Dunántúli Napló, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-14 / 290. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ Vn ÉVFOLYAM, 290 SZÁM AKA ÖÜ FILLÉR VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK l A MAI SZÁMBAN: A «ásdl Járás vezet a termelési szerződések kötésében. (2. o.) — Pées dolgozó! nagy szeretettel várják a román szakszervezeti ének- és táncegy ült test. (2. o.) — A román kormányküldöttség látogatást tett n Itákosl Müvekben. (3. o.) — Az amerikai és délkoreai csapatok folytatják visszavonulásukat- (3. o.) — A kínai néphadsereg ismét felszabadított egy tibeti várost. (4. o.l — Átadták kitün­tetéseiket a nehézipar élenjáró dolgozóinak. (4. o.) B ARANYAMIvCYE! %PARTBI^ZQTTIÄCÄNAk CSÜTÖRTÖK, 1950 DECEMBER 14 A sztálini felajánlások kiszélesítették bányászaink munkaversenyét «A Szovjetuniót, Sztálin elvtár­sat, hazánkat és Pártunkat szeretni egyet jelent". — Ez a mondat is. métlődik meg újra és újra Baranya bányászai között több, mint két hete. Szívből fakad ez a megállapí­tásuk, amihez útravalóul a Sztálin elvtársnak küldendő ajándékkönyv­be a köszönő szavak mellé odaír, ják: „Mi, a Kővár fejtés bányászai a napi 90 esi1 le szén helyett 110 csillét termelünk, így ünnepeljük Sztálin elvtárs születésnapját.'' — Sokszáz ilyen fehér papírlapot töl­töttek ki és írtak alá megyénk bá. nyászai és ezek az aláírások sok­ezer csille szén többtermelését je­lentik, december 21-ig. Sztálin elvtárs születésnapjának méltó megünneplésére forró lelke­sedéssel és fokozódó lendülettel bontakozik ki az újabb verseny­mozgalom megyénk bányászai kő. zőtt Bizonyítéka ennek, hogy de­cember 6-án délig 3.249 bányász tett felajánlást Sztálin elvtárs szü. letésnapjára. Ez a szám nyolc nap alatt megsokszorozódott és jelen­leg a nagymányoki bányaüzemhez tartozó bányászok 98 százaléka, a MESZHART-bányászok 90 százo. léka, a komlói bányászok 85 szá­zaléka vállalta termelésének eme. lését Sztálin elvtárs születésnap­idig. Szívük legmelegebb szeretetét ír­ják a hála és hűség könyvébe fog. Iáit fehér papírlapokra megyénk bányá? megfogadva Sztálin elv­tár nogy több szenet termel­nek és így erősítik a béketábort, amely az ö vezetésével vált a vi. lág leghatalmasabb mozgalmává. Sztálin elvtárs nevével indultak versenyre a több szénért minden aknán, a bányászok ezrei indítot­ták el a sztálini vállalásokat, ame­lyek újabb győzelmét jelentik majd a szenese tának. Rákosi elvtárs október 27-én mondott beszédében többek között megállapította: „A munkaverseny nálunk még mindig kampányszerű: egy-egy eseményhez, dátumhoz kap­csolódva fell°bban s utána ellany­hul." Ez a bírálat ráillik megyénk bányaüzemeire is, bár arról, hogy a munkaverseny időnként ellany­hul, csak kis részben tehetnek a bányászok. A bányászok között so­kan vannak, akik nem kampány, szerűen versenyeznek. Példának le­het felhozni István-aknán a Per. necker és Forálí fejtési csapatokat, amelyek állandóan versenyeznek egymással, vagy Hartmann János (5) vájárt, aki szintén versenyez tervelőirányzatával és ennek ered­ményeként már 1951 augusztus 8-i tervét teljesíti. Ilyen példát még sokat lehetne felsorolni, amelyek azt bizonyít­ják, hogy bányászainkban állandó­an él és fejlődik a versenyszellem. Azt viszont, hogy ezt a mélyen gyökerező versenyszellemet nem fejlesztik pártszervezeteink, szak­szervezeteink — munkájuk komoly hiányosságának tudható be. Az ed­digi tapasztalatok — a tavalyi sztá lini műszak, a felszabadulási és a forradalmi műszak — azt bizonyít ják, hogy pártszervezeteink, szak szervezeteink az ünnepi dátumok után elhanyagolják a verseny to- vábbszervezését. Most aztán újra közeledik a vi. lág dolgozóinak egyik legnagyobb ünnepe: Sztálin elvtárs születés napja. December 21 re alulról fel, törő kezdeményezéssel lelkesen bontakozik ki a munkaverseny me­gyénk bányászai között, hiszen de­cember 21-re többezer bányász vál­lalta, hogy egyéni versenyben dől. gozik tervelőirányzatának túltelje­sítéséért. Tehát sokezer bányásszal növekedett az egyéni versenyzők száma és ezekre továbbra is legyen gondjat a pártszervezeteinknek, szakszervezeteinknek. Legyen gond­juk a műszaki értelmiségiekre is. A sztálini felajánlásokba tévéké, nyen bekapcsolódott a műszaki ér­telmiség is, akik műszaki vonalon segítik bányászainkat, hogy sikere­sen végrehajthassák vállalásaikat. Különösen megnyilvánul ez a nagy. mányoki bányáknál, Komlón, de találunk sok jó példát erre a MESZHART-aknákon is. Mi legyen a további teendő? Az, hogy Sztálin elvtárs születésnapjá­ra kibontakozó mozgói ító erejű munkaversenyt pártszervezeteink, népnevelőink, a bizalmiak és szak. szervezeteink továbbfejlesszél^ mégpedig úgy, hogy december 21 után is szervezzék meg a vállalá­sokat, hozzák fel jó példának a népnevelő munkában azokat a fej­tési csapatokat és bányászokat, akik december 21 után is megtart­ják vagy fokozzák elért eredmé­nyeiket. A verseny állandósítására a munkát tehát már most meg kell kezdeni. Első feladatként értékel jék ki, hol állnak a fejtési csapa, tok elővájások, fenntartások, fel­tárások bányászai vállalásuk tel 99Kövessétek példánkat, harcoljatok keményen a békéért, fejezzétek be százszázalékban a begyűjtési“ Baranya legjobb bányászainak és a begyöjlé^ben élenjáró dolgozó parasztjainak felhívása a megye dolgozó parasztságához A pécsvidéki bányák élenjáró sztahdnovlstái, élmunkásai és a me­gye begyűjtésben lcitünt dolgozó parasztjai vettek részt azon a tanács, hozáson, amelyet a Baranyamegyei Tanács hívott össze szerdán délután, A megjelent bányászok között ott találjuk Köntös Gyulát, a Ferenc- akna egyik legjobb vájárát, aki október 14-én befejezte évi tervét. Itt van Sudár Ferenc Kossuth-díjas vájár, Kladivó János 1st várt-aknai mun- kaérdemrenddel kitüntetett vájár, Heller József, a Ferenc-akna 140 száza­lékos állagot teljesítő vájára és többen még a legjobb pécsvidéki bá­nyászok közül. , T)e itt vannak a megye legjobban teljesítő dolgozó parasztjai r.i, Tóth Lajos S és fél holdas páprddi dolgozó paraszt, aki valamennyi ter­ményből túlteljesítette kötelességét. Itt van Ddlno/ri Árpád G és fél hol­das pécsirdradi dolgozó paraszt is, aki azzal vált méltóvá arra, hogy résztvegyen ezen a tanácskozáson, hogy összbeadási kötelezettségét 220 százalékra teljesítette, Barícs Pál felsőszentmártoni délszláv dolgozó pa­raszt is messze túlteljesítette kötelezttségét, s most a sellyei járás egyik lg jobban teljesítő községének dolgozó parasztságát képviseli ezen a talál­kozón, melyen az élenjáró bányászok, a begyűjtésben legjobb eredményt elért dolgozó parasztokkal beszélik meg hazánk erősítésének, a béke megvédésének kérdéseit. Hamarosan szívélyes baráti beszél­getés alakul ki a bányák legjobb dolgozói és az élenjáró dolgozó pa­rasztok között. Sudár Ferenc elvtáru Koeeuth-díjas vájár, Bőgődéi Péter szigetvári dolgozó paraszttal beszél­get, aki valamennyi feleslegét lead­ta „C“ vételi jegyre, kukoricából és árpából. A bányszok kemény harcá­ról szól Sudár elvtára, Bögödeá Pé­ter pedig arról, hogy a most folyó „kukorica-hét‘‘-en Szigetvár dolgozó parasztjai 100 százalékban akarják széles nyilvánosságot a szép ered. ményt elérőknek és buzdítsák, se­gítsék a lemaradókat. így újabb lendületet tudnak adni a munka­verseny fejlődésének, A munkaverseny továbbfejlesz­tésének másik segítője a munka- módszer átadás. Az élenjáró, jól termelő vájárok munkamódszerei­nek átvételével a szakmailag gyen­gébb képzettségűek is emelni tud­ják teljesítményüket. Ennek sok gyakorlati példáját lehetne felso­rolni Pécsbányatelepről — bár itt az utóbbi időben elhanyagolták ezt a jelentős mogzalmat. De pél­damutató e téren a komlói Kos- suth-akna műszaki értelmisége, amely kézbentartja és irányítja a munkamódszer átadási mozgalmat. Tanuljanak tőlük a többi akáink és Pécsbányatelepen is állít sók vissza a jól bevált, eredményes munkamódszer átadást és ismertes­sék meg minél szélesebb körben a szovjet ciklikus fejtést. Megyénk bányászai Rákosi elv- társ beszéde után fokozott lendü­lettel álltak csatasorba a terv idő­előtti teljesítéséért. Vállalták, hogy december 21-re, Sztálin elvtárs születésnapjára befejezik ezévi tervelőirányzatukat. Büszkén mondhatjuk, hogy ezt a vállalást a mecsekszabolcsi bányászkerület határidő előtt teljesítette. Ez is újabb tanúsága annak, hogy bá­nyászaink milyen hatalmas ered­ményekre képesek, ha dolgozóink kezdeményezését és a versenyt a pártszervezet, a szakszervezet he­lyes irányba vezeti. Nem véletlen az, hogy a mecsekszabolcsi kerü­let fejezte be elsőnek ezévi tervét. Itt volt — a többi aknákhoz viszo­nyítva — a legélénkebb, a legszer­vezettebb a munkaverseny, innen indultak ki a kezdeményezések egész éven át. Ennek lett a gyü­mölcse: győzelmi jelentés, a terv ídőelőtti teljesítése. Most a többi aknáinkon a sor, hogv minél előbb befelezzék ezévi tervüket. Ezt segíti elő a napról- napra egyre lelkesebben kibonta­kozó mvnkaversenv. amelynek a. Sztálin elvtárs iránti forró szere­tet és hála a motorja. Pártszer-' vezeteinknek, szakszervezeteinknek két, Holler Forene Ferenc-aknai vijái Tóth Lajoe páprádi 8 éo fél holdas dolgozó paraszttal azon tanácskozik, hobyan tudná Páprád dolgozó pa­rasztsága minél hamarább 100 száza­lékban teljesíteni előirányzatát. Heller elv társ a bányából hoz főt példákat és főleg arról beszél, hogy jó konkréttá kell termi a népnevelő munkát, hogy meghozza a* kellő eredményt. Varga Jenő elvtám a Baranyame­gyei Tanács végrehajtó bizottságának elnöke 6zólott ezután az egybegyült élenjáró bányászokhoz és ‘dolgozó parasztokhoz.’ — Azért hívtuk Ossz« megyénk legjobb bányászait, begyűjtésben legjobb eredményt elért dolgozó pa­rasztjait, hogy itt együtt közvetlen beszélgetés formájában tárgyajuk meg azokat a legfontosabb kérdése­ket, melyek moot előttünk állanak. — mondotta. — Falun most legdön­tőbb kérdésünk a begyűjtés befeje­zése és ezen belül is legfontosabb, hogy minél előbb 100 százalékban befejezzük a tengeri begyűjtését. Tróber Antal Széchenyi-aknai vá­jár az ólt ezután az egybegyült bá­nyászokhoz és dolgozó parasztokhoz. Kimondotta, hogy milyen nehézségek között harcoltak a bányászok a fel- szabadulás után azért, bogy elegen­dő szenet adjanak iparunknak. — Most új széncsatát- indítottunk — mondotta —, hogy minél több sze­net adjunk iparunknak, mely a dol­gozó parasztságot traktorokkal, gé­pekkel látja el. Tudjuk, hogy a dol­gozó parasztság sem akarja ölhetett iczekkel nézni a mi harcunkat. Tud­juk, hogy a dolgozó parasztok tá­mogatnak bennünket, és terményeik beadásával, kötelességük becsületes teljesítésével veszik ki részüket at ország építéséért, a béke megvédé­sért- tohiá harcból. Vető János 10 holdas zalátai dol­gozó paraszt szólalt fel ezután, el­mondva, hogy 11 mázsa kukorica be­adásával sokszorosát teljesítette köte­lezettségének. A továbbiakban beje lentette, hogy’ községe már 26 szá­zalékkal teljesítette túl kukorica-be­gyűjtési, előirányzatát, de nem állnak meg, hanem tovább folytatják a har­cot, hogy minél nagyobb arányú túl­teljesítéssel bizonyítsák be: közel a határhoz, Tito szomszédságában helyt akarnak állni a békéért vívott harc. ban. Barícs Pál felsőszentmártoni 6 hol­das délszláv dolgozó paraszt is fel­szólalt; — Minket a múltban kétszeresen elnyomtak — mondotta, — ma azon­ban egyenjogú polgárai vagyunk ha­zánknak. Ezt mutatja az is, hogy községünk nemrég 20 ezer forintot kapott kultúrház építésre, ezcnbelül rádiót és könyvtárat. Mi tudjuk, hogy ezt a munkásosztály tette szamunkra lehetővé, s ezért a begyűjtéssel is ki akarjuk fejezni hálánkat a munkás- osztálynak. Begyűjtésünket már közel 100 százalékban teljesítettük,' de to­vább folytatjuk a harcot, nemcsak a 100 százalékig, hanem azért is, hogy minél nagyobb arányban túlteljesít­sük előirányzatunkat. Dolgosó párásatok vigyétek győzelemre a kukoricahetet Számosán szólaltak még fel a bá­nyászok és a dolgozó parasztok kö­zül, majd Sudár Ferenc Kossuth-dí­jas vájár a megbeszélésen megjelent bányász sztahanovisták nevében ja­vasolta, hogy torduljanalc Baranya bányászai és üzemi munkásai ielhí­vással a megye dolgozó parasztságá­hoz., hogy a kukorica-hét alkalmával Baranya valamennyi dolgozó paruzti. ja teljesítse 100 százalékban begyűj­tési kötelezettségét. A felhívás szöve­ge & következő: BARANYA DOLGOZÓ PARASZTJAI, HŰSÉGES SZÖVETSÉGESEINK! ML baranyai bányászok lelkesen vívjuk a szénesatát. Tudjuk, hogy mluden csille szén fegyver a béketábor kezében. Érietek, valamennyiünkért, gyermekeinkért, jövőnkért küzdünk. Azt akarjuk, bogy békében építhessük a szocializmust, amely nektek, dol­gozó parasztoknak, a ml szövetsége­seinek olyan élete! fog hozni, amilyet sohasem reméltetek. A csille szenek­ből vagon szeut-k lesznek, a vagon­szenektől gyárak műkődnek, a gyá­rakból özőnlik felétek a traktor, a gép, amely megkönnyíti nehéz munká­tokat, a rádió, a könyv, a ruha, mely emeli életszínvonalatokat és kultúrá­tokat. Mi keményen harcolunk a békéért és azt kérjük Tőletek, álljatok ren­díthetetlenül mellettünk ebben a harc­ban. Ahogy mi a minél több szénért versenyzőnk, úgy lí azon legyetek, hogy specialista hazánk építését, bé­kénk iKegvaiósítfcát -minél több tér* meny, elsősorban a kukorica beadá­sával segítsétek elő. Ne hallgassatok az ellenség szavára, amely le akar benneteket az áldozatos munkáról, és példás termény beadásról beszélni. Teljesítsétek ti is hazátok, csuládtok, gyermekeitek Iránti kütelességleket. Adjátok be trrménylclesicgeteket, de elsősorban bukoricafcleslegetckeL Tűzzétek 1.1 célul és valósítsátok meg, hogy a béke megvédése érdekében a nagy Szovjetunió iráni! hálából, Pár­tunk iráni! hűségből, a munkás-pa­raszt szövetség megszilárdításáért be­adjátok kukoricaterméstek legalább 20 százalékát! A péesi-, komlói- és szászvári szén- medenec sztahánovistál nevében: Sudár Ferenc, Tátrai József, Heller József, Kladivó János, Rácz István. A begyűjtést túlteljesítő dolgozó parasztok felhívása Ezután Virág Lajosáé kaposszekcsöi dolgozó parasztassiony tett javaslatot arra, hogy a tanácskozáson megjeleni dolgozó parasztok felhívással fordulja­nak Baranya valamennyi dolgozó pa­rasztjához. A tanácskozáson megjelent dolgozó parasztok egyhangú lelkesedés­sel fogadták, cl a javaslatot és a követ­kező felhívást bocsátották ki: Mi, Baranya megye begyűjtésben élenjáró dolgozó parasztjai a bányák legjobb dolgozóival segítő támogatá­sával, szövetségesünk a munkásosz­tály képviselőiével megtárgyaltuk a begyűjtés kérdését. Bányász elvtár. sírták elmondották, milyen kemény h 't®s csatát vívnak azért, hogy ele­gendő mennyiségű szénnel lássák el hatalmas iramban fejlődő iparunkat, mely nekünk traktorokat, mezőgazda- sági gépeket, műtrágyát ad. Elmon­dották, hogy milyen hősies harcot vívnak azért, hogy latrainkban egy­másután gyulladjon ki a villany^ és, hogy a dolgozó parasztság életszínvo­nala napról-napra növekedjék, A hányák élenjáró dolgozói meg­mutatták azt az utat, melyen nekünk is járnunk kell, hogy méltóképpen vegyük ki részünket az ország épí­téséért, a béke megvédéséért vívott harcból. Mi valamennyien magunké­vá tesszük a munkásosztályt képvise­lő bányászok Kihívását és ígérjük, hogy tovább fokozzuk harcunkat, a begyűjtés százszázalékos teljesíté­séért, elsősorban a tengeríbegyüjtés sikerért Baranya megye dolgozó parasztjai! A bányák dolgozóival folytatott ta­nácskozásunkról szólítunk lel benne­teket: csathű:ózzatok ti is valameny- nyien felhívásunkhoz. A munkásosz­tály példáját követve fokozzuk har­cunkat békénk megvédéséért. Telje­sítsük hazafias kötelességünket, száz­százalékosan fejezzük be a begyűjtést Ne legyen egyetlen dolgozó paraszt sem megyénkben, aki ne adná le ku­koricatermésének legalább 20 száza­lékát, országunk megerősítésére, bé­kénk megvédésére. Harcoljatok ke. ményen békénket, boldog életünket veszélyeztető imperialisták, láncos kutyájuk Tito-bandája és hazai ügy­nökeik, a kulákok ellen. Előre a kukoricahét győzelméért, a begyűjtés százszázalékos befejezésé­ért. A heranyair.egyei bányász sztahá- novisták és begyűjtésben élenjáró dolgozó parasztok értekezletén részt- vett dolgozó parasztok nevében: Vető János Zaláta, Szekeres József Gerde, Berícs Pál Fel- sőszeutmárton, özv. Horváth Istvánná Velény, Dálnokj Árpád Pécsvárad. jó népnevelő munkával továbbra is tudatosítani kell a vállalások tel­jesítésének jelentőségét és mun­kájuk megjavításával el kell ér- niök, hogy a jobbnál-jobb eredmé­nyeket ne engedjék lecsökkenni, x.aert csak ez esetben válik lehetővé, hogy a terven felül megyénk bá­nyái 4 és félezer vagon szenet tud­janak termelni. Erre meg van a lehetőség, ren­delkezésre áll minden előfeltétel. Elsősorban a bányászok lelkes ön­feláldozó hazaszeretete és alkotó ereje. Ez a kiapadhatatlan forrás a biztosítéka annak, hogy december 21-re Sztálin elvtárs születésnap­jára megyénk valamennyi aknája befejezi 1950. évi tervét é1- teljesíti a terven felül vállalt szén kiterme­lését is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom