Dunántúli Napló, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-13 / 10. szám

Í951 JANUAR £3 F JH P L Ó A ®zentegilttf ilSlaiaii gazdaság' dolgozói aPórtkongresszos tiszteletéire pórosverseimyre Mvtók a Csoboka-pasztaiakat A «zentcgáti állami gazdaság dol­gozói csütörtökön este leLkeehangu- latú özem értekezletet tartottak, ame­lyen a gazdaság dolgozói a kővet­kező határozatot hozták . munkájuk megjavítására, az V. Pártkongresz- eeus méltó megünneplésére. „Mi, x szentegáti állami gazdaság dolgozói Pártunk V. kongresszusára ágy készülünk, a mezőgazdaság azocia- lista_ átszervezése érdekebein, foko­zottabb politikai munkával és példa­mutatással, másrészt a munkaverseny kiszélesítésével, termelési eredmé­nyeink emelésével, üzemi érvünk és az MT határozatok túlteljesítésé­vel harcolunk a béke ellenségeivel szemben, a Szovjetunió.vezette bé­ketábor erejének fokozásáért Ennek érdekében a kővetkezőket ajánljuk fel: L Mező gazdaságunk szocialista úton való átszervezésének érdeké­ben a kárdszpuszlai dolgozó parasz­tok között, olyan politikai nevelő és felvilágosító munkát végzünk, hogy Pártunk V. kongresszusáig tszcsJ alakítsanak. 2. A tszcs-k részére szállítandó 600 mázsa nemesített tavaszi árpa. vetőmagot a tervbevett 10 nap he­lyett 5 nap alatt leszelektáljuk és január 18-ig szállításra előkészítjük. S. 600 darab süldőt március 15. helyett már február 21-én 46 kg-os átlagsúlyban. leszállítunk a tszcs, nek, a tervezett 45 kg-os átlagsúllyal szemben. 4. A daraért ékesít ést további 1 százalékkal, 20.ról 21 százalékra 'leljük a hízósertéseknél és ezt az iményünket egész éven kérész, tartjuk. A gazdaság ezzel az 1951. évben 920 q kukoricái takarít meg 73.600 forint értékben. Ezenkí­vül az egyes számú falkánál az ed­digi 23 százalékos daraértékesítést tovább tartjuk és a 224 darabból álló falkát, március helyett a Párt­kongresszus napjáig a tervezett 136 kg átlagsúly helyett 140 ltgjos át. lőgsúlyban leszállítjuk. 5. 98 darab gőbölyt az előírt napi dáralxmkénti 8 dekával való emelé­sével a hizlalást idő 4 nappal tör­ténő lerövidítésével február 24-ig le. szállítjuk. 6. A gazdaság I. negyedévi tejter­melést tervéi a fejési átlag 8.3 U-röl 9 U.re történő felemelésével 17.660 . literrel túlteljesítjük. 7. A gépműhelyben február 1-ig felszámoljuk az időbért: és bevezetjük a darabbért, A vetőgépeket és a ta­vaszi munkákhoz szükséges egyéb gépeket február 24-ig kijavítjuk. A baranyai állami gazdaságok részére 32 darab hengerfúrás időtartamát hat nappal lerövidítjük és február lS-ra befejezzük. A tavaszi traktoros- munkák üzembiztonságának fokozá­sára két bevált újítási veszünk át és azokat a Pártkongresszus napjára házilag elkészítjük. Az egyik újítás, sal a traktorok hengerfejének meg- rcpedését, a másikká, a ventilátor, szíjak kiküszöbölését oldjuk meg. 8. A gazdaság március vége he­lyett, a Pártkongresszus napjára, bontási anyagból készülő új, 150 da­rabos csikóistálló építését befejezi. Az építkezés házilag történő elvégzé­sével 300.000 forint megtakarítást érünk el. emeli m 9. Megoldjak a kukorica géppel történő négyzetes vgtysét és a dug- ványrépaüUetés gépesítését. 10. A pártszerú vezetés és a politi­kai felvilágosító munka eredménye­sebbé tétele érdekében a Szabad Nép előfizetési példányszámát 3-ról lOO.ra emeljük. A fenti vállalások teljesítésére pá- rosvereenyre hívjuk a Osoboka- pnsztai állami gazdaság dolgozóit Erdei Pál Horváti Jőzsci gazdaságvozetö párt titkár Cifra János ÜB-titkár. A pécsi fziiőhás dolgoséi kiváló eredményeket értek el a “élajánlás teljesítése során A PártkongresM’.iM tiszteletére pócei fűtőház dolgozóinak 90 száza­léka tett felajánlást. A felajánlás előre kiértékelhető összege 73.000'fo rintot tesz ki, mely anyagtakarékos­ságra, terv időelőtti teljesítésére és az önköltség csökkentésére terjed ki. A lelnidnlásók teljesítése során Párh János mozdonylakatos az új normáját 16í százalékra, Szabó Já­nos kazánkovács 166 százalékra, Tér­ned János nw~: dón //lakatos 156 és Magdó Sándor salakos 142 százalék­ra teljesítette. Reifiardl Jenő fő­mozdonyvezető. Säle Ferenc és Her­ta György fűlökkel továbbította a 2471 számú Irányvonalot, amelynél 96 mázsa szén-megtakarítást ért el, 1152 forint értékben. Az 1967 számú irányvonal továbbításánál Győri Kiss István fő mozdonyvezető, Nagy István és Szoilár József fűtőkkel 111 mázsa szénmegtakarítást, 1332 forint érték­ben ért el. Szigeti Rudolf mozdony- vezető vállalta, hogy P.écsbánya. rendezőről az összes irányvonatokat 50 kmlóra felemelt sebességgel és 10 százalékos szénmegtakarítással to­vábbítja. Győri Kiss István főmoz­donyvezető csatlakozott Szigeti fel­ajánlásához, de azon felül még val­lóba, hogy a javítási költséget 25 százalékkal csökkenti. A bőrgyári épíikeaésnél behassák a SO napos lemaradást Mi, a Pécsi Magasépítő Vállalat bőrgyári krómos építkezés és & csa. tornaépítkezóe dolgozói 1951 február hé 24-rei, tártunk kongresszusára felajánljuk, hogy az épületet a föld­szinti födémig elkészítjük. Továbbá az eddigi 30 százalékos 100 százalé­kon alul teljesítők létszámát 10 szá­zalékra csökkentjük. Az esőzés foly­tán keletkezett 80 napos lemaradást behozzuk. Felajánlásunkkal kapcso­latosan versenyre hívjuk vállalatunk összes építkezéseit. Németh István munkahelyi párttitkár Emrích Ferenc építésvezető KocsÍ3 Dezső termelési felelős Prosonyák János bizalmi. A máríakéméndi tszcs tagjainak levele a dohánygyári dolgozókhoz Szerkesztőségünkbe újabb levél ér-1 segítségét nehézségeik leküzdésében, kezett, amelyben egy újabb terme-1 a kulákság elleni fokozottabb harc- lőszövetkezet kéri az ipari dolgozók j ban. A levél így hangzik: „Kedves Dohánygyári Dolgozóki Ml, a máriahéméndl Petőfi termelőszövetkezet tagjai kéréssel fordu­lunk íelétek. Tudtok ti is azokrój az eredményekről, amelyeket eddig el. értünk és valószínűleg tudjátok, azt Is, hogy nagy nehézségeink vannak, amelyeket nehéz leküzdeni. A reakció és a kulákok állandóan támad­nak bennünket. Tudjuk, ha ti segítenélek, ezeket a támadásokat sokkal könnyebben, sokkal keményebben verhetnénk vissza. Meggyőződtünk máT arról, hogy megvéditek a dolgozó parasztság érdekeit és tudjuk azt, hogy most Is segíteni íogtok. Ha segítséget kapunk tőletek és politikai tu- ddstokat js átadjátok nekünk, biztoiak vagyunk abban, hogy sokkal ered. ményesebben, harcosabban állhatunk szembe a kuláktamadásokkal és cso­portunk még jobban megerősödik. A MARIAKEMENDI TERMELŐSZÖVETKEZET TAGJAI Uj kisipari termelőszövetkezetek alakulnak Pécseit és Mohácson A takarékossági rendelet új kis­ipari termelőszövetkezetek létesítését tette lehetővé. Hosszú ideig parlagon heverő értékes nyersanyagokra, ki­használható lehetőségekre hívta fel a minisztertanács rendelete a figyelmet, így például Mohács városában egy kosárfonó kisipari szövetkezet léte­sítését tervezik, mely a Mohács-szi­geten nagymennyiségben található el. sőrendű minőségű fűzfavesszőt ' dol­gozná fel. A Gyümért Vállalat láda- hiányát is enyhítené a szövetkezet fűzvesszőből gyártott vesszőkosarai­val. Ugyancsak Mohácson megalakí­tás előtt ál egy . fekete.cserépáru ké­szítő kisipari szövetkezet. A híres mohácsi feketecserép, a vizet hűvö­sen tartó korsók, köcsögök előrelát­hatólag az egész országban, de kül­földön is nagy keresletnek örvende­nek majd. Mohácson és Pécsett Is lehetőség nyilik egy késes kisipari szövetkezet alakítására. A két város bőrgyárai eddig ócskavasnak adták el a bőrfeldolgozáshoz használt ki­tűnő acélkéseiket, ha azok elkoptak. Az így ócskavasnak eladott acélmeny- nyiség a Pécsig Bőrgyárnál havi 160— 200 kilogrammra is rúgott. Ez a mennyiség önmagában is elég egy kisipari szövetkezet ellátásához. A tervek szerint a késes-szövetkezetke. zethez csatlakozna egy fésűkészítő szövetkezet is, mely főleg a vágóhíd szaruanyagának feldolgozásával fog­lalkozna. A tervbevett új kisipari tér. meló-szövetkezetek eddig szinte é-- téktelennek ismert hulladékból készí­tenének nemzetgazdaságunk számára értékes, jól felhasználható cikkeket, így megalakításuk indokolt Mohácson ma, Pécseit és a járásokban holnap tanácskoznak a pártszervezetek Az összes pártszervezetekben, az e£ász országban lelkesen folyik a ké­szülődés Pártunk V. Kongresszusára. E lelkes készülődés során új, jelentős határkőhöz érkeztünk. Egész napos ér­tekezletre jönnek össze a járások. Pécs és Mohács legjobb harcosai: a kommunista küldötteik, akiket a tag­gyűléseken tűntettek ki bizalmukkal elvtársaik. Mohácson ma ültek össze a város legjobb kommunistái, megyénk járásai­ban és Pécsett holnap lesz a kon­gresszusi küldöttértekezlet. Az érte­kezleteken a titkár elvtársak beszá­molnak eddig megtett ntunkról, ered­ményeinkről, feltárják munkánk hiányosságait, utat mutatnak azok ki­javítására. A küldöttek, akik a töb­bi elvtárs bizalmából vesznek részt a nagy jelentőségű értekezleteken, hoz­zászólásaik során tolmácsolják az alapszervezetek tagságának jlavasla-t ta.it, kívánságait és elvtársiasan meg­bírálják pártbizottságaink munkáját, Lényegében most lemérik egész me­gyénk fejlődését, mivel minden üzem­ből, faluból és hivatalból ott lesznek a küldöttek. Pártunk legaktívabb har-, cosai a széles tagság nevében rámu­tatnak arra: hol mentünk szépen elő­re, hol mutatkozik lemaradás, hol kell sürgősen javítani munkánkon. De ezek az egynapos tanácskozások hivatottak arra is, hogy a küldöttek tapasztalat-! csere formájában átvegyék a jót, * hasznosat és tanuljanak a hiányossá­gokból. - {i A mai és holnapi pártérlekezlet je-*, IentŐ6égét aláhúzza, hogy most vá-. lasztják meg a küldötteket a jövő va­sárnapi Megyei Pártkongresszusra, ahol végül is azoknak a kommunista küldötteknek megválasztására kerül sor, akik részt vesznek Pártunk hosz- szú időre irányt mutató, országot! kongresszusán. Helyes tervfelbontással segítsük elő az állattenyésztési terv maradéktalan végrehajtását Nemrég jelent meg a miniszterta­nács határozata, amely az állatte­nyésztés és takarmánytermelés fej­lesztéséről szól. Ha a határozatban íoglaltakat a Szovjetuniótól átvett gazdag tapasztalatok alapján becsü­letesen végrehajtjuk, a magyar állat- tenyésztést sokkal magasabb színvo­nalra emelhetjük. A t'erv végrehajtása során segítsé­get elsősorban a Párt, a tömegszerve­zetek, a járási és községi tanácsoktól kérjük, mert feladatainkat csak úgy oldhatjuk meg, ha odahatunk, hogy a járásokra bontott tervet a községek jó népnevelőmunka segítségével a saját területükön teljesíteni tudják. A hangsúlyt döntően a szocialista szek­torokra keli helyeznünk, hiszen a szocialista mezőgazdaság építésének alappilérei a már meglévő állami gazdaságok és termelőszövetkezeti csoportok. Termelőszövetkezeti cso­portjainkban ugyan sok helyen vap már tapasztalt, állatfenyésztésben jár­tas szakember, de feltétlen rá van­nak utalva az állandó támogatásra, tanácsadásra ós a szakkáderek segítő munkájára. Miután azonban állatállományunk­nak jelentős része még egyéni gaz­dálkodók kezében van, ezt sem sza­bad tehát elhanyagolni, sőt a legna. gyobb gonddal kell ezt a vonalat ke­zelni. 200 kívülálló dolgozó paraszt vett részt a szabadszentkirályi tszcs vezetőségválasztásán Az egyéni gazdálkodók közül kilencen már a gyűlésen beléplek a csoportba Tizenegyedikén este vezetőségváilasz- fást tartott a szabadszentkirályi Rákó­czi termelőcsoport. A csoport tagjai és a Párt népnevelői házról-házra járva egésznapos felvilágosító munkát végez­tek, hogy sikerijön a választás. Meghív­tak oda minden egyénileg dolgozó pa­rasztot, okiról tudták, hogy vonzódik a csoport felé. A csöportórtekezlet 6 órakor kezdődött, de ezt megelőzőleg a tanáosház mellett lévő kultúrterem zsú­folásig megtett, A csoporttagokon kívül mintegy 20Q egyénileg dolgozó paraszt, sok fiatal és nő vett részt az értekez­leten. Gyöke Józsefné, a csoport elnö­ke a hallgatók nagy érdeklődése mellett számolt be a csoport eddigi eredmé­nyeiről, működésükről. A szabadszentkirályi termelöcsopori 1950 áprilisában alakult 9 családdal, 23 iaggal- 102 hold földjük volt, igásúltat- fal nem rendelkeztek. A kezdeti nehéz­ségeken a Répái Jönni s segítette okét át, mert kedvezményesen, hitellel mű_ velte meg földjeiket. Munka közben hi­bák is akadtak bőven. Rossz volt a munkaszervezés, meglazult a munkafe­gyelem és az elégedetlenség ütötte fel a fejét, A tagok legnagyobb r£szc azon- bn szorgalmasan dolgozott és ennek .eredményeként takaríthatták be terülő, tűkről a 253 mázsa búzát. 78 mázsa árpát, 49 mázsa zabot, 271 mázsa kn- koricát és 3.70 mázsa lucernamagot. IVzdosították állatállományuk részére a szemes és szál as takarmányt, azonkí­vül tartalékoltak rs a takarmányból nnyit, hogy egy tenyésztőmet el lat­nainak vele' A k írül állók, akik részvettek az érte­kezleten, nagy figyelemmel kísérték az elnöknő szavait, különösen akkor, ami­kor tlmondta, hogy 30‘85 forint jutott munkaegységként. A csoport összes adósságát kifizette, közel ezer forintot helyeztek szövetke­zeti alapba és 17 ezer forintjuk van üzemi alapra biztosítva. Gyöke elvtárs. nő elmondta, hogy a cső port tagok vala­mennyien örülnek, mert ilyen jó ered­ménnyel zárhatták az évet, de még na­gyobb lenne az, örömük, ha a kívülállók megindulnának a csoport felé, és be­lépnének a tagok közé. A beszámoló után IS kívülálló dol­gozó paraszt szólt hozzá a csoport egy­éves működéséhez- Kérdéseket tettek fel a föld járadékkal, az állatok kifizetésé­vel, a háztáji gazdálkodással, az elő­legekkel kapcsolatban, és valamennyire választ is kaptak^Ezután látszott csak meg igazán, hogy milyen lelkiismerete­sen dolgoztak a Párt népnevelői és a termelőcsoport tagjai a tszcs erősítésé­ért. Sorra álltak fel helyeikről az egyé­nileg dolgozó parasztok, akik elmond­ták, hogy boldogulásukat ök is csak n csoportban látják- Elsőnek lépett he Bernét István 19 holdas középparaszt és a felesége, Okos József a feleségével, Kata Margit. Utánuk jelentkezett floras József 3 holdas dolgozó a feleségével Fon Józscfné 6 holdas és Katona Ist­ván 1 holdas dolgozó paraszt, A csoport­tagok üdvözölték őket és kérték tőlük, hogy ugyanolyan szorgalmas tagjai le­gyenek a csoportnak, mint amilyen szorgalmasan dolgoztak saját földjü­kön. Nagy kíváncsisággal várta mindenki a vezetőség újraválasztását. Szerették vo'-na tudni, ki lesz az elnök, megma­radnak-e a régi intézőbizottsági tagok. Egyhangú' lelkesedéssel 1 választották meg elnöknek Bernát István középpa­rasztot, aki negyedórával azelőtt lett tag­ja a tszcs-nek.Megválasztásakor nemcsak a csoporttagság, hanem a kívülálló dol­gozó parasztok is hatalmas tapsban törtek lei. Jól ismeri mindenki Bemát Istvánt, tudják róla, hogy igen szorgal­mas, derék dolgozó. Az intézőbizott­ság tagjai lellek Sarbak Lajos üzemi párttitkár, Bartos Dezső, Ggökc Jó­zsefné, Osztertag Jánosáé. A fegyelmi bizottságba Boros Józsefet, Pető Sán- dornét és Babai Bertát választották be. A szabadszeulkirályi tszes-t a megyei tanács afféle partizán csoport­nak tekintelte. Most a lelkes, nagysze­rű • gyűlés után látjuk csak a hibát és vesszük észre, hogy nem szabad egyet­len csoportunkat sem elhanyagolni- A; a feladatnék, hogy a népnevelőkkel és a csoporttagokkal együtt sokkal foko-a zottabb segítséget és támogatást nyújt­sunk a ssabndszcntkirályi dolgozó pa. rasztoknak ahhoz, hogg ők is megta­lálják a felemelkedéshez vezető utat. Simon Lajos tszcs előadó. Megyénk területén az állatállomány létszámszerű emelésén kívül a leg. főbbelérendő célok: szarvasmarhánál a tejhozam emelése és a jobb tejelő­jelleg biztosítása, lónál a minőség javítása, amire bőséges módot nyújt a számszerűleó megadott fejlesztési terv, sertésnél az eddig mangalica Jaj tát tenyésztő gazdáknál elsősorban a lehérhússal szembeni ellenszenvet kell a tudatosító munka útján legyőzni, a juhoknál a gyapjúhozam emelésére, a baromfiféléknél a tojáshozam eme­lésére kell súlyt fektetni.' Az állatállomány fejlesztésével való foglalkozáson kívül különös gondot kell fordítani a tennelőcsoportoknál a munkaszervezés, a helyes munka- beosztás, az állandó brigádok meg­szervezésére, az állattenyésztésben dolgozók oktatására, az opaállatgon- gozók tanítására ' és irányítására. Járási osztályaink az állattenyész­tési tervek szétosztásánál ügyeljenek arra, hogy a terv végrehajtásánál ér­vényesüljön Pártunk parasztpolítíká. Ja. Az állattenyésztés fejlesztése erz egyedi kiválogatáson és a jó tulaj­donságoknak az egyes állatokon és állatcsoportokban való rögzítésén túl­menőiéi} elsősorban a jó, szakszerű és bőséges takarmányozástól függ. Ezen a téren mindent el kell követ­nünk annak érdekében, hogy a ta­vasz folyamán a Szovjetunió tapasz, talatai nyomán bevezessük a „zöld futószalag"1 létesítését, mely nagy­mértékben elősegíti állataink takar­mányellátásának biztosítását. A tervbontási munkálatok a megy ej tanács mezőgazdasági osztályán befe­jeződtek. A csoport a megyei tervet járásokra bontotta fel és január hó 6-án a járási mezőgazdasági osztá­lyok vezetőivel, valamint a járások állattenyésztési felelőseivel megtar­tott értekezleten megbeszélték azokat a tennivalókat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a járási tanácsok a köz­ségek felé js felbonthassák a terve­ket. A járási tanácsok a tervek to­vábbi bontását már meg is kezdték, hogy azonban sikerrel tudják azokat végrehajtani, ahhoz a közsógl taná­csok legteljesebb mértékű segítsége és támogatása szükséges. Meg kell teremtenünk a lehetősége­ket ahhoz, hogy teljesíteni tudjuk az új tervév feladatait. Ha nem bízzuk el magunkat az elért sikerek láttán és feltárjuk az állattenyésztés belső tartalékait, ha keményen szembeszá1- lünk minden pazarlással, éberek le. szünk az ellenséggel szemben, akkor tervünket 100 százalékban teljesíteni fogjuk, A megye állattenyésztési terve eró. sen feszített terv, melynek végrehaj­tását csak a legnagyobb munkanem­mel és a l(örülményekt adottságok jó kihasználásával biztosíthatjuk. A lét­számszerű felfuttatás az 1950. év vé­géhez viszonyítva szarvasmarhánál 13.3 százalékot, lovaknál 1.3 százalé­kot, sertéseknél 20.2 százalékot, ju­hoknál 43.3 százalékot és baromfi, nál 23.3 százalékot tesz ki. A terv felbontása ehhez mérten tör­tént és a járások által a községek felé történő további tervfelbontés is az állatok létszámához, az adottsá­gokhoz és a lehetőségekhez képest fog megtörténni. Tóth La jót megyei tanács mezőgazdasági osztály állattenyésztési csoportvezető .

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom