Dunántúli Napló, 1951. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1951-02-25 / 47. szám

Éljen a dicső, harcedzcíf, SnfTirüxfos magyar munkásosztály! A MESZHART-aknák dolgozói teljesítették kongresszusi vállalásaikat A BÍESZHART bányászok lávirafa Rákosi elviárshoz D« szerelnek most o*t tenni. . . Rákosi elvtárs beszéde nyomán áj sikerekért inÉlnok harcba a Föiőház dolgozói Drága Ré'ios! Elvlámmk! A MESZHART pécs vidéki bányák dolgozói harcos, elvtársi üdvözletün­ket küldjük abból az alkalomból, hogy a kongresszusi felajánlásunkat ma, 24-én délelőtt befejezniük. Ez 10.700 tonna szenet jelent, amely bi­zonyítéka Pártunk, a mi drága édes­apánk, Rákosi elvtárs Iránti szerete- t iinknek. Ml, Itt a Ti to-banditák közelében még fokozottabb felelősséget érzünk Pártunk és népünk iránt. Termelé­sünk állandó fokozása mellett éberen őrködünk egyre szépülő hazánk biz­tonsága felett. Tudatában vagyunk A MESZHART SZÉNBÁNYAVÁLLALAT DOLGOZOl Isiván-itk na bányászainak Sárira!» R kosi eér társhoz Drága Ráköti Elvtársi Büszke öröm­mel jelentjük, hogy mi, a MESZHART Istoán-akna dolgozói Pártunk II. Kongresszusának tiszteletére tett fel ajánlásunkat, 1951. évi első kéthavi tervünket befejeztük. Ezzel a teljesít­ménnyel 431 vagon szún~el adtunk többet népgazdaságunknak. ígérjük, hogy kezünkben a csákány­nyal harcolunk tovább Pártunk, Rá­kosi elvtárs zászlaja alatt itt, Tito és fasiszta bandája közvetlen szomszéd­A nagymán* ol*lak Ifibb, mint ezerkétszáz tonnával tólteljesífetfék kongresszusi felajánlásukat A eagymányoki bányaüzemek kö­zött Nagymányok áSDI első helyem vál­tozatlanul kongresszusi felajánlásának teljesítésében. A bányaüzem eddig a kongresz- szusi felajánlását 1.233.8 tonná­val teljesítette tál. amink, hogy Pártunk Kongresszusa a békéért vívott harc egyik állomása lesz, melyet a mi forrón szeretett Sztálin elvtársitok vezet. Ezért határozták el bányászaink, hogy a Kongresszus Ideje alatt továb­bi fokozott munkával, újabb munka- hőstettekkel bizonyítják be hűségüket Pártunk, Rákosi elvtárs Iránt így bi­zonyítják be, hogy felkészültünk azoknak a feladatoknak megoldására, melyeket Pártunk II. Kongresszusa tűz elénk. ságiban is ha támadni merészkedne, az ellenséget saját barlangjában fogjuk megsemmisíteni. Mi, István-aknai bányászok szikla, szilárdan állunk Pártunk és szeretett apánk, Rákosi elvtárs mögött, azzal az elhatározással, hogy a békefront ránk- bizott szakaszának bástyáját félelem és megalkuvás nélkül, minden körül­mények között rnegvédjük. A MESZHART 1ST VAN-AKNA DOLGOZÓI. A kongresszust versenyben a 60-as csapat, Ping Jámos fejlése került az éltre 196.8 százalékos eredménnyel. A szászvári bányaüzem a legutóbbi termelési eredményeik alapján 130.9 százalékban ái'l kongresszusi felaján­lásának teüjesítésében. Itt az 5-ös fej­tési csapat, Vfhofta István fejtése AH első helyen 228.9 százalékos termelési eredménnyel. Nem messze marad el mögötte Gyenis János 222.2 és Jónás László 207.2 százalékos eredménye. A mázai aknán Straps* Ferenc vá­jár változatlanul tartja első helyét a kongresszusi munkaversenyben. Leg­utóbb a teljesítménye 168.1 százalék volt. Nem sokkal marad el mögötte Forster Henriik, Hermész Lajos és Sftrót János sem, akiknek a teljesít­ménye 140 «záradék fedett! van. Dolgozóink továbbviszik a Kongressen»! Hetet, új, az eddiginél magasabb terme ési eredményekkel segítik a Párt kongresszus munkáját Bányászatok, üzemi munkásaink, dolgozó parasztjaink tovább viszik a kongresszusi munkaversenyt Szomba­ton reggel számos üzemben röpgyű- lést tartottak a dolgozók, ahol elhatá­rozták, hogy a Kongresszusi Hét — úgy minit az egész országban -— feb­ruár 28-ig bezárólag tart. Bányászok, üzemi munkások, dol­gozó parasztoki Míg nagy Pártunk legfelsőbb szerve munkáját folytatja, fokozzátok ti la termelési ered­ményeiteket« hogy ezzel Is előse­gítsük a Pártkongresszus munká­ját. Szárnyaljatok tail mindem eddigi leg­magasabb termelési eredményt, maga­san teljesítsétek túl kongresszusi fel- ajánlásiókat, vigyétek végleges győze lemre a kongresszusi munkaversenyt. Előre az új, az eddiginél nagyobb győzelmek felél ístván-akna bányászai tovább folytatják a harcot a Központi Vezetőség kongresszusi zászlajáért ö árom óra előtt tíz perccel leállt a munka a fütöházban. A mozdony ** javító, kocsijavító, műhely dolgozói lemosták benzinnel kezükről • síkos, fekete olajat, közben a gondolatuk a Hősök Terén kalandozott. —- Hej, ha mi is ott lehetnénk... A kocsitisztitók a pártiroda előtti folyosón gyűléseztek. Elfogatták a fo­lyosó valamennyi padját, még a tanterembe is beszorultak egy páran. A szertáriak az ebédlőben, a tanulóműhely a kocsijavítóban gyűlt össze. Rákosi elvtárs beszédét várják az elvtársak. Rákosi elvtárs szavalt, melyek új erőt adnak a fütőháziaknak a kongresszusi verseny fokozására, új eredmények elérésére sarkalják őket. De nemcsak izgatott várakozással készültek a Fűtőhdziak Rákosi elvtár­sunk kongresszusi beszédére. Komoly eredményekkel köszöntötték a dolga- sók ezt a napot. A kocsijavító fejezte be elsőnek negyedévi t/ervét is szünetet nem tart­va kezdte meg a második tervév második évnegyedí tervének teljesítését Sashalmi József és Vörös László lakatosok egy régi ágyúcsőből 20 tonnás hydralihus mozdonyemelöt szerkesztettek, mintegy hétezer forint értékben. A fűtőház globálisan felajánlását 170 százalékra túlteljesítene. A pártirodával szemben ül padján Tóth Júlia kocsitiszfiló. Nem állja meg, hogy meg ne jegyezze: — De sokan ts vagyunkf Mindenütt, az egész trítágon, mindenütt van. nak kommunisták. A rádió sorra mondja be az érkező delegációkat. A szovjet, kínai, ko­reai, francia, olasz és a többi küldöttséget, a világ minden részéről nagy ünnepünkre, hazánkba érkezett kommunista testvérpártokat. Az olajos, kor­mos arcokból kivilágító szemek mind csillogóbbakká válnak. Az erő, a bé­ketábor minden egyes dolgozójának ereje látszik az arcokon, mikor a győ­zelmes kínai és a hős koreai nép képviselői tolmácsolták hazájuk üdvözlő, tét. Aztttán felhallatszott Rákosi elvtársunk jól Ismert hangja. Meleg, bölcs szavak, melyeket olyan nagy szeretettel vártak és hallgattak egész hazánk­ban a dolgozók, a fűtőház minden egyes dolgozója. Dübörgő, szűnni nem akaró tapssal fogadták a Hősök Terén összegyűlt dolgoz&ink az eredményeket, melyet Pártunk elért, melyeket Rákosi elv­társ bejelentett. Tudják, hogy róluk is szólt Rákosi elvtárs, mikor azt mon­dotta: «... bizton számíthatunk áldozatos munkájukra Tudják, hogy a fütöházi dől gőzök életszínvonal-emelkedését is jelenti Rákosi elvtárs bejelentése: «Több lesz a vas, a szén, a villanyáram és fogyasztási cikk..." Percekig zengett az éljenzés, a Hősök Terén összegyűlt hatalmas tömeg szeretettnek ú/jongó kitörése. Percekigtarlott az ünneplés és a fűtőháziak meg se mozdultak. Ültek a padokon, annyival gazdagodtak most, olyan élményt éltek, amiről napokig, hetekig beszélnek majd. — De szeretnék most ott lenni köztük — suttog Tóth Júlia elvtársnó. — így ís gyönyörű volt. De más lettvolna közelről hallani, látni a mi ve. zárunkét, Rákosi elv társat. István-nkna tornyán vörös és nem- zetiszínű zászlót lenget a szél. A •zénldnic — amely Ferenc-aknára szál­lítja a «zenét — szinte roskadozik a gazdag rakomány alatt. —■ így megy ez már reggel óta «megállás nélkül — mondja az egyik munkás, akinek orcáról sugárzik az őröm s szavaiból kiérződik az a ha­tártalan lelkesedés, melyet érez. Az akna kerekei szélsebesen fo­rognak, egymás után jön felszínre a népgazdaságunk számára legértéke­sebb kincs: a sízen. Az óra mutatója elkerülte a 11-et. A műszaki vezetők izgatottan figyelik: mikor jön fel a győzelmi csille. Az, amely hirdeted fogja a bányászok hősies munkáját, az ecete tét, nagy, dicső Pártunk és for­rón szeretett vezérünk, Rákösd elvtárs iránt. Tizenegy óra 10 perckor han­gos éljenzés hallatszik az akna szájá­tól. Éljen a győztes csille! Amit vállaltunk szeretett édesapánk­nak, Rákost elvtársinak, azt kommu­nista becsülettel végre Mg hajtó ttukl Megmutatjuk art, hogy miénk lesz Rákosi elvtárs zászlója! Az a csille került fal • a napsaintre, •máért kédhónapon keresztül kemény csatákat vívtak az István-aknai bá­nyászok. A nmpsminten dolgozók sze­retettel állják körül, ünnepliír a fé­nyes győzelem perceit, éltetik a győ- zwiom szervezőjét, erős és legyőzhe­tetlen Pártunkat, az MDP II, Kon­gresszusát A győztes csdilléit öt percen belül földi szí tették. A festők futólépéssel igyekeztek, hogy ünneplőbe öltöztes­sék a csillét is. Befestették vörösre * tetejére tűzték a vörös lobogót, je­lképéül annak, hogy a harc tovább folyik Rákosi elvtárs zászlajáért. — Tegnap 120 százalékot értem el — mondja Czakó Ferenc vájár —, de ma meg kell leírni a 130 százalék­úink csak azért, hogy a zászló a mi­énk legyen. A délutánotok már ünnepi hangu- kvtban. érkeztek az aknára. Sokan közülük be sem mentek az öltözőbe eddig, mig nem néziik a szépen ki- disoibett győztes csilléit. Ruffli Lajos segédvájár is mosolyogva nézegeti a fóLreáldított csillét. — Mi már a Kongresszusi Hét kö- ftepén. befejeztük a vállalást — jtnond­núlkfllöihetetlen az agltódói munkában ja Ruffli elvtárs. — de azért ma en­nek dicsőségére még jobban ráve­rünk. Úgy, hogy ha többet nem is, de 20 százalékkal emelkedjen a ha­vi átlag telj esi tményünk­Fujják a kettőt A bányászzenekar az akna elé sorakozik, hogy pattogó indulókkal fogadja a kiszálló szén- csata hőseit, ünnepi lázban ég az egész üzem, az arcokról sugárzik az a hatalmas alkotó erő, amelyet bá­nyászaink ismét bebizonyítanak — dolgozó népünk, nagy Pártunk és szeretett édesapjuk, Rákosi elvtárs iránt — a telkes kongresszusi mun- kaversenyben. Az István-aknai bányászok nem állnak meg A harcot tovább viszik, mert el akar­ják nyerni a Központi Vezetőség és a Megyei Pártbizottság vörös zászló­ját Ezt támasztják alá Forál József csapatvezető elvtárs szavai Is, aki a csapatának az eddigi szép eredmé­nyével sincs megelégedve. — Délelőtt 145 csillét szállítottunk — mondja —, de az éjjeli termelő műszakon meg kell lenni a 150 csil­lének. A Rákosi elvtárs zászlójának István-aknára kell kerülni. — Az biztos, Jóska, hogy a zászló a miénk tesz — vág közbe Nagy Jó­zsef körletafenász —, mert az éjjeli műszakban én is odajövök a ti fej- tóstekbe és ón is megmarkolom a fejtőkalapácsot Közben a hangoshíradó egymásután hirdeti « győzelmi műszakon elért ki­magasló eredményeket. Teljesen új nevek kerülnek tel a gyönyörűen fel­díszített versenytáblára. Olyanoké, akik a kongresszusi munkaverseny­ben küzdöttük magukat fel az élenjá­rók közé. BÓZ8R József fiatal vájár került az első helyre az egyéni munkaversenyben, mert na­pi tervelőirányzatát 188.9 százalékban Kelemen József (4) segédvájár 187.3 és Kovács Mihály (5J vájár pedig 1G5.4 százalékra teljesítette •— aho­gyan az István-aknai bányászok mondják: Kommunista kötelességét. Az ünneplés csakhamar véget ér, mert a bányászok sietnek haza, hogy meghallgassák forrón szeretett vezé­rünk, Rákosi elvtárs nagyjelentőségű beszédét. István-akna tompán még vidá­mabban ilcngefi a szél a vörös és nem zetlszlnű zászlót. Hirdeti a: István- aknai bányászok, a széncsata frontján elért fénges győzeimét, azt, hogy nem. csak teljesítették Rákosi elvtársnak tett Ígéretüket, hanem máris messze túl is szárnyalták. Vége a rádióközvetítésnek. Lassan megürül a folyosó is. Mennek a dol­gozók az 500 kilométeres jelvényes mozdonyokhoz, a halkan, simán gör­dülő új vasúti kocsikhoz. Még jobban, még lelkesebben dolgoznak majd, to­vább fokozzák eredményeiket — utat mutatott nekik is Rákosi elvtárs. PÁRT ÉS PÁRTÉPI TÉS * A Ferenc-aknai pártszervezet vegyec példát a Széchenyi- és Peiőfí-aknai pártszervezetek tagjelöifíelvételi munkájáról A kongresszusi munlkaverseny hatal­masat lendített «lőne ft nagyobb fernie- lékemysiég elérésemét folyó harcijain, n MESZHART bányaüzemeiben is. Soha nem látott eredmények születtek a Kon­gresszusi IIéten. Derék bányászaink mér túlteljesítették tálliatásaikat» me­lyet dolgozó népünk nagy ünnepiére, az M1>P II. Kongresszusa tiszteletére tették. Mat ígértek bányászaink szere­tett édesapjuknak, Rákosi elvtársin« k? Azt, hogy 4 nappali eföbb befejezik az ajiső kéthavi tervüket. Ilyen szép termelési eredmény még nem volt hányáinknál és hozzá kdli tennünk azt is, hogy ilyen határ- tatán lelkesedéssel — miint éppen Pár­tunk Központi Vezetőségéinek vürös- zászía jóért — még sohasem harcoltak a több (széntermelésért, pártállásra való tekintet nélkül. Ebből született meg a kongresszusi munkaverseny, a tálalás túlteljesítés«, győzelme. i)e, a telkes nuiolüaverseny jelentősége nem csak ab­ban ÚC6, hogy a számosat® hősei eddig soha nem látott teljesítményeket ér­tek ei, hámom abban isj, hogy az aknai pártszervezetek megizmosodtak. Mn« erősödtek a.ziúiitá.1, hogy A kongresszusi munka versenyben kitűnt termelés él­harcosait — a'Killk ama méltók voltak — felvették Pártunk sorai közé. — A Kongresszusi Héten —, amikor a leghevesebbem folyt a küzdelem u Párt zás,zajának elnyeréséért, taggvü léseket tartottak a bányász pártszer­vezetek. Ezeknek a lelkcshangú tag­gyűléseknek az ünnepi nívóját éppen az emelte magasra, hogy több bányászt vettek fel a munkásosztály élcsapatába, mint az egész 1950-cs év folyamán. Pécsbámyáin »/. András- és Széphenyi- aknón közel húszat, Petőfi-aknán 15—öl és Isi tán-aknán is több, mint tíz fia tál harcossal', erősítették soraikat a pártszervezetek. A kongresszust mun kaverseny sikere a pártsizarvazet vezetőitől rueg- 'ővoieöte azt, hogy behatóan és rend­szeresen foglalkozzanak, úgy a tag sággal, mént a páriomikíviilii dolgozók. I kall. A vezetőség a népnevelők, bizal­miak állandó növelő és felvilágosító munkám keresztüli tudatosították Pár- I unlk célkitűzéseit, az MDP .11. Kon gnes.szusának hatalmas jelentőségét, forróm szeretett vezérünk, Rákosi elv- társ kongres'sgusi zászlajáért folyó lel­kes küzdelem dicsőséges voltát. Az egyéni felvilágosító munkával egyenget­ték azoknak a becsületes, tisztámul tű lximyászokmaik aiz út jóit, akik úgy érez tők, hogy eddigi kiváltó munkájuk ré­vén bátran kérhetik felvételüket Rákosi elvtárs Pántjába. Az aknai pártszer­vezetek vezetői már világosan látják: A pártépités kérdése harci feladat, amelyet akkor lehet a legjobban és a legtökéletesebben végrehajtani, ha szo­rosan összekötik a széncsata győzel­méért folyó küzdelemmel. A kongresszusi munka versenyben nem kellett a népnevelőiknek keresgél­ni a Párt soraiba belépni kívánó egyé­neket. Csak fed keltett rájuk Egyelni. Ésijjne keletit őket venni, mint, ahogyan észre is vették Pécdbányán, Irtván- a.knún és Petőfi aknán is, — Foncmc- akma kivételével. A Ferene-aknai kommunisták — az ünnepi taggyűlésem — csnik két új tagjelöltet vettek fel a Párt sorai­ba. Miiért? Tokán ott nincs, olyan be­csületes, tisztamultú, a kongresszusi csatában jó termelésével kitűnt bá­nyász, aki eddigi munkája és maga tartásával kiérdemelte azt, hogy' fel­vegyék az élcsapatba? Egész biztosan állítható, hogy von! Fercmc-ak.ua állan­dóan az éien bared a munkaverseny ben, ami art jelenti, hogy a párton- kivüli bányászok szorosain felzárkóztak nagy Pártunk *zászlaja alá, s együtt harcolnak a kommunistákkal a szén- termelés növekedésének meggyorsítá­sáért az ötéves terv sikeréért. Hot van a hiba? Mindenekelőtt ott van,, hogy a pártszervezet vezetői, n tagság nem ismerte még fel kellően a tag- és tag- jelöltfolvéteii, a pártépités hatalmas je­lentőségét. Várják, hogy' majd úgy is jelentkezik ar, aki úgy érzi. hogy uiéllő Pártunk bizalmára. Ez a nézet hamis. A párttagokat úgy kéül kinevelni elsősorban ozokiiól, aikiik nem egyszer még a kocmnuitis tá­lai! is túlszárnyalták termelésükkel a kongresszusi mmnJuaverscnybeu. Akik hűen követik a Párt útmutatását, akik­nek jó a viszonyuk a szocializmus épí­téséhez, felszabadítónk, a nagy Szov­jetunióhoz. Ha a Ferenc-aknai kommunisták egy kicsit is saéjjelnéznek a maguk terü­letén, számos olyan pártomkivülit ta­táinak, mint Iontos Lajos és Szebényi Sándor fiatal osálliések, akik a* ünnepi taggyűlésem kérték a tagjelölt felvéte­lüket, okik úgy beszélnek a Pártról, mint édesanyjukról. — Szavakkal nem is tudom kifejezni — mond ja Lantos elvtárs 18 éves fta* tail DllSZ-itfi —, hogy milyen büszke­séggé/ mondtam el otthon a szüleim­nek azt, hogy felvettek a Magyar Dolgozók Pártjába. Tudom, hogy a szép fiatal életemet a Pártnak köszön­hetem és azzal is (Sántáiba vagyok, hogy a - jövő, amiért most a termeié* frontján harcolunk, aiz is nekünk fia- íailotknaik épül. Ezért vállaltam a Párt­kongresszus tiszt életére, hogy az elő­irányzott 40 csille helyett 45 csillét szállítok el a fejtésből. — Nagy megiiisrtelús ez számomra -— mondja —, de a megtisztel!és mel­lett tudom, hogy kötelezettséget is vái haltam azzal, hogy kértem a felvétele­met az élcsa pat ba. Én ezt a M arta tót abban látom, hogy ezentúl mégjobban harcolok a többtermelésért, képezem magam, hogy mindenkor helyt tudjak álini Pártunk követelményeinek. A két fiatal harcos bátortalanul ko. pogoíl be a Párt kapuján.. Most ft büszkeség tölti el őket. hogy az él­csapathoz tartoznak és a kom munis Iákkal egye térni ion harcolhatnak « még szebb ételük fettételeinek megteremté­séért, az ötéves tervünk sík eráért, di­cső Pártunk és Rákosi elvtárs zászlaja alatt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom