Dunántúli Napló, 1951. március (8. évfolyam, 50-74. szám)
1951-03-04 / 53. szám
mi március i RfiPLŐ ■T'T'" teemredéstől, éhezést® reszkető kezek írfák azokat a leveleket, melyeket a fasiszta Tito Jugoszláviájából írnak a dolgozók magyarországi rokonaiknak. Elmondják ezek a levelek, hogy ajugo- szláv népnek nincs meg a legszűkösebb mindennapi betevő falatja, hogy tündérmeseként tűnik határon túli dolgozó testvéreinknek, hogy nálunk égy munkásnak módja van motorkerékpárt vásárolni, gyermekét bőségben, boldogságban felnevelnie. Tündérmesének tűnik a jugoszláv dolgozók szemében azért, mert náluk’ még tfit, papírt sem kapni, mert nincs énkor, liszt, a dolgozók semmit sem vásárolhatnak nz ürességtől kongó üzletekben, Tito, a jugoszláv nép hóhéra, annál jobban éL Vele dőzsöl *z ndbások, a vezető helyekre állított fasiszták, háborús bűnösök véreskezű csapata. Telik, van, miből. A dolgozó nép éhező szája elől ellopott é$ az imperialistáknak, Jugoszlávia tényleges arainak kiszállított élelmiszerekért, nyersanyagokért kapott pénzből, még egyenlőre futja. Egy azonban biztos: & jugoszláv dolgozók türelme már fogytán van. A péesváradi gépállomás dolgosói lelkesen késsülnek a tavaszi munkákra Hárítsák el a komlói építkezéseken az akadályokat a Sztahánov-mozgaioin általános alkalmazása elől OgpSBomássínk dolgozói, olkük nagy tésafoen a jntir mwj'Wvó termelőcsoipor- üoWbó’. kerültek ki, amikor traktoraik- kaft vlssBamenndk fmlujiiüilxi, lellk-isaie- *ete\ j6 munlkát végeznek, mert ma- guäsaiak dolgoznak. Jó mamkójukkal »egftík « joibb ■pettméseredinétn>ick eK'ré- sét Bzen feHW pedig politikai nevelö- tnunSoát Is végeznek. A kongTMSzusi verseny imwglnvutalita, hogy a gépé 11«- njAvoik dolgozói is a.lapon, jvi inunk át tndmak végezni a tennél fczöve-tkezete.k vtervozé«« pírén. Az Októberi Szocialista Forradalom gyóztime után m Szovjetunióban a népé lett n bánya kincse, a gyá rak és a föld. I,en in elv társ Aímuta- «äsa alapján *z jipar szocializálásiá után megkezdődött a falu szocrali'7Úlú- sa ts. Sztálin ehii-árs bölcsen állapította meg::. Szovjcthaui{om helyesen vette szómba a p<irasztxórjnak áj felnereUsre, új technikára irányuló nnvekvS sziiksérjcíót, helyesen vette számba art, hoyy zmtyen kilátástalan helyzetben voít a parasztság a fühl meyman káló sónak régi formái melleit és mindezeket számbavéve idejében megszervezte \a parasztság■ megsegítését’' gépkikölcsönzés, traktor-csoportok, gép- és traktoráHomások formájábem, a /öld társas megmfivefése kolhozok létesítése formájában“ Sztálin elv társnak ez a megáTtopflá- rts nálunk is lieigazólóslott. Pártunk irá- oyftásával mega 1 akii Rak a gépAllowá- *ok, RáJcosi clvíeirs megmutatta a he Kvs utal dolgozó paraszisätninknak. Dolgozó pamszttságunk felismerte a gépesítés hatalmas jelentőségét, öröm- 'm«9 fogadják az ú j g.ép'ili;«nrásokat, az -új traktor okait. A traktorosok jó mim- kájtzkkaJl mtegsz.eívlictlk a gépi mun lkát Viswon* ezen túlmenő ui miti'k-n íJraktoro.mak az a s zép feladat jutott, (hogy a mmtotsoszlúiv harcos Iköyeto- t polftökuilag is '.. jfts'e a. feleire,k< • úljiiTtt dolgoz«) paraszt«* r t 'A póosváiradí gépállomás dolgozói — magyrésziben tcrmelócsoportokhöá kfú- (lött dolgozó parasztfiatalok — látják, milyen fehdat vár n falu, dolgozó parasztságunk fetemeíkeitlésíéért végzett munka terén a traktorosokra. A péesváradi gépáiKomáa dolgozói, traktorigtá\ és metiógazdászók, a körzetben alapos munkát végeztek a szövetkezetek szervezése terén ~~mondja ifjú Vértesi Mihály hrigáidvezelő traktoros. Ha mi traktorosok ki megyünk falura, csak akkor végzünk jó nmmkiát, ha . miindentben isegiisiget adunk a termclöcsojxzrtokn ak. lYeisz Miklós például a péesváradi .tnrmelő- csoportnak szántott. Bejött tiozzánk a csoport ejiiökxj,- Szilágyi Ferenc elv- tára, aki ehnondotta: „Ha minden traktoros így végzi munkáját, igen könnyű lesz a szövetkezetek szervezése, mert nemcsak mennyiségi, hanem minőségi munkát végzett!“ Mair.ázán is, ahol a mi Vörös Partizán !brigádunk dolgozott meg vahcefe ekígedve, él som akarják engedni lvrigúdunkat más lerfdctre dolgozni.“ Versenyben dolgoznak. Többet végeznek el, hogy minél előbb, minél nagyobb ' 'lépésekkel haladjon dolgozó parasztságunk a szocializmus felé. Versenyre hívták a palotabozsóki gépállomást. A DÍSZ ifjúsági brigád helyben is versenyez a Vörös Partizán brigáddal. Szombath Gyula a DISZ ifibrigád vezetője elmondja: Már a javításoknál harmadik helyre kerültünk, a ' szerződéskötésben a szövetkezetek szervezése ugya-n visszaesett, de ezt már sokkal köny- nyebben tudjuk behozni. Továbbvisz- szük a versenyt, kihívtuk a Vörös Partizán brigádot. Jó minőségi tnun- 1 káva? segítjük a termeiöcsoportokat, liogy többől tudjanak termelni. Bri- [ gádunik a lormelőcsoporlokkal szorosan együttműködik. Látni kell .« kívülállóknak is egységünket, közös célunkat: a szocializmus építését. Látni-kell. azt is a kívülállóknak, hogy milyen- előnyökkel jár a nagyüzemi gazdálkodás. ' Kéri Pirosba brigádiag. Nemrégen dolgozik- á gépállomáson. Elbeszélgetünk a termelőcsoportok nőtagjaival. — Elmondom nekik, hogy milyen öröm ma gépállomásop dolgozni, vezetni a gépet a barázdába. Nem is tudora kimondani, milyen boldog vagyok, ha magam szánthatok. Én igazán érzem, hogy egyenjogú vagyok a férfiakkal, érzem valóban, hogy felszabadultam. Ugyanazt a munkát el tudom végezni, mint a férfink, én is építem a szocializmust! Ezt csak a szocializmust építő országokban lehet megoldani. Különös öröm lesz nekem az, ha gépemre ültethetem az asszonyokat, lányokat, ha elmondhatom nekik, milyen jó traktorosnak, még boldogabb leszek, ha ezt maguk is érezni fogják, amikor vezetik a gépet — mondja. örömmel, lelkesedéssel készülnek a traktorosok százai megyeszerte a tavaszi munkákra, a tavaszi vetésre. — Három fontos feladat vár a traktorosokra — mondja Balázs Imre elvtárs, a gépállomás vezetője, — egyik és legfontosabb, hogy jó minőségi munkával segítsék tennelőoso- portjainkat a nagyobb terméseredményekért folytatott harcban, másik, hogy jó felvilágosító munkát végezzenek mindenkor úgy a csoportokban, mint az egyénileg gazdálkodó do'go- zó parasztok között, a harmadik feladat, hogy harcoljanak a kulákok ellen és cinkosaik ellen, a falusi reakció ellen. Összefoglalva, legyenek, a gépállomások dolgozói öntudatos építői a falu szocializmus feló vezető útjának. A leökőnyösi dombtetőn két új városrész van, aZ egyik a bányászoké, n másik az építömunkásoké. Az egyik városrész piros ablakkeretei mögül ba. rátságos függönyök integetnek, — a másik városrész most épül. Nagy ez a munkaterület, sok-so[c emeletes ház vár felépítésre. Az épüömiinhásoh derekasan, becsű, lettel dolgoznak. A kongreszusi mun- kaversenyböl mind a két kezükkel kivették a részüket. Ez alatt az idő alatt az átlagteljesítmények 1J8 százalékról 135 százalékra emelkedtek és az épitőmunkások zöme nagy lépést tett előre a politikai öntudat és a munkában való helytállás terén. Az ellenség ésamaradiság akadályozza a Sztahónov- mozgalom kifejlődését t Az eredmények szépek és nagyok, de összcl'.asonlithalallanul nagyobbak lehetnének, ha a kökönyösi építkezéseken a sztahánovista munka jelentőségéhez méltó szerepet töltene be, általánossá vált, volna. Erre minden feltétel megvan. Rendelkezésre állnak az élenjáró szovjet sztahanovisták módszerei. Kökönyösön az újszellemű, új életű, saját hazájukat építő munkásokat segítik a gépek és maga a hatalmas kifogyhatatlan munkaterület, az ötéves terv új városának építése. Mégsincs erős. az egész építkezést átfogó Sztahánov-mozgalom, mert az ellenség és a maradiség eddig még meggátolta ,hogy legyen. Ébert Vilmos főépí-tósvezető, Gászt Bálint aranyérdemrendos sztahanovistát ide-oda helyezgctte. Tapasztani, javítási' munkákra, ahol a segédmunkások is jól megállták volna a helyüket. Végül a pártszervezet és az üze. mi bizottság közbelépett, ekkor már beosztotta valóban termelő munkára. Ébert - előző intézkedését így magyarázta: „Úgy gondoltam a sztahánovista ott is sztahanovista." Kobra József és két brigádtársa. Lévai Gyula meg Kovács Lajos kitünően dolgoznak és ha munkájukban nem következik be lanyhulás, akkor rövidesen szt.a'hárufvisták lesznek. Mikor új munkahelyükre jöttek, melynek Császár János a munkavezetője. Den. Linger István a főmunkavezetője és Ébert Vilmos a/, építésvezetője. — akkor még rendes feljárót sem készítet tok nekik az épülethez, életveszélyes feljáró vezetett a munkahelyhez. A pfir tti tkarlielyettesnek, Tóth István eívtársnak a közbelépése teremtett végül is rendet. Az épülteihez messziről szállítják az anyagot, ha éppen szállítják, mert jó ideig cement- és téglahiány volt. A sziiaJiárvovista munkát erősen akadályozza a zsinórkaloda-hiány és minden bakért, minden padlóért valósággal harcot kell vívni. Ennek ellenére Kobra elvtársik, hogy teltükben is kifejezzék a Párt iránti szeretőtöket, felajánlották: február 24-én 400 százalékot érnek el. Csak azt kértélé, erre az időre biztosítsanak az épülethez egy transzpor- tört, hogy győzzék az anyagellátást. Meg is ígérte az építésvezetőség, hogy legkésőbb 24-cn reggel kilenc órakor ott lesz a transzporton Császár János már előre „bíztatta1’ a Kobra brigádot, mondván: ..Meg-szem a sapkámat, hogy ha teljesítik a vállalást". És méais megszületett a 423 százalékos eredmény ! Persze a transzport őrnek 24-én hí- re.hamva sem volt, A Kobra-brigád mégte 423 százalékot ért el. Császár munkavezető másnap kucsmában jött, de nem azért, mintha megette volna a sapkáját. A jó eredmény végkép elvette az étvágyát... A kedve azonban sem néki sem Ébert Vilmosnak nem ment el attól, hogy a sztahánovistákat, a sztahanovista .munkát becsméreljék és arra hangolják a dolgozókat hogy a sztahanovistában ellenséget lás-ancíc, mert ..e'.voczi a munkaterületet." És mind. ezt az ötéves terv második évében mondják, amikor a Pártkongresszuson Rákosi elvtárs bejelentette, «hogy az eredetileg tcrvbcvottnél is többet fogunk alkotni, építeni. A Kobra-brigád mostoha körülményeit jól megmagyarázza Denk inger István fömunkavezetőn k egy kijelentése, amit ekkor tett, araikor a brigád hozzá került: „Na majd én kitolok a K obr a- bri gá ddaT'. Denkinger István jobbo'dali szociál. demokrata és így már van némi gya. korlala a dolgozókkal való kitolásban, csakhogy ennek az ideje már lejárt. A szabó tál iáknak, a tudatos kártevőknek, nőm tehet már büntetlenül „kitolni" a dolgozókkal. — legfeljebb csak id> ig-óráig, amig le nem 'leplezik ökeL Azért, hogy az építkezéseken nem volt anyag, elsősorban Szppánovics anyagos osztályvezető felelős, aki „nem mert reudelni" cementet, mert hiszen „még volt”. Persze egy jóvndulatá anyagosztályvezetőtől legalább azt kell megkövetelni, hogy legkevesebb annyi nappal, ahány újjá van, tudjon előre számolni. Különös „vételien", hogy éppen a Kongresszusi Héten nem voi't cement... De az ilyen különös „véletlenek“ nem egyedülálló jelenségek. A Keresztes Zoltán munkavezető által ellenőrzött épületen rövid egymásutánban párkány szakadt le, normál cementtel betonoztak egy fél mennyezetet, újból- meg kellett csinálni (4 nap kiesés), „véletlenül" nyitva- hagyott vízcsap miatt pedig vízzel áradt cl az egész me.nnyezet. Még ide sorolható, hogy Keresztesnél nincsenek munkalapok. A felelősséget azonban egy-kettőr» eltussolták, először Ébert Vilmos véd. te meg Keresztest, majd előjött a háttérből Rédlor Károly főmérnök és garantálta. hogy Keresztes semmiért sem hibás. Általában Rédler Károly az, aki rendszeresen védelmébe veszi a mulasztásokat, hibákat és szabotázsnak is beillő cselékményeket elkövető ba. rátáit. Így van aztán az, hogy itt sen. ki sem felelős az anyaghiányért, a munkából való kiesésekért, a kivit c- lezdsi és szervezési hibákért. „Holló a hollónak" alapon megvédik egymást. Keresztes munkavezetőnek. jobboldali szociáldemokratának, a munkások pénzét elsilnkasztó „derék" embernek az építésvezetőség szerint nem terheli felelősség tel ki is méretét Aminthogy Ébert Vilmost sem vonták még azért felelősségre, hogy miért telepíti túl a munkahelyeket munka sokkal, amikor erre semmi pziikség sincs hacsak azért nemi hogy arca bi vatkozbasson: „Nem tehet itt Mateszi. menko módszerrel dolgozni, hisz any- nyian vannak az épületen, hogy mozogni sem tudnak". Pedig rögtön tudnának mozogni, hogyha egyidöben kéL három épületet vennének munka alá. La kell leplezni és el kell távolítani az ellenséget! Változatos és sokrétű, ahogy a kő- könyösi építkezésen a Sztahánov-moz- gnloin kifejlődését akadályozni próbálják. de csak próbálják, mert megakadályozni nem tudják. Ott a párt. szervezel! A pártszervezetre vár a feladat, hogy a megtévedt, az öntett ellenség által befolyásolt, műszaki vezetőket rávezesse a helyes útra, ugyan- akkor az ellenséget leleplezze és ‘ a pártszervezetre vár az a feladat, hogy a népnevelőkön keresztül megmagyarázza a dolgozóknak: a sztahanovista munka nem valann ünnepnapi munka, forma, amit időnként bemutatunk és megcsodálunk, amiről elismerőleg nyilatkozunk, hanem a sztahánovista mimika az maga a munka, így kell dolgoznia mindenkinek, aki azt- akarja, hogy többet és szebbet építsünk, aki azt akarja, hogy magasabb eredményeket és több keresetet ér jón el. így Hell dolgoznia mindenkinek, alki a haza javára akar dolgozni* Merk Ferenc elvtárs sztaMnovieiU munkavezető építkezésén az „tfi-báz". nál most így látnak munkához. Eddig n<*m volt elég padló, téglalijány volt, ezért csak Láng Mária és kél társa dolgozott szjahánovista mód szerrel, ők is csak időnként, mert vá- logaliah, csak teli falakat akarlak felhúzni. Jelenleg rossz a transzportőr, de azért nekikezdenek, hogy a második emeletét a hármas.iker háznak már három brigád . építse föl. A téglát majd a műszak után felvonóval szállí t jók fel, munkakőzben meg a habarcsot. Láng Mária és társai vegyenek példát Kobra Józseftől és társaitól, akik szívesen felépítenének egy egész házait sztahánovista módszerrel — ha hagynák őket — de úgy, hogy a ce- mentlapozástól kezdve a vakolásig mindent ők csinálnának. Ez pedig fontos, mert kettőn áll a vásár: a Silaháuov,mozgalom ellenségeinek leleplezésén és a sztahanovisták példamutatásán. így lesz majd az épitki zésen erős, átlagú S7.tohánovmozgalom. Így győzhet a fejlődő új a maradisúg felett, az ellenség felett. .. még a fejadagot se adtak meg nekünk .. .** " ■■■ ■ —-.-i------ ----------------- 1 ------y . , I _ iayoiiioi|rol beszélnek sí érkező levelek
