Dunántúli Napló, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-14 / 290. szám

K Ä F I ^ 195fi TiílCF.MBER 14 Siupgtfsen lásson mssmkálioE n Ferene-ak na békebizottsiig'a December 8-áin büszkén jelentették Ferenc-aknai bányászok Rákosi elvr láranaV, hogy üzemük befejezte ezévi tervelőirányzatát. Büszkék is tehetnek Jelentésükre, meri a M)ESZIM.RT-bA- nyák közül Ferenc-akna volt az első amely sikerre ritte az első tervév tel­jesítését. Mit jelent ez a termelés terén elért fényes győzelem? Mindenek előtt je lenti: ebben az üzemben is. bányásza tok egész éven át keményen markolták a csákány nyelét, hogy mind nagyold »»éntermeléssel erősítsék népgazdasá­gunkat, ezen keresztül erősítsék a 800 milliós béketábor ereiét. Minden csille szén kitermelése a bé­ketábor erejének a növekedését szol gálja. Tudják ezt a bányászok és na gyón tisztában, van ezzel a kérdéssel a Ferenc-aknai békebizottság is. A béke- bizottság tagjai jó példát mutatva, napról-napra túlszárnyalják eredmé­nyeiket. Liska Ferenc csapatvezető vá­jár, a békebizottság elnökének vezetése és irányítása alatt álló fejtés napi ter­melése 189 százalék- Fischer János, a békebiroltság titkárának csapata is el­érte a 133 százalékos napi teljesít­ményt. Rózsa János elvtárs, a béke­bizottság tagjának csapata 130 száza­lékra teljesít. Pecsnig Károly békebi­zottsági tag fejtése 166.87 százalék. És így sorolhatnánk végig a békebizottsági tagoknak a neveit és bizonyíthatjuk, mennyire áll helyt termelés frontján a Ferenc-aknai Békebizottság. Elhanyagolj « /.* a bótiytíszoh helytállásra való nevelést Annak ellenére, hogy a termelés fó­rén kiválóan dolgozik a Ferenc-akna: békebizottság, még sem állítható az. hogy a tennivalók terén minden rend­jén megy. Ferenc-aknán a békevédelmi bizottság tagjai úgy látják, hogy a béke megvédéséhez elég az, hacsak a termelést fokozzák- A termelési siker fényétől nem látják, hogy milyen ko­moly a nemzetközi helyzet. Elhanya­golják a dolgozók békeharcának továb­bi fejlesztését. a bányászok helytállásra való nevelését. Mindez azt mutatja, hogy lebecsülik az ellenség erejét é.s nem kísérik figyelemmel az imperialis­ták tömeggyiikősságait, melyet a ko­reai békés lakosság és a provokáció­kat, amelyeket a népi Kína ellen kö­vetnek el. Megfe'odkeznek arról, hogy' tőlünk alig ál) ki térré az imperia­listák csábos kutyája, Tito repülőtere­ket, kaszárnyákat, egyszóval haditá- mas »pontokat létesít ellenünk békés életünk megsemrnisít‘ésere. Ezeket a gaztetteket nap, mint nap le kell leplezni, fel kell rájuk hívni a dolgozók figyelmét, akikben fel kell szítani a gyűlöletet az im­perialisták ellen. Ezt a feladatot kell elvégezni az üzemek békevédelmi bizottságainak. De nem úgy, minta Ferenc-aknai békevédelmi bizottság, amely megelégszik azzal, hogy az üzem teljesíti tervelőirányzatát. Néz­zük csalt meg mennyire viseli a szí­vén a békeharc irányítását, fokozá­sát a Ferenc-aknai békebizottság? — Én nem érek rá ezzel foglal­kozni — mondja Fischer János, a békevédelmd bizottság titkára —, mert nagy az elfoglaltságom. Fischer János jó csapatvezető, Pártunk tagja és mégis azt mondja, hogy ő nem ér rá a békebizottság- bán munkálkodni, mert nincs rá ideje. Hát van-e annál fontosabb, mint az. hogy a háborús gyuitoga- tók tervét meg tudjuk akadályoz­ni? Nincs! Mi szeretjük életünket, szeretjük függetlenségünket, sza­badságunkat és ha kell fegyverrel is harcolunk érte. Bélterédelmi bizottság — papíron Fischer elv-társ már végigharcolt egy háborút. Tudja azt is, begy szo­cializmust csak békében lehet építe­ni- Csak. mint békebizottsági titkár nem látja maga előtt a feladatokat. Markoviéi Károly segédvájár és Waeha Károly csillés még azt sem tudják, hogy ki Ferenc-aknán a bé­kevédelmi bizottság titkára, vagy az elnöke. Pedig ők is tagjai a bizott- eágnak. Viszont még egyszer sem ültek össze, hogy megtárgyalják az üzemben folyó békeharc he yzetét, annak fokozásának feltételeit, hogy a fenálió hiányosságokat sürgősen kijavítsák. Fischer elvtársnak első feladata kell,, hogy legyen a 15 tagból álló bizottság összehívása, ahol részlete­sen megtárgyalják a varsói Béke Híveinek II. Világkongresszusán ho. zott határozatokat. Tanulmányoz­zák át a béke védelméről szóló tör­vényt, amely a lsözelmultban szüle­tett meg. Ezeknek alapján azonnal lássanak hozzá az agltációs mun­kákhoz. leplezzék le a békeellenes megnyilvánulásokat és azokat az e'emeket, akik valamilyen formában gátolni akarják a széntermelés foko­zását. Az első megbeszélésen készít­senek maguknak muhkatervet, mert így állandóan ellenőrizhetik a fel­adatok végrehajtását. Agitációjuknaic élőnek kel! len­nie. Állandóan ismertetni kell a leg. frissebb nemzetközi eseményeket, a világ dolgozóinak hatalmas erőfeszí­téseit, melyet a bélre megvédése ér­dekében tesznek. Vigyék le a dol­gozók széles rétegeibe azt a tudatot, hogy a békeharc fokozása minden becsületes ember kötelessége. Ter­mészetesen az agitádót mindenkor kössék össze a termelés kérdésével. Ezzel elérik azt, hogy a dolgozók igyekeznek eddigi teljesítményüket is túlszárnyalni,, mert, minden újabb csille szén, mindenegyes újabb, el­szánt békeharcos erősíti, áthatolha- tatlanná teszi azt a gátat, amelyet a Szovjetunió-vezette béketábor emel a háborús gyújtogatok gonosz emberirto tervei elé. A sásdí járás vezet a termelési szerződések kötésében Arttnyosgadtíny versenyre hívta a járás összes községét Egy nap választ már csak el ben­nünket a termelési szerződések köté­sének határidejétől. Ennek ellenére nőm egy járásunkban még komoly lemaradás mutatkozik az előirány­zattól, bár számos községben száz százalékig, lejegyezték az előirány­zatot, sőt több olyan község is van. abol a keret felemelését kérték. Ezekben a községekben, így első­sorban a sásdí járás községeiben a dolgozó parasztoknak megmagyaráz­ták, a népnevelők a szerződéskötés előnyeit. Elmondották, hogy az idei szerződéskötési rendszer még több előnyt biztosít a dolgozó paraszt­ságnak, mint a tavalyi, hisz a szerződésben meghatározóit árak Is magasabbak a tavalyinál. Emellett a dolgozó parasztok ha! ma­gasabb termést érnek el az átlagos­nál. még külön jutalmat kapnak, te­lni! a magas termés kétszeresen is meghozza a hasznot n szerződést, kii tölt dolgozó parasztoknak. Ugyanakkor a szerződéskötés mű­velési előlegét is biztosít, ami azt jelenti, hogy a dolgozó parasztok akkor juthatnak nagyobb összeghez, amikor falun legkevesebb a. pénz. Az sem lehet közömbös a dolgozó pa­rasztok szempontjából, hogy a szer­ződése« földterület mentes a beadás alól. « hogy a szerződést kötött, dol­gozó parasztok pontos termelési út­mutatást- kapnak, ami elősegíti, hogy magasaid: eredményeket- érjenek ej tt így nagyobb jövedelemhez jussanak.' Mindezeken kívül még kamatmentesen juttatóit nemesí­tett vetőmagot, műtrágyát, véite- kezőszereket kapnak a szerződő dolgozó parasztok nép államától. Olyan előnyök ezek, melyeket ha megfelelőképpen ismertetünk a dol­gozó parasztsággal, az eredmény biz­tosan nem marad el, ezért, a begyűj­tés érdekében folytatott fel világosi tó munkával egybekötve el kell ezt mondaniok. népnevelőinknek minden dolgozó parasztnak. Ehhez kemény munkát kell kifej­teni még az első helyen átló sásdí járásban is. mert még itt is 14 száza, lék hiányzik az előirányzatból. ' A járások között második helyen a szigetvári járás áll 81.8 százalékkal, harmadik a villányi, negyedik a kom­lói. ötödik a péösváradi járás. Utolsó bolyén a siklósi járás áll a szerződéskötésekben. A több helyen mutatkozó lemaradás ellenére is egyre több községben is­merik fel annak szükségességét, hogy gyorsan befejezzék a termelési szerző­dések lekötését. Ezt mutatja az ara­nyosiadén yi tanács és földmtívesszö- vetkezet közös felhívása is, melyben a pécsi járás valamennyi községéi versenyre hívják ki, vállalva, hogy 15-íg, a meghosszabbított határ­időig 110 százalékban lekötik az előirányzatot. Az aranyosgadánvi földművesszövet- kezet a versenykihívással egyidejűleg vándorzászlót ajánlott fel a járás első községének. A szerződéses termelés jelentőségé­nek felismerését bizonyítja Vörös Fe­renc majsi levelezőnk sorai is. Vörös Ferenc levelében beszámol arról, hogv a községben 100 százalékban lekötöt­ték az előirányzatot. Ezt főleg ligy ér­ték el, hogy a népnevelők ismertették, hogy 1 a részletes termelési utasítások ré­vén milyen jó eredményeket érlek el a dolgozó parasztok. Pécs dolgozói nsgv szeretettel várják a román szakszervezeti ének- és táncegyüttest A Magyar—Román Barátsági Hét alkalmából szombaton, december 16-án Pécsre érkezik a Román Szakszerve­zeti Tanács Ének- és Táncegyüttese és este fél 8 órai kezdette! műsort ad dolgozóinknak a Nemzeti Színházban. Á 186 tagú együttes tömegdalokat, szovjeí, román és magyar népdalokat és népi táncokat mutat be nagyszerű műsorában. A magyar és román nép közti barátság elmélyítésére a kiválj román művészegyüttes népeink fejlődő, szocialista kultúrájának legszebb alko­tásait mutatja be magas művészi tol­mácsolásban. Pécs dolgozó népe nagy szeretettel várja a testvéri népi de­mokrácia kiváló együttesének művé­szeit é« vezetőit, s az est műsorát, mely bizonyára feledhetetlen élmény lesz mindannyiunknak. A DISZ-vezetőség^»!ásatások lapa^talidai A MESZHART pártbizottsága példa­mutatóan minden támogatást megad a l>I.SZ-szervezetéknek. A teljes ncp- nevclőgárda a DISZ vezcWíségválasz- tások jó előkészítésén dolgozik és Bún Ervin elvtárs. a pártbizottság titkára minden kérdést alaposan megbeszél a DISZ vezetőségekkel. A DISZ városi bizottsága bányászvonalon dolgozó tagjainak biztosította a pártbizottság a leszállási engedélyeket, hogy a fia­talokat a városi küldőitek munkahe­lyeiken is felkereshessék. A pártbi­zottság segítségének és szervezési ta­nácsainak tulajdonítható az a nagy­szerű eredmény ts, hogy István-nknán SS tagú ifjúsági népnevelő-gárda ala­kult, mely máris megkezdte a felvilá­gosító munkát. A DISZ városi bizottságának a ve- zetőségválasztásokróí felvett jegyző­könyvei általánosak voltak, hiányoz­tak belőlük a konkrét adatok, nevek, események és hozzászólások. A Városi Pártbizottság bírálata sokat használt a DlSZ-biziotiságnak, a kritika óta a jegyzőkönyvek konkrétabbak, átte- kitbelőbbek. A járási DlSZ-bizottsá- goknak is ianulniok kell a városi tit­kárságtól és a falusi vezetőségválasz­tásokról készített jegyzőkönyveket ne­kik is konkrétabban, világosabban kell megszövegezniük. A A RÖVIKÖT DISZ vezctő-ségvalasz- tásán az ifik mellett nagyszámban megjelentek az „öregek“ is, akik hoz­zászólásaikkal sok jó szempontot ad­tak a fiataloknak. A taggyűlés lelkes hangulatban folyt le. ezenfelül a RÖVIKÖT fiataljai éberségükről is bi­zonyságot tellek, mikor egy nyugatos katonatiszt leányát —. aki önéletrajza elmondásakor megpróbált „elslklani“ e mellett a tény mellett —, nem vá­lasztották be a vezetőségben és he­lyette egy volt Illegális kommunista harcos leányát jelölték és választották meg. * A Kokszmüvek fiataljai már nem ilyen éberek. Meglátszott a vezetőség- választáson, hogy sem a pártszervezet, sem a népnevelők nem törődtek a ve- zetőségválasztássaii, nem magyarázták meg annak jelentőségét. A jelölőbi­zottság a legfontosabb posztra, tit­kárnak jelölte a nyugatos Sebők Mik­lóst, akiről a párttitkár nem ia Ind­ia, hogy nyugaton járt. A városi DlSZ-bizotfság kiküldötte felfedte ezt a tényt és felszólította az ifiket, gon­dolják meg jól, mielőtt a szervezet sorsát egy volt nyugatos kezébe he­lyezik. A Kokszmű fiataljai ahelyett, hogy valóban megvitatták volna a vá­rosi kiküldött hozzászólását, kijelen­tették: „Nem számít az semmit!“ A vezelöségválasztás tanulsága: sürgő­sen fokozni kell a fiatalok között a politikai felvilágosító munkát és a párt titkár elvtúrsnak is meg kell is­mernie az üzem fiataljait, ellenőriz­nie, segíteni kell a DISZ-szervezet munkáját. Meavalósítja a dolgozók jó javaslatait a megyei tanács közlekedési osztálya A megyei tanács felállításává! az államépítészeti hivatal és az illetéke® minisztérium helyi szervéből létrejött a megyei tanács közlekedési osztálya, A KÖZLEKEDÉSI OSZTÁLY szak­mai szempontból a közlekedés- és pos­taügyi minisztérium alá tartozik, köz­vetlen felettese a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága. A közlekedési osz­tály széles haíáskörrel rendelkezik. Járási pártbizottságaink, tanácsaink adjanak meg minden segítséget a téli falusi kuftúrverseny sikerének biztosítására Az Országos Népművelési Bizottság közel egy hónappal ezelőtt felhívás­sal fordult a népművelési és szak- szervezeti bizottságokhoz, az összes tö­megszervezetekhez és kultúrcsopor- tokhoz, hogy vegyenek részt az 1950. évi december hó 21-én, Sztálin elv- társ születésnapján induló országos kul túrversenyen. Ez a téli kullúrverseny emelőre falusi vonalon indul és pontosan meghatározott, programmal február 15-ig tart. Tavasszal kapcsolódnak be­le az üzemi ős főiskolai kultúrcsopor- tok a minden eddiginél nagyobb és szervezettebb országos versenybe. A téli falusi kultúrverseny nevezé­si határideje december 15. Nézzük meg, hogy áll a helyzet a benevezé­sekkel megyéinkben? A mai napig 46 kultúrcsoport nevezése érkezett, be a megyei tanács népművelési alosztá­lyához, köztük három délszláv köz­ségből: Alsószentmártonból, Szaláritá- ról és bl agy kazárról. A benevezettelv legtöbbje rdigdhá- rom művészeti ág: a színjátszás, né­pi tánc és énekkari versenyben in­dul. Több, mint ez.er kiillúrmiinkás vesz részt, a benevezett csoportokban, i máris javában készül a december 31-i bemutatkozóra. Az elért eredmények mellűit azon­ban még igen sok a hiba a nevezé­sek, az előkészületek terén. Ha' járási viszonylatban nézzük a kérdést, az eredmény korántsem' kielégítő. A ne­vezések száma járások szerint a kö­vetkezőképpen alakul. Vezet a mohá­csi járás 12 nevezéssel. Megállapít­hatjuk, hogy Írár ez az eredmény még tovább fokozható (é.s tovább is kell fokozni), a fiatal- Felföldi József, já­rási népművelési előadó, mégis szép munkát végzett. Itt csupán egyetlen, de igen lényeges kérdésre hívjuk fel u járási, valamint a megyei népmű­velési alosztály figyelmét. Mohácson minden lehetőség megvan arra, hogy agy országos viszonylatban is kiváló nagy délszláv népi együttest hozza nak létra. Ezt a kérdést nem szabad elhanyagolni s feltétlenül neki kell látni a megszervezéséhez. A nevezések terén második helyen a pécsi járás áll 7 nevezéssel. Itt is lehet még erősíteni a versenyt. A kővetkező helyeken a pécsváradi, szi­getvári és sellyei járás osztozkodik holtversenyben 4—4 csoportja bene­vezésével. Le kell szögeznünk, hogy ez nem elég. Telik itt többre is. Á legnagyobb baj, hogy csak az utóbbi napokban álltak noki a szervezések nek a járási népművelési előadók. A szigetvári járás mutatja a legjobb fejlődést. Néhány napja még semmi sem történt, s mióta hozzáfogtak, 2 nap alatt négy nevezés érkezett be. Folytatni kell a megkezdett munkát. A sellyei járás­ban a járási pártbizottság is hasson oda, hogy a nevezéseket, szervezzél: és szorgalmazzák a tanácsok. A sereghajtók a sásdí, siklósi és komlói járások. Súsdra eddig csak egy nevezés érkezett, az is a sásdi csoport«'. Szommer Ferenc elvtárs, já­rási népművelési előadó csaj; most kapott észbe, eddig nem ment ki a megye községéibe. Bár az apró köz­ségek miatt, kétségtelenül nehézségek vannak, a végre megindult munkát nagy ütemben folytatni kell. A sik­lósi járásban unnál inkább is meg kell szervezni a versenyt, mert. ha- lármentj járás és fel kell ismerniük az ottani elvtársaknak, bogy a Tito- banda elleni halárvédelemben és a békénkért vívott harcban igen fontos fegyver a kultúra, tehát e verseny fegyvere is. Eddig csak az alsószsnt- .múrtonlak neveztek be s a minap ér­tesültünk, hogy Vajszlón egy nagy, nyolcvan főből átló kultúrcsoport alakult. Miért nem neveznek be a vajszlőiak? A komlói járásban rosszul áll a helyzet. Sürgősen meg kell ezt vál­toztatni Necsak a központi (komlói) kultúrcsoportra fordítsanak figyel­met, hanem a járás többi csoportjára is! A komlóiaknak meg kell érteniük, ebben a hatalmas, országos verseny­ben nem hozhatnak olyan járásra szé­gyent, amelyiknek középpontjában ötéves tervünk városa épül! Vegyenek példát Du napén leiéről, ahol rövid néhány hét alatt számos kuliúrcsoport alakult. Fordítsanak te­hát nagyobb gondot- a falusi csopor­tokra! A hiányosságok között jelentős he lyot foglal el az a megnemértés, vagy lekicsinylés, ahogy az egyes járás; pártbizottságok és járási tanácsok ke­zelik: a kultúrversenyt és egyáltalán, az egész kultúrmunka kérdését. A já­rási népművelési előadók legtöbbjét például épp a szervezés döntő sza­kaszában lerinénvbegyüjtési munkák­kal bízták meg s ha a kultúrverseny- re hivatkoztak, azzal dorongolták le. hogy „nem akarnak dolgozni." Nem látták be, hogy a termelés és be­gyűjtés sikere nem utolsó sorban u jó kultúrmunkától, kultúragitációtól is íiiyg. De nemcsak a járási osztá­lyoknál, hanem a megyei népműve­lésnél is ilyen hiba történt, mikor Zsiftkovics György elvtársat, a kul- túrotlhon-mozgalom és a nemzetiségi (délsz;áv) ügyek előadóját a pécsi járási pártbizottság veszi napokra igénybe ahelyett, hogy amúgyis meg- növekedeu kulturális feladatát vé gezné. Ki kell javítani a hibákat. Ehhez azonban az a legfontosabb, hogv pártszervezeteink, és tanácsaink, kü­lönösen pedig népművelési bizottsá­gaink, előadóink, szívügyüknek le. hintsék a felszabadulásunk óta egyik leqnagyobb kulturális mozgalmai: a téli falusi kultúrvcrsenyl. Ennek előnye az, hogy a dolgozók ja­vaslatait legtöbb esetben már nem kell a minisztérium felé továbbítani, mert a megyei tanácsnak jogában áll saját hatáskörében is dönteni. A kacsótaí községi tanács például javaslattal fordult az osztályhoz, amelyben a szentlörinci út kiigazítási tervét helyesebb és olcsóbb tervezettel kívánta helyettesíteni. Az osztály mér­nökei megvizsgálták a tervezetet, szak­szempontból módosították és a helyes­bített tervet valósítják meg. A MAVAUT pécsi kirendeltsége is kérelemmel fordult az osztályhoz, a Zabák és Komló közti útszakasz ki­szélesítése miatt, mert az autobuszoff nem tudják egymást kerülni és emiatt több baleset történt. Azonnal intéz­kedtünk az út kiszélesítése miatt, a munkálatok a téli idő beállta előtt be­fejeződnek. Ezeket a munkálatokat a múltban csak a szakminisztérium engedélyével végeztethettük volna el és mig a fel­terjesztések a bürokrácia útvesztőit megjárták, esetleg hónapok, sőt évek is elmúlottak. A pécsi MÁV üzletigazgatóságnak is segítségére sietett a közlekedési osztály. Eltávolította a Pécs—Harkány útvonalról azt a bárom sorompót, me­lyeknek fenntartása a pályatest átte­kinthetősége következtében felesleges, így munkaerő szabadult fel amellett, hogy az országúti közlekedés is gyor­sabbá vált. EDDIG MAR számos javaslat érke­zett a közlekedés megjavítása érdeké­ben az osztályhoz. A javaslatokat át­vizsgáltuk éa amennyiben helyesnek bizonyultak, azonnal- intézkedtünk is, így Molvány község tanácsa kére­lemmel fordult az osztályhoz, hogy a sebesvonal álljon meg a községnél. Ez. zel kiküszöbölhető lenne az, hogy a Pécsre, illetőleg Szigetvárra iskolába járó gyermekei: idejűk nagy részét várótermekben töltsék. Javaslatukat, megvalósítót luk. A sásdi járási tanács is hasonló kérelemmel fordult hozzánk, hogy a MÁVAUT-kircndeltség kap­csolja be Bodolyabér községet az auto- busz-forgalomba. Ugyanezt kérte a magyarhertclendi községi tanács is. \ kérésnek helyt adtunk és nr oroszlói lúd megerősítése után még ebben a hó­napban megindul -az ötéves terv-adta műúton az autobuszforgalom is, A MEGYEI TANÁCS közlekedési osztálya a továbbiakban i® várja a dolgozók javaslatait, a községi taná­csok egészséges kezdeményezéseit. Az eddigi példák már bebizonyították, a valóban jó javaslatokat egészen rövid idő alatt megvalósítjuk, hogy a szük­séges összeget népköztársaságunk a legrövidebb idő alatt rendelkezésünkre bocsátja. Eperjesvy Férnie, megyei tanács VB közlekedési oszt. vezetője.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom