Dunántúli Napló, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-13 / 10. szám

2 NAPLÓ 1951 JANUÁR 13 A világ* jóakaraté emberei kivívják a békéi! A varsói honjSjresszus felhívására, újabb milliók csatlakítzíak a békeláborhoz Csaknem két hónap telt el a Béke Bűzei II. Világkongresszusa óta — mondja a moszkvai rádió hírmagya­rázója. A világ minden részén a hé­tiéért küzdő harcosok tízezrei terjesztik » városokban és falvakban a hongresz- ezuson elfogadott békevédelmi progra­mot. Olaszországban, Franciaországban, Angliában és másutt a helyi békevé­delmi bizottságok kezdeményezésére a kongresszusról szóló röpiratokat, brosúrákat és plakátokat adtak ki. 'A Béke Híveinek nagy segítséget nyújt a haladó sajtó is. A haladó- ezellemű kiadványok széles körben is­mertetik a kongresszus munkáját és határozatait és kicserélik a békevé- delmi küzdelemben szerzett tapaszta­latokat. Az ausztráliai Tribune brosú­rákat nyomtat', amelyekben a kon­gresszus pogramm-követeléseit ismer­teti. Peking, Sanghaj és más nagy károsok lapjai külön mellékeltekben adnak tájékoztatást a varsói kon­gresszus határozatairól. Indiában meg­alapították az „El a kezekkel Koreá­tól" bizottságot, amelynek élén dr Atal, az összindiai békevédelmi bi­zottság elnöke áll. A brüsszeli egyezmény a világ min­den országában haragos tiltakozást váltott ki a Béke Hívei körében. Nyu- gat-Európa népei azért harcolnak, hogy valóra váltsák a varsói kongresz- szus követelését, megvalósítsák a Németország demilitarizálásáról szóló potsdami határozatokat. A népek nem akarnak háborút! Szi­lárdan elhatározták, hogy mígvédik a békét és nemzeti szabadságukat az amerikai-angol háborús gyújtogatok merényleteivel szemben. Tudják: a békét nem elég kívánni, a békéért har­colni kell. A varsói kongresszus felhívása a világ jóakaratú embereinek újabb millióit egyesíti a békéért folyó harc­ban. A Béke Vilng>anác$a február 21 és 24 közöli ülést tart A Béke Világtanácsának vezetősé­ge január 10-én és 11-én Joliol Curie elnöklete alalt Géniben összeült. Meghallgatta Bernal tanár és Yves Farge jelentéseit a nemzetközi hely­zet súlyosbodásáról, valamint a köz­vélemény széles rétegeinek megmoz­dulásáról a Béke Hívei Világtanácsa II. Kongresszusa javaslatai szellemé­ben. Megállapította, hogy a német és japán felfegyverzés nagymérvű nyug­talanságot keltett az egész világon. Ezért a vezetőség elhatározta, hogy előbb liivja össze a Béke Világtaná­csát és a tanácskozást február 21-e és 24-e között tartja me,g. Az ülésszak napirendje a következő: 1. A Béke Hívei 11. Világkongresszusa határozatainak alkalmazása. 2. A német és japán kérdés békés megoldása. A koreai iaéplia<lsereg egységei és a kínai önkéntesek az arcvonal TaSam ennyi szakaszán támadnak A Koreai Népi Demokratikus Köz. társaság népi hadseregének főparancs­noksága január 11-én közölte: A népi hadsereg egységei és a kí­nai önkéntesek nz arcvonal valameny. nyi szakaszán folytatták a támadási, az amerikai és Li Szin-Man csapatok ellen. Az amerikaiak előre elkészíteti terv alapján mészároltak le sokezer phenja :r demokratát Az Uj Kína hírszolgálat Koreába Itiküldött tudósítója írja: Meglátogattam a Phenjan központ fában lévő kivégzőhelyek egyikét, ahol többezer holttestet ástak ki. Nehéz szavakat találni azoknak a kegyetlenkedéseknek a leírására, ame­lyeket az amerikaiak phenjani tartóz kodásuk 48 napja alatt elkövettek. Mindenki tudja, hogy a mészárlást tsz amerikai CIC kémszervezet ügy­nökei irányították, a „gyakorlati vég. rehajtást" Li Szin-Man csendőrei és ititkosrendöreire bízva. Az egyszerűen ^banditáknak" minősített demokra ták kiirtása előre elkészített terv alapján történt. Kim Csung-Csai negyvenhét éves phenjani lakosnak teste fele van seb­helyekkel és tagjait úgy kificamítot- ták, hogy alig tud vánszorogni. A kínvallatás után teljesen meztelenül egy fűtetlen cellába zárták. A bör­tönből sok embert vittek a vesztőhely re, róla azonban a nagy kavarodás­ban megfeledkeztek. Az áldozatok lelkét azonban nem tudták megtörni a hóhérok; még a ki. végző osztagok előtt is bátran kiál­tották: Éljen köztársaságunk, soká él­jen Kim Ir-Szen. Az üdültetési konferencia záróülése A nemzetközi üdültetési konferen­cia csütörtökön délután záróülést tar­tott. A küldöttek ezen az ülésen meg­állapodást kötöttek, hogy 1951-ben melyik ország hány dolgozót üdültet a szomszédos népi demokráciák dol­gozói közül. \orvégia több városában A ’ siinlitány miatt bezárták az iskolákat Norvégiában egyre válságosabb az áramellátás. Az Észak-Norvégia Trendelag kormányzóság városaiban áramhiány miatt bezárták az iskolá­kat. Oslóban megtiltották a villany­erő felhasználását. fűtésre, hirdeté­sekre és más célokra. Az áramellátás­sal kapcsolatos válságos helyzetről érkeznek jelentések Bergenböl és az ország több más városából. Kik jogosultak nehéz testi munkájuk és vezető munkakörük alapján a pót jegyekre? A belkereskedelmi miniszternek a Magyar Közlönyben megjelent rende­leté közli azokat a munkaköröket amelyben dolgozók a cukor- és finom. Hsztellátás szempontjából magasabb fejadagra jogosultak. A rendeletben iparáganként megál­lapított nehéz testi munkát végző dol­gozók, valamint a rendeletben megne. vezett műszaki, gazdasági és igazgatá­si vezetők havi cukorfejadagja Buda­pesten és a rendeletben felsorolt vá­rosokban 1.20 kiló. az ország többi ré. szén egy kiló, a havi finomliszt fej­adagja pedig az ország egész területén egységesen két kiló negyven deka. A rendelet értelmében az az állami üzemben, nehéz testi munkát végző dolgozó jogosult a negyvenöt dkg-os cukor és 1.20 kilós lisztpótjegyekre, akik az alábbi munkakörök egyikében hetenként legalább 48 órán át dolgoz­nak. BÁNYÁSZAT ÉS KOHÁSZAT: 1 Az összes földalatti dolgozó bányá­szok és külszíni rakodásban és szállí­tásban foglalkoztatottak. 2. A kohászatban és hengerműnél foglalkoztatottak (nem értendő bele a nem ipari csoport). VAS- FÉM ÉS GÉPIPAR: 1. Gép- lormázó, 2. Magformázó. 3. Vas- és fémöntök, csapolok, formaszállító és kemer.cekezelők, homokfuvók, homok- előkészítők, öntvénytisztítók, daruke­zelők, edzők, hőkezelők, 4. fémcsiszo­lók, 5. fémnyomók, 6. kézi erővel dol­gozó kazánfűtők és kazántisztítók, 7. hegesztők (oonthegesztök kivételével), 8. kézi- és gépkovácsok, 9. lemezlaka­tosok, 10. szegecselő lakatosok, 11. hajólakatorok, kötélpálya lakatosok, hídszerelő lakatosok, kazánlakatosok 12 reszelővágók és reszelővágóknál foglalkoztatott köszörűsök, 13. edzők, hőkezelők, 14. pácolok, 15. zománc- égetők, égetős .gítők; 16. transzformá­tor-szerelők. (1000 Kwatt-nál nagyobb transzformátor szerelésénél), 17. va- eaura kemencés, 18. faragók. ÉPÍTŐIPAR: 1. kőművesek, ácsok, vasbetonszerelők, állványozók az. ’építőiparban, telepített és előgyártó iparban alkalmazott betanított munka, sok (a nem termelő munkán dolgozók nem értendők ide), 2. mélyfúró mun­kások, 3. süllyesztő sm’ -enyhén dol­gozó munkások (Caisson;., 4. íolyam­ketrási munkások, 5. kőfaragók, kö- vezők, 6, útburkolók. 7. búvárok, 8. kubikusok, 9. műkőkészítők. Kő, FÖLD, AGYAG, TÉGLA, CSE­RÉP, MÉSZ, CEMENT: 1. Agyagbá­nyász, 2. fúró és robbantó agyagbá­nyász, 3. csillések, 4. tégla és cserép présetetők, 5. tégla- és csercpvágó és szedő, téglalerakó, 6. téglagyárban foglalkoztatott szak-, betanított mun­kások (nem termelő munkások kivéte­tve!), 7. égető, mészkiszedő, vagón- rakó, zsáktöltő és bordó munkások. 8. kőfejtők, fúró, kőfaragó, vájár, bun- kozó és pakoló munkások, 9. mész- és cementiparban betanított munkások. !0. behordó, 11. kihordó, 12. mészki­szedő. ÜVEGIPAR: 1. Üvcgolvasztó, 2 üveghúzó. üvegfúvó és üveghengerlö. KERÁMIAIPAR: 1, égető, csiszoló, korongos és kemencemunkás, 2, masz. szaelőkészítő munkások. ÉLELMEZÉSI CIKKEK GYÁRTÁSA- t. Molnár, 2. sütőipari munkások (nem termelő munkában részvevő ki­vételével. 3. vágóhídon dolgozó vágó- és fejtőmunkások, 4. bélipari munká­sok. FAIPAR: 1. Rönktéri anvagmozgató, 2. 350 mm-es átlagon felüli • fűrészen dolgozó munkások, 3. kádár. FONÓ- ÉS SZÖVŐIPAR: 1. Nedves és száraz appreturával dolgozó mun­kások. BŐRIPAR: 1. Cseres és meszes mű. helyben nagy állati bőrökkel dolgozó munkások. 2. cipőgépkalapáló munká­lok. 3. oikker. kézipréselő munkások. VEGYÉSZETI IPAR: 1. Klórra!, klór- szulfonsav'-al, technikai gázokkal (oxi­gén és hidrogén kivételével) kénnel, kénsjavval salétromsavval, lúgokkal, szalmiákszesszel, ólommal és nikotin­nal dolgozó munkások, 2. füstnélküli lőpor gy ártásánál nitroglícerinnel dol­gozó munkások, 3. robbanószer és lő­szergyári munkások, 4. ólom- és hor- ganvfestékgyári munkások, 5. zúzó és őrlő. munkások. 6. izzón folyó elektro­lízisnél falumíniumlssalkalmazott mun­kások, 7. gázgyári retortákná! alkal­mazott munkások. 8. toronvszerelö. GUMIIPAR: 1. Guminemű és gumi­henger keverő munkások, 2. bemérők. 3. »-utáló 4. vulkanizáló, SZÁLLÍTÓ MUNKÁSOK: 1. Dokk­munkások, 2. állandó vágón-, uszály— cs tehergépkocsikirakó és zsákoló munkások, 3. állandóan nehéz munka­darabot és anyagot szállító munkások KÖZLEKEDÉS: 1. Mozdonyvezetők, mozdonyfűtők, 2. budapesti közúti autóbuszvezetők, 3. távírdái munká­sok, vonalépítők, 4. kábelfektetők, 5. kábelforrasztók. VILLAMOSENERGIA: 1. Osziopo. kon dolgozó villanyszerelők, 2.. sala­kosok. Az állami üzemek, vállalatok, in­tézmények, intézetek hatóságok és hi­vatalok, továbbá társadalmi és egyéb közületi szerveknek a következő mii- szaki, gazdasági és igazgatási vezetőit illeti meg a magasabb fejadag: 1. Hivatalvezetők, hivatalvezető he­lyettesek, főosztályvezetők, főosztály­vezetőhelyettesek, önálló osztályok ve­zetői, országos gyorsiroda vezetője és helyettese. 2. Megyei és a budapesti városi ta­nács végrehajtóbizottságának elnöke, elnökhelyettesei, titkára, osztályveze- 'ői és ezek helyettesei. 3. Legalább száz munkavállalóval dolgozó állami vállalatok (központok, egyesülések, gazdasági irodák) veze­tői, vezetőhelyettesei, fŐosztályveze tői, önálló osztályok vezetői. 4. Legalább száz munkavállalóval dolgozó állami vállalatoknál az üzem. ágak vezető főmérnökei'. A pótjegyre való jogosultságot a szab szervezeti bizottság láttamozása mellett a rendelet előírásai szerint az üzem. hivatal, stb. vezetője állapítja meg­Ä SZCVO^Z külföldi vendégei megkoszorúzták a gellérthegyi Síahodság-szohrot A Szövetkezetek Országos Szövetsé­gi- II. Országos küldöttgyűlésén rész­vét! kii'földi vendegek megkoszorúzták a gellérthegyi Szabadságszobrot. .4 kül­földi küldöttek nevében D; Sz. Tiino- jejev. a szovjet küldöttség vezetője Ite- li/czelt koszorút a szobor talapzatára. Csütörtökön délután a külföldi ven­dégek és a magyar szövetkezeti, moz­gatom vezetői a SZOVOSZ székhazában tapasztalatcsere értekezletre ültek ös/- sez. Az értekezleten Timofejev részle­tesen ismertette a Centroszojuz (A szovjet fogyasztási szövetkezetek köz ponti tanácsa szervezetét és munkáját. Ä Washingtont magyar követ­ségen egy errerikai bérgyilkos példátlanul aljas merényletet követett cl. Kabátba rejtett, hrrminc centiméter hosszai ké­sével összeszurkálta követsé­günk egyik tanácsosát. A me­rénylet nem közönséges gaz­tett: jó! megszervezett politikai provokáció. Henry Gärtnert, az amerikai közélet egyik bizonyá­ra „közmegbecsülést“ élvező tagját két újságíró kísérte, akik tudták, hogy valami „érdekes dolog“ fog történni és bizonyára jó néhány dollárt kereshetnek majd szenzációs tudósításukkal. Valóban: még egy óra sem telt el és az amerikai rádió már ter­jedelmesen beszámolt Gartner úr gyilkos támadásáról, anélkül, hogy egy szóval is elítélte volna vagy sajnálkozását fejez­te volna ki a történtek felett.. Bennünket mélyen felháborít a hitvány merénylet. Mi nem fogadjuk olyan cinikusan, egy­kedvűen, ha egy becsületes dol­gozót eltesznek vagy el akarnak tenni láb alól, azért, mert ez a Wall Street nagytőkéseinek éppen így tetszik. Nekünk van­nak bizonyos elveink, amelyek Truman úr, MacArthur cs a több: emberevő előtt bizonyára rendkívül sajátságosak, Mi azt valljuk, hogy az emberiség ré­gen kikerült már a vadság, a barbárság állapotából és a XX. században nem a gyilko!ast keli intézményesítenünk, hanem a népek és minden becsületes ember boldogságát, nyugodt éle­tét. Megnyugtathaljuk az ame­rikai tömeggyíllcosokat és geng- sztreket, hogy a mi „furcsa“ elvünk rendkívül népszerű, nemcsak a szabad világban, a Szovjetunióban, Kínában vagy nálunk, hanem Franciaország­ban épp úgy, mint ott náluk, Amerikában. Tudjuk, hogy a ko­reai rablókaland, egy békében és szabadon élni akaró nép ki­irtásának ördögi terve, ember- milliók otthonának ielperzselé- se, a csecsemők és «nyák száz­ezreinek legyilkolása nem nyer­te meg a detroiti munkások vagy a kaliforniai farmerek tetszését. Bízunk benne, hogy a magyar tanácsosa ellen elkö­vetett merényiéiről szóló „szenzációs“ tudósításokat is gyűlölettel cs felháborodással olvassák, elítélik azokat a po­litikusokat, katonákat, akiknek jóvoltából Amerika homlokára ezt az újabb szégyenbélyegei rásütötték. „Nem fér kétség ahhoz, — írja kormányunk jegyzéke — hogy ez a fényes nappal végre­hajtott, reklámszerűen megren­dezett, a sajtónak előre bejelen­tett orvtámadás egyenes követ­kezménye és fejleménye annak az állandóan fokozódó uszító és rágalomhadjáratnak, amely az Egyesült Államokban azok hi­vatalos tényezőinek tudtával és bátorításával a Magyar Népköz- társaság ellen folyik“. Nyilván­valóan a céltudatosan irányított rágalomhadjáratból, a sorozatos durva provokációk - talajá­ból fakadt ez a minősíthetetlen gaztett, amely hűségesen vísz- szatűkrözi az amerikai imperia­listáknak a magyar nép iránt táplált érzelmeit. Kifejezi azt, amit mi régóta, pontosabban azóta tudunk, mióta 1947 őszén a magyar munkásosztály kezébe vette véglegesen a hatalmat, hogy a Wall Street bankárai és tábornokai legszívesebben el­törölnének bennünket a íöld szí­néről, ahogy Hitler mondta: „kiradíroznának“ a térképről. Ideg kell mondanunk, még­hozzá igen élesen nz amerikai provokátoroknak, hogy a mi népünk független és önérzetes nép. Mindenféle provokációt, gyilkos merényletet1 keményen visszautasítunk 1 A washingtoni támadásért is elégtételt kövelc- lünk. Követeljük a merénylők példás megbüntetését és elvár­juk, hogy a Magyar Népköztár­saság diplomácia tes’üfetcnek biztosítsák a nemzetközi jog- szabálvoknak megielelő nyugodt munkát. Truman úr, MacArthur, Gart ner, a kisebb és nagyobb ará­nyú gengszter-k vegyék tudo­másul, hogy a magyar nép ké­nyes függetlenségére, szabadsá­gára, éle!érc! GENGSZTER E K követség S ián a- és energiaügyi minisztérium j leütése az 1950 december 30-i ta'abányai itánpszerencséllensépl A. tatabányai II. akna 928-as mun­kahelyén volt a ‘robbanás főfészke, ahol az dl tahi nos bányabiztonsági szabályzat tilalma ellenére, metángáz jelenlét ében paxittal robbantottál;. A bányarendészeti szabályzat sujtó- léges bányákban csak sujtólégbiztoa robbanóanyag (nitrocertusit) haszná­latát engedélyezi. A paxittal való robbantás eltiltása az üzemvezető feladata lett volna, de vétkes könnyelműségből nem tiltotta merj. illetőién nem akadályozta meg a paxittal történő robbantást. A 925-a.s munkahely közödében volt egy omlasztott. azaz már ki­vájt bányarész. Az omlasz.táisbn n becslés szerint körülbelül 250—300 köbméter metán-gáz halmozódott fél. A robbantásnál ez a metán gázmenv- nviséjr felszabadult, és előidézte a •suitólégrohbanást. amely a bánya különböző részein sorozatosan szén­por robbanást is kiváltott. A ijpbba- nás dinamikus ha'ása olyan nagy. mértékű vblt. hogy a bánya terüle­tén :v légvezetékre beépített légelzáró ajtókat szétzúzta é< így az egész, hánya levegő nélkül marad’. Ez okozta, hogy a robbanás színhelyétől távolabb eső munkahelyeken fpglat- kozt ütött bányászol;, akiket a robba­nás nem ért el. levegő hiányában a szerencsétlenség áldozatai lettek. Hogy szerencsétlenség következett he. közrejátszott az is. hogy a me­tángázos 928.as munkahelyet az elő t;í.s ellenére nem szellőztettél: meg­felelően. A «zerew*sétletv«ég következtében a bányában dolgozó 113 bányász kö­zül 81 életét vesztette. ,32 pedig ki- sehb-nagyobb sérülések árén megme­nekült. Az utóbbiak közül 15 fő kórházi ápolás alatt áll. A robbanás légbatása, a legtávo­labbi pontokat véve. mintegy 6—700 méter távolságra tmriedt ki. ntig a. dinamikai hatás, nme' • igen számos omlást és rombolást okozott, egészen a külszínig hatott. A dinamikai hatás valamennyi lég­ajtót é< parciális légvezotést meg­semmisítette. Igen súlyos kárt oko. zott a csille parkban, kábel-, eső- éh jel ulhálózatban. A külszínig ható robbanás tönkre­lelte a hármas légajtót az aknarako­dón s ezzel a légvezetést egészen addig rövidre zárta, amíg a mentő. csapat a légajtókat helyre nem állí­totta. A felelősség megállapítása: A tatai szénmedencébeh, annak ellenére, hogy a Ml. akna eujtólé: ges. a műszaki vezetés nem fordí­tott kellő gondot annak kezelésére é'S nem tartotta he. illetve nem tar­tatta be az általános bányabiztonsági •szabályzat idevonatkozó rendelkezé­seit. figyelmen kívül hagyta a me­tán felgyülemléséből származó állan­dó veszélyt. A bánya rendészeti felügyelőség -"in fordított kellő figyelmet a sújtó, lég-rendszabályok megtartására és nem kifogásolta a helytelen szellőz, tetési és robbantási módszereket. A fentiek folytán a XII. akna üzemvezetősége is rendkívül felelőt­lenül kezelte a sujtólég kérdését, amellett, hogy a XII. akna leginkább sujtóléges a ta'ai medencében. A vizsgálat során felmerült ada'ok alapján Megállapítása nyert Brail" József bányamérnök és Becsal; Jó­zsef föbúnyamester személyi felelős. sége. azért, mert: a) a robbantást kiváltó munkahe­lyen nem volt meg az elszívó ipar. chilis) szellőztetés, hanem csal; ta­va1 ássál szellőztet tel;. b) metán jelenlétében szabályelle­nesen robbantottál;. c) saifóléges helyen paxittal rob­bantottál;. ami végeredményben a l;a fasz' rój ál kiváltotta. Beesők bánvamoster. mint az üzen* vnz.e'ő helyettese, a délelőttös mii. szakban a balc-sti munkahelyen a déli órákban megjelent és az o'tani munkásoknak a me'án Jelenlét,:ye t< t> észleletéi ellenére intézkedést ■nem tett. Figyelmen kívül h'vffvta a fnbá- itv.ame.per a munkahely hom'okán eb’rt. régebbi törésből származó kö­rülményeket im azt nem je'entetto tovább az üzemvezetőnek és Így nemcsak a második műszak, hanem a 'harmadik műszak is az elgazoso­dott munkahelyen nyert telepítést. Felelősség terheli ifi. Kornéli Jó­zsef bányakor irt vezetői is, mert neki a metán előfordulást ellenőriz­nie és a munkahely kiürítése felől intézkednie kellett volna. A nevezett három személyt továb­bi eljárás végett az illetékes ható­ságnak aduik út.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom