Dunántúli Napló, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-06 / 283. szám

»JBPLO

r?5n DECEMBER *

Jelentős feladatok várnak a toil ősi békebizotfságira is,

ezért haladéktalanul lásson munkához

Vízfúrás bevezetése Komlón a Kossuth-aknai feltárásoknál

A töttösi békcbizottsájJ egészen a k&relmúlt napokig kirakatmunkát vég- sett. Munkáját legjobban valami vásári kofa tevébenykédésébez hasonlít- hatnánk. A töttösi békebizottság sem vétette magát észre heteken keresztül. Visszahúzódott rendszeresen mindentől, nem dolgozott. De amikor eljött egy-egy kampány ideje —•, így a koreai gyűjtés, a békekölcsön-jegyzés, a tanácsvélasztáscíc, akkor előtérbe lépett. a dolgozók bífecakartát megállapította és tolmácsolta felfelé.

Vájjon ez jelentheti-e azt, hogy Töttösön nincs is szükség a bckcbi/.ott- ság munkájára, vagy az kővetke/ik-e «bből. hogy nem tudna állandó, hasznos munkát kifejteni a békeharc fokozására? — A varsó Békevilágkon- gresszus és az Országos Békekongresz- szus óla eltelt idő bebizonyítotla az ellenkezőjét.

Farkas János tanácstag, népnevelő felvilágosító munkája egymagában is kiváló példi. Feleségének szülei, hozzátartozói Titclen élnek ma is, Tito Jugoszláviájában. A Titelről érkező levelek tartalmával kiegészíti mindazt, amit a varsói Békevilágkongresszus valamennyi békéért harcoló ember elé tűzött. Ügy hasznosítja e két pontok hogy minden töttösi érthet belőle. Czéhmann Jánosné kisparasz[asszonyt így győzi meg példán! arról, hogy

a lakajrmánygaboaa 1» ©gyűjtéssel is a békéért harcok

Dicséri milyen szép állatállománya van Czáhmannénak, az meg cldicsekszik, hogy milyen bőtejelő a cifra te- ■ tón. Azután elmondja, hogy sohasem gondolt volna arra, hogy ilyen szép. boldog élete lesz. amikor nem öregbíti a tengernyi gond: A kellemesen fűtött szobában Czéhmanné friss kaláccsal kínálja a népnevelőt.

— Éppen a napokban kapott feleségem levelet édesanyjától, 1 itélről — fordít Farkas János egyet a beszélgetés fonalán. — Feleségem múltkori levelében receptet kért tőlük, mert süteményt akar gütni Az anyja így válaszolt: (mutatja a levelet). ,Könnyeimet e«ak azért ttidom visszatartani, mert tudom, hogy nektek mindenetek meg van. Még süteményeiéire is telik. Mi meg ... már két éve még vajat sem láttunk... A lisztet meg el is teleltettük milyen... És a „tejjel-mézzel folyó Bácskában“ élünk... Mi nem hogy tésztasütóshez tüzelhetnénk, de még csak annyi tüzelőnk sincs, hogy belangyit&uk a szobái. Mi, itt Jugoszláviában —, ahol igazán bőviben voltunk a kiváló tűzifának -—

dJdergünk* nem kapunk

tűzifát...

Két nővéred a Béga-partra hét héten keresztül járt ki erdőiriásra, hogy valamelyes gallyhoz jussunk. A kétheti munka fejében kidugták a szemünket két ladik gallyal...

Czéhmanné, csakúgy, mint val a menynyi dolgozó —, meg van elégedve 6or- eával, örül békés, megelégedett életének, De arra nem gondol, hogy ezt Igen komoly veszély fenyegeti. A Farkas elvtárssal történt beszélgetés alkalmával Czéhmannét is először a büszkeség töltötte cl, hogy mennyivel különben élünk mi. Majd csak azután igyekezeti átélni mindazt a keservet, melyben a Tito Jugoszláviájában élők tengődnek. Arra meg éppenséggel nem gondolt eddig, hogy a Tito-banda imperialista gazdái parancsára bármely percben készen áll, hogy a jugoszláv nép nyomorát, tengernyi keservét, az internálótáborokat „meghonosítsa" másutt is, akár Töttösön is!

hogy a Tito-banda visszariadjon minden véres kalandtól:

visszamentek a bányába, f'ö djüKcf beadták a tsz© ««he

és munkájukkal hozzásegítenek a szén- csapat győzelemrervitelőhcz.

Tőttős dolgozói- meggyőződtek arról. milyen mélyen gázol a Tito-banda r.apról-napra a dolgozó nép legelemibb életszükségleteibe. Tudja azt is, hogy a Tito-banda és a kulákok nem esznek egy tálból a néppel, bár a nép bőrén zsírosodnak. Most azonban meg szeretnék érteni azt is, miért szegődött el a Tito-banda az amerikai imperialisták elsőszámú háborús uszitó- jdvá, mit vár a Tito-banda az imperialista háborús gyujtogatóktól. Meg akarják ismerni ezeknek a kérdéseknek az alapjait. Feleletet a Párttól várnak: a pártoktatás 19 hallgatóval indult be, de Dobri Károly középparaszt kezdeményezésére mind újabb és újabb dolgozó paraszt kereste fel a pártszervezetet, hogy ók is bekapcsolódhassanak az elméleti oktatásba. Ma már u szeminárium hallgatóinak száma 19-röl 30-ra emelkedett.

Tölt ős dolgozóinak fokozódó béke- harca megmutatkozott, a begyűjtés lendületében, abban, hogy a határban gazdálkodó négy volt bányász ismét visszatért a bányába és nem utolsósorban abban, hogy

tömegesen knpesu'ódtHk he a |táeloklalá«bii.

Világos tehát, hogy a toll ősi bekebi- zot.tságra tengernyi feladat vár. És nemcsak „alkalomszerűen", hanem állandóan, amelynek eredményeként igazán fokozódik a község bckcharca. Ebben a szellemben erősítse meg a löt- tösi békehizottság munkáját, ennek mérlegelésével szélesítse ki a békéért harcolók táborát.

Hazánkban a szocializmus építésének ötéves terve a komién bányászokra iu nagy feladatot rótt. Ahhoz., hogy az ötéves terv utolsó éveiben jelenlegi szén- termelésének többszörösét tudja a kom lói szénbányászat a. nemzetgazdaság részére biztosítani, hatalmas feltárási munkálatokat kell végezni.

A PÁRT ÉS A SZAKSZERVEZET állandó támogatásával a dolgozók megértő és szívós mnuqájával a műszakiak is elkövetnek mindent, hogy — a sok előre nem látható természeti akadály ellenére — a tervet it kitűzött irlörr minden körülmények között teljesíteni tudják.

Óriási méretekben tette lehetővé 5 terv teljesítését az a hatalmas segítség, amit a bányászat terén a Szovjetunió- tál kaptunk- Ugyanis a komlói feltáró soknál, a három legfontosabb munkahelyen a Szovjetuniótól kapott rakodógépekkel dolgozunk. Ezáltal a legnehezebb fizikai munkától mentesültek 11 dolgozók és a munkateljesítmény -i0~ 50 százalékkal növekedett.

Nézzük csak meg egy pillanatra, hogy

Lelkes közgyűlésen választották meg a vajsziói föidmívesszövetkezet új vezetőségét

Hosszan nyúlik el az országút, mintha vége sem volna. A kopasz •periákon túl, az új búza és rozs zöldéi. Vajszló messze esik a megye központjától, lent az Ormánságban. A faluban a földmüvesszőveikezet rendkívüli közgyűlésére készülnek. A szövetkezeti kocsmában a nagytermet, színpadot szépen kidíszítették. „Élenjáró dolgozó parasztokat a földmüvesszőveikezet vezetőségébe.'' hirdeti a felirat.

Este hatra hirdették a gyűlést, de már fél hatkor is vannak itt szövetkezeti tagok, vendégek szép számmal. Főleg asszonyok jönnek. Ezelőtt két évvel nem leheteti volna ennyi asz- szor.yt még mézes kaláccsal sem ösz- szeszedni egy gyűlésre. Á szövetkeze, tel: jó munkájának eredménye az, hogy az asszonyok megszerették, magúkénak érzik, harcolnak érte, harcolnak jó eredményeiért. Itt Vajszlón is, mint az ország különböző részein, az asszonyok megtanulták, csak akkor lehet jó a szövetkezet, ha éberen figyelik működését, ha kritikájukkal segítik munkáját.

Alitf múlt el

Nemcsak Czéhman Jánosné, de Hrot- kó Nándor köz.épparaszt, s a község valamennyi doígoz.ó parasztja ilyen formában megértette, miért szükséges az, hogy tervünkből egy jottányit 6cm adjunk fel, ne hátráljunk meg a ga- bonaiiegyüjtés frontján sem. így teljesítette túl számos töttösi dolgozó paraszt begyűjtési kötelezettségét.

A pártszervez« felismerő, hogy Far kas János módszerének konkrét érvelése kézzelfogható. A népnevelők hasznosították is ezeket az érveket és a Tito Jugoszláviájából érkező hírekkel lépten-nyomon megerősítik a Békevilágkongresszus felhívását, így jutott el a híré a határon dolgozó volt bányászokhoz annak is, hogv odaát a szakmunkások az újvidéki építkezéseken heti 500 dinárt keresnek és ennek ellenében — ha kapnának is — legfeljebb néhány kiló krumplit vehetnének. A hír valódiságáról meggyőződhettek, hiszen egybehangzóan megírják azt odaát élő rokonaik Cséplő Lajosoknak, Tóth Józsefeknek, Tóth Györgyöknek, Farkas Jánosoknak. Gábor Albert, Víg Sándor, László Dénes. Rózsa János már meg is találta a módját, hogyan erősítheti még jobban népi demokráciánkat, az qjész béketábort,

| hat óra, tele van

_____la nagyterem. Meg

kell kezdeni a gyűlést. Az igazgatóság clioglalja helyét. Vágási Viktória az Országos SZÖVOSZ Központ képviseletében beszélt a nemzetközi helyzetről, majd főleg a termelés, a szerződéses termelés, a begyűjtés kérdését hozta fel.

— Vajszló még igen gyöngén áll a szerződéses termelésben, eddig csupán 50 százaléknál tartanak — mondotta. — Ennek az az oka, hogy sokan felülnek a kulákok aljas propagandájának, akik azt prédikálják, hogy: ..Ne kössetek szerződést cukor, répára, nem érdemes, sok vele a munka", persze ennek jövőre cukorhiány lenne a következménye. Vagy azt mondják, nem érdemes rostlent és kendert termelni, mert nem fizetik meg' az árát, — annak is megvan az értelme, miért beszélnek ellene, azért, hogy ne legyen jövőre megfelelő mennyiségben textilanyag. Egyszóval minden áron zavart akarnak kelteni mesterkedéseikkel.

A késönjövök még nyitogatják az ajtót, de már alig lehet mozdulni,

ménv kritikát gyakorol a szövetkezet eddigi munkája felelt, kritizálták a vezetőséget, az alkalmazottakat.

— Gondoskodott-e a vezetőség már most tavaszi vetőmagokról? — kérdezte Igodin István, — mert tavasz- szal már nem nagyon szaladgálhatunk mag után. Tudhatja jól a vezetőség, hogy főleg tavaszi takannáuyfélesé- gek vetőmagjából van kevés a faluban, ezt már most be kell szerezni,. Kovács Andrásné, Szekeres Béla a gépállomás párttitkára, Mátyás József. Németh János, H. Végért Pál szólaltak fel egymásután.

Valamennyi felvetett »kérdésekre választ kapott a szövetkezet tagsága, majd sor került a régi vezetőség lemondására, a jelölőbizottság választásra, és az új vezetőség megválasztására. Míg a jelölő bizottság távol volt, kisorsolták a nyeremény tárgyakat, villanyfőzök, villanyvasaló, hö- palack. női és férfi zsebkendők, tányérok, üvegedény és boroskészlet, jóféle pálinka. Utána Sor kerül a jutalom könyvek kiosztására.

megválasztása nagy lelkesetx új ves tótéi;

ddsscl zajlott le. A falu élenjáró dolgozó parasztjai karüllek be az igazgatóságba és felügyelóbizotiságba. A gyűlés az Internacionálé hangjaival zárult. Fent a nemzeti színű drapériám mintha Rákosi elvtárs mosolygott volna. Vajszló dolgozó) parasztjaira, akik még jobb útra fordították a szövetkezetük fejlődését.

mi is történt eddig a feltárási előbajtásoknál. Eddig a munkahelyeken az úgynevezett - szárazsfúrást alkalmaztuk' Azonban tudjuk azt. hogy az egyes kőzetek szilkium-dioxidot. tartalmaznak, tehát olyan vegyianyagot, amely <? stár razjurás alkalmával keletkezett porral a tüdőbe kerül és a bányászaiban dolgozók szilikózis nevű megbetegedéséi idézi elő.

ENNEK A MEGBETEGEDÉSNEK

kiküszöböléséi célozza a vízöblítésé» fúrás. Ennél a fúrási módszernél a fúrás közben keletkezett por nőm tud mint szálló köpor a fúrólyukból kijönni, mivel a vízöblitéses fúrásnál • víz, amely a fűrórudazatban a lyukba kerül, a port folyékony sárrá változtatja ál- Amíg a száraz fúrásnál a dolgozók olyan nagy porban dolgozlak, hogy 2 méterről nem látták a láaiip ink’s;, most a vízöblitéses fúrással tűje. seri pormentes levegőben végzik a munkájukul. Hogy a bányászatban mi Íven jelentősége van a vízöblítés fúrásnak, arra példa a recsket bánya, ahol a kizsákmányoló műit rendszer utolsó éveiben 2t> bányász lett élete legszebb korában áldozata a szilikózisnak. Amióta azonban a vízöblitéses fúrást bevezették, teljesen megszűnt a stllikőzisos megbetegedés.

NÁLUNK KOMLÓN A MŰSZAK# ÉRTELMISÉG is azon dolgozik, hogy

a szocializmus építéséből Rákosi elv- társ beszéde után a Párt hathatós támogatásával minden erejével méltóan kivegye részét. Ezáltal teljesíthesse azt a feladatot armollye! a Párt. az egész magyar dolgozó nép, az ötéves terveink elérése érdekében a műszaki értelmiséget megbízta. Mi, komlói műszakiak. Pártunk támogatásával fáradtságot nem kímélve, azon leszünk, hogyo bányászatban minél előbb teljesíthessük nz ötéves tervben ránk háruló feladatokat. A vízöblitéses fúrás bevezetése „sak egv kis részlege azokrfak a feladatoknak, amit nekünk műszakiaknak meg kell oldani, de biztosak vagyunk abban, hogy n Párt és a szakszervezet támogatásává’ eredménye« munkál végzünk. Kovács Ferenc főaknász

komlói Kossuth-akna.

kéí történet

Nyújtogatják a nyakukat a hátulállók, hogy lássanak és jobban hallják a beszédet. Az asszonyok feszült figyelemmel hallgatják, fölei akkor na*s„y a csend, amikor nz árurej'tcsiető kulákokról beszél. Kiss János üdyve- zetőelnök beszámolója következik, . a szövetkezet cddiiti munkájáról és a jövő évi terviről.

~ A iovö évben minőségi áruval főijük el dolgozó parasztságunkat, lesz szövetkezetünknek húsiizlclc, péksége, a vendéglőnkben liideij és melcfj ételt adunk, darálónk lc«z és sokkal lsbb árút hozunk, mint eddia mondja.

ífniTneíí

Kovács György oárttit- kár szólal fel. Elóször üdvözli a falu dolgozóit a párt nevében, majd ísfyr folytatja:

A mai nap fordulatot hoz községünk éleiében, most dől cl, előbbrc-e fud'uk vinni a szövetkezetünkéi, vagy egyhelyben topogunk Minden munkában élenjárónak. példamutatónak kell lenni a szövetkezet új ve-'otösé- géneh, hogy megállja a hclvét. Mi a békéért vívott harcban munkával állunk ki, munkával karcolunk a szocializmus építéséért.

Most már szinte minden sarokból jelentkeznek szólásra. A tagság ke— Hát mit meséljek én teneked Télapóról? — kérdezte Mihály András a fiát, de hát éppcncsak n forma kedvéért kérdezte, mert a széniét közben huncutra hu- nyoríiotia. Tudta már. hogy mit fog mondani.

— De mesélj nekem a Télapóról! Mesélni kell nekem — és a hangjában volt egy kis csügged és Jánoskának, hogy az ö apja ilyen makacs és ezért a szeme sarkában meg is jelent egy ici-ptci kis gyöngyszemnyi könny.

— Na jól van. jól van — vonla közelebb a fiái. — Hói akkor idefigyelj. A Télapót, amikor én még kisgyerek voltam, akkor Mikulásnak hívták. Mikulás napján, azon az éjszakán körbejárt és az ablakokba hiteti cipőkbe ajándékot rakott. Nagy puttony volt a hátán, jutott volna belőle sok-sok ajándék mindenkinek, de az öreg Mikulási nem engedték ei ukárhová, csendőrök, rendőrök állták az útját, a szegényemberekhez nem engedték, ide bányatelepre sem jöhetett.

Nem? — kérdezte hitetlenkedve Jánoska. — Pedig te is biztos vártad.

— Hát nem mondom pár évig vártam, de azután láttam, hogy nem jön, mit lehetett tenni. De várjál csak, mert a szavamat felejtem. Hát ott hagytam abba, hogy a szegényemberhez nem engedték és igy kénytelen voll a sok-sok ajándékot mind a gazdag emberek ablakaiba rakni, igy azután egynek még olyan sok is jutott, hogy mindjárt másnap a felét összetörte. Te ugye nem törnéd össze?

— De nem ám — mondta magabiztosan Jánoska és igyekezett a lábával a szekrény alá gurítani egy háromkerekű mozdonyt.

— Na most már eljutottam a mese végéhez. Azóta megváltozott a világ, a szovjet katonák elhozták nekünk a szabadságot — hisz ezt tudod is — és ma már ukárhová eljuthat a Télapó, aki azóta már igy nevezi magát, mert ez nemcsak szebb név, hanem azt jelenti, hogy a viselője a dolgozók gyermekeinek a barátja, így azután te is számolhatsz vele, hogy néked is jut az ajándékokból.

Jánoska számolt is ezzel. Ki is tette az új csizmáját az ablakba, de még a másik két i>ár új cipőjét is. Éjszaka félálmában hallotta, hogy kocorásszák ám az ablakot. ,,Megjött a Télapó'' gondolta és elmosolyodott Másnap azutan nagy napra virradt Jánoska. Édesapja már műszakra ment, alig győzte kivárni, hogy elmondhassa neki, hogy új kezes-lábast, rengeteg játékot, háromkerekű biciklit, cukrotf csokoládét, gyümölcsöt és egy szép nagy képeskönyvet kapott a Télapótól, akti éltől kezdve nagyon megszeretett.

Reggelenként mindig elhallaiszik Gyorjrye Lazáreyicsókliez a belgrádi vonat füttyentései. Szomorúan sípolt ez is mostanában és nem is nagyon lehetett a szavára adni, hol (i.í.O-kor jött, hol meg hét óra után. Nem sürgős ma a vasuía- soknak sem.

Györgye Lnzárevics már a harmadik napja nem dolgozott és így ráért a mozdonyfüttyön elmélkedni. Jobb is volt másra gondolni, akármire, csak a sorsukra, az életükre ne. de azért csak mindig azon járt az esze.

Az asszony felment a padlásra keresni valami limlomot, amit el lehetne tüzelni, mert mégsem lehet örökké hidegben ülni. tegnap már épp elegge atfáztak. Szveta mégalszik, jobb is, hogy alszik, meri ilyenkor legalább nem sír. nem kér. Nexu kér enni. Amíg nem állt le a gyár, addig sem volt mit enni, de most még kevésbhé lesz.

Györgye akaratlanul is legyintett egyet, majd maga elé nézett és a padló réseit vizsgál- sratta. Közben arra gondolt, hogy most ml lesz most milyen tél lesz. meddig tarthat még ez a rabszolgasors.

Szveta ébredezett és első szavával kenyeret kért, de ő úgy tett, mintha nem hallotta volna, maid, amikor már pityergett a kisfiú, akkor oda- szólt.

— Anyád még nem állt sorba, előbb tüzelőt kerít.

Jle Szveta most néni törődött ezzel, enni akart és síri. Györgye hallgatta egy darabig, majd felugrott a lócáról, hirtelen léptekkel kiment és becsapta a ványaiig ajtót.

Rótta az utcákat, üres kirakatok előtt ment el. üres üzletek előtt, ahová családokat költöztetlek, másutt meg, ahol kenyeret és babot osztottak, nem ért véget a hidegben topogók snra. Az egyiknek végén ott állt líránké, akivel egy gépen dolgozott. Györgye ment feléje, majd megállt pár lépésre tőle és csak nézték egymást, zsebredugott kézzel. Mankó csak az egvik kezét dugta zsebre- meri a másikban egy lábon volt a habnak— TV js a Titn-páslé tómra vársz? — kérdezte minden mosoly nélkül Györgye.

A sorban többen nevettek, többen meg faarccal álltak, mintha nem hallották volna. Senki nem szólt egy szót sem.

Sötétedett már mire n csatangolásból Györgye hazavetődött. Szveta most nem sírt, hanem komolykodó volt az arca.

—• Holnap Télapó jön — mondta. ~ Lefekvés előtt az ablakba lelte egyetlen elnyűtt, cipőiéi és várt. Pel-iídt az ágyban. nem hunyta le a szemét. Szem pillája egyre nehezebb lett. már majdnem elaludt, amikor mintha megzörgették volna az ablakot. Rögtön felült az ágyban, de ekkor már dörömböltek.

— Györgye Lazárcvics gyere ki! — kiáltotta egy hang.

Szveta apját ezen az éjszakán vitte el az LD1X