Dunántúli Napló, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-11 / 83. szám

1951 ÁPRILIS 11 to Ä L o ♦> PÁRT ÉS PÁRTÉPITÉS * A párttitkár egymagában nem tudja végrehajtani a kongresszusi határozatokat QLépiieaeL'ék hapebati a k&kéévt Felemelt, új ötéves tervünk hatal­mas feladatok elé állította dolgozó né­pünket, a bányászokat Az új terv szerint 9 millió tonna szénnel kell bányászainknak többet termelniük 1954-re, mint az eredetileg elöirány- •zott terv szerint. Nagy feladat ez és nem könnyű teljesíteni, de bányá­szaink bebizonyították már azt, hogy a megnövekedelt feladatokat is nem­csak teljesíieni, hanem túl is jehet szárnyalni. A kongresszusi munkaver­senyben a vasasi bányászok már a felemelt terv szerint dolgoztak és íme több, mint 110 százalékra teljesítették! As eredmények kivívásáért folyó harcban a pártszervezet, a kom­munisták álltak az élen és bebizonyo­sodott: ha a pártszervezet és a kom­munisták jól dolgoznak, akkor még ennél is sokkal nagyobb feladatokkal képesek az üzem dolgozói megbirkóz­ni. A Pártkongresszuson megszülettek e határozatok, amelyeknek végrehaj­tása törvény minden dolgozó számá­ra. A Pártkongresszus határozatai Rá kosi és Gerő elvtársak beszámolói megvilágították az aknai pártszerveze, 'ek előtt is az utat: miként lássanak hozzá a megnőtt feladatok végrehaj­tásához. „ötéves tervünk célkitűzéseit csak akkor tudjuk valóra váltani, ha a Párt rájuk összpontosítja erejét“ — mondotta Rákosi elvlárs. Wavra János elvtárs a Petőfi-akna üzemi párttitkára, kemény kezekkel irányította a kommunisták harcát az üzemben —■ és eredményesen. De Rá kosi elvtárs a kongresszusi beszámo­lójában arra figyelmeztetett bennün­ket: „Az előttünk álló nagy célok megkövetelik ezért, hogy iigyelmüh­ket újra pártszervezeteink megerősíté­sére, pártkádereink nevelésére és elő­léptetésére irányítsuk". Wavra elv­társ nagyon sokat dolgozott eddig is legtöbbször reggel öt órától késő es­tig, Miért volt erre szükség? Azért, mert Wavra elvtárs helytelenül, ahe­lyett, hogy a többi vezetőségi tagot is bevonta volna a munkába, mindent maga akart elvégezni. Horváth János (9) elvtárs, sztaháno- vista munkamódszerátadó nőm tudja, hogy mennyi tagjelöltet vettek fel ebben a hónapban. Pedig ő a szerve­zőtitkár. Horváth elvtárs jó harcosa Pártunknak, de eddig nem tudta, hogy tulajdonképpen mi is az ő munkája. Becsületesen megjelenik a vezetőségi üléseken, a hiba csak ott kezdődik, hogy Wavra elvtárs nem is számít az ő segítségére, nem ad számára felada­tokat. Nagy munka vár a pártszervezet káderesére is. Eddig az ö munkáját is Wavra elvtárs vé­gezte. Ha egy kádert kértek, akkor saját maga futkosott az üzemben és „kereste" a legjobbat, a megfelelőt.' így volt a pártiskolúsokkal. ;s, ami­kor iskolára kellett javasolni elvtár­sakat, akkor a titkár elvtárs napokon keresztül ..káderezett", nehogy esetleg olyan kerüljön el, aki azt nem érde­melte ki. A pártszervezet káderese Bagó János elvtárs. Wavra elvtárs ta­nítsa meg őt munkája elvégzésére, ígv magán is könnyít és elősegíti Ba­gó elvtárs fejlődését. így lehetne so­rolni tovább, ami végeredményben azt eredményezte, hogy Wavra élvtár,, eltemette magát munkával és nem látta a fától az erdőt. Nem utolsó sor_ ban ezért aludt el a inunkaverseny, ezért áll a Petőfi-akna termelése je­lenleg is csak 93 százalékon — mert Wavra elvtárs nem bízik elvtársai­ban, nem bízza rájuk a munkát. Mik a tennivalók, hogy döntő for, dulat történhessen a pártszervezet munkájában? A vezetőségi tagok ta­nulmányozzák át, újból a Pártkon­gresszus határozatait, Rákosi és Gerő elvtársak beszámolóját és annak út­mutatása nyomán lássanak munkához. Wavra elvtárs a vezetőségi üléseken kérje számon minden vezetőségi tag, tói: mit végzett a legutóbbi vezetősé­gi ülés óta, milyen eredménnyel, hol mutatkozik munkájukban a legszű­kebb keresztmetszet. Az üzemben több, mint 20 pártiskolát végzett elv­társ dolgozik. Ezeket bátran vonják be és bízzák meg őket pártmunkával. — Persze ez nemcsak a titkár elvtárs feladata, hanem az egész vezetőségi tagoké. Mindegyik építsen ki maga köré egy széles akt ív a-hálózatot és azokon keresztül mozgósítsák az egész tagságot, a tagság pedig a pártonkívü- lieket a nagy cél elérése érdekében. Azokat a feladatokat, melyeket a felemelt ötéves terv állít a Petőfi-akna kommunistái, vala. mennyi dolgozója elé, csak akkor tud­ják becsülettel megoldani, ha meg­erősítik a harc vezérkarát: a párt- szervezetet. Wavra elvtárs bízzon a pártszervezet tagjaiban, a pártohkí. viili dolgozókban olyan mérhetetlen bizalommal, ahogyan azt Rákosi elv­társunktól tanulhatja. Bízzon munka­társaiban, a tömegek erejében, ossza meg munkáját, s akkor erősödik a pártszervezet, jobban oldják meg a feladatokat, új eivlársak. új vezetők nőnek ki mellette — erősödik egész Pártunk. R. J. Siklóson Harka Anfalné népnevelő özv. Török Györgyijéhez ment el látó gatóba a békeévvel. Törökné tizenöt- gyermekes özvegyasszony. Amikor a népnevelő beszélni kezdett, félbeszakí­totta: — Sok az én gondom, jobban szere­tem, ha magamra hagynak, nélkülem is lehet béke. Harkáné azért állt a békeharcosok sorába, mert megértette már. hogy eb­ben a táborban minden egyes dolgozó, minden bec-nilete- ember számít, min­denkire szükség van, senki.sem mond­hatja azt, hogy ..nélkülem is lehet bé­ke." A fiáról kérdezte Török nénit, hogy merre van a Lajos fia. Törökné megmondta: katona a néphadseregben. —- Látja Török néni, maga büszke lehet a fiára, mert a fia az egész or­szágnak, az egész béketáfcornak a fia, az egész béketábor katonája. Törökné vidám lett, ahogy fiára ke­rült a szó, s örömmel'meséli Lajosról a népnevelőnek, hogyan él. hogyan ta­nul a fia a néphadseregben. Harkáné is elmondott mindent beszélgetés köz­ben az ötéves tervről, milyen gyárik, házak épülnek, s hogy a békeívek alá­írásával ezeket a gyárakat, házakat, egész életünket, meg a gyerekek életét védjük. Végül Török néni elmosolyo­dott, megölelte, megcsókolta Harkánét, s miközben 'a békéi vet aláírta, megha­tott hangon tett fogadalmat:-—- 68 éves vagyok, 15 gyermek, any­ja, de most már cn is a béke katonája vagyok, jöjjön hát el máskor is. hogy arról is beszéljünk, mit tudok tenni én a békéért. Két népnevelő elment Radocsai Ádám kulák-korsmároshoz., aki a Jó- kairtéri. ,.Medve-v"ndéglő" tulajdonosa volt. A ’em telték helyesen a népneve­lők, hogy egyáltalán elmentek ehhez az emberhez, de még kevésbé volt helyes, amit olt tettek. Radocsai már az első szavuk után nagyhangon így fordult feléjük: — Nekem ilyen bák° nem kell! Ad­ják vissza a kocsmámat, nekem ol^-an béke kell! A népnevelők nem értették meg — pedig milyen világos! — hogy ez a Radocsai is, mint valamennyi kuláh, kizsákmányoló, a régi világot várja vissza, a háborúban reménykedik. nv’rf úttól reméli régi hatalmát, „Nekem ilyen béke vem kell!" Valóban: Neki nem kell a dolgozó nép alkotó, terem­tő békéje, neki olyan „béke," kell, hogy ő maga a nép nyakára ülhessen, a nép izzadságából hízzon szirosral A két népnevelő kdeié indult, ekkor Radocsai utánuk szólt: —- Na, hozzák vissza 'azt az iv°t, azért, aláírom! Es a népnevelők engedték aláírni. Ez a háborúra szomjazó bandita oda­írta nevét arra az Ívre. melyen becsüle­tes, hazájukat, népüket, a békét igazán szerető emberek nevei sorakoztak. Piszkos kezével bemocskolta a béke­ivet. melyet dolgozó népünk szerétéig vesz körül. Ne engedjék bemocskolni, népnevelőink a háborúvárók kezelői a békeivekrt! Az ilyen radocsaiakltal, az ilyen háború-imádókkal más nyelven, az erő, a békéért harcoló nép k'-mény nyelvén kell beszélni! * Somogyhárságy termelőszövetkezeti községben egy népnevelő elvtársnö egyénenként elbeszélgetett a dolgozók­kal arról, hogy milyen az új, megvál­tozott életünk és ugyanakkor elmond­ta. hogyan nyomorognak a kulák jármá­ban a dolgozók Titoék zack ligáiban. A zadrugákban a kulákok földesurak lettek, ahol jobban hajcsárkodnak a dolgozó parasztok felett, mint a cse­lédeik felett. Arról is beszélgetlek — mert olvas­ták az újságban is _ hogy milyen alávaló módon támadták meg a Tito- bandilák a mi népünk belgrádi képvi­selőjét. „Aláírásunkkal ez ellen is Tl- takozunk, mert ez is a háborús uszítók provokációja!" — mondtak többen i.s az aláírók közül. Á szalánfci magyar és délszláv dolgozó parasztok együtt harcolnak a kékéért SzalAnta község dolgozó parasztsá­gának többsége délszláv nemzetiségű. A kicsiny községnek a párt­szervezet jó feUvilágosiló munkájának az eredménye, hogy minden dolgozó paraszt megértette: a korai vetéssel, a jó minőségi - munkával sokkal maga­sabb terméseredményt érnek el, több lesz a gazdáknak is, többet adhatnak a dolgozók államának és ezzel is erő­sítik a béketábort. Egymással versenyben a jobb termésért Az egész év mezőgazdasági munkái­ra megszervezték a párosversenyt. A község minden dolgozó paraszt­ja páros verseny ben áll egymással. Magyar és délszláv dolgozó pa­rasztok egymással állnak páros- versenyben, ami azt bizonyítja, hogy a közös eél érdekéért, a bé­kéért közösen, egymással verseng, ve indulnak harcba. így például Szajkó Gyula Szmárkovics Márkkal áll párosversenyben, mind­ketten 16 holdas középparaszlok. Nyúló János .Sztivics Mátéval, ők mindketten 8 holdasok. Anialovics_ Mihály Orsokics Márkkal, Stivics 1st-’ yán Bosnyák Mihállyal és az ö példá­juk nyomán a többi dolgozó parasztok is való-mennyen egéáz évre kihívták egymást versenyre. A versenypontok megkezdve a vetéstől egészen a beta­karításig szólnak. Legtöbben batáridő előtt 4 nappal vállalták a munkák be. fejezését, de ugyanakkor minőségileg is ellenőrzik egymást, hogy ki milyen munkát végez? A jó munkának az eredményét ősz- sz.d, a terméseredményen mérik majd le. A versenyt helyesen, nem bürokra­tikusán szervezték meg. Minden nép­nevelőnek volt 10 háza, többször el­ment a dolgozó parasztokhoz, részle. lesen ismertette a versenynek a jelen­tőségé!, hogy'ez jobb, gyorsabb mun­kára serkenti a dolgozó parasztságot és a jó munkának milyen nagy ered­ményei vannak. Így a dolgozó parasztság figyelem­be vette, hogy n földterület nagy. Ságénak arányában versenyezze­nek és így hívta ki egyik a mási­kat versenyre. A verseny nagy lendülettel folyik és állandóan el­lenőrzik, hogy ki milyen munkát végez. Együtt a közös ellenség elíeii Ugyanilyen egységben harcolnak a kulákok ellen is, meri látják az.l, hogy ? kulik egyformán kulák, ha magyar. “a délszláv. ha akármicsuda. A délszláv dolgozó parasztok ma­guk leplezték le példán) Stanyies Mihály 28 holdas kulákot i.s, aki elrejtett 2 mázsa búzát és 2 mázsa lisztet a dolgozó nép elől. A múlt. ban állandóan cselédje volt, ö ma­ga nem dolgozott, kiipcekcdclt, adía-vetite a lovakat. Mikor a legégelőbb aratási idő, vagy kapálás voll, Stanyies Mihály ráért a vásárokat járni, mert plcsó pénzéri dolgoztatta a munkások a1!, ő pedig so­kai kereseti a lovakon. Mindig érez­tette a szegény emberekkel a múltban. hogy- ő az úr a faluban, fis nemcsak a múltban viselkedett igv. Mos1! a népi demokráciában nem tetszik neki az. hogy a szalántai magyar és' délszláv dolgozó parasztok egyiilt milyen nagy eredményeket érnek el, milyen lelke sen dolgoznak. Az őszi mélyszántást csak 4 hold földön végezle el, az őszi búzáját is úgy „vetetté" el, hogy alig került mag a földbe, alig lehet látni a' zöidelö szálakat. Keveset vele'.t a főid­be, hogy ezzell is szabotálhassa a ter­melési. A földjéből 22 holdat mos! akar kiadni haszonbérbe, hogy a fe­lelősség alól kibújhasson. Az újpetrei Dózsa termelőcsoport és a gépállomás elfogadta a magyarbólyi—villányi páros-kihívást Most, a békénkért folytatott harcunkban a gépállömás Jávorka- br igád ja az újpetrei Dóssá termelöcsoport I. számú Mriserné brigádjával karöltve, — elfogadjuk a villányi gépállomás és u mag garbóig) Tartós Béke termelőszövetkezet növénytermelő brigádjánál; közös kihívását. — hosszúlejáratú versenyre hívjuk n vókányi Táncsics termelő*töveihez*/ I. számú növénytermelő brigádját és az ott. dolgozó Zélity traktoros bri­gádot. Versenypontjaink a következők: A jiárlíízcryc/et erősítse a békeharcot A pártszervezet feladata az,, hogy még fokozottabb felvilágosító munkát végezzen és állandóan lep. lezze le a kulákok szabotálásait. Konkrét példákon keresztül mutassa meg a falu dolgozónak a kulák igazi arcát, hogy mindig azon mesterkedik, hol és hogyan árthatnak a dolgozók államának. A pártszervezet gondoskod­jon arról, hogy a dolgozó parasztság jó versen viendő letét tovább fejlessze, az élenjárókat állandóan népszerűsít­se, Hogy tudják mindig azt, hogy ki jár az élen és ki maradt le, hogy' a verseny valóban eleven, élő valóság legyen. Meg kell magyarázni a dolgozó parasztságnak azt, hogy magyar és délszláv dolgozók ügye egy és ugyan­az. Harcolni a békéért, a többterme, lésért, hnreoln! a kizsákmányoló kulákok ellen, akik közös ellensé­gük minden dolgozó parasztnak, akik a háborút várják, titoékban reménykednek, óiért tőlük remé­lik hatalmuk visszaállítását, azt, hogy isméi a dolgozók nyakára ülhessenek 1 A termelőcsoport növényterme- * lő brigádja vállalja, hogy: a) 9.5 hold napraforgót négyzetes vetéssel vetünk el, hogy gyorsabban művelhessük. Vállaljuk, hogy így 9 mázsás átlagtermést takarítunk be. b) Vállaljuk, hogy a 46 hold kuko­ricánkat szintén négyzetesen vetjük el április 15-e és 20-a között, jó ta- iajműveléssel 30 mázsás termést taka­rítunk be. c) A burgonya terméshozamát 30 mázsára emeljük holdanként. d) A Uermelőcsoporl részéről meg­szervezzük a váltott cséplőbrigádot a cséplés zavartalan folytatására. c) Az összes növényeket határidő­re letakaritja a földről és a földet őszi megmunkálásra a traktoros-bri­gádnak tisztán adja át. ‘y A gépállomás Jávorka trakto- *í* ros-brigádja vállalja, hogy: a) A kapás növények kapálását az EGY JUGOSZLÁV HAJÓN... elvetéstől számított 1.5 hónapon be­lül kétszer elvégezzük. b) 200 hold őszi búza aratását tíz napon beiül elvégezzük viaszérésben. A 100 hold ösziárpát négy nap alatt, a takarmányárpát 35 holdon három nap alatt, 45 hold zab aratását szin­tén három nap alatt végezzük el. c) A cséplcsi idényben teljesen ki­küszöböljük a gépkiesést. A csépiért 20 napon belül 1.200-as géppel elvé­gezzük. d) A Szovjetunió agrobiológiai tu­dományos tapasztalatai nyomán bizto­sítjuk a talajnedvesség maximális megőrzését, ennek érdekében a tar- ióhántást 12 napon belül elvégezzük 450 holdon. Ujpetre, 1951 április 4-cn. Goron Gyula csoportelnök, Gere- bicz Károly üzemi párttitkár, Meiscr Lajosné növénytermelési brigádvezető, a Dózsa termelő- csoport részéről. Titz Péter gépállomásvezetö, Hauptmann Józscinc párttitkár. Jávorka Lajos traktoros brigád­vezető, az újpetrei gépállomás részéről. Ccí kelővel kezdődik annak a jugoszláv hajónak a neve, amely' minap kikötött Mohácson. A magyar pénzügyőrök — mint ez a nemzetközi szabályokban elő van ír­va , /elmentek a hajóra vámvizsgá­latot tartani. Barátságosan elbeszélget- tid: a hajósokkal, majd együtt utaz­lak velük tovább, lelteié a Dunán. Amikor Kovács Kálmán magyar pénzügyőr reggel lekanyarítoila ott­hon a sonkát, meg hozzá a szép sze­let kenyeret, nem gondolta, hogy azt azon a napon megosztja valakivel. De mégis így történt. . Úgy kezdő­dött. hogy megéhezett és elővette a molyót, abból a sonkát meg a kenye­ret és u jugoszláv hajón üldögélve elkezdett falatozni. Ízlelt neki — a vízi levegő megéhezleli az embert. Az clesre lent bicslra szinte magától vág­ta a puha szalonnát, meg a rajta pi­rosló húst. Először nem látta, —csak később veite észre, hogy nézik. Nem zavartatta mugát. gondolta: hadd néz­zenek. De azok a szemek,i amelyek egyik jugoszláv hajós arcából a son­kára, meg a kenyérre meredtek, tűr­ésén csillogtak. Ezt úgv nevezi!:, hogy: kinézi a másik szájából az en­nivalót. Valami ilyen nézés volt ez is. Egy pillanatra megállt a pénzügy­őr, bicskáját, ölébe tette, majd intett és a jugoszláv hajós odalépett mellé. Lekanyarított egy jó darab sonkát, hozzá a kenyeret és odanyujtotta: tessek. A cserzetlbőrü jugoszláv hajós kezébe lógta a sonkát cs a kenyeret cs úgy ette. mint aki egy hete nem eveit. A pénzügyőr kicsit csodálko­zott is, de rövid idő alatt megértette, miért nézte őt a jugoszláv munkás. Arra gondolt, hogy az egészet neki kelleti volna adni. Í'í e erre csak akkor jött rá Ko- vcícs Kálmán, amikor a jugo­szláv hajós már elment mellőle, kö­rültekintve mégegyszer, hogy nem hallotta-e valaki más is. amit mon­dott.- ,.Ilyen kenyeret ével: óta nem ettem. Nálunk szójalisz'ből meg kuko­ricalisztből készítik a kenyeret, héishoz nagyritkán jutunk, de az i.s kecske- hús.*' Így kezdte. Aztán körültekin­tett és azt mondotta: ,.Nálunk búza kenyérhez a titoisla íőcinkösok. a tőkések, meg a kulákok juthatnak csak. Az én lakásomtól 120 kilomé­terre lehet legközelebb búzalisztet kapni 160 dinárért kilófát. De meg­venni nem tudom. Egész havi fizeté­semen talán 26 kiló tisztet, ha kap-í nék. Nagy a drágaság, meg n vele­járó nyomor. A zsír kilója 600 dinár, de nagyritkán lehet kapni." lit abbahagyta rövid időre a beszé­det. erőt merített magának, evett. Utá­na solral mesélt még: „Még ebből az ehetetlen kenyérből sincs elég" mu­togatta Tito kenyerét, amely lekete, mint a töld. amely kilordul az ember szájából. „Ebből is csak a legszűkeb­ben kapunk. Egy hónapra a fejada­gunk 4 kiló szójaliszt, 5 kiló kukori­caliszt." , A jugoszláv hajós itt abbahagyta, gondolta, eleget beszélt. Igen. eleget. Pár mondattal is elmondta, megmutatta, milyen élete van Jugo­szláviában Tito fasiszta uralma alatt a dolgozó népnek'. A jugoszláv hajós jóllakott és hoss'zjl évek után evett disznóhúst. fehér kény eret. Hogy újra ehessen, nem kell ennyit várnia már. mert száz- és százezer jugoszláv dol­gozó van olyan, mint ő. aki szívből gyűlöli Titol és egész rendszeréi és ezek a százezrek rövidesen tesznek róla, hogy ne Tito és cinkosaik, ne a hutáiról: és a lökései;, hanem a dolgo­zó nép ellesse Jugoszláviában is n búzakenyeret és a disznóhúsl, hogy összetörjék Tito egész korhadt rend­szeréi. K.. J. llnaS. indítás — úthai<r»xíffl8 nélküli Pécsett, a siklósi aiapszervezet helyisége előtt vasárnap reggel 8 órakor már szép számmal várakoz­tak azok az üzemi dolgozók, akik békeagitációra készültek. Csak­hogy a pártszervezet helyisége zár­va volt és csak kilenc óra felé érkezett meg a vezeióség, akkor láttak hozzá, hogy a népnevelőket beosszák. Tíz óra felé járt már, amikor a párttag és pártonkívüli népnevelőket útnak bocsájtották, anélkül, hogy elmagyarázták volaa az agitáció módját és szempontjait. Egyetlen útmutatás uz volt: „Csak szavazati joggal rendelkezők írhat­ják alá!" Ez az „útmutatás" is té­ves, mert miért ne írhatná alá a békéivel például egy 17 eves illő - munkás? Mindebből az a tanulság, hogy ezentúl a siklósi alanszerve- zet vezetősége sokkal többre be­csűbe a felvilágosító munkát cs a felvilágosító munkát végzőket Ne várakoztassa a cér”’o"c'öl(ct í,c'' óraszám a- utcán é« n<- '•»i1' -i őket útba — úlbz:''izíiá5 ni'iíó,'

Next

/
Oldalképek
Tartalom