Dunántúli Napló, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)
1950-11-28 / 276. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYES ÜLJ El EK l DUNÁNTÚLI AI MD P BARANYA ME GYEI PÁ RTBI ZOTT IÁCÁNAK LAPJA VII. ÉVFOLYAM, 276. SZÁM ARA SO FILLER KEDD, 1950 NOVEMBER 28 A MAI SZÁMBAN: A eehérfpuri minisztérium jelentése az ünnepi műszak kiemelkedő sikeréről (5. o.) — Az északkoreai erők 11 kilométeres fronton áttörték az amerikaiak vonalát (5. o.) — A városi tanács ünnepi díszgyűlésen emlékezik meg Pécs felszabadulásáról (6. o.)'— A vasárnapi ünnepi műszakon kimagasló termelési eredményekkel válaszoltak a Párt és a kormány fokozott gondoskodására a hálás komlók MESZHART és nagymányoki bányászok (7. o.) Bányászatunknak elöntő fordulatot kell venni a szocializmus felé Rákosi Mátyás elvtárs nagyjelentőségű besséde as Országos Bányászértekesleten A minisztertanács és a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége országos értekezletre hívta össze bányaiparunk legjobb sztahánovis- lázi, vezetőit, élenjáró műszaki dolgozóit, hogy közösen beszéljék meg o növekvő, fejlődő iparunk fokozódó szénszükséglefenek kielégítésével kapcsolatos teendőket. Vasárnap reggel az EDOSZ Vilma királynő-úti székházánalc feldíszített nagytermében ült össze az értekezlet. Leírhatatlan lelkesedéssel, percekig tartó éljenzéssel és tapssal fogadták a bányászok Rákosi Mátyást, a magyar nép szeretett vezérét. Zúgott a kiáltás: „Sztálin—Rákosii“ Resztvettek az értekezleten: Kádár János elvtárs, az MDP főtitkárhelyettese, a Párt Politikai Bizottságának és Központi Vezetőségének több tag ja, Rónai Sándor elvtárs, az Elnöki Tanács elnöke, Dobi István, a minisztertanács elnöke, a kormány több tagja, 0 SZOT és a szakszervezetek kép- viselői. Apró Antal elvtárt, a SZOT főtitkára nyitotta meg az értekezletet- Ezután Czottner Sándor elvtárs, nehézipari államtitkár tett javaslatot az elnökség tagjaira. Egyhangú lelkesedéssel 'elsőnek választották az elnökségbe RgJcosi Mátyás elvtársat, a magyar nép nagy vezérét, majd Gerő Ernő, Parkos Mihály, Kádár János és Révai József elvtársakat, az MDP főtitkár helyetteseit, Dobi Istvánt, a minisztertanács elnökét, Rónai Sándor elvtár *at, az Elnöki Tanács elnökét, Vas Zoltán elvtársat, a Tervhivatal elnökét, Zsofiny.ec Mihály elvtárs nehézipari minisztert, Hidas István elvtársid, a Budapesti Pártbizottság titkárát, Kovács István elvtársat, az MDP Politikai Bizottságinak tagját, Piros László elvtárs vezérőrnagyot, Apró Antaléin- Pirsat, a SZOT főtitkárát, Havtán- István elvtársat, a Bányász Szakszervizei főtitkárát, Pothornyik. József elvtársat, a Bányász Szalcszervczet elnökét, n bányász dolgozók élenjáróit, legjobb sztahanovistáit, kiváló bányamérnökeit. A bányászok munkásosztályunk legmegbecsültebb katonái Az elnökség megválasztása után Apró .Antal elvtárs, a SZOT főtitkára megnyitó beszédében többek körött a következőket mondotta: — Népgazdaságunk nagyarányú fejlődése, ötéves tervünk megvalósítása mind nagyobb feladatokat állít bányászatunk elé. Ezekre a hatalmas feladatokra mutatott rá Rákosi elv- társ október 27-i beszédében. E feladatoknak megoldását segíti elő népköztársaságunk minisztertanácsának és Pártunk Központi Vezetőségének november 22-i határozata a szénbányászat fejlesztéséről. A határozat világosan megmutatja a bányászok előtt álló feladatokat és az erkölcsi megbecsülést, . amellyel né pünk a bányászat felé fordul. De bizonyítja ez a határozat azt is, hogy a munka nálunk valóban a becsület, a dicsőség, az érdem és a hősiesség •dolga lett. — A, bányászokra mindig büszkén hivatkoztunk, mint a széncsaták hőseire, munkásosztályunk legmegbecsültebb katonáira, akik szívós harcban a termelésben, szívós harcban a reakció ellen mindig élenjártak. 7,yo/invff Mihály elrttir* t ^íocisH/musl építő munkánk elsősorban azon múlik, hogy mennjivel több szenet adnak bányászaink Apró Antal elvtárs megnyitó beszéde után Zsofinyec Mihály elvtárs, nehézipari miniszter mondott beszédet. Beszéde elején arról szólt a nehézipari miniszter, hogy népgazdaságunk *zénnel való ellátása szoros kapcsolatban van a békéért folytatott küzdelcm- WeL Ezután eredményeinkről beszélt és * Szovjetunió állandó segítségéről, valamint azoknak a meghívott szovjet *zakembereknek támogatásáról, akik fejlődő népgazdaságunk továbbvitelében állandó segítséget nyújtanak. — Ennek a segítségnek — folytatta Pártunk és Rákosi elvtárs bölcs politikájúnak köszönhetjük, hogy fcl- •zámoltuk munkanélküliséget. Sőt •gyre inkább hiány jelentkezik munkáskezekben. ■— Az eredmények, az egészséges fejlődés mellett nehézségek és hiányosságok is mutatkoznak. Ezek közül most talán a legjelentősebbek a széntermelésnél mutatkozó nehézségek, Ezután foglalkozott a -szénbányászai cs a bányászok múltbeli Helyzetével, részletesen beszámolt a felszabadulás utáni fejlődésről, széntermelésünk megnövekedéséről az ötéves terv első évében. — Széntermelésünknek ez az emelkedése — mondotta — ma már azonban nem kielégítő, a mainál gyorsabb emelkedésre, a mainál jóval több szénre van népgazdaságunknak szüksége. Ha nem emeljük sürgősen szén- termelésünket,' akkor nem tudjuk kielégíteni népgazdaságunk megnövekedett szénigényeit. — Népgazdaságunk fejlődése, szocializmust építő .munkánk tempója most elsősorban azon múlik, h^gy mennyivel több szenet adnak bányászaink. A Pár! és a minisztertanács határozata meg {elöli, hogjan hárítunk cl a széntermelés emelésének akadályait — Mi bízunk abban, hogy bányá- ^aink, miként az első széncsata so- j B> most is megmutatják: nem hiába Jordui feléjük a Párt, Rákosi elvtárs «Hzabina, — Az ünnepi műszak teljesítménye •egitlOtatta, hogy bányász szakembereink eddigi csalhatatlannak ismert | feormli és számított teljesítményeik 5* |d megdőltek. November 7-én úgv- »^élvin az ország összes bányájának ^ kelése felette volt a műszakilag zároltott és mindezideig íclülmúlha- ^*Hannak tartott mennyiségnek. — Az ünnepi műszak azonban éle- J*n rávilágított azokra a hiányossá- 1 Jb«ra is, amelyek akadályozzák, hogv Tfcndes műszakban is ilyen teljesít- ®én\rt érjenek el bányászaink. Az i ®íylk legsúlyo safcb hínny a rossz fÄonka« er verés. Ez megmutatkozik a külszíni létszám emelkedésében a földalatti létszámhoz képest, a földalatti produktív létszám csökkenésében, az össszlétszámhoz viszonyítva. — Komoly hiányosságok mutatkoznak továbbá a munkafegyelem terén Az igazolatlanul mulasztott és látszatbetegek száma növekedett. Egy- egv hiányzó egy egész csapat munkáját gátolja A helytelen munkaszervezésre mutat az is, ahogyan egyes helyeken, a női munkaerőt telhasznái- ják. Bizonyosak vagyunk, hogy a nők itt is megállják helyüket, de teljesen helytelen, hogy egyes helyeken a vá- jártanonc-iskolába fizikailag gyenge, fiatal lányokat osztották be, akik nvilvän alkalmatlanok a tényleges vá- "r munka elvégzésére. Arról szólt ezután a miniszter, hogy a Part és a minisztertanács határozata megjelöli, milyen módon hárítsuk el a termelés emelésének akadályait Fokozzuk a gépesítést. _ bevezetjük a szovjet ciklikus munkamódszert Elmondotta, hogy míg a hároméves terv folyamán a szénbányászat üzemi jellegű beruházásaira körülbelül 440 millió forintot fordított népgazdaságunk, « az ötéves terv folyamán kétrail- llárd forintot ruháznak be a szén- bányászatba. — Eddigi beruházásaink hiányosága azonban — mondotta — hogy nem fektetett elegendő súlyt a bányászat gépesítésére. Bányászaink gépesített- ségi foka különösen elmaradott a fejtési és rakodási munlkáikmáí. A legnemesebb fizikai -munkának gépesítése terén- tehát még nem sokat tettünk. Rá kell térnünk a fejtőgépek, a fejtő és rakodó gépek, bányakombájtiok üzcmbeheíyezésére. Nem elégséges, hogy a Szovjetunióból sorozatosan hozu.uk be hányagépeket és a magyar gépgyártás is tömegével gyártsa azokat. Mindenek előtt bányamű«zKi szempontból alkalmassá kill tenni bánya t- ket a gépesítésre .................. — Külön kell szólni « műszaki értelmiség egy részének viszonyáról a termeléshez — mondotta. — Bánya- műszaki értelmiségünk egy kis része még mindig magán viseli a kapitalista rendszer nyomait, ragaszkodik a megszokotthoz és nem tudja, vagy nem akarja levetkőzni a maradiságot. — Sztálin elvtárs 1931 júliusában ű gazdasági funkcionáriusok értekezletén azt mondotta: -Meg kell változtatni a régi iskolához tartozó mérnöki és technikusi erőiekéi szemben al halmozott bánásmódot, több figyelmet ■ cll fordítani rájuk és jobban kell gondoskodni róluk, valnmint merészebben -kell őket bevonni a munkába.“ De Sztálin elvtárs figyelmeztet arra is. hogy nemlehet a szocializmus építésének teljes értékű munkatársa az. akj a tőkés munkamódszernek és munkaszellemnek hagyományait nem tudja levetkőzni. A probléma gyökeres és jó. megoldása tehát kettőn áll: az egyik oída Ion a fizikai dolgozóknak nagyobb b: zalommal kel! lenniük a műszaki értelmiséghez s ugyanakkor a műszaki értelmiségnek, az a része is, amely ma még nem teljes odaadásai végzi munkáját- álljon a munkásosztály, népi de mokrátiku' rendszerünk mellé. A következőkben elmondotté Zso- fi-nyec elvtárs,hogy a munkaerő iobb megszervezésével a munka termelékenységének növelésével lénycges tar- íalékok. képződhetnek a széntermelés emelésére. Ezt bizonyítja az 5-, ’hogy 1950 januárjától októberig'a szén- termelés 13 százalékkal emelkedett, bár ugyanakkor a munkáslétszám őt százalékkal csökkent. — Mindent el kell követni a szénbányák műszaki vezetőinek é; á hány ászdolgoz óinktűik, abban az irányban. hogv a termelékenységet tovább növeljék. A jelenlegi müszakteljesit. meny tíz százalékos emelése egymagában megoldaná mai szénhelyzetünket. Egyes műszaki flotta ezután —-. de különösképpen h műszaki középkádereket még mindig az a törekvés vezérli, hogy a munka- fegyelem rovására szerezzenek népszerűséget n munkásság előtt. Meg kell szűnnie annak az állapotnak. hogy az aknászok, bánya* mesterek és üzem vezetők a munkából való kimaradásokat a jelenlegi liberális szellemben kezeljék. ■— További focyatékosjJjppsjriui)— A tulajdonképpeni (ejtésen kívül döntő fontosságú « feltárás és az elő- vájás gépesítése is, A szénbányászat komoly szakmunkás hiánnyal küzd. Változtatni kell az eddigi munkamódszereken. Mindenek előtt a Szovjetunióban alkalmazott ciklikus szakosított munkamódszer általánossá tételére gondolog, amely enyhíteni fogja a szaimunkáshiányt s emellett a termelés emeléséhez vezet Zsofinyec Mihály elvtárs a továbbiakban adatokat ismertetett, melyek - bői kitűnik, hogy a bányákban egyre nő a hiányzók száma. A szénbányászatban dolgozók egy részének viszonya « munkához meg korántsem kielégítő — állapította meg. Meg kell érteni- hogy ha ezen neu» változtatunk, bármilyen műszáki intézkdést is hozunk, az meddőnek fog bizonyulni. Éppen ezért van nagy jelentősége annak, hogy a minisztertanács határozata az egyébként nagy kedvezmények. megadását ’ függővé tette a műszaki mulasztástól és általában is szigorúbb -intézkedéseket tartalmaz a műszakmulasztások megakadályozására. Rámutatott a miniszter egy másik hibára: a rossz szervezés következtékánknak. hogy a bányászaiban a munkaverseny -még mindig kanípány-jei- legű. Nem tesznek semmit annak érdekében, bogy a helyes tapaszlalalo- kat széles körben alkalmazzák. Töbliczcr gepészvájárt kell kiképezni Beszédének lovábbi részében arról szólt Zsofinyec Mihály, hogy a bányagépeknek tömeges használatbavétele többezer gépészvájár kiképzését, valamint a középkádereknek gépészeti szaktudással való kiegészítését teszi Szükségessé. Felsőbb vezetés terén részben bányamérnökeink gépészeti képesítésének kiegészítésével, részben a gépész s elektromérnököknek, bányagépész és báuyaelektromérnökökké való átképzésével kell bányászatunk gépesítésének jövőjét biztosítani. A gépesítés érdekében pártszervezeteinknek és szakszervezeteinknek általános nevelő munkát i* kell végezniük a műszaki értelmiség bevonásával, mert egyes bányatelepeken még mindig az a mondás járja, hogy „egy gép egy baj, két gép, kél baj“, pedig ha bányászaink a gépet, vagy az új munkamódszert már használják, akkor attól már megválni semmiképpen sem akarnak. Az első. felszólaló Sudár Ferenc pécsbányatelepi Kossuth-dijas vájár volt. — A pécsbányatelepi dolgozók köszönetét tolmácsolom Pártunknak és Rákosi elvtárstiak abból az alkalomból — mondotta —, hogy olyan határozatot hoztak, amely emelj élet- színvonalunkat, elősegíti a munkafegyelem megszilárdítását bányáinkban és lehetővé teszi politikai és szakmai továbbképzésünknek magasabb szín- vonalra való emelését. — November 22 nagy nap a bányászok életében,' mert a határozat szerint a munkánk után olyan jutalomban részesülünk. amilyenre ezelőtt meg csuk nem is gondolhattunk. Ez a hűségjutalom. Nagy nap másodszor azért, mert Pártunk és szeretett vezérünk segítségünkre jött, bogy a müszakmulasztókdt tneg tudjuk le gyeimezm. Itt. mondok köszönetét a pécsbánystelpi dolgozók nevcben ratKiemelte, hogy a gépesítés egyszersmind fokozott munkaszervezést kíván meg. Gépesített bányában nem tűrhető az, hogy a szállítás megengedhetetlen terhelési ingadozásokat mutasson. Helyes szervezéssel biztosítani lehet gépi berendezéseink állandó és egyenletes kihasználását. Megígérjük Rákosi elvtársnak. hogy teljesítjük az általa kitűzött feladatokat A szénbányászat fejlesztéséről szóló határozat útmutatást ad a fenti hibák és hiányosságok megszüntetésére. — Tudjuk — folytatta Zsofinyec Mihály —, hogy a bányászok előtt álló feladatok megoldása elsősorban a bányászokon múlik. Ezérl elhatároztuk, hogy mindent megteszünk, ami erőnkből futja, hogy hozzásegítsük bányászainkat a feladat elvégzéséhez. — A Párt és a’ minisztertanács határozata nehéz munkájuk elismeréseképpen olyan kedvezményeket és különböző jutalmazásokat biztosít a bányászoknak, amilyenben egyetlen iparágban dolgozók nem részesülnek. A bányászok ennek a határozatnak értelmében olyan progresszis jutalomban részesülnek, amely messzemenően kifejezésre juttatja a nehéz bányamunka és a magas Teljesítmény megbecsülését. — Ezek a rendelkezések elvtársak, egyenes folytatásai annak a gondoskodásnak és elismerésnek, amelyben Rákosi elvtárs, a Párt, a kormány a felszabadulás óta bányászainkat részesíti. — Elvtársak! Bányászaink felszabadulásunktól kezdve erős oszlopai voltak demokráciánknak, Már tieni egyszer adták tanúbizonyságát annak, hogy egységesen, sziklaszilárdan állnak a munkásosztály halalma, a szocializmus nagy ügye mellett. Meg vagyok győződve arról, hogy Pártunk vezetősége és a kormány a bányászokban most sem fog csalatkozni. — Megígérjük Rákosi elvtársnak, hogy teljesíteni fogjuk az általa kitűzött feladni okai. — A szén ipar dolgozói erős elhatározással és határtalan lendülettel eleget tesznek kötelezettségüknek, meggyorsítják hazánkban a szocializmus építését, erősítjük azt a hatalmas békelábort, amelynek elén a nagy Szovjetunió és annak bölcs vezetője, a világ dolgozóinak nagy vezére, a világ bckcszc- rclö népeinek reménysége, a magyar nép igazi barátja, a mi szereiéit Sztálin clvtúrsuuk áll — fejezle be beszédét Zsofinyec Mihály elvlárs, nehézipari miniszter. Zsofinyec Mihály elvlárs beszéde után szünet következett, majd Havrán István elvtárs megnyitotta a vitát. Elsőnek Sudár Ferenc, Pécsbányatelep KoSsulh-dfjas vájárja szólalt fel. nisztertanácsunknak, Pártunknak é* Rákosi élvtársnak. Ígérjük, hogy egy- emborkónt hűek lesnünk Pártunkhoz, íiépköztársaságutikhóz. — Pár szót szeretnék beszélni magamról, arról, hogy hogyan téliesítettem a magas százalékokat. Elsősorban a munkaidőnek minden percét kihasználva, a munkát jól megszervezve és azzal, Hogy közben folyton töröm a tejemet, hogyan lehetne még több szenet termelni nem nyers erővel, hanem ésszel. Rájöttem, hogy sokkal könnyebb'en megy a munka így. Nem utolsó sorban a sztahanovista elvtársak és a szovjet vállalatvezető elvtársak segítettek hozzá nagymértékben, tapasztalat-átadásukkal. eddigi eredményeink eléréséhez Én is sok munkatársamnak átadtam az aknán munkamódszeremet és vannak már olyanok, akik teljesítménvemet túNzárnyáltáfc.. Én erre büszke vagyok. ben- a ténylegesen szénen dolgozók létszáma csökkent. A műszaki vezetőknek is mindéül el keli követni a termelékenység további növelésére A Kos*utli>díjas Sudár Ferenc a péesbányntelepiclt köszönetét tolmácsolja
