Dunántúli Napló, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-17 / 293. szám

8 NAPLÓ 1959 DECEMBER ÍJ Tavas/ Lajos elvtárs segédvájár, István-aknán a Németh-f ejtésben dol­gozik. Tavasz elvtárs fiatal, mozgé­kony ember, egyike a legjobb segéd vájároknak. Amellett, hogy munkájá­val felküzdötte magát az élenjárók köze, egyike a legjobb népnevelők­nek is. A Némcth-fejtésben végez agitácíót és előre megmondhatjuk: Sikerrel. Sokat lehetne írni népnevelő munká járói, megtelne vele egy kisebb ter­jedelmű könyv is. Induljunk ki ab bot az alaptételből, amit Rákosi elv­társ szavai nyomán vall Tavasz elv­tára, bogy a jó politikai munka pró­baköve a termelés. Ez munkája alap­ja és így Is méri le eredményeit. Számszerűleg: a fejtés átlagteljesít­ménye 120 százalék, 1950. évi tervü­ket már hetekkel ezelőtt befejezték. dolgozik ezen a munka­Kégy éve helyen és ennyi ideje végez népnevelő munkát. Amellett, hogy rendszeresen jár nép- nevclöértekezíetre és naponta olvassa az újságot, ezenfelül is akad agítáció- jához anyag bőven, mert amint mondja: — Az életből, n múltból, a jelenből merítem az érveket és ez kiapadha­tatlan forrás. A népnevelő munkája már a műszak elején kezdődik azzal, hogy míg a fejtésbe érnek, megtárgyalják a napi kérdéseket, helyi, országos és világvi­szonylatokban. Erre azt mondja Ta­vasz elvfárs; — A helyi, az országos és a világ­viszonylatban felmerülő kérdések szó­rósán ogyba tartoznak ét elvonatkoz­tatva tárgyalni egyiket a másiktól hiba. Nos, hogyan végzi ezt a múmiát? Ne menjünk messzire visszafele, kezd­jük a kéthónappal ezelőtti események­kel napjainkig. Két hónappal ezelőtt az amerikai intervenciós csapatok és a li-szin-manista csatlósok túlerővel előrenyomultak Koreában. Négyen be­szélgettek erről: Dávid János, Kovács György, Ruffli Lajos és Tavasz clv­lárs. ' ■ , sokáig előnyomulá­suk — kezdte Tavasz. — Egyrészt mert az igazságot legyőzni nem lehet, más­részt, mert a koreaiak nincsenek egyedül, segítünk nekik mi is. Ho- -----a \tz—'ív csak közelebbről a- lem tart »van? Nézzük kérdést. Dávid János, Kovács György, Rufili Lajos az elmúlt háború alatt katona volt. Sokat meséltek a fronton átélt szenvedésekről. — Látjátok, olyan újabb' háborút akarnak az imperialisták kiprovokál­ni. mint amilyen az elmúlt volt, de még annál is borzalmasabbat. Hogy miért, arról már beszéltünk. Gondol­játok el milyen lenne itt az élet, ha az imperialisták . idő bejönnének. Emlékezzetek csak Sillaira a véres­kezű munkásnyvzóra. Ilyenek kerülné­nek újra hatalomra. Ezt csinálják Koreában is az imperialisták, ahova betolakodtak. A gyárosoké újra a gyár. a földesuraké a föld. Ez lenne a helyzet nálunk is. — Itt a Németh Sanyi példája, bogy milyen volt a sorsa egy mun­kásnak a múltban. Ö is ott volt a Csertetőn, amikor belejöttek a bányá­szokba. Ot is összeverték és 8 napra lezárták. Pokrócba csavarva odaállí­tották a forró kályha mellé. hogy valljon. Azért bántak így vele, mert kenyeret követelt, mert a 1 pengő 90 filléres műszakonkénti bár helyett pár fillérrel többet követelt. Igen, ilyen lenne a mi sorsunk, ha az imperialis­ták - ha átmenetileg is, — bejönné­nek. Gondold el, hogy gyilkolnának bennünket, bányászokat, kommunistá­kat. Ezt csinálják azok a gazemberek Koreában is. és a többi munkásnyúzó- ból nekünk örökre elég ' volt, soha többé a múl­tat nem akarjuk — mondották kemé- nyen a Tavasz elvtársra figyelő bá­nyászok és ezen a napon 140 száza­lékra teljesítenék az előirányzatot. Múltak a hetek, figyelték az ese­ményeket. Egyik reggel aztán Tavasz elvtárs ezzel kezdte derűs arccal: Előrenyomulnak a koreaiak, ütik az imperialistákat, — Tudtuk, hogy így lesz, beszél­tünk már róla — válaszolták, Tavasz elvtársnak — és ezen a napon nem­csak Phenjan felé volt előrenyomu­lás, hanem István-aknán a Németh- fejtésben iá, amelynek eredménye ném lelőtt repülőkben, kilőtt harckocsik­ban. hanem több csille Szénben mu­tatkozott meg. Győzelem volt ez is és most is, napról-napra érzik vala­mennyien: ütik.verik ők is az impe­rialistákat a szabolcsi István-aknán 250 méter mélységben. Pár héttel ezelőtt nemcsak a Né- meth-feités, hanem a többi bányászok is mosolyogva mondogatták: „Ez aztán üdvözölni való határozat". A Közpon­ti Vezetőség és a minisztertanács ha­tározatáról beszélgetnek. Erről beszélt Tavasz elvtárs is: ugyancsak meg­tisztelt bennünket Pártunk. Utána Ko elvtársak néztem, hogy bennünket a jutalmazás terén hogyan érint a határozat. Úgy, hogy fejtésünkben minden második ember megkapja a hűségjutalmat, ami leienként kitesz kb. 1.000 forintot. Göcz Jóska a havi 150 százalékos át­laga után számítva egy műszakra 13.65 forintot kap teljesítményjuta­lomként. Gondoljátok csak meg, mi­lyen messzemenő gondoskodás és ró­lunk. Hűségjutalmat, teljesítmény­jutalmat kapunk mi bányászok, akik a múltban senkik voltunk, és egy hó­napban 9—10 műszaknál többet nem dolgozhattunk. Emlékszem még rá, hogy apám hányszor volt elkesered­ve, mert nem jutott kenyérre való sem. Szörnyű sorsunk volt, később még dolgozni som engedték, mert ..megbízhatatlan“ volt. A többiek és elgondolkoztak a múl­ton és összevetették a jelennel. Az­után ezt mondták: — Ilyen megbecsülésben, ilyen meg­tiszteltetésben soha nem volt része a bányászoknak, mint amilyenben most van. — így van ez másfelé is, a gyárak­ban és mindenütt — fejezte be a be­szélgetést Tavasz elvtárs és máris munkához látott. A határozatra is többtermcléssel vá­laszoltak a Németh-fcjtés bányászai. Azért tették, mert hálásak a Pártnak, a népi demokráciának, mert tudják, hogy szocialista építésünk alapja á több szén.. Tudják, hogy a többtemu- léssel erősítik a béketábort, népgaz­daságunkat, néphadseregünket es így harcolhatnak á legeredményesebben az imperialisták cs csatlósaik ellen. Tavasz elvtárs népnevelő munkája nyomán már régóta kommunista szel­lem alakult ki a Némcth-fejtésben. Ez a szellem nap, mint nap újabb és újabb győzelmeket arat, amelynek eredménye a tebbtermelés, a kemény helytállás terén. Haszon József A Szovjetunió, a Párt megteremtette számunkra a boldog élet lehetőségét — mi élünk vele Vörös Fény tszcs elnökének levele 10 mázsa kukoricát ajánlott fel Hámori József 10 holdas sombereki dolgozó paraszt a bányászok fel hívására A mohácsi szigetben 1950 április havában kezdte meg működését a Vörös Fény termel őcsoport. Nem so­kan voltunk még akkor, mindösz- ezc 20 dolgozó paraszt család kezdte el a táxsasgazdákodást 196 hold föl­dön. Munkánkra mégis felfigyelt az egcsz sziget lakossága, s mivel mun- kánluit a béke megvédésének szelle­mében, szeretett vezérünk Rákosi- elvtár8 tanításai szerint végeztük, meg is lett az eredménye. Munkánk eredményeit elsősorban i termésünkön lehetett lemérni. így például búzából, annak ellenére, hogy gyengén müveit földeken kezd­tünk gazdálkodni 12 és félmázsás termést értünk el, míg az egyénileg gazdálkodók 9, !) cs Jél mázsát termeltek. Még na­gyobb volt a leülönbség kukoricából. Nekünk 25 mázsa termett átlagosan I holdankínt, nekik 15 mázsa, őszi- árpából nekünk 17, az egyénieknek 11 mázsa. Ezek az eredmények tet­ték lehetővé, hogy tagjaink már az előzetes elszámolásnál je’entös elő­• leget kapjanalc, s hogy most Ismét • komoly jövedelemhez jussanak az évvégi elszámolás után. Ezek az eredmények aztán von- . ictták a dolgozó parasztokat a cso ­portba, úgy hogy szeptember 15-ére lermelőcsoportunk 20 családról 11G ital ódra és 196 holdról majdnem !000 holdra nőtt. Ilyen hatalmas te­rülettel láttunk már neki az ősszel it vetés munkájának. Ekkor is meg­fogadtuk Pártunk irányítását és az ősziek vetését 378 kataszteri ho’don jóval október 22, a tandcsvál aszta- tok előtt befejeztük. Termelőcsoportunk a nagy fejlő­dés folytán méltóvá vált arra. hegy önálló termelőszövetkezetté alakul­jon át. Ezzel ismét egy nagy lépést tettünk előre a szocialista mezőgaz­daság felé. A gazdasági fejlődéssel egyidejűleg fejlődött azon-ban tagsá­gunk öntudata is. Mi már nem ülünk fel semmiféle kulákagitáció- nak, és szomszédunkban is üvölthet az imperialisták láncos kutyája. Ti­to: minket már semmi se téríthet le a nagyüzemi gazdálkodás útjá­ról, mert megtanultuk, hogy az az út, melyen hal adunk,.biztos út. Beigazolták ezt első évben elért eredményeink is. Igazolja ezt első­sorban az, hogy szövetkezetünk tag­jai, mindahányan csak vagyunk. sokkal szebben és sokkal jobban élünk, mint amikor még egyénileg gazdálkodtunk. Mindnyájan vásárol­tunk már jövedelmünkből ruhát, télikabátot, csizmát, felruháztuk gyerekeinket. Igazolja ezt Sántics Fábián elv­társ is aki azt mondotta: „45 éves vagyok, solcat dolgoztam másoknak életemben, mint szo'ga- gyerek, majd mint egyéni 5 holrlas gazda, de soha nem tudtam úgy megelőzni magamat, mint most, mió­ta a szövetkezetben dolgozok. Most elláttam magamat mindennel, ami szükséges. Vettem ruhát, bakancsot, télikabátot nekem is, meg a családomnak is.” De így beszélnek a szövetkezet többi tagjai is. Bénács elvtárs. az őszülő öreg Bóra Pista bácsi, aki már 70 éves. ők is azt mondják: — Miért nem volt ez a világ a mi fiatal korunkban, amikor mi bar­mok módjára dolgoztunk az urak­nak. s nekünk csak annyi jutott, hogy máról holnapra épencsuk fenn tudtuk tartani magunkat. — Bizony, sokszor emlegetjük mi, hegy mennyivel szebb, boldogabb ma a dolgozó parasztság élete, ami­kor ott áll előtte nyitva a felemelke­dés útja. £s beszélhet nekünk a ku­lák amit csak akar, mi látjuk a biz­tos jövőt, amely felé haladunk és tudjuk, hogy eljutunk célunkhoz, mert van egy tanítónk, aki mindig velünk van, segít, vezet és irányít, Rákosi elvtárs és ahol ö van, ott szebb és jobb lesz az élet. Mi pedig azzal köszönjük meg bölcs gondos­kodását, hogy híven követjük Pár­tunk útmutatását. Tudjuk, Pártunknak köszönhetjük minden eddigi eredményünket. Ez! mondják Szidora elvtárs is, meg Pintér elvtárs is. „Ha a Párt nem lett volna sohasem ismertük volna meg, mi a szép élet. örök életünkben nagybirtokosok szolgái voltunk, soha se volt több tiékünk az aznapinál. De sokszor még az se volt meg. A földreform során kaptunk földet, dolgoztunk sokat, jól is gazdálkodtunk, ekkor már jóval több vo't. mint azelőtt, annyit azonban sose tudtunk elérni, mint ebben az évben, amikor már csoportban dolgoztunk. Pedig hát ■nem is beszélhetünk egész évről, hisz csak a tavasszal indultunk meg. Mégis mostmár nemcsak ruhára, télikabátra, hanem biciklire is ju­tott.” így beszélnek a mi csoportunk tagjai. És valamennyien hozzáte­szik: a Szovjetunió, a Párt megte­remtette számunkra a 'ehetőséget a felemelkedésre, hát mi éltünk vele. Es ez a lehetőség nyitva áll minden dolgozó paraszt előtt, csak nekik is élniük kel: vele. Nekik is vissza kell verniök az ellenség aljas rágalmat, s bátran, a biztos győzelem tudatú­ban kell elindulniok azon az úton. mely a biztos fe'emel kedéshez vezet. Imre József a muhácsszigeti Vörös Fény termelőszövetkezet elnöke. Teljesítsétek hazafias kötelessége­teket, támogassátok békéért vívott, harcunkat, küzdjetek ti is minden erőtökkel boldog életünk, békénk megvédéséért, adjátok be kukorica­feleslegeiteket, termésetek legalább 20 százalékának beadásával mutas­sátok meg harcos elszántságotokat. Ezzel a felhívással fordultak me­gyénk dolgozó parasztságához az elmúlt héten a legjobb baranya- megyei bányászok. Szerte a megyében megmozdultak a községek dolgozó parasztjai, hogy válaszoljanak a felhívásra, s hogy tengeri feleslegeik beadásával zár­kózzanak fel békénkért élvonalban küzdő bányászaink, munkásosztá­lyunk mellé. Számos községben szü­lettek szép új eredmények már a leihívást követő első napon. Szép eredmény született a bányászok fel­hívására Alsómocsoládon is. Itt a felhívás megjelenése után tanács­ülést hívtak össze. A tanácsülésen 47 mázsa tenge­rire tettek felajánlást .Sz alsómo- csoládi tanács tagjai. Olyan példa ez. melyet megyénk valamennyi községi tanácsának kö­vetnie kell. És követniük kell a dol­gozó parasztoknak Dicső János 11 holdas dolgozó, paraszt példáját, aki eddig már 6 mázsa tengerit adott be. s most ismét másfél mázsa be­adásával járult hozzá a béke meg­védéséhez. Követniük kell megyénk dolgozó parasztjainak ugyanígy Beck András példáját. is, aki 3 holdas dolgozó paraszt lété­re 3 és fél mázsa tengerit aján­lott fel a dolgozók államának, a munkásosztály harcának támoga­tására. Ugyancsak példát mutatott a köz­ségben Csordás Ferenc 10 holdas dolgozó paraszt is, aki eddig mar 2 és fél mázsát adott be kötelességén felül, s most újabb 110 kiló tenge­rit ajánlott fel. De Koch Antalt is példaként lehet állítani a megye minden dolgozó parasztja e'é. Koch Antal eddig 4 mázsa tengerivel erő­sítette már a béke frontját. Most újabb 1 mázsát adott be, válaszul a bányászok felhívására. Számos példa mutatja, hogy megyénk dolgozó parasztsága megérti, hogy követnie kell a mun­kásosztályt bősíes harcában, csak ismertetni kell a béke megvédé­sének kérdését. A mohácsi belvárosi általános fiú­iskola Damjanich János úttörőcsapa­tának 1. raja díszítési versenyre hív­ta ki csapatunk minden raját. A paj­tások nagy örömmel fogadták el a versenykihívást. A határidő decem­ber ll-o volt. Minden, raj arra töre­kedett, hogy minél előbb végezzenek és minél .szebb legyen a dekorálás. A versenyből egy pajtás sem maradt ki., Az L; V. és VI. raj már decem­ber 12-re befejezte a díszítést., Mi, a Damjanich János csapat, T. rajának úttörői azonban nemcsak dekorálással készülünk Sztálin elv- társ 71. születésnapjára. Megígérjük, hogy még jobban tanulunk, kiküszö­böljük az igazolatlan mulasztásokat és még jobb példái, fogunk mutatni a kisebb pajtásoknak. Éljen a világ búik ősz eret ő dolgozói­nak nagy vezére, ‘az utlörök nagy példaképe,. Sztálin elvtárs! Pajtásaink, december 21-re verse­ket k írtak a tanulás méllett. Sági Tibor és Magyarlaki Jóikéi «tép ver­seikben Sztálin elv táréról írnak. Sztálin. Te hajnali csillag A népek csillaga. Beragyogod a sötét eget Mint a na a súgom. Te vezetted győzelemre a szovjet sereget, Mikor a németek bombázlak Sztálingrád felelt. régiben még hátralékban volt. Ami­kor azonban Papis Györgynek a népnevelők megmagyarázták, hogy mit jelent a béke megvédése szem­pontjából, ha teljesíti kötelességét, 13 zsák kukoricát szedett fel és vitt be a fö'dművesszöveíikezétbe. Ke-msén is megmozdultak a dolgozó parasztok a bányászfelhívásra. így Lőrincz Dezső földnélküli tanácstag 150 kiló kukinccát ajánlott fel Gye- nis István 10 holdas dogozó pa­raszt pedig 200 kilót kötelezettségén fölül. Vásárosbércen is több szép példa született az elmúlt napokban. így Vida János 4 holdas kisparaszti, miután százszázálckban eleget tett kötelességének, meg egy má­zsa tengerit ajánlott fel. Még ezeknél is szebb példák bi­zonyítják Somogyhárságyon és Bol­dogasszonyfán, hogy dolgozó pa­rasztságunk megértette a bányászok felhívásának jelentőségét, Somogy- hárságyon Holczhauser Mihály, 10 holdas dolgozó paraszt öt mázsa tengerit ajánlott fel kötelességén fe­lül. Boldcgasszon yfún pedig Bencze Lajos tanácselnök, aki kötelességét már eddig is túlteljesítette újabb 5 mázsa tengerivel járult hozzá a bé­ke megvédéséhez és mutatott példát az egész megye dolgozó parasztsá­gának. Lánycsókon Ruder János 3 holdas kisparaszti válaszolt legméltóbban a bányászok felhívására. 3 mázsa tengerit ajánlott fel köte­lezettségén felül. A legszebb példája a hazafias oda­adásnak azonban mégis Somboro­kén született. Itt Hámori József 10 ho'das dolgozó paraszt 10 mázsa tengerit ajánlott fel ,,C”-vétclijegy- re. Borjádon Schneider Konrád mu­tatott példát. 6 holdja van mind­össze, de 5 mázsa tengerivel járult hozzá a kukorica-hét sikeréhez. Ezeket az eredményeket termé­szetesen nem nézik tétlenül bé­kénk, boldog jövőnk ellenségei, a kulákok. Mindent megtesznek, hegy elgán­csolják a begyűjtési hét sikerét. Megkísérelte ezt Kokas Mihály pe­reljed: kulák is, aki 30 mázsa ten­gerit rejtett el és Gúzs Pál oldi ku­lák is, aki 31 mázsa tengerit pró­bált kivonni az ellenőrzés alól. Fo­kozott. éberséggel kell tehát tovább­folytatni a harcot, s ugyanakkor, amikor minden dolgozó parasztnak megmagyarázzuk a begyűjtés jelen­tőségét kíméletlenül le kell leplez­nünk a begyűjtést szabotáló ku á­örökös hajnal ragyogja be az eget. Csillag ragyog, mely boldog jövőbe vezet. Ez a csillag, Sztálin, a Te neved. Igv ír Sági Tibor pajtás. Magyar - laki József a világ nagy ünnepéről szól szépen gördülő soraiban; Sztálin elvtárs születése ■■ A világnak nagy ünnep. Ünnepük világszerte 4 ct igozó tömegek. Majd elmondja, hogy a .munkálok az üzemekben felajánlásokkal ké­szülnek a nagy napra, utána a paj­tások munkájáról, a jótanuláíról (•« fegyelemről ír: Egyelőre mi kisfiúk. Szorgalmasan tanulunk, Jelszavunk a jótanidás, Fegyelmezett . magatartás Felszabadítónk, fa, hatalmas STóv- I jót Hadsereg, Sztálin elvtárs hős né­pe iránti hálás szavakkal fejezi Ír* versét: Dicsőség a szovjet hadnak, M ihket felszabadi tóttal:, Sokan életüket, adták, üe eljött a szép, szabadsági Bizonyítja ezt Papis. György sásdi dolgozó paraszt esete is, aki nem- kokat. Pajtásaink készülnek Sztálin elvtárs születésnapjára

Next

/
Oldalképek
Tartalom