Dunántúli Napló, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-05 / 258. szám

M Ä P ?, O NAP A , KÜLPOLITIKÁBAN „Tibetet nemcsak felszabadítjuk, ha­nem arra törekszünk, hogy virágzó or­szággá változtassuk." így szólt a fel­szabadított tibeti dolgozókhoz a győ­zelmes kínai csapatok parancsnoka. A földesurak kegyetlen elnyomását, a középkor sötétségét felváltja a népi demokrácia szabadsága! A történelem egyik legnehezebb hadművelete meg­kezdődött. Járatlan utakon, nyolcezer méter magas hegyek között nyomul előre Mao Ce Tutvg hősies serege. Száz és száz kilóméter hosszúságban építe­nék vasutat, hidakat vernek, megbir­kóznak a természet rendkívüli viszon­tagságaival. Lelkesíti őket a tudat, hogy hazájuk, a Kínai Népköztársaság újabb hatalmas területről űzik el nép elnyomóit és ezzel egész száraz­földi területüket szabaddá teszik. Még ezérv januárjában adta ki a jel czól a Kínai Kommunista Párt ás a népköztársaság kormánya, hogy a győ­zelmes hadműveletek befejezéseként felszabadítják a közeljövőben Hainant, Tibctet és Taivant. Hainan szigete már hónapok óta a kínai nép birtokában van, most Tibe'.röl hull le a lánc és nem kétséges, hegy az amerikai jogta­lan megszállás ellenére Taivan sziget is rövidesen szabad lesz, Gsang Kai Sok áruló bandáit ebből az utolsó me­nedékből i's kiverik! Határtalan lelkesedéssel fogadja tibeti nép felszabadítóit. Virág és zász­lódísz várja a bevonuló kínai néphad seregei. Jelentékeny ellenállás eddig nem mutatkozik, bár az imperialisták e'keseredettcn figyelik s hatalmas ázsiai terület elvesztését- Ügynöekik próbálják harcra buzdítani a tibeti Bábkormány csapatait, nem véletlen, hogy a fogságba ejtett egységek sorai­ban amerikai és indiai tiszteket talál­taié. De a tibe/i népnek semmi kedve tincs felszabadítói ellen küzdeni! Ki­lencedik ezredük átállt a kínai nép­hadsereg oldalára és résztvesz népe szabadságharcában. A lakosság lelke­síti régenvárt testvéreit. „Tűzzétek ki a vörös zászlói a Himalája csúcsaira' — ez a jelszó leng a győzteseket kö­szöntő zászlókon. Mao Ce Tting nagy­szerű fiai, a kínai néphadsereg telje­síti a tibeti nép kívánságát. Gyors ütemben menetel Lhassza, a főváros felé és nyomában mindenütt ott leng a szabadság vörös zászlaja. Kína lelkesítő példája nyomán Kína a lelkesítő példa . z ázsiai né­pek számára. Kína hős népe bebizonyí­totta, hogy az imperialisták cs laká­jaik elnyomása ingatag, hogy a sok­szor számbelileg és technikai fölény­ben lévő ellenséget ás meg lehet kato­nailag semmisíteni. Meg lehet semmi­síteni azért, mert a nép nem őket, gyűlölt elnyomóit, az idegen hódító­kat, hanem saját Holt, saját forrón szeretett fegyveres erejét, büszkeségét, néphadseregét segíti. Kina a nagy példa nemcsak a hősies ellentámadásait vezető koreai, de a vietnámi nép számára is. A francia gyarmatosítók kénytelenek hítszegé- •ükért súlyos árat fizetni. Az általuk elismert Vietnámi Köztársaságot ame­rikai parancsra megtámadták, elfoglal­ták az ország főbb városait, de a né­pet nem tudták járomba törni! Az or­szág kilencven százaléka szabad Ó3 a nép a birtokában lévő hatalmas terü­leteken felkészült a végső harcokra, a hódítók teljes kiűzésére. Eddig csak a földeket és hegyeket, kisebb községek, kisebb városokat volt képes a vietná­mi néphadsereg felszabadítani. Techni­kai gyengesége nem tette lehetővé, hogy komoly erődöket, városokat ve­szélyeztessen. Most már felkészült erre fe! Vietnám hős fiai megkezdték roha­mukat a városok ellen. Lao Kay erőd elfoglalása az első nagyszerű haditény. A francia hódítók „szennyes háborúja" fordulathoz érkezett, — a vietnámi nép nagyszerű szabadságharcát új ha­talmas győzelmek koronázzák! Az ENSZ becsületének és méltóságának védelmében Rákosi elvtár« szavainak igazát ta­pasztaljuk, amikor az Egyesült Nem­ietek Szervezetében folyó aljas impe­rialista támadásoknak vagyunk tanúi. pAz Egyesült Nemzetek Szervezetének fejlődése azzal fenyeget. — mondotta —, hogy az amerikai imperializmus egyik fedőszervévé, vak eszközévé vá­lik.r A szovjet delegáció az egész emberi­ség érdekében újra és újra a megegye- xés, a bélre javaslatait tárja a közgyű­lés elé. .Legutóbb köztudomásúan azt javasolta, hogy tiltsák be az atomfegy­vert. valósítsanak meg egy valóságos nemzetközi ellenőrzést, szereljék le a nagyhatalmak hadseregeit a jelenlegi sgyharmadera, üldözzenek minden há­borús propagandát és kössenek a nagy­hatalmak békeegyezményt. Van-e be­csülete? dolgozó a világ bármely sar­kában, aki ezt ne helyeselné, aki ne állna szívvel-lélckkel »a szovjet javas­latok mögött? Joggal Irta az íz vesz­ti ja, hogy az emberiség igazi többsége támogatja a szovjet béke javaslatokat! Az amerikai szavazógépezet látszóla­gos „többsége" eltörpül emellett. Az amerikai küldöttség nagy buz­galommal fáradozik azon, hogy az ENSZ alapvető elvét, a nagyhatalmak kötelező egyhangúságát felszámolja. Az amerikai lakáj, Trygve Lie főtit­kárnak való újraválasztását minden­áron erőszakolja, ez az a kérdés, mely­nél az ENSZ alapokmányának ezt a sarkallatos tételét fel akarja rúgni. A kötelező egyhangúság elve már régóta szálka az amerikai háborús gyújtogatok szemében, mert ez az elv valamelyest gátolja őket szabad moz­gásukban, féktelen háborús politikájuk kifejlesztésében. A Szovjetunió ragasz­kodik az. ENSZ alapokmányához, a Szovjetunió) a nemzetközi szerződése­ket, adott szavát nem tekinti papír­rongynak. „Nem kényszerülteinek ben­nünket arra, hogy a feketét fehérnek és a törvénysértést törvényesnek is­merjük el. Védelmezni fogjuk az ENSZ becsületét, és méltóságát!'' — jelentette ki Visinszkij elvtárs. A Szovjetunió védelmezi az ENSZ becsületét cs mél­tóságát, azt, amit az amerikaiak Ko­reában a sárba taposnak, vérben áztat­nak. Mert a Szovjetunió tántoríthatni- j lanui küzd az emberiség érdekéért, a j népek boldogságáéért, békéjéért. Az amerikai szavazógépezetet elsöpri a világ dolgozóinak hatalmas béketábora. Miért szívügye az amerikai tőkéseknek a háború? lié|j szöveg nélkül A Watt-Street mágnásai sugalmaz­zák és támogatják azt az agresszív po­litikát, amelyet Tnnnan kormánya .folytat az amerikai monopolisták ér­dekében. A .,Wall Slreel Journal“ című újság nemrég jelentést közölt 39G ipaTi mágnás értekezletéről, melyet az USA hadigazdálkodás! vezérkarának — a nemzeti fegyverkezési tanácsnak “ kezdeményezésére hívtak össze- Az ér­tekezleten Howard, a nemzeti fegyver­kezési tanács elnöke mondott, beszédet cs azt fejtegette, hogy a monopóliu mok üzleteinek érdekében új háborúm van szükség. Beszámolt arról is, hogy az. Egyesült Államok kormánya máris hatalmas hadi megrendeléseket eszkö­zöl. Hogy az afnerikái monopóliumoknak miért szívügye a háború és hogy mi­lyen hasznuk van a -háborúból, arra a számok válaszolnak. 1039-ben az. ame­rikai részvénytársaságok nyeresége fi. I A DUNA-FEKETE-TENGERI CSATORNA A Karaszu völgy Dobrudzsát a legkeskenyebb részén szeli át, s mint­egy összeköti a Dunát a Fekete-tengerrel. A román tudósok már régebben felfigyeltek a völgynek erre a sajátosságára, azonban a múltban sohasem kerülhetett sor arra. hogy e völgyön keresztül csatornát építsenek, amely pedig megváltoztatja az egész környél' arculat át.- megrövidíti és olcsóbbá teszi a közlekedést. az, ami a régi Romániában megvalósíthatatlan volt, valósággá válik a népköztársaságban. A minisztertanács a munkáspárt javaslatára már a mlilt év májusában elhatározta, hogy megépíti a Duna—Fekete­tenger csatornát, E döntés az ország íejlődésének érdekében születeti meg Ma a hajónak 450I kilométeres utat kell megtennie ahhoz, hogy a dunai Cscnmvoda kikötőből Konstanca tengeri kikötőjébe jusson. A csatorna ezt az utat csaknem cgyhetedére csökkenti. Nagy előnyt jelent ez a nép­gazdaság számára! Csökken a szállítás költsége, megrövidül a szállítás időtartama. A csatorna torkolatánál megépítik Midija tengeri kikötőt, amely hatszor nagyobb lesz a konslancai kikötőnél, a csatorna kiindulási pont­jánál pedig a csernavodai folyami kikötőt építik fel, ezenkívül még kél kikötő épül. A kormány azonban nemcsak a szállítás megjavítása és meggyorsítása céljából határozta el a csatorna építését, hanem ezzel célul tűzte ki az ország délkeleti részének iparosítását is. A csatorna megépítésével ki­szárítják a mocsarakat és tavakat és a mezőgazdaság több tízezer hektár­nyi termékeny földet kap. A csatorna lehetővé teszi még, hogy Dobrudzsa aszályos körzeteit öntözzék, többszörösére emeljék a terméshozamot, és ez a lakosság életkörülményeinek javulásához is vezet. A csatornaépítés nemcsak abból áll, hogy kikotorják a medret és a szükséges berendezésekkel ellátják, hanem a csatornával együtt újabb műútak és vasutak épülnek, munkáslakótelepek és egész városok kelet­keznek. l/alóban életrekelt az építkezések nyomán a Karaszu völgy. Az egy­' kori kihalt, mocsaras területen állandó robbanások reszkettetik meg a levegőt, mozdonyok sípolnak és emberek ezrei sürögnek-fotognak. A csatorna Csernavoda dunai kikötőjénél kezdődik. Az építkezések kezdete óta ez a viszonylag csendes, kihalt város lüktető élettel telt meg Az utcákon az autók százai hordják az építőanyagokat, új épületek nőnek ki a főidből és még az emberek léptei is sietősebbekké váltak. A löldmun- kák mindjárt a városon túl kezdődnek. Persze ez nem a régi értelemben vett földmunka. A kubikosokat a Szovjetunióból és Csehszlovákiából szál­lított exkavátorok helyettesítik. ' A tengeri kikötőben folyó gátépítkezés a nagyfokú gépesítés példája. A gát hossza a terv szerin/ 3 és fél kilométer. Eddig már majdnem 1200 métert építettek meg belőle, pedig egy műszakban mindössze 22 ember dolgozik. Mind gépkezelők. Az építkezések üteménei: nagy mozgatója a munkaverseny. Munkás munkással, brigád brigáddal, munkaszakasz, munkaszakasszal versenyez A munkások ezrei, a brigádok százai teljesítik túl nap, mint nap normáju­kat és szárnyalják túl az előirányzott terveket. Különösen kitűnnek az iíjú- sági brigádok, akik ma már jövő évi tervük előirányzatain dolgoznak. L'gy jó év telt el a csatornaépítés megkezdése óta, de ezalatt az idő alatt is sokminden történt, Annak a csatornának a vonala, melyet a tervezője valamikor a papíron megrajzoltak, világosan meglátszik már a Zöl­dön is. Készül a jövendő víziül, sok kilométer hosszúságban épülnek az. új vasútvonalak, a műútak, a bekötőutak. A csatornához közelfekvő sztyeppékén, a munkáslakótelepck tucatjai nőttek és 10 hónap alatt a sztyeppén új város épült: Poarta Álba. Eltelik még három-négy év és a Karaszu völgy, sőt vele együtt egész Dobrudzsa is megváltozik. A korábbi pusztaságon, a bánat és nyomor vidékén új ipartelepek épütnek fel az aszályos, szikes, meg a mocsaras területen íejlg'l mezőgazdaság keletkezik és e vidék boldog, kulturált népe élvezi majd a természet bő áldásait. milliárd dollárt tett ki. A háború ide­jén ennek a nyereségnek a mértéke sokszorosan megnövekedett. 1942-ben az USA öt részvénytársaságának brutto jövedelme százszorosán meghaladta a? 1936—-1939-es óvek átlagos nyereségét. 34 társaságnál tízszeresen, 48 társaság­nál pedig háromszorosan. 1943-ban az amerikai vállalatok 24 milliárd dollár! keresték. A: USA ipari vállalataikéi befogt tiszta nyereség teljes összege a háború éveiben meghaladta az 55 milliárd dollárt­A Wall-Street mágnásai most isméi abban látják a kiutat az USA-ban fel­lépő gazdasági válságból, hogy fékte­len fegyverkezési hajszát folytatnak és egy új háború kirobbantására készül nek, amely egyrészt — úgy gondolják — hivatva lenne megerősíteni az ame­rikaink Világuralmát, másrészt pedig a monopóliumok számára újabb vagyon­szerzési lehetőséget hozna. A „hidegháború41 és a fegyverkezési verseny, melyei Truman kormánya az utóbbi időben folytat, már eddig is több tízmilliárd dollárral növelte az amerikai kapita listák vagyonát. Az United Press hír­ügynökség által közzétett adatok sze­rint 56 ipari vállalat vagyontárgyainak, értékpapírjainak, siti), teljes értéke 1947—49-ig 103.5 milliárd dollárról 135 milliárd dollárra emelkedett. Igen bőséges volt a Truman-kormány agresz szív politikájának eredményeképpen ai amerikai monopolisták dolláraratása. Hogy megérthessük azokat az erőket, amelyek az USA kormányának politi­káját meghatározzák, elegendő meg említeni, hogy az atomenergia belső el­lenőrzéséi gyakorló bizottságtól kezd ve, valamennyi állami apparátuson ke­resztül minden számottevő helyen a pénizoligaffchia képviselőit találjuk. Jel Icmző erre Welchnck, a „Standard Oi! of New-Jersey“ társaság egyik vezető jenek nyilatkozata, aki kijelentette, hogy ,,.-.a magánváll okozóknak, ha érdekeiknek megfelelő külpolitikát akar­nak folytatni, az a legfontosabb teen­dőjük, hogg saját embereiket küldjék a kormányba." A USA kormányának vezető posztjaira a Wall-Street legfőbb szervezete, a „Nagyiparosok Testületé" jelöli ki az embereket és ugyancsak ez a testület határozza meg a kor­mány összetételét és politikáját is. A „Nagyiparosok Testületé“ sajátságos kormányfelettti intézmény, amelynek a Truman-kormányban és más fontos he­lyeken Achesou, Harriman, Austin, Johnson. MacCl-oy és mások a megbí ízottai. Egyik legjellegzetesebb alakjuk iHa-rriman, aki Amerika leggazdagabb pénzembereinek egyiké, vezetője a „Brown Brothers and Harriman“ bank pégnek, amely igen sok vasúti, hajó zási bányaipari és repülőgépgyárral van -kapcsolatban. Igv -került Harriman a háború alatt a diplomáciai pályára mjd így lett kereskedelmi miniszter, a Marshall-tcrv főmegbízottja és rÍ'ru- ina-n szaktanácsadója. Közismertek azok a kapcsolatok is, amelyek a legnagyobb monopóliumok­hoz Achesont fűzik. Ő a vezetője a közismert „Cowlngton, Barling, Aehe- son and Company“ jogi cégnek, amely a Morgan, Rockefeller és Dupont pénz­ügyi csoportot szolgálja ki. Louis Johnson, volt hadügyminisrter mint a „'Consolidated Watty Aircraft Corporation“ légügyi vállalat vezetője került be a kormányba- MacCloy Nyu­gat-Kéme tország jelenlegi főmegbízott- ja a Nemzetközi Bank elnöke volt, mi­előtt erre a fontos posztra került és Nyngat-Ném-etországban képviseli az amerikai monopóliumok érdekeit. Ezek csak kiragadott példák, de ezekből is lát­hatjuk, hogy a-z USA egész áfhimhalai- ii) apparátusát a monopoltökc mág­násai tartják a kezükben. Ezek az im­perialisták saját önző céljaik szolga la­tjában lángba és vérbe akarják ismét borítani a világot. Bűnös terveiknek azonban útjában áll a Béke Híveinek nemzetközi mozgalma, amely naprói- napra nő és erősödik, s melynek élén a Szovjetunió, a vil-ágbókc szilárd tá' ma-sza áll. Á belgrádi fasiszta klikk az amerikai és angol kémszervezet szolgálatában A Szovjet Tájékoztató Iroda közli Klrszanov cikkét >,A belgrádi fasiszta klikk az amerikai és angol kémszer­vezet szolgálatában“ címmel. Ti tot és cinkosait már a háború előtt felforgató célzattal küldték a Jugoszláv Kommunista Párt soraiba — írja a cikk. A népi demokratikus országokban leleplezett titoista ügynökségek tag­jai ellen megtartott perek bebizonyí­tották, hogy a belgrádi kémbanda már a háború régén és a békés épí­tés első éveiben amerikai és angol kémszolgálat utasításait teljesítve, hozzálátott annak a szörnyű tervér nek a megvalósításához, amelynek célja a Balkán-félszigeti és dunavöí- gyl országok háborús hídfővé alakí­tása égy új háború számára, ónnak segítségével, hogy ezekben az orszá­gokban visszaállítják: a burzsoá. ki­zsákmányoló rendszereket. A titoista kémek és felforgatok teljes kudarca elVnére az címer lkai és angol kémszolgálat továbbra Is felhasználja ezt a fasiszta^ bandát ka­landor terveinek megvalósítására. A belgrádi fasiszta banda mindent meg­tesz, hegy az amerikai és angol kém- szo'gálat felforgató terveinek végre­hajtása érdekében összegyűjtse j a tre^kjsta ügynököket, f meretes, hogy ez év júHieábnn Rómában, az ottani jugoszláv követség vezetésével z nyugateurópní országokban működő trockista szervezetek képviselői ta­nács-közöst tartottak!. Az amerikai és angol kémszo-lgálat vezetői cdnden'képen elősegítik a tito­ista ügynökök tevékenységét Német­országban, Az ottani titoista ügynökö­ket egy kémközpontba tömörítették a német trockísoákkaL Nyugatnémetor­szágban tstoista típusú fasiszta pártot szerveznek, amelynek neve ,,függet­len munkáspárt“ lesz. Ez 3Z amerikai katonai^ igazgatás politikai osztálya vezetőjének közvet'en irányítása és ellenőrzése alatt működik. Ebben az évben Franciaországban lelepleztek két titoista ügynököt, akik „újsáp'íróként" szerepeltek. Az egyi­kük Pclignac gróf volt, a legfozü’löt- tebb monarohofasiszta arisztokrácia tégla, aki a náci megszóTás ideién e „Feu de Jeunesse“ fasiszta szerve­zet vezetője volt. A belgrádi fasiszta banda az imoe- rialista körök agresszív poíitikáíán.'rk eszköze. Ennélfogva a titolsták elleni küzdelem elvá'aszcharatlanul öísze- tiigg a békéért, az űi háborús gvuho- líf.tók e*len vívott küzdelemmel. Fz a küzdelem nemcsak a kommunista és uionkr-oárfok. hanem minden bocsü- fores demokrata, a viláif nvnden ha­irdo emberének nemzetközi köteles- rég;.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom