Dunántúli Napló, 1951. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1951-02-04 / 29. szám

8 NAPLÓ m\ FEBRUAR 1 Sztálin elvtárs -történelmi beszéde a gazdasági vezetők feladatairól H‘ fű.<nt érvei ezelőtt, 1931. SfebraÚT 4-én I. V, Sztálin beszédet tar tort a szocialista? ipar funkcionáriusa!, tiak C?»6 országos értekezletén „a gaz dasági vezetők feladatairól“. A konferencia fontos állomás roll abban a Imrchan, amely a Szovjetor- 3rág szocialista iparositásAnak satáiiui programja teljesítéséért indult. Az első ötéves ‘«rv határidői előtti tejesítésé bem. úgyszintén a soronkővetkező öt­íves tervek feladata inak- sikeres meg oldásában kimagasló szerepel játszol/ Sztálin elvtársnak az a beszéde­Sztálin egyik legnagyobb történelmi érdeme, hogy tudományosan megin­dokolta e evorsított ütemű iparosítás jelentőségét és szükségét. A SzKfh'P XVI. kongresszusán Sztálin határozót tan szembeszáll t a buharimsta-trockís- ta árulókkal, akik az iparosítás üte­mének lelassításánál fecsegtek. Szflálm elvtárs „a gazdasági vezetők fetadntarról“ tartott beszédében bebi­zonyította, hogy a Szovjetunióban meg nan mindezt lehetőség arra, hogy ai ország technikai is gazdasági elmora dottságát a legrövidebb időn belül fel­számolják, A szovjet rend szer meg­«rzabadült a kapitai'zmns gyógyítha­tatlan betegségeitől, a gazdasági vái Ságoktól, a munkanélküliségtől, a szé­les tömegek nyomorától, a pazarlás­tól. Ez a Szovjetunió döntő előnye. Ezenfelül a Szovjetunió a legkoneen- tráltabh ipaT .országa. Ez lehetővé te­szi, hogy «z élenjáró technika alapján fejlődjék* a munka termelékenységé­nek sioha nem látott magasságát, a felhalmozás soha nem látott üteméi biztosítsa. A Szovjetrmfő népei követték nagy tanítójuk felhívását és a Bolsevik Párt vezetése alatt valóra váltották a J&ngeszfi sztálini terveket- A Szovjet Unió elmaradt országból élenjáró or­szággá, mezőgazdasági országból ipa­ri országgá alakú Üt át és élenjáró szocialista kultúrával rendelkező ha­talmas ipari-kolhoz hatalom lett. A Nagy Honvédő Háború különő- sem szendéitetőén bizonyította be, a szocialista gazdaság gyorsütemü fej­lesztésére törekvő sztálinii politika bölcseségét és előrelátását. A szovjet nép világtörbénehui sikereit * Bolse­vik Pártnak köszönheti, ameVv e mun­kásosztály diktatúrájának vezető és Irányító ereje. A SzK(bl.P politikája • szovjet rendszer létalapja. A marx ista-leninista elmélettel felfegyverzett Bcdserik Párt vezetése a feltétele an­nak, hogy a szovjet rendszer lehető­ségei valósággá váljanak. A fejlődés meggyőz ÍV; ott üteméről ■zóló sztálini tételek napjainkban, amikor a szovjet nép a konmninizmus nagyszerű épületét építi, a Szovjet­unióiban -ma js időszerűek. A Párt áii az élén a tömegek teremtő kezderaé- nyezés-ének, amely iegvilágosabban a szocialista versenyben és a szftaháno- vista mozgalomban ölt te-stet, — « Párt lelkesíti a szovjet embereket új munkahöstettekre. A szovjet ország szocialista iparo­sítása megkövetelte, hogy at egéiz népgazdaságot az új, modern technika alapján újraépítsék. Ezért a technika döntő jelentőségre emelkedett■ De egyes gazdasági vezetők ennek a szerepéi nem értékelték eléggé, sőt semmibe vették. Voltak gazdasági vezetők, akik azt vallották, hogy a technika a bnr zsoá szakemberek dolga, nékik ma­guknak csak az „általános vezetés­sel“, papirosok aláíráséval kefll -fog- lalkoznéok. Ennek eredményeképpen az ellenőrzés nélkül dolgozó burzsoá szakemberek egy része a kártevés út jára sodródott, A gazdasági vezetőknek a techni­kával szemben tanúsított teki csdnyW magatartás« akadó tyozta «2 iparosítás gyors ütemét. Szükségessé vált, hogy a kommimisfta gazdasági vezetőket arccal a technika felé for­dítsuk és bebizonyítsuk nekik, hogy az új technika elsajátítása élet.bevá góan fontos ügy. „Itt az Ideje, hogy zségetvessünk a termelésbe be nem avatkozás rothadt álláspontjának. Itt az ideje, hogy el­sajátítsunk egy más, új, a jelen pe­riódusnak megfelelő álláspontot: azt, hogy mindenbe be kell aixztkoznl. Ha gyárigazgaJó vagy, — avatkozz be minden ügybe, hatolj be mindenbe, semmit figyelmen kívül ne hagyj, ta­nulj és egyre tanulj. A bolsevikoknak cl kell sajátihmiok a technikát,• Itt az ideje, hogy a bolseotkok maguk specialistákká váljanak. Az újjáépítés időszakában minden a technikától fim“ C* z a sztálini jelszó * bolsevik gaz- dasági vezetők programja a tech. nika elsajátításáért vívott harcban Sztálin elvtárs a szovjet emberek szí­véin beöltotta it saját erejükbe, a technika elsajátításénak lehetőségébe vetett bitet. „Mondják, hagy nehéz a technikát elsajátítani — mondotta be­szédében Sztálin elvtárs. — Nem igaz! Nincs az a vár, melyet a bolsevikek ne tudnának bevenni1“ At. a bare, amely Sztálin eövtárs be­széde után a technika elsajátításáért indult, nagyszerű eredményeket hozott- A technika a burzsoá „szakemberek“ monopóliumából maguknak a bolse­vik gazdasági vezetőknek szívügye lett. A munkásosztály és • parasztság kő rélböl felnőtt a r új, srovjet fi remi ős műszaki értelmiség. Mindez meg);<>n_v. oyltette r inépgaj’.dasdg ú jjáépí tés ének kibont akozás&t­A szovjet emberek n Bolsevik Párt vezetésevet sikeresen megoldották art a feladatot, amelyet a nagy vezér ái Irtott eléjük. Az élenjáró teehmMoábun otthonosan mozgó munkások és mun­kásniök milliói ►, __rendelkeztek az­zni az erőnek amely kialakította és előbbrevitte a sztahanovista mozgal­mat.“ A háború útónt sztáBsí ót éves terv folyamán « Szovjetunió szocialista gazdasága hatalmas új lépést tett elő­re a technikai haladás útján. ErríV] tanúskodnak azok az óriási sikerek, amelyek lehetővé teszik a szovjet népnek, hogy sikeresen «Adjon meg olyan hatalmas feladatokat, mint ami­lyen © sztálini kor óriási építkezései­nek öt-hat év alatt tervbevett meg­valósítása, O ztálrn efvfárs Wrténetmf Siewnéde. amelyet lt>31 február 4-én a szocialista Ipar funkokmáriusainmk ót. iekezfletén mondott, klasszikus példája annak, hogyan alkalmazható a marx­ista-leninista elméiét alkotó módon a szocialista építés gyakorlatéiban és ho­gyan gazdagítható az elmélet a gya­korlat tapasztalataival. Ez a beszéd ha. talmas gazdagodása a marxizmus-le- ninizmas kincsesházának­A Sztálin divtára beszédében meg­fogalmazott lángeszű tételek cselekvő, si vezérfonatat adtak nekünk, magyar kommunistáknak és hazánk összes j dolgozóinak is, amikor most lerakjuk j a szocializmus alapjait. MÁSODIK SZAKASZÁBA LÉPETT AZ ORSZÁGOS KULTÚRVERSENY Az Országos Kuitúrverseny nagy lendülettel folyik egész Magyarorszá­gon, itt, nálunk Baranya megyében is. A kuitúrverseny első része, a fa­lusi csoportok versenye a januári já rási bemutatók «tán befejezéshez kö­zeledik. Mint ismeretes, a kezdetben nehezen induló, de később hatalmas erővel feltörő kultúrmozgalom igen szép eredményeket hozott megyeszer- te. Csoportjaink nagy többsége lelke­sen, odaadással veit részt ebben a népünk történetében páratlanul álló megmozdulásban. Dolgozóink, különö­sen fiataljaink, ezrei vettek részt ben ne cselekvőén, — »oktízezren pedig — mini nézők a körzeti is járást be­mutatókon. Hogy milyen nagy haszna van kuitúrmunkának, azt hatásából, ered­ményeiből láthatjuk. A legfontosabb, számunkra legértékesebb hatása az, hogy dolgozóinkat felsorakoztatja a béke védelmére. Hogy védik ImltÚTcsoporíjaink a bé­két? — kérdezhetné valaki. Úgy hogy műsoraikkal, egész tevékeny só gükkel harcolnak érte, úgy, hogy el­mélyítik dolgozóink szívében a nagy Szovjetunió iránti nagy szereletet és ragaszkodást, ■ szovjet színdarabod?, versek, táncok és dalok előadásával Úgy védik a békét, hogy a magyar klasszikus hagyományokat és népmű­vészetünk kincse 'L ismertté teszik é? terjesztik s nem utolsósorban úgy hogy eltávoltíják, mint Máj son, vagy Alsószentmártonban, a leulákokat és a klerikális reakció ügynökeit, ■ éles osztályharcot folytatnak kultúnnunká jukkái s erre tanítják a dolgozó pa­rasztokat „ a falusi kisembereket Filmankéton értékelik ki héffőn a Szovjet Filmhét eredményeit és adják át a versenyzászlót a filmszervezés győztesének A Szovjet Filmhét pécsi é» bara­nyai végleges eredmény« azt bizonyít­ja, hogy soha még szovjet filmeknek ilyen nagy sikerük nem volt váro­sainkban és falvamkaan. Baranya me­gyében nyolc nap alatt 58,000 dolgo­zó nézte meg * «zcbbnél-szebb ízov- jet filmeket. A szovjet filmet diadala népünk Szovjetunió iránti mind forróbb tzere- tetét jelenti, de felcntl a szocialista építés és a kultúrforrcdalom útján tett előrehaladásunkat, dolgozóink fejlődését is. A munkában azonban nem azabad megállnunk. A Szovjet Filmhét nagy sikere azt w bizonyítja, hogy elengedhetetlen a filmpropagan­da terén végzett felvilágosító és szer­vező munka. Ezért is lesz olyan nagy­jelentőségű a február 5-én, hétfőn este 6 órakor n Doktor Sándor kultúrház- ban összeülő film-nogyaktíva, melyen üzemi és területi filmpropagandistáink és kultúrfelelőseink kiértékelik a Szovjet Fi!tubát eredményeit és átad­ják a MOKÉP zászlaját a filmszerve­zés győztesének és megvitatják » to­vábbi feladatokat. 13-12. Decemberi est. A kommunisták a kazán. Mában gyűltek öassa. A gyűlés tárgya: Marja Orlova fűtő felvétele a pártba. Marja Orlova kissé távolabb állt aa asztal körül ülő elv társ aktól. Egy acólrúdra támasz,ko. dott, amellyel időnként kinyitotta a kazán izzóvá tüzesedéit ajtaját Szikár asszony volt, körülbe­lül Ctven éves, nadrága« munkaruhában, gumi­csizmában. öezcs haját kendővel köiőttc át Olyan figyelmeoan nézegette szénporra,! borított csizmá­ját, mintha először látta volna életében. Néha egy-egy pillantást vetett az elnökre, majd újra a csizmáját „tanulmányozta“. — Orlova elvtársnőt Szergej ATokszejevlce K&prmztyin ajánlja felvételre, aki 1305 óta tagja a Pártnak, — jelentette a párttitkár. A* elnök megsodorta ősz bajuszát: — Ezenkívül Petrov Iván Zaharies. Két ajánló levele van, a harmadik, Morozova elvtárs, Komszomol-szervezetünk titkára, az ellenség há­ta mögött partizán-csapatban harcoL A* elnök felállt: — Ninos senkinek kérd ennivalója Orlova elvtársiéi? Ha nincs, akkor kérjük, Orlova elv- társ, mondja el önéletrajzát. — Vagyis azt, hogy hogyan éltem... A szüleim ezövőmunkások voltak ebben a gyárban. |íég kilencedik évemben voltam, amikor éli is be­álltam dolgozni. Munkásemberek között nőttem fel Tudatlan voltam, de kíváncsi. Ha esküvő vagy temetés ment el előttünk, szaladtam meg­nézni Akármilyen gyűlés volt, oda is elmentem és meghallgattam a beszédeket. Kíváncsiságból... — Amikor tízenkétéves korodban egy má.. S ei ünnepen fejbevágtad a lovascsendőrt, ezt is váncsiságból tetted? — szakítja félbe moso- lyogva az elnök. — Ez úgy történt, hogy az az átkozott esendői a kis beteges Fjodor Szmirnovot, aki nálunk «terelő volt, a gyűlés ezétkergetése köz­ben úgy megkardlapozta, hogy elöntötte a vér. E* annyira felháborított, hogy felkaptam egy téglát és tarkónvágtam vele. Menekülés közben hallom, hogy valaki azt mondja: „Kisasszony ezért Szibériába kerülhet...“ Pavel Kirpicsnyikov volt. Szmirnovot együtt vittük be a havakba. Pa­vel reá bízta a harmonikáját, mi pedig a temp- ' lomba menekültünk, mert csak aztán kezdődött az igazi hadd-el.hadd. Derék legény volt, szé­pen harmonikázött és énekelt. Megszerettük egy- triásf. Az ő életében azonban volt valami, amit ennél is fontosabbnak tartott: a szervezet. — Ezt én Is megerősíthetem -— szólt közbe az elnök. — Pavel Kirpicsnyikov tagja volt az Orosz Szociáldemokrata Munkáspárt moszkvai harci szervezetének. — De 1014-ben a csendőrök megölték Pa­Valentyin Coljeev > A KAZÁNHÁZBAN veit. Engem pedig, & feleségét, kikergettek a gyárból — Ekkor abból tengettem életemet, hogy mostam, padlót súroltam. Aztán jött a februári forradalom, a munkásokkal együtt jártam tün­tetni és hamarosan újra visszajöttem a gyárba. — A. gyárban is megélénkült ag élet, A frontharcosok hazajöttek, s velük jött Fjodor Goraszimbvies Morozov is. A háború előtt szövő, mester volt. A frontról mint bolsevik tért visz- Rzn, Egyezer a női csoportban ta’álkozott velem és megkérdezte: „Mondd csak-, te nem lépsz be a Pártba?“ Hogyan lépnék be, feleltem, nem tudok írni.olvasni, a politikához nem értek. „A poli­tikához te nem értesz? Hiszen napról-napra ben­ne élsz. A szovjet, hatalom politikájában pedig a legfontosabb a dolgozó ember. Hogy nem tudsz írni, az rossz dolog. De jöjj hozzánk, majd meg. tanítunk.“ — Kezdtem járni hozzá. Es beszélt nekem Oroszország jövőjéről. Elmondta, hogy maid falun, ahol még varrógépet sem láttak, villany­világítás -lesz, traktorok fognak j.-uni a földeken. Ahogy Lenin elmondotta, úgy is’lesz — mon­dotta. — Összeházasodtunk. Ez volt a gyárban az első vörös esküvő. Egy-kislányunk született, — Nágya Morozova, aki most engem tagnak ajánl a Pártba... Morozov 1 920-ban tavasszal egy munkásezredet vezetett ki a frontra, s ősszel a fehér kozákok a Don mellet t lemészárolták. Elmondotta, bőgj' úgy élt, mint minden Szov­jet ember. A gyermeke után segélyt kapott és 6 maga is jól keresett. 1939-ben, mint cVmunkás. nő, szép, új, minden kényelemmel berendezett lakást kanott. Leányának zongorát vásárolt. — Amikor az átkozott hitleristák megtámad­ták hazánkat. Zíkov egyszer éjszaka kopogtatott be hozzám. „Masa. — mondotta — holnap kime­gyek a. frontra, kérlek viseld gondját gyerme­keimnek.“ Magamra vállaltam. ..Köszönöm, — mondotta — tudtam, hogy nem fogod megtagad­ni... Majd a háború után látjuk egymást“. Meg. fogta a kezemet.... Orlova felsóhajtott. — De többé nem látjuk egymást. — Hogyan? — kérdezte izgatottan Kapusz- tyin. — Igen, ma jött az értesítés. Es Orlova elővett a. nadrágja zsebéből egv gondosan összehajtogatott írást és lassan olvasni kezdte. As n-fk osztag paranasnoka jelentette, hogy Hja Petrovice Zikov egy tanktámadás el­hárítása közben Sztálingrádnál hősi halált halt és halála után a legmagasabb kormánykitüntetéftre érdemesítették. — Hogyan, Orlova elvt.ám, — mondotta az elnök — neked ilyen bánatod van, <le senkinek eem ezőlsz... — Most, eok embernek van bánata. Mind­egy ... A gyermekeit felnevelem. Az elnök halkan tanácskozott az elnökség tagjaival, majd megszólalt, — Kérem az elvtársikat, hogy felállással tiszteljék meg Ilja Petro vies Zikov, volt üzemű bizottsági elnökünk, az elvhű bolsevik, a Vö­rös Hadsereg politikai munkása emlékét, aki hősi halált, halt a szovjet haza védelmében... Aztán újra Orlova kezdett beszélni. i — Háború elején a gyárban dolgoztam, aztán, amikor mozgósították a kommunistákat az üresen maradt helyekre, ide jöttem a kazán- házba. Nehéz, nem nőnek való munka, do a ha­zának szüksége van rá és kitartok, ameddig erőmből telik. Kétszer vért is adtam... Ez az egész. 1 , Orlova elhallgatott. Minthogy senkinek eem volt kérdeznivalója, az elnök szavazásra tette fel a kérdést A gyűlés egyhangúlag megszavazta Orlova felvételét a Pártba. Ezzel a gyűlés végét­ért. Ekkor Kapusztyin odament, Orlovához é? felszólította, hogy menjen haza pihenni. Úgyis már két teljes műszakon át tartotta az ügyele­tet — Köszörűm, de nem megyek. Nekem itt könnyebb. Kinyitotta a kazán ajtaját és szenet dobott a tűzre. f Kimentünk a kazánházból. Sötét éjszaka? volt, A város mögül dörrenések hallatszottak * Légelhárítóink nyomjelző lövedékeket lőttek ki. Visszaverték a német repülők szokásos támadó kísérletét / Kapnsztyin. amikor elbúcsúzott tőim, ezt] mondotta: — Látod, instruktor, milyen nagyszerű, em- ( berek jönnek a Pártunkba ebben a nehéz idő < ben? Nézd ezt az Orlovát Látszólag szürke, ér. ( dektelen asszony, dó ha közelről megnézed, mi-i Íven csodálatos! Milyen kristálytiszta ember, a< nép igazi leánya. Olyan ember, akit a mi. Fártunk ( formált ki. Nem. barátom, minket nem lehet le l győzni. A tűz elolvasztja a vasat, elégeti a fát, 4 do az emberek felett nincs hatalma. Es a nép i ben van a mi erőnk. Mennyi ilyen Orlova van, ( nem lehet megszámlálni! 1 Kúltúrmu-nkájukktal örömöd Jóked­vet varázsolnak, megkönnyítik, új1 erőt adnak a munkához, felvilágosít­ják dolgozó parasztjainkat a bék»i védelmének fontosságáról, a termény- beadás, a hátralévő munkák elvégzé­se és a pontos adózás jelentőségéről. A kujtúrverseny országos és bara­nyai eredménye, hogy a kultúrforro dalom állandó és hatalmas tömegekéi áttogóvá lett -s nemcsak « kultúr- szomj felébredéséről, hanem az igé­nyek megnövekedéséről, sőt a kultú­ra közkinccsé válásáról is beszélt:e-> tünk már. Igen jellemző, hogy c feb­ruár 11-én Pécsett sorrakemíő megyei! döntőre, «melyre 20 tánc-csoport, tál színjátszó- és 5 énekegyüttes került, egész falvak jelentették be részvéte­lüket. Külön meg kelt emlékeznünk arról a lelkes munkáról, mely nemzetisé­gi 6 mindenekelőtt délszláv vagy délszláv-magyar lakosságú falvaink- ban a kultúrverseny során folyt, s ezután sem marad abba. Mohács, Ver­send, Aisószentmárton, SZalánta,, Vei- sőszrrdmárton, Kátoly j még számos helyWg délszláv kultúr csoport jónak példája mutatja, hogy nemzetiségi dolgozóink a magyaroklcal együtt egyenjogúan és szabadon művelhetik s művelik is magukat, fejlesztik kul­túrájukat és tudásukat, s nagyszerű eredményeket érnek el. Az Országos Kultúrverseny tovább­folytatódik. Február elseje az a for­dulópont, amikor falusi versenyzőink a verseny fáklyáját átadják üzemi é-s városi kultúrmunkásainknak. Azon­ban csak a versenyét, mert a kultűr- munkának továbbra h, élnie keBfal- vainkban is. Üzemi, városi és főiskolai kultúr - csoportjaink nevezési határideje feb­ruár 1 volt, s megállapíthatjuk, hogy kultúrosoportjaink nem maradtak le a falusiaktól, hanem még szervezet­tebben veszik ki részüket a kultúr- versenyben. Egyedül Pécsről és a pécsi bányavidékről 47 nevezés ér­kezett, be, mégpedig a város területé­ről 37, a környező bányáktól pedig 10. Bányász-kultúrcsoportjaink. közül Pécsújhegy, Erzsébet-telep, tetván- akna, Petőfi-akna, Borbálatelep, Pées- szabolcs-bányatelep, Pécsbányatelep, Mész esi DISZ, a meszesi kultúrotthon és a MESZHART-igazgatóság külön csoporttal vesz részit. Üzemeink és fő­iskoláink közül olyan kultúrcsopor- tok vesznek részt, mint például a Ma­gasépítési Vállalat 110 főnyi, a Zsbl- nay-gyár 70, a Bőrgyár 55 és a Pe­dagógiai Főiskola 140 tagú együtte­se. 45 színjátszó, 30 népi táncegyüt­tes. és 18 énekkar «szerepei aa eddigi adatok szerint. Ez a megmozdulás a béke erőif növeli, a béke nagy ügyét sxotgOffa. A feb­ruárba a megindúló kultúnreisenyncíí azonban még külön nagy jelentőség« van. Pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja II. Országos Kongresszusért készülődik az egész ország, mindet hazáját szerelő dolgozó. Ez a szeretet nyilvánul meg üzemi és városi kul tűrcsoportfaink készülődésének solu nem látott lelkességében a nevezőn- tői a műson'álasztásig, munkatervivé- szítástól a próbákig. A versenyszerű bemotntök. ugyan, csak március végén kezdődnek, még­is teljes készültségben áR kultúrcso- portjaink zöme. Nem csoda, hiszen első fellépésük mindjárt a csoportok legnagyobb próbája is lesz. Pártunkat és Rákosi elvtársat köszöntük a dol­gozók, Pártunk és Rákosi elvtárj iránt érzett forró szeretőt,ükét fejezik ld a szavak, dalok és táncok. Békénkéi védeni azonban csak úgy lehet iga­zán, ha egy pillanatra sem feledke­zünk meg küzdeni a jobboldali szo­ciáldemokraták, ti klerikális reakció az áruhalmozók és népünk más ellen­ségei ellen. Az üzemi és városi knl- túrversenynek még erősebben kell szolgálnia az osztályú arcot, a kultür- csoportoknak az osztályharc éle* fegyverévé kell válniok. Kultúrcso- portjaink. tehát harcoljanak kemé­nyen, tanítsák dolgozóinkat szilárd helytállásra és mutassák meg azt a fényes jövőt, mely közvetlenül előt­tünk áll. Népnevelők, Pártbizalmiak, Pártmunkások! rVépmevelő­zsebférkép jelent meg! Az MDP Központi Vezetősége agitációs osztálya szerkeszté­sében 31 oldal, ár» 2 forint Kapható: MDP pártszerveze­tek he n. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom