paraszlság mozgalmait, valamint a partizánok csaknem szünet nélkül folyó hősies harcait. A Pártnak és a vezetése alatt ál- ló szervezeteknek 65 illegális lapja van. Az év márciusában kirobbant harcokban a többszázezer főnyi munkás-, paraszt- és kispolgári tömeget mozgósítani tudó Párt ismét meg. mutatta erejét. Nagyszerű harci fellépésük a fasiszta elnyomás elleni küzdelem új szakaszát nyitja meg. Nyilvánvalóvá tette Franco Spanyolországának gyengeségét, felbecsüíhe tetlen értékű támogatást nyújtott a világbéke táborának.
