Dunántúli Napló, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-12 / 9. szám

t«l JANUÁR 13 un?io 5 «fcleiittfs siliert arattunk alai^Iailieii a Párt és a miniszter tsuiács faatórozatsái ismertető értekezletekkel A Párt ős a. mküsztertanáce hatá­rozatának megjelenés*: nyomán je­lentős fejlődés következett be bá­nyáinkban. De a fejlődik nem volt olyan mérvű, mint az várható vo-lt. Az ok az volt. hoary a bányászok nem ismerték eléggé a határozatot, nőm látták elég világosan, hogy mit kapnak jó. fegyelmezett munkájúik­ért és mit vár tőlük azért egész né­pünk. Ezt. a hiányosságot pótolták, amikor minden aknán részleteiben is megismerték a határozatot, utána pe­dig 20-as csoportokban szeminárium- szerüen megvitatták: mit ad a bá­nyászoknál; az állam, mit kér ezért tőlük. Soha nem volt még ilyen nagyszá­mú résztvevő egyetlen értekezleten sem. És soha ennyi hasznos javaslat a munka megjavítására, a termelés emelésére egy értekezlet keretében nem történt, A bányászok igenis alíaynak tanulni, fejlődni A bányászok örültek a határozat J^nertetésének és eset visszatükrözték mindenütt az előadások, az azt köve­tő szemináriumok. A va&asi Petőfi, aknán egy harmadban 450, Ferenc - aknán 20Ö, Széchenyi-aknárt 350 bá­nyász vett részt, a komlói Kossuth - aknán a bányászok 100 táízaléka, a ttagymányoki bányáiul ál 09 százalé­ka megjelent a dolgozóknak. Már az előadáson résztvevők nap;/ száma is visszatükrözi, hogy a bányászok Iá!, jót; és ereik o felelősségüket a szo­cializmus építésében rá a rájuk­háruló fdmiatolu.il teljesíteni is akar­jál*. Emellett volt még egy n agy jele n- töeégii tanulsága a lezajlott értekez­leteknek. Báayászpár.LaaervezetekLk vezetői igen tolnszor nyilatkoznak így: „Nem lehet a bányászokat mű­szak végón sokáig együtt tartani Fáradtak, éhesek eo ]tazainesmek.“ Ilyen „érvelésük" mellett nem egy esetben elnézték, hogy a bányászok Selb — vagy volt rá .eset, a negyed­része — jelent, meg a termelési er te. kerületen ás egyéb alkalomkor. A hé­ten lezajlott határozatismertető érte­kezletek erre alaposan rácáfoltak és bebizonyították egyrészt, hogy ha­misak az „érvek", másrészt azt, hogy a bányászok igenis ulMrnwz tanulni, fejlődni, — többet oltárnál; termeim, csak megfelelően foglalkoz­zanak velük, kellően tudatosítsák ve­lük os értekezlet jelentőségét. Ez az eddigieknél sokkal jobban történt meg ez alkalommal és eredménye minden előzetes „számítást'” íelii!|- Tnult, Termékenyek voltak « határozatot megvitató sacmináriumol: A komlói Koesuth-aknán nagyszerű javaslatok is szüléitek a vita során, amelyek jelentősen elősegítik a ha­tározat végrehajtását, ezen keresztül * termelés emoLéséá Csak pár példát említünk. Kovács István felvetette, bogy az aknába folyik a víz, ami kárt okoz a cementnek, amelyet a hányába folyó falazásokhoz ezáliita- nak le. Jerzánovics Ferenci azt java. Folt.a, hogy az ácsolaifál; bccrősíié- séhez szolgáló faéket készítsék el kint. a napszinten, hogy lent a bá­nyában a vájárnak ne kelljen véle vesződni. Ezzel egy műszak alatt majdnem 1 órát takarítanak meg és ezt a termelő munkára tudják for­dítani. Az 1-os fejtési csapat sür­gette x ciklusos módszer bevezetését €» tapasztalai csórét javasolt a MESZHART.aknákkai Ezeken kívül még 14 hasonló értékes javaslat szü­letett. A többi aknákon, a komlóihoz ha­* mlóan, értékesek voltak a viták, -lindenütt megnézték .gyökerében a bányászok a határozat hatalmas jo- lentőeegót, lemérték, hogy milyen megbecsülésben van részük népi de­mokráciánkban. X agy Hiányokon . Borefi|rfir József vájár elmondta, hogy * múltban ap­ját „fekete-listára" tették, munkát nem adtak neki sehol, mert nagyobb darab kenyeret követelt. Hozzá ha­son l.totta a jelent és azt mondta: éSoha ilyen megbecsülésben nem voll része a bányásznak!“ Borsós István élmunkás vájár a szeminá­riumon kijelentette: ,JÉn a határozat, nyomán megkaptam már a hűség­jutalmat. Azért kaptam, mert nem mulasztottam műszakot, becsülettel . jártam dolgozni. Ezt kéri tőlünk ál­lamunk a 'határozatban nyújtott jut. tatásokért és azt, hogy dolgozzuk ki a munkaidőt, tudásunkhoz mérten termeljünk“. Ugyancsak Nagymúnyo- kon bírálatot mondtak a pártszerve­zet és a szakszervezet felé, hogy miért nem tették már előbb lehetővé a határozat teljes megismerését. VJ editálások, esnélakosúsok születtek a Pártkongresszus tiszteletére A lezajlott, előadásokon és szemi­náriumokon megértették a bányá­szok a határozat jelentőségét. Kos- suth-aknán Rautenkancz Nándor fol- htvt-a a figyelmet arra, hogy a hatá­rozat megjavítja' a munkafegyelmet. 1 nyoméin 4 bányász önkriti­kát gifakorolt és elmondták, hogy ők eddig igazolatlanul. mulasztottak, meri nem ismerték jól. a határozatot és megfogadták, hogy ezentúl becsü­letesen járnak műszakra.. Ismét kézzelfoghatóan bebizonyoso­dott, hogy az egész bányászság mi­lyen egységesen, szilárdan követi Pártunkat. A viták során jól meg­értették a bányászok, miért, kér több szenet Pártunk, iparunk. István. aknán 4 fejtési csávát vállalt több- termelést, Mázán, Szászváron, Nagy- Hiányokon egyéni felajánlásokat tet­tel; a bányászok, hogy emelik terme­lésüket. l)e több termelést vállalt több ho'yen az egész akna valamennyi bányásza, Így Petőfi-aknán a vita során csatlakoztak a bányászok a Hofhcrr-gyári dolgozók versenyfel­hívásához. Ugyanezt tették Iatván- Ó3 Széehenyi-aknán is és azt mond­ták » bányászok: „A határozat isme­retében az eddiginél sokkal jobb munkával tudunk készülni az V. Pártkongresszusra.“ A határosai minden egyes pontját továbbra is ismertessék ssáles körben Győzelem volt. minden aknán a határozat-ismertető értekezlet. Kettős győzőiéin! Egyrészt: a bányászok új lendülettel láttak a munkához, a íöbbtcrmeléskez. Másrészt: vereséget szenvedett az ellenség, amely sűrűn hallatja szavát: „Miért mész megint értekezletre, úgysem rólad beszél­nek.“ Az értekezletek sikere azt bi. zonyítja, hogy ha jó a politikai, mun­ka, nincs talaja, az ellenségnek. Amikor lemérjük és győzelemnek, sikeresnek nyilvánítjuk a lezajlott értekezleteket, meg kell, mondani azt is. hogy voltak a nagy eredmények mellett hiányosságok is. A MESZ- MART Pártbizottság például nem adott megfelelő támogatást az aknai pártszervezeteknek a szervező és tudatosító munkához. Ka ez megtör­ténik, a siker még nagyobb tett vol­na. Feladata most pártszervezeteink­nek, hogy a héten befejeződő hatá­rozat-ismertető előadások után is rendszeresen foglalkozzanak ezzel a kérdéssel és a népnevelők beeaélgee- sonek továbbra is a bányászokkal a határozat jetentősógórőL A határozat pontjai legyenek szerves részei a napi agitácíónak és a további jó munka eredménye, több szénben, szilárdabb munfcafegyelemben, továb­bi győzelmekben fog megmutatkozni. A dolgozó parasztok tömegesen bizonyítják be hazaszeretetüket, helytállásukat a begyűjtés teljesítésével A begyűjtés szorgalmazása azok közé a feladatok közé tartozik, amit kellő politikai felvilágosítás nélkül nehíz és nőm is lehet végrehajtani- Nem elég csupán arról beszélni, hogy ez és ez a dolgozó paraszt beadta kukoricáját, gabonáját és így rendes embernek szá- mtl. Meg kell világítani azok előtt Is a kérdés halálosai jelentőségéi, akik eset­leg a maradiság, de legtöbb ese.ben a kulák befolyása alá kerültek és nem értik meg ezt, hogy az ország építését, gyermeke jövőjét, biztos békés életét viszi előbbre a biztos álon, ha eleget tett kötelezettségének. Viszont, ha nrm tett eleget, ártott saját magárnak, gyer­mekének és az országnak. Ártott a bé­ke ügyének, onui pedig mindannyiunk közös ügye, »mit megvédeni mindany- nyhmk kötelessége. Székclyszabar községben Péter János 8 holdas dolgozó paraszt UH) százalék­ra, Várja Ambrus VB-elnök, 8 holdas közép paraszt 1X7 százalékra teljesítette kötelességét Többet tett, mint köteles­ség teljesítés, Harcolt és harcol a bé­káért, boldogabb, szebb életünkért. Ha­sonlóan elmondhatjuk ezt Péter Ger­gely tanácstagról. Szórid Jánosról, aki szintén tanácstag, vagy Szíjgyártó Jó­zsefről és Hermann Jánosról, akik IOO százalék fölött teljesítették kötelessé­güket­Jó példa van sok, csak a kellő felvi­lágosító munka sok esetben hiányzik mellőle. Minden egyes községben van számos becsületes dolgozó paraszt, ski már eléggé felvilágosult ahhoz, bőgj' megértse a begyűjtés jelentőségét. Erről büszkeséggel t>eszélhetnek, a népneve­lők, mert ahol varrnak olyan dolgozó parasztok, mint Bédgban Gordon Fe­renc hat holdas tanácstag, aki Őt 5 szá­zalékban teljesttetlc kenyérgabonából, 3öl százalékra takarmánygaborrábéd be­gyűjtési előirányzatát, ott már mindig több és több lesz azoknak a száma, akik megértik. mit jelent a hazaszere­tet és mit jelent a béke megvédésénél, ügye. Vehetünk több példái is Bolyból. Tóth Mihály 12 holdas középparaszt kenyérgabonáját 225, takarmánygabo­náját 100 százalékban adta le. Vagy nézzük a gürevönydobokai tanács tag­jait: Harcsa Károly. Németh Ferenc, Rózsa István, Leutschak Mátyás és Horváth Sándor tanácstagok 100 száza­lékon felül teljesítenék kötelezettségü­ket, példátmulatva a falu dolgozó pa­rasztságéinak. Általában a földmű vessző vfek'ezrt a begyűjtési munkából jól kivette, részéi, aktívánk komáig segítséget nyújtottak a felvilágosító munka elvégzésében. De nem mondható ez. el a kölkedi szövet­kezet rő!, ahol a dogozó parasztság ér­dekeivel ellentétes felvásárló „műkö­dött“. Hasonlóan gyenge eredményeket mulatott ezen a téren a mohácsi föld­művé »szövetkezet is. Ezzel szemben' a helytállás és az igazi hazafiság meg­nyilvánulása az, amikor a hímesházai dolgozó parasztok öntudatosabb része, felemelte szavát 'nyíltan azok ellen, akik bár rendelkeznek elegendő termény, készlettel, mégsem adják azt be, hanem engedik magukat a kidák áltál félre­vezetni és visszatartják terményeiket. A helyi tanácsok a pártszervezetek és a szövetkezetei és szövetkezet aktí­váinak segítségével folytassák tovább a harcot a begyűjtési kötelezettség telje­sítéséért. Ezen a téren megalkudni ép­pen úgy nem fogunk, ahogyan nem al­kudtak meg hős bányászaink és vas- öntőink tervük teljesítésében! HARC A BÉKÉÉRT A nemiselközi békéimre kiemelkedő dokument* Sinn jelnek péci betnaiíaiója ..Harc a békéért" címmel a Fák­lya filmszínház három dokomentfil- mot mutatott he a népek békeharcá­ról. „A békéért“ c. szovjet film, a ..Harcunk a békéért“ c. magyar d:\unientfilin és a Koreai híradó a béketábor három országának legki­emelkedőbb béke-filmje. A háború megakadályozására irányuló hatal­mas békemozgalom egyre inkább mozgósítja a világ dolgozóit, hogy cselekvően vegyék ki részüket az emberiség elleni szörnyű merénylet megakadályozásából. Békebizottságaink magyarázzák meg dolgozóiknál; e filmek vagy je. len,tőségét a varsói határozatok vég­rehajtásában. E három dokument. film újabb fontos fegyvert jelent a nemzetközi békehaveban és annak magyar frontszakaszáu. Feltétlen szükséges, hogy békebizottságaink tagjai . és dolgozóín]; minden rétege, minél nagyobb számban tekintsék meg. Az eseményekkel, érdekfeszitő jelenetekkel teli filmek példájukkal további elszánt küzdelemre buzdíta­nak bennünket békénk megvédésére. A filmeket a Fáklya mozi január 15-éig, hétfőig bezárólag mutatja be. Szabó Kálmán vasúti lakatos megfogadta Rákosi elvtárs tanácsát Három hold földiét átadta a tszcs-nek Szabó Kálmán kocsilakalos á vasút­nál. A pécsi állomáson dolgozik, do különben karászi lakos, ott él a csa­ládja és oft van három hold földje, ő üveg itt lakik albérletben, esek a hét végén: jár haza. Az a három hold bérben van, semmi haszon nincsen rajta, a bérló legalább az adót megfizeti- De ez még a jobbik eset, mert a vasúton is van nem egy olyan munkás, aki otthon földet is túr, azért munkába ts jön. Rákosi elví&rs amikor a kétlak i bányászokról beszélt elnvondolla, hogy az álbetegek zöme a kéllaki munkások­ból kerül ki, .akik aratás, vagy szüret idején „megbetegszenek“. Ezeknek a dolgozóknak szakadatlan rohanás az életük, a földről a munkahelyre, a munkahelyről a földre, az ilyen dol­gozó nem tudja kipihenni magát, fá­radt a munkás és a legtöbb baleset az ilyennel történik. IHasonló a helyzet — mondotta Rá­kosi e’lvtárs — a vasutasoknál: ott is azzal van a legtöbb baleset, akinek földje vart,, aki kifútik! a kettős munká­tól, emiatt elalszik, vagy annyira ki­merült, hogy nem tudja a figyelmét a fontos munkára megfelelően összponto­sítani.“ Szabó Kálmán olvasta Rákos] elvtárs beszidkh. Éreate, bogy ez a beszéd róla is szól és Rákosi éivíárs jó tanácsol ád lííki is­A kDaabadslás «lőtt pár Svtg az akkori Weisj Maníréd-gy úrban dolgo­zott Szabó Kálmán. Lakatos volt, akkor is, de mivel soha nem tudhatta, hogy mikor lesz leépítés, gyártás beszünte­tés, elbocsájtás, bizony jól esett arra gondolni, hogy von »Kért otthon vala­micske földje, ahol pár zsák krumpli azért meglelem. ellentámadás lervét, attól kezdve Szabó Kálmánnak végkép nem volt kedve szakmunkás léiére föllel túrni, hiszen volt újjáépítenivaló elég. még otthon a faluban is. Otthon dolgozott a faluban, az apjá­val együtt, aki szintén lakatos — egé­szen addig, amíg a vasúthoz nem ke­rült. Itt érte azután Rákosi elvtárs beszé­de. Rögtön határozott rs, méghozzá örömmel: átadja földjét a most alakuló tszcs-nek, ahová anyja is bemegy más­fél holddal és az apja is. kétkezi mun­kájával, ő lesz a tszcs lakatosa. Kárá­— Nyűg volt csak az a föld' nékem — mond ja. Szabó Kálmán — hálás va­gyok Rákosi elvtársnak, hogy megmu­tatta, hogyan vehetem le ezt * terhet a váltamról. Tulajdonképpen csak most leszek ipari munkás. , A föld már nem házzá, c-érf ágy döntött, lakást szerez és beköltözik Pécsre, mert ez így mégsem családi élet, az egyik itt, a másik ott. De már addig is jelentkezett Rááll elviársnál, a párlbizalminál, hogy ossza be őt okta­tásra- Munkájával is jobban igyekszik, hogy minél jobban elsajátítsa a kocsi- takatosságot és ezen keresztül is kiér­demelje a Párt tagjelöltségét. Hogy ez sikerüljön, annak egyik láncszeme az is, 'hogy ma inár nem „kétlaki", hanem igazi ipari munkás, — Nálunk a faluban már nincs egyetlen kétlaki sem, de itt a műhely­ben még van, mint példád Sofranek István. Én csak annyit mondhatok, minden vasutas társamnak, hogy vala­mennyien szabaduljanak meg a föld­jüktől, mert egy gondtól szabadulnak meg, túlerőltetett munkától, felesleges tehertől szabadulnak meg. Nriros mire várni. A földet meg kell munkálni, jön De attól kezdve, hogy mint katona I a tavasz és minekünk meg itt van * és hírvivő Ipcflyszalkálniál átment a I dolgunk a vasúton, Mi végezzük csak szovjet csapatokhoz, magávalvltte egy | azt. Jó tanulással a félévi bizonyítványért, a Pártkongrosszusért Megyei diákaldíva-érfékezlelen vitatták meg a tanulmányi verseny eredn ényeit és hiányosságait Megye! diiákakífva-értekezletet tar­tott a DISZ megyei bizottsága, me­lyen a középiskolák DISZ-titkárai és aktívái megvitatták a félév előtti leg. fontosabb teendőket, kiértékelték az eddig végzett munkát. „Jótanulással a télévi bizonyít­ványéra — Jó bizonyítvánnyal a bé­kéért“ — hirdetik a feliratok a fel­díszített teremben. Kiss Dezső városi DlSZ-tiikár beszámolójában a DISZ. diákszervezetei számára kitűzött fel­adatok teljesítéséről szólt. — A negyedévi konferenciák meg­mutatták, hogy még elég sok tennivaló van tanulmányi téren. A legnagyobb baj az volt. hogy noha a Diákszövetség a DISZ meg­alakulásával megszűnt, funkcionáriu­saink még nem tudták kiküszöbölni a rossz szellemi hagyatékot. Vezető­ségeinkben az év elején még mindig a nyári hangulat, uralkodott A má­sik oka hibáinknak, hogy tapaszta­latlanok voltak a vezetők,'nem éilltak jó módszerek a rendelkezésükre. — A tanulókörök és tanulópárok szervezésével kapcsolatban Kiss De­zső megállapította, hogy az csak szervezés volt, politikai tartalom nél­kül. Általában gyengék voltak a ta­nulókörök és tmiulópárok, a tanuló, szobák nem töltötték be kellőképpen feladatukat. A jólműködő tankörök mellett, mint amilyen az építőipari technikum tanulókörei és a Nagy Lajos gimnázium néhány tanulóköre, egy sereg rosszul működött. A nem­zetközi diákhét jó eredményeket ho­zott. különösen a Tanítóképzőkben és a Ciép- és villamosipari technikum , ban. Súlyos hibánk azonban — folytatta Kiss Dezs'ő . hogy tanulmányi mun­kánk kampányszerű. Feladatunk, hogy most, a vezetőségi értekezleteken megtárgyaljuk iskolánk problémáit. Széles aktíva hálózatot kell kiépíte­nünk, a tankörök, komplex-brigádok, tanulószobák élére felelősöket állíta­nunk, hogy minden erőnket mozgósít­suk a jó tanulásra, a jó félévi bizo­nyítvány elérésére. — Szervezeti téren Is van tenni­valónk.. Ifjúgárdistáinknak adjunk feladatokat, különösen a fegyelem megerősítése terén. Fejlesszük poli­tikai köreink színvonalát és látoga­tottságát. ne hagyjuk a köröket le­morzsolódni. A politikai körök leg­fejlettebb tagjai irányítsák a „Sza­bad Ifjúság" olvasóköröket. — A diáktitkár ezután a lemorzso­lódás elleni harc feladatairól és az ellenség aknamunkájáról szólt: — Különösen vigyázzunk azokra, akik intőt, róvót kaplak, nehogy el csüggedjenek s kimaradjanak az is­kolából. Főleg a munkás, és paraszt- származású diákokra ügyeljünk, se­gítsük őket. korrepetálással, a tanuló­körökben, stb. Vonjuk be a gyengébb tanulókat a komplex-brigádokba, mint a Nagy Lajos Gimnáziumban, vagy a kitűnő tanulókból álló komplex-brigád adjon állandó segítséget nekik, mbit ahogy azt a Janus Pan­nonius gimnáziumban tették. Az el­lenség elleni harcot egy pillanatra se szüntessük be. A leferikáii$ reak­ció még mindig működik. A Nagy Lajos gimnáziumban és a Taráikén, zöben a plakátok 'letépésénél tapasz­talhattuk ezt. Az illegális hitoktatás megakadályozására fordítsunk na­gyobb gondol. Az előadó befejezi sül kijelentene, hogy a félévi bizonyít vánvok ered­ménye mondja maja meg, milyén munkát végzett a DISZ-szervezet. Fűzzük szorosra a tanári kar közötti kapcsolatot, így szép eredményeket lógunk elérni a békéért tanulással, fegyelemmel harcolók soriban. A hozzászólásokban a mohácsi nö­vénytermesztési technikum kiküldöt­te elmondta, hogy náluk az l.esre felelőkkel a diákotthonban rendszere­sen foglalkoznak, az osztéilyok kö­zött verseny folyik, a politikai körök is rendszeresen végzik munkájukat. Sass József (Zichy.utcai Szakérett­ségis kollégium) versenyre hívja az iskolákat. Tényi Jenő (Janus Panno­nius gimn.) arról beszélt, hogy ha az Ifjúgárdisták rendszeresen tarta- nak üléseket, feladatokat tűznek elé­jük. akkor azokat végre is hajtják. Gyenis László (Nagy Lajos gimn.) csatlakozik a szakérettségis verseny- kihíváshoz. Varga Magda (Leány­ipari gimn.) a lanulópárok átszervezéséről számol be. Elmondja, hogy 55 Sza­bad ifjúság-előfizetőt szerveztek az utóbbi időben. Galambos Sándor .(Fiútanilóképző) arról beszél, hogy a DISZ-íiikároU ellenőrizzék a felada­tok végrehajtását és sűrűbben járja, nak be a diákotthonokba is, Güth Margit (Tanítónöképző) elmondja, hogy náluk tanulmányi és fegyelmi téren is verseny folyik. 3 rendtftrió- brlgádot is szerveztek. Kriszt Éva (Leöwey X;ára gimn.) arról számol be, hogy a diákotthonban a Pártkon­gresszus tiszteletére egyre nagyobb erővel fokozódik n verseny. A felszólalók ígéretet lettek, hogv lelkes tanulással, aktív szervezel! munkával készülnek Pátiunk V. Kon- gress/u-ára és a tanulmányi eredete, nyék állandó emelésével, szilárd le- jvelem kialakításává1 harco'ink -g- liagyobb kincsünkért: a békéért..

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom