Dunántúli Napló, 1951. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-08 / 81. szám

4 N RP h O 1951 ÁPRILIS S ’ A mag^ar knlngymimsztépium tijal&fo yálasixje^zéke a tstoisía provokáció ügyében Ä' magyar külügyminisztérium tá­jékoztatási főosztálya közli: A magyar külügyminisztérium ápri­lis 3-án tiltakozó jegyzéket juttatott el Hrabec István belgrádi magyar ügyvivő ellen elkövetett merénylet ügyében a Jugoszláv Szövetségi Nép- köztársaság budapesti követségéhez. A budapesti jugoszláv követség ápri­lis 4-én az alábbi jegyzékben /vála­szolt a magyar külügyminisztérium tiltakozó jegyzékére; „A Jugoszláv Szövetségi Népköz- társaság kormánya felháborodva uta­sítja vissza a Magyar Népköztársaság . külügyminisztériumának jegyzékét, úgy annak hangja, mint az incidens körüli tények teljes elferdítése miatt, melyet a magyar követség soffőrje és Hrabec úr, a Magyar Népköztársaság belgrádi ügyvivője provokáltak ki. A Jugoszláv Szövetségi Népköztár­saság illetékes szervei a lezajlott in­cidens után vizsgálatot, indítottak az esetre vonatkozólag és a vizsgálat végleges eredményei szerint fognak megfelelő határozatot hozni. A Jugoszláv Szövetségi Népköztár­saság kormánya megállapítja, hogy Hrabec úr még csak nem is reagált a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság külügyminisztériuma protocole-ja fel­szólítására, hogy a, szükséges felvilá­gosításokat megadja és megmagyaráz­za, hogy mi okból avatkozott a ve­rekedésbe, amelyet a magyar követ ség soffőrje váltott ki, hanem el­hagyta a jugoszláv területet, kikerül­ve ezzel minden érintkezést -a Jugo­szláv Szövetségi Népköztársaság kül­ügyminisztériuma szerveivel. A Jugoszláv Szövetségi Népköztár­saság kormánya úgy tekinti, hogy a jegyzék hangja, valamint az a mód, ahogy a magyar kormány az inci­denst elbírálja, újból világosan bizo­nyítja, hogy ez az incidens nem vé­letlenül történt, hanem szándékosan szervezték meg, hogy mesterséges in­dokokat teremtsenek a Jugoszláv Szö­vetségi Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság közötti viszony to­vábbi megrontására.“ A magyar külügyminisztérium a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság budapesti követségének április 4-i vá­laszjegyzékére április 6-án a követke­ző jegyzékben válaszolt: „A Magyar Népköztársaság ktjlilp- mlnlsztérlumának Belgrádiján március 31-én a magyar ügyvivő ellen elköve­tett provokációs támadása ügyében át­adott jegyzéke ezt a merényletet olyan ‘hangon tárgyalja, amilyet az a példát­lan inzultus megérdemel. Ami a lénye­ket illeti, a bolgár külügyminisztérium állal a bolgár szemtanuk nyilatkozatni alapján kiadott hivatalos közlemény teljes mértékben és kétségbe vonli a lat­in mil megerősíti a magyar jegyzékben foglalt tényállását, A Magyar Népköztársaság kormánya megjegyzi, hogy a merénylet elkövelé- se óta egy hét telt el és ez alatt a ju­goszláv kormánynak bőven lelt volna .ideje, hogy lefolytassa a jegyzékben kilátásba helyezett vizsgálatot, libelyott a jugoszláv kormány hivatalos tájé­koztató szervei továbbra is a valóságot a legdurvábban meghamisító koholmá­nyokat terjesziik a merénylet lefolyá­sáról. A magyar kormány telje* mérték­ben helyesli Hrabec István magyar ügyvivő eljárását, akt kormánya fel­szólítására elhagyta azt az országot, amelynek hivatalos "közegei vele szem­ben a lcgfelháborítóbb inzultust kö­vették el és amelyben még a legszük­ségesebb orvosi segélyt sem tudta megkapni. A magyar kormánynak is az a véle­ménye, hogy nem „véletlen incidens­ről“ van sző, hanem a jugoszláv ható­ságok részéről előre elkészített, jól megszervezett akcióról, Ezt bizonyítja többek között az is, hogy Hrabec Ist­ván belgrádi magyar ügyvivő felesége, akinek kiutazási engedélye előzőleg le­járt és aki emiatt március 30-án reg­gel. tehát két nappal a merénylet előtt, a jugoszláv külügyminisztérium­tól kiutazás! vízumot kért, amit mint magyar állampolgárnak és diplomata útlevéllel rendelkező személynek a civilizál! országok között érvényben lévő nemzetközi érintkezés szabályai szerint a legrövidebb időn belül meg kellett volna kapnia, a vízumot sem a merénylet elkövetése előlit ellelt két nap alatt, sem azután nem kapta meg. Hrabec Istvánná emiatt nem tudta se­besült férjét a merénylet után követni Magyarországra. Többszöri sürgetés után április (t-án délben a jugoszláv kUJügymlnisztérlum egyenesen megta­gadta a kiutazási engedély megadását és Hrabec Istvánná értésére adta, hogy mintegy túszként tartja vissza. Ez a diplomácia történetében pél­dátlan eset mutatja, hogy a bclgvádi magyar ügyvivő ellen elkövetett me­rényletet az UDBA és a jugoszláv kül­ügyminisztérium előre közösen előké­szítették és annak végrehajtásában elő­re kidolgozott módon együttműködtek. Mindezek alapján a Magyar Nép- köztársaság kormánya a leghatározot­tabban visszautasítja a jugoszláv kor­mánynak a tényekei arcátlanul kifor­gató és letagadó válaszjegyzékét és újból a leghatározottabban köveiéit, hogy 1. n belgrádi magyar ügyvivő felesé­gének, Hrabec Istvánnénnk haladékta­lanul adja meg az utazáshoz szükséges vízumot. 2. A belgrádi magyar ügyvivő ellen elkövetett merényletért a jugoszláv Koszovo és Metohija népe mind el- szántabban harcol a bűnöző Tito-ban- da ellen. A lakosság mozgásszabad­ságának a meggátlása, az albán la­kosság szélköHözietése, a vadállati terror, — nem tudják megakadályoz­ni a nép szervezett harcát a Tito- banditák ellen. Azokért a bűnökért, amelyeket a Tito-faslszták elkövettek, a'nép elszántan bosszút áll. A közel­múltban Prizrenben fényes nappal megöltök az UDB egyik századosát, majd nem sokkal utána egy másik tisztjét, akik mindketten hírhedtek voltak vadállati magatartásukról. Az ezt követő tömeges letartóztatások é, a fokozott terror még csak növelte a nép harcos elszántságát és alig 7 nap­pal ez eset után, Vucsitrnben. bom­bát dobtak a titoista part helyiségé­be és ezzel negyven titoistát sebesi- tettek meg. kormány megfelelő elégtételt adjon és a bűnösöket haladéktalanul és a leg­szigorúbban vonja felelősségre. Budapest, 1951 április 7. A fenti jegyzékkel kapcsolatban a Magyar Távirati Iroda közli: Néhány hónappal ezelőtt, amikora jugoszláv határőrök belgrádi, utasí­tásra nap-nap után harárincidenseket provokáltak és magyar határőröket lőttek le, a Tito-ban/da hivatalos saj­tóügynöksége olyasmiket állított, hogy a magyar kormány avégett, hogy a Jugoszláviával való viszonyt megrontsa, egyenesen rákényszerítet- te a jugoszláv határőröket a magyar ha társzéli katonák legyilkolására. Ezúttal az UDBA belgrádi március 31 -i provokációs támadásával kapcso­latban a Tito-kormány hivatalos jegy­zéke állít nem kevesebbet, mondván, hogy a belgrádi magyar ügyvivő azért verette be fejét az UDBA ügy­nökeivel, hogy „tovább rontsa” a Magyar Népköztársaság és a Jugo­szlávia közötti viszonyt. Hogy ezek a bárgyú állítások mennyire nem egye­dülállók, arra jellemző a bel-1 grádi rádiónak az az április 3-i „szenzációs” közlése, hogy a „magyar követség gépkocsija a belgrádi Köz­társaság-téren nem kevesebb, mint 40 kört írt le, ami összesen 20 kilométer­nek felel meg, és ilymódon akadá­lyozta a közlekedést.” Mióta a Tito-kormány válaszjegy- zékét elküldte, megjelent a bolgár kor­mány _ tiltakozó jegyzéke, amely ugyancsak megerősíti, hogy a Tito- banda sportszerűén űzi a neki nem tetsző országok diplomatáinak autó­összeütközések formájában történő zaklatását és fenyegetését. Ez a Tito- banda „saját hozzájárulása“ a nem­zetközi diplomáciai érintkezéshez. A magyar kormány éles jegyzéke nyomán a világ közvéleménye meg­győződhet arról, hogy a Tito-banda, amely jelenleg Belgrádban az uralmat bitorolja, milyen aljas, a civilizált országok nemzetközi érintkezésében példátlan eszközökhöz folyamodik. Amikor Boszanszka Krajlnán — éppen úgy, mint egész Jugoszláviá­ban —, a még soha nem látott éhség kezdett pusztítani, .— nyílt lázadás tört ki. Nagyon sok faluban, mint például Brekínyben, Trigován, Kos­osában és Mirkovácon, a dolgozó pa­rasztok a titoista leülök „szövetkeze­tek" elhagyásával kezdték meg a nyílt ellenállást Mirkovác falui>an például egy éjjel a parasztok össze­szedték a szövetkezetben lévő juhai- kat, kihajtották onnan őket és nem voltak hajlandók a felszólítások el­lenére sem visszaadni. Erre az akció­ra a titoisták büntető expedíciók kül­désével felettek, de az állig felfegy­verzett fosztogató bandát a falu ap- raja-nagyja baltákkal, kaszákkal és kapákkal felfegyverezve fogadta. A környéken most már egyre gyakrab­ban üti fel a fejét a nyílt fegyvere« ellenállás. , . .„-a , ___ A jugoszláv nép harcol hóhérai ellen A nép megbünteti a hóhérokat A harkányi gépállomás lelkes dolgozói nem ismernek akadályt f 'A harkányi gépállomás terven felül alakutt meg. A traktorosok és általá­ban a gépállomás dolgozói a régebben működő gépállomásokról és a közeli termelöcsoportokból kerüllek ki. A körzetben minden községben és ter­melőcsoportban megelégedéssel be­szélnek a traktorosok kifogástalan jó munkájáról. Látszik, hogy a dolgo­zók kiválogatása jól sikerült. Igazi jó kollektíva került össze a harká­nyi gépállomáson, nem is csoda ez, — mind fiatalok és leikésen dolgoz­nak. A traktorosok — bdr kevés felsze­relést kaptak, — leleményességükkel akarattal leküzdötték minden nehézsé­get. A járást pártbizottságtól és a Jhctyi tanácstól megkaptak minden 'tá­mogatást. A vezetőség megszerzett négy hálókocsit, öt tárcsát, 10 darab üzemanyagos hordót, a tanács segít­ségével oldják meg az üzemi konyha gondját Is, és mindezt „terven felül." A mühclybell dolgozók sem tétlen kedtek. Hergeröder Dezső üzemanyag- szállító után futókocsikct szerkesz­tett kisvasúti sínekből és az ócska­vasból megmentett aratógép-kerekek- bőit Vállalta, hogy 3 darabol elké­szít, de vállalását jelentősen túltelje­sítette, terven leiül készített el még táyy üzemanyagos utánfutó kiskocsit! A harkányi gépállomás kollek'ivá­ja ló úton halad. Versenyük nyilván­tartása jól mozgósít. A színes gra- tikonok mutatják, ki mennyire igye­kezett. Továbbra megkezdett úton de anélkül, hogy a sok dicséret, amit a körzetben széltében-hosszában kap­nak, — elbizakodottá tenné őket! ~r Teljesítse a gépállomás még jobban idénytervét, a traktorosok végezzenek minőségileg még jobb munkát! Jó munkájuk alapja a falu szocialista fejlődésének. Érjék el azt, hogy ne csak megdicsérjek a munkájukat, ha­nem jó munkájuk vezesse is rá az új útra a körzet dolgozó parasztságán A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a magjai; békemozgalomban kifejtett munkásságukért Horváth Richard lelkész-tanárnak (Budapest), Bereszlóczy Miklós pre- látus, esztergomi kanonoknak (Esz­tergom) és Balogh István rk. papnak (Budapest) a Magyar Népköztarsasú- gi Érdemrend V. fokozatát. Csömöz Gáspár plébánosnak (Szoi­A Magyar írók SzOvetsége 1951. április 27-én, 28-án és 29-én tartja I. kongresszusát Budapesten. A kongresszus napirendje a következő. 1. Ideológiai beszámoló. 2. Szerve­zeti beszámoló. 3. Vita a két beszá­moló felett 4. Alapszabálymódosítás. 5. Az új vezetőség megválasztása. Kitüntetés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a mezőgazdaság területén végzett ki­váló munkája elismeréséül Bernáth Lajosnak (lúrkevei Vörös Csillag tszcs) a Magyar Népköztársasági Ér­demrend V. fokozatát adományozza. nők), Máté Jáno® plébánosnak (He- tényegyházü) és Szécsy Aulai plébá­nos, vikárius helyettesnek (Budanest), a Magyar Népköztársasági Érdemérem arany fokozatét, Nagy Béla plébánosnak (Nyirlugos) és Láng Alán plébánosnak (Novaji- drány) a Magyar Népköztársasági Érdemérem Ezüst fokozatát adomá­nyozza. fiz Elnöki Tanács a bskettiozpMan kifejtett münkásságutiért római kától kas lelkészeket tönteteít ki „A népek közötti béke megszilárdításáért“ Odaítélték a nemzetközi Sztálin-díjakat D. V. Szkobelcín akadémikus el­nökletével április 2, 5, 6-án ütést tar­tott Moszkvában „A népek közötti bé­ke megszilárdításáért, elnevezésű nem­zetközi Sztálin-díjakat odaítélő bi­zottság. ,,A népek közötti béke megszilár­dításáért" elnevezésű nemzetközi Sztá- lin-dijakat a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának 1949 december 20-i törvény- erejű rendelete alapította Ioszií Visz- szárionovics Sztálin 70. születésnapja alkalmából. A díjakat az e célra lé­tesített bizottság ítéli oda. Évente öt­tíz díjat osztanak ki. A díjat, melyet bármely ország polgára megkaphat- politikai, vallási és táji különbségre való tekintet nélkül, a béke megszi­lárdításáért. vívott harcban szerzett ki­váló érdemekért ítélik oda. A nemzetközi Sztálin-díjjal kitünte­tett személyek a kitüntetést igazoló oklevelet, I. V. Sztálint ábrázoló aranyérmet és százezer rubeles pénz­összeget kapnak. A bizottság ülésein megvizsgálta az 1950. évi nemzetközi Sztálin-díjakra beérkezett javaslatokat és határozott e kérdésben. A bizottság a béke megóvásáért és megszilárdításáért vívott harcban szer­zett kiváló érdemekért „A népek kö­zötti béke megszilárdításáért1’ elneve­zésű nemzetközi Sztálin-díjakat a sd* lág különböző országai demokratfkaa erői következő képviselőinek ítélte oda: i ,J 1. Frederic Jollot-Curlenek, a Col­lege de France professzorának, a Francia Tudományos Akadémia tag­jának. 1 2. Szun Csin-LInnek, a kínai népi segélyszövetség elnökének. 3. Hewlett Johnsonnak, a Canter­bury! székesegyház dékánjának (Ang­lia ). 1 4. Eugénle Cottonnak, a Sevresi Ecole Normale tiszteletbeli Igazgató­jának (Franciaország). 5. Arthur Moulton V. protestáns püspöknek (USA). 6. Pák Den-Aj-nak, a Koreai Nők Demokratikus Szövetsége elnökének. 7. Jara Heriberto ,V. miniszternek (Mexico). A határozatot a következők írták alá: D. V. Szkobelcín, a bizottság el­nöke, Kuo-Mo-Zso (Kína) és Louis Aragon (Franciaország) elnökhelyet­tesek, valamint John Bernal (Anglia), Pablo Neruda (Chile), Jan Demobw- ski (Lengyelország), Bernhardt Keller­mann (Németország), Mihail Sadco- veanu (Románia), A. A. Fagycjev (Szovjetunió) és I. V. Erenburg (Szov­jetunió) a bizottság tagjai. fi Szovjetunió javasolja, hegy a négy nagyltalalaat hozzon határozott döntéseket legyveres erői csökkentésével kapcsolatban A küliigyminisxterhclyettesi ér telte siet április 6-i ülése A négy hatalom külűgyminiszterhe- lyetlesci (- tekezleténhk április 6-i ülésén Jossup, az USA képviselője el­nökölt. A három hatalom képviselői meg­tették észrevételeiket a szovjet kül­döttség április 4-én javasolt első na­pirendi pontjának megfogalmazásával kapcsolatosan. Parodi, Franciaország képviselője védelmezte a három ha­talom nyilvánvalóan nem' kielégítő április 2-i javaslatát. Minden módon igyekezett csökkenteni Németország demilitarizálása és a négy hatalom fegyveres erői csökkentése problémá­jának jelentőségét, ugyanakkor a fegyverzet színvonalának kérdését he­lyezte előtérbe. Ugyanilyen szellem­ben nyilatkozott Davies, Nagybritan- nia képviselője i£. Utánuk Jessup, az \JSA képviselője igyekezett megalapozni azt a tartha­tatlan tételt, hogy a fegyverzetre vo­natkozó problémák megvitatását fel­tétlenül a fegyverzet színvonalának kérdésével kell kezdeni és ezután le­het a csökkentésről beszélni Jessup utájj Gromiko, a Szovjet­unió képviselője szólalt fel. Megálla­pította, hogy a három hatalom kép­viselői felszólalásukban egyáltalán nem érintették a Szovjetunió küldött­ségének az Atlanti Egyezmény és az amerikai katonai támaszpontok, vala­mint az Olaszországgal kötött béke­szerződés Triesztre vonatkozó részo napirendre tűzésére vonatkozó szovjet javaslatot, bár a szovjet küldöttség több ízben hangsúlyozta, hogy e kér­dések nagy jelentőségűek az európai helyzet megjavítása szempontjából. Hangsúlyozta Gromiko, hogy a há­rom hatalom képviselői a fegyverzet én a fegyveres erők csökkentése kér­désének megtárgyalását a régi, hibás, még a népszövetség által kipróbált útra próbálják terelni. Mi ezzel szem­ben új módszert javasolunk — mon­dotta- — Minthogy az ENSZ-ben nem sikerült megegyezésre jutni ebben a kérdópben, javasoljuk, hogy a négy hatalom hozzon határozott, döntése­ket fegyvere$ erői csökkentésével kapcsolatosan. Gromiko rámutatott arra, hogy a három küldöttségnek a fegyverzet és a fegyveres erők kérdésében elfog­lalt álláspontja azt bizonyltja, hogy a nyugati küldöttségek meg akarják is­mételni a népszövetség szomorú pél dáját, azaz számtalan kérdőív kidol­gozását, anélkül, hogy elhatároznák a négy hatalom fegyveres erőinek csök­kentését. Ezekben a kérdésekben, melyeket a népszövetség kidolgozott, maga az ördög sem igazodna el. Hét év telt el a kérdőívek kidolgozásával, majd ugyanannyi éven át foglalko­zott velük a bizottság minden gya­korlati eredmény nélkül. Vájjon nem ezt akarják-e a nyugati hatalmak képviselői most is — kérdezte Gro­miko. Számunkra égy tűnik — folytatta, — hogy ideje nyíltan megmondani: Készek-e a nyugati hatalmak valóban megtárgyalni a fegyveres erők csök­kentésének kérdését a megfelelő ka­tonai intézkedések megtételének cél­jával, vagy pedig üres kijelentésekre akarnak szorítkozni. Gromiko felszólalása után az ülés bezárult. A következő ülést április 7-ro tűzték kL A Honvéd Központi Művészegyüttes ének- és zenekara Moszkvában A Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő művészeti bizottság meghívására Moszkvába érkezett a Magyar Honvéd Központi Művészegyüt­tes ének- és zenekara. Az együttest a művészeti bizottság képviselőt, a Pjatnylckij népi kó­rus és a Szovjet Hadsereg Vörös Zászlórenddel kitüntetett ének- és tánc­együttesének képviselői, valamint a Magyar Népköztársaság nagykövetsé­gének munkatársai fogadták a kievl pályaudvaron. A Honvéd Központi Művészegyüttes ének- és zenekara április 7-én tar­totta első hanversenyét. Magyar képzőművész-küldöttség utazót t a Szovjetunióba Pénteken este magyar képzőmű­vész-küldöttség indult tanulmányúira a Szovjetunióba. A küldöttség tagjai Szabó Iván Munkacsy-dijas szobrász- művész, a Magyar Képzőművészok Szövetségének főtitkára, Pátzay Pál Kossuth-díjas szobrászművész, Bán Béla Munkácsy-díjas festőművész, Felekiné Gáspár Annie, Munkácsy­dfjas festőművész, Végvári Lajos mű­történész, a Fővárosi Képtár igazga­tója és Bálint János építész. A küldöttség magával vitte a Mosz­kvában bemutatandó magyar képző­művészeti kiállítás anyagát, amely 250 műalkotást, képet, szobrot, gra­fikát, régi és új műveket tartalmaz A koreai néphadsereg főparancsnokságának hadijeleritése Pilonján (TASZSZ). A Koreai Népi Drmnkrnllkus Köztársaság .néphadse­regének főparancsnoksága április 0-án Közölte: A néphadsereg egységei a kínai ön­kéntesek oszfagntval együtt valamennyi arcvonalon folytatják a kemény har­cot, miközben emberben és hadianyag, ban komoly veszteségeket okoznak az ellenségnek. A néphadsereg egységei a keleti partvidéken lelőttek három ellenséges repülőgépet

Next

/
Oldalképek
Tartalom