Dunántúli Napló, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-17 / 293. szám

1950 DECEMBER 12

mmo

7

Minden erőt mozgósítsunk ma a tengeribegyüjtés sikeréért

Baranya megye minden egyes köz. égében falragaszok hirdetik a mi lüszkeségeink, a sztahánovista bá- lyászok és a beadásban élenjáró dol- iozó parasztok közös felhívását, leJyben egész megyénk dolgoz^ pa- esztságát felszólítják, hogy tengeri- /eadási kötelességük teljesítésével és últeljesitésével vigyék győzelemre a tukorica begyűjtési hetet.

Ez a felhívás lényegében azt je- enti, hogy Pártunif, a magyar mun- iásosztály újabb hatalmas feladat el- tégzésére hívta fel Hű szövetségesét, '■ dolgozó parasztságot Nem kisebb éladatról van szó, mint a tengeri be- jyüjtési terv rövid időn belüli 100 százalékos, sőt azon felüli teljesítéséről. Ennek a feladatnak megoldására lietnek a dolgozó parasztság segítségé™, tndulna.lt ma harcba falu járóink, legtöbb üzemi és falusi népnevelőink, tanácstagjaink, begyűjtésben élenjáró dolgozó parasztjaink.

Minden erőt be kell ma vetnünk, a tengeri begyűjtés sikere érdekében. Szükség van erre, hisz Baranya megye, a jó tengeri termése ellenére — amelynek alapján a második helyen kellene lennie — tengeri begyűjtésben a tizedik halyen áll. Bár napról* napra szaporodik a 100 százalékosan teljesítő községek száma, mint például Egyházaskozár, Mánia, Komló, Bikái, Obánya és egyre növekszik azoknak a községeknek a száma, amelyek elindultak ezen az úton, mégis jelentős számmal találunk megyénkben községeket, különösen a mohácsi, siklósi és sásdi járásban, amelyek a 20—25 százalékos tengeri begyűjtési eredmé. nyen még mindig nem tudtak túl, jutni

Ezekben a községeikben, ezekben a járásokban azt is láthatjuk, hogy a kulákság elleni harcot nera folytatják elég keményen. Ugyanakkor a lemaradt községedben mindig feltűnt, már néhány szó érdeklődés után, hogy a politikai felvilágosítás eszközét lebecsülték, a népnevelőket a po_

litikai meggyőzés fegyvere nélkül indították útnak, és igen gyakran olyan népnevelőket mozgósítottak, — például Versenden, Majson, Berkesden és Bárban — akik maguk is a lema- radottak között voltak,, akik maguk sem tettek eleget példásan begyűjtési kötelességüknek.

Hiba volt az is, hogy sok helyütt a jó eredmények mellett szem elöl tévesztették községi tanácsaink, hogy a Párt, mint legfőbb vezető erő, tud ja egyedül megadni azt a biztos lendületet, amely a begyűjtést sikerre viszi és figyelmen kíVül hagyták azokat az erőket is, amelyet számunkra a tömegszeirvezetek széles hálpzata, a SZÖVOSZ, a DÉFOSZ, az MNDSZ és a DISZ nyújtanak.

Hogyan- kell tehát a tengeri begyűjtés sikerét biztosítani? Legelső- sorban is fel kell számolni azt a hangulatot, amely mindenütt a kulák_ agitáció folyománya, hogy „nincs termés“, ,,szárazság volt“, „ráérünk a kukoricát májusban is beadni", „akinek szerződéses disznója van, annak nem kell beadni“, stb. A tengeri begyűjtési hét sikerének kulcsa az, hogy az elmaradt községekben és járásokban dolgozó parasztságunkat kiragadjuk a kulák bűvköréből és meggyőzzük ölcet Pártunk és munkásosz. tályunk által hirdetett igaz igazságról.

És a mi dolgozó parasztságunk, ha jól megmagyarázzuk, nagyon is meg_ érti, hogy a 2—3 mázsa kukorica beadása és a béke megvédése között szilárd összefüggés van. Megérti, hegy a kukorica beadásával iparunkat, szép hazánkat erősíti. Tudja, hogy ebből saját magának van elsősorban haszna, mert nyugodtan, békében él és anyagiakban, kultúrában gyarapszik és a hatalomba való bevonáson keresztül össze van kovácsolódva a munkásosztállyal. Dolgozó parasztságunk tudja, hogy a magyar munkásosztály adott neki löldet, jogot és szabadságot. ' " '

A kulákspekuláció arra js irányul, hogy a lemaradt községek abba a színezetbe tűnjenek fel, mintha nem lennének készek a béke megvédésére, mintha nem lennének hajlandók tengeri beadásukkal a magyar ncp békefrontját erősíteni.

Csattanós választ adott erre Dráva- csepely dolgozó parasztsága, amely a Tito-banditáklól másfél kilométerre hirdeti, hogy a 100 százalékos beadásával fogja megmutatni, hogy a magyar dolgozó parasztság igenis kész hazájáért áldozatot hozni és tudja, hogy akkor, amikor a dolgozók államának odaadja felesleges kukoricáját, a bókét védi és nem enged szép hazájából Koreát csinálni.

A tengeri begyűjtés győzelemre vitele Baranyában dolgozó parasztságunk hűségének újabb bizonyítéka kell, hagy Jegyen és az ellenség a begyűjtés 100 százalékos sikerén keresztül is érezze, hogy dolgozó parasztságunk egybeforrt a munkásosztállyal, ha hazájáról, a szocializmus építéséről és a béke megvédéséről 'van szó. Épp ezért a Párt vezetésével, a tanácsok útján a még meglévő akadályokat le fogja küzdeni.

Falujáróink, népnevelőink, községi tanácsaink ezeknek a gondolatoknak a jegyében biytran forduljanak ma az öntudatos baranyai dolgozó parasztokhoz, akik a gatoonabegyüjtés során, az őszi mélyszántásban, a békekölcsön-jegyzésben és termelési szerződések kötésében elért eredményeikkel, egyemberként leadott szavazatukkal és eddig is minden cselekedetükkel bizonyították, hogy híven követik Pártunk útmutatását, becsületes magyar hazafiak és biztosan méltóan fognak válaszolni tengeri beadásukkal a széncsata hőseinek testvéri felhívására.

Geüér B. Miklós

a megyei tanács kér. osztályvezetője.

„Mi a tanulás, ti a termelés frontján háláljátok meg Pártunk szerető gondosk odását“

Hatalmas segítség©! Jel©»! a hidasi báBfészokaek a sso^Jef ieltöra gép

A hidasi bánya tárójának keleti lejtőjén, künn a napezínten, négy ember áll bokán felül a sárba süppedve. A marasztaló eár nem zavarja őket, A földre néznek, izgatottan mutogatnak, és látszik: valaminek örülnek. Örömük oka akkor derül ki,, mikor odaérünk és megpillantjuk a föld felszínén kibújt, mintegy 40 centiméter átmérőjű spirálos fúró- kereket. Még mielőtt megkérdezhetnénk, hogy ez mi? Sterling Antal ezt mondja:

— Ez. a gép éppen ott segít a bányásznak, ahol legnehezebb a munkája. i

A gép. amelynek munkáját örömmel nézik, szovjet feltörő gép, amit n Szovjetunió szerető gondoskodása adott, hogy megkönnyítse bányászaink munkáját., hogy meggyorsítsa a bányák művelését.

Akik bányászok, azok tudják, hogy miiyen nehéz munka a feltörés, amikor az évezredes szén, kő, vagy agyagrétegben kell feltörni 60—70 fokos dőlésben, egyik szintről a másikra, vagy az első szintről a napszintre — ahogy' a helyzet megkívánja. Kemény munka ez és egész embert kíván. | ■

Ezt a Bcdiéa mankát végzi el az ember helyett a nagyszerű szovjet gép, amely' hatalmas testével a hidasi táró bejáratától mintegy 100 méterre áll a táró szintjén. Hatalmas, masz. szív alvázából meredeken nyúlik Id a feltörő kar, amelynek vége 37.4 méterre fölöttünk künn van a napszinten. A kb. 40 cm. átmérőjű fúrókerék nyomában ugyanilyen szélességű lyuk nyúlik a napszintre, az itt készülő feltörés első áttörése.

A feltörőgép fúrófejét rövidesen át cser élik egy 90 centiméter átmérőjű fúrókerékre, amelyet a feltörőgép visszafelé húz le, kibővítve a feltörést 90 centi átmérőre. Ahogy a gép visszafelé kezdi végezni a feltört lyuk kibővítését, nyomában hozzálátnak a vájárok, segédvájárok az ácsoláshoz és a régebbi munkához vi- ezonyítvi hihetetlenül gyorsan készül el a 37.4 méteres feltörés.

A gép munkáját Schl itt Henrik vájár, Dobszai János segédvájár, Klane* János fúrómester, Brand Frigyes lakatos figyeli.

— Öröm nézni ezt a gépét mondják elismeréssel és számításba veszik, milyen nehéz munkától menti meg őket. , .

Közben ki is számítják az első munkafázis idejét: a negyvencenti áitmérőjü feltörés kihajlásának idejét. A szovjet felitörőgép mig a napszíntre lyukasztott, áthaladt 22.2 métgr szénrétegen. Ez az idő 6 óra és 20 porc volt. A szénrétegen áthaladva, 2 méter 40 centit ment nedves, agyagos rétegben. Ez 13 és fél

órát, tartott. Ezután 13 méter 20 centi száraz agyagban haladt, ami 8 óra 56 percig tartott. Tehát a 37.1 méter feltörést 28 óra 46 perc alatt hajtotta ki 40 centi átmérőben. A 40 centis feltörés kibővítése 90 centire sokkal rövidebb ideig tart, kb. 10—15 órát vesz igénybo, és^ máris kész a feltörés.

Ezt a munkát, ha kézierővel, illetve fejtőkalapáccsail végezték volna 37.8 műszakot vett volna igénybe, ami több mint 302 órát tartott volna. Tehát a szovjet gép több mint 268 órával előbb végzi el a feltörést.

Hatalmas időmegtakarítás ez, neon is számítva azt, hogy milyen

l i ........ .

neh

éz testi munkától mentesifi a vájárt. Mondja is Sipos, nagymányoki bányamesiter, aki szintén átjött Hidasra megnézni a szovjet gép munkáját:

— Ez a gép magában te megmutatja, a Szovjetunió nagyságát, hatalmasságát, azt, hogy ott a technika vívmányaival mennyire megkönnyítették a munkát.

örülnek valamennyien a gépnek, amely nagyszerűen alkalmazható a hidasi bányaüzemben, döntően megkönnyítve és meggyorsítva a bányamunkát. Jd-U-I

Minket MESZHART bányászokat azzal tisztelt meg a Párt, hogy elküldött bennünket kéthónapos pártisko- lára. Hogy ennek milyen, nagy jelentősége ven, ezt csak most látjuk igazán. A mi Pártunk tanítása az, hogy az elméletet össze kell kapcsolni a gyakorlati munkával. Most, hogy az iskolánk a vége felé jár, bátran elmondhatjuk, hogy az iskola nagyon hasznos volt számunkra a további munkánkban. A kéthónapos tanulás után már tudjuk értékelni a maga teljes súlyával a Szovjetunió hatalmas küzáe’mét az Egyesült Nemzetek Szervezetén belül, ahol a világ dolgozóinak szabadságáért küzd. Ezen keresztül látjuk a mi bákchsrcunkai és tudjuk, bogy a béke megvédésének terén mit vár tőlünk bányászoktól a Párt, Rákosi elvtárs.

Jól tudjuk azt- is, hogy a Pártunk és Rákosi elvtárs szeme rajtunk, bányászokon van. A mi termelési eredményeinket figyeli ez egész ország.

Míg ti, a bánya mélyén égymásutta éritek el a szebbnél-szebb eredményeket, addig mi itt az iskolán a tanulás frontján a marxizmus—leuí- nizmus elsajátításával teszünk hitet nagy Pártunk igaz ügye mellett. A szocialista elmélettel felfegyverkezve az üzemeinkbe visszatérve még nagyobb mértékben fogjuk kivenni a részűnket a termelésből, az oktatási és népnevelési munkából.

Bányászok! — Kimagasló teljesítményekkel arassatok újabb győzelmeket a háborús gyujtogatók ellen, újabb és újabb csille szenekkel erősítsétek a béketábor hatalmas erejét. Müller Lajos, Kovács István, Varga Gyula, Nagy István Széchenyi-aknai párliskolai hallgatók

A ELÉM

DOHÁNYGYÁR:

Kétyi Feranené kocsányozó 125%

Kovács Ferencné keverő 122%

Gyemgyáik Jánosná keverő 122%

Gál Ferencné bálabontó 115%

Vérségi Jcnőné bálabontó 115%

Ónodi Gyula csoportja 105%

KESZTYŰGYÁR:

Mezőfi István szabász 159%

Rucsnik Antalné varró 150%

Pozsgai László szabász Rcss József né varró Bereczki Alajos szabász Zejda Károly szabász

PÉCSI FÜTÖIIÁZ:

143%

143%

(35%

127%

Steínbrnnrer Antal szánrakó 199V»

Geyer Ernő kazánmosó

166%

Szutyor Béla brigádja

163%

Tóth József szénkirakó

253%

Lovas Lajos váltóőr

155%

Nagy Lajos váltóőr

155%

ijMKBJilK MEG A VALÓSÁGOT fj

A Pécsi Tervező Iroda hozzászólása Pécs város vízellátásának kérdéséhez

Örömmel üdvözöljük a Dunántúli Napló december 10-i‘ számában felvetett kérdési Tervezőinknek minden Péccsel kapcsolatos munkánál a vízhiány problémájával kell megküzdeni, különösen nehéznek látszik a feladatunk az 1951-ben építendő bányászlakásoknál.

A város Jelenlegi napi víztermelése a szeszélyes Tettye nélkül kb. 6.0CO m:!. A'nyári csúcsszükséglet meghaladja ezen érték kétszeresét. Ez az adat mindent megmond, ós meggyőző erővel követeli, hogy ezen a téren, — a víztermelés fokozása terén — halaszthatatlanul cselekedni kell. A vízhiánynak következményei beláthatatlanok lehetnek.

A Vízkutató Munkaközösség javaslatához mégis van egy-két kiegészítő észrevételünk. A Munkaközösség ja— Hát talán Bolhás Kázmér etvtirs _ tekintve,

ho

gy eddig még nem hallottuk a hangját — megmondaná, hogy mik a proletárdiktatúra funkciói? — adta fel a kérdést a politikai iskola vezetője.

Bolhás elvtárs felkapta a fejét, mint a katonaló a trombitaszóra és zavartan hebegte:

— Eddig jegyzeteltem... készítgettem jegyzeteimet... jegyezgetiem... így hirt el énében nem is tudom ...

— Hát ez igen helytelen Bolhás elvtárs, hiszen te fontos munlAt végzet, káderes vagy. Na, majd talán valaki más megmondja. Tessék elvlársak, tessék' Ta- Izács elvtárs 'mondd el.

El te mondta rendre.

*

Ez volt tegnap. Ma Bolhás elvtárs ,,kikáderez Bgy elvtársat kérnek tőlük az ipari központhoz. Igaz, hogy már négy hete, de az nem tesz semmit, mert, Bolhás elvtárs szokta mondogatni: ,diaiam a kaderozás nem probléma, megy mint a ,vízfolyás, mert en az emberek veséjébe látok.”

Most elsőnek Asztalos Gézát vette vesevizsgálat alá. Futólag átnézte a műhelyi párttitkár jelentését: i-agjelölt, DlSZ-vonalon jól do'gozik, átlagos teljesítmény 150 százalék, most vonták be a tanulásba, ne- hez helyen dolgozik, de szereti munkáját, fanul a mestertől^ es segíti a fiatalabbakat, szabadságharcos ejtőernyős kiképzésen vett részt. Ezt a sort áthúzta Bolhás Kázmór. Ez egyáltalában nem érdekes, gondolta magában, nem^ ugrabugrálásról van itt szó. Azután figyelmesen végignézte az ifjúmunkást. Milyen nyugodtan ül itt, pökhendi fráter lehet, nincs benne semmi tekintélytisztelet.

— Na szaktárs — mondta. — Hát hallott-e már

valamit a proletárdiktatúra funkcióiról? _ kérdezte

és gyorsan maga elé húzta feljegyzéseit.

—r Hallottam, tudom, hogy a három közül az egyik a megdöntött uralkodó oszlá'yok ellenállásának megtörése, a második az, hogy gazdasági és kulturális nevelőmunkát kell végezni, á harmadik ...

— Hohó barátocskám — pislantótt fel a p"pír- lapról a káderes. — Hogy is mondta: gazdasági és kulOm 9

tura'is nevelőmunkát? Ugye így mondta?

— Igen.

— Hát a szervező hol marad? Mert úgy van ám, hogy gazdasági, szervező és kulturális nevelőmunkát. Szóval a harmadikat nem tudja. Hát akkor honnan tudná, hogy ma mi a feladat? Na jól van, még egy mentőkérdést. Mit írt Marx Kugelma.nv.hoz intézett levelében 1871-ben?

Erre még senki sem tudott felelni, persze Asztalos Géza sem, így Bolhás elvtárs az életrajz és a mellékletek átnézése után kivette a dossziéból a hetes számú sémát, mely így szólt: „Jól viszonylik a szó- cializmus építéséhez, jól viszonylik a nemzetközi kérdésekhez, jól viszonylik a soronlévő feladatokhoz, de politikailag képzetlen — ezután pedig odaírta: a fent- nevezett elvtársat ezért a tőlünk megkért hivatásba beállítani nem alánlom.’’

Ezután Kárász Henrik következett. A mühelyi párt titkár nem. a legjobbat írta róla, három évvel ez- edit (I szociáldemokrata párt jobboldalán hangoskodott, normáját teljesíti, politikailag -passzív, széleskörű otthoni elfoglaltságára hivatkozik.

Kárász igen barátságos, mosolygóképü ember, ismerik te egymást még a régi kuglicsapatból, de ráadásul úgy látszik megszagolhatta, hogy a Kugelmann- levélről fog kérdezni, mert egyből rávágta: „Marx azt írta Kugehnannak, hogy a prcletárforradalómnak nem az a feladata, hogy a bürokratikus gépezetet egyik kézből a másikba adja, hanem hogy összetörje.”

— Jól van, jól van — mondta ijedten Bolhás, mert maga sem tudta, hogy áll ez a kérdés.

Befejezte a kikáderezést, megírta a javaslatot: „Jól viszonylik a szocializmus építéséhez, a nemzetközi kérdésekhez, a soronlévő fe'udatokhoz, de politikailag még képzetlen. Az előbbiekért a tőlünk megkért hivatásba beállítani ajánlom.”

Ezután kettős szerencse történt. Először, hogy az ipari központnál nem úgy káderezlek, ahogy Bolhás. Kárász Henrik hiába em'egetie Kugelmannt, mégsem felelt meg. A második szerencse az voll, hogy Bolhás Kázmér is rövidesen káderózás alá került, ahol kiderült, hogy nem jól viszonylik a káderességhez.

vaslata a megoldást kizárólag a dunai vízvételben látja. Csak mellékesen említi meg, az egyéb lehetőségeket. Pedig a dunai vízvételezés a problem ma megoldásának csak egyik változata. Talán nem is a legjobb változata. Ellene szólnak az építkezés nehézségei, és a nagy üzemköltség. A cikkből kivehetőleg a Munkaközösség nagyjában a Báta, Palotabozsok, Pécs- várad, Pécs útvonalra gondol. Ez kereken 50 km. Az alkalmazandó csőátmérő 400—500 mm. ilyen feltételezésekkel csak a vezeték költsége (vasbetonból) közel 20 millió lesz, amit a szükséges átemelőtelepek mintegy 30 millióra fognak növelni. A víz minden cseppjét 300 méterre kell felemelni (tényleges magasságkülönbség + súrlódási veszteség + vesztett magassági, ami m3-ként kereken 1.2 kw óra áram felhasználását igényli. A feladat ily- módon technikai felkészültségünk mellett feltétlenül megvalósítható.

Irodánk javaslata a következő: Tekintsük ezt a megoldást az egyik megoldási lehetőségnek. Állapítsuk meg, a fentiekben durván megadott számok pontosabb értékeit és a tervezés tegyen vizsgálat tárgyává minden olyan lehetőséget, ami ennél olcsóbban és gyorsabban biztosíthatná a vízellátást.

Néhány gondolat a többi lehetőségről:

1. A Nagyárpád-Málom közti hegy- vonulat feltáratlan. Az itt lévő tanyai kutak bő vízhozamot sejtetnek.

2. Tüzér-utca és a Tortyogó közti sávról mélyfúrási adataink hiányosak.

3. A siklósi hegyek északi lejtője feltáratlan. A déli oldalon máris bő forrásokat ismerünk flásd a siklósi vár lövőben fakadó forrást). Nem hoz- hatók-e ezek be Pécsre? (A távolság 25 km, a terepviszonyok lényegesen egyszerűbbek, mint amelyek Pécsvárad táján vannak.)

4. Nem hagyhatók figyelmen kívül a Drávával kapcsolatos lehetőségek, bár ilt más szempontok is érvényesülnek.

5. A karsztvíz kutatást sem szabad beszüntetnünk. Nem ártana ezt például a Lapis-Kantav&ri vonalon fekvő^ dolina sor alatt biztosan megtalálható

barlangjártatok felkutatásával is kiegészíteni. A karszlviz-kutalás ugyan szerencsejáték, de könnyen megnyerhető vele n főnyeremény.

6. Végül elképzelhető a dunai megoldás is de más változatban.

A fent felsorolt lehetőségek azt bizonyítják, hogy a város régen vajúdó vízproblémáját igenis meg lehet oldani. A műszaki nehézségek nem át- hidalhatatlanok. Népgazdaságim* ereje a gazdasági fedezet biztosítására garanciát nyújt.

Véleményünk szerint a városi pártbizottságnak és a tanácsnak, az eddiginél sokkal több gondot kell fordítani ennek az alapvetően fontos kérdésnek sürgős megoldására, mert enél- kiil az ország egvik legszebb városa gyorsan nem fejlődhet.

• 1 Pécsi Tervező Iroda