Dunántúli Napló, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-09 / 6. szám

MM JANUÁR 9 Hl.Pto •5 A IZis€>Inay-gyá3i* cialg^aKoiuialt levele Rákosi Mátyás elviársfaos „A Pari kongresszus tiszteletére tovább fokozzuk termelésünket, harcot indítunk az anyagtakarékosságért és a selejt ellen“ A Zsolnay-gyár dolgozói az alábbi táviratot küldték Rákosi eívtársnak: „Drága szeretett Rákosi elv­társi Mi, a pécsi Zsolnay porcel- lángyár dolgozói a mai napon tar­tott röpgyűlésen elhatároztuk, hogy csatlakozunk a Hofherr-gyár dolgozóinak kezdeményezéséhez. Párlunk V. kongresszusának mél­tó ’megünneplésére termelésünket tovább lokozzuk és harcot indí­tunk a* anyagtakarékosságért, a selejt ellen. Ezért vállaljuk: 1. Az első negyedévre előirány­zott 100 kw-os szigetelőkből 10 százalékkal többet lógunk termel­ni. 2. Anyagtakarékosság terén ja­nuár 10-ig megszervezzük a tüze­léstechnikai brigádot és a fajla­gos szcníogyasztást 6 százalékkal csökkentjük, ami nagymennyiségű szénmegtakarítást jelent. 3. Az utolsó negyedévi seléj- tíinkhöz viszonyítva a selejtet ez év első negyedében 20 százalékkal csökkentjük. 4. Munkamódszeráladás fokozá­sával a meglévő 105 százszázalé­kon alul teljesítő dolgozó száméi 60 főre csökkentjük. 5. A tervfelbontást úgy hajtjuk végre, hogy a tervfeladatot min­den termelő munkát végző dolgo­zó 7 nappal előre tudja. Megfogadjuk "Pártunknak, sze­retett Rákosi elvtársunknak, hogy vállalásunkat becsülettel teljesít­jük, mert tudjuk, hogy ezzel erő­sítjük a békeíábort és meggyor­sítjuk a szocializmus építését. Éljen a Magyar Dolgozók Párt­ja V. kongresszusai Pécs, 1951 január 6. A {pécsi Zsolnay-gyár dolgozói nevében: BRUCKó ISTVÁN párttitkár DALI.OS KOVÁCS JÓZSEF v. vezető KOVÁCS BÉLA h. ÜB-títliár FÁBRI GYULA DISZ-titkár.“ Hoyck Ferenc 16 holdas pécsváradi középparaszf példája mutatja: érdemes termelési szerződést köfnj Csend van * konyhában, osak Hoyckné omója pereg’ : szüntelenül. Már egy órája ülnek így. ö a divá- non az' orsó mellett, az ura meg a tisztára jfniroJt asztalra könyök öl vet Az asztalon már több kisebb.na­gyobb papírlap fekszik teleírva rzánioszlopokkak — Arra gondolok — néz az asz- szony felé Hoyck Ferenc — meny­nyire megváltozott körülöttünk minden, amióta felszabadultunk. — Aztán elsorolja: — Megépítettük az új ólakat az udvarban, új szőlőt ültettünk, szerződéses, fajtiszta álla­tok vannak az istállónkban és sok­kal több jószágot nevelünk, mint a háború előtt. Két lovunk, két tehe­nünk. két üszőnk és két tenyész­bikánk van. Ott van azonkívül a kisborjú, a sertések éo a szárnya­sok. amikből azelőtt sohasem volt annyi mint most. — Nem hiába beszélt nálunk Fe­dor a felszabaduláskor. (Fedor fia­tal tiszt volt és sokáig náluk szállá, sozött.) — szólt közbe Hoyckné. a felesége. — Azt mondta anyánk­nak: „Majd meglátja mama., más élet lesz itt, mint volt, azelőtt. Jobb lesz a gyermekeinknek, magának is öreg napjaira. Úgy lesz itt is, mint nálunk. Mert odahaza mi, munkások és dolgozó parasztok vezetjük és irányítjuk az országot.** — Ahogy belegondolok... — stár dl szóra igaz, — felel batáro. settan Hoyck' Ferenc. — Mert mi vagyunk ennek az országnak ez trai. Hoyck Ferenc ée családja életének története mutatja ezt. Kém sokkal a felszabadulás után a dolgozó parasztok egysége* szerve­zetbe tömörültek, — Hoyck Ferenc Se tag,ja lett. Megalakult Pécsvára- don a földmüveaszövetkezei, —Hoyck Ferenc annak is tagja. Dűlőfelelőe és a baranyai dolgozók vezetői közé jtartozik, mert póttagként beválasz­tották a megyei tanárba. Nemrég, a szőlőtermelők csoportjának alakuló ülésén őt választották meg egyhan­gúlag. nagy éljenzés között elnök­inek is. Érzi, hogy ma valóban sza­bad. megbecsült tagja a társada­lomnak. Amikor az első rendelet«* hozta kormányunk a termelési szerződés­kötésekről. bizalmatlanul fogadták én az első évben bizony kevesen voltak Pécsváradon is a szerződők, ft-rekre a dolgokra, gondol Hoyck Ferenc é* eszébe jut az is, hogy ta­valy. amikor már ő is szerződött, ológedetten állapíthatta meg. hogy napraforgóból, rostlenből és kender­ből is sokkal nagyobh jövedelme ran. mint azoknak az egyénileg dol­gozó parasztoknak, akik nem kötöt­tek szerződést. — Az idén nagyobb területre szerződök •— fordult újra, a feleségéhez, aki mindjárt hejyeslőleg bólintott rá. Hoyck Ferenc gyorsan összeszámol­ta. magában: — I200 n.öl naprafor­gó. 400 n.öl cukorrépa. 000 n-öl olaj­len és 800 szöszösMkköny. Ha pedig megint jól fizet. — ebben pedig nem kételkedem — á jövő esztendőben még többet fogok kötni. Közösen összevetették: az állam '10—ÍJ százalékkal többet fizet tér menyeikért a. szabad forgat mi árnál. Kamatmentesen, hitelbe kaniák a velőmagot, műtrágyát. A traktor hi. tőibe elvégzi a szántást és tavasz szál, ha szükségünk vám rd, 40—S0 forint művelési előlegei kaphatnak holdanként. A kormány tavaly fel­emelte minden szerződéses növény­nek az átvételi árát Cukorrépából például 2.40 forinttal többet fizet minden mázsa után. Az előírtnál ma­gasabb termésátlag elérése esetén pedig jelentős összegű prémium jár a szerződésesen termelő dolgozó pa. rasztoknak. Ha úgy terem Hoyck Ferenc kö- z ép paraszt cukorrépája, ahogy szá­mol vele, akkor az Idén minden mázsa után hat forint jutalmat kap majd az átvételi áron felül. 160 mázsát meghaladó holdanként! átlag­termés után már ennyit fizetnek. Hoyck Ferenc odaadó felvilágosí­tó munkát végez a, termelési szerző­déskötések sikeréért. A szerződés előnyeit elmondja minden dolgozó parasztnak és a saját. példáján ke­resztül bizonyítja be, hogy érdemes szerződést kötni. Megmagyarázza azt is, hogy a szerződéskötés egyformán érdeke az államnak és - a dolgozó parasztnak. Az államnak azért mert így biztosítja a tervszerír termelést, a dolgozó parasztnak pedig, mert nagyobb jövedelmet, nemesített vető­magot, műtrágyát, traktormunkát, hitelt kap érte. Hoyck Ferenc közép­paraszt úgy végzi felvilágosító mun­káját, hogy elmondja: — Nézzétek meg, hogy magerő, södterft gazdaságiing, mennyivel kü­lönben- él a családom, mint azelőtt. Nézzétek meg az állataimat, szerző, déses jószágaimat, amikből sokkal nagyobb jövedelmem van, mint például azelőtt egy ugyanolyan fajbikából, ami most van az istállóm­ban. Ha egyénileg beszélget és már látja, hogy dolgozótársa hajlik a szóra, ezt mondja neki: — Tudom, hogy a te családod is boldogabban él, mint azelőtt. A múltban nektek sem jutott annyi pénz új ruhára, meg cipőre. Ron­gyosan járt a fiad az iskolába És miért- van ez ma másképp? Miért részesít olvan nagy kedvezmények ben az állam, mint a szerződéskötés is. Azért, hogy te és én még elé gedettebben élhessünk, hogy gondta­lanabbal nevelhessük' a gyermekein­ket. A szerződéskötéssel segítjük egymást az..állapítod, Segítsd hál te is! Kössél termelési szerződést! Három baranyai lestő kiállítása A városi múzeumban vasárnap meg-j játttobta és jól alkalmazza. nyílott » Képzőművészek Szabad | Szervezete pécsi csoportjának 71. kiállítása. E hatalmas szám bizonyít­ja azt a dicséretre méltó aktivitást, amely — a fővárost kivéve —- az egész országban példa néikül áll. A pécsi képzőművészek felkutatják a múlt értékeit és nagy figyelemmel fordulnak minden élő tehetség, kez­deményezés felé. Nemrégiben zárult az Arnhold kiátlítás, amely egy évek­kel ezelőtt elhunyt, soha nyilvános­ságot nem kapott művész alkotásait mutatta be. Most három olyan ba ranyai festő képeit vitte a közönség elé a képzőművészek csoportja, akik eddig szintén nem állíthattak ki, akiknek a népi demokrácia adta meg a szabad fejlődés lehetőségét, az er­kölcsi és anyagi elismerést egyaránt. Virányi Endre villányi tanító nagy vásznai érett, komoly képességű mű­vészre vallanak. Különösen meggyőző erővel, a táj teljes átélésével és hű­séges ábrázolásával mutatja be a mohácsi Duna-ágat. Ahogy a vizet és a levegőt festi, az rendkívül figye­lemre méltó, kiválóan árad ezekből a képekből a dunai táj különös han gulata. Az emberek ábrázolásánál is igyekeznie kell ugyanazt az elmé- lyültségct és tökélyt elérnie. Zágon Gyula a két kiállító sziget- gelvári művész közül a kiforrottabb, szélesebb skálájú. Ki kell emelnünk inváló újítását: a papírból készült SZ^P ús művészileg is helytálló Le­nin, Sztálin, Rákosi dombormíiveket. .. a megoldás hatalmas segítséget jelent a^ dekoráció terén. A kiváló szovjet bábos, a Sztálin-díjas Obraz cov tanításai nyomán készült bábjai erteices alkotások, akvarelljei közül néhány szintén tehetséget árul el, de az ő igazi területe a plasztika. Haraszti Pál Ormánságban készült akvarelljei közt van egy-két igen hangulatos, eleven. az ormánsági tá­jat, embereket jól ábrázoló kép'. Nem mondható el ez olajfestményeiről. A munkás népnevelőt és az őt hallgató parasztcsoportot ábrázoló kép sokkal alaposabb tanulmányokat igényelt vo! na. Harasztinak jobban meg kell is mernie az emberi test szerkezetét. Javasoljuk, hogy maradjon az akva- rellek mellett, ezt a technikát elsa A tárlatot Milassin Teréz elvtárs. nő a városi tanács oktatási , népmű­velési osztályának vezetője nyitotta mreg és Radó István főszerkesztő elv- társ méltatta, majd Kelle Sándor fes­tőművész mutatta be a képeket a nagyszámú érdeklődő közönségnek d<z ateé&zchímáűmiak Kag-tyszcuí fytyéo&tmívd véfyzádatt a jálá&i bevhutedáfa Sík?éven Vasárnap délelőtt 10 érakor került sor a Téli Falusi Kultúrverseny első járási bemutatójára Siklóson. A be­mutatóra nagyszámú közönség, gyűlt össze. A járási tanács jó szervezése ellenére két község — Bogádmindszent és Szava — kultúrcsoportja nem érkezett meg az illető csoportok hibájából, így csak Gordisa, Old, Drávacsehi és Alsó- szentmárton vett részt a járási bemu­tatón. Mindegyik csoport sajóf anyanyelvén szerepelt A siklósiak kor,- reggel vidám ének­szóra, zenére ébredtek. Egymásután érkeztek meg, a kultúrcsoportok. Kü­lönösen az alsószentmáríon ünnepi menete keltett nagy érdeklődést és lelkesedést, öt kocsival, vidám zene­szóval, vörös és nemzetiszínű zászlók­kal jöttek. A verseny színhelye a „Pelikán­ban volt. Imre József elvtárs rövid megnyitója után, fél 11 órakor léptek színpadra a színjátszók. Az oldjak nagyszerűen sikérült színdarabja után Gordisa színjátszói adták elő a „Meg­változtunk" című jelenetet. Harmadik­nak léptek fel az alszószentmártoniak s a „Mesélj magadról" című szovjet darabot adták elő délszláv nyelven. A jelenet kitűnően sikerült. Ezután népi táncok következtek. Drávacsehi népi táncosainak táncai után tomboló lelkesedés közepette lép­tek színpadra a színes né|iviseletbe öltözött alsőszcntmártoniak. örömmel, teli. fiatalos lendületű és tréfás tán­caik, a „Hoppá-hoppá", a „Jabuke", a „Kukunyestye“ és a „Pácsitye“ ma­ijukkal ragadták a közönséget s olyan fergeteges tapsot arattak, hogy alig akarták leengedni őket a színpadról. Az énekszámokban szintén a dráva- csehíek és az aísőszentmártoniak ver­senyeztek. Az aísőszentmártoniak anyanyelvűkön. énékelt mozgalmi da­lokkal kezdték: a „Na bruszimo ko­szé", a „Drugacska sze peszma óra", a „Budi sze isztok i zapad" és a „Szuliko“, majd utána gyönyörű nép­dalaik csendültek fel, melyeket falu­juk őrzött idáig. Ezzel az első baranyai járási be­mutató be is fejeződött. A bírálóbi­zottság hamarosan meghozta döntését, melyet Kapitány elvtárs hirdetett ki. A nemes versengés eredménye A színjátszásban, népi táncban és énekben is az aísőszentmártoniak ke­rültek az első helyre s így abban a kiLüntefésfcen részesültek, hogy bejutot­tak a megyei döntőbe. A dönlés rész­leteiben a következőképpen történt. Színjátszásban 1. Alsószcntmárton (5:2 szavazataránnyal), 2. O’d, 3. Gor­disa. Alsószentmárton és Old szir.iát- szócsoportja a megyei döntőbe került. Népi táncban: 1. Alsószentmárton. 2 Drávacsehi. Az aísőszentmártoniak kerültek a megyei döntőbe. Énekszá­mokkal: 1. Alsószentmárton. 2. Dráva csehi. Mindkét énekkar a megyei dön­tőbe jutott. A bírálóbizottság kiértékelésében meleg sza\ kkal emlékezett meg az alsószcntmirloniak nagyszerű tcljedl- ményéről, Kapitány elvtárs kiemelte, hogy a ktiűnő délszláv csoport közvet­lenül a Tito-határ menti faluban nagy lelkesedéssel készült a versenyre. Az alsószentmárton: fiatalok ezzel tanúsá­got tettek izzó hazaszeretetükről, ar­ról, hogy teljes sziuükböl gyűlölik Titot és gyilkos bandáját s megmu­tatták, hogy szilárdan állnak a Szov­jetunió mellett, a béketábor békéért folytatott küzdelmében. Megérdemlik azt a megtisztelő kitüntetést, hogy résztvegyenek a megyei bemutatón. Az aísőszentmártoniak eredményü­ket az ellenség elleni kemény harcuk­nak és szilárd helytállásuknak köszön­hetik. Hiszen a legutóbbi hetekben s előfordult. Hogy a kultúrcsoporlot egyszer már szétromboló Verbanac Pál kulákfiata! ..udvarló" címén újból be akart férkőzni a fiatalok közé. A pártszervezet, és a DISZ-szervezct éberségének, erélyének köszönhető, hogy mesterkedését leleplezték és el- távolíiottáü a csoport közeléből. A megyei döntőre új színdarabba! készülnek Az. alsószcntmirtoni kuitúrcsop art. tagjai a Jiompás győzelem után öröm­től kipirul: arccal mesélték el. hogy a megyei döntőre új színdarabbal ké­szülnek, mely Títo-róf is bandájáról szol. A ..ívjad'.’ szobom" c. színdarab, bal a Ti’o-rv’i’.lszer gazt arcú1 mutat­ják be. met\ gyűlöletes r.dndr.i díl- szlá,' és magyar dolgozí előtt. A siklósi járási bemnl-'ó. s ti'” ­sen az alsószentmlrioni ik rép si <» azl mutatta, hoív «• kuité-e igazi 'egy- ver lett dolgozóink kezében. Az építőipar átszervezéséről Aj elmúlt év végén abban a Sze­rencsé» helyzetben voltam, hogy az Alföld, valamint Dunántúl igen sok városán és községén átutazhattam és láthattam, hogy ötéves tervünk má­sodik évének küszöbén országunkban! eddig még soha nem tapasztalt mere. \ tű építkezéseket bonyolítanak le' olyan nagy számban és olyan hatai- j más méretekben, hogy ezeket az éve­ket az utókor nyugodtan a nagy épi-! tési munkák korszaka kezdetének ne­vezheti majd el. Építkezéseink menetét — el­sősorban a dunapentelei szocialista váró« és a Dunai Vasmű, valamint az Inotai Erőmű építését — megismer­tették az országunkban küldött szov jet építész szakemberekből álló kül. döttséggel, melynek tagjai — élükön Ivanov és Romanov szovjet építész- mérnökök, Makszimenko és sztaháno vista társai már az első napon szer­vesen bekapcsolódtak a tervezés, a kivitelezés, valamint építésügyi szer­vezés munkáiba és átadták műszaki tapasztalataiknak nagy részét a mi szakembereinknek. Sándor László építésügyi miniszter karácsony előtt Budapesten a Mfi- MOSZ székházban tartott értekezle­ten, melyen a szovjel szakemberek is résztvettek, Ronjanov mérnök ja­vaslatára elrendelte egész építési szervezetünk átalakítását, hogy a megindult hatalmas arányú építési munkáinkat jobban, rövidebb idő alatt és gazdaságosabban bonyolíthassuk te. \ Időközben már megjelentek a ma- gasópitőipar üzemszervezéséről szóló fontosabbnál-fontosabb rendeletek és utasítások, melyek a munkabér el­számolására, gépesítésre, az anyag- kezelésre és .felhasználásra, a szállí­tásokra vonatkoznak és megjelentek a takarékosságról szóló miniszterta nácsi határozatnak az építésügyről szóié szakaszai. A közeli napokban döntenek az építkezéseket irányító szervezet át alakításáról, amit ugyancsak szovjet mintára terveznek megvalósítani. . melynek értelmében területi beosztás- , sál — közvetlenül' a minisztérium alá tartozóan — megállapítják az építés, trösztöket. AZ ÉPÍTÉSI TRÖSZTÖK az alájuk tartozó különféle vállalatokkal egy egy gazdasági egységet alkotnak és így rendelkeznek az építkezés kom­plex elvégzéséhez fizükséges szakipar vállalatokkal, szállítóeszközökkel központi anyagraktárral, stb. oly mó- dón, hogy az alájuk rendelt vállala tok stb. gazdasági vezetöszervei len nének. A tröszt egészben kapja meg majc a ieiadatokat az építési minisztertő és felelős azok végrehajtásáért. A kapott feladatokat saját belátása sze­rint osztja el az alárendelt vállala­tok közöt. Ez az új szervezeti rend­szer fogja biztosítani a gyors opera­tív vezetést és kiküszöbölni a régi bürokratikus vezetési rendszert. A trösztök megalakításával egyide­jűén meg kell szervezni főfeladataink, elsősorban az épületalkatrészek élő- gyártásának nagyarányú kiterjedését, ami hatékonyan elősegiti a szabvá­nyosítást. A Szovjetunióban az épí­tőipari szabványosítás alig marad el a gépeket gyártó ipar szabványosítá­sától. Tökéletesítenünk kell a gépesítést, hogy a nehéz fizikai munkává] járó és nagymennyiségű, nagy erőt igény­lő munkanemek mind gépesítve legye­nek. Ide tartoznak az összes hori­zontális és vertikális szállítások, fel_ és lerakódó munkák, tereprendezés, vakolások, beton, és vasbeton-munkák stb. A gépek kihasználásával módot kell nyújtanunk, hogy az ezeken a . murikaterületeken dolgozók is szta- hánov-munkát végezzenek, vagyis a gépek a 24 órából ne álljanak jófor­mán semmit sem. Be kell vezetnünk a gyors építési rendszert, melynek lényege abban áll, hogy eltérően a régj munkaszerve­zési módtól, a különféle részmun- í kákát, nem egymást követő sorrend. ■ ben, hanem az egyes munkanemeket i jó] előkészítve egyidöben végezzük. ! A GYORS ÉPÍTÉSNÉL az alkatré- 1 szék legnagyobb része elögyártva, j készen kerül beépítésre. Lényege te- I hát a jó előkészítés — jól kidolgo- ! zott organizációs terv — elsőrangú szervezés, pontos előgyártott munkák, i jó szerelés és összedolgozás. Ac emberiség történetében először a Szovjetunióban, most napjainkban pedig hazánkban és a szocializmust | építő többi országban állították a fo- , lyamatban lévő hatalmas arányú építkezéseket a nép érdekeinek szol­gálatába és így nálunk is valóra vál­tak Leninnek az alkotó tevékenység­ről szóló alábbi szavai: „Azelőtt nz i emberi ész, az emberiség géniusza ! csak azért alkotott, hogy egyeseknek megadja a technika és kultúra min- I den áldását, másokat pedig meglősz. | szón a legszükségesebbtől — a mű- j veltségtöl és fejlődéstől — most vL i szont a technika minden csodája az j egész nép taulajdonávi válik és mos- | tantól kezdve az emberi észt és gé­niuszt nem fogják az erőszak és ki­zsákmányolás eszközeként felhasznál, ni." Dulánszky Jenő a Pécsi Magasépítési Vállalat főmérnöke.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom