Dunántúli Napló, 1951. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1951-02-27 / 48. szám

1931 FEBRUÁR 27 WBPLO r» *> lyományaképpen a dolgozók leg. elemibb életérdekeit is veszélyez­teti. A nyugatnémet fasiszta had­sereg még csak illegálisan szervez kedik, de dr. Lehr, a bonni báb­kormány belügyminisztere, már egy , népgyülésen elmondotta: „Nekünk nemcsak a Kelet elleni védekezés­re van szükségünk hadseregre, de a szakszervezetek túlzott bárköve telesei ellen is.“ Érhető, hogy ilyen viszonyok mellett Grotewohl elv társ, a Német Demokratikus Köz­társaság miniszterelnökének ismé­telt fellépése, mellyel az egységes, demokratikus, békés Németország megteremetését javasolja az amc. rikai imperialista tervekkel szem ben, mély és maradandó visszhan­got keltett keleten és nyugaton ‘egyaránt a német népben. Ebben a nemzetközi helyzetben amikor az imperialisták teljes gő­zei fegyverkeznek, amikor déli ha. tárainkon Tito amerikai zsoldban álló bandái csörgetik fegyvereiket, a magyar népi demokráciának kö telességc, hogy honvédségét a be. keszerzödésben megjelölt határok között fejlessze. Nem kell magya­ráznunk, hogy ennek a honvédség nek nincsenek egyéb feladatai, mint hogy védje hazánk független ségét és szabadságát. Dolgozó né­pünk tudja, hogy honvédsége csak azt a célt szolgálja, hogy a népi demokráciánk vívmányait megvéd­je. Ezért olyan népszerű fiatal honvédségünk és ezért támogatja szivvel-lélekkel, mint békénk és biztonságunk őrét, az egész dolgo zó nép. [Nagy taps.) A béke megvédéséért folyó küz. delemben felmérhetetlen jelentősé, ge van annak a békemozgaiomnak, melynek élén a Szovjetunió áll. melyet elszántan támogatnak a né pi demokráciák s rajtuk túlmenő- leg szerte a világon a dolgozó, ha­ladó emberek százmilliói. Ez a békemozgalom, mely az öt világrész minden haladó emberét egy táborba fogja össze, olyan szé les és hatalmas, amilyenhez ha­sonlót még nem látott a történe­lem. Ez a mozgalom szóval és tet­tel leplezi le, nehezíti meg a há borús gyújtogatok terveit. Ennek a mozgalomnak erejét napról-napra világszerte növelik azoknak az anyáknak, feleségeknek, gyerme kéknek a tíz- és százezrei, akik éppen a koreai agresszió tüzében az amerikai imperialisták szörnyű embertelenségeinek hatása alatt is, merik fel az imperializmus igazi arculatát és éppen ezért.a béke, az emberi haladás híveinek olda Iára lépnek át. S a világ ugyanakkor tanúja an­nak is, hegy a Szovjetunió minden lehetőséget felhasznál, minden eszközt megragad, hogy megvédje a békét a nekivadult háborús gyuj togatókkal szemben. Abból, ami a Nemzetek Szövetségében a koreai agresszió óta történik, újra kivi íaglott, hogy mennyire igaza volt Sztálin elvtársnak, amikor az an gol-amerikai imperialistákról azt mondotta: ..Nekik nem megegyezésre és együttműködésre van szükségük hanem csupán megegyezést és együttműködést illető szólamok ra, hogy meghiúsítsák a meg ■ egyezést." Ezt éppen ezekben a hetekben tapasztalhattuk, amikor az ameri­kai imperialisták és csatlósaik az ENSZ-ben keresztülerőszakolták a Kínai Népköztársaságot megbélyeg ző javaslatukat, bár a javaslattal szembehelyezkedő országok lakos sága a földkerekség lakosságának több, mint felét teszi ki s a meg­egyezést követelő határozatot tá mogató országok lakosságának szá ma pedig cgymilliárd négyszázmil­lió. „Az Egyesült Nemzetek Szer­vezete —- mondotta joggal Sztá­lin elvtárs — amelyet úgy alaki- tottak meg, mint a béke megőr­zésének bástyáját, a háború esz közévé, az új világháború kirob bontásának eszközévé válto­zik ... a dolog lényegéi te kintve az Egyesült Nemzetek Szervezete most nem annyira vi­lágszervezet, mint az amerikaiak szolgálatára álló szervezet, ez amerikai agresszorok szükségle­teinek megfelelően működő szervezet Az Amerikai Egyesült államok népe eddig közvetlen tapasztalatból nem ismerte a háború borzalmát és ezért kevésbbé értékel te Európa és Ázsia dolgozó százmililióinak bé­kevágyát és békeakaratát. Ma azon­ban itt is változik ,a helyzet az amerikai imperialisták koreai km darcainak hatása alatl. Az ameri­kai anyák, feleségek, nővérek, gyér- mekek fokozódó tömege áll át a béke oldalára és egyre sokasod nak azok a hírek, melyek azt bjjzo nyitják, hogy éppen a koreai agresszió következtében ugrássze rucái nö a békemozgalom és a bé­kekövetelések magában az Egyesül-, Államokban is. A béke megvédéséért és az im­perialista háborús gyújtogatok el­leni harcban mindenütt élenjárnak a Kommunista Pártok. A békemoz­galom minden híve új erőt merít Sztálin elvtárs -szavaiból: II. ,,A béke fennmarad és tartós lesz, ha a népek veszik kezükbe a béke megőrzésének ügyét és végig kitartanak mellette. A há­ború elkerülhetetlenné válhat, ha a háborús uszitóknak sikerűi hazugságaikkal behálózniok a néptömegekei, megtéveszteni ér. új világháborúba sodorni őket. Ez irt a széleskörű békekam- pánynak — amely eszköz a há borús uszítok bűnös mesterkedő seinek leleplezésére ma első rendű jelentősége van." Mi, a Magyar Dolgozók Pártja s velünk az egész magyar dolgozó nép ígérhetjük, hogy lankadatlanul hűen, erőnket nem kímélve küzdünk tovább a béke frontján s mindenütt ott leszünk, ahol a béke nagy ügyé­ért küzdeni és áldozni kell. Beszámolómnak a nemzetközi helyzetről szóló részét nem fejez­hetem be, mielőtt nem méltatnám a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának működé­sét. A Magyar Dolgozók Pártja büszke arra, hogy tagja ennek a fontos nemzetközi szervezetnek, mely segíti koordinálni a kommu­nista és munkáspártok működését, segíti tapasztalataik kicserélését és elterjedését.. Külön meg kell em­lékeznem a „Tartós békéért, népi demokráciáért!" című lapról, a Tá­jékoztató Iroda hetilapjáról, mely 16 nyelven, köztük magyarul is és több, mint egymillió példányban je_ lenik meg. Jelentékenyen hozzájá­rul a kommunista és munkáspártok problémáinak ismertetéséhez, a felmerülő hibák kijavításához, a proletárnemzetközíség eszméjének terjesztéséhez, megerősítéséhez és mindenek előtt a tartós békééri folyó harc fokozásához, az impe rialista háborús gyújtogatok lelep lezéséhez. összefoglalva: a nemzetközi erő, viszonyok mérlege azt mutatja hogy szakadatlanul nőnek a béke, a haladás, a szocialista építés erői és csökkennek az imperialista háborús gyújtogatok kilátásai. Ez azonban nem jelenti azt, hogy csökken a háborús veszély, hogy r.cm kell minden erővel tovább küz­deni ellene. De ha a háborús uszítok új vi­lágháborút kezdenek, tapasztalni fogják Malenkov elvtárs mcgálla olásainak helyességét: „Ha az imperialisták harma­dik világháborút robbantanak ki, az már nem egyes kapitalista ál lomok, hanem az egész világka­pitalizmus sírja lesz." (Hosszan­tartó taps.)' A Magyar Népköztársaság belső helyzete Belső helyzetünket a magyar dolgozó nép egysége jellemzi Nemcsak a béke kérdésében egyse- ge« dolgozó népünk, hanem egy­séges Népköztársaságunk minden döntő kérdésében. Egységesen he lyesli azt a baráti jóvi.szonyt, mely hazánkat felszabadítónkhoz, a nagy Szovjetunióhoz és a népi demokrá­ciákhoz fűzi. Egységes demokra­tikus vívmányaink megvédésében, ötéves tervünk megvalósítására irányuló erőfeszítéseiben. Ezt ü nemzeti egységet, melynek politi­kai szervezete a Függetlenségi Nép­front, pártunk vezetésével a mun­kásosztály hozta létre, szoros őszinte szövetségben a dolgozó pa- rasztsággal. Ez az egység a régi kizsákmányoló rend maradványai­val szemben vívott hosszú és kö­vetkezetes harcok eredménye. Ez a harc csak úgy sikerülhetett, hogy meg tudtuk valósítani Pártunk vezetése alatt a nemzeti demokra­tikus erők összefogását. Ezután Rákosi Mátyás elvtárs elemezte a magyar dolgozó nép legutóbbi esztendők során szerzett tapasztalatait. Beszélt sikereink­ről, az egyház palástja mögé rej­tőzött reakcióra mért csapásról, az imperialista ügynökök: a Rajk !>anda és a jobboldali szociálde­mokraták leleplezéséről. Beszélt Alkotmányunkról, hatalmas kultu ralis fejlődésünkről. Középiskolai hallgatóink száma — mondotta — S3.3 százalékkal magasabb, mint az utolsó békeév­ben volt. Az egyetemi és főiskolai hallgatók száma majdnem három­szorosa annak, mint az utolsó béke évben volt. 1950-ben 63 millió pél­dányban jelentek meg a könyvek és a brosúrák. 1950-ben a népokta­tásra és népművelésre fordított beruházások értéke 100.5 százalék, kai haladta meg az 1949. évit. En­nek a fejlődésnek eredményekép­pen kultúránk minden területén megjelentek az új, szocialista haj tások. A fiatal magyar filmterme lés rövid idő alatt nemzetközileg is figyelemre méltó sikereket tudott felmutatni. Irodalmunkban sorra jelentkeznek fiatal szocialista íróink. Képzőművészetünk, színhá­zunk egyre inkább rátér a szocia­lista realizmus sikeres alkalmazá­sára. Mindenütt biztató kezdetnek vagyunk tanúi és rajta leszünk, hogy ezen a téren is megfelelően biztosítsuk it kezdeti sikerek egész séges továbbfejlesztését, A belpolitikai sikerekkel járt jó külpolitikai munka. Olyan nem­zetközi politikát folytattunk, mely megszilárdította világszerte sokat szenvedett népünk tekintélyét és néhány év alatt lehetővé tette, hogy emelt fővel léphettünk be. a Sz°vjetunió vezette békés, haladó nemzetek nagy családjába. Rákosi elvtárs ezután rámutatott, hogy a dolgozó nép helyesli és tá­mogatja a Párt politikáját. Ezl bizonyítják az 1949-es országgyűlés si választások, és a tanácsválasztá- sok eredményei. A tanácsválasztás újra igazolta —- folytatta —, hogy' dolgozó né­pünk helyesli a nemzeti, demokra­tikus erők összefogását és egy emberként áll az egységet képv: selo Magyar Nemzeti Függetlensé­gi Népfront mögött. Ebből vi.szor.l következik, hogy tovább is váltó zatlanul folytatni kell $ helyesnek bizonyult, annvi sikert erdfiméaye zö népfront-politikát. Az egységes dolgozó nép Pár tünk vezető: ével magvívott hrvca­nak folyományaképpen jött létre a népi demokrácia állama, az az állam, melynek segítségével a Szov­jetunió győzelmének eredménye­képpen és a Szovjetunióra támasz­kodva a dolgozó nép a munkásosz tály vezetése alatt halad a kapita­lizmusból a szocializmus felé. A népi demokrácia funkciójára nézve proletárdiktatúra. Ennek az állam­nak a feladata, hogy megtörje a megdöntött és kisajátított földbir tokosok és kapitalisták ellenállá­sát, hegy meghiúsítson minden kí­sérletet, mely a tőke hatalmánál' visszaállítására irányul, hogy a szocializmus épitésének, a gazdasá gi és kulturális felemelkedésének céljaira a proletariátus köré tömö­rítse az egész dolgozó népet és az imperialista külső ellenséggel szem­ben megfelelő honvédelmet hozzon létre. Az a népi egység, melynek pár­ját hiába keresnök történelmünk­ben, csak azután jöhetett létre, hogy megvertük az elnyomókat és kizsákmányolókat. Ezek a politikai győzelmek tették lehetővé, hogy fo­kozatosan kiszorítottuk őket álla műnk, gazdaságunk legfontosabb területeiről és megnyithattuk az utat szocialista építésünk előtt. Gazdasági fejlődésünkről és problémáiról kongresszusunk má­sodik napirendjének keretén lseiül Gcrö clvtárs fog részletesen beszá­molni. Ezért itt csak röviden is­mertetem a legfontosabb és legjel­lemzőbb adatokat és tényeket. Amikor jó két és fél évvel ezelőtt a Magyar Dolgozók'Pártjának első kongresszusán eredményeinkről be- széltem, büszkén hivatkoztam arra, hogy gyáriparunk már csak három százalékkal terme! kevesebbet, mint 1938 ban. Az azóta eltelt har­minc hónap alatt gyáripari terme lésünk az 1938-as éveinek körülbe­lül a duplájára nőtt: a pontos szá mítást megnehezíti az, hogy ma egy sor olyan iparcikket gyártunk, melyet a felszabadulás előtt Ma- gyarországon nem készítettek. Szo­cialista iparunk termelése tavaly 35 százalékkal veit nagyobb, mini 1949- ben. Többet fejlődött egy év­ben, mint a kapitalizmus idején húsz esztendő alatt. (Taps.) Első kongresszusunkon, mint jelentős sikert említettem, hogy a munkások és tisztviselők életszínvonala elérte az 1938-as év 97 százalékát. Most viszont erről számolhatunk be, hogy a munkások és alkalmazottak béralapja az 1.950-es év folyamán több. mint három milliárd forint tál nőtt és hogy a munkások átlag bére 1950 decemberében havi 5 ‘ forinttal volt magasabb, mint egy év előtt. A nemzeti jövedelem ta­valy, ötéves tervünk első esztende­jében húsz százalékkal nőtt többel, mini Horthy idejében két évtized alatt. 1948-ban mint nagy ered­ményt jelentettem be, hogy három éves tervünket, melynek beruházá sai meghaladják a tíz milliárd fo­rintot, előreláthatólag két év és öt hónap alatt be fogjuk tudni fe­jezni, Arra is rámutattam, hogy hároméves tervünk számait milytv kételkedve, sőt gúnyolódva fogad ta a polgári kritika. Viszont az öt­éves terv első esztendejében a be­ruházások összege megközelítette ti/ egész hároméves, tervét. Mi 1949-ben, mikor az ötéves tervet kidolgoztuk., azt tűztük ki célul, hogy e terv megvalósításá­val lerakjuk a szociajizmus alap­jait s ezzel kapcsolatban hazánk fejlett ipari termeléssel rendelkező mezőgazdasági országból fej lett mezőgazdasággal rendelkező ipari országgá .váljék- Ennek a tervnek megyalósítására őt év alatt 51 milliárd forintot szántunk beruhá zásokra. Az elmúlt év tapasztala tai meggyőztek bennünket arról hogy ezek a célkitűzéseink alacso nyak és ezért új tervet készítet tünk, mely 80—-85 milliárd forint beruházást igényel, 65—70 száza lékkai többet az eredetinél. (Nagy taps,) S hogy ezek a tervek reá­lisak, annak egyik bizonvítéka y 1950- es év, melyben a megemel1 tervet 109.6 százalékra teljesítet tűk. Leggyorsabban fejlődött ép: tőiparunk, mely tavaly 116 száza­lékkal termelt többet, mint 1949- ben. Húsz százalékkal nőtt meg a munka termelékenysége: ez az ere deti ötéves tervben égy évre elő irányzott növekedésnek a duplája. Mindez a tény azt mutatja, hogy alábecsültük a szocialista ipar le­hetőségeit és tartalékainkat, me­lyekkel rendelkezünk s melyeket most kezdünk mozgósítani. Mit jeleni az új, megemelt öt éves terv? Elsősorban azt, hogy ez az új terv sokkal többet ruház be a nehéziparba, ezen belül - a vas az acél, a szén és a villamosener gía termelésbe. Számszerűleg ez úgy jelentkezik: 37—38 mítliárdof kívánunk beruházni a nehéziparba, az eredeti tervnek több, mint két­szeresét. 1949-ben úgy terveztük, hogy gyáriparunk 86.4 százalék­kal emelkedik: az új terv szerint a gyáripar termelése hozzávetőleg háromszorosára, mintegy 200 szá­zalékkal nő, s benne a nehézipar csaknem megnégyszereződik. (Nagy taps.) A könnyűipar az eredeti terv 72.9 százaléka helyett mint­egy 150 százalékkal nő. A múlt évben a “nehézipar termelésének ét- léke csak 2,2 százalékkal volt na. gyobh, mint a könnyűiparé: az öt éves terv végén a nehézipar része­sedése a termelésben 70 százalé­kos lesz, a könnyűiparé 30 száza­lék. A mezőgazdaság beruházását az új terv 40 százalékkal emeli meg. 11 milliárd forintot szán az új terv több mezőgazdasági gépre, mütrá gyára, épületre. A tervezett 22.800 traktor helyett 26—28 ezret kap a mezőgazdaság, az öntözött terüle­tet nem 118.000 holddal, hanem 323.000 holddal fogjuk növelni Mindezzel lehetővé válik a mező. gazdaság termelésének több, mint 50 százalékos emelése. Város, és községfejlesztésre har mínchárom százalékkal irányoz elő többet a terv: tfzmílHárdot, amely összegből többek között 220,000 la kást építünk. A közlekedés beru­házásait is megfelelően növelni kell: itt is cgyharmaddal többet 11 milliárdct állít be az új terv. Ezeknek a megnövekedett célki tüzeseknek megfelelően megnő a végrehajtásukhoz szükséges mttn kások és alkalmazottak száma is Eredeti ötéves tervünk megvalósí­tásához 480.000 új munkást és ai kalmazottat tartottunk szükséges nek. A megemelt tervekhez énnél sokkal több, 600—650.000 munkás és alkalmazott szükséges, köztük 11.000 új mérnök, több, mint amennyi mérnökünk ötéves tervünk kezdeten volt és tizenhétezer új technikus. Végül, de nem utolsó sorban: az új terv a nemzeti jövedelem 63 százalékos növekedése helyett tóba, mint 120 százalékos növekedést ir elő, ami dolgozó népünk életszín­vonalának, kultúrájának további emelését teszi lehetővé. Tervünk megvalósításának meg vannak már a legfőbb előfeltételei Iparunk a kisipar kivételével a szó cialista állam kezében van. A köz iekedés, a nagykereskedelem, a bankszervezet száz százalékig szó cialista szektorhoz tartozik. A kis. kereskedelem 70 százalékát is e -szocialista kereskedelmi szervek bonyolítják ie. A mezőgazdaság ban is megindult a szocializmus építése. Ezek a tényezők lehetővé teszik, hogy népgazdaságunk mii. den téren fokozódó tervszerűség gél tudjon dolgozni és kitűzőit terveit meg is valósítsa. Dolgozóink között egyre többen értették meg, hogy a munka na. lünk ma mar nem kényszerű robot többé, hanem a felszabadult dot gőzök becsületének és dicsősége nek ügye. A szocialista munkamódszerek elterjedésének az a felajánlás adott lendületet, mellyel a magyar dol­gozó nép a nagy Sztálin hetvene. dik születése napját ünnepelte. Ez a munkafclajánlás magúval ragad ta a dolgozókat, megtörte a jegei és szabaddá tette nálunk is mind azoknak a munkamódszereknek az elterjesztését, melyeknek a Szov­jetunió annyi gazdasági sikerét kö. szönheti. A Szovjetunió segít legmoder­nebb üzemeink építésében átadja nekünk legjobb gépeit, legújabb gyártási eljárásait, de ami nem ke vésbbé, fontos, nagylelkűen rendel­kezésünkre bacsót ja legjobb tudó- sait és élmunkásait. Köztudomású, hogy a szovjet sztahanovistáknak közvetlen műn kamódszerátadása alapjai: hatat jmásán megnőtt a magyar szlaháno vista mozgalom. Az ő tanítványaik Muszka Imre vasesztergályos, Rákosi Mátyás Müvek munkamód szerátadója, Píóker Ignác gyalus az Egyesült Izzóban. Kugler 1st van hengerész Diósgyőrben, akinek jrigádja a legjobb az országban Szöczei. Sándor Kossuth díjas ko­vács, Ormai Árpádné Kossuth di jas szövőnő, Molnár Jánosné, a Magyar Pamutipar 16 gépen dolgo zó szövőnője, Piszkei Erzsébet lí júmunkás, aki Győrben automate gépen dolgozik. Varga Barnabás tatabányai vájár, aki kitűnő mun tájáért Kossuth-dijat kapott, Diet rich József sztahanovista vájár i’ajkov András, Tatabánya legjobb vájára, Pozsonyi Zoltán Kossuth díjas cpítömünkás, Lengyel József a legjobb mozdonyvezető és szá zai meg ezrei azoknak a szlaba* novistáknak, akik a magyar szociaj lista ipar élcsapatát -képezik.- szovjet sztahanovisták és a magyal szocialista élmunkások között ele ven és termékeny összeköttetés ke, letkezett. A Szovjetunióban a szociálist* verseny már a munkások termesze-, tévé vúlott. Mi még iiem tartunk itt, de nálunk is kezd meghono sodni az a jó szokás, hogy a dől gozó nép minden nagy évforduló' jót vagy fontos eseményt munka- felajánlással ünnepel, Ezt tapasz talhattuk most is, mikor Pártunk Kongresszusára hatalmas munka felajánlásokkal, a munkaverseny soha nem látott kiterjesztésévei mutatja ki hűségét és szeret été, Pártunk iránt a város és a lain dolgozó népe. Nincs olyan területe népgazda­ságunknak — és hozzátehetem: egész szocialista életünknek, — mely ne kapott volna és ne kapna szakadatlanul és folyamatosan fel­becsülhetetlen támogatást a Szov jetuníótól. Most kezdünk rátérni, hogy tapasztalataiknak azt a mér keletien tarhazát, amely a szovjet szakirodalomban van lefektetve, a mi szocialista építésünk számára hozzáférhetővé és felhasználhatóv > tegyük. Az elmúlt évben, de külö nősen az utolsó hónapokban való srigos roham indult meg a Szór

Next

/
Oldalképek
Tartalom