Dunántúli Napló, 1951. március (8. évfolyam, 50-74. szám)

1951-03-25 / 71. szám

N a p t 6 Spanyolország amerikai csizma alatt írta: Dolores Ibárruri, a Spanyol Kommunista Párt főtitkára 1951 MÁRCIUS 25 Dolores Ibnmiri, a legendás ,,l,a Passionaria“ cikke küliinií. sen időszerű ma, amikor a spa­nyol nép. a fasiszta Franco- rendszer fennállása óta a leg­élesebben tüntet az amerikai behatolás és az elnyomó és ki- éhcttletff fasizmus eilen. Az Egyesült Államok uralkodó kö- •cir.fk nyomására az ENSZ amerikai többsége hatályon kívül helyezte azo­kat a szankciókat, amelyeket 1946-ban fogadtak el Franco Spanyolországu ellen. A Franco-reridszer melletti nyílt ki­állásai végétért az a szégyenletes já­ték. amelyet az USA és Anglia urai játszottak el a spanyol nép., és saját népeik becsapására a véres fasiszta hóhérral szemben. A frumanok és Churchillek. az att- loék és jules mochoít arra töreksze­nek. hogy a spanyol fasizmust ugyan olyan szemérmetlenül rehabilitálják, mint a hitlerista háborús bűnösöket és ugyanúgy befogják háborús poiiti kájuk szekerébe, mint a náci táborno­kokat, vagy a kém fitot. Eljárásuk szemérmet len cinizmusa nem kisebb annál, mint ahogy az ENSZ-t felhasz­nálják a koreai nép ellen elkövetett gálád bűntettek fedezéséré. As umerihai imperialistáknak emheranyngfarrás és támaszpont kellene . Az amerikai imperialisták Spanyol- országban emberanyagforrásokat ke­resnek, katonai és stratégiai támasz­pontokra alkarnak szert tenni, hogy uralkodhassanak a Földközi-tenger és Északafrika bejáratánál és megvessék lábukat az imperialisták számára meg­bízhatatlan Franciaország háta mö­gött. Ugyanezt tette európai támadása előestéjén Hitler is. Az angol-amerikai imperialisták, akik kezdettől tevékenyen -- de lehe­tőleg háttérből — segítettek Franco rendszerét, azért szánták rá magukat a véreskezű diktátor nyilt támogatá­sára, hogy agresszív terveik érdeké­ben a mind fokozódó nyomort, gazda­sági pangást és hanyatlást hozó, nem­zetközi elszigeteltségben lévő Franco- rendszor tekintélyét a spanyol bur­zsoázia előtt emeljék. Másrészt döntő csapá-st akarnak mérni a köztársasági mozgalomra, amely maga mögött tud­hatja a nép túlnyomó többségét A szankciók felfüggesztése után az amerikai monopolisták nemcsak arra nyertek tág lehetőséget, hogy Spanyol- országot. katonai-stratégiai támasz­pontjukká alakítsák, hanem Spanyol- ország főbb ásványi lelőhelyeinek, ipari és mezőgazdasági kincseinek fel- használására is monopóliumot kaptak. Nyomban az ENSZ-ben történt szava­zás után az USA egyezményt kötött Francoval a spanyolországi színes­fémek kitermelésére és felvásárlására. A spanyol vasutak részvényei az ame­rikaiak kezébe kerültek. A közelmúlt­ban az amerikaiak vezetésével létre­hozták a nemzetközi olivaolaj-kartellt, amelynek legnagyobb termelője Spa­nyolország és amely a spanyol nép legfontosabb zsiradéka. Az Egyesült Aliamok kezébe kaparintotta a szövő­ipar, a kohászat., hajóépítős, bányá­szat közlekedés, a posta, a pénz­ügyek és a külkereskedelem ellenőrzé­sét Spanyolországban már a rádió­propagandát is az amerikai C. B. S. rádiótársaság ellenőrzi és irányítja. Amerikai tisztek hemzsegnek Madridban A gazdasági és politikai alárendelt- reget kiegészíti a katonai ellenőrzés is. A spanyol félsziget átalakult ameri­kai stratégiai bázissá. Madridban hemzsegnek az amerikai tisztek. Az amerikai szárazföldi csapatok vezér­kari főnöke, Franco hadserege szá­mára tervet dolgozott ki. amely töb­bek között egy páncélos tankhadosz­tály alakítását és nyolc olyanfajta hadosztály szervezését foglalja magá­ban, mint amilyenek az Atlanti Blokk csapatai lesznek. Az amerikaiak ha­talmas forgalmat bonyolítanak le Spa­nyolország atlanti-óceáni és földközi- tengeri kikötőiben. Hatalmas Iégibázi- sokat építenek és meggyorsítják a hadiipari gyárak építését és a színes­fémek kitermelését. De sem az angol.-amerikai imperia­listáknak. sem jobboldali szociáldemo­krata lakájaiknak nem sikerül dnyom- ni a spanyol nép hő vágyát, hogy vé­gezzen Francoval és Spanyolország­ban szabad és demokratikus rendszert hozzon létre. Spanyolország dolgozó tömegei ha­raggal és gyűlölettel figyelik az ame-- rikai imperialisták politikájának fej­lődését. A spanyol nép ismét meg­győződött róla, hogy csak a Szovjet­unió és a népi demokrácia országai védelmezik következetesen jogát a szabóságra és demokráciára. Spanyolország átjátszása az ameri­kaiak közébe mind hatalmasabb ellen­állást. vált'ki’nemcsak a népi tömegek között, hanem a burzsoázia és az ér­telmiség egyes csoportjai között is. A spanyol tömegek nem nyugszanak bide abba, hogy hazájukat, amerikai gyar­mattá alakítsák és nem tűrik,, hogy Franco az országot az amerikaiak ol­dalán háborúba kényszerítse. A spanyol nép kimutatja, hogy nem lesz a Wall-Street bankárjainak ágyutőltelókévé és soha nem fog har coin! a Szovjetunió ellen, amelynek neve és példája lelkesíti a népet a békéért és demokráciáért folytatott harcában. A spanyol nép harcol a fasiszták ellen A terror és a rendőri üldözések el­lenére Valencia gyáraiban és El Fer- ror hajógyáraiban, Catalónia gyárai­ban, Barcelonában, Eszlremaduriában ós Andalúziában. Castiliában, Aliccti- teban, a Baszk-földön és A.-turiában a munkások, parasztok és értelmisé­giek életük kockáztatásával ezerszámra írják alá n stockholmi, béhefelhívást. Ezer és ezer munkás, zsellér és szegényparaszt megy a partizánok közé. akik a Kommunista Párt veze- téséval harcolnak Asturia hegyeiben, a Sierra Névadóban, Guadarramaban, a levantei és arragoniai síkságon, Ca- taloniában és a baszk földön. A ször­nyű terror ellenére gyakran lépnek a dolgozók sztrájkba, különösen a caja- loniai textilgyárak és kohászati üze­mek dolgozód és az. asturíai bányá­szok. A parasztok eltitkolják termé­süket és elkergette a rekvirálni ér­kező fasiszta tisztviselőket. A Kommunista Párt illegális lapja, a Mündo Obrero, mindenhová eljut. A spanyol dolgozók szenvedélyes harcának élen, Franco háborús és nyomorpoli likája ellen a Spanyol Kommunista Párt áll, amely Spanyol- ország létérdekeinek megfelelően azon dolgozik, hogy létrehozza mindazon erők nemzetközi demokratikus front­ját, amelyek egyek a béke védelmében és a háborús gyújtogatok ellen folyta­tott harcban. Hírek Tito Jugoszláviájából líliláitok uralkodnak a jugoszláv piacokon A jugoszláv kommunisták új ille­gális szervezetei éberen őrködnek, ne­hogy a fasiszta TitoJilikk besúgói be- férkőzzenek soraik köze. Tito gcsta* pofának egyre nehezebbé válik a dol­ga, mert az új szervezetek mérhedet- len szenvedés Arán ugyan, de meg­tanulták a harcot az aljas provoká­torok ellen. Az illegális pártszervezetek munkája egyre több gondol okoz a belgrádi fasisz­táknak. A kommunisták felfedezésé, re Tito most „új módszeri* 'agyait ki- A gárdahadosziály u. n. második ér­tekezletén ismertette ,,elméleti kérdé­sek és cikkek feletti szabad vitd"-nak nevezett provokációs eljárását. Szó- szerint a következőket mondotta: „Én cts előbb említettem annak szükségességét is, hogy az emberek szabadon fejezzek ki magukat... hogy megmondjál:, mit gondolnak ... ami segíteni fog nekünk abban, hogy fülfedezzük azokat, akik az igazi el­lenségek“. Tito tehát azt szeretné, Bíborpalást és sheriff]elvén? A múlt évben XII. Pius pápát ünnepélyes keretek között Chicago vá­ros tiszteletbeli rendőrének választották meg. Amerikai rajongói még arany sheriff-jelvényt is készítettek számára, hogy ezzel is kifejezzék az imperia­lista tábor főpapi rendőre iránt érzett hódolatukat! Chicago példáján fel­buzdulva most New-York városa is díszrendőri címet adományozott a pá­pának, aki úgy látszik egyre többször részesül abban a kétes értékű kitün­tetésben, hogy hivatalosan is egy kalap alá vesz'k a gengszterekkel cimbo­ráié amerikai rendőrséggel. A tiszteletbeli rendőrködés azonban úgy látszik nőni elégíti ki XII. Pius becsvágyát és számos jel mutat arra. hogy a tény­leges rendőr szerepét is szeretné eljátszani. A hivatásos rendőr szerepében tetszelegve legutóbb például az olasz úttörők szövetségének kongresszusát akarta megakadályozni. Házi közlönyén, az. „Ossorvaiore Romano" című ■ újságon keresztül kihirdette, hogy nem tűri el az úttöréííongrésszusnak megtartását. A kongresszust azonban, mi tűrés-tagadás, minden díszrendöri dörgedelem ellenére megtartották. A rehdőrködés egyáltalán nem válik a pápa’ díszére. A világ népei — köztük a katolikus hívők is — egyre világosabban látják, hogy az amerikai sugafmazásra tevékenykedő pápa a demokráciának, a békének esküdt ellen­sége. A megkopott főpapi talár mögül egyre gyakrabban villan elő az amori. kai rendőr gumibotja. ha, a „szabad vitákban“ megismerhet, né a becsül-, les kommunistákat cs har mi fiúkat és azután, könyörtelenül le­számolhatna velük. Tito javaslata mindenesetre, igen értékes beismerése annak, hogy az UDB pribékjei, a gyiU kosságok es kínzások, a koticeiurá- ciós táborok és a kényszennunka-te. lepek nem elegendőek arra, hogy a kommunisták altul vezetett felszaba­dító harcnak gátat emeljenek. Mint „harci módszer“ azonban n leleplezett provokátor provokációs terve kétség, telenül hatástalan lesz. Iskolák IicSyeít kaszárnyák éjíüiuek Tito költségvetésének oroszlánrészét az ország ielfcgyverkezésére fordítják. Jugoszláviában a gyerekek millióinak nincs meg n lehetősége a tanulásra, a titoisták azonban még nem fordíta­nak megfelelő összeget az iskolázás céljaira. Az elmúlt tanévben az isko­lák 85 százaléka fűtőanyag nélkül maradt és több ,mint 700 iskolát zár­tak be az elmúlt télen. A tanítás kü* lönösen falvakban rendszerint díiledc- ző kunyhókban és csűrökben folyik, mint az „Izgrev" c. bulgár lap írja, a legtöbb iskolában még padok sincse­nek. Számos gyermek ruha és cipő híjján kénytelen volt abbahagyni az ískolábajcrást. Jugoszláviában főisko­lai oktatásban csupán'a kivételezett néprétegek részesülhetnek. Az egye­temi tantermek padjaiban kulákok, tito-hivatalnokok és katonatisztek gyermekei ülnek. Az elmúlt évben több, mint négy és félezer szegény* származású egyetemi hallgatót zártak ki a főiskoláról. Tito Jugoszláviájá­ban iskolák és lakóházak helyett ki­zárólag kaszárnyák, katonai repülő­terek és hadianyagraktárak épülnek. Tito fasiszta klikkje jóformán egész Jugoszláviát egyetlen hatalmas ka­szárnyává változtatta át. ? fantasztikus mértékben piszkolódnak a körmök jCtz Általános Vállalat központjában. Ezt meg lehet ál- 4 lapítani ebből a kiterjedt körömpiszkálásl mozgalom­éból, inéig rányomja reszelő jé t a délelőtti órákban az ii ódára. Nyugodtan kiírhatnák, hogy „Versenyben piszkeiünk“. Ez a munkájuk, de természetes megvan a szórakozásuk is. Időnkéül, amikor be-betéved egy-egy jámbor ügy­fél, ilyenkor megkezdődik a lapos passzjáték, — nem is annyira lapos, ■— p'-ert néha. nagyokat ugratják az ügyfelet, — mint amennyire alapos' ez a passzjáték. Egyik asztaltól a másikig küldik, a másik aszúd­tól az egűikig, majd begurítják egy-egy szobába, on­nan a folyosóra és utána ismét part-bedobás követke­-To foga­Természetesen ilyenkor embersport, azaz To-1 dósokat is kötnek: „Fogadjunk, hogy Spirál Döme visszaküldi 'a mókust, Ricsaj Hugóhoz!“ — a másik iellenvéleményén van: „Nem öregem! Spirál Döme a ) pasit Enyhe Gézához fogja utasítani!“ Ebben az eset. )ben egyiküknek sem volt igazuk, mert az ügyfél meg- ) unva a szaladgálást, dolga végezetlenül elvonult. Só- ) háj szakadt fel a játékos keblekből és előkerülnek a ) reszelő/;. A •minap'egy munkáskinézetü ember állított be a Központi Irodába. Szabályszerűen leigazolta magát, hogy a főosztályról érkezett és először felvilágosítást kért abban az ügyben, hogy mire fordították a be­ruházási előirányzatot. I — A beruházási előirányzatot? ~~ mondta álmái- \ kodra az ajtó közelében ülő Ponty Ernő — Mire for- \ áltattuk? Ejnije-ejnye egész kiment a fejemből, dny- \nyira tele van más ügyekkel, mert én ugyanis a bér. ? felelős vagyok, ezért tessék talán a földszint lü-be a J T dl; tálig o n an okhoz... f — Nem tesz semmit — mondta a látogató — mert zengem igen érdekel a béralap változása és helyzete. A is és ebben az ügyben, amint látom éppen illetékesnél i járok. t — Ihit, hogy úgy mondjam valóban — állapította i meg keserűen Ponty — de az a helyzet, hogy teghu- t gyobb sajnálatomra adatokkal nem tudok szolgálni, i mert azok a statisztikai osztálynál vannak. A látogató megindult a statisztikai osztály felé és közben cl-elkapta a gúnyosan felvillanó, kaján tekin­teteket, sőt egy suttogó hangot is meghallott: „Fogad­junk, hogy visszaküldik Pontyhoz.“ A statisztikánál egy - mormogó» nevű fiatalember, közölte, hogy Tüstént Jenő, az osztályfőnök szabadsá­gon van, pedig ebben az ügyben 6 illetékes. — Akkor a helyettesével szeretnek beszélni — mondta a látogató. — A helyettesét áthelyezték a bérosztályra, de azért ismeri az ügyeket. Tessék talán vele beszélni:. Ponty Ernő lcartárs a bérosztályon... Köszönöm inkább, akkor az ő helyébe került elvtárssal beszélek. ~~ Olyan kérem nincs még, aminthogy a leváltott igazgatónk helyébe sem került, még új ember, de tes­sék talán Spriczlender kartárssal beszélni, ö remek tár­salgó és vicces pofa. — Köszönöm, majd talán máskor, most inkább azt szeretném megtudni, hogy jelenleg mivel foglalkoznak önök? A moraós nevű méregbe jött és most már kiabálva mondta: „Tikiba ravaszkodik! Hiába próbálkozik! Úgy sem vagyok illetékes! Tessék talán felkeresni Spirál Dömét...“ — Nézze fiatalember* én nem keresem fel Spirál Dömét, mert... — Hát akkor menjen Ricsaj Hugóhoz. Jaj de vá­logatós, nem szeretem az ilyen embert! — Nézze fiatalember én nem megyek Ricsaj Hugó­hoz, mert én azt szeretném tudni, hogyan megy maguk­nál a munka, amikor senkinek sincs pontos munkaterü­lete, senki nem felelős semmiért és senki nem illetékes. ~ Dehogynem illetékes, dehogynem illetékes! — Mondtam már, hogy menjen a Ponty Ernőhöz! Nem, — hlgyje cl nem ö illetékes, hanem meg­mondom kerek-perec mielőtt bárhova is küldeném: tud­ja meg fiatalember én vagyok az illetékes, hogy ezen u helyzeten változtassuk, mert én vagyok az áj Igaz- gató... Sajnos azóta az Általános Vállalatnál nem 'munka közben szórakoznak. Ti(o „táj mótlsxere“ A tátoista rendeletek kivételesen előnyös helyzetet teremtenek a jugo­szláv kulákok számára. Mint ismere­tes a beszolgáltatási rendelet sokkal enyhébben kezeli a kuHkokat, mint a dolgozó parasztokat, akiket a fasiszta rendszer mindenükből kifoszt. A kulá­kok támogatásának fokozására u. n. „felvásárlási rendeletet" hoztak. A rendelet értelmében a feleslegekkel rendelkező kulákok feleslegeik be­szolgáltatásáért olcsó iparcikkek vá­sárlására jogosító bonokhoz jutnak. A bonok birtokában a kulákok hatalmas spekulációba lógtak és felverték az iparcikkek árát. Sokszor azonban már a bánt feketézik el. Eladják a dol­gozó parasztoknak, alók, hogy a leg­szükségesebb iparcikkekhez hozzájut­hassanak, kénytelenek ezekért uzsora árakat fizetni, vagy még gyakrabban robot munkát vállalui a kulákoknáL A városi lakosság pedig a kulákok uz raúron eladásra kerülő élelmiszereire van kényszerítve. A kulákok piac áraira jellemző, hogy egy tojás ára egy átlagos keresetű munkás napi béré­nek harmadrésze, egy ikxló zsír pedig tíz napi fizetésébe keiül.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom