Dunántúli Napló, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)
1951-04-15 / 87. szám
1951 ÁPRILIS lí N Ä P L O 9 Meg hell gyorsítani a tavaszi vetés ütemét az egész megyében Megyénk termelőszövetkezeti csoportéi, az állami gazdaságok és az egyénileg dolgozó parasztok a műit héten — április 6-ig — szép eredmé. nyékét értek el a vetési munkálatokban. Tavaszi búzánk 100 százalékban, az árpa 97, a zab 91, a cukorrépa 46. napraforgó 32, rostién 69, burgonya 22, lucerna 31, baltacím 37, vörösboré 25, rostkender 6 százalékban vaB elvetve megyei viszonylatban. Amíg a korai kalászosoknál ió eiedményeih. mutatkoznak, addig a kapások, ipán növények és a takar- mányiélék vetésében lemaradás tapasztalható. A tavaszi árpa vetését a pécsi, pécsváradi, «.zigetvári és a villanyi járások dolgozó parasztsága április 6-a előtt befejezte. A siklósi járásban 83, a komlói járásban 89.6 százalékra teljesítették az árpa vetésének tervét. A szigetvári járás dolgozó parasztsága befejezte a zab vetését is, Lemaradás mutatkozik zabvetésben a villányi járásban, ahol 71, a pécsvá- iadi járásban, ahol 86 százalékot értek el. Legnagyobb lemaradás mutatkozik megyei viszonylatban a lucerna és vöroshere (lóhere) vetésben, amit sürgősen tel kell számolni. Nem nyugodhatnak a helyi tanácsok addig, amíg ezt a hiányosságot fel nem számolják! Mag van elegendő, a tervet teljesíteni kell. Sok helyen, így a sás_ di és a villányi járásokban még nem tudatosították kellően a vetésterveket, annak ellenére, hogy többször is felhívta a megyei tanács erre a járási tanácsok figyelmét. Csányoszróban az U] Március termelőcsoportban telajánlották, hogy május elsejére minden magot a tőidbe tesznek. Kisasszonyfa község dolgozó parasztsága dolgozott a legjobban a seljyei járásban: belejezték az árpa, zab, zabosbükköny, kender, rostién és mák vetését. Gilváníán is közelednek a vetés befejezéséhez, kivéve a lucernavetést, amiben nagyon lemaradlak. Több helyen a lucerna és lóhere vetésével csak a „papíron“ maradnak el, ugyanis: a tavaszi árpára és a zabra rávetett herefélét nem jelentik be, mivel az előveteményt már bejelentették. ügyeljenek a tanácsok arra, hogy a vetés gyorsasága ne menjen a vetés minőségének rovására. Az őszi mélyszántásokat, amennyiben erősen íömődöttek, meg kell kultivátorozni, vagy fogasolni, — de haladéktalanul, — és megkell kezdeni a kukoricave_ tését. A komlói bányászok és műszaki vezetők nemcsak feltárják, de ki is javítják a hibákat Egy hónappal ezelőtt kerültem Komlói Szénbányáiéhoz vállalatvezetőnek. Egy hónap rövid idő, mégis sok olyat láttam, aminek nem szabadna lennie. A hiányosságok közül jónéhányat már kijavítottunk, de ez csak töredéke annak a munkának, ami. ránk vár a hiányosságok teljes kijavításáig. A komlói bányák üzemvezetősége mindig azzal igyekezett „igazolni" a termelés lemaradását, hogy: „Szűk a szállítási keresztmetszet, az akna- szállítás nem győzi, nem tudnak ürescsillét adni a csapatoknak." Ez nem igaz! Márciusban nem volt ürescsillehiány. (Néha, elvétve előfordult időzavar a csilleellátásban, de ez is a helytelen csilleelosztásból volt) Pedig voltak napok, amikor ■ 5—6 vágón szénnel túlteljesítettük az előirányzatot Az ürescsillehiány igazi oka az volt, hogy a műszaki középkáderek nem látták a fától as erdőt. Nem látták azt, hogy az ürescsiüé- ket ügy kezelik, mini az ócskavasat. Nőm látták, hogy amerre jártak a bányában, minden 50—100 méterben osille hevert hetekig kihasználatlanul. ' Az egyikben maltert kevertek a kőművesek, a másikban salakot tartottak, a harmadikban más anyagot tároltak. A negyediknek rossz volt az egyik kereke, kilökték a vágányról és még sok egyéb hasonló eset volt, ami kivonta a csilléket a forgalomból. A napszinten a félreállított és feldöntött csillék sokasága torlódott, -‘dz első bányajárásom alkalmával 47 csillét olvastam össze. De ha az egész bányát be tudtam volna járni, ez a szám sokkal nagyobb lett volna. így )s, ha figyelembe vesszük azt, hogy p9y csille '24 óra alatt legkevesebb hegyszer fordul meg a bánya és a napszint között, akkor ez a szám nem 4<, hanem négyszer annyit, vagyis ISO csillét jelent Elhanyagolták a osillotakarftást is. Volt olyan csille, amelyben 40—50 kiló szén volt az aljára tapadva. izekben a csillékben minden fordulónál 40—00 kiló szénnel kevesebb lőtt ki. Az ürescsilléket 24 óra alatt összeszedtük. A csilietakaritást rendszeresen végezzük és máris megszűnt ars tires- esillehiány. A komlói bánya termelését erősen gátolja a gépüzem szervezetien, rossz munkája. Az egyes gépalkatrészekben nincsenek tartalékok. Kisebbfajta üzemzavarok megszüntetéséhez amit el lehetne percek alatt hárítani, — órák, sokszor egész műszakok kellenek. Ok: Nincs beszerez- ve megfelelő tartalék. Ilyen eset történt legutóbb a csúzdát meghajtó motor-rudakkai. a sürített levegőt vezető esővel. Csák azért, mert nem flutak le a bányába tartalékot, kiszereltek egy frontfejtésből csövet. “°£y egy másik induló fejtést elláthassanak vezetékkel. A frontfejtés nem tudott reggel r, órától 11 óráig termelni. H •isi)n 1 < > í^Qt: a ff']- ügyelet nein .jelentet?, hr gv az 1-es *®aP*t fejtésének felső kijáratában elromlott az oda beépített szivattyú. az elromlott szivattyút nem ja vitatták ki, a húsvéti ünnepek alatt a legvágat megtelt vízzel és a 8-as telepi 1-es frontfejtést csapat 5 műszakon keresztül nem tudott a munkahelyén termelni Még sok egyéb műszaki, technikai hiba is van, amelyeket még nem ismerünk, de a jelenségek azt mutatják, hogy 60kat lehet még találni. Nagy hiba az, hogy a komlói műszaki káderek aem foglaíkosnak a munkaversennyel, a Sztahánov-mozgalom fejlesztésével, az újításokkal, a ciklusos fejtési rendszer mielőbbi bevezetésével, a me- legcsákánv-váltás tökéletesítésével. Nem törődnek a bányában lévő ócska anyag kiadásával, nem törődnek az egyszer már használt, de még felhasználható faanyag hasznosításával, nem foglalkoznak az igazolatlan raíi- szakmulasztások megszüntetésével,nem végeznek — egy-két kivétellel — oktató, nevelő munkát. Kevés műszaki káder mondhatja el, hogy a Párt útmutatása alapján segíti a nevelő munkát. Én bízom abban, hogy a műszaki káderek a többszöri figyelmeztetésre és nevelésre levetkőzik hibáikat és áttérnek a fejlődést szolgáló műszaki káderek táborába. Kovács József a Komlói Szénbányák igazgatója A komlói Kossuth-akna termelése jobban áll, mint azelőtt. Kovács elvtárs cikkében súlyos műszaki hibákra mutatott rá. Azokért a hibákért, ami az 1-es csapatnál történlek, első fokon Gyimesi, a gépészeti osztály vezetője felelős. A fegyelmi vizsgálat folyamatban von, de a jelenségek azt mutatják, hogy a felelősséget igyekeznek egyesek mellébeszéléssel elmosni a komlói „divat" szerint. A Kossuth-aknai pártszervezet és a komlói járási pártbizottság vizsgálja ki, járjon el keményen a kártevések okozóival., ne hagyja., hogy az ellenség keze szabotálja a komlói bánya termelését. A bólyi gépállomás vonja felelssségre őzt az öt traktorost és a felelős vezetőt, akik Bslvárőgyiilán szabotálták a tavaszi munkát Április 10-én n szép tavaszi időben a pécsi járás dolgozó parasztjai lelkesen végezték a tavaszi mezőgazdasági munkákat. Míg másutt a lelkes munka folyt, addig Belvárdgyulán 5 traktorista az ellenőrrel együtt aludt a lövőn, hogy ezzel ártsanak a versenyben élenjáró belvárdgyulai termelőcsoportnak. A felelős traktorvezető leüzent a csoport elnökének, hogy jöjjenek fe! a vctőgépekkel, a talaj elő van készítve a napraforgó és zabosbükköny vetésére. Azonnal 25 munkás 5 vető- géppel indult, hogy a visszalévő vetést befejezzék. Mikor a helyszínre érkeztek, azt látták, hogy a munkát még el sem kezdték. Palotai József, a csoport elnöke felelősségre vonta a vezetőt, hogy. miért szabotálják a csoport munkáját, hogy nem röstelik magukat lopni a napot. Erre a traktorisíák és az ellenőr még a Csoporttagokat támadták meg. Főleg-a kiküldött ellenőr állt a traktoristák pártjára. Azt mondotta: „Hagyjátok őket, úgyis nekünk lesz igazunk." A csoport elnöke és a la- ■gok nem hagyták igazukat, felismerték, hogy az ellenség keze csinálja a szabotázst. Ott nyomban le is leplezték az ellenséget. Szemébe mondták Erb Ödönnek, aki szederkényi kulák .ivadék — hogy szabotálja a munkát, hogy ellenség. Leleplezték Kalmár Jánost, a másik traklcristát is, aki a múltban a volt 1.000 holdas Lázár belvárdgyulai ura- ságr.ak volt a besúgója, „jobbkeze" Kalmárnak odavágták az igazságot: „Lázár uraságnak száutana éjjel-nappal.“ Felismerték a belvárdgyulai cso- portlagok, hogy az ellenség a munkaversenyük sikerét, a tavaszi mező- gazdasági munkák sikeres elvégzését akarja szabotálni. A csoporttagok követelésére mégis megkezdték a munkát, egész éjjel dolgoztak, de a ve- iést a csoport elvégezni nem tudta. Ezért a súlyos kártevésért vonja felelősségre a bólyi gépállomás a traktorosokat, a felelős vezetőt, járjon el velük keményen mint olyanokkal, akik kártevésükkel akadályozzák a tavaszi munkák sikeres gyors elvégzését. Krisztícs Márk pécsi járási PB ágit. prop. titkár. LEVÉL TITO JUGOSZLÁVIÁJÁBÓL: Elviszik az embereket és többet nem tudunk róluk sertamst „Levél érkezett Tito Jugoszláviájából. Arról beszél, amiről a többi. „... Tudomásodra adom így szól lefordítva belőle egy részlet, melyei eredetiben olvasóinknak is bemutatunk, — bogy nálunk rengeteg emberi börtünöziick be. Csak kijönnek, kirobognak a gépkocsikkal és felhajtják az embereket az autókra, elviszik ökel szó nélkül teljesen ismeretlen helyre. Aztán nem tudunk többet róluk semmit. így történt .........-val, aki azelőtt a j egyzőségen mint Írnok dolgozott és tagja volt a Kommunista Pártnak. Most házasodott meg, templomban esküdtek. Ahogy hazaértek, eljöttek érte autón és nem tudjuk hóvá viliék, úgy mint...........és még számosán másokat, akiket te nem ismersz. Kérlek írjál, családoddal együtt, hogyan van nálatok. Üdvözlöm n kis Gyurikát és a kis Mihályt. Isten veled, a viszontlátásra.“ Neveket sorol fel a levél, melyeket azonban kihagytunk, nehogy kitegyiik a levél íróját, vagy az abban szereplőket az UDB fokozott bosszújának. Nérókét, melyekből minden rabiban akad 10- - 12, minden városban párszá/, párezer. Elhurcoltak, kegyetlenül kivégzett hazafiak neveit emlegetik a határon túli házakban és izzó gyűlöletiel, megvetéssel beszélnek a gyilkos Ti tor ól. Ezt megelőzően ez áll a levélben: „Nálunk igcu nagyon emelkedik a ruha. cipő és kenyér ára, A férfi károgom, a finom Stoff, amely ezidáig 700 dinárba került, az most már 1880 di- nárha kerül. Most már látod, hogy rosszabbodik a helyzet, n munkások és parasztok helyzete állandóan mind rosszabb nálunk.“ A munkások és parasztok helyzete mind nehezebbé válik Jugoszláviában. De az ellenállás tüze már izzik, a kommunisták már új harcokra szervezik a népet és ez a földalatti tűz mind forróbbá teszi Tito és bandájának laba alatt a talajt! &zMlin clvtärs mnveiiack ötödik kötete SZTÁLIN ELVTÁRS műveinek ötödik kötete azokat a cikkekei foglalja magában, amelyeket Sztálin elvtár- 1921—1923-ban írt. Az ötödik kötetben foglalt müvek a népgazdaság helyreállításának békés munkájára való áttérés időszakában keletkeztek, amikor a nemzetközi tőke első katonai támadásának visszaverése, a belső és külső ellenforradalmon aratott döntő győzelmek után az ország áttérhetett a békés gazdasági építés útjára. Ebben az időszakban hajtotta végre a Bolsevik Párt a fordulatot a hadikommunizmus politikájáról az ,,új gazdasági poH'tiká"-ra, a NEP-re. s ezzel új gazdasági alapon szilárdította meg a munkások cs parasztok szövetségét. Ebben az időszakban jött létre, az addig lazább kapcsolatban lévő nagy szovjelköztársaságok egységes szövetségei államban való egyesülése útján, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, a gazdasági, katonai és diplomáciai szempontból egységes, soknemzetiségű állam — a szocialista Szovjetunió, Ebben az időszakban a Bolsevik Pártnak kemény harcot, kellett folytatnia a pártonbelüli pártellenes elemekkel szemben, akik arra próbálták kihasználni a békés szocialista építésre való átmenet nehézségeit, hogy megbontsák a Bolsevik Párt sorait. '• A munkásosztály és a parasztság szövetségének for. mái. a Párt egysegének megszilárdítása, a Párt és a tömegek közti kapcsolat formái és módszerei, a párt demokrácia és a szakszervezeti demokrácia kiépítése, a sajtó szervező szerepe, a Bolsevik Párt stratégiája és taktikája elméleti cs történeti megvilágításban, a nemzeti-gyarmati kérdés, a Szovjetunió külpolitikájának, békepolitlkájának alnpclvei. a harc a nacionalizmus ellen — a proletár internacionalizmusért. a szovjet emberek kiképzése, az iparosítás foltétieloinork megteremtése, a dolgozó nők öntudatosítása. politikai felvilágosítása, az Októberi Forradalom nemzetközi jelentősége, és így tovább — ez a felsorolás korántsem meríti ki a kötetben sztálini mélységgel és világossággal tárgyalt kérdéseket, csak némi fogalmat ad a könyv rendkívül gazdag ós aktuális tartalmáról. Az ötödik kötélben olvasható müvek ezekkel a harci feladatokkal kapcsolatban keletkeztek és döntő szerepük volt e feladatok sikeres megoldásában. Sztálin elvtárs ezikben a müvekben is — mint mindig —- minden gyakorlati kérdést a marxista-leninista elmélet lényével világít meg s az elméleti kérdéseket a leggazdagabb gyakorlati tapasztalati tényekkel összhangban, a gyakorlati cselekvés érdekei szempontjából efrmzi. A történelem igazolta és ma is útmutató iciuitőscáü Sztálin elvtárs tétele, hogy a szocializmus országának a nemzetiségi kérdésben olyan politikát kell folytatnia, amellyel megnyeri „a Kelet országainak rokonszenvét és bizalmát a proletárforradalom zászlaja iránt. Mert a Kelet országainak döntő szerepük lehet a proletariátus és az imperializmus jövő harcában". Valamennyi népi demokrácia politikája számára közvetlenül útmutató jelentőségű az. az — immár két évtizedé győzelmesen végrehajtott — kollektivizálási programra, melyet Sztálin elvtárs 1923 ban tűzött ki, tehát már akkor, amior a csak két esztendővel előbb bevezetett „új gazdasági politika" (a NÉP) éppenhogy az egyéni parasztgazdaságok megerősödéséit támogatta. „Egyáltalán nincs igazuk azoknak az elvtársaknak, akik azt állít iák, hogy mert a NÉP fejlődik, azért kénytelenek leszünk megismételni a régi históriái, kénytelen- k leszünk a parasztság többségének tömeges tönkretétele útján kulákokat tenyészteni. Ez a; út — nem a mi utunk. Az új viszonyok között, mikor a proletariátus van hatalmon és a proletariátus kezébe futnak össze a gazdaság legfőbb szálai, a fejlődésnek más úton kell haladnia, mely arra vez^t, hogy a falu kistermelői különböző szövetkezetekben egyesülnek, melyeket a magántőke ellen folyó harcukban az állam támogat, olyan úton, mely urra vezet, hogy a kis mizögazdák milliói a szövetkezetek révén fokozatosan bekapcsolódnak a szocializmus építésébe, olyan úfon, amely a kis földművesgazdák gazdasági helyzetének fokozatos javulására (nem pedig pusztulásukra) vezet. Ebben az értelembe n a Köztársaságok Szövetségének jövendő gazdasági fejlődésének szempont jóból, elsőrendű jelentőségű, hogy a végvidékeken, ezekben a ól eg paraszti országokban. minden módon támogassuk a szövetkezeteket". A Szovjetunió tántoríthatatlanul köveiikezetes béke- politiká jáneft alapelveit fejez.ik ki azok a szavak, amelyeket Sztálin elvtárs a láhbadozó Leninnel folytatóit be- sziélgetéso alapján jegyzett fel: ,„Á mi utunk igaz út: mi békét és megegyezést akarunk, de gúzsbakötni nem hagyjuk magunkat és ellene vagyunk az uzsorái éltét eleket kikötő megegyezéseknek. Keményen kell tartani a kormányaidat és saját álunkon kell haladni. amelyről sem hízelgéssel, sem ijesztgi léssel nem hagyjuk magunkat lstéríteni“. A kommunista politikai stratégiának és taktikának, a bolsevik pártépítésnek, a szovjet ál'lamépítcsnek af. ötödik kötet sztálini műveiben k'krislályoritott é- a marxista- leninista c mólét fényével megvilágított tapasztalatait minden pártmunkásunknak ismerni1 és tanulmárxo: —— kell.
