Dunántúli Napló, 1951. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1951-02-25 / 47. szám

élfen és erősödjék megbonthatatlan szövetségink a szocializmust építő baráti népi demokráciákkal 1 Március 7-én kezdődik a Magyar-Szovjet Barátság Hónapja Dolgozd nép&A évről-évre lelkes ünnepségekkel, a. Magyar-Szovjet Ba­rátság Hónapjának megrendezésével is elmélyiti a felszabadító szovjet né­pek és a magyar nép közötti barát­ságot. A Szovjet-Magyar Barátság Hónapja is évről-évre nagyszerű tün­tetés a két nép ősszeforrottsága és a béke ügye mellett. Szovjet vendégek, tudósok, művészek és művészegyüt­tesek, sztahánovisták és kolhozparasz- tok látogatnak el hazánkba, hogy mégjobban megismert essék a szocia­lizmust építő magyar néppel a szocia­lista Szovjetnnió magasrendű kultú­ráját. A szovjet vendégek előadásai és szereplése mellett magyar rendezvé­nyek egész sora: ismeretterjesztő elő­adások, magyar művészek és üzemi, falusi kultúrcsoportok fellépése, sport- események egészítik ki a barátsági hónap műsorát. A fővárosban és vidé­ken, üzemekben és falvakban kiállí­tások százai nyílnak meg, amelyek a kommunizmust építő Szovjetnnlő nagy­szerű termelési, tudományos és mű­vészi fejlődését hirdetik. Ebben az évben is lelkes őrömmel készül a magyar nép a Magyar- Szovjet Barátság Hónapjára, amelyet március hetedikén nyit meg ünnepé­lyesen népköztársaságunk kormánya és a Magyar-Szovjet Társaság. Az operaházi megnyitóűnnepélyhez ha­sonlóan az ország minden részében március 7—11 között megnyitó ün­nepségeket rendeznek. A Béke Világtanácsnak egyesítenie kell a Nyugat-Némefcrszág űjrafelfegyverzése elleni mozgalmat — mondotta Hja Erenhurg a Béke Világtanács ülésén X <=*üt*i«5k déc­etöíjn ülésén Yves Ffcurge, ta elnökség tagja tnomdo« besBÓdet. ‘ NljugaA-Nén»elwrs«S}*és Jaipán újra fídfefíyuarxése és a népek lvairwa ez el­lem az újra felfegyverzés ellen a Béke Hívei IJ. VáftigkodgressjraMa óta ta. idő. tzerö eeomiényok első soréban éli — mondotta. Frage rámutatott, hogy az USA lm- perapVstdi ahelyett, hogy a nemzetközi megállapodásoknak megfelelően Igye­keznének rendezni a német és japán kérdést, fokozzák e két országban a gyarmatosítást. — F^rretoraromiéiiW. hogy a nAmstek reonfötanöjátóBáinak feirfdtam és politi­kai «áőkésnilliele kén a (közben folyik a (IsfÉmziorváMa és Lengyelorszúg ellen »■Átnyúló éles tómnidlásolkikal egy olyan s»sna azwriait, «rnei&y pontosan ugyanaz, nánt «melyük mepcflAzto Hfiller témádé, sátuik évei* znondotta a torvébbfok hrm Farge. Majd1 rátmutatoB, hogy Frazvcteor- arfqjtmn emev eleje óta a polgárok mil­liói akarásukkal erősítették meg a Ny ugat.Németország remii it ári z ál ásó kérdésében mondott „nemet“. Ff* hagyjuk fetf<5gyvwrezm.i Nyugat SVmetoryráoot ói Jspámtt, növekednek * rrépeköt fenyegető veszélyeik. Ha a Japán és Nyugait-Nánnetország lefegy­verzéséért follytalt>ott harcban kivívjuk a gyözeámet, akkor döntő mádon elő­segíthetjük a béke diadalát, A Bäbo-VÄigtanäc* dAulttípI fiié «én nKgkewlőtZöt.t a vita Yves Farge be- WámioJóje. felett. Péter János püspök felszólalása Päier János, a m agyar református egjhá-T püspöke Izcsmödőben ki jelem tet­te. hogy « magyar nép a Béke-Világ- tanácsot a népek szabadsága, függet­lensége és békéje éber őrzőjének tartja. Péter püspök ezután L V. Sztálin urfflatkorafäröft beszólt. — Sztálin generator trtmnsz ptlágos és mélgenjáró nyilatkozata nagyban megerősítette békmozgalmnnkat — mondolMa» i ntyjWtoomat xrerbe a víágon meg­erőeffl az «ntherelkben • béke fenntar­táséinak reményűt. Elhatároztok, hogy a Társán határo. zatok végruliajhissiim mozgósítjuk a hitliö ktn«67.tyAiwic nagy tömegét. Erre a célra íelirasaznáijiilk a sMéméloet és egyiháisi bivatésiumk minden egyéb le­hetőségéi — Ha jócaiinxtSkú ©niberok mm etn bnáség nagy ügyének érdiekében egy­másra taiáóniak, aktkor a béike legyőzi a háborút — mondotta befejezéséi! Pé­ter püspök. Ezután nagy beszédet zrvmdiott Koo Mo-jiso, a BökejVilágtanács tagja. A kiínai és koreai népnek, amelyet a vi­lág vróa mean sí népe támogat, meg­győződése — jelentette ki Kou Mó-Zso —, hogy végleges diadalt arat és egész Koreát felszabadítja. Kuo Mo-Zso beszéftt arról, hogy a japán nép awimbewáJSl az amorkai fan- píertaiRslták katonai terveivd és. a kí­nai műp nevébe® javasolták hogy a Béko Vnágtanács ítélje el az ENSZ közgyiEié.siéinek eljánásáit, mert as ag­resszióval vádolta a Kínai Népkózfüx-. saiságot. Az amerikaiaknak eg; Hja Bnentburg, smovjet fró fcíSnőSatlá- sábao rámutató«, hogy a hátborús gyújtogatok sietnek. Korea előkészület számúkra. A vereség nem térítette ész­re Őket. Készek halálba küldeni nem­es alle saját fiatal!jaíkat, de Európa egész ifjúságának szíma-Tirágát. ESsenbowtr tábornoik európai útját és a hvtlcni.vta háborús bűnösük azaba- doníiocsétását öirntvo, Bremburg ezt nwmrtotitn: „Az új hálxzrún gondolkodó Mneniíkfláaik miit' él ökósrítettek ni indent, a mozgósítási terveket, a vezérkart, az atombomliálkat, kouzervoket, kíiilön- tndóshóikat, csak egy hiányzik — a katona. Törököket, görögőket, holtam- dokfiit, franciáikat, columbiaiakat, és angolokon hurcoltak Komi!»a. M« ka­tonáikat Ikeresmeik az oroszországi had. járat számláira. EUsöosztályú égyúitőMe- léfcet akarnak vásárolói Némétorszá g- ban.“ Nyugati Németország újrafelfegyver. —A Bétoe-Viaágtanáes kejiieni&iyeBze és sejtse M n (kfitömídlie euröpai és áizslni érdekelt országok népei képvi- selöiiiiiek értekezletét, hogy szélesedjék a hanoi mozgalom Nyugot-Némietor. saágjbam és Japátmalk az Egyesült Ál- ianiok által folytatott fetlfegiyvwrmóse efEiesi. — VégiH — mondotta Koo Mor-Zso — teljes egészében támogatjuk azt a javaslatot, hogy az őt állam — a Kí­nai Népköztársaság, a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Francia- ország és Nagybrltannla kössön béke- egyezményt. Hisszük, hogy ennék «z öt áiliarnnaik szívélyes együttműködése valéban megtsemniisfti az új háború veszélyét és mr-gtore<tn.tn az egyetemes békét és héztonságot. K-aizuo KaTaimnra, Japán küMött szó­lalt fel ezután. Elmondotta, hogy 0 az első japán, aki a háború óta nemzet­közi értel.vzlcten felszólal. Kavamurn besBÓdénielk legnagyobb részét Japán üjrafdfogyverzéni folyaimoíánoik szen­telte, amolvet az USA makacsul foly tat. Kavamura ezután beszámolt a ja­pán tvéü^eonozgaíloim s£k«réröí, • hiányzik — a katona zése, a n&d hadsereg újjátniületése niétlyen feffháiboiritja * német dolgozó- kaik — Meg vagyok győződve, hogyha a megszállók megengednék, hogy megkér­dezzék a lakosságot: felállítsák-e újra a Wehrmachtcrt, vagy ne, akkor a né­metek 90 százaléka nemmel felelne. — A mi magas szervünknek, a Béfce­Vfitógitartácsnaik, amely a népek igazi képviselőit fogW-'ja magában, egyesíte­nie kell a Nyugat-Niéiinetorsizág újifa- feifegy vcraé.se ellem mozgatlmat. A Béke-V'iMgtwnlScs ütés szakáinak péntek déleliőttá ülésén Heinrich Finck, a hamburgi liajógyáir üzemi biiziotl««'- gáiimjk elnöke frf.szöluiMsáJian a Nyugilt- Néinetország remülitarizáilása ellen irá­nyuló hatalmas népi mozgalom terje­déséről beszélt;. A délelőtti üftgaen utoísőnak Valliiettá, Olasizorsaág képviselője szó- lailt fal. A proletárnemzetkőziséd ereje sorra szdlvagdossa az a(omp alitilciisok doílárkötelckcit. Az im­perializmus építménye rendkívül ingatag építmény, a bomba hegye az alapja és a niarshallizá!ás kö­telékeivel pányvázták ki, De ezek a szálak sorra elszakadnak, Csang Knj-Sek sorsánál nem vár kü­lönb sors Achesonva. ChurchiUre, Bevinre, Titora, De Gaullera, Schumanra és a többi háborús Byujtogatóra sem, akik az etfész világot szeretnék a levegőbe röpíteni. Nem fogják elkerülni a hit­leri benzíncskanna és patkánymér eg sorsát! Megyénk délszláv és sekac dolgozói hűségesek Pártunkhoz, szabad magyar hazájukhoz A délszláv és sokac lakosú községek képviselőinek baráti megbeszélése a Megyei Pártbizottsággal Megyénk ddTsaíáv és edfoac dolgo­zóinak képviselői, párttagok ós páj- tornkívülliidi^ tennellősizövetkiezeti ta­gok és egyéni gazdák, férfiak, nők és fiatalok Pécsett értekezletre jöttek össze, hogy Pártunk Megyei Bizottsá­gával baráti beszélgetés során meg­vitassák közös feladatainkat a béke megvédésében, a szocializmus építé­sében. Az érteSDezütet részvevőit Kaserapo- vűca András elvtár», Ko&snth-díjas cw- saáiggyűilésii képviselő üdvözölte dél­szláv nyelven, majd Szikira Sándor eüvtárs, a Megyed Pártbizottság titká­ra tartott bevezető beszédet “ Amikor erősítjük hazánkat, #mJ­között —, amikor fokozzuk állampol­gárt köteiiasségeimik teljesítését a be­gyűjtésben és adófizetésben, mindezt azért is tesszük, hogy ezzel is bátorít­suk az elnyomatás, a véres terror ed­len küzdő jugoszláviai dolgozók sza­badságharcát. Ugyanakkor megmutat­juk a népek hóhérának, a Tiito-bandá- nak: Magyar ország dolgozói, magya­rok, délszlávok, sólcacok. és más nem­zetiségiek széttéphetetlen barátság­ban készek megvédeni szabadságukat és lüggetlenségüket. Szikra Sándor elvtiáns beszéde után megkezdődött a tanácskozás. A dél­szláv és sokac dolgozók képviselői lelkes szeretettel beszéltek a felsza­badító Szovjetunióról és nagy Pár­tunkról, amely ozjámukij« 1% meghoz­ta a szaibad és boldog étetbet kor gyorsabban lépünk a feíemelke- dés, <i szocializmus, a termelőszövet­kezetek útjára — mondotta többek Németiben sokan olvassák a Nase Novinet Bom Ferenc Németiből eímondta, hogy a kulákok, a titoista ügynökök azt híresztcÜék a községben, hogy a Nase Novine „Tito újságja", ezzel akarták elijeszteni a dolgozókat lap­juk olvasásától. Tervük kudarcba ful­ladt, mert már eddig 46 előfizetőt sze­reztek a községben. A kulákok közt nincs különbség — mondotta, — le­gyenek azok magyarok, délszlávok, vagy néanotajkúak. Egyik-másik dél­szláv kullák art mondja, hogy azért ütik őket, mert délszlávok. Pedig mi, délszláv dolgozók is azért ütjük őket, mert kulákok, ellenségek. Olyanok, mint a mi községünkben Sokac Márk, aki azt mondta, hogy semmije sincs és 116 mázsa terményt találtunk nála eldugva. Bozsánovlcs Vflhály Pőcsudvardról elmondta, ma csak az a kérdés: szol­gálja-e valaki e nép ügyét, vagy nem, szocializmust, szabad életet akar-e, vagy pedig oTyan rabságot, amilyen Tito kapitalizmusában van? Sokac Mátyás pogány! dolgozó pa­raszt után Kolarics Jánosaié Felső- szentmártonból a tanulás fontosságá­ról beszólt és arról, hogy az 6 köz­ségük is megindult már a szocializ­mus útján, eddig 14 családdal Jakabovlcs István Alsószentmártcn- ból arról számok be, hogy községük fejlődését milyen fondorlatosán tá­madja a klerikális reakció és a kulá­kok. Községük papja elküldte a ma­ga embereit a dolgozókhoz, nehogy belépjenek a lormelöszöveíkezetbe. Ennek ellenére Alsószenimárton egész dolgozó népe belépett a csoportba. — Mo3t pedig álmegyünlc Kásádra is, — mondta, — ott is segítünk meg­erősíteni a termelőszövetkezetet. Jellemző történet a „soviniszta“ knlúkokról Sokac Márk lothárdi párttWcár jel­lemző történetet mondott icil arról, hogy a kulákok mennyire megértik egymást, az általuk szított sovinizmust milyen könnyen félrerakják, ha ér­dekük úgy kívánja. — Lothárdon a felszabadulás előtt esküdt ellenségek voltak Bairkovics Mihály délszláv és Csehi János ma- gyar kulákok. Csak pisztollyal mer­tek járni, annyira féltek egymástól. Amikor felszabadított bennünket a Szovjetunió, utána nem sokára látom őket nagy barátságban egy kocsiban jönni Pécsről. Azóta is jó barátság­ban vannak. A közös érdek össze­hozta őket Nekünk dolgozóknak is össze kell fogni velük szemben. Dol­gozóink ezt még • eddig nem ismer­ték fel eléggé, de már 14 családdal, délszlávok, németajkúak és magyarok megalakítottuk csoportunkat. Sztálin elvtárs legutolsó nyilatkozatában meg­mondta, hogy áldozatkészen kezdjünk a békéért. Azt javaslom, hogy ha ha­zamegyünk. tartsunk békegytVóseket és világosítsuk lel a dolgozókat, ne tétovázzon közülük egy sem, harcol­janak mind a Tito-banda ellen, vala­mennyien sorakozzunk trí szorosan a leiszabadító, hatalmas Szovjetunió mellé. Erősítsük meg szeretett bol­dog, szocialista hazánlcat, a békétl Emberovics Mihály ezálántam dol­gozó paraszt felszólalása után Szent- ivánszki Sándor, a Központú Vezető­ség küldötte, országgyűlési képviselő szólott délszláv nyelven ez értekez­lethez. Sztázics Márk Személyből elmond­ta, hogy a dolgozók mennyire szere­tik a Pártot, Mióta új pártvezetőség van, leváltották a régi ellenséges tit­kárt, azóta 10 új tagjelölt van a községben és meg többen kérik fel. vételüket a Pártba. Nyomorúság és elnyomás Tito Jugoszláviájában Moshovics Obrád Llppóról arról a nyomorúságról beszélt, amit ő maga is látott Jugoszláviában, ahol az emberek rongyosak, nem tudnak va­sáraim és kényszer munkára hajtjált őket. Bozsarnovlts Mihály Péoeudvardról a kulákok furfangos támadását is­mertette. Most a begyűjtésnél is igyekeztek a járási tanácsnál leta­gadni néhányan kulák voltukat, ac végül is kiderült az igazság; leg­utóbb három pécsudvardi kulálcnál, Uzonícs Jánosnál, Horváth Pálnál, és Lukács Mátyásnál 54 mázsa rejtett terményt találtak. Gyúrók Jánosné szőkéd! dolgozó parasztajsszony után Sokac Márk Po. gányból hangsúlyozta, hogy az itt született és itt élő délszláv dolgo­zók minden erejükkel megvédik ma­gyar hazájukat, készek érte életüket is feláldozni Szokolovics Mihály Magyarboly­ból a jugoszláviai parasztság elnyo­másáról beszélt, ahol a száz.kétszáz hold:« kulákok az irányítók, akik kiszipolyozzák a kisparaszteágot. Élelmiszerblokkot csak ők tudnak szerezni és azt uzsorakamattal ad­ják el a dolgozóknak. Egy skatulya irgiifa vagr/ pár deci petróleum blokk jóért egy-ket napot is kell dolgoznia a szegény parasztnak a Indáknál. Tamásin Katalin a mohácsi eoka- cok kulturális fejlődéséről beszélt. Örömmel szólt arról, hogy másfél hó. nap óta van már saját kuHúrottho- nuk, ahol fejleszthetik népi kultúrá­jukat. Holt József, a Megyei Pártbizott­ság politikai munkatársa, Gyúrók Gvörgynó lothárdi és Mihalovics Miklós nngvkozári dolgozók felszóla­lása után Zdráljcvlcs Antal, a káto. lyi termelőesoport szép fejlődéséről számolt be. Elmondta, hogy a kon­gresszus tiszteletére tett felajánlásu­kat híven teljesítették: tejtermelést átlagukat hét literről nyolcra emel­ték. Ratkovies Lázár Lippóról szin­tén kongresszusi felajánlásuk teljesí. tétjéről számolt be, azután Bosnyák István Személyből arról beszélt, hogy a magyar kormány mennyire szívén viseli a délszláv dolgozók ügyét. A tanácskozás vógén Szikra Sán­dor elvtárs megállapította, hogy a baráti beszélgetés is megerősítette a délszláv, sokac és magyar dolgozók közötti testvéri szövetséget. Rámuta­tott annak jelentőségére, hogy vala­mennyien tanulmányozzuk és alkal­mazzuk a lenini-sztálini nemzetiségi politikát. Pártunk nemzetiségi poli­tikáját.. Központi feladatnak jelölte meg a Nase Novlnc terjesztését min den délszláv lakosú községben. Hang­súlyozta, hogy keinényöUUl néphad­seregünkre egyaránt büszkén tekint minden magyar és délszláv dolgozó, mert ott vannak a délszláv dolgozó parasztság fiai és testvérei, akik a magyarokkal együtt fegyverrel ke. zükben védik békénket és fejlődésün. két. Felsorolta azokat a gazdasági, szociális és kulturális beruházásokat, amelyeket 1,000.000 forintos költség­gel az ötéves terv második éltében a baranyai délszláv községek kapnak. — Nem kétséges, — mondotta — hogyha tovább erősödik Baranyában és másutt, is a magyar, délszláv, né­met, román és egyéb nemzetiségi dől. gőzök barátsága, közös fegyverba­rátsága, a kulákokkal, az egyházi reakcióval és g titoista ügynökökkel szemben, abban az esetben olyan szi­lárd erőt képezünk, amely mint egy bástya fala, mindenféle ellensége« ármánykodást, és támadást visszaver. A baráti megbeszélés Kaszapmtlrs András zárszavaival és az Tntenna«kí­náló eléneklósévcl végződött­Keményöklű néphadseregünkre egyaránt büszke minden magyar és délszláv dolgozó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom