Dunántúli Napló, 1951. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1951-02-27 / 48. szám

.r !95J FEBRUÁR 27 N Ä P h 6 5 *elés helyi viszonyokra való alkal- jnazását sokszor általános propa­gandával vagy szervezéssel akar- 1 iák pótolni. Ez a hiba azzal is összefügg, hogy pártfunkcionárusaink tekinté- lyes része nem ismeri se kultú­ránk, se népgazdaságunk konkrét kérdéseit, sem a saját területén, sem országosan. Nem ismeri és nem tanulmányozza a legfontosabb Párt és minisztertanácsi határosa, tokát, azokat sem, melyek a napi sajtóban jelennek meg. Emiatt munkájuk középpontjában gyakran nem e határozatok konkrét helyi alkalmazása és végrehajtása áll hanem valami elvont ,,mindenhol és mindenkor érvényes" agitáció, propaganda és szervező munka. Ahhoz, hogy funkcionáriusaink munkájukat jól tudják végezni, az általános elméleti ismeretek mellett rendelkezniük kell funkciójukhoz mérten bizonyos minimális konkrét ismeretekkel és jártassággal o Párt és a kormány határozataiban, hogy a maguk területén végre Tud­ják hajtani és ellenőrizhessék azo­kat. Amikor Pártunkban felmerült a szocializmus építése ta falun, lép- ten-nyomon tapasztaltuk, hggy vidéki és falusi szervezeteink nem értik meg a kommunista paraszt­politikának azt a lenini-sztálini alap. elvét, mely megköveteli, hogy min­ién erővel támaszkodjunk a sze. gényparasztságra, tegyük szövetsé gcstinkké a középparasztságot éf harcoljunk kíméletlenül a kulákok ellen. Nagyon sok falusi szerveze­tünk nem ezt a politikát folytatta, inkább az ellenkezőjét. Ahelyett, hogy a középparasztokat igyekezett volna elválasztani a kulákoktól vagy kivonni őket a kulák befolyás alól, a választóvonalat a szegény- parasztság és középpabasztság kö­zött vonták meg. Ez természetesen gyengítette a munkás-parasztszövetséget. a mun. kások és dolgozó parasztok, össze­fogását és megnehezitette a kulákok elleni harcot. Központi Vezetősé günk ezért a falu szocialista átépi téscnck egyik fontos előfeltétele képpen 1949 márciusában tartott ülésén foglalkozott ezzel a kérdés scl s ráirányította Pártunk figyel­mét falusi politikánk hibáira. Amikor a szocialista szektor a falun növekedésnek indult, újabb zavarok jelentkeztek. Pártszerve zeteink jelentékeny része kezdte elhanyagolni a parasztságnak a szocialista szektorban nem dolgo­zó részét, azzial az indokolással, hogy most a szocialista rész a leg­fontosabb. Ezzel elterelték figyel műket a 85—90 százalékot kitevő egyénileg dolgozó parasztokról ami végeredményében odavezetett, hogy az egyénileg dolgozó pi-.ra.sz .tok közt nem folyt megfelelő fel Világosító munka a termelöszövet mezetek kérdésében. Pártunk és a népi demokrácia sikereinek hatása alatt, sok szerve­zetünkben kezdett elsikkadni a pártdemokrácia, ez azzal is össze­függött, hogy az ellenséget meg­vertük, kiszorítottuk a nyílt po­rondról, A pártdemokrácia, az egészséges pártélct hiánya és vele kapcsolat ban az egészséges pártkritika el­nyomása csakhamar egy sor olyan jelenséget eredményezett, mellyel szemben fel kellett lépnünk. E je­lenségek láttára Pártunk Központi Vezetősége múlt év ^február 10-i teljes ülésén felfedte ezeket a hi­bákat és kiküszöbölésükre elhatá­rozta, hogy országszerte újra vá­lasztatja a vezetőségeket. A hatá­rozat célul azt tűzte ki, hogy a veze tőségi választások folyamán a párt. demokrácia és a kritika teljes ér­vényesülésével eltávolítsák a veze. tőségekből az oda nem való párttá gokat és helyükbe új, friss, fiatal erők kerüljenek. Ezt a célkitűzést jelentékeny részben el is tudtuk érni, mert a párttagság széles tömegeinek aktiv részvételével megválasztott alap- tzervezeti vezetőségekbe és párt- választmányokba nagy számmal ke. Tültek új fiatal, fejlődőképes erők. Az összes alapszervi vezetőségi ta gok 55.9 százalékát újonan válasz, tották. Egy részük már azon ifjak és nők közül került ki, akik az utolsó esztendőkben jó munkájuk kai kitűntek. Az alapszervi veze­tőségek felfrissülése az egész párt jntmkán éreztette jó hatását. A Központi Vezetőség határoza. ■ta a vezetőségek újraválasztására azt is célul tűzte ki, hogy a veze­tőségek összetételét megjavítsák, hogy bennük lévő kispolgári ele­mek számaránya csökkenjen. A ha­tározatnak ez a része már nem de­rült megfelelően végrehajtásra. Részben ennek tudható be, hogy az utóbbi hónapokban újra gyak­ran tapasztalhatjuk a pártdemokrá. cia megsértését, a tagsághoz való formális, bürokratikus viszonyt. Néhány héttel ezelőtt például Bor­sod megyében megállapítottuk, hogy 360 párttag felvételi lap fekszik a járási pártbizottságoknál, amelyek, kel hónapok óta senki sem törő­dött. A miskolci járási pártbizott­ságnál az ellenőrzés több, mint száz darab régi keltezésű felbontat­lan levelet talált. Nem egy vidéki pártfunkcionáriusunk ajtaján ott lóg a figyelmeztetés: „Csak hiva­tali ügyben lehet belépni." A párt­demokrácia biztosítása és a büro­krácia elleni harc nem olyan kér­dés, mint az egyszeri konkrét fel­adat végrehajtása, hanem állandó szerves része pártéletünknek és különös jelentőséget nyer most, amikor Pártunk nekigyiírkőzik an­nak a nehéz feladatnak, hogy a me, zőgazdaságban, a falun is felépítse a szocializmust. Rátérek most Pártunk számsze­rű adatainak ismertetésére. Ez év január 2-án statisztikai felvételt eszközöltünk, melynek alapján megállapítottuk, hogy Pártunk je­lenleg 13.751 alapszervezetben 862:114 taggal és tagjelölttel ren­delkezik. Ehhez a számhoz hozzá kell venni még kb. 20.000 olyan ta­got és tagjelöltet, akik egyik szer­vezetből a másikba való átigazolás alatt állnak. Ezekkel együtt Pár­tunkban valamivel 880.000-en felüli tag és tagjelölt van. A statisztikai felvételben szereplők közül párttag 699.688, tagjelölt 162.426. A. tag­ságnak körülbelül negyven százaié, ka Budapesten van. Ez azzal függ össze, hogy Budapesten van ossz. pontosítva a magyar ipari dolgo­zóknak kb. fele. A tagság nemek sze. rinti megoszlása: 71.3 százalék fér. fi, 28.7 százalék nő. A tagjelöltek között valamivel magasabb a nők aránya, országosan 30.4 százalék, Budapesten 37.8 százalék, libben már biz°nyos fokig kifejezésre jut az az irányzat, mely az eddiginél jobban akarja a nödolgczókat Pártunkba bevonni. A korcsoportok szerinti megoszlás: a tagság 12.9 százaléka, számszerint 111.493 24 évnél fiatalabb, 28.3 százaléka, számszerint 243,646 25 és 35 év között van. Harminchat—ötven év között van a tagság 37.2 százaléka, 50 éven feiiili 186.362, azaz 21.6 százaléka. Ezek a számok azt mu­tatják, hogy tagjaink között még mindig nincs eléggé képviselve az ifjúság. Ezzel szemben egészeji más képet mutat a tagjelöltek aránya. A tagjelöltek 30.2 százaléka 24 éven aluli. Ez az arány majdnem két és félszer akkora, mint a tagok, nál. Ez a szám azt mutatja, hogy a tagjelöltek között már megfelelő­en szerepelnek a fiatal°k. Ami a tagság származás S3 érinti összetételét illeti, 447.323 munkás, származású: ez tagságunk 51.9 szá. zaléka, 242.177 dolgozó paraszt, ez 28.1 százalék, értelmiségi 21.066, azaz 2.4 százalék. A többi alkalma zott, kispolgári származású és egyéb. A tagság eredeti foglalko­zás szerinti megoszlása a követke. ző: munkás 56.9 százalék, 4C0.046, dolgozó paraszt 15.4 százalék, 132.187. Ez a két kategória együtt 72.3 százalék, értelmiségi négy szá. zalék. A többi alkalmazóit és egyéb. A tagság jelenlegi fogtalko zása szerint a következő összetéte­lű: ipari munkás 348.630, azuz 40,5 százalék, paraszt 100.585, azaz 11.7 százalék, alkalmazott 226.76C, azaz 26.3 százalék, a többi értelmiségi, háztartásbeli, nyugdíjas és egyéb. Ezekre a számokra érdemes fel­figyelni, meri azt mutatják. h°gy Pártunkban több, mint százezer olyan munkás és paraszt van, aki a felszabadulás óta államappt rátus. ba, a gazdasági apparátusba ment át. Ez a szám . egyik mutatója an­nak. hogy hogyan vette bir'vkaba a dolgozó nép az államot. Rá kell mutatnunk arra is, hogy az alkat mazottak közül 112.000, teh’.t tag­ságunk 13.1 százaléka erede álcg is alkalmazott volt, ami ennek a ré­tegnek bizonyos túltengését jelenti a Párton belül. A tagság száma a lakoss? g lét­számához viszonyítva term :szete- sen legnagyobb Budapesten, ahol 20.7 százalék, a legkisebb Bács- Kiskún megyében, ahol 3.8 száza­lék. Országos átlagban a lakosság 9.4 százaléka van a Pártban. A tagság növekedése lassú. Az elmúlt év folyamán valamivel több, mint 30.000-rel nőtt. Ez a szám azt mu­tatja, hogy pártszervezeteink még mindig nem tartják fontosnak az új tagok felvételét. Mutatja azt is, hogy a szocialista termelés terén kihint ifjak, nők, bányász°k, építő, munkások, egyéni parasztok, tech­nikai értelmiség Pártunkba való fokozottabb felvételének kérdését változatlanul napirenden kell tar tanunk. Pártsajtónk fejlődésére vonatko zólag megemlítem, hogy a Szabad Nép éppen a ff. kongresszusunkkal kapcsolatban sikeres kampányt vitt előfizetőinek felemelésére. Egyet, len hónap alatt több, mint 200.000 új előfizetőt gyűjtöttünk és most a Szabad Nép hétköznaponként 800.000 példányban jelenik meg. Napilapjaink összes példányszáma 1,228.000. (Nagy taps.) Ami tömegszervezeteink létszá­mát illeti, a Dolgozó Ifjúság Szö­vetsége, mely a múlt cv júniusá­ban alakult, jelenleg 620.000 tag­gal rendelkezik. A' szakszervezetek száma 19, taglétszámuk 1,430.000, amelyben nem foglaltatik a DÉ- FOSZ-nak körülbelül 300.000-et meghaladó munkástagozata. A Ma. gyár Nők Demokratikus Szövetsé­ge a múlt év decemberében 647.000 tagot tartott nyilván. A Magyar- Szovjet Társaság taglétszáma 798 ezer. Ez a szervezet az elmúlt év folyamán megháromszorozódott. A Dolgozó Parasztok és Földmunká sok Országos Szövetsége 766.000 tagot tart nyilván. E számod meg­mutatják, hogy nagy és összessé­gükben egész dolgozó népünket át­fogó tömegszervezetekkel rendel­kezünk. Közülük itt csak a Dolgozó If­júság Szövetségének kérdését aka tóm érinteni. A DISZ alakulása óta eltelt háromnegyed év fejlődése még nem volt elég arra, hogy ná­lunk is Pártunk mellett azt a sze­repet tudja betölteni, amelyet pél­daképe, a Komszomol játszik a Szovjetunióban, Ehhez nemcsak az kell, hogy a DISZ maga tudatában legyen ennek a feladatnak, hanem az is, hogy Pártunkban nőjön a megértés a DISZ szerepével szem. ben. Végül, de nem utolsó sorban cm_ lítést kell tennem a magyar béke­mozgalomról, mely országszerte mintegy 27.000 békebizottságot fog össze. A béke meguédése a legköza. lebbi esztendők központi kérdése és a magyar békemozgalomra, mint a Béke Hívei Világmozgalmának ma. gyár osztagára, ezen a téren rend­kívül fontos és felelős munka vár. A stockholmi békcnyilatkozat alá­írásával kapcsolatban tapasztalhat, tűk, hogy ez az a kérdés, amelyben a magyar nép töretlen egységgel áll mögöttünk. Pártszervezeteink. nek ezért az eljövendő esztendők, ben változatlanul egyik legfonto­sabb feladata a békem°zgalom iá. mogatása, erősítése és fejlesztése. Az itt felsorolt adatok és számok azt bizonyítják, hogy Pártunk a magyar dolgozó nép egészségesen erős, mély gyökerekkel rendelkező szervezete és hogy tömegszerveze. teivel együtt átfogja és vezeti az egész dolgozó népet. IV. Pártunk feladatai Áttérek most Pártunk legfonto­sabb feladataira. Munkánk közép pontjában oz előttünk álló észtén, döbben gazdasági téren ötéves ter­vünknek jó végrehajtása áll. Az új, megemelt ötéves tervünk nek egyik legnehezebben megold­ható része a munkaerő. A 67C—680 ezer új munkás és alkalmazott be. állítása a termelésbe, szervezett munkaerőtoborzást követel meg. Az új szakmunkások zömét átképzés útján nyerjük. 1 ervbevesszük a nöknfek az eddiginél fokozottabb be­vonását a termelésbe. A kisiparban foglalkoztatott munkások is át­mennek a gyáriparba. Végül előre látjuk, hogy a mezőgazdaság, az építőipar gépesítése megfelelő szá- mú munkaerőt szabadít fel. Tervünk a termelékenység további növeke­dését is számbaveszh Lehetőleg minden területen bevezetjük a tér. rnejést ösztönző darabbért. Mils ja­ki kádereink kiképzését nutJc-i mcocn elősegítjük. Fokozzuk a ?e ielös, egyszemélyes vezetést, tc- vabb szilárdítjuk a munkafegyél­eiét. az ellenőrzést és az ellenőr, zésbe bevonjuk a széles dolgozó tö- megeket. Az ötéves terv magában foglalja a mezőgazdaság szocialista építésé, nek az eddiginél fok°zottabb fej­lesztését. Ez az ötéves terv egyik legfontosabb kérdése, melyet a 'teg^. közelebbi esztendőkben kell meg oldanunk, s melynek jó megoldá­sától függ sokban egész szocialista építésünk további menete. Mi a jelenlegi helyzet? Több, minit egymillió gazdaságban dol- Paras;rságunk zömének földje egy-két hold?.?, vagy még ennél is kisebb parcellákból áll Az ilyen kis darabokat a modern nagyüzemi gazdálkodás eszközei- vel és gépeivel megművelni szin­te tehetetlen, vagy rendkívül drá- ya. A traktor, mely a mélyszán- .ast végezné, a mi nadrágszíj- parce,Iáinkon alig tud megfordul­ni. iég kevésbbé lehet használni az arsi ó-csepLőgépeket és egyéb modern gépeket. Mezőgazdaságunk további fejlő* desét _a >cgi módszerekkel meg­nehezíti az egyéni kisparaszt ket­tőssége is. 17 ifi-ben éppen a ma­gyar munkásokhoz írt levelében Lenin hívta fel a figyelmet erre a kettősségre. Saját tapasztalatunkból is tud- juk, hogy a paraszt, mint dolgozó, ipari munkás szövetségese, de amikor piacon, mint áruTermelo, illetve árueladó lép fel, akkor ke­reskedő, A piacon megjelenő dol­gozó parasztnak az a jelszava. hcg\ minden szentnek maga fele hajlik a keze. Ebből folyik, hogy nem mindig azt termeli, amire ■}■/. országnak' szüksége van, hanem azt, amiről feltételezi, hogy neki a legnagyobb hasznot hajtja. Ezt mt .tapasztalhattuk 1947-ben, ami­kor annyi paradicsomot termeltek, hogy nagyon leesett az ára. 1948-ban ennek következtében alig termeltek paradicsomét, el­lenben annyi lelt a káposzta, hogy akkor meg ennek esett le az ára. 1949-ben emiatt úgy a káposztá­ban, mint a paradicsomban hiány volt. Ugyanez ismétlődik meg két évenként a hagymával. (Derül ség) Mindez különösen akkor érez­teti hatását, amikor a rossz ter­més miatt úgyis hiány van. Ná­lunk például .tavaly a rossz lakar- mánytermés miatt fekete árak ke­letkeztek a kukoricában és az ár­pában. Emiatt sok paraszt előnyö­sebbnek találta a takarmányt nem az állataival felotetni, hanem elfeke ílézni, vagy az emelkedő árak re­ményében elraktározni. Ez viszont odavezet, hogy csökken a piacra kerülő hús, zsír, tej..,Nem szorul magyarázatra, hogy ez mennyire zavarja a közellátási és mennyi­re megnehezíti az élelmezési hely­zetet. Tetézi ezt a helyzetet a kulák munkája. A legjobb szántóföldek tizenhárom százaléka még a kulák kezén van, aki természetes, hogy igyekszik a népi demokrácia egész, séges fejlődését megzavarni. Tuda tosan, politikai okokból .varja a közellátás és a begyűjtés menetét. Zavarja két oldalról, egyrészt igyekszik a ‘legkevesebb élelmet és ipari nyersanyagot adni az állam­nak, másrészt igyekszik a meglévő közszükségleti cikkekből a lehető legnagyobb mennyiséget felvásárol, ni, elraktározni, hogy áruhiányt okozzon. Nyugodtan elmondhat­juk, hogyha mezőgazdaságunk már most szövetkezeti nagyüzemekben volna, az olyan aszályos esztendő, mint a tavalyi, nem okozott volna nagyobb zökkenőt közellátásunk, ban. Ebben a helyzetben tűztük napi_ rendre a falu szocialista szektora nak fokozott növelését. A mezőgazdaságban a szocializ­mus építését az állami mezőgazda, sági gépállomások, az állami gaz daságok és a termelőszövetkezetek segítségével kezdtük meg. Gépállomásaink száma jelenleg 361, gépeik között 1950 végén 6895 traktor volt, dolgozóik száma 29.000. A mezőgazdasági gépállomások fej lődése még cs; k részben váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Itt még rengeteg c tennivaló, a politi. kai színvonal emelése, a munkale gyelem. a jobb szervezés, az anyag_ takarékosság, felelős egyéni veze­tés stb. terén. E kérdésekben kell gyorsan javitar.unk, hogy az álla mi mezőgazdasági gépállomások, különösen az átmenet esztendeiben, a falu szocialista építésének . meg. felelő emelői lehessenek. Az állami gazdaságok tavaly 53 százalékkal nőttek, szántóterületük 570.000 hold. Helyzetük hasonló a gépállomásokéhoz: tele vannak gyermekbetegségekkel és csak las. san birkóznak meg a kezdet nehéz ségeivel. Gyengeségük csak úgy. mint a gépállomásoké, hasonlít azokhoz, amelyekkel az ipar álla­mosításának kezdetén küzdöttünk. Még sok erőfeszítésre van szükség hogy az állami gazdaságok bevált sák a hozzáju1’ fűzött reményeket. Ök lesznek a >;zocialista mezögaz daság legjobb árutermelő miniahir. tokai, melyek nemesített vetőmag, gal, fajállatokkal is támogatják a mezőgazdaságot., új kultúrák, új termelési módok kikísérletezésével, meghonosításával és elterjesztésé vei gyorsítják mezőgazdaságunk további fejlődétiét. . A termelőszövetkezetek kérdését napirendre tűzte szocialista fejlődé. sünk, mely parancsolóan megköve. teli, hogy minél előbb szűnjön meg a jelenlegi állapot, amikor egyik lábunkkal az iparban már szocia­lista talajon állunk, a másik lá­bunk a falun a sok százezer egyé­nileg művelt paraszti gazdaságon nyugszik. Ennek a helyzetnek nyil­vánvaló nehézségei egyre inkább érezhetők. Tisztában kell lennünk azzal, hogy az elaprózott több, mini egy millió gazdaságban élő falu szo­cialista építése nehezebb, bonyo­lultabb és hosszabb feladat lesz, minit az, amit néhány száz vagy legfeljebb két-háromezer na^y és középüzem államosításával és a szocialista építésbe való beállítá­sával végez,1.ünk. Dolgozó paraszt­ságunk egyre növekvő része meg­értette, hogy ez az egyetlen út, életszínvonaluk és kultúrájuk to­vábbi emelésére. Látja, hogy ezt az utat járja egyré fokozódó si­kerrel a Szovjetunió parasztsága és erre az útra lép rá egyre na­gyobb tömegekben a népi demo­kráciák eddig egyénileg dolgozó parasztsága is. Az elmúlt esztendő folyamán a termelő-szövetkezetekbe lépő pa_ rasztok száma megkétszereződött és a legújabb adatok szerint termelő­szövetkezetben ez év február 20 dig 118.000 parasztcsalád, több, mint 160.000 taggal. 826.500 hold szán­tón gazdálk°dik. Ezenkívül 559 elő. készítőhizottság/ működik, 11.000 családdal, 60.000 hold szántóval. Az állami birtokok és a szövetke­zetek, a mezőgazdasági szocialista szektor terjedelme szántóterüle­tünknek most már körülbelül egy. hetedét foglalja magában és éppen az utolsó hetekben újra gyors nö­vekedésnek indult. Á termelöcso. portok és szövetkezetek mostani növekedésének egyik oka az, hogy a parasztság most szánja el magát a belépésre, miután a régi szövet­kezetek novemberi, decemberi el­számolásaiból meggyőződött a sző. vetkezeti termelés nagy fölényéről, erre mutat a szövetkezetbe belépő középparasztok egyre növekvő szá. ma is. A termelőszövetkezeti mozgatom gyors fejlődése következtében sza porodnak azok a falvak és közsé­gek. amelyekben a földműves la­kosság többsége már a termelőszö­vetkezetekben, vagy az állami gaz- daságokon dolg°zik. Az élre Túr- keve város ugrott, ahol a 3200 földműves családból 3177 tagja már a termelőszövetkezetnek és a 34 ezer holdas tfirkevei határ több, mint 96 százaléka a szocialista szektorhoz tartozik. (Taps.) Van már olyan járásunk is, ahol a termelőszövetkezetek és ál­lami gazdaságok kezében van a szántóterület több, mint ötven szá. zaléka. Az első ilyen a villányi já­rás volt. ahol a szántóterület öt­venkét százaléka tartozik a szocia. lista szektorhoz és a járás dolgo­zó parasztcsaládjainak több, mint ötven százaléka van a termelőszö­vetkezetben. A magyar termelőszövetkezeti mozgalom és a szocialista cpitke.

Next

/
Oldalképek
Tartalom