Dunántúli Napló, 1951. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1951-02-27 / 48. szám

f.* ö) 1951 FEBRUAR 2? a megváltoztatják s a pusztaságokat virágzó termőföldekké alakítják át. Ezek a tervek, mint erre a Pravda munkatársának kérdéseire adott válaszában Sztálin elvtárs rámuta­tott — szerves részei a Szovjetunió békés politikájának. A 800 millió» béketábor és a 100 milliók, aki* a tőkés országokban küzdenek a bé­kéért, ezeket a dolgozó nép jólétét előrúozdító hatalmas teljesítménye két szembeállítják a háborús gyuj togatók aljas terveivel, összehason, lítják az imperialista országokkal, melyekben a bé*és polgári szükség­letekre dolgozó ipärt egyre inkább a pusztító, romboló hadianyag- gyártásra állítják át s erőt. bátor­ságot merítenek belőlük további harcaikhoz. Egyben megértetik, hogy a Szovjetunió bár tudatában van törhetetlen erejének, miért áll a béketábor élén. A Szovjetunió­nak nincs szüksége rá, hogy ter­jeszkedjék, hogy gyarmati hóditá sokat tervezzen, békeszeretete és hékevágya szervesen összefügg egész létével, ennek természetes következménye és folyamánya Ezért követeli a Szovjetunió sza­kadatlanul ' a Németországgal és Japánnal kötendő békét. Ezért ja­vasolta a nagyhatalmaknak a vitás kérdések békés megoldását. Ezért követeli az atombomba betiltását, a fegyverkezés csökkentését, a ko­reai kérdés békés megoldását Ezért tengelye és központja a bé­ke táborának, az egész haladó em­beriségnek. A Szovjetunió megerősödésével szervesen összefügg a népi demo­kráciák megerősödése. Hogy a népi demokráciák a Szovjetunió támo gátasával milyen eredményeket ér­tek el. annak igazolására elég, ha felsorolom ez országok ipari tér melésének növekedését 1950-ben, 1949-hez viszonyítva: a bolgár ipar 23.3 százalékkal, a lengyel ipar 30.'8 százalékkal, a csehszlovák ipar 15.3 százalékkal a román ipar 37.3 százalékkal emelkedett. A ma gy-ar ipar emelkedése 35.1 százalék es ma már duplája az 1938. év- termelésnek. Saját tapasztalatunk böl tudjuk, hogy a termelés szá­maival együtt nő a népi demokrá­cia dolgozóinak jóléte, életszínvo nala. A népi demokráciák gazdaság' megerősödésének, kulturális és szó ciátis fölemelkedésének egyik leg több Összetevőjc nemcsak az, hogy a Szovjetunió őrködik békés fejlő­désük felett, hogy gazdaságilag segíti őket, hanem az is, hogy szín te korlátlanul meríthetnek a szov jet tapasztalatok mérhetetlen kin cseslárából, hogy a Szovjetunió készségesen bocsátja rendelkezé­sükre minden eddigi eredményét. A népi demokráciákra is áll az, amit a Szovjetunióról mondottunk Hosszú esztendőkre szóló gazdasá­gi terveik, mejyek megvalósításán a Szovjetunió segítségével oly si­kerrel dolgoznak, békevágyuk és békés politikájuk folyamánya és mutatója. A Szovjetunió és a szocializmust építő népek meleg baráti szellem ben folyó gazdasági, kulturális és politikai együttműködése megsok- szorozza a felszabadult népek fej­lődésének ütemét. Egyben új feje zet az országok nemzetközi kap­csolataiban. Aki ezzel összehason­lítja például a marshallizált orszá gok viszonyát az Amerikai Egye- sült Államokhoz, a kapitalista or­szágok önző, marakodó, haszonle ső, egymást kizsákmányolni törek­vő politikáját, az csak rokonszenv- Ve! és tisztelettel tekinthet a szo­cialista államok viszonyára. A Szovjetunió és a népi demo­kráciák sikereit és erősödését nagy érdeklődéssel és szimpátiával kísé­rik a tőkés országok széles dolgozó tömegei E sikerek serkentik és tápláljak a kapitalista országok dolgozó népének küzdelmét a bé kéért, saját kapitalizmusuk és az imperialista háborús gyújtogatok elleni küzdelemben. Ez ad erőt a francia és az olasz Kommunista Pántoknak, melyek munkásosztá­lyuk és dolgozó népük zömét kép viselik, valamint a többi kapitalis­ta _ országok Kommunista Pártjai- naK és haladó mozgalmainak. 1 béketábor erősödésének é, megszilárdulásának mindenki szá­mára érthető és világos műt aló ja a kínai forradalom győzelme, me Ivet a hős kmai nép, a Kínai Kom munisfu Párt és Mao Ce-Tung elv, társ vezetésével aratott. (Nagy *aps.) A kommunisták a kínai nép felszabadító harcának leg'válság'o- sabb, legnehezebb szakaszaiban sem kételkedtek abban, hogy ez a k{íz delem a haladó, a népfelszabadító erők győzelmével fog végződni Közismertek erre vonatkozólag Sztálin elvtárs megállapításai, me­lyek akkor hangzottak el, amikor a kínai reakció erői látszólag felül kerekedtek és amely, ma már szín te jóslásnak tesző. megállapításo­kat a kínai események azóta teljés mértékben igazoltak. A kínai dói' gőzé) nép jövendő felszabadulásá­nak reménye azóta valósággá vál­tozott és egycsapásra megváltoztat­ta a béke és szocializmus erőinek javára Ázsiában és — hozzátehet­jük — világméretben az erőviszo­nyokat, egy 475 milliós nép, mely több, mint egy évszázad óta a kapi­talisták és imperialisták egyik leg­főbb vadászterülete és bázisa volt, a Szovjetunió baráti segítségével lerázta magáról az imperialista igát és a béke cs a szocializmus táborába lepett Ez világtörténelmi jelentőségű győzelem, mely az em béri haladás legnagyobb lépése az 1917-es nagy Októberi Szocialista Forradalom és a fasizmus szétverő, se óta. A kínai nép szabadságharcának sikere hatalmas csapást jelent az imperializmus egész rendszerére é- a reakciós, világháborúra • törő tá bor súlyos veresége, A kínai nép győzelme a Szovjetunió vezette béketábor erejének óriási megnöve­kedését eredményezi, E győzelem nemcsak alapjában véve változtatta meg a két tábor erőviszonyait, de oly hatalmas lendület ad a gyarma­ti felszabadító mozgalomnak, mely­nek hatásai csak a jövőben fog­nak a maguk teljes jelentőségében mutatkozni. Az évszázados gvar. mali uralom korszakának likvidá- fása megkezdődön. Vietnam, Ma­lájföld, Bprma. a Filippi-szigetek gyarmati népei és hősi Kommunis­ta Pártjai felszabadító harca új erőre kapott. Korea dolgozó népének élet-ha lálharca az amerikai agresszorok é- koreai bábkormányuk ellen nem csak annak bizonyítéka, hogy mire képes szabadságáért egy nép, ha évtizedes rabság után leverik ke zéröl a bilincset, de azt is megmu­tatta. hogy a gyarmatosítók kon: lejárt és hogy új korszak nyílt meg az elnyofnott gyarmati és félgyar­mati népek történetében. (Nagy taps.) Ez a harc minden vonatko­zásában mutatja a megváltozott erőviszonyokat. mutatója annak, hogy az amerikai imperializmus erői távolról sem voltak olyan na gyök, mint amilyeneknek azt az amerikai hírverés beállította. Sztá lin elvtárs rámutatott arra, hogy az amerikai és az angol katonák igazságtalannak tartják a Korea é- Kína elleni háborút, hogy köztük ez a háború a legnagyobb mérték­ben népszerűtlen. Ezzel szemben a felszabadítók katonáit füti a meg­győződés, a saját jó ügyük igazsá íjába vetett hit és ez olyan erői kölcsönöz nekik, olyan tettekre képesíti őket, melyek kiegyenlítik és felülmúlják az amerikai hadi anyag fölényét. Ezért is jelent for­dulópontot és ezért is mutatója- az új időknek, a megváltozott erővi­szonyoknak a koreai nép szabad ságharca és ezért vallja ezt a sza­badságharcot magáénak szerte a vi lúgon a béke és a haladás minden híve. minden elnyomott vagy fél gyarmati nép. Felismerte ezt a ma gyár dolgozó nép is, ezért fordul! rckonszenve az amerikai agresszió első napjától kezdve a szabadsá­gukért küzdő koreai hősök felé. Ezért nyilvánította ki minden tormában hogy rokonszenve a vérgözös impe rial ist a barbárokkal szemben n ko­reai dolgozók oldalán áll és biztos óbban, hogy igazságos harcuk, me lyet a Koreai Munkapárt és Kim lr-Szen elvtárs vezet, győzni'fog. A kapitalista táboron belül h gyökeresen megváltoztak az erővi szonyok. Az Amerikai Egyesült Államod a táboron belül olyan fő lényre tettek szert, hogy minder .„szövetségesüket'' maguk alá gyű­rik, minden ,,szövetségesüket" vi­lághódító terveik szolgálatára kényszerítik. Erre felhasználjál« az Egyesült Nemzetek Szervezetének többségét s erre szolgál a Marshall- lerv is. A Marshall-tervnek igazi célja a?i megkönnyítse az amerikai tökénejv a behatolását a marshalli- záit országokba és gyarmataikba, valamint, hogy az amerikai nagy töke gazdasági függésbe hozza eze­ket az államokat. A tervnek ez a része sikerrel járt. Az amerikai nagytőke gyorsan terjeszkedett, nemcsak Angliában és Franciaor­szágban, valamint a többi marshal­lizált országokban, hanem ezek gyarmataiban is és egymásután kaparintotta kezébe ez országok gazdasági kulcspozícióit. A Mashall- terv fokozta a kapitalizmus. belső ellentmondásait. 1949 őszén ko­moly kapitalista válság jelei mu-. tatkoztak szértc a világon. Ugyanazokban a hónapokban, amikor a szocialista építés sikerei­nek nyomán a népi demokráciák­ban szinte teljesen megszűnt a munkanélküliség, a kapitalista ál­lamokban 40 millióra növekedett a teljesen vagy részben munkanélkü­liekké váltak száma. 1948 október végétől 1949 október végéig az Amerikai Egyesült Államok ipari termelése 18 százalékot esett, a munkanélküliek száma ez alatt az idő alatt megkétszereződött és a részleges munkanélküliekkel együti elérte a 14 milliót. Ebben a hely­zetben a marshallizált országok Angiival az élükön az amerikai tőkések nyomására sorozatosan hajtottak végre pénzleértékelést, ami még jobban megkönnyítette az amerikaiak behatolását ezekbe ai országokba .anélkül azonban, hogy a fenyegető gazdasági válságon változtatni tudtak volna. Ezekben a hónapokban aratta a kínai népfelszabadító harc döntő győzelmeit. Csang K?i-Sek az ame­rikai imperialisták bábja volt. Ve­resége amerikai vereség is. Az amerikai imperialisták ebbe riérn nyugodtak bele. A kapitalista országok fenyegető gazdasági vál­ságára és a kínai forradalom óriási győzelmére azzal válaszoltak, hogy meggyorsították a harmadig világ­háborúra irányuló előkészületeiket. Ezekhez az előkészületekhez tarto­zik egész Korea meghódítása. Az amerikai imperialisták köny r.yü, gyors győzelemre számítót tak. A hős koreai nép ellenUlá sa teljesen váratlanul érte őket. Ve reségük tanulságát egy amerika; történész, Owen Lattimore így fog lalja össze: ,,Az ázsiai háborúk jellege forradalmasodon. A <,gyarmati ’ háborúk többé nem olyan hábo ritk, melyekben égy kis nyugati válogatott sereg tetszés szeriül operálhat a rosszul felfegyverzeti kiképzetten „benszülöltek tö. megei között. Száz esztendövei ezelőtt 50.—60.000 főnyi angol sereg le tudta verni India láza dását. Fél évszázaddal ezelőtt a boxer-lázadásban 20.000 katona utat tudott törni Pekingig. Di most. az északkoreaiak megmu­tatták, hogy néhány rövid esz tendö alatt félelmetes jártasság ra tesznek szert a tankok és a tüzérség kezelésében. Az Egye­sült Államok kénytelenek velük szemben olyan csapatokat moz gósítani, mint amilyeneket Észak Afrikában az elsőrendű német erőkkel szemben vetettek be Háborút kezdeni Ázsiában .— ál lapítja meg Lattimore — ugyan olyan komoly döntést igényelne, „mint háborút kezdeni Európa, ban." Az amerikai imperialisták ep még nem látták be. Koreai vere ségükre háborús előkészületeik !á zas meggyorsításával feleltek. Hasonló erőfeszítéseket követel­nek meg a marshallizált vazallu­saiktól cs azonkívül nyíltan felve tik, Nyugal-Németország, Olaszor­szág és Japán felfegyverzését. A volt fasiszta országok felfog) Vérzésé természetszerűleg azt je lenti, hogy az ott szervezendő had seregeket ugyanaz a tisztikar ve zelné, amelyre Hitler, Mussolini és a japán fasiszták támaszkodtak. Az amerikai imperialisták most demokratikus frázisok hangoztatá sa mellett a világreakció élére ál lanak és minden erőt mozgósíta­nak, melyről feltételezik, hogy a békefront elleni harcukban hasz­nukra lehet. Ezért vitték kérész, tül az Egyesült Nemzetek Szerve zetében a fasiszta Franco Spanyol országának rehabilitálását, ezért támogatják Csang Kai.Sek és Li Szin-Man mellett Bao-Dájt, a'.viet hami bábcsászárt, segitik az ango. lók maláji gyarmati háborúját, ezért mozgósítják mindenütt ötö­dik hadoszlopukat, titkos segéd csapataikat, az áruló szociáldemo kratákat, az egyházat, a régi, meg vert reakciós rend híveit. A német fasiszták felfegyverzé­sének terve felbátorította azoknak az országoknak a tömegeit, ame lyek 1939-től 1945-ig annyit szen­vedtek Hitler hordáitól. A japán fasizmus felfegyverzésének terve különösen Ázsiában kelt meg felélő ellenhatást. Magában az imperialista tábor ban is zavar keletkezett, mert az európai imperialisták attól félnek hogy az Egyesült Államok minden erejét leköti, ha túlságosan bele­keverednek a távolkeleti háború­ba. A koreai vereségek hatása alatt az amerikai tömegek hangulata is megváltozott. Egyre többen köve telik, hogy hozzák vissza az ame rikai katonákat. Részben ennek o hangulatnak a hatása alatt vetette fel egy sor amerikai reakciós po­litikus. hogy nem volna-e helye­sebb. ha Amerika saját határai mögé vonulna vissza. Ezeknek a fellépéseknek természetesen az is a céljuk, hogy a csatlósokra nyo mást gyakoroljanak. Ellentéteket támaszt az imperia- lista táboron belül az a tény, hogy az Egyesült Államok a fegyverke zés biztosításának ürügyével vi lágszerte felvásárolta a legfonto sa'ob nyersanyagokat úgyannyiva. hogy Anglia, Franciaország és a többi marshallizált országok ipara kezd ilyen nyersanyagok hianyá val küzdeni. Ezzel kapcsolatban új munkanélküliség jelentkezik nem csak Angliában, Franciaországban és Nyugat-Némctorszégban, de ma gában az Egyesült Államokban is A munkásokat a fegyverkezés jel­szava: „Több ágyút, kevesebb ke nyeret", létérdekükben támadja meg. A háború előkészítésének elke rülhetetlen velejárója a dolgozó tömegek elnyomása. A tőkés or szágokban c fasizálódás, a dolgo- zók életszínvonala és jogai elleni támadások napirenden vannak. A dolgozó tömegek természetesen ve dekeznek és a fokozódó harc mu tatói azok a hatalmas sztrájkok, melyek a kapitalista országokban fellángolnak. Ezekben a harcok ban mindenütt a Kommunista Pár. tok járnak az élen. Minket az imperialista táborból különösen két olyan ország sorsa érdekel, amelyekkel évszázadokon' keresztül kölcsönhatásban éltünk Ez Jugoszlávia és Németország. A jugoszláv szomszédnép sorsa év­századokon át hasonló volt a ma gyarokéhoz: elnyomta a török hó. dító, a német habsburgok, sajál földesurai és tőkés rendjük. Az el­nyomók évszázadokon át felszítot­ták a régi gyűlölködést, egymás ei len uszították a két népet. Annái nagyobb volt a magyar demokta ták, a magyar kommunisták öröme annak a szabadságharcnak láttán melyet a hős jugoszláv nép a fa- siszla elnyomókkal szemben a má sodik világháború alatt folytatott flitlerék szétzúzása után a magyat dolgozó nép abban az örömteljes várakozásban élt, hogy a régi ke serves idők egyszer és mindenkor ra lezárullak, s hogy a jugoszláv néppel a jövőben békésen, testvé­rien, vállvetve építhetjük a Szov­jetunió vezetésével szocialista jő vőnket. Minél nagyobb volt a vá rakozás, annál mélyebb volt né­pünk megdöbbenése, amikor 1948 nyarán a Kommunista- és Munkás pártok Tájékoztató Irodájának ha. tározatával kapcsolatban felismer­te a jugoszláv vezetők helycteieri és bűnös politikáját. bitónak és bandájának ebben az időben sike rült megtéveszteni a jugoszláv né. pet. Erősködtek. hogy a Szovjet­unió vezette béketábor és köztük csak félreértések vannak. Fogad- koztak, hogy tovább építik a szo­cializmust cs álnokul úgy állítot­ták be a Tájékoztató Iroda helyes kritikáját, mint támadást a jugo­szláv nép ellen. A Rajk-iigy 1949 ben bizonyos fokig magyarázta, hogy miért si­került a Tito.bandának ez a ma nővér: kiderült, hogy Tito, Ranko. vies, Gyilasz és a többiek régi rendőrspiclik, Gestapo, kémek, pro vokátorok, akiknek a megtévesz­tés, a tömegek megcsalása kenye­rük, második természetük volt. Megértjük, hogy a jugoszláv törne gek egy része zavarodottan, sőt hi tétlenkedve fogadta a Rajk-per le. leplezéseit, mert valóban párját ritkítja az az eset. hogy egy hősi, harcos nép vezetését egy ilyen al jas söpredék tudja magához ra- gadni. Sok jóhiszemű jugoszláv hazafi nem hitte cl nekünk akkor, hogy Tito es bandája már azelőtt is az ellenség szolgálatában állt és hogy álnokul vissza akarják lök ni a jugoszláv népet abba a reak­ciós, népellenes, Szovjetunió eile, nes táborba, amely ellen vivott harcokban a jugoszláv nép annyi hős fia pusztult el. Az események mindenben minket igazollak. Titoék azóta segítettek vérbefojtani a görög szabadsághar. cot és nyiltan összefognak a görög monarchofasisztákkal, Titoék éles harcot folytatnak a győztes kínai forradalom, a koreai nép szabad- ságharca ellen. Sajtójuknak, rádió, juknak egy szava sincs a nyugati imperialisták ellen, viszont tajte- kozva és aljasságban nem egyszei felülmúlva az imperialistákat nap nap után támadja felszabadítóját a Szovjetuniót és a szomszéd népi demokráciák békés dolgozóit. Az óta Tito és bandája megnyitotta a börtönöket a jugoszláv fasiszták előtt, likvidálta az ötéves tervet és a jugoszláv hadsereget is átját szólta az amerikai imperialisták kezére. Ez annyira nyilvánvaló, hogy Truman alig néhány1 hete ki fejezetten és nyiltan segélyt küld­hetett a jugoszláv hadsereg, mint az amerikai imperialisták segéd csapata részére, Jugoszláviát két és fél év alatt átvezették az impe­rialisták oldalára, oda, ahol áruló vezetői már régen állottak. Azoknak a' jugoszláv hazafiak nak, akik másfél vagy két évvel ezelőtt nem hittek nekünk, e té nyék alapján be kell látniok, hogy igazunk volt. Emellett a Tito-ban: da még mindig igyekszik elfátyu lozni valódi lényét, mert nagyon jól tudja, hogy az igazság teljes kiderülésével még inkább mozgó sítaná maga ellen a jugoszláv dol­gozó nép zömét. Az amerikai im perialisták is kénytelenek szaka datlanul szem előtt tartani, hogy az áruló Tito-banda helyzete a jugo. szláv dolgozó nép ellenállása miatt ingatag. Mi tudunk erről az ellen állásról, tudjuk, hogy a jugoszláv nép egyre növekvő része látja ei keseredve és ■ felháborodva vezető inek árulását, hogy gyűlöli a nyu­gati imperialistákat, hogy szimpá tiája a felszabadító Szovjetunió vezette hatalmas béketábor, a fel szabadult Kína, Korea hős katona inak oldalán van. Minden rok°n szenviink a Tito-banda ellen har coló jugoszláv hazafiaké és szá munkra nem kétséges, hogy ez a harc előbb vagy utóbb, de biztos Tito és bandája megsemmisítésé- vei végződik. (Iloszas taps.) Ami Németországot illeti, ha zánlt szinte ezer esztendőn kérész tül célja és áldozata volt a német hódító törekvéseknek, a „Drang nach Osten‘‘-nak. Négyszáz észtén, deíg uralkodtak a magyar népen a Habsburg elnyomók. Az utolsó em beröltö alatt kétszer lökték az or szagot a német imperializmus vesz tes háborújába. Hitler megszállta és kirabolta hazánkat. Ezek után a magyar dolgozó nép a legna­gyobb várakozással és reménység gél tekintett a német demokratikus fejlődés felé, amelyre Hitler szét­zúzása után megnyílt az út. Min­den magyar hazafi lelkesen üdvö­zölte a Német Demokratikus Köz társaság létrejöttét abban a re­ményben, hogy ez kiinduló pontja annak a fejlődésnek, amely egész Németországot a demokrácia és a haladás vágányára viszi. Annál nagyobb elégedetlenség, gel láttuk azokat a kísérleteket amelyekkel a nyugati imperialisták és a háborús gyújtogatok új élet re akarják kelteni Nyugat Német­országban a német militarizmust és fasizmust. A magyar demokrácia ré. széröl ezért több, mint egyszerű dip. lomáciai aktus volt, amikor a mull év októberében Prágában a Szov jetunió és a népi demokráciák kép viselőivel együtt tiltakozott anyu gáti imperialisták németországi üzelmei ellen. Hogy ez a tiltakozás nemcsak a mi ügyünk, hanem a nyugatnéme­tek legjobbjainak ügye is, azt mu tatja az a mozgalom, amely az imperialisták aljas terveivel szem. ben magában Nyugat-Németország. ban keletkezett. Ismeretes, hogy Heinemann, a bonni bábkormány belügyminisztere, tiltakozásul az imperialisták felfegyverkezési ja­vaslatával szemben, lemondott. la nieretes az a harc, amelyet Nie- möller, a lutheránus egyház egyik vezetője folytat. A nyugatnémet munkásság is, a Kommunista Párt vezetésével, egyre élesebben száll szembe e tervvel, mely a német fa sizmus feltámadásának logtkus fo.

Next

/
Oldalképek
Tartalom