Dunántúli Napló, 1951. március (8. évfolyam, 50-74. szám)

1951-03-01 / 50. szám

2 ü'ip ?, a i951 MÁRCIUS 1 A IVéitael S*ocialiü<a Egység pár i ndvözlele A Német Szocialista Egyoégpárt Politikai Bizotilságáiia4c tagja, Fred Oelssner elvtárs volt a következő fel­szólaló:-— 1945-ben mi kezdtük * romok újjáépítését, kisajátítottuk a porosz junkerek, a világ Jeßreakciósubb osz­tályának birtokait és demokralikus földbirtokreformot hajtottunk végre. A ragadozó német monopóKíapitaiiis- táklól a második világháború főbű nőseitől elvetők üzen Kőket és a nép tulajdonává tettük azokat. Deuu)- kralikus közoktattósi reformot vezet­tünk be és ezzel megkezdtük a fa­siszta ideológiától megfertőzött német nép demokratikus átnevezéséi. Végre tudtuk hajtani ezeket a nugy feladatokat, inert már 1946- ban végctvcletllilnk a német mun­kásmozgalom megosztottsiigának és létrehoztuk a Német Szocialista Egységpártok Végre tudtuk hajdani ezeke! a nagy írta dal okát, morf az egye-sii lés óta ■mindem erőnket megfeszítjük, hogy i’ártunk e g yirti E.i ó hétszázezer tagját ; Marx-Engels-Lenin és Sztálin tianftá- , sairrak szellemében nevetjük. Azért ér- ! héttőnk ei ilyen nagy sikereket, mert j a nagy Szovjetunió és Sztálin elv- f társ tanácsokkal és tettekkel segí­tettek bennünket. (Tepsi. — De még nem léphettünk egész Németországban az új útra. A nyugati imperialistáik, akik Németország két harmad részét tartják megszállva, az amerikai imperiailiiőók vezetésével kel leszakították országunkat. Ezért leg fonlosabb feladatunkat nui al>han lát jak, hogy megakadályozzuk Nyugat N émeto rszág újrafelf egy vérzését. demokratikus alapon helyreállítsuk Németország egységét E rél megváló sításáért fMytatott küzdelmünkben prágai külügyminiszteri értekezleten hozott határozatokra támaszkodunk. — Míg Ny u gat - Németország gazda sági éltető ma a haditermelés béklyó alatt nyög, míg Nyugat-Néniietwszag ban és Nyugat - Berlin ben a minikanéí kittiek száma meghaladja a kétinit Uót, a mi közlőrmságunk 109 száza lókban ■telj est Is itt e a fekunttBt népgaz da sági terv 1950. évi ellőirányzatát (Tap«). Megkezdtük első ötéves ter­vünk megvalósítását. Biztosan telein tünk nagy harcunk sikeres kirnene tele elé. Tudjuk, hogy erős szövetsé gesteink vannak. Melle Künk van a há­tid más Szovjetunió, amely a nagy Sztálin vezetésével a béke szilárd bástyája. Melllettünk vannak a népi demokráciák, a világ nagy, hatalmas békéiét bora! Busznyák István elvtárs, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, majd •Indies Erzsébet ■ szólalt fel. A magyar bHieniorgalomrak az a feladata, hogy mozgósít.«« a magyar nép aprajái, nagyját — A háborús veszedelemmel szem­ben óriási méretekben nő a népek százmillióinak aktív békeharca. Száz­milliók ébersége és egyre fokozódó tettvágya hatalmas irányítást, pro gramol kapott Sztálin elvtársnak, a Pravda munkatársának adott válaszá­val. Sztálin elvtárs rámutatott arra, hogy a népektől függ, hogy háború lesz, vagy béke. Ha a népek éberek ha a népek nem engedik magúkat megszédíteni az imperialista háborús uszítástól, az imperialisták hazugság badjáratálól, akkor meg fogják tudni őrizni a békét. — A Béke Világtanács most lezá­rult berlini ülésén a szónokok egész sora rámutatott arra, hogy Nyugat- Németország és Japán újrafelfegyver- zése döntő lépés az imperialisták ré­; szérűi, egy újabb világháború előké­szítésére; rámutattak arra, hogy Nyu- gal-Németország felfegyverzése nélkül az amerikaiak nem képesek Európá­ban háborút viselni és ugyanez áll Japánra a Keleten. Éppen azért, a Nyugat-Némelország felfegyver­zése elleni harc, Japán újrafel- fegyverzése elleni bare döntő láncszeme a népek békektizdel- mének. — Nyugat-Németországban és Ja­pánban is óriási ellenállási mozgalom van keletkezőben, aminek kihatása egyre inkább érezhetővé válik.- Az a körülmény, hogy az ENSZ a háborús politika eszközévé lett, fo­kozza a Béke Világlanács előtt álló feladatok nagyságát, a Béke Világ- tanácsra háruló felelősséget. Ennek tudatában a Béke Világtanács hatal­mas jelentőségű határozatot fogadót! el ezen az ülésen. A határozat értel­mében a Béke Világtanács az egész vi­lágon egy újabb aláírási mozgal­mat indít azért a követelésért, hogy az öt nagyhatalom kössön békeegyezményt. — A megindult nagy aláírási moz galommal kapcsolatban a magyar békemozgalom előtt is nagy felada­tok állnak. A. magyar nép fiai és leá­nyát, mint egy ember fogják aláírm ezt az új kezdeményezést. A magyar békemozgalomnak az a feladata, bogy az ítt-ott még min­dig megnyilatkozó szektás hibáit leküzdve mozgósítsa a magyar nép apraját, nagy »át a békéért folyó harcban való aktív, öntuda­tos, áldozatkész részvételre.- A magyar békemozgalomnak az a feladata," hogy szép jelszavunkat ..Munkával a békééit!" — elvigye minden becsületes magyar férfihez cs nőhöz, hogy ez a jelszó minden be­csületes ember jelszava legyen az or­szágban. A magyar békemozgalom zászlajára Rákosi elvtársnak itt el­hangzóit szavait Írja: „Lankadatlanul hűen, erőnket nem kímélve küzdünk tovább a béke frontján és mindenütt ott leszünk, ahol a béke nagy íigyéér! küzdeni és áldozni kell." (Hosszan­tartó nagy taps.) A nyiigulnéniet kommimisfák üdvözleje Ebédszünet után Jegyinák János elvtárs nyitotta meg a Pártkongresz- szus harmadik napjának délutáni ta­nácskozását. Csorpák Jánosné elvtárs­nő, orosházi paraszlasszony után a Németország egységéért har coló nyugatnémet dolgozók üdvözle­tét tolmácsolták a Német Kommunis­ta Párt küldöttei, Gustav Gundelach elvtárs és egy ruhrvidéki bányász- elvtórs. — Pártunk előtt áll az a nagy fel­adat — mondta Gundelach . elvtárs —i hogy az amerikai imperialistáknak és nyugatnémetországi cinkosaiknak leheletlenné tegye, hogy Nyugat-Né- metországból kiindulva támadó hábo­rúi kezdjenek a Szovjetunió, a népi demokráciák és a Német Demokra­tikus Köztársaság ellen. Előtérben á:< a harc Nyugat-Némelország újrafel- fegyverzése ellen, amelyet az Ade- naucr-kormány a jobboldali szocia­lista vezetők támogatásával haji vég­re, továbbá a harc Németország egy­ségének helyreállításáért és a béke­szerződés megkötéséért 1951-ben. A helyzet komolyságára való te­kintettel a Német Kommunista Párt abban látja fö feladatát, hogy létrehozza az akciócgységet, kü­lönösen az üzemekben és a szak­szervezetekben, baráti kapcsolatot teremtsen a szociál­demokrata elvtársakkal, hogy ilymó dón megakadályozzák jobboldali ve­zetőik politikájának megvalósítását és megtörjék ezek befolyását a dolgo­zókra. Az utóbbi hónapokban Pártunk máris elérle az első kezdeti sikere­ket ezen a téren. — Pártunk számára is nagy segít séget jelentenek Lenin és Sztálin hős Pártjának gazdag tapasztalatai! De a íi pártotoktól, a Magyar Dolgozó). Pártjától is, amely Rákosi elvtárs ve­zetésével nagy sikereket ért cl, ta­nulunk; hogyan kel! harcolni egy ■ új társadalmi rendért, a béke biztosítá­sáért. kovácsolódtunk a közős harcban, közös munkában. Egy érzés azonban nem múlik el belőlünk soha: a megvetés, az undor és gyűlölet érzése a volt Szociáldemokrata Párt opportunista, osztályáruló vezetőivel szemben, akár a jobb­oldalon, akár baloldali álarcban szolgálták az imperializmust, az osztályeilenség érdekeit. —- Rákosi elvtárs elismerő nyilat­kozatával kapcsolatban hadd mond­jam meg őszintén, hogy Rákosi elvtárs tanácsai és felvilágosításai, a Kommu­nista Párt támogatása nélkül nem tudtuk volna a Szociáldemokrata Párt árulóival szemben aránylag rövid idő alatt a harcot sikerrel befejezni, — Rákosi elvtárs azt mondja, hogy szociáldemokrata tömegek érdemé­ből semmit sem von le, hogy vezetői­nek egy részéről azóta kiderült, hogy az ellenség szolgálatában állottak. Ez­zel kapcsolatban hadd mondjam meg: számunkra sovány mentség, hogy nem tudtunk ezekről az árulásokról, nem voltunk éberek, én magam sem vol­tam elég éber, nem láttam meg, hogy a nagy kijelentések mögött az impe­rializmus áll. A mi Pátiunk nevelésének köszön­hetjük, hogy vakokból látókká váltunk: köszönjük Pártunknak, Rákosi elvtársnak, hogy ráveze­tett bennünket az egyetlen helyes útra, hogy a marxizmus-leninizmus tanítá­sát mindjobban elsajátíthatjuk, örök hűséget fogadva felszabadítónknak, a nagy Szovjetuniónak, részesei lehe­tünk annak a hatalmas béketábornak amelyet forrón szeretett Sztálin elv­társunk vezet. (Nagy taps.) Nagy érdeklődéssel fogadták a küldöttek Lengyel József elvtárenak. a ferencvárosi ffitőház sztahanovista főmozdony vezetőjének felszólalását, majd a dolgozó asszonyok üdvözle­tét Vass Istvánná «lvtársnő, az MNDSZ főtitkára adta át a Párt. kongresszusnak. — ötéves népgazdasági tervünk megvalósításához többszázez.er új munkaerőre tesz szükség. Ezen a té­ren az MNDSZ feladata az, hogy a jelenleg kizárólag háztartásuk­kal foglalkozó nők nagy tömegét bevonja a termelésbe. Másik döntő feladatunk az, hogy a termelésben már bennlévö nők szak- mai képzését, továbbképzését bizto­sítsuk, hogy ötéves tervünknek ne legyen hiánya szakmunkásokban. — A mi feladatunk az is. hogy mind több nőt vigyünk be a termelő­szövetkezetekbe. — A magyar asszonyok nevében teszek ígéretet a Pártkongresszus, na.k: mindent elkövetünk azért, hogy az asszonyok a béke megőrzésé­nek ügyét saját ügyüknek tekint­sék, hogy növekvő Öntudattal ellenállja­nak a háborús u szítók hazugságainak hogy munkásnőink a gyárban, dol­gozó parasztasszonyaink falun, ered­ményes munkájukkal a béke ügyét vigyék előre. Pnro Pooivoda tábornok; Nincs már messze a nap. amtlior népeink újból kivívják Jugoszlávia függetlenségéi Ezután Király László, a tolname- ye.i pártbizottság titkára hozzászú- íteáhan a falusi párt vezetőségek meg. (hűtéséről,' a vezetés munkája szín- onalápak megjavításáról beszélt, majd meleg szeretettel üdvözölték a kongresszus résztvevői- a jugoszláv forradalmi emigránsok képviselőjét, ro Popivoda tábornokot. — Az imperialista rabság és a I'ito—Rankovi »-klikk fasiszta rend- zere ellen nehéz harcot vívó jugo­szláv hazafiak a magyar nép ered. menyeinek és sikereinek láttán is­iét meggyőződnek arról, hogy egy ország kulturális felemelke­dése és u dolgozó tömegek jólété­nek növekedése osuk olt lehetsé­ges, ahol a dolgozó- nép van ha­talmon. ahol biztosítva van az or­szág függetlensége, ahol nincs le­hetősége az imperialista ragado­zók uralmának és önkényének, ahol szoros a barátság és testvéri együttműködés a Szovjetunióval. — A Tito-klikk semmiféle farnsz- i propagandája nőin képi» elfojtani népeink szeretekét felszabadítójuk — Szovjetunió iránt, nem képes a goszláv nép soraiba a szomszédos emokratikus országok népéivel zömben ellenséges érzést elhinteni. Mélységesen meg vagyunk győződ­ve róla, hogy a jugoszláv nép so­hasem fogja elhinni azt a Tlto- féle rágalmai, hogy a Szovjetunió, Magyarország, Románia, Bulgária, Albánia és a többi demokratikus »Iliim népid ellenséges érzéseket táplálnak Jugoszlávia népei iránt. — Jugoszlávia népei ;i háború éveiben nem hajtották meg fejüket a hitlerista hódítók előtt 'és a Szov­jetunió hatalmas segítségével kivív, ták szabadságukat és függetlenségü­ket. A jugoszláv nép ina sein eresz­kedik térdre és nem lesz az amerikai­angol gyarmatosítók és bérenceik —: a. Tito.i’ankovics banda — rabja. — Jugoszlávia dolgozót tudják, hogy a titoista önkényuralom és az imporiaíista rabság el Ion vívott igaz­ságos harcukban a demokrácia és a szocializmus táborának hatalmas er­kölcsi segítségére és. legyőzhetetlen erejére támaszkodnak. i— Jugoszlávia forradalmi erői ma a terror és provokáció ellenére is folytatják a munkát, hogy megte­remtsék Jugoszlávia valóban kommu­nista. marxista-leninista pártját, amely hií a proletárinteniaeionaliz- mus elveihez. Nincs már messze az a nap. ami­kor népeink ennek ■ a Pártnak a vezetésével iijbéil kivívják Jugo­szlávia amerikai-angol imperialis- láitól valé> függetlenségét. Eljön az Idő. amikor .Tugoszkívia fel­szabadult népei éppen úgy fogják építeni új, boldog életüket, ahogy nta azt Magyarország és a Szov­jetunió küldi! tömörült többi népi demokratikus ország dolgozói épí­tik! íHosszantartó, lelkes taps.) Szilárdan ő^pkovncüo'ódfunk a kiwiM harcban A Német Kommunista Párt küldőt tének felszólalását nagy tapssal fogad­ták és lelkes tapssal ünnepelték a Pár! vezetőjét, Max Reimannt. Ezulán Rónai Sándor elvtárs, a Párt Politikai Bizottságának tagja, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke szólalt fel. .— Rákosi elvtárs beszámolójában beszélt a munkásegység megteremté­sének jelentőségéről és azt mondta, hogy ebből az alkalomból újra elis­meréssel kell megemlékeznünk azok­nak a szociáldemokrata párttagoknak és funkcionáriusoknak tiz- és száz­ezreiről, akik 1948 tavaszán, nyarán lelkesen, meggyőződésből léptek át Lenin és Sztálin győzelmes zászlaja alá és ezzel elévülhetetlen érdemeket szereztek maguknak a szerves mun­kásegység megteremtésében. Rákosi elvtársnak ez a megemlékezése és ei ismerése meggyőződésem szerint —- olyan visszhangra talál, hogy azok az elvtársak, akikről szó van, a volt szociáldemokraták, még szorgalmasabb tanulással, a ter­melésben még jobb munkává1, vasfegfelemmel fogják bizonyítani, hogy méltók nagy Pártunk tagsá­gára és 8rra, hogy Lenin-Sztálín zászlaja alatt, Rákosi elvtárs ve­zetésével harcolhatnak és dolgoz- hafnak a béke megvédéséért és a szocializmusért. — Mindjárt bozzátehetem, hog* Pártunk oktatásán és tanításán ke­resztül mindinkább vérünkké válik Leoin-Sztálin tanítása, s ezen kérész tül — bár nem hosszú idő telt el 1 kongresszusunk óta — szilárdan össze­A «punról nép grnltili a háborúi, harcol a bekéért A magyar írók üdvözletét Kuczk-i Péter elvtárs tolmácsolta, majd Va­don Antal elvtárs, a siklósi járási pártbizottság titkára, a járási bizott­ság egyik legsúlyosabb hibájáról be­szélt: nem foglalkoztak eléggé a/, egyénileg dolgozó kis- és középparasz­tokkal. A járásban a szocializmus épí­tését nagyban fékezte ez. A Franco-fasiszták ellen hősiesen harcoló spanyol dolgozók és spanyol kommunisták üdvözletét Antonio Mije elvtárs, a Spanyol Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja adta át. Az amerikai imperialisták a spa­nyol népet zsoldos hadseregbe akar­ják kényszeríteni. Acheson nyilváno­san kijelentette, hogy mint biztos erő­forrásra számíthat Franco hadseregé­re és Tito fasiszta klikkjére. Meg­szokták, hogy dollárjaikkal megvásá­rolják a Tito- és Franco-féle bábkor­mányokat és azt képzelik, bogy a spanyol nép harcolni fog, vérét fogja ontani szörnyű világuralmi terveik-ér­dekében. De nagyot tévednek: a spanyol nép lelke mélyéből gyűlöli a há­borút, szereti a békét, harcol a békéért. (Hatalmas taps.) — Meggyőződésünk, hogy tevékeny- ségünkkel és a nép egységes harcá­val visszavonulásra tudjuk kényszerí­teni országunkban a háborús gyujto- gatókat! 31» ii háború*« u«/,iíólt háborút l<o/tlnipl». » gorög nép d len ÜK fordítja fegyvereit Rövid szünet után Nógrádi Sándor elvtárs, altábornagy, a honvédelmi mi rdszter első helyettese veszi át az cl- nöklést. Major Tamás elvtárs, a Ma­gyar Népköztársaság Kossuth-dijjal kitüntetett kiváló művésze, a Nemzeti Színház igazgatója és Kiss Dezső elv­társ, a Rákosi Mátyás Müvek párt- bizottságának szervező titkára után a Hörög Kommunista Párt nevében Joanidesz elvtárs, a Politikai Bizott­ság tagja szólalt fel. — Egész Görögország egyetlen bor­zalmas fasiszta koncentrációs tábor, szörnyű pokol, élő példája annak, mivé válhat egy ország, ha az amerikai és angol imperialisták karmai közé kerül. Erkölcsi züllés, sikkasztás, bátrán;, dőzsölés, korhadás jellemzik a mo- narcho-fasir.zta rendszert és az ame­rikai megszállást. Ami 'Görögország­ban folyik egyetlen célt szolgál: a háborút. Az amerikaiak Görögorszá­got katonai támaszponttá alakították át a Szovjetunió és a népi demokra­tikus országok ellen. Az amerikai és a monarcho-fasisz- ták a görög nép becsületébe akarnak gázolni. Sárba akarják rántani, meg akarják törni a törhetetlen görög lel­ket, amely sohasem alázkodott meg a hódítók előtt. De a görög dolgozó népet nem töri meg a véres terror sem- És ha a monarcho-fasiszták és az angol-amerikai háborús uszítok arra vetemednének, hogy háborút kezdenek, mi magunk, a görög nép, ássuk meg sírjaikat! A kommunisták a nép élén. a hadse­reg, a tengerészek és a légi-haderő kötelékeiben maradéktalanul teljesí­tik kötelességüket. Ha a háborús uszí­tok háborúi kezdenek, a görög nép és a hadsereg ellenük 'fordítja fegy­vereit! Vannak még szabad hegyek Görögországban, kiűzzük hazánkból az idegen megszállókat és • szabad, független népünk hozzálát népköztár­saságunk felépítéséhez. Meleg szeretettel köszöntötték a Kongresszus részvevői Joanidesz elv­társ felszólalását. Ezután Nógrádi elv­társ bejelentette, hogy Rákosi elvtárs referátumához 144-en jelentkeztek hozzászólásra. Ebből eddig már 50-en szólaltak fel. Nódrádi elvtárs java­solta, hogy két felszólalás után a vi­tát zárják le. A Kongresszus a ja­vaslatot egyhangúlag elfogadta. A Magyar-Szovjet Társaság tagjai üd­vözletét Kakuk Józsefné, az MSZT titkára tolmácsolta, a káder-munka eredményeiről és hiányosságairól szá­molt be Szabó Lajos, a Győrmegvei Pártbizottság káderese. Rákosi cl^lárs válasza Percekig tartó taps, éljenzés és hurrá fogadta a mikrofonhoz lópö Rá­kosi Mátyás elvtársai. Rákosi eOvárs megállapította, hogy három napig' tartó vitában több min; ötven küldött vett részt és. amint ezt a Kongresszus megállapíthatta, minden kérdésben, amelyet ö beszá­molójában érintett, egyetértettek a felszólalók. Az ötven hozzászóló egy­séges helyeslése kifejezi és képviseli a Kongresszus álláspontját is. Viharzó tapssal válaszoltak a küldöttek Rákosi elvtár, szavaira. Az-ünneplés Secsílla- pultával Rákosi elvtárs így fejezte be rövid felszólalását: — Amilyen egyetértéssel helye­selték itt az elvtársak a beszámo­lóban kifejtett nézeteket ás ten­nivalókat, ugyanolyan egyeícrtés- sel hajtsuk is végre azokat. Az alig néhány percig tartó válasz során is többször álltak fel helyűkről Kongresszus küldöttei és lelkesen éltették a Párt vezetőjét, dolgozó né­pünk forrón szeretett vezérét, Rákosi Mátyás elvtársat. Ezzel a Magyar Dolgozók Pártja II Kongresszusának harmadik napi ta­nácskozása végétért. A Iion«;i,e8*i7u<i negyedik napja Szerdán reggel fél kilenc árakor a Kongresszus folytatta munkáját. A tanácskozások negyedik napján, szerdán reggel fél 9-kor Piros László vezérőrnagy elvtárs nyitotta meg. Bejelentette, hogy újabb táviratok érkeztek a Kongresszushoz. Többek közt a baranyamegvei Királyegyháza község dolgozó paraszljaí is bejelen­tették, hogy községük mindon dolgo­zó parasztja belépett a termelőszövet­kezetbe. A táviratok ismertetése után meg­kezdték a Kongresszus második napi- endiének tárgyalását, amelynek el­me: ,.Az ötéves terv első évének eredményei és további feladataink a népgazdaság szocialista építése te rén." A napirenc} előadójaként Gerft Ernő elvtárs, a Párt főtitkárhelyette­se, Allamminiszáer. a Népgazdasági Tanács elnöke tar tolta meg beszá­molóját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom