Dunántúli Napló, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-05 / 258. szám

DIesfiség Sztálinnak, a magyar Rég felszabadításának, a győzhetetlen bfekefrent vezérének Több szenet népgazdaságunknak a MESZHART, a komlói és a nagymányo'ki szénbányavál­lalat bányái soha nem termeltek annyi szenet, mint ma.A három szcnbányavállalat termelése több, mint 60 százalékkal haladja meg az 1938-as év eredményét. De ez a több szén is kevés ahhoz, amit ha­zánk fejlődése megkövetel. Nép­gazdaságunk gyors, egészséges fej­lődése még többet kíván. Hazánk ipara rohamosan fejlődik: egy év alatt több, mint 36 százalékkal nőtt a termelés. Uj gyárak épül­tek, ezeknek mozgatásához ener­gia, szén kell. Vasutasaink forgal­ma csak az utóbbi egy év alatt T4 százalékkal emelkedett, — a vasút 5 számára is több szén kell. Fal- vaink százaiba veezttük be a vil­lanyt, — az energia-telepek szá­mára is több szén áll. Dolgozóink életszínvonala nagyot nőtt az el­múlt évek alatt Azok, akik a múlt­ban átfagyoskodták a telet, ma fűtött szobákban töltik estéiket, — a háztartásoknak is több szén kell. Több szénre van szüksége az egész országnak. Az elmúlt években megszoktuk, kogy a szénnel nincs különösebb gond. Nemrégiben még az volt a kérdés, hogy mit csináljunk a bá­nyákban kitermelt nagymennyigü szénneL Nem gondoltunk arra, hogy ezt a helyzetet rövidesen megfordítja Szarunk, népgazdasá­gunk hatalmas méretű fejlődése. Az elbizakodottság megbosszulta magát. Előállt a kérdés: vagy fej­lesz tjük gyors űtember bányáink termelését, vagy fejlődésünk gát­jává lesz az elmaradás. Mindenre Rákosi elvtárs hívta fel figyelmün­ket. A jó gazda szemével látta meg és mutatott rá: ,,Térv gazdaságunk rohamos növekedése megköveteli a széntermelés gyors emelését. Ezek a követelések olyan nagy­méretűek, hogy szénbányászatunk kezd elmaradni mögöttük. Nem szőni magyarázatra, hogy mit je­lentene további fejlődésünkre, ha nem lesz elég szenünk", ö fedte fel az elmaradás okait, amelyek közt a leglényegesebb: ,,Annnyira hozzászoktunk ahhoz, hogy a bá­nyászok népi demokráciánk legszi­lárdabb oszlopai, hogy egy kicsit meg is feledkeztünk rólunk ... Hátrányosan éreztette hatását, hogy politikailag nem foglalkoz­tunk velük eléggé •öákosi elvtársnak ezek a sza- vai a pécsi és baranyai bá­nyák pártszervezeteire is ráille- nek. Elsősorban az elhanyagolt po­litikai munkának tudható be, hogy bányáink sem tudtak lépést tartani a rohamos fejlődéssel Az aknai pártszervezetek egyrésze nem áll feladatának magaslatán, nem ké­C s irányítani a bányászok politi- i nevelését Súlyosan elhanyagolták hányás* pártszervezeteink v tagjelölt fel­vételt. De Rákosi elvtárs intő sza­rai után is a legutóbbi taggyűlésen Pécsbányatelepen és István-a'knán mindössze tót-két dolgozót vettek fel Pártunk soraiba, Petőfi-aknán egyet sem, annak ellenére, hogy •valamennyi aknán számos olya?! bányász van, aki kitűnt jó terme­lő munkájával és helytállásával a Békekölcsön-jegyzés Ivagy a ta- ffácsválasztás idején. Elsorvadt a S ártcsoportokkal való foglalkozás L Ennek visszahatása Széchenyi- cknán a legszembetűnőbb, ahol a S ártszervezetnek nincs meg a kellő apcsolata saját párttagságával •em. A* agítációs munka legtöbb he- 'tyen alacsony színvonalon áll. Ál­talános frázisokkal telített a nép­nevelők munkája, amelynek oka, kogy nem kapnak megfelelő okta­tást, irányítást. Semmivel sem Í obb a helyzet a pártoktatás- terén. Tavaly a bányászszemináriuomok Inorzsolódtak le a legjobban. Leg- giemléltetőbb példa talán az. hogy n most 2 hónapos üzemi pártisko­lán lévő 40 bányász elvtárs közül egy sincs, aki végig járt volna pkár egy alapfokú szemináriumot. Nem utolsó sorban ezeknek a kiányosságoknak, a politikai neve­lés alacsony színvonalának tudható ké, hogy az egyéni versenyzők lágyrésze csak papíron verseny­zett, eleven, állandóan fejlődő, szocialista munkaverseny nem bon­takozott ki, a Sztahánoo-mozga- lom lassan fejlődött. A pártszer­vezetek alacsony színvonalú mun­kájából következett, hogy az üzemi DISZ és szakszervezetek is sekélyes munkát végeztek. A pártszervezetek munkáj ának gyengeségére lehet visszavezetni az igazolatlan műszakmulaszfók nagy számát ,a nagymérvű munká- erővándorlást. Elvtársaink eddig nem figyeltek fel arra, hogy a mű­szakról való távolmaradásra uszít az ellenség is, amely bányáinkban erősen tevékenykedik, De a mun­kafegyelem meglazulását segítette elő a mulasztókkal, fegyelmezet­lenekkel szemben több helyen megtalálható liberalizmus is és —* mint Pécsbányatelepen — az admi­nisztratív, büntető intézkedések mellett a politikai meggyőzés hiánya. E lső és legfontosabb felada­tunk tehát, kijavítani aknai pártszervezeteinek hiányos, a mai követelményeknek nem megfelelő színvonalú politikai munkáját. Ennek érdekében meg kell erősí­tenünk a bányász pártszervezete­ket, derék, harcedzett káderekkel. De meg kell erősítenünk a Pártot a termelésben-és az élet egyéb te­rületén kitűnt dolgozókkal is, fel kell vennünk őket Pártunk soraiba, hogy ezzel friss erőt adjunk a pártmunkának. Feltétlenül szüksé­ges, hogy életrekeltsük a párt­csoportokat, feladatokkal bízzuk meg azokat, hogy rajtuk keresztül foglalkozzunk a széles párttagság­gal. Megfelelő színvonalra kell emel. nünk az agitációs munkát, általá­nosítanunk kell a jó népnevelő ta­pasztalatokat, rendszeresítenünk kell a heti népnevelő-értekezlete­ket, amelyekben kellő irányítást és ellenőrzést kell adnunk ehhez a fontos munkához. Ki kell küszöböl­nünk a frázisokkal telített „agitá- ciót”, konkrét, helyi példákat kell felhasználnunk a politikai tudato­sító munkában. - A pártoktatás te­rén el kell érnünk, hogy megszűn­jenek a lemorzsolódások. Ehhez az alapos, személyes meggyőző mun­kát kell igénybevenni, nem úgy, mint ahogy Pécsbányatelepen „ági. tálnak", ahol egyszerűen kijelen­tik: „A legközelebbi láncszem az elméleti színvonal emelése, ezért vegyél részt az oktatásban.“ Ez nem személyes meggyőzés! ügy kell agitálnunk, hogy megvilágo­sodjék minden dolgozó előtt: mi­ért kell szemináriumra járnia. Emellett a párttagság legjobbjait küldjük különböző fokú pártisko. Iákra. Lüktető, eleven életet kell a munkaversenybe vinnünk, szélesít­sük ki a versenyzők számát. Hogy a valóságban is munkaverseny foly­jék és ne csak papíron legyen „versenyzés“, ehhez biztosítanunk kell a verseny állandó nyilvános­ságát. A munkaverseny a legjobb tömegnevelési eszköz és ezt úgy kell vezetnünk, hogy abból ne csak a termelés emelkedése, hanem a párttagság, a pártonkívüli tömegek öntudatának fejlődése is kibonta­kozzék. P ártszervezetcink javítsák meg a szakszervezetek mun­kájának irányítását, hogy ezek a tömegszervezetek valóban m fel­adatukat^ végezzék. Nem olyan ügyeket intézzenek, mint a cipőtalp utalványozás, az OKÁ-utalványok kiosztása, a széncédulák lebélyeg­zése, hanem teljes erejükkel a széntermelés fokozását segítsék elő. A SZOT megyei titkárságá­nak meg kell vizsgálnia a szakszer­vezeti bizalmi hálózatot és a nem odavalókat váltsa le. Az újjászer­vezett bizalmi-hálózatnak olyan munkát kell végeznie, hogy meg­szűnjenek az igazolatlan műszak­mulasztások, a lógások, hamis be­tegeskedések. .A DISZ szervezeteknek, megkell szüntetniük a „sztárncvelést", mely munkájukat a legtöbb aknán, sőt a DISZ megyei bizottságán is, jel­lemezte. A széles tagsággal kell foglalkozni a DISZ-nek, nem pe­dig egy két „kiválasztottal.“ Csak így érhetjük el, hogy a mostani legjobbak színvonalára emelkedje. nek bányász-ifjúságunk tömegei! M eg kell szűntetnünk szénter­melésünk lemaradásának másik okát is: a munkaerőhiányt. Csak egyedül Pécsbányatclepre 300 dolgozó kellene! Uj bányászok százait kell mozgósítanunk a nép gazdaság e döntő harci frontjára. A munkaerőhiány kiélesedéséhez hozzájárult eddig az is, hogy a szénbányászok bére elmaradt amö. gött, amit nagyfontosságú és nehéz munkájukkal kiéredemltek volna. Azóta a normarendezés és az alap- béremelés megszüntette a bányá­szok bérének káros elmaradását. Nem ritkák ma már bányáinkban a havi 1500—2000 forintos havi fize­tések sem és 800 forinton aluli ke­resetet alig lehet találni. De ezzel még nem állt meg a bányászokról való gondoskodás. Egész sor rend­szabállyal biztosítja kormányunk azt, hogy a bányászok anyagi helyzete erőteljesen tovább javul­jon. Most jelent meg a szállító- munkások új bérezési rendszere, amely a teljesítménynek megfelelő, en díjazza a szállítást végző bá­nyászokat. Erőteljes lakásépítési programot hajtunk végre és a mo­dern legényotthonok mellett a ré gi bányász-családok egész sorának juttatunk két szoba, fürdőszobás lakásokat. De nem elég e nagyje­lentőségű tényekre rábíznunk ma­gunkat Széleskörű felvilágosító munkával, meggyőzéssel mozgósíta­nunk kell új erőket a bányába. El kell érnünk elsősorban azt, hogy visszamenjenek & bányába azok, akik már végeztek bányamunkát. Fokoznunk kell a nők felé az agi- tációt és meg kell győznünk a kör­nyező falvak dolgozóit, hogy mi­lyen megtisztelő, fontos hivatás résztvenni a széncsatában. Mutas­sanak példát ebben a munkaerő­toborzásban a párt- és szakszerve­zeti funkcionáriusok Úgy Is, hogy a még nem dolgozó vagy kevésbé lényeges munkahelyen tevékenyke­dő családtagjaikat bevonják a bá­nyamunkába. És győzzük meg, szervezzük mindenekelőtt az ifjú­ságot, amelyhez közvetlenül szólt Rákosi elvtárs: ,J\íi most azt java­soljuk, hogy az ifjak legjobbjai forduljanak a bányák felé s példa­mutató munkájukkal támogassák a bányászokat, a régi széncsaták hő­seit." K özeledik november 7, a’Nagy Októberi Forradalom 33. év­fordulója. A nagy nap ünnepére többtermeléssel, forradalmi mű­szakkal készülnek bányászaink: többezér tonna szén tőbbtermelését vállalták a pécsvidéki és mecseki bányászok! Ezzel bizonyítják, hogy megértették Rákosi elvtárs szavát. Csak Petőfi-aknán több, mint 250 bányász tett eddig vállalást, Ist- ván-aknán 5400 csille szén kiter­melését vállalták november 7 én. Uj, lelkes mozgalom indult meg bányáinkon. A párt- és tőraegszer- vezeteknek most az a feladata, hogy a dolgozókból feltörő lelkes kezdeményezést karolják fel és a november 7 tiszteletére indított munkaversenyt fejlesszék ki tartus, lendületes szocialista munkaver- sennyé. Erre minden lehetőség megvan! Bányászainkban szilárd támasz­ra talált mindig Pártunk, népi de­mokráciánk. Támaszai voltak bá­nyászaink népi demokráciánk fej­lődésének 1945 ben is, amikor Pár­tunk felhívására a szabolcsi báj nyászok indították el a 3 éves terv időelőtti befejezésére is a mozgal­mat, amelyet sikerrel hajtottak végre. A bányászok soraiból szá­mos kiváló politikus, vállalatveze­tő, katonatiszt került ki, ami szin­tén a bányászainkban rejlő nagy erőt, alkotó készséget bizonyltja. Ezekben a nagyszerű küzdelmek­ben együtt harcoltak a bányász­asszonyok is férjeikkel. Bányásza­ink most lelkesen, áldozatkészen válalják, hogy több szenet termel­nek, hogy a bányászat terén mu­tatkozó lemaradást behozzák. Jó munkával elérjük, hogy a pécs és baranyai bányák idei tervüket az év befejezése előtt teljesítik és ter­ven felül többezer tonna szenet adnak népgazdaságunknak. Pártszervezeteink álljanak a meg­indult lelkes mozgalom élére, irá* nyítsák ezt a nagyszerű kezdemé­nyezést. Hazánk dolgozói várako­zással és igaz szeretettel tekinte­nek bányászaink felé. Előre hőt bányászok, nők, fiatalok: adjatok több szenet népgazdaságunknak! Pártunk és dolgozó népünk segíti, támogatja kemény harcotokat! Jó szerencsét ehhez a munkához! November 8-án ünnepélyesen megalakul a Bárány amegy ei Tanács Nom-mbc-r nyoVsadükán, peerdáh «Jakul meg fiirncpéíjvcs kfiltsö.végak’ között v Baranyanvegyei Tanács. Ar ünnepélyes ataknló tanácsülés délelőtt 10 érakor kezdődik a Pécsi Nemzeti Színházban. A tanácstagok még »* fiiéi eTSlfc ’kézhez kapják megibfzólie'vele'iket, majd Sriebi Antal elvtiárs, a válasz­tási bizottság elnöke Ismerteti a sznvaaás megyei eredményit­Szikra- Sándor éh-társ, « Népfront bar-amyamvgyei elnöke ezután fel­hívja »tanácstagokat megbízólOveleck fe’Jmntntásám. majd beszédet mond at áj választott megyei tanács előtt álló feladatokról. A beszéd után megvá­lasztja a tanács a vágreha-tjó bizottságot, moly « színiét »Jatt megalakítja aa eínökséget. Szüniet utón Szikra Sáindor elvtárs kühirdefj a végrehajtó bizottság eiufSh- sÚgúndk -névsorát, m-acij átadja a megválasztott elnöknek az etn-öki széket. Ezek titán az üdvözlések és hozzászólások következnek, majd a tanácsülés értékes kliStúmiüsorra'! ér véget. Lelkes ünnepségek köszöntik Pécsett és Baranyában a Nagy Októberi Forradalom évfordulóját Ünnepi hangulatban, lelkesedSs­sel készül városunk az Októberi Szocialista Forradalom megünnep­lésére. Egész napot átfogó ünnepi programot dolgozott ki a várost tanács és az üzemeknek, Intézmé­nyeknek, iskoláknak Is megvan a nagy napra szőlő programjuk. Reggel fél kilenc órakor a teme­tőben lesz ünnepség és a Szovjet Hősi-emlékmű előtt Tréhel József százados elvtárs mond ünnepi be­szédet. A temetői ünnepséget a ka­tonai díszszázad felvonulása fe­jezi be. Délelőtt tizenegy órakor a szín­házban a városi tanács nyilvános tanácsülést tart, melyen Deák Lívia elvtársnő, a Pécsi Pártbizottság tit­kára mond ünnepi beszédet. A be­szédet műsor követi- A műsor tánc- és énekszámait az üzemi kultúr- csoporbok, a jeleneteket a színház művészei mutatják be. Az értékes, színvonalas műsorban közreműkö­dik a városi zeneiskola is. Az ünnepségek sorát a Gördülő Opera díszelőadása zárja le a szín­házban balett-esttel, amely fél nyolc órakor kezdődik. Az üzemek egész sora ad külön ünnepi kultúrműsort délután 6 órai kezdettel, míg az Iskolák délelőtt rendezik meg az Októberi Szocia­lista Forradalom napját méltató ünnepélyeiket Nemcsak Pécsett készülnek azon­ban bensőséges lelkesedéssel a dol­gozók november 7 megünneplésér«. Lelkes készülődés előzi meg a nagy ünnepet a községekben Is. Falvaik­ban az ünnepségeket mindenütt a községi tanácsok rendezik, melyek gondoskodnak arról, hogy a nap je­lentőségéhez méltó keretek között ünnepeljék a Nagy Októberi Forra­dalom évfordulóját megyénk vala­mennyi községében. Hét vz&m&zéd iskola késiül a nagfy | Kőt I shot a van a Janus Pan- norúus-u. 5. számú házban: a bánya­ipari és az építőipari techniftum. Ünnep előtt vagyunk, meglátszik ez az iskoláit életében is. Á szocializ- rrmst építő országok és a haladó emberiség legnagyobb ünnepére ké­szülnek a technikumok tanulói is, a Nagy Szocialista Forradalom 33. év­fordulójára^ A munkás-paraszt hata­lom születésnapja nagy ünnepe munkás és dolgozó parasztszárma­zású tanulóifjúságunknak is. — Tanulmányi versenyben álltunk az építősökkel — mondja Cserháti József, a bányaipari DISZ titkára. Osztályaink párhuzamos osztályaik­kal versenyeznek. Tanulmányi vona­lon így készülünk november 7-re. Ezenkívül november 7-i faliújságot szerkesztünk. Októberi falunkhoz dekorációs anyag kell: este teliál testvér szervezetünkkel, a honvédsé­gi tisztiiskola DISZ-szervezet ével műsoros estet, rendezünk. Meghívjuk rá- az ’ ifjúmunkásokat is a külön­böző üzemekből, Nagy Emil lUiltúrfelclős a tanulók kultúrműsoráról beszél. Ezzel is pompásaiba, felejthetetlenebbé akar­ják tenni a november 7-i ünnepélyt, ‘«■á. Minden tanulónk szívesen vállal szerepet, szavalatot, ha szükség van rá. Nem. küzdünk káderhiánnyal. De nem is rekesztjük el magunkat az ifjihnunkásöklól, Elsősorban üzemek­ben dolgozó barátainkat vonluk be szorosan az iskola életébe. Különö­sen a színjátszói: között van sok ifjúmunkás barátunk. Kultúr gárdánk legerősebb része mégis a tánccsoport, Hat fiú és hat lánytávcosunk van s táncoktatónk is nagyon jó. Műso­runkban új darabként adjuk elő az „Akik a játszmát elvesztették'' című jelenetet, mely a Szocialista Fórra, dalom idejében játszódik le. Ének­karunk is készülődik. Két csasztus- kánk is van az iskolánlrról. Tánco­saink magyar népi táncokkal teszik még forróbb hangulatúvá az ünne­pélyt, Olyannak akarjuk egész mű­sorunkat, amilyent még nem láttak ezek az öreg falak! | Menjünk régig a . földszinti fo­lyosón s hátul balra föl, az emele­teken már az építősök osztályai van­nak, A délelőtt közepén vagyunk, javában folyik a tanítás. A III. osz­tályban rajzóra van. Világos terem­ben, széles asztaloknál ül a lő fiú s perspektíva-rajzokat húz lei tussal. A jövő mérnökeinek arcán a jólvég- zett munka öröme nyugalmat és ha­tározottságot mutat. De ez az öröm tükröződik tanáruk, Bizse János ar­cán is. Mikor a felajánlások felől érdeklődünk, büszkén mutatnak a falon függő 1 versenytdhla vörös gra­fikonjára. — Szeptember végén 2.7 volt az osztályátlagunk. Ekkor összebeszél­tünk, hogy ez nem mehet így. Így született meg november 7-i felaján­lásunk, melyben Ígéretet tettünk, hogy a Nagy . Szocialista Forradalom évfordulójára tanulmányi eredmé­nyünket 4-és osztályzatra javítjuk. Merész felajánlásnak tűnt ez akkor. Dekát megfogtuk egy kicsit a tanu­lást — mondják mosolyogva a fiák. — Sikerült. Valóban, a vörös vonal, mein mpról-nsr.pra mutatja as összosztály- zatok átlagát, egyetlen merész ívben-, töretlen vonallal visz fölfelé, s jelen­leg az a helyzet, hogy november 7-e helyett, november 3-án (a teg­napi nap) elérte a négyes vonalát. A harmadikosok négy nappal előbb teljesítették felajánlásukat! Inven as öröm az arcokon. De a délelőtti hal­vány novemberi fényben, e fénynél erősebben ragyog a tiszta osztály is, melyet a faradok sajátmaguk készí­tette, ízléses plakátjai, rajzai, kép- faliújságai díszítenek. Alfáidban így van ez kint a folyosókon is. Az építőeszközök, műszóin alkatrészek JriáUitásá üvegszekrényekben, pin» hatjaik és faliújságaik nagyrésze ke­retben, üreg alatt vannak. Mindenütt ízléses dekorációk díszítik a falakát, ezzel is az ünnepre készülnek, A raj­zok és plakátok ötéves tervünk épL tőipari eredményeiről, iskolai, beru­házásairól, a tömd ás és tanfegyelem élenjáróiról, illetve elmaradt jóiról szólnak. | As első emelet lépcsőfordvlófit­nál készül az Októberi Fal. Nemes, egyszerű, ízléses. Vörös vászoncsík fut le középütt, rajta Lenin kepe. A magasság közepetáján jobbról és balról a szovjet és magyar forrader lom képei. Alul örökzöld növény- díszítés húzódik, majd a Lenin la­pé alatt helyezik el kedd reggel a babérkoszorút, Topor Gyula, DISZ-titkár mondja. — A műsort együtt rendezzük a bányászokkal — nxTndja. — Testve, ri összefogással készültünk fel.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom