Dunántúli Napló, 1951. március (8. évfolyam, 50-74. szám)

1951-03-25 / 71. szám

1951 MÁRCIUS 25 » a p I, 6 s Fokozódik a jugoszláv nép harca Tito rémuralma ellen A kommunisták vezetik a nép harcát „A jugoszláv hazafiak letartóztatá­sa egyre nagyobb méreteket ölt- Ju- ' go-szláviában. Az UDB legutóbb szá­mos minisztériumi tisztviselőt letar­tóztatott. A letartóztatottak számára ninos elég hely a börtönökben. Glav- nyaesában ezü'kségbarakokat építenek ' a letartóztatottaknak“ — írja a ju­goszláv politikai emigránsok lapja, a Kova Borba. A huszadik 6zázad második felé­be léptünk. Tito és aljas bandája Jugoszláviában valósággal feudalists viszonyokat teremtett. Az UDB ha­ramiák minden különösebb teketória nélkül halálra kínozzák, megölik a legjobb . jugoszláv hazafiakat, a kom­munistákat, azokat, akik bátran szembehelyezkedtek a jugoszláv nép hóhéraival, az amerikai imperialis­tákat hűségesen kiszolgáló pribékek­kel, Titoval és bandájával. Rankovicsék legyilkoltaiták a legjobb hazafiakat Tito és bandája túltesz a Iegke- gyet'rnebb hitleri őrülteken, vadabb mint a spanyol nép hóhéra. Tito jobbkeze — Rankovios — már a fel- szabadi'ó harcok során megkezdte a ,tervszerű felszámolás“ munkáját. A számára „megbízhatatlan“ elvhű ha- laíiakat. a legjobb. • legharcosabb kommunista partizánokat a legveszé­lyesebb frontszakaszokra. a biztos ha­lálba küldte. Ez a gyalázatos banda így már a harcok során „megszaba­dult“ a Iegodaadóbb kommunista ká­derek egyrészétől. Semmitmondó ürügyekkel agyonlőtték azokat a íarcosokat, akik szombeszálltak a ■ Tito-kiíkk burzsoá-nacionaiista dema­gógiáival és akik keményen kiálltak, iogy a hadseregben biztosítsák a Párt vezető szerepét. „Az az akeió, am el vét Rankovios még a háború előtt indított meg a . íommunisták „likvidálására“, a Tájé­koztató Iroda 1948 júniusi határoza. ,ának megjelenése után példátlan néreteket öltött, — írja Brodzki „A Tito-fasizmus története“ című küny- ;ébcn. — A kommunisták helyét min. Jenütt' a Tito-klikk megbízható cm- »erei foglalták el.“ „...Börtönbe vetettek sókezer volt mtizánt,' régi forradalmárt és több. szer olyan embert, akiknek az volt *z egyetlen „bűnük“, hogy kételked­ek Tito politikájának helyességében. >\z új áldozatok számára új kon- tentrációs táborokat létesítettek. A foglyok közül sokan végeztek má­jukkal, mert nem bírták tovább el­viselni az embertelen körülménye­ket...“ Nyomorról és szenvedésről beszélnek a levelek Azok a dolgozók, akik ma „szaba. lon“ élnek Jugoszláviában, bárhol jolgozzanak is — nyomorról, szen- redésről beszélő leveleket írnak itt llő hozzátartozóiknak. Egy 23 éves, aatal leány elkeseredetten írja, hogv 3 évi munkájából sem tudott össze- tuporgatni egy iigyhuzatra való ínyagot és egy dunnába való tollat. Volt. "már kalauz, fagylaltosleány és irodista, ma cseléd és örül, hogy szűk regéibetéero valót kereshet. „Kedves Apikdm! — írja levelében Nekem még semmim sincs. Nem is vagyok már fiatal, d3 éves elmúltam, férjhez kellene menni, de nines még ágyam sem, semmim sincsen.,Kedves Apikdm, ha tudsz, - segíts! Nem fo. gom soha elfelejteni, tudod, ^ hogy nekem rajtad kívül senkim nincsen, csalt Te." — Szegény kislányom, öt éve •' dolgozik és nincs semmije! mond­ja az apja, aki ma az egyik termelő, csoportban dolgozik, jól él. A múlt évben is szép jövedelme volt, de az idei év már sokkal jobb lesz. _ — Azzal tudom legjobban segíteni a lányomat, hogy még jobban, meg keményebben dolgozom a csoportban, csak azért, hogy nekem több jöve­delmem legyen. Érte is dolgozom. Az elnyomott jugoszláv dolgozók nem nézik tétlenül a Tito-banda rém­uralmát. Egyre nagyobb ellenállásra találnak a Titorfasiszták, egyre több dolgozó megy a hegyekbe, sztrájkol, küzd 1 itoék ellen a kommunisták ve­zetésével. Megfizetnek nemsokára azért a sok drága vérért, amit Tito és Rankoyics aljas árulással onlatott ki a náci hordákkal, megfizetnek : hahóimban legj. ilkoltatott hős partizd nokért. űj harcba indulnak a volt partizánok A szovjet hősök 'által felszabadj tott hős jugoszláv nép. a kommunis­ták vezette partizánok, ma újra el­nyomóik ellen fognak fegyvert az amerikai imperialistákat kiszolgál«' belgrádi Tito-klikk ellen, a nép Kommunista Párt vezetésével kihar colja szabadságát, visszaveszi hazá­ját azoktól', akik tőle azt aljas mó­don elrabolták, akik a népet ágyú- 1 öl tel éknek szánták a Wall-Street-i urak számára jól jövedelmező há­borúhoz. Jól tudják azok a dolgozók, akik minden terror és üldözés ellenére is hűek a Szovjetunióhoz, hűek a jugo­szláv dolgozó néphez és hűek egy megszületendő új szocialista Jugo­szláviához, hogy harcuk eredményes lesz. Tudják az illegális harcosok, hogy mögöttük áll a szovjet nép és a világ béketáborának bölcs vezére, a mi forrón szeretett Sztálin elvtár- sunk, ez ad erőt nekik a harchoz, ez acólozza meg bennük a győzelembe vetett hitet. Nem nézik közömbös szemmel a jugoszláv dolgozók, hogy város és falu, az egész ország nyomortanya lett, ugyanakkor a hatalmat bitorló hóhérok, a nép árulói dúskálnak a nép verejtékes munkájának gyümöl­csében. A falu dolnozói hihetetlen mély nyomorban élnek. „Már az ősszel nagy gondban vol­tunk a kenyér miatt, mire a tavasz eljön, éhen fogunk felfordulni“ — ír­ják odaátról. Egy másik levélben arról számolnak be, hogy milyen a ,,zadrugá“-ban a dolgozók „fizetése." ..Egyetlen csalá­dos ember sem tudóit annyit dolgoz­ni, hogy eltarthassa legalább kenyér­ből családját. A pénzben kiíizetett évi hasznunk 3.000 dinár, hozzátehetnénk még 1000-et és vehetnénk érte egy pár 8 hetes választási malacot, legalább majd hízónk lenne. Minden munka­napra adtak 1 deka gyapjút, így én két kilót kaptam. Egy kiló káposztát és egy kiló zöldpaprikát adtak 10 na­pi munkára. Nincs se éjjelünk, se nappalunk, aki vasárnap kimarad a munkából, öt napot veszít el. Ketten kerestünk, de ez mind a konyhára ment el. egy krajcár érő ruhát nem tudtunk venni a keresetből. Apánk már régen nem szedett be. nem ihat bort és a pipáról is lemondott — en­nek örülünk is. Ne is írjatok arról, hogy'milyen jó bort isztok, mi úgy sem tudunk egy litert sem venni. A bor is. a dohány is. ritka dolog és méregdrága. M.ondd meg a sógornak, hogy a lovai már útban vannak n „nagyapóhoz". A mieink sem bírják sokáig, éhenvesznek." A dolgozó népé lesz a győzelem Nem tart már sokáig ez a rémura­lom. Szervezkednek már újra a kom­munisták, a partizánok! Jugoszlávia dolgozóinak harca — a Kommunista Párttal az élükön, — naprói-napra erősödik, — Nem kétséges, hogy a győzelem nem a titoista árulóké lesz. — akik gyalázatban fogják • végezni, mint minden áruló, — hanem a jugo­szláv munkásosztályé és a harcban hősies vezetőié: a jugoszláv kommu­nistáké! Erősítsük meg fermelocsoporljaínkal, vigyük sikerre a tavaszi vetést! Fetszabadüiásunk ünnepét tcbbtermeléssel köszöntőm 1945... meghozta a dolgozó né­pünknek a szabadságot, amiért Pe­tőfi, Kossuth, Táncsics és a többi 48-as hős annyit harcolt. Ezt a sza­badságot a Szovjetunió hős harcosai hozták eil nekünk. A dicsőséges szov­jet hadsereg véráldozatok árán vívta ki a győzelmet — a mi felszabadulá­sunkat. 1946-ban nagy harcot kellett vívni a gyárosokkal, akik nem akarták üzembe helyezni a gyárakat. Ezt tet­ték Hameriiék is, akik mindent elkö­vettek, hogy a kesztyűgyárat leépít­sék. így tettem én is munkanélküli, mert elbocsátottak. Hiába volt a tő­kések mesterkedése, nem sikerült a tervük. A Szovjetunió nemcsak fel­szabadított, hanem segítséget is nyúj­tott. Vége lett az inflációnak és meg született a jó forint. A bankokat, á gyárakat államosították. A Pártnak köszönhettem azt, hogy visszakerül­hettem a gyárba dolgozni, hogy újra megindult a munka. Jó visszagondol­ni, hogy kinek köszönhetjük szabad­ságunkat, különösen most, amikor versenymunkával készülünk megün­nepelni hazánk felszabadulásának év­fordulóját. Ma biztosítva van a munka, nem úgy, mint a múltban, amikor azj .vár tűk, hogy melyik nap kerülünk ki az utcára. Akkor pár fillérért dolgoz­tunk, nem fizették meg a munkán­kat. Ma a termelés u‘án kapjuk a megérdemelt fizetést. Magunknak tér melünk, ezért takarékoskodunk az anyaggal. Minden megtakarított anyagból elkészített kesztyű egy-egy tégla tervünk teljesítésében. ígérem, hogy április 4-ét, hazánk felszabadu'ásának ünnepét 'többterme- lé§sel köszöntőm. Az eddiginél több és jobb munkát végzek: 10 százaié kos anyagtakarékosságoi vállaltam. Ezzel köszöntőm a Pártot, szeretett vezérünket Rákosi elvtársat. Ezzel köszönöm meg a Szovjetuniónak és a nagy Sztálinnak, hogy felszabadítot­ta hazánkat a fasiszta elnyomás alól Pozsár András a Kesztyűgyár dolgozója A görcsönyi III. típusú terme.lőceoport nyerte a pécsi járási pártbizottság versenyzászlaját Görcsöny községben március 18-án soha nem látott büszkeséggel gyüle­keztek a dolgozó parasztok a kultúr- házban. Az első ilyen lelkes ünnep­nap akkor volt Görcsönyben, amikor a falu szövetkezeti község lett- A kultúrházban 600-an jöttek össze 3 községből, de vendégek is érkeztek Bicsérdröl, eljöttek, hogy ők is részt- vegypnelt az ünnepségen. Görcsöny Ili. típusú termelőcsoportja a kon­gresszusi versenyben az első helyen állott. Ezáltal elnyerte a pécsi járási pártbizottság versenyzászlaját. Földvári János elvtárs, járási tit­kár ismertette a nemzelkőzi helyze­tet. — Amíg mi itt az országban a többtermelésért , folytatjuk a harcol, békénk érdekében, addig az imperia- \TsV*k ájabb háborúra készülődnek. Nekünk most az a feladatunk, hogy még jobban fokozzuk a harcot, több- termelesünlcön keresztül, békénk meg­védéséért. ? zászlót Dallos Ferenc elvtárs, uzenu párttitkár vette át. A csoport es üzemi pártszervezet nevében meg­köszönte a járási pártbizottságnak a zászlót, majd ezt mondotta: „Mun­kánk elismerése nem azt jelenti, hogy munkánkat befejeztük, hanem azt. ha erre a zászlóra tekintünk, újabb fel­adatokat lássunk magunk előtt, amit meg fogunk oldani. Ügy a pártszer vezet, min, a termelöcsoport nevé­ben felajánlom hazánk felszabaduló, sának ünnepére, május 1-re, hogy ké darab 25—25 méteres baromfióiat fel­építünk. Ezenkívül a tavaszi munká­inkat március 2S-ra befejezzük. Cső portunk versenyre hívja ki egész évi munkára Pellérd, Ócsárd, Garé és Baksa községekben működő III. típu­sú termelőcsoportokat. A pártszervezet még vállalta, hogy április 4-e tiszteletére megalakítja a szabadságharcos csoportot. A felaján lás között szerepe:, hogy minden cso- porttago! megtanítanak a munkaegy­ség kiszámítására. A pártszervezet még azt is vállalta, hggy segítséget nyújt a községben működő I. típusú termelőcsoportnak. Krisztics Márk pécsi járás ágit, prop. felelőse Az elmúlt héten nagy lendülettel indult be a tavaszi munka szerte a megyében. Egyes helyeken mér befe­jezték az árpa és a zab vetését. Dol­gozó parasztságunk ezzel is újból ta­núbizonyságot tott Pártunk politikája mellett, mert meggyőződött annak helyességéről. A tavaszi munkák végrehajtását harci feladatnak tekinti. Tudják, hogy az osztálvellensóg, a kulákok mindent elkövetnek, hogy akadályozzák a munkák jó végrehaj­tását, hogy ezen keresztül károkat okozzanak dolgozó népünknek. A me­zőgazdasági munkák végrehajtásában élenjáró termelőcsoportjaink példát mulatnak a még egyéni gazdálkodást folytató dolgozó parasztoknak. A kezdeti eredmények mellett *"* azonban még több helyen ko­moly hibák is mutatkoznak, különö sen az újonnan megalakult I. típusú termelőcsoportoknál. Ez abból adódik, hogy sem a tagságnak, sem a vezető­ségnek nincs még tapasztalata a nagyüzemi gazdaság vezetésében. Sok­szor nehézségekbe ütközik a közös munka helyes megszervezése, ami abból adódik, hogy megyénkben ed­dig csak egy I. típusú termelőcsoport volt és így funkcionáriusaink sem is­merik eléggé az 1. típusú csoportok problémáit. Nem adják meg nekik < szükséges támogatást. A tapasztala tok azt mutatják ugyan, hogy új csoportjaink tagsága most akarja a közös munkát megkezdeni, mivel az számukra magasabb jövedelmet bizto­sit, de nehézségeik vannak a táblák kialakításában és a közös munka meg­szervezésében. Ennélfogva egy-két helyen arra gondolnak, hogy csak ősszel kezdik el a közös munkát. Ép­pen ezért a nehézségek leküzdése ér­dekében a tavaszi munkák közösen való elvégzésére segítséget kell nyúj­tani fiatal termelőcsoportjainknak. Mindenekelőtt mutassuk meg, mennyi­vel lesz több jövedelme az egyes ta­goknak, ha már most megkezdik a közös munkát. Pártunk és kormányzatunk hatal­mas segítséget nyújt I-es típusú cso­portjainknak azzal is, hogy gépállo­másaink 30 százalékkal olcsóbban dol­goznak nekik, mint az egyéni -gazdál­kodást folytató dolgozó parasztoknak. Ez azt jelenti, hogy egy gazdának, akinek 1Ü hold földje van éa 3—4 holdat szántat meg, 200 forintot fizet, míg ha tagja a tszcs-nek, akkor ugyanez körülbelül 120 forintba ke­rül. Ha a csoportban 50 vagy 100 ilyen dolgozó paraszt van, akkor együttvéve tekintélyes összeget taka­rítanak meg, ennyivel emelkedik életszínvonaluk.' T^lagy gondot kell fordítani most különösen a tárcsázásra, mivel a télen igen sok csapadék voit és en­nek következtében eUömödött a talaj. A tárcsával fellazított talajon jó magágyat lehet készíteni. Azon a te­rületen, ahol tárcsáznak, 20 százalé­kos nedvességmegtakarítást érünk el és a száraz időkre is tartalékolunk, nedvességet. így magasabb termésát tagot kapunk. Azokon a helyeken, ahol közösen dolgoznak és kialakítják a táblákat, megszüntetik a terméketlen barázdá­kat is, ami kisebb községben is 50 60 holdat tesz ki. Ha most kezdenek közösen dolgozni, ez a magasabb jö­vedelem mellett komoly gyakorlati tapasztalatokat is eredményez terme lőcsoportjaink tagjai és a vezetőség részére, mert könnyebbé teszi a jövő évi közös munkát. Ilyen példákat szá záva! és ezrével lehetne elmondani. Pártszervezeteink, párt- és tanács- funkcionáriusaink, népnevelőink meg kell, hogy magyarázzák a termelő­Az ellendi Új élet csoport már elvégezte a mák, lencse, zab és árpa vetését csoportban dolgozó parasztoknak közös művelés előnyeit. Ez a pár pél­da is fényesen bizonyítja, hogy közös munka a szövetkezésnek az útja, az, amely ténylegesen biztosítja dolgozó parasztságunk további fel­emelkedését, az életszínvonal emelke­dését, a varos és a fa'.u közötti kü iönbség megszüntetését. A közös gazdálkodás előnyeinek megmutatása mellett pártszer­vezeteink, funkcionáriusaink nyújtsa­nak segítséget a táblák kialakításá­ban azzal, hogy mór piost kijelölik a táblákat. Ez megkönnyíti az ősz fo­lyamára a megfelelő vetésforgó ki­alakító ' nem lesznek már kezdeti nehézség- ré. A táblák kialakítása mellett foglalkozzon az 1. típusú ter- melőcsoportokban lévő dolgozó pa­rasztságunk azzal, hogy hogyan szer­vezzék meg igazságosan a közös mun­kában való részvételt, hogy mindenki a bevitt föld arányában vegyen részt a közös munkában. Erre funkcionáriu­saink nem mindig adnak megfelelő választ, mivel ilyen tapasztalatokkal nem igen rendelkeznek. Ezt Belvárdgyulán például úgy szer­vezték meg, hogy kiszámították már előre, mennyi munka szükséges egy hold földnek a megmunkálásához, ezt pontosan beírják egy könyvbe, az el­végzett munkát pénzértékbe számítják át és így az év végén állapítják meg pontosan, hogy mennyi költség esik egy holdra. Aki ennél kevesebbet dol­gozott, az a különbözeiét befizeti, aki ennél többel végzett el, megkapja a különbözeiét. Az ilyen megoldás, illet­ve szervezés helyes és igazságos. Ezt a példát kell követni a többi I. típu­sú csoportnak is. A másik kérdés, ami foglalkoztat­ja a csoportot, a vetés után a. terület igazságos szétosztása. Amikor már egyénileg kezdenek dolgozni, felmerül: „én jól trágyáztam, jói mű­veltem a földemet, a szomszéd pedig nem trágyázott, vagy pedig sekélyen szántott." Ezt a kérdést Belvárdgyu­lán az alapszabály szerint sorsolás útján oldják meg, ami helyes és igaz­ságos. Mivel azonban most tavasszal indulnak meg csoportjaink és az őszieket előre vetették el, részben már tavaszit ,-s vetettek, — egy másik, megoldás az, hogy a közös szántás- vetés után mindenki a maga területét kapja vissza egyéni művelésre. Meg­van a lehetősége annak, hogy a kö­zös szántás-vetési munkák után a ta­gok saját, illetve csereföldön végez­zék el a további munkát egyénileg. Ez a megoldás is helyes és igazsá­gos. A harmadik kérdés, ami foglalkoz­tatja a tszcs-ben lévő dolgozó pa­rasztságunkat, az az adófizetés kérdé­se. Különösen olt vetődik fel, ahol. sorshúzás útján osszák szét a főidet. Mivel egyik tagnak földje 18—20 ko­ronás. a másiké pedig 10—12 arany- koronás, — de senki, vagy igen ke­vesen dolgoznak csak a saját földjü­kön —, így előfordul —, mivel a® adót mindenki egyénileg fizeti, — hogy a 12 koronás föld termésót tan karítja be, de a 15 koronás után fi­zeti az adót. Ezt a problémát helye­sen oldották meg Belvárdgyulán. Ki­számították a csoport kezelésében té­vő összterületnek az aranyokorona. értékét, ezt felosztották annyifelé, ahány hold földjük van, így kaptak egy átlagszámot és mindenki földjé­nek arányában egy átlagaranykorona értéket fizet. Ez a megoldás követen­dő példa az összes I. típusú csoportok számára, mert ennél igazságosabbal» ezt a kérdést megoldani nem lehet. H egedűs elvtárs a Szabad Nép múlt vasárnapi cikkében meg­állapította, hogy sok helyen megfeled­keztek funkcionáriusaink a III. típusú termeiöcsoportjainkról, ez nekünk i3 szól. Áz 1. típusú termelőcsoportok­kal való foglalkozás mellett nem sza­bad megleledkezni a 111. típusú ter- melőcsoportjainkról sem, azoknak is állandóan meg kell adni a szükséges támogatást. Legdöntőbb feladat most ezeknél a ternvelőcsoportoknál a munkaszerveze­tek helyes megszervezése, a területek felosztása és a munkaegységgel való számolás. Pártszervezeteink és taná­csaink adjanak segítséget ezen fel­adatok helyes és jó végrehajtásához, mert ezek végrehajtása nélkül veszé­lyeztetve lenne a tavaszi vetés, majd növényápolási és a nyári munkák jó végrehajtása. A tavaszi munkák végrehajtásában komoly szerepe van gépállomásaink­nak is, sokban rajtuk múlik, hogy iérmclöcsoportjaink milyen Időben tudják elvégezni a tavaszi vetési mun­kákat, valamint nagymértékben tőlük függ az is, hogy milyen átlagtermést fognak elérni termelőcsoporljaink. Éppen ezért a gépállomások dolgozói kövessenek el mindent annak érde­kében, hogy elősegítsék termel őcso- portjaink példamutatását a még kívül­álló egyéni gazdálkodást folytató dol­gozó parasztoknak, mert ettől is függ termelőcsoportjaink tekintélye és a mezőgazdaságunk szocialista úton va­ló építésének további lendülete. Ezeket a feladatokat csah akkor le­szünk képesek jól végrehajtani ha ezt összekötjük az ellenség ellent harc fokozásával a termelöcsoportjainkba bcíurakodott kulákok és egyéb ellen­ségek kiebrudalásával. A termelőcsoportokkal való foglal­kozás mellett továbbra sem feledkez­hetünk meg arról, hogy megyénk szántóterületének többsége még az egyéni gazdálkodást folytató dolgozó parasztok kezében van. Ez azt jelenti, hogy továbbra is fokozottan foglal­koznunk kell velük, men enélkül nem tudjuk kielégíteni állandóan növekvő szükségleteinket. "Ml inden lehetőség meg van arra ***■ megyénkben, hogy termelőszö­vetkezeteinket gyorsan meg tudjuk szilárdítani, megtisztítani az oda be­furakodott kulákoktól, egyéb ellensé­ges elemektől és a tavalyinál maga­sabb terméshozamot érjünk el. Hogy ezt elérhessük, arra van szükség, hogy pártszervezeteink, tanácsaink, de kü­lönösképpen a vezetők állandóan, konkrét gyakorlati segítséget is adja­nak termelöcsoportjainknak a meglö­vő hibák kijavítására és az előttünk álló feladatok jó és helyes megoldá­sán* Novles \7 eilendi „Uj filer III. típusú tszcs vasárnap csoport-gyűlést tartól! Meg.áigyaltak a tavaszi mezőgazdasá­gi munkák állását és az elkövetkező feladatokat. I.an'.os János, a csoport elnöke örömmé! közölte, hogy a cső. portnál 100 százalékra elvetették a mákot, a lencsét, olajlent, zabot és az árpát. A naprafcy-gó öO százalékát is cive'.elték és a tavasziak alá az ö.sz- szes lalajelökészílő munkálatokat ej. végezték, l.egközelebbi súlypont fel­adatuk a napraforgó, a kukorica, bur­gonya és a répa elvetése. \ csoport tagjai lelkes örömmel lia]’„atlák az elnök beszámolóját és vállalták, hogy az elkövetkező tavaszi munkákat hazánk felszabadításának nv,v ünnepére, április 4-re befejezik Különösen az újonnan megszervezett n ISZ-brigád járt elől jó példával a I munkaverseny megszervezésénél és a I csoport másik kél brigádját versenyre hívta ki. A helyi tanács végrehajtó bizottsá­gának elnöke, Csekc József örömmel köszöntötte a csoportot és tovább: jo munkára hívta fel őket. Majd fö hívta a csoportlagok figyelmét a termeny- begyüjlés nagy fontosságára és jelen­tőségére. A csoport tagjai megértve a nagy ügy jelentőségét, azonnal önkéntes fel­ajánlásokat tellek, 869 kg. kenyérga­bonát és 68 kg. zsírt ajánlottak fel. hzz.al is válaszolunk az amerikai im­perialisták háborús provokációira és csjpási mérünk a határainkon acsar­kodó Tito és aljas bandája háborús mesterkedéseire. Kovács Miklós MDP titkár. Eilend.

Next

/
Oldalképek
Tartalom