Dunántúli Napló, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-19 / 269. szám

6 MAPI. Ő 1959 NOVEMBER » Á bányászok kuhúrmunkája a széncsata hőseinek népszerűsítésével még jobban segítse a termelést Kékesi Mátyás eivtárs legutóbbi bo- gneédében újból bányáink íriá fordí ooWií. figyelmünket Valóban mcgfc- üetöcestüiric kissé munkásosztályunk élcsapatáról. Tol je« mértékben áü ez bányászaink kulturális életére is. Üze­mekben, tel vakban, iskolákban «7. utóbbi hónapokban nagy fejlődés, elő' rehaladás történt kulturális téren. Eb bői r fejlődésből nem maradiak ki a szocialista építés és termelés legnehe­zebb munkáját végző bányászok sem. A kultúnnunka új korszakának kez­dete kail tű rcsopo ríjatok nái más éa más időpontra ősik. Egyesek május elsejét tartják fordulópontnak, mások Alkot­mányunk augusztusi ünnepét, ismét mások a békekölcsön-jegyzés és a ta- náesv&la* *ztáso& két hónapját. Min­den csoportnál valóban más ós más oz idei fordulat időpontja, egyben azoubart mind megegyeznek. A Icg- nagyobbercjü megmozdulás kulturális fronton a béke védelmében, a béke- harc szenvedélyes magasraiendülése- kor, a legutóbbi két hónapban vette kezdetét, ekkor vált tömegméretűvé­( —-------------- bányász kulturcso­I, , J port jármánál, így söbbek közi a mecsakszabolcsiaknál >s. Mecsetszabolcson még jól emlé­keznek arra az klóré, amikor a kul- túrmunka irányítása nemcsak, hogy man ra. arra alkalmának kezében volt, barvesn egyenesen az e&eneég igye- ksnett pótolni elveszett hadállásait ezen a területem Az Illés Józsefekhez haeonlók irányítása alapos kárt, visz- izatsési okozott a többnyire fiatalok­ból 4116 kultúccsoport iejlődésében. Nemcsak a Idikk-rendsxer, a kultúr- műinkét pónakeroseti forrásnak tekin­tő cMyor-pcAitika, az egyéni érdeke­ket hajszolás, a selejtes iér cm ű vek óg a biirTt»:i „kultúra" egyéb maradvá­nyai mutatkoztak meg a hiányossá­gok-mérlegén, hanem ez ez ellenséges tevékenység s sértődöttségen és a «etó.rsreil-emen kcsroszlül a tudatos rombolásig, a csoport egyes részei­nek és az egyéneinek fosnwnwzítá- aálg vezetett A szervezetlensége* in ti rendszer­telenséget még lokozta « jobbról- balról jövő, egymásnak ellentmondó intézkedések óradala. A felsőbb kul­turális irányiltóijzervek r-<sn látták el kellően, műsoranyaggal fe helyes irá­nyítással a kultúrosoportot (a mecsek- «zabolcsit éppúgy nem, mint a töb­bit',. De « páríszervezet sem ismerte fel a kuliúrgumka jelentőségét, ön tu­datosító, nevető hatását. Segítség« édeskevés voK, a parancsolgatás an­nál több. Rendszerint az utolsó pil­lanatban rángatták «lő a csoportot, ha valamiben szerepelniük kotlett. ... mégis fordulatot Ex ér savassá í . ­---------------1 hozott a csoport éle tébe. Áprilisban Oriovszbi Sándor bánya!akaios rette át a kuttúrfetlelós tisztségét. Mindjárt május 1-én. nagy-"' szerű műsorral «Kerepeltek. Úgy an-J Iftgetik, hogy aoóU sem rendeztekJ jobbat A változás megtörtént. A boy »nult műsorokat »eve csapták a sut-^ ba, mint régebben, hauen» elő is ad-*i Mk, Növekedett a* anyagi támogatás*» lm.. & «n anyagiakkal már szépen# •jozdátkodtak. A mdnjdtsTók, lánvatókf és népi táncosok gazdag felszerelésűt ruhatárat szereztek be apránként, ésf alig egy hónapja, október 15-énJ •vatták fel átelaJtitoft kultűiotthonu-# tort is. RésatveWek x műsoradásban,# • failtórbrigAdok kuktúragitációjóba n, # Kakijátáeokban. A tanáesválusztások# «Sejétt Tésenyben, Gerdén, Szabad-J •aenfkirályoo fért « kultúrbrigád fej Mt énekkar. f A vaazütőabem é» « csoportéi« betol# ««ónban még mindig v&nmk hibák.# A* együk legsúlyosabb hiba ex, hogy# mm igyekeztek « leg íny otthon lakóit* tmnronnf « kulturális murikába. PedigJ ftórtudomású, hogy « kulturális mun-» Rátwrk ige« fontos politikai szerepe# rwn. A neme« «aórafaoztiitás öntuda-# Vdto. nevelő habással von * dolgo-# rj&kr», kocsma helyett * kultúrotthon# Mklik igazi otthonukká, ezórakozóhe-J Hrwiké. Easel pedig a iműszakmn.Ia-sz-5 Ánt. « „bumíizást" akadályozzuk meg.# kton/o* tehát, hogy leomoljanak a te-4; ,spick, és a legényotthonbeliek között# *mclkedö válaszfalait, s ezen a téren# « hultürcsoportnak nagy és sürgőst feladatai vannak. Hívják maguk közé,# válasszák be « kultúrotthon vezetősé-J; »ébe, bízzák meg feladatokkal a le-#' jényotíhonban lakó egyea bányászó-# "at, akik majd továbbfolytatják tár-# saik közt a munkát, # vonják. £ többit is bé­j A máé U hiányosság, \ nak egy hónap után sincs még pro­gramja, mindennapi munkaterve. A vezetőségnek a pártszervezet jó irá­nyításával és a tömegszervezetek be­kapcsolásával (esz már folyamatban van) sürgősen pótolni keli ezt a hiá­nyosságot A kultúrotthonon belül szorosra kell fűzni a 35 főnyi szín­játszó, szavaló és népltáncos csoport Ó3 az énekkar, valamint a zenekar közti kapcsolatot. S most egy-két ezó a műsorpoliti- káról. Ezen a híren is van javítani­való. Azt mondják a csoport tagjai, hogy a sok egyfelvonásog és villám- jelenet után szeretnének már nagyobb feladatokat is megoldani, mert: ,,Un­ja már a közönség a rövid és csak a termeléssel foglalkozó darabokat" Ez helytelen álláspont, s az ellenség hangjának behatolása, amelynek ha­tása alatt nyilván a csoport tagjai is unottan látnak a próbákhoz, tehát a felkészülésben és előadásban Is hiba lehet. Pártunk és népművelési kor­mányzatunk kultúrpolitikájának meg- ncTnértéséről nem is beszélve. De, hogy elkerüljük a félreértést, még­sem jogtalan kívánság, ha nagy há- romfelvonásos darabbal akarnak elő­jönni Szabolcson. A gyom, szervező- erejű, mozgósító hatású egyfrivemá- scsok mellett alapos, de csakis ala­pos felkészüléssel készülj esnek olykor hájomfelvonásossal is. Azonban ne holmi „népszínművekkel“, vagy más idejétmúlt darabokkal, hanem Jó, szo­cialista vagy haladószéliemü «zfnmü- vekkd. a táncra Se. Elvben nem vágyunk ellene a balettnek. De, ha nem sikerül wren a téren igazán jó tanárt kapniuk és as előadott szá­mok megválaszitása, vagy kidolgozása szempontjából nem föleinek meg a szocialista művészül alapköve tolané- nvcinek Inkább ne kísérletezzenek vele. A »ép! táncművészeiben igazán nagy lehetőségek nyílnak arra, hogy nagyszerű, művészi teljesftményt nyújthassanak' a táncosok. A szabol­csiaknak ezen n téren már szép ered­ményeik vannak. A toalortasnegi forgó, a farkas-tánc, a csűr döngölő és « legújabban tanult kutas-tánc is ezt bizonyítja. Cikkünk elsősorban « «nbalestek­ről szól. Do ez elmondottak nemcsak rájuk vonatkoznak, hanem a többi bányász kultúrcsoporhmkra is. Az eredmények mellett a felsorolt hiá­nyosságok majd minden bányászcso- portunknál megvannak. Ezeknek a hi­báknak a kiküszöbölése és az eredmé­nyek kiaknázása, továbbfejlesztése döntő fontosságú egész bányász kul (ármunkánkra. Annál is inkább fon­tos ex, mert hetoknaa tömegeik fajdal­nak a bányák felé, különösen a fal­vakból. Hogy bri&lük mihamarabb öntudatos bányászokat, eeiahánovistá- fcat, a széncsaták hőseinek méltó utó­dait neveljük, a kultúnnunkának js döntő módon meg kell Javulnia. Eh­hez pedig a legfontosabb az, hogy vezetőink felismerjék a kuKúrmunka fontosságát a dolgozó tömegek neve­lésében, s hogy o kultúrcsoportok irányítói és tagjai egytöl-egylg fele­lősnek érezzék magukat a szervezés­ben, müsorválasztásban, gyors, rugal­mas kultúragitáclóban. Műsoraikban, továbbra fe népszerű­sítsék a jó munkát és a jó munkáso­kat, a termelésben, magatartásban élenjárókat, ölesen bírálják a hibákat és nyittat leplezzék le az ellenséget. A kultúrcsoportoto tagjai maguk is mutassanak jópéldát a termelésben, de a tanulásban, tehát a politikai és szálúnál oktatásban való részvételük­kel is. hogy a SZOT fcultártömeg Fontos aaonban. jUgyané* ronatkoxlh | nevlési osztálya is fokozza bányásza­ink felé irányító munkáját Maga is szorgalmazza a felsőbb «terveknél, hogy a műsorfüzeteket minél előbb megküldjék, s ezeket az anyagokat fennakadás nóltoül továbbítsa a cso­portoknak. A csoportok pedig mnguk Is járjanak utána a műsoranyagok­nak. Minden katona feäelße azért a tremá­ssakaszért, ahová állították). Minden kuliúnnunbá* felelte a béke védel­mének őt megiűatő írontsaoSaszért. És ez a munka, m « harc nemesek önként vállalt hazafias kötelesség, de valóban becsület és dicsőség dolga is. SEIsa Iván. TOLSZTOJ, A NAQY !RÓ ÉS HAZAFI Hanglemezre énekelt a Bőr gyári Dalárda A Pécsi Bőr gyári Dalárda J _ na­pot töltött Budapesten. A rádióban egy későbbi időpontba» leadásra kerülő műsort Hegyi József vezeté­sével hanglemezre énekeltek. tlgganaa.fi nagy sikerrel szerepel­tek a Bőr- és Cipőtechntlaisok Tu- dorpényos Egyesületének Országos Kongresszusán. Ami & régi időkben elképzelhetetlen álom volt, azt a népi demokrácia valóra váltatta: a dalosokat as üzem gondoskodása révén a Gellert Szállóban a leg­kényelmesebb elhelyezésben része­sítettéit, finom és elsőrangú élelem­ellátásban részesülhettek. A gyár fizikai dolgozóiból összeállított énekkar a legjobb hangulatban töl­tötte el a számukra felejthetetlen élményt jelentő két napot és gazdag tapasztalatokkal, az üzem, a Párt és Rákosi Mátyás elvtárs iránii forró köszönettel és hálával utaztak haza Pécsre. Horváth Mihály zenekonzervatóriumi tanár. SZTÁLIN ELVTÁRS MŰVEINEK TIZENKETTEDIK KÖTETE Sztálin elv tár* ösraegyüjtőtt Művei minden egyes kötetének megjelenése nagy osetniny Pártunk és népűnk éle­tében. A sztálini munkák minden egyes kötete értékesnél értékesebb kincsekkel gazdagítja a marxizmus-lcninizmus kincsestárát. Sztálin «Märe művei ősz- szefoglalják, elméleti síkon általáno­sítják a Bolsevik Párt és a szovjet nép tapasztalatát, amelynek ismeret», ta­nulmányozása és felhasználása döntően fontos minden ország kommunista és munkáspártja, a béke, a demokrácia és a szocializmus harcosai számára. AA a, amikor a magyar dolgozó nép minden erőfeszítése az ötéves terv teljesítésére, teljesítése feltételei­nek minden oldalról való biztosítására irányul. Sztálin elv társ műveinek most magyarul is olvasható tizenkettedik kö­tete Pártunk, országunk mai problémái szempontjából különösen időszerű, mert a benne foglalt müvek a Szovjet­unió első ötéves tervének időszakában keletkeztek. A tizenkettedik kötet azokat a mű­veket tartalmazza, amelyeket Sztálin elvtárs 1929 áprilisától 1930 júniusáig írt. Ebben az időszakban a Bolsevik Párt megindította a szocializmus álta­lános támadását az egész fronton, moz­gósította a munkásosztályt ős a dolgo­zó parasztságot az egész népgazdaság­nak a szocializmus alapján való újjá­alakításáért folyó harcra, A Bolsevik Párt ekkor hajtotta végre az egyik leg­döntőbb fordulatot politikájában: a kulákság korlátozásának és kiszorítá­sának politika járói, a kulákság, mint osztály felszámolásának politikájára való áttérést s. teljes kollektivizálás alapján. E politika végrehajtásának eredményeképpen & kulákság termelési eszközei a kolhozokban egyesült pa­rasztság kezébe mentek át. Ezzel a Párt megoldotta a hatalom kivívása óta legnehezebb történelmi feladatát, megvetette a Szovjethatedom szocialista alapját a mezőgazdaságban, megterem­tette a szocialista népgazdaság felépí­tésének új, elengedhetetlen döntő fel. tételeit. — Sztálin elvtára művei amelyeknek dőntő «Terepük volt e forradalmi át­alakulás előkészítésében és irányításá­ban. mélyreható elméleti elemzéssel, az általánoe szocialista támadásötratégiá- jának és taktikájának, gazdaságpoliti­kai, belső pártpolitikai és külpolitikai vonatkozásainak minden frányában va­ló kifejtésével feltárják *s megvilágít­ják „a nagy fordulat évének“, » a nagy fordulat következményeinek lényegét te történelmi jelentőségét S ztálin elvtárs müvei tükrözik a Bolsevik Pártnak, a szovjet ál­lam legfőbb vezető erejének lankadat­lan gondoskodását a szocialista Haza erősítéséről, a dolgozók anyagi jólété­nek te kulturális színvonalának emelé­séről, s tükrözik azt a kíméletlen har­cot is, amelyet a Bolsevik Párt a ,nfP ellenségei — a trockisták, buharinis- ták — ellen folytatott, tükrözik a Bol­Len Nyikolaievtes 7 olsztoj, a nagy orosz rrö műveiben maradandó tiszta képet rajzolt az orosz társadalom külön­böző osztályainak életéről, és hihetetlen mélységgel fúrta fel alkotásaiban az egyszerű orosz ember lelkének minden szépségét, szerénységét, önfeláldozó készségét, munkasze­retetét, önzetlenségét, bátorságát és hazaszeretetét. Tolsztoj forrón szerette népét. Tapsoló hnsafisAe ssitSvi át Szevasstopoí hősi védelméről szóló elbeszéléseit, amelyek közvetlen élményein alapulnak, Büszke az orosz harcosok hősiessé- gére és állhatatosságára. Meglátja, hogy Szcvcszlopol vé­delmének igazi hősei a közkatonák, az egyszerű orosz em­berek voltak, akik a külföldi betolakodók elleni harcban az orosz népre annyira jellemző rettenthetetlenséget, ön- feláldozást tanúsítottak, akikben igen. mélyen élt a kato­nai kötelességtudás ég odaadóan szerették hazájukat. Olyan emberek, akik a súlyos időkben nem csüggedtek ti, ha­nem elszántan készültek a halálra, — a hazáért. Tolsztoj meghajol az orosz nép lelki nagysága, m egyszerű orosz emberek rendkívüli ereje előtt, ugyanakkor kíméletlenül ostorozta a nemességet, a cári Oroszország vezetőit, akiknek áruló magatartása vereségre kárhoztatta az orosz hadsereget. „Háború és béke“ című nagyszerű regényében felejt­hetetlen alakokban örökítette meg az orosz nép dicsőséges győzelmét Napoleon hadai felett. Tolsztoj az 18I2-cs Hon­védő Háborút népi felszabadító háborúként irta le, amely lelkesítette a naptömegeket és kíméletlen harcba vitte őket az intervenciósok ellen. A regényen következetesen végig­vonul c7. a gondolat, hogy Oroszországot mindenekelőtt a sokmilliós orosz parasztság mentette meg a: idegen rab. Ságtól, hogy az 1812-es honvédő háború főhőse az orosz nép volt, amely saját testével védte meg szülőhazáját a halálos ellenségtől. As irő bemutnljn ax ornsx hadsereg nagy hadve­zérét, Kutuzovot, bár e dicsőséges hadvezér alakja Tolsz­tojnál sok tekintetben ellentmond a történelmi igazságnak. A fatalizmus elmélete, amelynek Tolsztoj híve volt, sok- szór arra késztette, hogy csupán az események bölcs, de passzív rnegfigyélűjeként ábrázolja a nagy vezér alakját, de az író erőteljes realizmusát gyakran leküzdötte ezt a felfogást és a regény számos epizódjában Kutuzov törté­sevik Párt engeszteüietcüeneégét » je­ti ini vonalról való minden elhajlással szemben. Mialatt a Szovjetunió mnnkáeoertá­lya és dolgozó parasztsága a Párt ve­zetésével megvalósította azokat * jel­szavakat, amelyeket a szocializmusnak az egész fronton megindította támadá­sa tett szükségessé — az önbírálat jel­szavát, a bürokratizmus elleni harc fo­kozásának, vörös szakember-káderek megteremtésének, & kulákság elleni tá­madás, a szakszervezeti munka lénye­ges megjavításának jelszavát slb. — azalatt a jobboldali kapitulációk — a buharin-rikovi csoport aknamunkába kezdett a Párt, a Párt politikája te vezérfonolo ellen. A jobboldali fiapitu- lánsok fékezni akarják az iparosítás gyors ütemét, a szovhoz- és kolhozépf- téa beszüntetését követelték, védelmük­be vették a kulákságot, magasztalták a kulélígazdaságokat- A Párt, Sztálin efvtán vezetésével, szétzúzta a jobboldaliak ellenséges csoportját. A tizenkettedik kötetben jelent meg először teljes szövegében Sztálin elv társnői; az a nagy beszéde a „Jobboldali elhajlásról", amely meg­semmisítő bírálatnak vetette alá a buharini ellenzék kapitulál» és kártevő nézeteit, teljesen leleplezte a jobbol­daliakat. mint a ieninizmuo ellenségeit. Ennek a beszédnek döntő szerepe volt a Pártnak a lenini-sztálini Központi Bi­zottság körül való tömörítésében, az ország erőinek a szocializmus egész fronton végrehajtott támadására való mozgósításában. A tizenkettedik kőteí müveibe« — különösen a XVI. kongreez- sznson mondott hatalmas beszámoló­ban, amelyből magyarul eddig csak egyes részletek jelentek meg — Sztá­lin elvtárs szembeállítja a Szovjetunió­nak a szocializmus útján felfelé ívelő gazdaságát, az agyagiakkor súlyos vál­sággal küzdő tőkés országok gazdasá­gával. Kimutatja a szovjet gazdasági rendszernek a dolgozó nép érdekét szolgáló előnyeit a tőkte rendszerrel szemben. Elemzi a kapitalizmus álta­lános válságát s kifejti art a tételt, melyet a történelem — napjaink tör­ténete is —• vitathatatlanul igazolt, hogy amikor a kapitalizmus megoldha­tatlan elleatmondássai ki elemződnek, az imperialista burzsoázia, felhasznál­va minden reakciós erőt, köztük a jobboldali «zocíáldemckráciát is, a belpolitikában fasizálással, a külpoliti­kában háborúk kirobbantásával keres kiutat. A kapitalizmus általános válságának időszakában ható ellentmondások elem. zése az imperials»»aa lenini elméleté­nek továbbfejlesztése, e ugyanakkor mélyreható elméleti megalapozása a napjainkban a Szovjetunió vezetésével folyó békeharc szükségességéinek. A marxismffis-leninizmm-vezérfonafa cselekvéshez. A marzizmus-leaimizrtnia zseniális továbbfejlesztőjének, Sztálin elvtársnak a tizenkettedik kötetben egyesített müvei rengeteg felbecsülhe­tetlen tanulságot, útmutatást adnak a szocializmus minden tudatos és telje­sebb tudatosságra törekvő építőjének mindennapi gyakorlati munkájában. művek arra tanítják őket, ho­gyan harcoljanak a dolgozók •a, érdekeit eláruló jobboldali szociálde- f mokrácia ellen, hogyan kell a dolgozd t tömegeket Lenin te Sztálin útján an- # gtikkal vonni. Tájékozódó erőt. biztos- nelml nagyságának megfelelően akarat erős hadvezérként ^. ságot, a győzelembe vetett hitet adnak áll előttünk. la belső te külső elelnségek, tat impe­A „Háború is béke“ lelkes hangú kbnmas mindazok, ;ai{sta reakció er®, a háborún gyújtó. dicsőségére, akik önfeláldozóim harcoltak hazájukért, al „ . , . . „ külföldi leigázók ellen. A regény mindennél maradandóbb JgMök ellesd harcba». emléket emel a honvédő háború hőseinek* az egyszerű - — ■ -1 orosz embereknek, akik nemcsak hazájuk függetlenségét , védelmezték, hanem egész Európát is megmentették Napo-\ Icon önkényuralmától. i 190i-bcn kitört az vrosn-japán háború. A eárízmus rothadsága következtében az orosz hadsereg elvesztette aj háborúi. Tolsztoj fájó lélekkel fogadta a vereségről szóló\ híreket. A’ badapoM Mflvteretl SzSvetsé­V. 1. Lenin, 40 érne! ezelőtt „L. Tolsztoj“ cünü cfkké-l^ Házában a meghívott «messe». ben, amelvet a nagy irő halálával kapcsolatban irt, hang-\ ., . « . . . súlyozta, hogy Tolsztoj hagyatékában sok van, ami r/mi^ * koreografawk előtt »mertet- iünt a múltba, hanem ami a jövöé. Ehhez a halhatatlan I tők a népművelési minisztériimi táno- örököséghez tartoznak Tolsztoj hazafias alkotásai. Ez aj művészeti csoportjának megÍ>tai*oe te magyarázata annak, hogy a „Háború és béke'' oly rend-' p41y4rat4t É- mi,dá( kívüli hatast gyakorolt a szovjet tmberckre « Nagy Hon-' . _ védő Háború éveiben. — # és zene) készítésére. A pályásat hattet 1941 n orom bőrében, n légiilyo-mbb megpróbálta- ^ ideje deoeober 12-e. Ai elkészült tások napjaiban, amikor az ádáz ellenség Moszkvára tört,\m{iveket bíráló bizottság értékelt. A Sztálin történelmi beszámolójában ,amelyben ellenállásra. .... ... . , . és harcra szólította fel a szovjet embereket, Tolsztoj nevét VPá!lázök « benyújtott mű egy sorban említette azokkal a dicső nevekkel, amelyekoOO forint részvétel díjat kap­ái orosz nemzet nagyságát testesítik meg. _ £ nalc. A legjobb snüvák szerzői a rés». Tolsztoj művei mély hatást gyakorolnak as olvasók, ,, <• . . , . milliós tömegeire, a világ minden országában. Lángeszűi' ™ » lOOtt alkotásai napjainkban is hatalmas eszmei fegyvert jelen-^ - ctv® 800 forintos pályadijat ayez^ lenek a kozmopolitizmus elleni harcban és ma is maradék- nek, A szabadpályázaton résztvevők tálánál érvényesek Tolsztojnak azok a kemény elfogadott művel 1200, illetve 800 £©­amelyekkel lerontotta a leplet a kapitalista világról és a\ . . . , . , , burzsoáziáról. j011104 irtaimat kapnab. Tolsztoj harcosa volt minden nép szabadságának és' gg r.wn-.n ■, függetlenségének. Bátran sikraszállt a béke is a népek\ . , „ „ közötti barátság védelmében és ma, amikor soha nem látott J iguság joveudo varosában, * arányokban terebélyesedett ki a békeharc, Tolsztoj műveitDanaj Vasmű építésénél tíz színjátszó ismét nyertek aktualitásukban. Ma, amikor Tolsztoj ha- V csoport működik már és három tánc. talmánah 40. évfordulójáról emlékezünk meg, az egész t _____ ... haladó emberiség mély hálával és szeretettel gondol a i1' °Port szórakoztatja a gyárépitő Ifi.. nagy orosz íróra és hazafira, a béke és szabadság láng- *1 c‘-t. Az üzemi könyvtár 900 kötete az lelkit karcosára. ‘ £év végéig további 600 kötettel bövSk E MUYÉ/ZET

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom