Dunántúli Napló, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-29 / 301. szám

a ** A F 1, 6 tm DECEMBER » .A taggyűléseket sokkal gondosabban készítsük elő A Moháctti belyomgyár rom példájából tanuljanak pártszerve&etemk és pártbizottságaink 11951-ben még többet és jobbat termelünk 2V Mohácsi Selyemgyár példája, «melyről most írunk, önmagában néz- >o ai<ír túlhaladottnak tűnik. Arról <*’»n szó, hogy itteni pártszervezetünk igen ielületesen, rosszul készítette trió "a küldöttválasztó taggyűlést. Mire ezek a sorok megjelennek, addigra a taggyűlés már megtörtént. ,.Esö után köpönyeg" — mondhatnánk, ha nem Í jondolnánk arra, hogy másutt is asznék 'taggyűlések, mások is tanul­hatnak a Mohácsi Selyemgyár rossz példájából. Pártunk és egész dolgozó népünk készül n Pár« V, feon»res«?nsárH, erre a kiemelkedő országos és egy­ben nemzetközi eseményre. A ma gyár nép , az elmúlt hat esztendőben táját tapasztalataiból tanúba meg, hogy egy-egy Pártkongresszus min­denkor mérföldkövet jeiöi a Párt és hazánk életében. fejlődésében. Párt kongresszusunk újra bebizonyítoiia, hogy munkásosztályunk, dolgozó pa. naztságuak, haladó érielmiisógúnk és Bunden becsületes dolgozó ember hű­ségesen követi nagy vezetőjét, a Magyar Dolgozók Pártját. A Párt­kongresszus egyik jelentős állomása népünk békeharcának: megmutatja az Imperialistáknak, hogy a Párt és dol­gozó társadalmaink elválaszthatatla­nok egymástól és a Pártkongresszus ugyanakkor meg is erősíti ezt a szó ros, megbonthatatlan egységet. Éppen ezért rendkívüli jelentőségű az: hogyan készülünk lel Pártunk kongresszusára, jelentőségét hogyan magyarázzuk meg nemcsak párttag­jainknak, de a pártánk í v ü li e k n eh, minden egyes dolgozó társunknak. Az első lépési a Pártkongresszus előkészítésében azok a taggyűlések jelentik, amelyek páriszervezeíeink. beu most zajlanak Je. Ez ken a tag­gyűléseken ismertetjük párttagságunk előtt egyrészt a Pártkongresszus je­lentőségét, másrészt azt is, hogy e nagy eseményre feladataink jobb el­végzésével és Pártunk megerősítésé vd készülünk. Ezért állott pártszer­vezeteink előtt az a feladat, hogy a titkár elvtárs beszámolóját igen gon­dosan készítse el, azt a pártvezető­séggel részleteiben vitassa meg. Min­den egyes párttagot és tagjelöltet a tizesbizalmiakon és népnevelőkön ke­resztül külön-kíilön kell meghívnunk, úgy, hogy nem csak egyszerűen a taggyűlés időpontját közük, hanem már a tlzesblzalmiak és a népneve­lők is beszélnek a Pártkongresszusról és természetesen nem hallgatják ei hogy a taggyűlésen megválasztják a városi vagy járási pártérlekezletekrB a küldötteirut. A Mohácsi 8eéy emgj árfotm mindezt igen hanyagul vagy sehogy, sem oldották meg. Varga né elvtárs. nő, az üzeni párttitkára referátumá­ban (szerepelt az elbizakodottságról néhány mondat, de ezt mindenek­előtt saját maga jelé kell felvetnünk. A beszámoló nem tükrözte azt, lrog-y ez az üzem a határúién téri a békéért íoiyó harc első vonalában dolgozik. A beszéd nem volt bátor, harcos ki­ál iás, amely magával ragadta volna a párttagokat, tagjelölteket én raj­tuk keresztül az üzem minden dol­gozóját. Az elvtársnő megfeledkezett az önbírálatról és a személyre szóló oiráiatról, de megfeledkezett az, el­lenségről is! Az üzemben előforduló súlyos hibák, inindonekolöU. a minő- eég nagyfokú vksozaoeóss mögött nőm kereste — holott nyilvánvalóan megtalálta volna — az ellenség ke. •/.ót. Az ötéves terv második évének beindításává!, a pártszervezet előtt álló döntő feladattal-a beszéd lénye­gében neun foglalkozott, ahogy Var­gámé elv társnő mondotta: „erről majd a tor v ér fe k ez leien fog ezólani.1" Ar­ra a kérdésre, hogy a párttagok és a pártonkívflliek tudnál:.e egyáltalán a Pártkongresszusról. a válasz az volt: a párttagok valamennyien, de véleménye szerint a pártonkívüM dolgozók nagy része is tisztában van vele. Ezután jött a nagy kiábrándulás. \z üzembon elbeszélgettünk öt elv- láresal: egv tizee-bizaLmival, egy népnevelővel, két tagjelölttel és egy -.zt.a.hánovietával. Az öt közül négy nem is hallott még a Pártkongresezueról, közt» a tizes- bizalitai elvtáis sem. A* egyik tag. jelö-lt bizalmasan közölte, hogy ő véletlenül éppen akkor járt bent a városi pártbizottságon, amikor erről a kérdésről tárgyaltak és, így meg­hallotta, hogy a taggyűlés a Párt- kongresszussal foglalkozik. Jellemző, hogy az elvtárs ezt szinte úgy vetette fel, mintha bűn lenne, hogy végre találtunk valakit as üzemben, aki tud a taggyűlés ©éljárói! Vargáné elvtársnővel a tapasztal­tak alapján beszélgettünk a tenni, valókról. Elhatároz.uk, hogy miután már máz megoldás ninos, a két rau- isaak dolgozóinak külön-külön rüp- gyfllésen ismertetik a taggyűlés cél. ját. Megbeszéltük azt is, hogy beszá­molóját alaposan átdolgozza. Remél­jük, hogy ezt meg te tette, a hibák egv részén tudott segíteni és igpr a h.iggyülóö ért el bizonyos eredményt. A íannbkgot azonban alaposan le kell szűrnünk. Azt; hogy néhány párttitkár, párt­vezetőségi tag sem látja tisztán a Pártkongresszus hatalmas jelentősé­gét s éppen ezért nem tudták kel­lően azt megmagyarázni a tizes- bizalmiaknak és népnevelőknek. A sok szempont között egynek ezt is elmondták és azt hitték, hogy ez­zel minden rendben van. kötelessé­güket elvégezték. Nem néztek utána, hogy a tizesbizalmiak és a nép­nevelők hogyan beszélnek a tag­gyűlésről párt tagjainkkal, tag­jelölt ieinl-kel és « pártorMvíiliek- kel. Párttitkáraink jelentős része nem ad érveket a népnevelők szá­mára: hogyan agitáljanak és a jó népnevelő módszereket nem keresik meg. Sem a jóra, scan a rosszra nem figyelnek fel, hanem várják, hogy majd a taggyűlés az adott utasítások szerint csak úgy magá­tól összejön! Tanulság a Selyemgyár példája pnrlhkoítsitgninh felé is. A mohácsi városi pártbizottság nem adott segítséget a pártszerve­zeteknek. Épp úgy, mint az üzemi parttitkár elv társnő, megelégedett az utasítások kiadásával, nem el­lenőrizte azok végrehajtását, nem figyelmeztette a hibákra az alap- szervezeteket Az így előkészített taggyűlések méltatlanok ahhoz a nagy ügyhöz, amelyet szolgálnak, méltatlanok nagy feladatainkhoz, Pártunk meg­erősítéséhez, « Pártkongresszushoz! AlapszervezetelnJ- és pártbizottsá­gaink tanuljanak a rossz példából és sokkal gondosabban készüljenek fel taggyűléseinkre, hogy azokon tncgtehosííük a Pártkongresszus si­kere fe'é első komoly lépésünket. Nagypelprdtm o vrindorfnnfoivnm xáróünnepé'yén alakult mega termelöcsopori A helyi pártszervezet nyújtson fokozottá fofo segítséget a csoport megerősödéséhez Aratás után, vagy úgy vetés eleit .ehetett, — nem jegyezték fel a naptárban, — Nagypeterden ösz- szeíogtak tizenheten és előkészítő bizottságot alakítottak. Akkor még nem tudtak átalakulni termelúcso- portíá, mert csupán 18 hold föld­jük volt. A bizottság tagjai leg­nagyobbrészt nincstelenek voltak. De közöttük vö t Tasi Kovács Já­nos középparaszl is, akinek 10 hold földje van. A kívülállók idegen­kedve nézték a készülődést, Tasi Kovácsunk sokszor azt mondták, hogy nem lesz belőlük semmi, de ük nem tágítottak. „Megmutatjuk, hogy tnt jobban jogunk dolgozni, mint a kívülállók és megállunk a magunk lábán.'" — mondták akkor Tasi Kovócsék. ~ ' ” állami gazdaság dol­Í5 SZfiüfásj'ill gozoi eljöttek egy- ————— szer, hogy segítse­nek a szervezésnél. Nemrég kéthetes vándortanfolyam volt a faluban és annak a záróünnepélyén kimondot­tuk a csoportunk megalakulását, Van már 120 hold földünk, tavasz­ra épületünk és gazdasági felszere­lésünk is lesz — mondja Kovács Invc, a DIíFOSZ titkára, a cső port vezetőségének tagja. — A kéthetes vándortanfolyam [ előadásait általában 45—50-en hal!-, gatíuk végig. Kurucz Dezső vo't ( bíró és Hermann János, a DÉFOSZ, elnöke volt tanfolyamba Ugatok, méltatlanok a csoport, tagságra. Po | ccióvadászok. akiknek semmise jó ( addig, amíg ők nem vezethetnek i kény ükre-kedvükre. Mi persze i észrevettük számításukat és időben i át is húztuk azokat. i — Ilyen emberek nem keltenek*, a termelöcsoportban ... mondja . Tasi Kovács János —, mert akkor . csoportlói nagyon sok becsű et-- j dolgezó eltávolodna. , A csoport tagsága vigyáz a eso-1 port tisztaságára. Ügyel arra, kiké1’ vesz fe soraiba. Kora János leül áh J szívesen belépne a termelőcsoport ] ba, de a tagság ébersége nem enged* S tanács següetl kulákokat soraik közé férkőzni. Látták a nagydobszai cseport példá­jából, hogy mit jelent, ha ellenség kerül a csoportba. a csoportnak a földek bérbevéte­lében. Egyelőre tartalék földekkel indulnak neki a munkának, de erős akarattal min­den akadályt le fognak küzdeni. A pártszervezet kettesei segített, magának a párttitkánuik is törődnie kellett volna a csoporttal. Ez pedig olyan hiba, amin azonnal változtatni kell A helyi pártszervezetnek a csoport megerősítésében és a csoport fej­lesztésében, segítésében élen kell járnia, A csoport már elkészítette- vetéstervét, a földeket megszán lot­tók, tavasszal pedig minden erőt a növénytermelésre állítanak. Sok középparaszt von Nagypeterden, akik figyelemmel kísérik a csoport fejlődését, de még várnak. Kőben ts a pártszervezet és a népnevelők fel- világosító munkájának hiányosságát láthatjuk. Norn csak a köaépparasztok ma- radisága az oka annak, hogy eddig nem léptek be, hanem a pártszer­vezet • munkájának hiányossága. Nem értette meg a nagypeterdi pártvezetéséig annak fontosságát, hogy jó felvilágosító munkával le­het csak eredményeket elérni.-1 eddigi hibás musi- VáitDzUsszflak I Icájukon. A párt­--------------------------szervezet és a DÉ FOSZ aktívái jó felvilágosító munkával segítsék a termelőcsoport fejlesztését és megerősítését. Csak akkor végezhetnek jó mun­kát ezen a téren, ha a vezetőség jó példát mutat, ha megértik az összefüggést: a szocializmus építése és a béke kérdése elválaszthatatlan. l®fk©s tamsnsoríefő érfskezfeiet tartottak a Zsoínay-gyár üzemrészeiben Fél öt van éppen. Lefújnak a Zsolna jegyárban. Megelevenednek a lépcsők, igyekeznek hazafelé azok, akik olyan helyen dolgoznál!, ahol holnap lesz tervismertető értekez­let. Mert úgy osztották be, hogy egyik nap hat és másik nap is hat helyen tartott.::: tervismertevőt. Fej­lődésünk bizonyítéka az is, hogy most már az új tervév beinduasa előtt mindenütt megismerhetik az üzemre, műhelyre és egyénekre há­ruló feladatokat. Az üzemben elkészített tervet a tervhivatal felülvizsgálta, majd fel­bontották részletekre, megvitatta az üzemi háromszög, a Fárt öt gyári alapszerv ezotének vezetősége, meg­vitattak a népnevelők és a bizal­miak és most kerül a Zsolrtay-gyári dolgozók összessége elé. Mindenki olt v, a abban a hat üzemrészben, ahoi .orvismertető ér­tekezletet tartanak, mert minden becsületes dolgozót érdekel az, hogy milyen föladatokat oldunk uaeg az ötéves terv második évében. A gyár ablakai ejsötétednek, csak ott ragyog a fény, ahol & munka­helyek, munkaasztalok körül összo- sereglettek a dolgozók, ahol ismer­kednek a tervvel. A sajtolóműhelyben a műhely helyettes« vezetője, Kurucz Károly elvtárs ismerteti a tervet, de előbb a mostani tervév tapasztalatairól ön­hibáiról beszél, kezdi felsorolni a kerámiaipar élüzemeit, ahol bizony nem szcre;>el a Zsolnay-gyár neve. A festészet, fdhérraktár, színes- raktár, a csomagoló, csiszoló és osz­tályozó dolgozói együttesen tartot­tak értekezletet. Itt Kovács István elvtárs művezető beszélt. Nagy fi­gyelemmel hallgatták a dogozók és egyet értettek vele, akkor is, amikor megállapította: „Nem tet­tünk meg mindent, hogy az ötéves terv első évét úgy fejezzük be, ahogy elvárná tőlünk az ország Kovács olvtárs ezután felsorolta, hogy miben rejlettek a hibák. A munkaverseny bürokratikus szerve­zésében, a minőségi munka elhanya­golásában és többek között abban is, hogy az üzem egyes részeiben nem használták ki a gépi adottságokat, így például a tákkorongos műhely­ben 25 napig állt egy gép kisebb hiba .miatt. Ezután az 1951. évi terv meg­tárgyalására került a sor. — Feszítettebb a terv, többet és jobbat kell termelnünk — mondta Kovács olvtárs, majd így folytatta: — A többiermelést a legnagyobb örömmel fogadjuk, mert eddig nem mindig volt folyamatosan munkánk és most 25 százalékos emelkedést hoz üzemrészünknél! az ötéves terv második éve. Ezután ismertette, hogy egyénen­ként mit ír elő a terv, pontosan, darabra és nem úgy mint eddig, a nehezen kiértékelhető súlyra. A hozzászólásoknál elsőnek Rakk Béláné jelentkezett és a csiszolók nevében indítványozta, hogy vezes- sélc be a b&lce-szerdákat, amikor kiemelkedő eredményekkel szolgál­ják a béke ügyét. A következő fel­szólaló, Pfeiffer Tibor a festészet nevében csatlakozott a béke-szerda mozgalomhoz. Szabó Istvánná elvtársnő, alap­szervezeti párttitkár hozzászólásába^ megállapította, hogy a magas selejt a dolgozók, de a gazdasági vezetők felelőtlenségéből is származik. El­mondta, hogy éppen a tervismertetö értekezlet napján mutatta meg a vállalatvezetőségnek, hogy az edény rnost is másodosztályú minőségű. Sza bó elvtársnő ezután a brigádja ne­vében megígérte, hogy az 1951. évi tervet is túlteljesítik, akárcsak az 1950. évit. Egyre újabb kezek emelkedtek hoz­zászólásra és a felszólalók értékes ja­vaslatokkal járultak hozzá, hogy az ötéves terv második évét már jobb eredménnyel teljesítse a Zsolnay- gyár, mert a terv nemcsak nagyobb feladatokat állít a gyár elé hanem nagyobb mértékben iejlesztl is az üzemet 1051-ben 12 millió forintot fordítanak beruházásokra a Zeotnay- ban. Ezalatt a mássz« ma lom dolgozót Is a tervről beszélnek. Körülülik ahosz szú asztalt. Sokan jegyeznek is ab­ból, amit Czenaz László művezető mond. Arról beszél, hogy fokozottan takarékoskodni kell az energiával, ne hagyják « dobokat hiába járatni, mert a pár kilowatt óra is pár kiló elpazarolt kenyeret jelent. A tokkorongosoknál a beszámoló után sorra felajánlásokat is tellek. Horváth Imre felajánlotta, hogy az égetésnél ezentúl 50 százalékban az eddig elhányt porszenet használják fel, Schweigert Jánosné fél százalé­kos selejtcsökkentést ajánlott fel. Vándor György idomkészitö brigádja nevében bejelentette, hogy ők is bé­ke-szerdát tartanak ezentúl. Utána Bái miaess Lajos kihívta a Vándor-brigádot teljesen selejtmen- tes munkára, amit ei is fogadtak. Rikker János a gépek javítását kér­te, de ez benne is van az 1951-es tervben. Nagy figyelemmel kísérték Molnár Józsefnek, a munkahelyi párttitkár­nak minden szavát. — Azért vagyunk kommunisták, azért vagyunk dolgozók, hogy a ne. kézségekkel szemben hclytálljunk és legyőzzük a nehézségeket. Molnár elvtárs ezután a samott- malom géphibáiról beszólt, majd ar­ról szólt, hogy már itt az tizemben te egyre inkább látják, lrogy min­den további fejlődésünk, eredmé. nyűnk alapja a Párt. — A Párt éltet — mondta végeze­tül — a Párt nevel, a Párt mutatja meg a helyes utat, a Párt nem egye­seikért, hanem minden dolgozó érde­kéért küzd és küzd a békéért. Nem akármilyen békéért, mert a dolgozók nem hagyják a kivívott jogot és szabadságok Az imperialisták hábo. rún szerzett profitot akarnak, a mi profitunk a béke, a család és a mun­ka. Aa ötéves terv második évének beindulása, előtt így folytak le a pé­csi Zsolnay-gyárban a tervismertető értekezletek. Hat új traktort kapott a mohácsszigeti gépállomás A gépállomás dolgozóinak nagy örömére 6 új traktort kaptunk a Hoiffher-gyárból. Amikor Mohács­ra értek a gépek, a városban sok nézőnk akadt, a járókelők büsz­kén tekintettek az új traktorokra. ERDEI TÖRTÉNET Sztálin-díjas színesfilm Az egyszerre való vontatással meg- takarítjotnink 72 kiló olajat, mivel nem minden »gyes gépet helyez­tünk üzembe. Ezzel a megtakarított 72 kiló olajjal felszánthatunk né­gyen 5 hold földet, vagy 30 méter­mázsa tengerit darálhatunk. Az új traktorokkal bejáratása után még nagyobb ütemben folytattuk az őszi szántást, tervünket 138 száza­lékra teljesítettük. A gépállomás területén megindult így szaktanfolyam, amelyen újabb 24 hallgató vesz részt. A korábban érkezett gépeinket javítás alá vesz- szűk és így a hallgatók is tökéle- tfesen megismerik a gépeket, egyben előkészülünk a tavaszi munkála­tokra. Azt akarjuk, hogy a tavaszi munkát kifogástalan gépekkel kezd­hessük. Az új gépek megérkezése után újból többen nyertek beosz­tást a traktorok mellé. Az új fele­lősök nagy örömmel fogadták a rá­juk bízott gépeket. A Mohács­szigeti gépállomás dolgozói munká- , 11 és tanulással állnak ki a Béke­kongresszus határozata mellé. Fá­radhatatlanul harcolunk a békéért : kulákok és nz imperialisták bé­rencei ellen. Mi traktoristák most békésén termelünk, de ha kell, a béke megvédése érdekében, a tra.k- hor kormányát fegyverrel fe'cseré)- . <■’ megvédjük a békét és az eddig •lért eredményeinket. Károly Ardrás traktorista, Mohács-szigeti gépállomás. i I A népszerű tudományos \iitmek legkorszerűbb, legjej- i ttebb típusa a Szovjetunióban i itakult ki- áhot a tudományt uiém köti gúzsba a kizsákmá­nyolás rendje, ahol n nép al­kotja a tudományt a maga tímára a kommunista építés­ben, ott a valóság megisme- ésc és megismertetése elen- U-dlietellen célkitűzés- „Síeg- iyőzödé.sem. hogy a filrngjprr- rís a jövőben hatalmas érté­ket jelem a tudományos ku­tatások és eredmények meg­világítása terén“ — mondta Tolsztoj Leó, mikor először át oft filmet. 1 népszerű tudó- r.ányos filmek készítését ma­tt Lenin vetette fel a polgár- 'víhnrá élteiben, később ti zovjet ország kulturális for- "dohna idején Sztálin elvtárs 'randában írt cikkében a •'miről, mint a kultiírszinvo- -I további 'ívelésének esz- özéről emlékezett meg (..Eriiéi töri énét'’ c Szt-i- la-díjjal kHüiUehr •jines­fiirn egyike a szovjet tudo­mányos filmgyártás legújabb remekeinek. A csaknem jiiték- fllm hosszúságú alkotás az erdei folyópartok érdekes la­kóival, a hónokkal foglalko­zik. Egy éhes farkas kódorog n behavazott téli erdőben. A jégtakaróval borított folyó pariján hód-tclepiiiésre buk­kan- Sekiáll a hádvár ostro­mának. Végülis csalódottan odébb áll, a hódtang/r bevehe­tetlen számára. A hóitok cél­szerű település-rendszere, vé­delmi berendezése mindenfaj­ta földi és vízi ragadozótól megóvja a hódcsalúd életét. Munkájukban csal,- elemi csa­pások akadályozhatják meg fiiul. .1 tulajdonképpeni ..er­dei történet" cselekményében éppen egy *^zvé> zuek van nagy szerepe. A kis hódok még nem elég óvatosak, egyi­kük egy csuka zsákmánya lesz, a többi az erdőben bo­lyong. Itt ismerkednek meg az erdei állatokkal- lft mutatko­zik meg ennek az új filmmű- fujnak sajátossága: a tudo­mányos témáit mozgalmas tör­ténésekkel telt keret veszi közre. A. Zgurigyi rendező és két -operatőr munkatársa. Etors- kin és Juryskina nagy nehéz­ségek legyőzése árán elkészí­tett tudományos célkitűzést is megvalósítanak. A hóitok ér­dekes életének hő ábrázolásá­val a micsurtnl biológia egyik alaptételét bizonyítják: « kül­ső környezet hálása a'ott az élő szervezetek áj tulajdonsá­gokat alakítanak ki. A film egu teijes év törté- i netét mutatja be egy hádcsa- lád életén át, addig míg a kis hőd felnő és családot alapít­va új hódtanyát épít magá­nak­Zgurigyi, a film rendezőié hosszú utat járt be, míg el­jutott nz „Erdei történet" el­készítéséig. Az a terület, me­lyet kiválasztott magának, < szabad természetben készülő, népszerű tudományos filmed területe, vagy ahogy ö mond ja: „vadászat, amikor az em-, brr puska helyett filmvevő i gépet tart a kezében" — mé-.i merőben új volt. Zgurigyi <. i munkatársai do-lgoztáik ki en i rick a sajátos vadászataiul, módszereit- Ar ..Erdei tör \ tériét" magyarnyelvű kísérti < szövegét a moszkvai evpoi'. J lilmstudió készítene el. Ezerig a téren is, így is segít bea-i nőnket a Szovjetunió! j nagyszerű szovjet filmet a Uránia miitaija be. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom