Dunántúli Napló, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-10 / 287. szám

gSg DECEMBER Id NAPLÓ r> András-ctkncm a legjobb eredményeket 0 szovjet bányászok ciklusos módszerével érik el „A Szovjetunió elévülhetetlen érdeme nemcsak abban óit hogy felszabadított bennünket, de azóta is minden téren, apró munkával is segít bennünket. £s ez az „apró munka” nem is olyan apró, mert például rendülkezésünlsre bocsátják a legjobb szovjet szakembereket, a legjobb mémliköket, a legjobb tudósokat és a legjobb munkásokat is, ckik megbanétarMk. bennünket arra, amit a szovjet nép 33 esztendő nehéz munkádén keresztül sajátított el" — mondotta Rákosi elvtárs-az országos bánlyászértekezleten. A verseny szervezéséről;, nyilvánosságáról és ellenőrzéséről Két hónapja múlott már, hogy méltóságteljestjn földreereszkedett a repülőtéren arj karcsú testű gép. Pár másodperc m'jilva kiszállt Podzsa- nev és Logviptyenko elvtárs, a szov­jet bányászata léét küldötte. Azért jöttek el Pécsre, a pécsi szénme­dence bányászaihoz, hogy elmond­ják munkamódszereiket, ■ ismertes­sék: hogyan dolgoznak a bányászok a Szovjetunióban, közelebbről a donbasszi száaamedencében. Podzsa- rov és Logvinyenkó ’.elvtársak mel­lén büszkén:'csillogott a Szocialista Munka Hőse! kitüntetés. A repülőtéren lezajlott rövid fo­gadtatás utájp. azonnal a pécsbánya- telepi Széclienyi-aknára mentek, ahol meleg veretette! és nagy ér­deklődéssel járták őket a bányá­szaié, a műszaki értelmiség. Börzsei Mihály üzemvezető irodájában rö­vid értekezletet tartottak és itt hal­lottunk Lögvinyenkó elvtárstól egy eddig lényegében ismeretlen mun­kamódszerre:: a ciklusos fejtési módszerről. Amikor kimondta a mondatot, az ott lévő bányászok összenéztek és csendben mondták: „Az mi?"- A válaszra nem kellett sokáig várni. Elmondta Logvinyen- kó elvtárs, hogy gyakorlatban mit jelent a mondat: Náluk kb. három­szoros többtermelést. * András-alcnán, a Lámpásvölgy- ben, 500 méterre a föld alatt van a Glock Imre (2) fejtés. A fejtésben 1-es .Széntelep van, ami gyakorlat­ban darabos szenet és meglehető­sen erős fedőkőzetet jelent. Erről a fejtésről amikor előjön a szó, ak­kor a bányászok nem azt mondják, hogy ságú pásztát lefejtenek, beácsolják előírásszerűén. így megy ez az egé«z műszak alatt. Délután 2 óra. A G’ock-fejtés má­sodik harmada dolgozik ilyenkor, ök leérve a fejtésbe, beállnak a már délelőtt fejtett pásztákba és tecmelnek. Nekik nem kell betömi a szénfalba, mert a reggelesek ezt m>ár végrehajtották és egy műszak iólejére van fejteni valójuk. Ami­kor este 10 órakor véget ér a mű­szak, a Glock-fejtés fala ismét síma, inert lefejtették a reggel megkez­dett pásztákat és a két műszak alatt 60 méter hosszúságban, 1.10 széleségben végigfejtették a front­fejtést. Este 10 óra. Az éjjeles, fabeadó csapat reggel hatig ismét átépíti a csúzdát, beácsoija, pillérezi a fej­tést, beadja a termelő harmadoknak a fát és reggel kezdődik újra elöl­ről, a betöréssel, lefejtéssel a cik­lusos fejtési módszer. hiszen az 6 munkájuk, az 6 példamu­tatásuk eredménye az, hogy a dolgozó parasztok ilyen öntudatosan eleget tettek hazafias kötelességüknek. Vágó József párttitkár 500 százalé­kos beszolgáltatása, Gábor Ádám 15 holdas középparaszt 170 százalékos. Sebők Pál 208 százalékost, Pal'os Mi­hály tanácselnökhelyettes 150 százalé­kos begyűjtési eredményei mozgatták meg a falút. De az eredmények után a hibák is sorrakerültek. A kukoricabegyüjtés terén még nagyon sok a tennivaló. — Még a felét se teljesítette a két köz­ség az előírt mennyiségnek. Vájjon minek tulajdonítható ez a rossz eredmény? Komáromi Mihály, « VB titkára nvegadra Tá referátnmában a választ. — Meg kell mondanunk, hogy a ku- koricabegyüjtésben mi, a tanács tag­jai se jártunk az élen. Hogyan me­hetnénk hát oda a dolgozó parasztok­hoz, hogy teljesítsék kötelességüket, ha mi sem teljesítettük? — teszi fel a kérdést. összenéznek, bólin­tanak rá:------- jgy pjj — Igaza van. Talán kiváncsiak äs voltak. hogy ki kullog hátul közülük a kukorica beadásban, ki az aki nem vehet részt a további népnevelő munkában. Azon­ban Komáromi Mihály nem' mondja meg, hogy például Szente József ta­nácstag nem odott le még egy szem kukoricát sem. nem sorolja fel a töb bit sem. akik le vannak maradva, de jó példákat sem hoz fel, mint Vágó Józsefet» aki másfél hold földiérő több, mint egy máz'a kukoricát adott le. A tanács határozatot hoz: Minden tanácstag 15-ig, a begyűj­tési napig, teljesíti beadási kötelezett­ségét, kukoricatermése 10 százalékál leadja az államnak. Aki adójával hát­ralékos, az december 21-ig kiegyenlíti azt? A kővetkező pont ,i mélyszántásról számol be. 81 százalékon áll a község és a tanács elhatározza, hegy ameny- nyiben az idő alkalmassá váiik, azo.n­Ez a ciklusos fejtési módszer fo­lyamata. Előnyeit azonban oldala­kon keresztül lehetne sorolni. Glock Imre csapatvezető vájár is hosszú percekig mondogatja elő­nyeit, míg a végén összefoglalja: — Nagyszerű dolog ez a szovjet módszer! Ezzel lehet termelni és lehet keresni. Az első napokban — amikor meg­kezdték a ciklusos fejtési módszert —, reggelenként mig a fejtésbe értek er­ről folyt, a beszélgetés. Kotoucs Vik­tor, Deli István és a többiek nem győzték dicsérni, hogy mennyivel jobb így a termelés. — És mennyivel eredményesebb —, bővítette tu Deli István. -— a sok szén mellé hozzátéve az 50 forintos niü- szakonkénti keresetet. (Ehhez nincs hozzászámítva a teljesítményjutalom). — Hej Imre bácsi, hogy miért nem tudtuk ezt régebben! — mondogat­ják most is Glock Imre csapatvezető vájárnak, az meg csöndesen jegyzi meg: — örüljetek, hogy most tudjuk. Ha rsem lett volna itt az a két szovjet bányászelvtárs, akkor küszködhetnénk most, >s és termelnénk harmadonként a mostani 150—170 csille helyet 95— 100 csillével. Azelőtt a Glock-fejlés vájárjai reg­gel fél tíz, illetve este fél hét felé kezdhették meg a termelést, félig el­fáradva a fabeadástól és különböző mellékinunlcáktól. Must ezt az éjszakai csapat végzi, amely 13 segédmunkás­ból és 1 vájárból áll. Ennyi szakmun­kást takarítanak meg egy nap és tud­nak termelő munkára állítani. De a nappali műszakoknál is 5—5 ember 8 órai munkaidejét tudják a termelésre fordítani, mivel a régebbi fél 10 he­lyett fél hétkor már termel a fejtés. Ennek eredménye az, hogy havonként' (26 műszakot alapul véve) 23 és fél métert halad előre a fejtés a régebbi 13 méter helyett. Ez sok-sok vágón szén többiermelé- sét jelenti népgazdaságunk Szántára. Egy-cgy műszak alatt a régebbi 93—100 csille szén helyett, 150—170 csille sze­net termel a Glock-fejtés és ez a mennyiség még magasabb lesz, mert a Glock-fejtés vájárjai Sztálin elvtárs születésnapjára vállalták, hogy 200 csillére emelik termelésükéi. Ilyen nagy segítséget jelent a szov­jet munkamódszer alkalmazása a pécs- bányatclcpi Ar.drás-aknán, így segí^ a Szovjetunió bányászainkat, hogy az eddiginél több szenet adhassanak nép­gazdaságunknak. Kászon József. nal befejezik a mélyszántást. A terme, lés} szerződéskötés ismertetése ismét jó munkát bizonyít. 128 százalékra teljesítették az előirányzatot. De még fokozni akarják ezt az eredményt is. Azután a végrehajtó bizottsághoz érkezett javaslatokat ismerteti a tit­kár elvtárs. E'.monja, hogy közvetítet te a tanács a járás felé Majoros Já­nos javaslatát, hogy az egyes számú hídnál lévő vízátereszt cseréljék ki nagyobbra. így megakadályozhatná a község, hogy az ősz; felhőszakadások után a híd körüli házakat e'őntse a víz. A másik jsractetot e megyei tanács­hoz küldte a község. Kérik, hogy ja­vítsa ki a közlekedési osztály az Oroszló és Bakóca közötti hidat, hogy ismét járhassanak az autóbuszok és a hcrtelendie'knek ne keljen nyakate- kert utakon félnapokig Péccre utaz- niok, hanem gyorsan, kényelmeden megközelíthessék a megyeszekhelyt. A hozzászólásoknál meglátszik a fiatalok távollóle. Majoros elvtárson éi Huszár Lórándon kívül csak a já­rás- küldött kért Szót. A tanácstagok még nem érzik át fe adatuk nagysze­rűségét. Tanítani, nevelni kell a ta­nácstagokat. A végrehajtóbizottság bízza meg őket feladatok elvégzésé­vel, tanítsa meg őket a pártszervezet segítségével a hatalom gyakorlására. nem kérdeztek meg ben lünket mi a véleményünk hem kérték ld tanácsun­kat községünk vezetéséhez: A csend­őr járta a házakat a végrehajtóval, ha a szegény embernek adótartozása volt. Ma mi irányítjuk saját sorsunkat, a befizetett adóból a mi útjaink» há­zaink épü'nek fel. Ezért kell hozzá­szólásainkkal. javaslatainkkal támo­gatnunk a végrehajtó bizottságot, a dol_ gőzök államát — mondotta befejezésül Pongrácz Vilmos- elvtárs, a járás; ta­nács kiküldötte. December végén ismét összeülnek a tanácstagok. Akkor már a bányász­fiatalok is ott lesznek, hogy megvá­lasszák az állandó bizottságokat. Bi­zonyságot tesznek majd a tanácstagok, milyen fejlődésen mentek át kél ta­nácsülés között. Rákosi elvtárs a Központi Veze­tőség előtt elmondott okt. 27-i be­szédében felhívta a figyelmünket: nálunk a munkaverseny még min­dig kampányszerű, egy-egy ese­ményhez, dátumhoz kapcsolódva fel lobban és utána ellanyhul. Ennek magyarázatát nem utolsó sorban a verseny ellenőrzésének és nyilvánosságának kampányszerűsé­gében, vagy éppen hiányában kell látni. O ogy üzemi bizottságaink a munkaverseny ellenőrzését, nyilvánosságra hozatalát kampány­szerűen végzik, példa rá az, hogy a sztálini munkaverseny, ápr. 4, a Koreai Hét idején, a tanácsválasz­tások tiszteletére, vagy a nov. 7-rc tett felajánlások teljesítése során üzemeinkben magasra lendült a munkaversenymozgalom, az üzemi pártszervezet a vállalatvezetés és szakszervezet he'yes mozgósításával általánosan elérték a verseny nyil­vánosságának és rendszeres ellen­őrzésének biztosítását. Amikor azon­ban ezeknek a kampányoknak a végére értünk, a munkaverseny el­lenőrzése és nyilvánossága ellapo­sodott és ezzel párhuzamosan hul­lámvölgybe került a munkaverseny további szervezése és kiszélesítése is. A hiányosság egyik főoka az, hogy üzemi bizottságaink nem fek­tetnek súlyt a verseny további ki­szélesítésére ds hogy a versenyeket nyilván is tartsák. A másik döntő hiányosság, hogy üzemi bizottságaink a bizalmiakat is csak egyes kampány}eladótoknál vonják be a munkába és nem látják el őket cjllandó feladatokkal. Végeredményben tudnia kell az üzemi bizottságoknak, hogy mi a bizalmiak feladata a verseny elö- mrzdításának érdekében. A bizalminak elsősorban meg kell győznie csoportja tagjait a szo­cialista munkaverseny jelentőségé­rő1, a célszerű vállalások fontossá­gáról. A bizalminak, hogy jó segítője legyen a munka versenynek, ismer­nie kell a munkahely, milhelyrész termelési problémáit, így megfelelő tanácsot adhat, hogy társai milyen területeken tegyenek vállalást. Mi­előtt azonban megbeszéli csoportja tagjaival a vállalásokat, keresse fel a művezetőt, mestert és kérjen tanácsot tőé, kérdezze meg véle­ményét, jól látja-e a termelési kér­déseket. Mire irányuljon az egyes dolgozók szocialista kötelessége. Ezután már részletesen megtár­gyalhatja a csoport a különböző felaján'ásokat A bizalmi a versenyvállalások után is foglalkozik társaival, segítő munkája itt már az ellenőrzéssel párosul. Figyelemmel kíséri, hogyan haladnak társai a vállalt célok el­érésében, nem lankad-e a kezdeti lendület. A bizalminak a termelésben, a munkaversenyben buzdító, íe'vilá- gosító és szervező munkája nem korlátozódik csupán a verscnyvál- ialások szervezésére és segítésére. Állandó feladata az is, hogy figye­lemmel kísérje csoportjában a Szta- hánov-, az újítómozgalom alakulá­sát. Ha üzemi bizottságaink a bizal­miakat ilyen formában látják el feladatokkal cs vonják be a mun­kaverseny szervezésébe, de továbbá az üzemi bizottság minden egyes tagját ellátják feladatokkal, akkor nem fordul elő olyan eset, mint a Délsajt V. (téjüzem)-nél, hogy a termelési felelős, de a bizalmiak is nincsenek tisztában a verseny állá­sával, de a versenyfelelős még azt sem tudja megmondani, hogy kinél vannak a versenylapok és hogy egyálta'án kiértékelték-e azokat, és a verseny táblán nem az ' október hónapban élért eredmények lesznek kifüggesztve. ' ■ Ü zemi bizottságaink igen gyak­ran minden fajta ellenőrzést sutbadobva egyszerűen a kitöltött versenylapok alapján mérik a ver­senyben . résztvevők számát, és büsz­kén jelentik, hogy náluk a dolgo­zóknak 80—-90%-a résztvesz a szo­cialista- munkaversenyben. Például Pécsújhegyről a versenyfelelős je­lentette. hogy a dolgozók 75—80%-a hosszúlejáratú versenyszerződést kö­tött. Ellenőrzésünk során azonban kiderült,' hogy a versenylapok jó­részét a dolgozók alá sem írták és azok nincsenek is rendszeresen ki­értékelve. Annak ellenére, hogy a Sopiana- gépgyár ez évi tervét már befejezte, az ÜB-titkár elvtárs nem foglalko­zik a hosszúlejáratú versenyszerzö- dések ellenőrzésével, nem szorgal­mazza azoknak kiértékelését. így történhetett meg az, hogy a So- piana-gépgyár dolgozóiból 212-en már július hónapban hosszúlejáratú verseny szerződést kötöttek, de mir.d- ezideig azoknak kiértékelése nem történt meg. Ennek következtében a dogozók nem is foglalkoznék kellőképpen vállalásuk teljesítésé­vel. Az üzemben felállított verseny­táblán a legtöbb esetben csak 3—4 kiérnékedö teljesítményt elért dol­gozó nevét találjuk meg. Igen he­lyén való volt a Dunántúl Napió­ban megjelent mezőgazdasági szer- árugyári Alpár Ferenc elvtárs kri­tikája. Gelencsér elvtárs ÜB-titkár ön­kritikát gyakorolt ugyan, de egy­ben megjegyezte, hogy az elfoga­dott versenyszerzödésekröi neki nem volt tudomása, holott Alpár elvtái's kritikája éppen azért szólt Gelencsér elvtárs felé is, mivel ő is aláírta azt Meg keli, hogy tanulják üzerrri bizottságaink az ellenőrzésnek és- a nyilvánosságnak két döntő feltéte­lét: gyorsnak és mindenki által, könnyen érthetőnek kell lenni. A verseny ellenőrzésének és nyilvánosságának módszerei közül külön ki kell emelni a ter­melési értekezleteket. A termelési értekezletek csak akkor szolgálják eredményesen a verseny ellenőrzé­sét és nyilvánosságát, ha az üze­mek vezetői szakítanak bürokra­tikus módszereikkel és az értekezle­tek formális megtartása helyett, gondoskodnak az ott elhangzott ja­vaslatok maradékta:an megvalósítá­sáról. Az UB feladata, hogy a vállalat- veztés által rendelkezésre bocsátott adatok alapján megszervezzék a termelési értekezleteket. Az üzemek dolgozóinak figyelmét a szűk ke­resztmetszetekre irányítsák, gondos­kodjanak a szóbeli és szemléltető agitáció megszervezéséről, a ku- túr- brigádcfcnak a verseny nyilvános­ságának elősegítésébe való bevoná­sáról és rendszeresen vértezzék fel konkrét, friss agitációs anyaggal a bizalmiakat. üzemi bizottságaink tartsák szemelőtt: a verseny nyil­vánosságának és ellenőrzésének munkája döntő módon a bizalmiak feladata. A bizalmi kitartó, rendszeres, fe­gyelmezett munkára buzdítja cso­portjának tagjait, de gondoskodik arról is, hogy jó munkájuknak meg­vannak-e a technikai, műszaki fel­tételei. Ezeket biztosítani a műsza­kiak feladata. Az esetleges hiá­nyosságokra azonban a bizalmi fel­hívhatja, sőt fel kell, hogy hívja a figyelmüket. Eredményes lehet pl, ha meghívják a művezetőt az olyan biza-micsoportértekezletre, melyen az ő munkájával is összefüggő ter­melési kérdést vitatnak meg. A z ellenőrzés során szerzett tapasztalatai és a csoport- megbeszélések alapján a bizalmi jelentős segítséget nyújthat a Jó verseny nyilvánosságához. Nyilvá­nosságra kell hozni azoknak a ne­vét is, akik példamutatók a fegye­lem terén, alak seléjt nélkül dol­goznál«, vagy akik legjobban elő­segítik társaik fejlődését Ugyanígy ismeri a bizalmi a hanyag dolgozó­kat is, a notórius későket, vagy a socjtes munkát végzőket, A ver­seny nyilvánossága nemcsak a ki­válóak népszerűsítését, hanem a le­maradók kipellevgérezését is je­lenti. A jó versenyszervezés, ellenőrré« munkájához az ÜB legnagyobb se­gítséget az üzemi pártszervezetektől kapja. Igen fontos: a pártszervezet fokozottabban ellenőrizze az ÜB versenyszervezés munkáját, a terv- végrehajtást. Biztosítsák a jó po­litikai vezetést, idejében fedjék fel a szakszervezeti funkcionáriusok­nak a termelés, a verseny követel­ményeivel szembeni gyengéjét, A párszervezeteik vezetésével és útmutatásaival üzemi bizottságaink meg tudják valósítani ezeket a fel­adatokat. Üzemi bizottságainknak döntően keli foglalkozni • ezekkel a kérdésekkel, szemelőtt tartva az alulról jövő kezdeményezéseket. A munkaverseny további kiszélesítésé- val. a verseny nyilvánosságra hoza­talával és rendszeres ellenőrzésé­vel, a terv időelőtti teljesítésével egy jelentős lépéssel előbbre visz- szűk a szocializmus építését és szi­lárdítjuk a béketábor frontját*. * Hucker I-'crenc SZOT ra. titkár K, a Glock-iejtés egyike a legjobban termelő fejtéseknek, hanem ezt: „A ciklusos fejtés jói szállít”. Uj módszerrel, a szovjet módszerrel érik el a szép termelést. Regei 6 ófia. Glock Imre csapat- vezető és csapata leszáll a bányá­ba. András-»aknátóí nincs messze a fejtés és így fél hétkor már elfog­lalják- helyüket a csapatban lévő vájárok, ahogy ők mondják: — Beállnak az orthra. ■-.» Az első műszak kezdetén a front­fejtés szénifaia sima. A fát beépí­tették, a csúzdát átépítették, a pil- léresaés kész. Ezt mind éjszaka csi- riálta meg a fabeadó, biztosító csa­pat. Glock Imre csapatvezető be­osztja Grácr Jakab átmásszál együtt a vájárokat^ egymástól 5—10 mé­terre. Ilyenkor indul a ciklusos fej­tési módszer első része. A beosz­tott Vájárok megkezdik a munkát. Szembe állnak a szénfallal, a front- j fejtés irányában és a sima szénfa.-j ba betörnek, mintegy másfél, kél méter szélességben és 1110 méter mélységbe. Mikor e& kész, oldalra: fordulnak, a frontfejtés hosszában.- hozzálátnak a pászta lefejtéséhez, Amikor egy-cgy „kapuit”, vagyta jóét méter és, negyven centi hosszú­A régimódi falióra nagymutatói?/ már közel jár' a • tizenkettes számhoz. Még pár pere és elüti az egyet, a tíínács- üiéa kezdetének idejét. A magy arhei- teleodiefo közül már itt vannak mgy tizennégyen. Csal a fiabaltok hiá­nyoznak. — Sdchtre mentők mindannj/lan — mondja Komáromi Mihály, avégre- bsjtóbizottság titkára, aki a pfurtisko- ife lévő taná-csefl-nök helyett levezeti jtiafd a tanácsülést. leszálltak *. bé/nyába a fiatal tanácstagok, mert — senki eem monklta meg IteSdflft hogy a tanácsülés idejére nem «aak> hogy igazolják a mulasztást. V»Tyym kifizeti a vállalat anmulasztott Móra járó bért i*. . De {ti is ezólt vonja ti bányász- fezjácatagoknak, mikor ecm a tanács, ttbkár, de még # járási tmács küidöt- hj, Pongrác* Vilmoa elvtárs nem tud te, hogy a 143/1950 MT s*,»ndetet tize­dik paragrafusa fclmontfjftí; ->A tanács tagjainak illetményét, vaj#y munkabé- . lét, ha alkalmazásban állnak, a mun­káltató oly összegben Ijötek-s megfi- •etni, mintha a tanács és szervei ülé­sén vaió részvétel, vágj- a tanács és «sérvéi megbízásából kifejtett ^műkö­désűk ideje alatt munkahelyükön dol­goztak voltra*" Hát így a fiatalok flfetonv távolma­radtak a tanácsülésről de a barát- áriák se érkeztek mé|3 be, pedig mái W kettő is elmúlott. Vendéget nem vár_ Rak ilyen nagyon, mint ahogy itt vár­fák a testvérközség :tanácstagjait. A megyarherteiendiek ar; ablaknál lesik: JöaneSo vagy nem tszcs -béliek. Mert Barátin- sazociaH'jba község, min­den dolgozója csoporttal g. Mftre megérkeznek, már eUmú'ott Bét óra. Jogos a bertelendiek szem­rehányásai — A csoporttagolgttak pontosságban (s példát keli muta feni oki Megkezdődik a tanácsülés. A titkár először a begyűjtés eredményeit is­merteti. Büszkén sorolja fel az ered- . tninyeket. Elmondja,, hogy a község kenyérgabonában is, takarmányban és burgonyában is íeljüsítctíe begyűjtési plőirónyzatát. Büszkdk a tanácstagok, A tanácstagok

Next

/
Oldalképek
Tartalom