Dunántúli Napló, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)
1950-11-01 / 255. szám
fcc;n NOVEMBER 1 R B P L O s ifid kosi elvíffrs hcsxéds új lendületet adott a termelő munkának Szovjet munkamódszerrel a Ferene-aknán 5 csilléről 7.4 csillére emelte egy főre eső teljesítményét a Físcher-csapat Pártunk Központi Vezetőségének ölesén Rákosi Mátyás elvtárs beszámolójában részletesen vázolta a bá- nyaipar helyzetét a többi iparágakhoz viszonyítva. Többek között rámutatott arra is: „Tervgazdálkodásunk rohamos növekedése megköveteli a széntermelés gyors emelkedését. Ezek a követelmények olycvn nagyméretűek, hogy szénbányászatunk kezd elmaradni mögöttük. Nem szorul magyarázatra, hogy mit jelent további fejlődésünkre, ha nem lesz elég »zenünk." Rákosi elvtárs szavait nagyon jól megértették bányászaink. Tudják azt, hogy a rohamosan fejlődő gyáriparunk megköveteli a több szén- termelést, hogy fejlődésünket biztosítani tudjuk. Rákosi elvtárs szavai eljutottak a mecsekszabolcsi Fercnc-aknára is, ahol nagy lelkesedést váltott ki a dolgozók körében. XJj lendületet vett a többterme- tés-ért indítóit mimkaverseny Rákosi elvtárs szarvai nyomán Fcrenc- *knán te. Az élenjáró szovjet tech- Bikával, Podzsarov elvtárs, szovjet Bztahángvista vájártól nyert módszerrel beindított termelés folyamata példás eredményt hozott. Még egy hónapja sincs annak, »mikor Podzsarov elvtárs, szovjet eztahánovista vájár átadta hányásainknak tapasztalatait. Az előadáson ott ült az első sorban Vereckei Rezső, a Ferenc-akna üzemvezető bányamestere ég Illés Károly elvtárs körletvezető aknász is. Mindketten figyelemmel hallgatták végig Podzsarov sztahanovista vájár a magasabb teljesítmények elérésének feltételeiről szóló előadó- sát. — Ennek nyomán nálunk ls lehet ▼almit kezdéni — súgta Illés elvtárs Kiébe az előadás alatt Vereckei bá- nyamester. •— Éppen azon gondolkozom, hogy * fejtések előrehaladását, nálunk is .meglehet gyorsítani az úgynevezett ^ciklikus" fejtési módszer alkalmazásával — súgta válaszul Illés elvtárs, *— amely nagyot lendítene az akna tervelőirányzatának teljesítésében. Vereckei és illés elvtársak mindketten alaposan áttanulmányozták Podzsarov elvtárs munkamódszerét Fischer János és Györkő József csapatvezető vájárokkal átbeszélték az új fejtési módszer lehetőségeit, hogyan emelhetik fel a 83 százalékon álló Ferenc-aknai napi tervelőirányzat-teljesítést, majd munkához láttak.. Október 26-án a második szinti 6-os telepi fejtésben Fischer János ős Györkő József csapatvezetők irányításával, a szovjet bányászok példája nyomán az új fejtési módszer indult, melynek eredménye már az első napon is megmutatkozott — Azelőtt 5 csillét termeltünk, nagyon ritkán fordult elő, ha 5.4 csillés fejátlagot ki tudtunk termelni egy műszak alatt — mondja Fischer János csapatvezető. — Az új módszer bevezetésének első napján — október 26-án —, már 7 csillére emelkedett az átlagteljesítményünk — mondja mosolyogva, — ami durváa számítva 40 százalékos emelkedést jelent. Másnap még nagyobb lendülettel fogtunk hozzá a munkához és így már 27-én 7.4 csillére emeltük az egy főre eső termelési átlagunkat. At. új fejtési munkamódszer jelentősége abban áll, bogy meggyorsítottál: a fejtés előrehaladását. TTa a pásztákat rövidebb idő alatt dolgozzák ki, a termelésnek feltétlenül emelkedni kell. Ezt úgy érték el, hogy mindkét harmad részére egy 8 főből álló csapatot osztott be a műszaki vezetőség, melynek az lett a feladata: készítse elő a ■ munkahelyekre az ácsoláshoz szükséges anyagot. és a fejtés állandó biztosítása, így a termelő harmadok teljes egészében a termelésre tudják fordítani a 8 órai munkaidőt. Az természetes, ha a csapat teljesítménye emelkedik, akkor emelkedik a kereset is. Tudják ezt a bányászok és tisztában vannak ezzel Fischer elvtáre csapatának tagjai is. — Hogy állok a keresettel Vindics elvtárs •— kérdezi Bodonyi György vájár a bérelszámolótól, aki szintén a Fischer-fejtésben dolgozik. — Mindjárt megmutatom, —hangzik a válasz — azt tudom, hogy 26-a óta sokat emelkedett a kereseted. Bodonyi György (2) vájár az új módszer bevezetéséig 30—32 forintot keresett nyersen. 26-a után 42.63 forintra emelkedett, amire még rájön a 30 százalékos mélységi pótlék is. Ha hozzászámítjuk a 30 százalékot, akkor kijön, hogy Bodonyi elvtárs 55.41 forintot keresett egy műszak alatt. He nemcsak Bodonyi elvtáre kor esete emelkedett ilyen szépen, hanem a többieké is. Kadarkuti János vájáré — nyersen számítva — 35 forintról 44.67 forintra. Rózsahegyi Ferenc vájáré 33 forintról 42 forintra emelkedett. A Fischer-csapat gyönyörű eredmé nyeiről beszélnek a Ferenc-aknai bányászok. Kitűnik, hogy most Rákosi elvtárs nagyjelentőségű beszéde után újabb „frontáttörésre“ készülnek a többtermelés érdekében. Ezt bizonyítja Török István csapat- vezető példája is. amikor 30_án, hétfőn bement az üzem irodába és kérte az üzemvezetőrég segítségét, hogy fejtésében ő is bevezesse az új munka- módszert, hogy teljesítményéit ő is emelni tudja. Vereckei Rezső bányames- ter elvtárs azonnali segítségével most már a Török-fejtésben is az új mód- j szerrel dolgoznak és szépen emelik teljesítményüket. Ilyen jól együtt dolgozik a Ferenc-akna üzemvezetősége a bányászokkal a többtermelés érdekében. Rákosi elvtárs hívó szavára ismét csatasorba álltak, akárcsak a felszabaduláskor. A csatasorban ott menetelnek a műszaki vezetők legjobbjai is, Vereckei, Illés elvfársak és a többiek, akiknek egy a célúk a fizikai dolgozókéval: fokozni a termelést a szovjet bányászok példája nyomán. Hogy eleget tehessünk szeretett vezérünk, Rákosi elv- társ hívó szavának, méltóan ünnepelhessük november 7-St, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 33. évfordulóját. A Nagy Októberi Forradalom új korszakot nyitott meg az emberiség történetében Nincs egyetlen olyan nagyjelentőségű esemény az emberiség történetében, amelyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalomhoz lehelne hasonlítani. A Nagy Októberi Forradalom előtt évszázadokon át, kizsákmányolt és ki zsákmányoló osztályok voltak• A dolgozó és kizsákmányolt tömegek szám talanszor felkeltek ás hősiesen harcoltak elnyomóik ellen. A múlt forradalmainak azonban, bármennyire is különböztek egymástól, volt egy közös vonása: mult forradalmai rendesen azzal végződtek, hogy a kormányrúd mellett a kizsákmányolók egyik csoportját a kizsákmányolók másik csoportja váltotta fel. A kizsákmányolók változtak, a kizsákmányolás megmaradt. Így volt ez a rabszolgák szabadságmozgalmai idején. így volt ez a jobbágyfölkelések periódusában. Így voü ez az ismert „nagy“ forradalmak időszakában Angliában, Franciaországban, Németországban.“ (Sztálin.) A Nagy Októberi Szocialista Forradalom mindezektől a forradalmaktól elvileg, gyökeresen különbözik. Feladata nem az volt, hogy a kizsákmányolás egyik formáját a másikkal cserélje fel, vagyr magukat a kizsákmá- I nyolókat cserélje fel, hanem hogy mindenfajta elnyomást megsemmisítsen, mindenfajta kizsákmányolást kiirtson „Éppen ezért az Októberi Forradalom győzelme gyökeres fordulatot jelent az emberiséfj történetében, gyökeres fordulatot a világkapitalizmus történelmi sorsában, gyökeres fordulatot a világproletariátus szabadságmozgalmában, gyökeres fordulatot az egész világ kizsákmányolt tömegeinek harci módszereiben, szervezeti formáiban mindennapi életében és hagyományaiban, kultúrájában és ideológiájában.“ (Sztálin.) Oroszország munkásosztálya, amikor megdöntötte a kizsákmányolók hatalmát, nagy kezdeményezésével megmutatta a világ proletárjainak és dolgozó tömegeinek azt az egyedüli helyes utat, amelyre rálépve megszabadulhat a kapitalista rabságból: a proletárforrada- lom és a proletárdiktatúra útját. A munkásosztály veztése alatt Oroszország dolgozói széttörték a nemzett és a gyarmati elnyomás bilincseit és a történelemben először emelkedtek tt. valóban szabad népek sorába. j£vvel megmutatták a világ i.cgel- nyoinottnbh népeinek a nemzetigyarmati elnyomás alól való szabadulás útját. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom megnyitotta a gyarmati forradalmak korszakát, amelyek az elnyomott osztályokban a proletariátus vezetésével zajlanak le. A Nagy Oklóberi Szocialista Forradalom tényekkel erősítette meg Lenin zseniális jövendölését: az. imperialist* láncolatból kiesett az. első láncszem. Ez a forradalom halálos sebet ejtett a kapitalizmuson, amiből soha nem tud kigyógyulni. Beköszöntött a kapitalizmus pusztulásának korszaka- Tértin boldog és büszke volt, hogy az ő hazája lépett először a szocialista társadalom felépítésének útjára, Oroszország munkásosztálya, Lenin és Sztálin pártjának vezetésével a történelemben először ültette át az életbe Marx tanítását a proletariátus diktatúrájáról, a proletariátusnak,, mint a kapitalizmus sírásójának és az. új szocialista társadalom megalkotójának vi lúgtörténelmi hivatásáról. A Nagy Októberi Forradalom világtörténelmi győzelme a marxizmus-leninizmas nagyszerű diadalát, Lenin—Sztálin pártjának diadalát jelentette. Lenin--Sztálin pártja, amely hűséges maradt Marx tanításaihoz és a marxizmus kincsesházát az ixj történelmi korszak tapasztalatai alapján gazdagította, világtörténelmi győzelemre vezette Oroszország munkásosztályát. A proletárdiktatúra első országát, amely már pusztán létezésének tényével is a marxizmus nagyszerű győzelmét jelentette a szociáldemokrácia ..elméleti tudósai“ vak dühhel támadták meg,- de ezzel egyszersmind leleplezték, hogy az imperialista burzsoázia ügynökei. A történelem bebizonyította, hogy a szociáldemokrácia a kapitali* mus ideológiai főtámasza és ar.t is bebizonyította, hogy az imperializmus és a proletárforradalmak korában amsrx- izmus-leninizmus, a marxizmus egyet JJícteg ezél ezalad át a Duna felet elkapja a part mellett füstölg La.jó kéményéből bodrozó füstö pHecebál“ a hajó neve, nem nehé Kitalálni,: hogy Romániából jött fi *k Dunán. Jó nézni: barátaink var nak rajta, amit hozott, vagy am Visz. mindkét országban egy ca szolgál: az építést, a dolgozók szeb Setét, a béke erősítését. Időnkéi gőz-sugár tör a magasba a kémén ■ loellett, messzehangzik a ha'jókür : ■visszhangozza a túleó part: induh | készül a „Decebál1*. J>e indul már a Komp is át Mi ' Rácsról a szigetre. A kis vontató hí •iesen harcol a víz sodrával, a fokc *ódó széllel. Nagyot döccen akorn •ioje, partot értünk. Itt vagyunk «igeien. Egyik legérdekesebb és legérték ®ébb része Mohács-sziget Bárány: ' *»k- Mintegy 30.000 hold nagyság területen fekszik, teljesen sík, föl kisebb faluval és sok-sok tanyávn . melyek egészen alföldiessé teszi Lakóit a, Duna elvágja a várostól, kultúrától. Földje egyike a legte 1 WcKonycbb földeknek Baranyába 1 kelyen vetekszik a legzsin *ahb bácskai földelek*!. Különösen kukoricát szereti ez a föld. Az égéi oi'-zágban sehol se volt olyan mag: terme« tengeriből az idén, mint it . E^ a működési terepe a moháé -.igei) gépállomásnak, ez a színit ■ ICL r’,nvfk a csatának, amit tíz tra, f!0 emberrel vív Vtohae.sseigrfi gépállomás. S hogy . •jobban3 "'reménytelen, azt Le &"feö^oL,r^tják: A ? aminkül- L - •, meKyeben az ős : jó erédménrt'ért* If3 *ta’ dp ifr‘ : Uü folyamán £ d mar * ‘-adóira' •iarlóhántási i<vvSMl-efeltes{Mtílk ilock János elvHrs , ,mu Lamport gyárból' km(iR ™rTr •.» munkásosztály, «fedtem* , ÍT , . ^szigeti dolgozó ‘parasztoknak)' ♦ikont, a gépállomás irodájának° ^ -ló eredmény volt ez, de n i .lögjolib. Most viszont első heh • az állomás rtil'/mriuti/i barmi' tn a/ii ; i/ópiMontás között, őszi t Nemcsak masas tervteljesítéssel és üzemanyag fogyasztás-csők kent estei. de jó minőségi munkával is harcolnak a békéért a mohácsszigeti gépállomás dolgozói vüket a 42. bérhét végére már 87.8 százalékra teljesítették és a gépállomáson dolgozik a megye legjobb eredményt elért brigádja,‘a P:utizán- brigid, mely a 42. bérhétig S0 százalékos tcrvtcljesítést ért el. Ugyanakkor a gépállomás a legjobb eredményt érte el az üzemanyagmegtaka- rítás terén is: 25—35 százalék között mozog az átlagos heti űzöm anyagra cgtakaritás. Mi ezeknek a jó eredményeknek az alapja, mi viszi előre a gépállomás dolgozóit, a nagyobb eredményekért vívott harcban? Bajai Ferenc traktoros így foglalja össze a választ: — Kern elűa: az, hogy a borozdá- ban megy a traktor, tudni kell azt. is, hogy többről van szó. Tudni kell azt, hogy amikor traktorra ülünk, akkor harcba indulunk. Érezni kell azt. hogy amikor az eke belohasít a földbe, akkor belehasít az ellenség testébe is. Erezni kell, hogy feqywr a- kezükben o traktor, mellyel a békéért harcolunk. Ez a fegyver régebben is ott volt a gépállomás dolgozóinak a kezében. Akkor azonban még nem tudtak vele úgy bánni, nem volt aki megmagyarázza a fegyver használatát, nem volt, aki vezesse a harcot. ,lfa már van ilyen erő: van pártszervezete a gépállomásnak. S amióta van párt- szervezet a gépállomáson, azóta van elsőség térvteljesítésben. üzemanyagmegtakarításban. brigádversenyben. És azóta a minőséggel sincs semmi hiba. , Mert csak ez az egy kérdés marad még hátra? Vájjon a nagy eredmények, a magas tervteljesílés nem megy-e a minőség rovására, ami most különösen a mélyszántásnál döntő fontosságú. Számos ,.do- kument” van azonban a gépállomáson, melyek bizonyítják, hogy a móhácsszigetiek tudják: mit sem ér a nagy teljesítmény, ha a minőség sínyli azt meg. Ezek a „dokumentek” a munkalapok. melyeken a munkáltatók — termelőcsoportok és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok — számos esetben nemcsak aláírásukkal igazolják a munka minőségét, hanem sokszor a véleményüket is ráírják. A Petöfl-termelőcsoport elnöke például ezt írta a munkalapra: „A munkával 100 százalékban meg vagyunk elégedve, mert kiváló minőségű. Köszönjük a brigádvezetőnek, hogy gondoskodott a munka jó minőségéről és ezzel hozzájárult, hogy jó termést érjünk el jövőre." Ami emögött a néhány sor mögött meghúzódik, az Károly András brigádvezetőnek azt jelentette, hogy nemcsak a saját munkáját végezte el lelkiismeretesen, hanem ha pihenőben volt, akkor is — nappal és éjjel egyaránt — sűrűn kiment a földre s ha olyan esetet tapasztalt, mint egyszer Tadity Jánosnál, — hogy nem eresztette le kellő mélységben az ekét — határozottan gondoskodott a hiba kijavításáról. De nemcsak a rendszeres ellenőrzés biztosította a jó minőségi munkát. A traktorosok maguk is felismerték annak jelentőségét — nemcsak a csoportok, a dolgozó parasztok, a magasabb termés és ezen keresztül az ország erősödése, a béke megvédése szempontjából — de a saját szempontjukból is. — Hamisan számít ;j*a traktoros, aki úgy gondolkozik, hogy . nem eresztem le az ekét, gyorsan szántok, nagy teljesítményt érek el, sokat keresek.” Nemcsak az országot, magát is becsapja — mondja Zsabszki János. —Az ilyennek megnézik a munkáját, aztán vándorolhat, míg újra leeresztheti az ekét. Amit megnyert a sietséggel, a rossz munkával azt háromszorosan elveszti a vándorlással. Aki meg jól dolgozik, az mehet sorba, egyik földről a másikra, mindenkinek kell a munkája. — így voltam én is — mondja Bajai Ferenc. — Megkezdtem a munkát a Boóg-dűlőben. Jött az egyik is megnézte a szántást, aztán elment. Jött a másik is, az is megnézte a munkát, az is elment. De nemsokára jöttek tússzá szerződést kötni. És felszántottam sorba az egész dűlőt, egyetlen dolgozó paraszt se maradt ki, egyik darabból csak álltam bele a másikba. Este van már. Károly András, Zsabszki János, Bálint Sándor, Bajai Ferenc készülődnek, ök képviselik a gépállomás dolgozóit a mohácsi gyűlésen, melyen az országos kongresszusra megválasztják a béke-küldötteket, ök képviselik a többieket is, ők, akik élen járnak a békéért vívott harcban. Együtt megyünk Mohács felé. A süléi Hnnáu hosszú lángcsóvákként tükröződnek a szemközti part lámpái. Ismét átkelés a kompon. Elbúcsúzunk a küldöttektől. Már az iskolavárosnál járunk, kivilágított hatalmas épületek hosszú sora búcsúztat bennünket. Az egyik épületből friss énekszó száll ki a fénnyel, egész az országúiig. De szép is a mi életünk. De érdemes harcolni ennek az életnek békéjéért. De jó tudni, hogy sokan, nagyon sokan harcolnak érte olyan derekasan, mint a szigeti gépállor más dolgozói. Békés József len hordozója és bástyája, Lenin—Sztálin pártja biztosította a munkásosztály győzelmét ét a népet n szocialista társadalom felépítésének eddig ismeretlen útjaira vezette. E szocialista rendszerben az emberek, _J' akik minden érték megteremtői, — a történelemben először lettek hazájuk és a haza minden kincséneik gazdái. gztálin lánglelkfi vezetése alatt a szovjet nép a visszamardt, nyomorgó, tönkretett országot a legrövidebb idő alatt hatalmas, szocialista, ipari állammá változtatta és a természet erőit a dolgozók szolgálatába állítjaA második világháború után égési sor új állam esett ki az imperializmus rendszeréből, A Szovjetunió nyomán a szocialista építés útjára léptek a népi demokrácia országai: Magyarország, Lengyelország, Románia, Csehszlovákia, Bulgária és Albánia. Világtörténelmi jelentősége van a kínai nép győzelmének, amely mindörökre végzett az imperialista elnyomással és rálépett az új, demokratikus Kinn felépítésének útjára. Ugyancsak a demokráciák családjába lépett a Demokratikus Német Köztársaság és a szabadságáért és függetlenségéért hősies küzdelmet vívó Észak-Korca. Az egyszerű emberek, — bármely táján élnek is a világnak — egyre jobban meggyőződnek, hogy a skooializ- mus, a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály diktatúrája az egyetlen járható út az emberiség számára, hogy véglegesen megszabaduljon az emberidé háború fenyegetésétől, a munkanélküliség borzalmaitól, a nemzeti elnyomástól. A 33 évvel ezelőtt lezajlott Nagy Oklóberi Szocialista Forradalom új korszakot nyitott meg az emberiség történetében és az emberiség feltartóztathatatlanul halad a kommunizmushoz vezető álon. I I s.
