Dunántúli Napló, 1951. február (8. évfolyam, 26-48. szám)
1951-02-11 / 35. szám
t*n FEBRUAR It ft P tő •r^ IsfYcin-akncn hozzáláttak a kongresszusi versenyben elkövetett hiányosságok kijavításához Fokozzák az ellenség elleni harcot, javítsák meg a dolgozók javaslatainak, kezdeményezéseinek felkaro^ását th. pécsssraboScsi István-akna. hányásai Rákosi eLvtársboz intézett leve ükben többek között azt vállalták, togy a. Pártkongresszus tiszteletére 4 táppal előbb fejezik be január—februári tervüket. A vállalás teljesítése bég is indult, csak nem úgy uhoav tellett volna. Az üzemvezetőségben pár nap alatt tíuralkodott az a szellem, hogy „fog •z menni simán, megmutatták mái stván-akna bányászai, hogy nagyobb diadalokat is képesek megoldani“. A pártszervezet sem volt mentes ettől 6s többek között úgy készült a kongresszusra, hogy a pártirodában, ültek a vezetők és szinte azt várták, bogy magától megoldódjanak a feladatok. Ha a pártszervezet nem is, de fi bányászok, azok nekiláttak az első pikanaíbaj! a vállalások végrehajtásához, első pillanattól Sütötte őket a Párt és Rákosi elvtárs iránti mély szeretet, az a tudat, hogy amit vállallak, azt teljesíteni is kell. A pártszervezet nem lépett azonnal aktíva» a verseny élére. Ezt kihasználta az ellenség, amely Sziilas László elvtárs üzemvezető szavai szerint; n.agyon mozgolódott Hogy ez a „mozgolódás“ miből állt? Első hangként felröppeni: „Hatvan. forintra emelik a rádióelőfizetési díjai". A bányászok erre nagyot néztek. Érdekelt volt szinte valamennyi, Ihisz sokszázan ’ vettek rádiót a felszabadulás óta Volt olyan, aki elsőre nem hitte el. A másik is mondta neki és volt o-lyan bányász, aki nem kevesebb, mint 15 embertől hallotta az ellenség hazug rémhírét. Ezmtláin elterjesztette az el fenség: „Lecsökkentették a fizetéses szabadságokat“ Erre a bányászok hozzáláttak, hogy kivegyék a szabadságukat, téves úton járva mondogat iák: jobb előbb, mint utóbb, meri kevesebb lesz, A* ellenség rémhíreket terjesztett i teÉvén-aknémak január-februárra rgy-egv napra 75 műszak van előirányozva üdülésre. Ehelyett 112 műszakot vettek ki heteken át, túllépve az előirányzatot, amely igen jelentős termelési kiesést okozott a végső fokon. Ezeken kívül volt még jó pái «ellenséges rémhír és erre csak aklkoi jötték rá, amikor a márkamester kibökte: „Azt hallottam beszélni,hogy «aént veszik ki a szabadságot, mert kevesebb lesz." Mire a pártszervezet vezetői, az üzem vezetősége eljutott ide, addigira Jő pár vagon szénnél elmaradt István-akna kongresszusi vállalásának teljesítésében. István-akna pártszervezete, üzemvezetősége, a Megyei Pártbizottság segítségével felismerte a helyzetet és hozzálátott a hiányosságok kijavításához, a lemaradás behozásához, a feladatok kidolgozásához. A dolgozókkal való beszélgetés, a vizsgálat kiderítette, hogy István-aknán nem kevesebb, mint. 13 csendőr, 2 SS katona és. több tucat jobboldali szociál- demokrata van. akiknek egyrésze öleli van táplálta az ellenséges hírverést, aknamunkát, a kongresszusi munka- verseny ellen. A pártszervezet a bányászok elé tárta a való helyzetet, azt, hogy milyen mulasztást követtek el éberte- lenségükkel, a kongresszusi verseny irányításának elhanyagolásával. A pártszervezet kidolgozta az üzemvezetőséggel karöltve a föladatokat is, azt, hogyan lehet és kell teljesíteni a kongresszusi felajánlást. Hogy milyen mélyen gyökerezik István-akna bányászaiban a Párt és Rákosi elvtárs iránti szeretet, túrnak bizonyítéka, hogy amikor ismertették azokat a feladatokat, amelyek a fejtési csapatok elő'lt állnak, egyhangúlag mondták a csapatvezetők: „Megvalósítjuk!* A megnövekedelt feladatokat is teljesítik a bányászok Pedig ez nem könnyű dolog. Elsősorban be kell hozni a lemaradást és túl kell teljesíteni a vállalást. Uj feladatok kiosztása során a Szlavek- fejtésnek 100 csille helyett 160 csillét kell termelni. A Forral-fejlésnek 230 helyett 240 csillét, a Bitter-fejtésnek 95 helyett 130 csillét. Nem kétséges, hogy ezeket a megnövekedett feladatokat, teljesíteni is lógják a bányászok. Varga elvtárs csapata több, mint 20 csillés pluszt kapott. Kicsit hitetlenkedve mondta: — Nem lesz ez sok? Szilas elvtárs pedig emlékeztette, hogy ő maga mondta, hogy az előirányzat dupláját kitermeli, ha neki- álh Varga elvtárs erre azt mondta: — Igaza van, túl is teljesítem. Hasonlóan beszélt a többi is. Fórnál Jakab csapatvezető bizakodóan mondja-. .,Hétfőtől kezdve megy a 240 csille.“ Pernecker Antal vájár, aki a Bozsér- f ejt esnél kerülöguritót és osztóvága- iot hajt, azt meséli, hogy a Bozsér- fejtés bányászai js: „mekihasaltak a feladat megvalósításának és ígérte, hogy még több is lesz.“ Segít nekik ő is. István-akna élre tört az aknák közötti versenyben A pártszervezet vezetői, ez üzemvezetőség, a dolgozók közösen hozzáfogtak a lemaradás behozásához és eredménye az, hogy élre törtek a MESZHART-aknák között a kong rész- szusi versenyben és párszáz tonna szénnel már előre haladtak a lemaradás behozásában. Most átlagban 89.4 százalékra állnak a kongresszusi vállalásuk teljesítésében. Azonban .távolról sincs minden a rendjén. Támad még mindig az ellenség. Még nincs megsemmisítve. Csütörtökön 15 fiatal jött drávamellékről a bányába dolgozni. A legényotthonban Kovács Sándor csillés azt beszélte nekik: — Ne gyertek a bányába, dolgozni, itt minden nap öt ember meghal, 500 forintot levonnak a fizetésből csak a kosztra. Menjetek el. Kiderült, hogy ez a Kovács csillés egy ellenséges elem, aki hazugságaival el akarja riasztani az új munkásokat. De nincs minden rendjén még a munkások kezdeményezéseinek felkarolásánál sem. Történt az csütörtökön délután, — azután hogy hibának állapította meg az üzemvezetőség is a kezdeményezések elnyomását, — hogy Dorogi Lajos vájár Illés .Károly elvtárs köríetaknásznak azt javasolta, hogy'fejlésben a munkát miként tudnák megjavítani, Illés elvtárs így válaszolt: ,,Hallgass, te csak egy szürke veréb vagy, ez az üzemvezetőség dolga“. Vagyis magyarul : semmi közöd az egészhez. így nem lehet új kezdeményezéseket, javaslatokat fogadni és annál nagyobb a hiba, hogy Illés clvtáissail történt, aki jó munkás és jó elvlárs. Ilyesmivel elveszik a dolgozók kedvét a munkátok Vonják a dolgozók felelősségre a nyilvánosság előtt Illés élvtársat, miért tette ezt. István-aknán hozzáláttak n hibák kijavításához, a lemaradás behozásához. Nem kétséges, hogy ezt a munkát győzelem fogja kísérni, mert tudják István-akna bányászai, hogy becsületbeli kötelessége minden bányásznak, hogy teljesítse kongresszusi vállalását. 370 mázsa terményt találtak a spekuláló dunaszekcsoi kulákoknál Két hete kezdődött meg megyénkben a beadással hátralékos kulékok szigorú elszámoltatása. A helyi tanácsok megbízottjai a helyszínen nézik meg, mennyit rejteget, dugdos, mennyi terményt tart vissza a kizsákmányoló, hörcsögként harácsoló kulák a szükséges vetőmagon és előírt fejadagon felül. Községi tanácsaink nagyrésze jól (útja feladatát, harcol a kulákok ellen a szigorú elszámoltatással, a begyűjtési terv teljesítésével, a gabonaspekulánsok, halmozók szigorú megbüntetésével. Azonban vannak még olyan helyi tanácsok — ha elvétve is —, melyek szinte könyöradomány- gyüjtéssé torzítják a begyűjtés felelősségteljes munkáját, melyek a kniá- kok elszámoltatása helyett a felsőbb szervek felé gyenge termésre, szárazságra hivatkoznak és kijelentik: „Nincs községünkben egy szem felesleges gabona sem." A dunaszekcsoi tanács is ezt tette. Nem mentek el a tanács megbízottjai a kulákokhoz, nem mérték fel készletüket, nem ügyeltek fel arra, hogy a kulákok a dolgozó parasztokra szerelnék hárítani a begyűjtés egész súlyát. Hatalmas készleteket harácsoltak össze a dunaszekcsoi kulákok. Idősebb Király Krámmer Mihálynál és Vágó Mihólynál egy teljes vagónra való csövcskukoricát találtak a járási tanács begyűjtési csoportjának tagjai, melyet a két százholdas kulák feketézőire, spekulációra tartogatott. „Majd, ha a dolgozó parasztoknak, a volt zselléreknek nem lesz már, akkor jövünk mi.,," — gondolta a falu két ellensége, és a zsíros üzlet, a spekuláció reményében tárták ki kezüket a begyűjtők felé: „Nincs semmink, mindenünket leadtuk már "... A járási tanács kiküldöttjei azonban nem hatódtak meg a siránkozástól, ó; bcszállíttatlák a két kulókkai a megtalált terményt az állam magtárába Nem hittek Auth Gáspár kulák hazugságainak sem. Megállapították hogy nemcsak a fejadagja és a vetni- valója van meg, hanem van 20 mázs: búzafelcslege, 5 mázsa burgonyája ér 5 mázsa szénája is -— ugyancsak szűk ségleten felül. Azért rejteget a kulák, mert tudja hogy népgazdaságunk erősödése i falu erősödése és fejlődése is, a dolgozó parasztok gazdagodása, cletszín- vonalemeíkcdése is. Ezt pedig nem akarja a kulák. Nem akarja a dolgozó parasztok szebb és jobh életét, nem akarja a falu fejlődését! a kizsákmányolás végleges felszámolását. A kulák háborúra spekulál, a kulák akár a falu pusztulása, a dolgozók ezreinek legyilkolása árán is, de a kizsákmányolást kívánja vissz». A kulák Titoék felé kacsintgat, tí- toista parasztpolitikára — a szegényparasztok éhbér-dolgoztatására, kulák- uralomra — vágyik. Ezért rejtegetlek Auth Gáspás, Grammer Mihály, Vágó Mihály, és kuliktársai több, mint 370 mázsa vér gyesterményt Dunaszekcsőn, ezért szabotálják a kulákok a begyűjtést egész megyénkben. A dolgozó parasztság azonban nem akarja a háborút, nem akarja újra nyakába venni a kulák súlyos, vért- iakasztó igáját. Dolgozó parasztságunk nagy többsége szívesen teljesíti, sőt túlteljesíti begyűjtési előirányzatát, támogatja a tanácsokat a begyűjtés munkájában. Vegyék fel hát tanácsaink még keményebben a harcot a ku- lákokkal! Támaszkodjanak ebben a . küzdelemben a dolgozó kis- és közép- parasztok százezreire! „A Párt és a szovjet hatalom irányelveit meg kell értetni, türelemmel és figyelemmel kell megértetni, hogy az emberek megértsék, mit akar a Párt és merre viszi az országot. Ha nem értették meg ma, vegyék a fáradságot, hogy holnap is megmagyarázzák. Ha nem értették meg holnap, — vegyék a fáradságot, hogy holnapután is megmagyarázzák. Éneikül nem fog létezni és nem létezhet ma se- milyen vezetés S ztálin elv-társnak ez a tanítása lelkesítette és lelkesíti a bolse- ríkakat és különösen a kommunista agitátorokat. Tisztázni a tömegek számára a Párt politikai irányvonalát, irmaik keresztülvitelére lelkesíteni a tömegeket, előmozdítani 1 a tömegek In tudatának a proletariátus élcsapata »zínvonalára való felemelkedését — ezek1 a bolsevik agitáció nagyszerű célikitűzéscL A bolsevik agitáció erősíti a szovjet hazafiságot, elősegíti a haladott munkamódszerek népszerűsítését és kiterjesztését, a termelési tervek teljesítését és túlszárnyalását. Az agitáció erős harcieszköz a kommunizmus győzelme érdekében. Az agitátor munkája fontos^ szerepet tölt be a bolsevik agitáció változatos formái és módszerei dolgában. Az agitátornak módjában áll szoros kapcsolatot teremteni hallgatóival, behatóan megismerni axok körülményeit, tevékenységét, javaslatait^ és kívánalmait. Az agitátornak kitűnő lehetősége van arra, hogy tanítsa a tömegeket és tanuljon azoiktóL L enin és Sztálin, a Bolsevik Párt megalapítói és lángelméje vezetői, propaganda- és agitációs munkájukban gyakran használták a beszélgetés módszerét és a bolsevik agitáció fényes, felülmúlhatatlan példáit szolgáltatták. Lenin még al múlt század végen beszélgetéseket rendezett pétervári muwkáskörökben. öreg pétervári munkások visszaemlékezve e beszélgetésekre, mondják, hogy Lenin világos és lelkes szavai közvetlenül érintették a munkásokat foglalkoztató kérdésekék belé/űk hatoltak és fcl- ♦losztették forradalmi öntudatukat. Ar, s- itáció fényes példáit adják TANULJUNK A BOLSEVIK PART TAPASZTALATAIBÓL ★ Hogyan szervezze meg a beszélgetéseket az agitátor? í»lvrf 5r*c . Á. ÍT3.HSZ- IfOtTlipIr liíirn iíSnaí-nolr lorfatinvál Ttxl A «■%“ A_ — — A J Sztálin elvtárs beszélgetései. A transz kaukázusi munkások között általa vezetett kör első leckéjében például Sztálin elvtárs feltette a következő kérdést: Miiért tartoznak a munkások a szegények közé? Egy munkás azt válaszolta: — Szegények vagyunk, mert nincs pénzünk, nincsen tőkénk. — S miért nincsen tőkénk? Hol van a tőke? — A töke Mantasev ős Adelhanov gyárosok kezében van. — S honnan vették ők a tőkét? És így tovább, az első leckétől kezdve Sztálin elvtárs hozzásegítette a munkásokat, hogy egyszerű és általuk ismert konkrét példák alapján megértsék az osztályok keletkezesének és fejlődésének, a kizsákmányolás mechanizmusának kérdéseit és saját maguk fokozottan tájékozódhassanak o kérdésekben. Sztálin elvtárs e körben a második beszélgetést e kérdésnek szentelte: „Miért vagyunk jogifosztottak a cári önkényuralmi rendszerben és milyen gépezettel nyom el bennünket e rendszer?" M eggyőző kérdések segítségével Sztálin elvtársnak sikerült rávennie a munkásokat, hogy cselekvő részt vegyenek a beszélgetésben és gyorsan elsajátítsák a kérdés lényegéi. Egy harmadik beszélgetés alkalma val ezt a kérdést tette fel: „Hogyan változtathatunk e helyzeien, hogyan kiizdhetjük le a nyomort és jogfosz- tottságot?“ A kérdések ilyen formában való feltevése, feltevésének sorrendje hozzásegítették a hallgatókat, hegy alaposan megértsék a kérdése, ket, hogyan általuk ismert tények általánosítása alapján saját maguk eljussanak az elméleti következtetéshez. A figyelem, amelyet Lenin és Sztálin fordítottak, mindenkor a beszélgetésekre, bizonyítja az agitációs munka c formájának nagyfokú hatékonyságát. Az agitátorok gyakran lapolbasás_ sat kezdik munkájukat. Amikor ismerteti a hallgatókkal a lap cikkeinek és híradásainak tartalmát, az agitátor kidomborítja a bel- és külpolitikai élet fontosabb eseményeit, s ugyanakkor hozzásegíti a hallgatókat az események alakulásában rájuk váró konkrét feladatok megértéséhez. A lapolvasás és a cikkek clmagya- rázása az agitátor részéről nem egyszerű kérdés, amit kapkodva, előkészületlenül lehet elintézni. Az agitátornak körültekintéssel kell előkészülnie a lapolvasásra. TT zelött egy évvel a bjelogrodi építkezés pártszervezete agitátornak jelölte ki Maria Alexan- drovna Lukanovát. Az asztalosműhely ifjúmunkásai számára kellett felolvasnia a lapot. Lukanova eleinte azt hitte, hogy ez nagyon egyszerű és könnyű dolog. Kiválasztott bizonyos cikkeket és felolvasta a munkásoknak abban a hitben, hogy „a dolog jól megy“. Nem sok időbe tellett, hogy észrevegye: a munkások nem figyelnek rá, amíg a felolvas, egymással beszélgetnek ós az olvasókört egyre kevesebben látogatják. Egyszer a nemzetközi szemle felolvasása után megkérdezte: — Na, elvtársak, hogyan tetszett a cikk? Érdekes volt? — Természetesen, de több kérdés nem világos előttünk. Lukanova elvtársnő megértette, hogy nem lehet lapolvasást végezni alapos felkészültség nélkül. Attól kezdve, mielőtt felolvasta volna a cikkeket a munkások előtt, Lukanova elvtársnö figyelmesen elolvasta a cikkeket, aláhúzta azok legfontosabb részeit, a kommentárok főbb vonalait lejegyezte, igyekezett konkrét, ismert, az életből vett lényekre alapozni magyarázatait. A lapolvasás ilymódon eleven be szélgctéssé változott. Az asztalosmű- hely ifjúmunkásai nemcsak, hogy figyelmesen hallgatták az agitátort, de cselekvő részt is vettek a magyarázatok kiegészítésében, kiszélesítették azok keretét.-— Egy alkalommal — meséli Lukanova elvtársnő — a következő című cikket olvastam fel: „A fasizmus tűzfiászke Dél-Afrikában“, Az a mód ahogyan előre felkészültem a felolvasásra, a kérdésekre és magyarázatokra, hozzásegítette a munkásokat ahhoz, hogy világosabban megértsék nemcsak a délafrikai helyzetet, hanem annak mélyénszántó okait is, a tőkés országok s elsősorban az USA és Anglia úgynevezett „demokráciájának' lényegét. Lukanova a legváltozatosabb kérdésekről kezdeményezett beszélgetéseket, mint a. munkafegyelemről és szocialista versenyekről, a minőségi termelésért folytatott küzdelemről és az anyag,mcgtakarításróL a nemzetközi helyeiről és a szovjet embereknek a kommunizmus építésében elért történelmi sikereiről. H ogyan kell elkezdeni egy beszélgetést? Válásit erre a kérdésre IIjm elvtárs, a Moszkva-tartományhoz tartozó Sztupino város egyik üzemének agitátora adott. — Beszélgetéseim során, lapolvasás után, rámutatok a felolvasott anyag és a helyi élet problémái közti kapcsolóira, a munka kérdéseire a mi műhelyünkben, rámutatok a hallgatóim szakmai feladataival való kapcsolataira. Ejiy ízben, amikor haladott munkamódszerekről olvastam fel egy cikket, a kővetkező kérdést intéztem a brigádtagokhoz: — Vájjon nem érhetnénk el mi is a lapban említettekhez hasontó eredményeket? ... Mi akadályoz meg ebben? — Lelkes beszélgetés kezdődött. Több elvtárs tett fel kérdéseket, én válaszoltam. A beszélgetés előmozdította a verseny beindítását, hallgatóimban felkeltette a vágyat jobb termelési eredmények elégéséért. a műhely élbrigádja címének elnyeréséért. Ügyes agitátorok szerint jobb az, ■*-' ha a beszélgetés nem lapolvasással kezdődik, hanem rövid bevezetővel, vagy pedig c.gy közvetlenül a hallgatósághoz intézett kérdéssel, A bevezető általános fogalmat ad a hallgatóknak a beszélgetés tárgyáról. K. Mirosnicsenka agitátor, a krasz- nodárí nevelésügyi intézet hallgatónór je az Oktjabrszkája-utca egyik ház*, tömbjének lakóival így kezdett bc*zéL getnii: . i — Mondják, az Önök háztömbjén ben vannak munkanélküliek? A nőkből álló hallgatóság nevetni kezdett: — Már hogyan lennének! — Hát a szomszédos házakban7 Hát az egész Oktjábrszkája-utcában? — kérdezte tovább az agitátor. —i Voltak valaha, a l'orradalom előtt ’— válaszolta Szamojlova gazd*-. asszony, — de ma már nem hallani ilyesmiről. A rádióban mindennap1 közük: mestereket, tisztviselőket, tervezőket, könyvelőket keresnek. — Látnivaló tehát, — egészített*» ki az agitátor —, hogy mialatt a lökés országokban tízmilliószámra vannak munkanélküliek, nálunk nem elég a munkáskéz. Minden szovjet polgárnak joga van a munkához, szániára mindenkor akad munka, mert a Szovjetunió olyan ország, ahol győzött á szocialista rendszer, ahol nem léteznek válságok és munkanélküliség, ahol a gazdaság fejlődés ős az emberek föleiének állandó emelkedése a társadalmi-rendszer törvénye. A z agitátor beszélgetési témájának kiválasztásánál tekintetbe veszi hallgatóinak feladatait és az ókat foglalkoztató kérdéseket. A hallgatóság kívánalmai iránti figyelem a beszélgetéseik sikerének egyik .főfeltétele. Az agitátornak minden beszélgetésre gondosan kell felkészülnie. A beg szélgetés terviét alaposan meg kelj fontolni, a magyarázatok anyaga legyen 'bőséges, konkrét és eleven, ar előadás módja legyen érthető a .Helgátok számára. Ä folyó eseményík- ben való tájékozódás érdekében .az agitátornak módszeresen kell bövi tenie saját ismereteit, tanulmányoznia kell a marcizmus-leninizmur klasszikusait — Marx, Engels, Lenin és Sztálin műveit. Az agiláció művészet. S mint minden művészet, hozzáértést, mesterségbeli tudást és komoly egyéni felkészültségit követel meg az agitátor részéről. I. Vlaaímirov.
