Dunántúli Napló, 1951. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1951-02-02 / 27. szám

2 NAPLÓ tm iresRuxs j PÁR í ÉS PÁRTÉPÍTÉS * Az alapszervezetek kádernevelésí munkáfának megjavításáról Pártunk állandó cr&sílóse, rnla mait az élesedő nemzetközi helyzet «JÄgorüan megkívánja tő Hink a káder munkával való állandó és fokozott fog Valk ozást. Sok esetben hajtogatjuk m 9s, hogy knvés a káder, pedig, ha való já'bau utána nézünk, akkor azt látjuk hogy mé-y minden esetben találtunk hiányos helyekre új kádert. A hiba ott történt, hogy mindig csők a káder »TÖkságfelD'él vettük észre a hiányo * ágoka t. Ilyenkor árián futólépésbe Wid-uiiitunk szanaszét az üzem minden »észébe káderkercsésre. lecsaptunk i*rükséges káderekre, a kérdések ö/ö *eil zúdítottuk reú és a sok kérdés ■Mellett a gyors munkáiban éppen arí kérdést nem «ettük észre amely pan <<osan a káder hibáit, vagy hiányossá .főit jelentette. A káderkérdés, illet hiány a körmünkre égett; ide egy kű deir, vagy aktíva kell és a káder nyom ban ki lett emelve- Nem mondom fhogy mindenütt éts minden esettben így történt ez. de erre üzemiünkben js van ilyen példa. Persze a hibák később i jelentkeztek csak. Akkor, amikor a ká •der már munkában volt. Ilyenkor az * tán 'többszörös kárt okoztunk. Először ■■gátoltuk a Párt célkitűzéseit a végre hajtásnál, másodszor a még fejlődési 'váró kádert egyenesen megtörtük i magasabb fejlettséget és gyakorlatot igénylő feladatok reá indításával. Kovács István elvtárs a januá 23-áu megje.ent Szabad Népiben többek között arra hívja fel a figyelmünket hogy „A Párt a káderein áll. vagy bu kik." Ezt elsősorban nekünk alapszer. ri vezetőknek keit megszívlelnünk és magunkévá tennünk Hogy megfogad juk. elvhez eösiősorban a szükséges, hogy or eddigi helyiden káderkeresést és nevelést aranrnd szüntessük meg helyébe veres rák íze a fáradságot nem ismerő, hniennosktrig tartó káderne vetési. így, a hosszúidéig tartó állandó 1aglaäkotzis »órán alkata inuk lesz meg ismerni alaposan a káderei képessé­geit, ertán ezen keresztül el fogjuk érni azt, hogy <r megfelelő helyre meg­felelő kádereket tudunk biztosítani. Sok esetben fordult már elő pl az, hogy a káderek kiemeléséinél szárazon csal a polztiiaé kérdések tisztánlátására !e hűd titok rá ér r fontos tényező mellett elfelejtettük . megnézni a káder helyt­állását a termelésben, vagy népszerűsé­gét a dolgozók körében. Példa erre •DOndjuk egy seernvaáriuini vehetőnek * beáJMtása. Ajc Ilyen hasonló hibák ajBÍán « szeminárium passzivságában tKknÖBödnek vissza. Mivel a politükaá iskolai HSÖadók nagy mértékben káderekkel foglalkoz­nak. ezért elsősorban szükséges az hogy ők változtassanak előadói mód «■erükön. Kekünk elő adóknak elsősor­ban a* a fdtadahmk, hogy #ísmérjük tneg a hallgatóikat, ismerjük meg csa­ládi körülményeikrtt is, egész egyéni segíthet, aztán dobjuk félre a tanárias oktatást, érezzük ál, hogy n hallgatók napi fáradságos munkájuk után az el­mélet elsajátítására önként ajánlották fel szabadidejüket. Mindezek megszív- lelése után, pedig ne játszuk a.z iskola, vezetés során a hajszáBiayogatósdit Ne akadjunk meg azon, ha egy hall- gató eseüeg fáradságot igénylő mtinká jóra sülő tdkintettel sok esetivel! csak erősebb megvilágítás után tudja kérdést helyesen megfogni. Fokozato- •an szokjunk le arról, hogy ujjunkkal felelésre int sütik dolgozó hallgatóinkat, mert ha á hallgató pontosán arra a kérdésre álékor' nem tud választ adui. elveszti önbizalmát, még akkor is, ha * többi összes kérdéseket esetleg tisz­tán js látja. Ezeknek a helytelenségek­nek a kiküszöbölésénél elsősorban az a fontos, hogy mi, előadók közvetlenek légy tinik hallgatóinkkal szentben és most már véglegesen eWtársaknak te. kintse.nek bennünket, ne pedig a tnná- roskodö egyéniséget lássák bennünk­Dohánygyári pártszervezetünk Irodahelyiségében többek közölt n kö­vetkező felirat; Iá that ó. Könnyebb egy kádert eldobni, mint azt megnövelni." f.Sztálini. Ezzei' a jelszóval kaipcsoat- lvat az a tapasztalatom, hogy valójá­ban sok esetben a népnevelők, vagy egvólv funkcióban lévőknek nincsen tü­relmük a káderrel való bibclődére. Persze ilyenkor egyenesen ráfogják arra az elytársra, hogy nein fejlődő­képes, vagy nem tudnak vele úgy sem eredményt elérni. Holott a legtöbbször csak két vagy három esetben beszélt a; illető elvtárssat és akkor h pont ik kor, amikor egy pár mozijegy eladásá- vat akarta őt megbízni, vagy egy béta _ röpgyülés megtartására kérte fel. Ezen a téren sok esetben nagy hiba inég az is, hogy mi, pártszerveaeti ve­zetők, * feladatok megoldása közben a jó munkát végző afeóbb funkcioná­riusokat elfelejtjük néhány szóval meg. dicsérni. Pedig ez nagyban fokozza sói; esetben a.z elvtársiknál az önbizalmat vagy a munka kedvet- Különösen vo­natkozik ez a pártmunk(l kezdő stá­diumában lévő, most fejlődő káderek­re. Ezeket még nem sorolhatjuk a fej­lettebb káderekhez. Náluk még ilyen tries mysétgelk re is fel kell figyelnünk. Későbbi fejlődése során az állandó munkájában a káder ezeket úgy is le­vetkőzi és fejlettségi fokánál fogva a feladatokat dicséret nélkül is képes ievz megoldaná. Ahhoz, hogy felsorolt hibáinkat mihamarabb ni tudjuk küszöbölni. elsősorban saját magunknak kell me-j- változni. A káderekre pedig végezetül még csak annyit szeretnék mondani, hogy előbb a kisebb feladatok megol­dására keffl nevelni kádereinket, hogy aztán a nagyobb feladatokat is meg- uldlhassák. A megjavított módszerekkel neveli kádereink a nagy feladatok megoldásánál majd százszoroson fog­jál; visszafizetni v velük eltöltött fá­radozásainkat. Csorbics József dohánygyári párttitkár. A Megyei Patté ríelcexfeí úfmufafása alapján áj lendülettel folytatódik a Szcbad Nép-agifáció A vasárnapi Megyei Pártéríekezlet megállapította, hogy megyénkben és Pécsett komoly lemaradás tapasztal­ható a Szabad Nép terjesztésében. — Elvtársaink, pártfunkcionáriusaink ha­zatérve az értekezletről azonnal hozzá­láttak a hibák kiküszöböléséhez. Meg­vizsgálták, hogy mi az oka az egyes alapszervezetekben, mutatkozó lema­radásnak. A Megyei Pártértekezlet út­mutatásai tehát nagy lökést adtai: a Szabad Nép agitációnak is. Vasárnap óta több, mint kétezerrel gyarapodott az előfizetők száma Baranya megyé­ben és egyre több helyről érkeznek jelentések arról, hogy újabb vállald sok, újabb felajánlások történnek i A bezedeki dolgozd parasztok a beszolgáltatás túlteljesítésével erősítik a béketábor erejét Papp Mihály tszcs-tag kifogja a szekérből a lovakat, megtapogatja a zsebében lévő meghívót, majd siet haza, hogy ünneplőbe öltözzék a tanács. ülésre. Ezen a napon Bezedeken az egész községben ünnepi, hangulat ural. kodik. A tanács tagjai már háromnegyed tízkor elfoglalják helyüket az ülésteremben és előkészítik a jegyzeteléshez szükséges papírt, ceruzát. De nemcsak a tanács tagjai vannak olt időben, hanem a község dolgozóinak a színe-java is. Egész Bezedek lázasan várja az ülés kezdetét. Tudja Bezede- ken minden dolgozó paraszt, hogy a helyi tanács megalakulásával \ele_ tőséget vállalt a község sorsáért. Ülésexil: a községi tanács Tíz óra után néhány perccel a ta­nácselnök megnyitja az ülést. Ez a harmadik tanácsülésünk és le kell szögeznünk, hogy. a kezdeti nehézsé­gek után a munkánk egyre gördülé­kenyebben. biztosabban megy. Az ed­digi eredményeinkkel rácáfoltunk az. ellenség azon állítására, hogy a pa­raszt csak a földet tudja túrni, míg a vezetést csak az urak értik. Közsé­günk dolgozó parasztjai jól oldják meg nap, mint nap a feladataikat. Bátran élnek a hős szovjet nép által kapott szabadsággal, szilárdan köve tik országépítő Pártunkat és forrón szeretett vezérünket. Rákosi elvtársai aki eddig soha nem látott boldogság és gazdagság felé vezeti a magyar népet. Nevének említésére a fi tanácstag, a jelenlévő 130 vendéggel együtt egy emberként áll fel és hosszú percekig ünneplik a mi drága Rákosi apánkat! Az elnök a tanács eddigi munkájá­ról beszél. Megelevenednek a jelenlé­vők élőtI az eredmények: Borfia Ist­vánná MNDSZ-titkdr vezetésével az asszonyok hogyan hozták rendbe az egészségház.aí, Horváth Ferencité áldo­zatkész és fáradságos munkájával ho­gyan szilárdították meg az iskolai fe. gyeimet. Kantár Géza és Hortobágyi Katalin hogyan magyarázta meg a dolgozóknak a szerződéskötés jelentő­ségét, aminek az lelt az eredménye, hogy az előirányzatot 110 százalékra teljesítették. A többi eredmények Folyamszorünn hömpölyögnek. Tito Jugosz ! ári áj á n a I: nyomoréira gondolnak és máris döntenek Amikor a terménybeadásra kerül a sor a tanácstagok, a gazdák már hatá­rozlak: „Felszámoljuk a lemaradást és százszázalékig teljesítjük a beadási kötelezetlségünki l.‘‘ Pillanatok alatt elsuhan előttük az. átkos mulf, a szom­széd jugoszláv parasztok nyomorúságot élete, ahol Tito és elvetemült bandája isszaállította a kulákok uralmát, ahol a dolgozó népet ismét csendörök hajt­ják kényszermunkára. Menten össze is vélik ezzel saját sorsukat: örömmel hallgatják a Szabadság tszcs eredmá nyeit- De nagy érdeklődéssel jegyzik azokat a számokat is. amellyel bizo­nyítják, hogy a Szabadság tszcs dol­gozói a beszolgáltatás terén is kiváló eredményt értek el. A tszcs a kenyér- gabona beadását 562 százalékra telje­sítette. Büszke is a község minden dolgozója a Szabadság tszcs eredmé­nyeire. Az. egyénileg dolgozó parasz­tok is. Most már ők is tudják, hogy kizárólag a nagyüzemi gazdálkodás bevezetésével lehet a termelési ered. menyeket fokozni. Az elnöki beszámoló után egymással versenyezve emelkednek fel a tanácsta­gok, hogy újabb beadással tegyenek eleget hazafias kötelességüknek. Első­nek Szaloníai Imre 72 éves fszcs-tag egy mázsa kukoricát ajánl meg fel. miközben így vélekedik:- A múltban cseled voltam, nem tszas.tag és 300 hold föld tulajdonosa. 72 év alatt nem voltam annyit boldog, n:in[ amióta iszcs-tag vagyok. Szívesen adom. amit adok, mert gyermekeim, unokáim és dédunokáim százszorosán visszakapták. ölez István, aki beadását Idáitf ke nyérgabonéban 512, takarmáüygaboné- ban 312 százalékra teljesítette, újabb félmázsa búzát ajánl fel. Ezután jön­nek a többiek. Hortobágyi Ferencné félmázsa zabot. Penci Pál félmázsa búzát. Ember Ferenc félmázsa búzát és fétmázsa kukoricát, Tóth Szabolcs félmázsa búzát, Horváth Ferenc fél­mázsa búzát és félmázsa kukoricát, Kovács János rozsot, Kosik István ár­pát ajánl fel. És még hosszú sorokban írhatnánk azok neveit, akiié a Pártkon­gresszus tiszteletére szent kötelessé­güknek tartják a hátralékot behozni. Hadd lássák meg Budapesten az üze­mek dolgozói, lássák meg majd Rá­kosi elvtársék a Kongresszuson, hogy Bezedek község dolgozó parasztjaira lehet számítani a békeharcban. És nem áll meg a felajánlás soro­zata a Pártkongresszus tiszteletére. Sípos István bejelenti, hogy félévre előfizet a Szabad Népre, mert amióta olvassa, gyarapodott a tudása, tisztáb­ban látja a nemzetközi helyzetet, biz­tosan ismeri meg azt az utat, amely a tartós békéhez vezet. Példáját köve­ti Szűcs Károly, Hortobágyi Katalin, Pataki Mária és még sokan mások. A titkári beszámoló végén a tanács elnöke hatalmas ünneplés közepette nyújtja ál a belkereskedelmi miniszter oklevelét Kovács János és Kosik lm. re dolgozó parasztoknak, akii tejbe­adási kötelezettségüknek 210 száza­lékig tettek eleget. Már két óra felé jár az idő és nem akar szűnni a lelkesedés, a sok fel­ajánlás. Egyszeresek sarkig kitárul a tanácsterem ajtaja és az iskolából jö­vő úttörők lépnek be. akik meleg sze­retettel köszöntik a tanácsülést. Az ülés után még sokáig együtt ma. radnak a tanácstagok és a vendégek. Tárgyalják az elhangzottakat és meg­beszélik. hogyan lehetne még jobb munkát kifejteni a község fellendítése érdekében- Majd Kosik Ferenc és Bodó Sándor a tszcs felé indulnak, hogy ki. töltsék a belépési nyilatkozatot és rá­lépjenek az. egyedüli helyes útra. Csóka József. Ludas Nándor, Em­ber Béla, Balogh Alajos, Kantár Jó­zsef, Borka Béla és a többiek még gondolkodnak de az eredmények őket is meggyőzik és rövidesen ismét erő­södik a bezed.eki tszcs. Kollár Ilona levelező Bezedek Mi, bányászok megértettük Rákosi elvtárs szavát Nem kötelező, de illő . . . Többek közö.t ezeket a helyes, de egy­ben oktató szavakat mondotta Vereckei Lajos bányamester elvtárs,, ami­kor a bányába való leszállás eött beszélt hozzánk a nagycsarnokban. Azért jöttünk össze, bogy a Magyar Dolgozók Pártja II. Kongresszusára felajánlást tegyünk, — „Nem kötelező" — mennyivel másként hangzik ez, mint 1943—44. kapitális a éveiben elhangzott szavak: „kutya köte­lessége mindenkinek" ezt vagy amazt megtenni. A mi ügyünk azért szép, igazságos és egészséges, — mert nem kö­telező! A mi dolgozóinknak széles neptömege ma már megértette, ha nem is kőtelező; de nagyon is illő dolog, hogy minden erőnket, tudá sunkat és képzettségünket odaáidozzuk ezért, hogy n béketábort minél jobban megerősítsük. Pártunk iránt való szeretetből, abból az alkalomból, hogy a Kongresszusra készülünk, a munkacsapatom nevében újból 20 szá­zalékot ajánló tam fel, melyet .a csapatom minden tagja nemcsak hogy elvállalt, de a felajánlást teljesíteni is fogja. Ezzel szemben elmondhatom, hogy az átlagteljesítményünk máris állandóan 120—130 százalék. Mi bányászok megértet1 iik Pártunk és Rákosi elvtárs szavát, meg­értettük, hogy népünket szolgáljuk, hazánkat, akkor, amikor többet ter­melünk. Termelésünk állandó fokozásával lépésről-.epésre szívósan és ki­tar1. óan erősítjük hazánkat, üzemeinket, gyárainkat, hadseregünket. Erő­sítjük állandóan újabb és újabb eredményeinkkel a béketábor erejét nemcsak országunkban, hanem az egész világon. És ezt mi, bányászok kö­telességünknek is tartjuk. Gulyás József vájár István-akna népnevelők részéről o Szabad. Nép olvasótáborának megerősítésére. A Megyei Pártértekezletnek As a börgyári népnevelők baráti látogatá­sának köszönhető, hogy u Zsolnay- gyúrban is lendületbe jött az agitá­ció. A Bőrgyár népnevelői elmondot­ták a lapasztalatcsere során azt, hogyan folyik náluk az agitáció, hogyan sze­reztek már eddig is több, mint 100 új előfizetőt Pártunk központi lap­jának. — ..Mi eljárunk a. lakásukra, leülünk a konyhában a zsámolyra, úgy győzzük meg a dolgozókat arról, hogy milyen fontos a ' Szabad Nép mindenkinek. Nem sajnáljuk a fáradt­ságot, sem az időt, ha kell, két órát is időzünk egy-egy helyen. Nem fut­tából, felületesen agitálunk, hanem alaposan, egyénenként" — magyaráz­ták a börgyári népnevelők a Zsolnay gyáriaknak. Dallos János elvtárs azt is elmondotta, hogy nem tudtak vol­na jó eredményt elérni, ha, maguk a népnevelők nem olvasták volna rend­szeresen a Szabad Népet. A tapasztalatcsere használt. Györ- kő elvtárs és társai megígérték, hogy követni fogják a jó példát., behozzák lemaradásukat. így emelkedett 56 példányra a Szabad Nép előfizetők száma a Zsolnayban. A járásokban is megindult a ko­moly munka. A siklósi járásban Al- sószentmárton község egyik népneve­lője, Dittrich Anna elvtársnő, a sza­bad Nép melleit a délszlávok lapját, a Nase Novinc-t is sikerrel terjeszti. Mint mondja: „A 17 új Nasc Novinc előfizetés nemcsak az én válaszom, de az új előfizetőké is azokra a pro­vokációkra. amiket Tito és bandája elkövetett azért, hogy éket verjen a magyar és délszláv lakosság közé. Ennek a kísérletnek újabb 17 dél­szláv mondott nemet Alsószentinár- tonban azzal, hogy előfizetett a Nase Novinére.“ Komlón is nagy készülődés folyik, a vasárnapi agitációs napra. Takso­nyi Anna Szabad Nép ifi-brigádot szervezett azzal a céllal, hogy nem­csak az ifjúság, de a dolgozók min­den rétege között terjeszteni fogják a Szabad Népet. A szemináriumok'Kom­lón nemcsak tanulmányi, de terjeszté­si versenyben is állnak egymással. A Gelb-szeminárium 75 előfizetővel ve­zet a nemes vetélkedésben, de még 25 újabb előfizető beszervezését vál­lalták. A jó eredmények mellett találunk rosszakat is. ahol még mindig nem tulajdonítanak a sajtóagitációnak kü­lönös fontosságot, A pécsi Kesztyűgyárban például eddig hét előfizetőt gyűjtöttek mind­össze. A pécsi területi pártszerveze­tek sem tudnak még jelentős ered­ményről beszámolni. Lemaradás ta­pasztalható a MESZHART-nál is, bár az utolsó napokban javulás mutatko­zik az agitációban. MecséksZabolcs- telepen nem folyik agitáció, ami nem csodálható, hisz a vezetőség nyolcvan százalékának nem jár a Szabad Nép. Vasárnap országszerte agitációs nap lesz. Biztosra vehető, hogy ezen a liapon a népnevelők százainak lelkes mun­kája ismét jelentősen növeli a. Sza­bad Nép előfizetőinek számát, és ezen keresztül Pártunk tömegbefolyásáí. (Valóul oált íjjjtda b&dai r/)VSŰí-titkát adgga — tagjelölt Uif Gyenis Gyula bodai DISZ-titkár nagyapja még Ferenc József katonája voll. A „kájzer'.ért harcolt Boszniá­ban. a monarchia uraiért szenvedeti, tűrt, robotolt egész életén keresztül. Egész életében dolgozott mégse jutón semmire 82 év alatt. Örökölt 3 hold földjéhez kuporgaiolt még négyet és egy szál male lös kis házért élet-e vé­géig eltartott egy öregembert. A 82 éves Bodor János a sok harc titán bizalmatlanná vált. Olyan sok­szor. csapták már be az urak, olyan sokat csalódott, hogy az újtól, az is­meretlentől való félelmei o félszoba, dultság, a boldog élet esztendői se tudták teljesen kiölni belőle. Bodor János unokái már annál bol­dogabb, öntuda/osabb harcosai a má­nak, az országépítésnek. Harcolnak a még boldogabb holnapért. Az idősebb fiú. Gyenis István már tagjelölt. A pécsi Magasépítésnél dolgozott másfél évig, onnan ment a Pedagógia• Fnis- kólára. Jól tanul, átlageredmény né. gyes. A leányunoka férjhezmi ni és iszcs-tag lett a borjádi termetScsoport- ban. Könnyebb, hasonlít hatatlanul könnyebb dolga van, mint a nagyapjá­nak, vagy a nagyanyjának volt. Mun. kaegységben dolgozik, becsületes mun­kájának eredménye nem az urakal hiz­lalja., de saját maga, családja boldog jövőjét szolgálja. A fiatalabb fiú, Gyenis Gyula, még otthon van, Bodán. Eddig ő is szorgal­masan túrta a földet, de, most már újat akar. Autószerelő szeretne lenni. — Nem maradhatunk mindannyian falun — szoktu mondani, mikor nagy. apja elégedetlenül hümmög az auíó- szerelőség említésekor, — elegen ma­rodnak a földhöz öcsém, meg anyám... Meg aztán sok jó szakmunkásra van szüksége a hazának, így sok jó autó­szerelőre is. — Nem jó a parasztnak máshoz kezdeni — válaszolt neki az öreg, — Bakos és Berta is azt mondja... Gyenis Gyula népnevelő. Otthon is tudja, mivel kell érvelnie. * — Ne beszéljen öregapám Bakosék_ ró!, meg Beriáékról — vágott közbe. Azok kulákok. mi pedig középpa­rasztok vagyunk, nem használunk ki senkit, amink vau, magunk dolgozzuk meg. Látja, István már tagjeíöllje n Dolgozók Párt járlak, én pedig az ifjú­sági szervezet titkára vagyok a falu­ban. Ha lói dolgozom, még én is tag. jelölt lehetek. Ezért is igyekezett Gyenis Gyula jó, becsületes munkái végezni. Először is gondoskodótI arról, hogy a csatád iei­I jesítse begyűjtését, rendezze adóját, kifizesse a jegyzett békekölcsönt. De ha agitációs munkáról, népneocföman- káról volt szó, a Párt és a tanács is gyakran vette igénybe segítségét. — A legjobb pártonkivüli népne­velő —, mondták róla. A DISZ.beli funkcióját jól tölti be. Minden brcsülefr-s, dolgozó parasztfin- talf beszervezett a szervezetbe, A Pártkongresszusra is felajánlási telt. Felajánlotta, hogy a DlSZ'-szer- vezet összegyűjti a talpban található összes értékig hiilladékanyagot — va. sat, csontot, rongyot, sió, — és ezzel segíti a takarékossági mozgalmat.. A legutóbbi párticggyiilésre meghív- tak 5 paraszt fiatalt, köztük két kö- zépparaszt-ifjút. Az egyik a 18 éves Gyenis Gyula volt. Ekkor vitték a taggyűlés elé felvételi kérelmüket, s a tagság el is fogadta őket. Jól dolgoz, lak, bebizonyították az ifjúsági szer­vezetben, hogy méltóak a piros tag­jel ö 11 könyvecskére. Gymis Gyula ezentúl lakozott erő­vel dolgozik. Tervezi, hogy o DISZ. kull úr gárdával meglátogatják a mesze- si. bányászokat, hogy tovább folytatja az agitációs munkái a begyűjtésért, hogy az eddiginél jobban képezi ma­gát politikai, téren. Gyenis Gyula a jövőben még jobb munkát végi z, mert Pártunk tugjrlölt- je lett.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom