Dunántúli Napló, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-29 / 301. szám

VILÁG PROLETÁRJ if EGYESÜLJETEK! [DUNÁNTÚLI NAPLÓ A MAI SZÁMBAN: Lelke* tcrvlsnicrtető értekezletet tartottak a ZsoJnny- gyár Üzemrészeiben (2. o.) — Hat új trak'ort kapott a raohúcsszlgcU gépállomás (2. o.) — Értekezleten vitatták meg Baranya falusi könyvtárosai fciaUntaiknt (5. o.) — Újabb baranyai községekben alakultak meg a szőlőter­melők csoportjai (5. o.) — Minden dolgozó paraszt te­gyen eleget hazafias kötelességének, mielőbb teljesítse n begyűjtést (6. o.l VH. ÉVFOLYAM, 301. SZÁM ARA 50 FILLER PÉNTEK, 1950 DECEMBER 29 A belgrádi kémek álarc nélkül Ás alábbiakban közöljük Rudolf Slansky elvtúrs, a Csehszlovák Kommunista Párt főtitkára cikké­nek főbb részeit, amely a Tartós békéért népi demokráciáért eíinü lap legutóbbi számában jelent meg. A Tito-klikk a Szovjetunió el­len irányuló rágalmakról és ki­rohanásokról, amelyeket „elmé­leti fenntartások" éi „viták“ cí­mén talált fel, olyan dühödt szov- jetcllenes uszításra tért át, ami­lyent még Göbbels és társai sem folytattak. A belgrádi kémek ma már nem is próbálják azt a lát­szatot kelteni, hogy a Tito-klikk- nek semmi köze az imperialisták táborához, hogy ez a klikk füg­getlen, hogy kívül áll a két tábor harcán. A Tito-banda a háborús tábor közvetlen eszközeként cse­lekszik. Vájjon tóvel magyarázható ez « gyors „pállorduláa" ? Elsősorban azzal, hogy az imperialisták »há­borús előkészületekről és háborús bujtogatásról áttértek a közvetlen támadó cselekedetére. Most már kénytelenek mege dni a Tito- bandának, hogy nyíltan az ő agressziójukat támogassa. Már azért sem járhatnak el máskép, mert Koreát illetően kegyetlenül elszámították magukat. Az imperialisták számításait ke­resztülhúzta a koreai nép hősi harca és az a testvéri segítség, amelyet a kínai nép nyújt a küzdő Koreának. Az USA bűnös agresz- sziója világszerte hatalmas mér­tékben föllendítette a békemoz­galmat s az imperializmus ellen folyó küzdelmet és fokozta az ázsiai népek szabadságharcát is. A Szovjetunió és a népi demo­kratikus országok óriási sikerei, ,másrészt pedig a kapitalista tá- 'bort fenyegető válság és csőd, a növekvő nehézségek és ellent­mondások mindinkább fokozzák a pánikot és az imperialisták dü­höngését, 1 . Az imperialisták politikája ; mindinkább bűnös kalandor­politikává válik. És ezzel kapcso­latban egyre nagyobb szerephez jutnak ügynökeik, légyre fokozot­tabb tevékenységet kell kifejte­niük a fizetett kémek és gyilko­sok bandáinak, tehát a Tito-klikk lis egyre gyalázatosabb szolgála- !tokát köteles teljesíteni az impe­rialistáknak. Igyhát teljesen nyilvánvalóvá ■vált a Tito-banda szolgai függő­sége a Wall Street vezetőitől. Ma már az egész világ tudja, hogy Tito úgy táncol, ahogyan Wa- ahington fütyüL Az imperialisták nyíltan adnak neki megbízásokat, «melyeket Tito buzgón végre is hajt. Az imperialisták Jugoszlá­viával szemben mindazokat a módszereket alkalmazzák, _ ame­lyekhez az imperialista hitelező ikis, függő országgal szemben szo­kott folyamodni. S tegyük még Ihozzá: az imperialisták kezében tran minden kompromittáló anyag nz egész Tito-banda múltjáról. Jugoszlávia ma már — .fone­tika függvénye, Cclgrád pedig a háborús hírverés, kémkedés és a terrorista kártevés balkáni köz­E ontja. Truman a kongresszusnak üldött üzenetében nyíltan beje­lentette: neki Jugoszláviával kap­csolatban az a politikája, hogy Ti­ltanak olyan segítséget kell nyuj- 'tani, amilyent „mi (vagyis az lamerikafl imperialisták, szerk.) [stratégiai és politikai érdekeink védelme szempontjából ebben a körzetben szükségesnek tanunk." Az imperialista sajtó dicséri Htot azért, mert barátsággal vi­seltetik az USA, Nagybntanma és Görögország iránt és béketuro magatartást tanúsít a rónm kato­likus egyház főpapjaiy3* szemben Az amerikai imperialisták már nem is próbálják eltitkolni, hogy mire szolgál voltaképpen a Jugo­szláviának nyújtott úgynevezett amerikai „segítség“. Amellett, hogy Jugoszláviát gazdaságilag kirabolják és stratégiai támasz­ponttá változtatják, egyre nyíl­tabban beszélnek a jugoszláv hadsereg felhasználásáróL Az im­perialisták nyíltan hangoztatják hogy azért nyújtottak kölcsönt Jugoszláviának, mert Tito har­minckét jugoszláv hadosztályt ajánlott fel támadó céljaikra. Ki­számították, hogy ez a harminckét hadosztály kevesebbe kerül ne­kik, mint amennyit egyetlenegy aaaerikai hadosztály egyötöd ré­szére kőítenének. Szerintük őrült­ség ler-e lemondani „ilyenfajta háborús üzletről” 1 Igyhát Tito elárulta, hogy nem­csak kártevő, hanem háborús bű­nös is, akinek „kiemelkedő" sze­repet szántak a háború kiprovo- kálásában. Mi bizonyíthatná jobban a Tito-bandának a jugoszláv nép és a jugoszláv munkásosztály ellen elkövetett gaztettét, mint Titonak az az ajánlata, hogy jugoszláv hadosztályok formájában jópénz­ért ágyútölteléket“ szállít az im­perialistáknak? Ilymódon az egész világ munkásosztálya előtt az ed­diginél is élesebben rajzolódik ki a Tájékoztató Iroda által leleple­zett Tito-banda igazi politikai arculata. Ezzel egyidőben még világosab­bá válik, hogy milyen feneketlen mélységbe dönti Jugoszlávia gaz­daságát az imperialisták titoÍ9ta ügynöksége. Jugoszlávia gazdasági leigázása az amerikai imperialis­ták részéről, együttjár azzal, hogy a lakosság ellátása terén egyre katasztrófáüsabb a heyzet. A ti- toisla Jugoszláviában éhség és nyomor uralkodik. A nép egyre erélyesebben ellenszegül a fasiszta rendszernek, egyre gyakoribbak a szabotázs-akciók a gyárakban és a falvakban. Az imperialistá­kat nyugtalanítja a Tito-rendszer bukásának veszélye. A Tito-banda azzal próbálko­zott, hogy éhínségért a rossz ter­mést és a szárazságot okolja. Csakhogy, miként a reakciós nyu­gati sajtó is elismeri, „Szerbia egész történetében ezideig egyet­len aszály sem okozott ilyen ka­tasztrófát". A valóságban nem az asztály idézte elő Jugoszláviában a nyomort. Más országokban: Bulgáriában és Magyarországnak Jugoszláviával határos területén is volt szárazság. És ezekben az országokban még sincs éhínség. (Erről a kérdésről Rákosi elvtárs beszélt október 27-i beszédében. Szerk.) Egyébként a szárazságról szóló dajkamesével a Tito-banda kissé elkésett. Voltaképpen a gazdasá­gi csőd igazi okait akarta elken­dőzni. A jugoszláv éhinség veszé­lyéről szóló külföldi hírekre _ a belgrádi rádió már aug. 21-én így reagált: „A terménybetakarítás első eredményei pontosan az el­lenkezőiéit bizonyítják. Arról ta­núskodnak. hogy a gabonabeszol­gáltatás általában jól halad hangoztatták a belgrádi rádió ha­zugsággyártói. — „Egy hónap le­forgása alatt a tervbevett gabona- mennyiségnek ötvenhat százalé­kát szolgáltatták be, annak el.e- nére, hogy Jugoszlávia nagy ré­szében csak most bontakozott ki teljes mértékben a beszolgálta­tás. Igyhát a gabonabeszolgálta­tás Jugoszláviában nem reked med, nem a mi terveink mondtak csődöt, hanem a Tájékozta o Iroda propaganda-álma omlott össze a dolgozó parasztság ellen­állásáról és arról, hogy orszá­Szovjet bányagép, újítás, munkamódszerátadás segíti megyénk bányászait a széncsatában Pár nap van vissza az 1950-es év­ből. Ez idő alatt megyénk bányászai r. gjobban megmarkolják a fejtőkala­pácsokat, csákányokat, hogy a terven felül vállalt 4 ezer 500 vagon szenet maradéktalanul teljesítsék. A MESZ- HART-aknák verseny ál 27-éni hez szükséges vasúti sint lefektették, ami jelentős időt vett igénybe. Most úgy változtattak, hogy két széles deszkalapot fektetnek le és ezen pe­temnélküli csillekeréken járó kocsik Szállítják el a szenet. Ezzel jelentő-* idő és anyagmegtakarítást érnek el a má­zai bányában. Kiválóan dolgozik a szovjet feltörő gép a hidasi bányában Pécsbánvatdvp 103% Vasas lOl'/i Szabolcs 98.7% Pécsbányatelep két aknáján szép eredmények születtek 27-én a fejtési csapatoknál. Valamennyien maradék, talannl teljesíteni akarják a terven fe­lüli vállalásukat. Kotoucs-feftéi »6% HergcrtJ ejtés 229»/. J elenszki-f ejtés 169°/# Beck-íejtés 172% BőhmJejtés 224°/. Vocscra-fejtéa 165»/« Nemcsak a csapatok termelése jó, hanem a körleteké is. Egy kivételével valamennyi 100 százalékon felül áll havi átlagával. 27-én a termelés: HajefcJrőrlet 131.3% Kirring-körlei 130.5°/« Spies»-körlet 114.2'/# A nagymányoki bányák dolgozói is fokozott harcba kezdtek a terven íe. lül vállat szén kitermeléséért. Itt va­lamennyi akna 100 százalék felett tel­jesítette 27-én is » napi előirányza­tás és a termelés is minden aknán emelkedő irányzatot mutat Havi átlag: Hidas 117% Nagymányok 114*/# Máza 106»/. Szászvár 981% Újítás Ulázán A 22.es fejtési csapatnál egy ta­pasztalatcserén szerzett újítást vezet­lek be. A mázai bányában egy-egy fejtés átlag 2—3, esetleg őt napig tart. A fejtésekhez mindig a csillék­Pár hete, hogy a hidasi bányában ki­próbálták a szovjet feltörő gépet. Már az első próba sikerrel járt. Az­óta a szovjet feltőrőgépet mégjob- ban kihasználják az itt dolgozó bá­nyászok, a műszaki értelmiség. A gép legutóbb is 43 óra 5 perc alatt haj­tott ki egy 30 méteres gurftót igen rossz talajviszonyok között. A már kibővített gurító átmérője 850 milli­méter, amely mező légjárata, amely akadályozta az ott dolgozó bányászok munkáját. — Most ezt a hiányosságot megszüntette a szovjet feltörő gép. Hidason nemcsak a feltörő gép jó munkája nyomán emelkedik a terme­lés. Hozzájárul ehhez még a napok­ban rendszeresített munkamódszerát. adás is, amelynek legújabb eredmé­nye Fischer Béla vájár a 39 es csa­patban dolgozó vájároknak megoldotta a déli bányamező szel­lőztetésének kérdését. Eddig ugayU rossz volt a déli bánya­átsdla munkamódszerét és ennek alkalmazásával 429 százalékra teljesítik napi előirányzatukat. Sikerrel alkalmazzák a munkamódszerátadást , Nagymányokon is Két nappal ezelőtt a nagymányoki bányában a 73-as csapatnál volt mun- kamódszerátadá« műszak alatt. Ered­ménye: a 73-as csapat 18 csüéről 23 csil­lére emelte napi termelését. Legutóbb a 41.es csapatnál volt munkamódszerátadás .amely szép eredményt hozott- A csapat 13 csil­léről 17 csillére emelte napi termelé­sét. — 27-án a legjobb eredményt el­érő vájárok: Gyenís Ferenc 179°/# Hargittai Jánc 179% Kovács István 168»/# A mázai aknatorony szerelésnél dolgozó Óvári Ferenc hegesztő havi átlagteljesítménye 227 százalék. Telje­sítménye nagyban hozásegít ahhoz, hogy a mázai bányánál minél előbb megindulhasson az új szállítógép. Szászváron Jordán Antal rájár halad az élen Szép eredményeket érnek el a szászvári bányában is. A bányászok itt is fokozzák munkalendületüket, hogy minél több csille szénnel járul­hassanak a felajánláshoz. A szászvári bányászok, a termelési nehézségek ellenére, jelenleg is 98.1 százalékra teljesí­tik napi tervelőirányzatukat. Egyéni teljesítményével az élen halad Jordán Antal vájár, teljesitményét 198 százalékra emelte ezidáig. Gyenis Já­nos és Hargitai János vájárok sem akarnak lemaradni a széntermelés fo­kozásáért folyó küzdelemben, ezért elhatározták, hogy a hónap végére túl­szárnyalják még Jordán Antal eredmé­nyét is. Teljesítményük napról-napra emelkedik és december 27-én teljesítményűk már Í79.6 száza­lékra emelkedett. gunkban éhinség dúl.“ Ha Jugoszláviában bizonyos mértékig rossz is volt a termés, helyzete mégis egészen máskép­pen alakult volna, ha Tito nem kótyavetyélte volna el azt az imperialistáknak. A jugoszláv nép önállóságának elvesztésével fizet Amerikának azért a segítségért, amelyet még meg sem kapott, amelyet nem az éhínség elhárítá­sára, hanem elsősorban háborús előkészületekre és Jugo.zláviának a háborúba való bevonására szán­tak. Jugoszlávia a háború előtt tel­jesen maga fedezte élelmiszer- szükségletét. Ma pedig a parasz­tok országszerte levágják jószá­gukat, mert nincs takarmány. Ju­goszláviában nő az elégedetlen­ség és lázadoznak a parasztok, akiket a kulák kegyetlenül ki­zsákmányol a titoista álszövetke­zetekben. A jugoszláv nép ma már átlát a szitán, átlát a Tito-klikk poli­tikáján. A nép- saját tapasztalata árán győződött meg arról, mire vezet az ország gazdaságának imperialista kiszipolyozása. A ju­goszláv nép összehasonlítja, mikor ment jobban a sora és mikor rosz- szabbul: akkor-e, amikor Jugo­szlávia még a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal kereskedett, avagy most, amikor Tito a kapitalista Nyugattal köt üzleteket. Amikor még megvoltak a kereskedelmi kapcsolatok a Szovjetunióval, Jugoszláviában sokkal jobb Volt az élet, mint most, annak ellenére, hogy e kap­csolatok közvetlenül a háborút követő első években állottak fenn. Most. rmikr.r a Tb^-Sanda el­szakította Jugoszláviát a népi demokratikus országok táborától, megfosztotta a Szovjetunió segít­ségétől és az imperialista Ameri­ka függvényévé változtatta, ami­kor Titot seregestől keresik fel a kapitalisták, most Jugoszláviában éhség és nyomor uralkodik. A jugoszláv nép látja, mily hatalmas méretekben fejlődik 'a gazdasági élet és emelkedik az életszínvo­nal valamennyi népi demokratikus országban: Csehszlovákiában, Len­gyelországban, Magyarországon, Romániában, Bulgáriában, hogyan halad előre a Szovjetunió segít­ségével ezeknek az országoknak iparosítása, Jugoszlávia helyzete annyira siralmas, hogy a titoista árulók beszédeikben már néni fecseghet­nek az iparosításról. Azt ígérget­ték, hogy Jugoszlávia megkapja Nyugatról a szükséges gépeket és technikai fölszerelést, ami mó­dot ad az ország iparosítására és az ötéves terv végrehajtására. Tito április 27-én még azzal kér­kedett, hogy mindazt, ami Jugo­szlávia iparosításához szükséges, az ország egyedül készíti el. vagy pedig teljes mértékben biztosítja a nyugati országokból jövő beho­zatallal. Nos, gépek és berendezé­sek nincsenek, ugyanakkor azon­ban rablógazdálkodást folytatnak Jugoszlávia természeti kincseivel a bányákban és erdőkben, min­dent kivisznek, amire az imperia­listák csak igényt tartanak, cse­rébe pedig Hitler után maradt ócska hadifölszerelést és olyan lim-Iomot importálnak, amin az amerikai imperialisták másutt nem tudnak túladni. Iparosítás helyett rabszolgai kényszermunka, a gazdaság fej­lesztése helyett gazdaság csőd és éhiiytég, — imc ilyen következ­ménnyel jár az, hogy Jugoszláviát alárendelték az amerikai mono­pol-tőkének. Tito már korábban bejelentette, hogy újabb ötéves tervet nem dol­goznak ki, s hogy az államosított műhelyeket visszaadják magántu. lajdonba. A kapitalizmus visszaál­lítását nem lehet örökké titkolni I Mennél nyíltabban kénytelen Tito cselekedni és beszélni, annál fokozottabban dühöng az ország­ban a fasiszta terror. Jugoszlávia ma már valóságos gyűjtőtábor. Ki. egészíti ezt a Tito klikknek mind­inkább növekvő, egyre dühődtebb szovjetellenes hírverése, amely al. jasságában túlszárnyal bármely más kapitalista országot. Belgrád ma a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen irányuló legarcátlanabb kirohaná­sok szócsöve. Az első feladat, ame. lyet az imperialisták reájuk bíztak az, hogy a Szovjetunió békepoliti. kajának hitelét rontsák, ellenséges aknamunkát folytassanak a béke- mozgalom ellen és segítsék az agresszorokat új háborúk előlcészi. tésében. Rontani a Szovjetunió hi. telét, eltaposni azokat a reménye­ket, amelyeket az egész világ egy. szerű emberei a Szovjetunió iránt táplálnak — ez a titoista kémban­da egyik legfőbb feladata. Ezért tá_ mogatják annyira az imperialisták Tito uralmát. Ámde az utolsó szót a jugoszláv nép fogja kimondani. Semmiféle rendőri terror nem aka­dályozhatja meg azt, hogy Tito el. nyerje méltó büntetését! A jugoszláv nép már tudja, hogy az imperialistákkal való szövetség a nyomorhoz, az éhínséghez, a há­borúhoz vezet, s hogy a nép bol­dogságához és szabadságához csak egy út visz: a Szovjetunióhoz fű­ződő testvéri szövetség útja.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom