Dunántúli Napló, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)
1950-11-28 / 276. szám
2 tv A P L Ő 1950 NOVEMBER 28 Tudora, hogy minél több sztahanovistánk lesz, annál több szenet tudunk adni az országnak. {Azon leszek, hogy minden erővel erődítsem ötéves tervünk-idő előtti befejezését. Ezzel ig erősítjük a Szovjetunió-vezette báketábort és kemény ököllel ütünk le a fasiszta Tito-ban- dára. Éljen Pártunk és szereteti, drága Rákosi elvíársunk! Éljen a nagy Szovjetunió és szeretett Sztálin eív- társunkl Jószerencsét! Felhívom a doigozo nőket, kövessék példámat — mondotta Papp Mária komlói bánya felvigyázó Kusnyér Zoltán, a salgótarjáni bájnyák vezérigazgatójának felszólalása után Papp Márta, a komlói Kossuth- akna fejvigyázónője elmondotta, hogyan lett bányász, mi vezette a bányász-életre. ban a munkámat. Igyekeztem jó munkát végezni és a társadalom hasznos tagjává válni. A Párt segítségéve abban a megtiszteltetésben részesültem, hogy november 23-án a válla- latvezetöség a komlót Kossuth-aítna dolgozói földalatti szállítási felvigyáBányászcsalád, gyermeke vágyóik’ Komlón születtem ' zo>‘va kl'„ — mondotta. 1932-ben. Apám 26 éve bányász, ismerem a bányászéletet, abban nevelkedtem tel. A felszabadulás döniö fordulatot hozoit a dolgozó nép szamára és ezen belül a bányászok számára is, de megnyitotta minden szakmában nekünk, dolgozó nőknek is az utat és teljes egyenjogúságot biztosított.- Ismerem a bányászéletet, ismerem a bányászok harcát, a széncsaták hőseit, a Szocializmus építőit. Ez az érzés és megbecsülés vitt engem arra, hogy-én is bányász lettem. 1950 január 13-án kezdtem meg a bányától, mint első női báuyafelvigyá- zó, felhívom az ország összes dolgozó nőit, kövessék példámat és jelentkezzenek minél többen erre a feladatra. A mostani párthatározat Rákosi elv- társ szavai és a kormányrendelet még jobban megerősítették bennem a bányamunka iránti odaadást. — Itt mondok köszönetét a Parinak és nagy v.ezérének, Ráikosi elvtársnak. hogy a Párt iránymutatásával belőlem, egyszerű lakatkezelöből szállítási felvigyázó lett. Arra kérem minden munkatársamat, fogjunk ösz- sze, alkossunk erős. bevehetetlen bástyát a beiké védelmére Kg»>-kéi éven brlül u kombájnok, fej tőéi* riikodőjjcpek s/.szai legeik könnyebbé a bányamunkát Ezután Osztrovszki György, a Terv- tivatal alelnöke szólalt tel ér. döntően a bányák gépesítéséről Viaszéit. — Meg kell állapítani, —- mondotta, — hogy a kapitalisták által telepített régi bányaüzemeink á gépesíthetőség legelemibb alapfeltételeit ! nélkülözik. Éppen ezért feltárásainkat, elövajásainkat és szállító vágataink irányítását úgy kell vezetetünk, hogy azok a gépesített fejtések, tömegszállítási feltételeinek megfeleljenek. Rámutatott, hogy ma már a legszűkebb keresztmetszet a fejtés és rakodás terén mutatkozik. Éppen ezért ötéves tervünk beruházási programjában a szénbányászat összes beruházásainak több, mint 65 százalékát teszik ki a gépészeti és gépesítési jellegű beruházások, melyekben már elöntő súlyban szerepel a tulajdonképpeni fejtés, rakodás és a munkahelyi szállítás gépesítése. — Nagyon fontos, hogy a magyar szénbányászat a legújabb géptípusokkal legyen felszerelve, és nem szükséges nekünk is megtenni azt a fáradságos, nehéz utat, amit a szovjet bá nyászat már megtett. Mint minden téren, ezen a téren is rendkívül nagy segítségünkre van a Szovjetunió, az élenjáró szovjet technika. — Meggyőződésem az, hogy aránylag rövid idő alatt helyes szocialista módon megszervezett munkával nagy eredményeket érhetünk el és egy-két éven belül "kombájnok, fejtögépek és rakodógépek százai fogják szolgálnia széntermelés ügyét és teszik köny- nyebbé a bányász nehéz fizikai munkáját — mondotta befejezésül Oszt- rovszki György. Károlyi József várpalotai élmunkás vájár, a várpalotai bányában meglévő hiányosságokról beszélt. Perschi Ottó, a szuhavölgyi szénbányák Albert-telepi üzemének bányamérnöke elmondotta, hogy náluk a bányászok mintegy 70—80 százaléka a bányászás mellett földműves munkát is végez és így nem tudja tel jer erejével szolgálni a széntermelés ügvét. A szénbányászat fejlesztéséről szóló határozat most megoldja ezt a visszás belvzetet i%. A MESZHART-bányák 1950-ben mái* 8© százalékkal fogják túlszárnyalni a tiáborn előtti termelést Umnov elvtárs bányamérnök, a pécsi MESZHART-bányák vállalatvezetője, a pécsi szénbánya valamennyi dolgozója nevében üdvözölte a bányászét tekczletet. — A háboru alatti* időben — mondotta — a vállalat bányáiban egyenesen rablómód-zerrel jövesztették a szenet. Ennek eredményeként 1943-ban igen. magas széntermelés színvonalat ériek el. Amikor a Szovjet Hadsereg felszabadította Magyarországot, a 'általat a szétzüllesztett állapot határán volt már. Megfigyelhető volt, hogy a bányanvunkálatok rendszertelensége következtében előállott szörnyű állapotok a fenntanásí és felújítási munkáit mielőbbi eszközlését követelték. A bánya-támaszlóvasak ugyancsak rossz állapotban voltak. A Céíllepark 50 százaléka kiesett a forgalomból és teljes felújítást követelt. A hányalámpák sem álltak megfelelő számban rendelkezésre. Mielőtt a Szovjet Hadsereg beérkezett volna, a jó lámpákat es értékes anyagokat kiszállították Németországba. A bánya-felszerelések többsége rendkívül kopott állapotban volt, mert hosszú időn keresztül dolgoztak velük, a szükséges javítási munkák végrehajtása nélkül. A mosómű a legrettenetesebb képet mutatta, a berendezés teljesen el volt rozsdásodva, a csővezeték és a tartályok folytak, a gépek «zfiytésze pedig teljesen használhatatlan volt és nem működött. Az áramfejlesztő telep kazánháza majdnem Kifejlesztik a satov Jelenleg át kell térünk a bányában • széntermelés tovább növelése érdekében a ciklikus munkára. Amint a azovjctunióbeli tajvaszlalatok mutatják, ez a munkamódszer megjavítja a munka szervezéséi és emeli a teljesítményt. A vállalatnál 5 fejtés van ciklikus munkára beállítva ezeknek a •zárna a jövőben állandóan növekedik. A ciklikus munkamódszer eddigi «1*8 eredményei 30 százalékos átlagos fejtési teije- •ftmény-nővekedést és 2 százalékos átlagteljesítmény-növekedést mutatnak «Toknál, akik a fejtésekben dotgoz- aak, A munkák további fejlesztése érdekében a vállalat sürgős segítségre «sorul kompresszor-állománv növelése, rázóc-uz-dák, szállítószalagok, rakodógépek és szállílőeszközök bevezetése terén. Szükséges, hogy az áramfejlesztő tele|) és i mosómű rekonstruálási problémája is megoldásra kerüljön. Ugyanez áll az üzemek és lakótelepek vízellátására is. A bányászok munkája MagysroraaáK n becsület, hősiesség, dicsőség dolga íz. A Magyar Dolgozók Pártja, a magyar kormány nagy figyelmet szentel a szénbányászok lakáshelyzetének megjavítására. Majd igv folytatta Umnov elvtárs: A pécsi vállalat bányászai jó ellátásának megteremtésével likvidálni tudjuk a vállalat rendkívül na^y munkaerő-vándorlását. amlv káros kihatással van a népgazdaságra. A vállalat teljesen hosznavehctellcn volt. Nem volt e.egeudő képzett műn káskádi-r, vájár, segédvájár, ugyancsak bánya lel vigyázó. aknász, mechanikus, mérnök. — A háború utáni évek folyamán a Szovjetunió és a Magyar Dolgozók Pártja segítségével a vállalat bányászai likvidálták a fasiszta garázdálkodás okozta károkat. A pécsi bányák bányászai és a munkaverseny kezdeményezői Magyarországon nagyszerű eredményeket értek el munkájukkal 1949-ben 11 százalékkal több szenet terme'tek, mint 1943-ban és' 27 százai ékkai többet, mint a bábé: ú előtti 1938-as évben. A vállalat tervezett teljesítőképességét, amelynek elérésére a volt német gazdái törekedtek, 1949-ben 2.5% -kai túlszárnyalták. — A pécsi szénbányaválTalat bányászai meleg szeretétük kifejezéseként-a magyar nép nagy barátja, Sztálin elvtárs iránt, felajánlást tettek, hogy december 21 -i születésnapjára teljesítik évi széntermelést előirányzatukat. í El jenzés és taps). A vállalat bányászai szélmezők hiányában ifjabb bányák építésével, rekonstruálásával, a bányamunkál.itok gyorsításával, fejlesztésével, új technika elsajátításával és a munkaszervezés élenjáró módszereinek bevezetésével 1950-ben 40%-kai felemelik szén- termelésünket. Ami annyit jelent, hogy 80 százalékkal túlszárnyalják a háború előtti termelés színvonalát. jct munkamódszert a továbbiakban nagymértékben foganatosít rendszabályokat a .biztonság javítására. A Pártnak, a kormánynak és személyesen Rákosi elvtúrsnak a bányászok iránti különös figyelmét és gondoskodását híven fejezi ki a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának és a Párt Központi Vezetőségének a szénipar fejlesztése érdekében november 22-ém hozott rendelefe. — Éltjén a világbéke! Éljen a magyar nép nagy vezére Rákosi! (Ifosz- szantartó, lelkes, ütemes taps és Éljen Rákosi! kiáltások) Éljen a Szovjetunió nagy vezére, Sztálin! (Hosszantartó, ütemes taps és Étijén Sztálin! Éljen Rákosii kiáltások). Kaktik András, a Petöfi-bánya párttitkára arról beszélt, hogy agitációnk- ban nem támaszkodunk az elért ered- ménveinkre, nem mutatjuk be dolgozóinknak, hogy mit kaptunk Pártunktól és kormányunktól. Futó András, a Kossuth-bánya sztahanovista vájárja, a munkamódszerátadás fontosságára mutatott rá. .láno si Jenő, a vértesbakonyi szénbányák igazgatója elmondotta, hogy a vértis- bakonyi bányászok vállalják, hogy az 1951-es évi termelést húsz százalékkal növelik. Berecz Istvánné, a putnoki bányaüzem első női sztahanovistája, elmondotta, hogy a putnoki bányaüzem november 7-én 355.5 százalékra teljesítette termelési tervet. Elhatározták, a 360 százalékra ▼aló teljesítést és versenyre hívták az ország valamennyi szénbányaüzemét. A hánynszfialalok több szén kitermelésével válaszolnak az imperialista hal álgv árusoknak A következő hozzászóló Tajkov Sándor, a tatabányai IX-es akna ifi sztahanovistája. Hangoztatta: jobb munkával, több szén kitermelésévé1 válaszolunk az imperialisták halálgyárosainak. Ma csákánnyal, de ha kejl, fegyverrel is megvédjülc a békét. Tajkov Sándor felszólalása után a bányászértekezlet résztvevői a he Ivükről felállva, egy emberként kiáltották: ..Harcolunk a békéért! Meg- védjük a békét!'' Havrán István, a bányászszakszervezet főtitkára bejelentette az értekezlet résztvevőinek, hogy az ország különböző részeiből üdvözlő táviratok érkeztek, Simon Kálmán, az oroszlányi bányaüzem vezetője arról szólt, hogy a Magyarországon t szovjet bányászoktól szakmailag igen sokat tanultak, a tapasztalataik nyomán nagymértékben emelték teljesítményüket. Takács Vilmos, Salgótarján küldötte a bányászpártszervezetek megerősítésének és a bányászok politikai neve • lésének fontosságáról beszélt. Hnrzso József ajkai főaknász után Kummer Ferenc, az Országos Tervhivatal bánvászati osztálya részről szólalt fel. — Meg kell találnunk egy olyan mnukaszervezésí rendszert — mondotta —, amely a szovjet szénbányászatban mar régen ismert, a ciklikus munkaszervezési módszert. Ez a rendszer szigorúan tervsze- rűsíti a munka folyamatos menetét és számot vet nemcsak minden órával, hanem minden perccel és másodperccel is. Tervszerűen megmutatja, hol lehet felszabadítani a rejtett tartalékokat. Varga Barnabás Kossuth-díjas vájár elmondja újítását Az ebédszünet után Varga Barnabás Kossuth-díjas sztahanovista vájár felszólalásával folytatódott a vita. Varga elsősorban a Sztahánov-mozgalom nem kielégítő fejlődéséről beszélt. Ennek az az oka, hogy nincs rendszeres munkamódszerátadás és az üzemvezetőség, a szakszervezet, keveset törődik a Szlahánov-mozgalommal. Hangsúlyozta, hogy az üzemvezetőségnek a műszaki értelmiségnek többet kell járni a bányába, mert csak úgy ismerik a bányászok mindennapi problémáit. Ezután beszámolt a napokban kidolgozott újításáról. Közel egymáshoz két kezifejtés- ben egyidőben folytatjuk a munkálatokat — mondotta míg a vájár készletet csinál, az egyik fejtésben és végzi a vájár! teendőket, addig *a másik fej tésben két társa készlet kirakásává' foglalkozik, amikor ott a készlet elfogyott, átmennek a másik fejtésbe a szenet kiszállítani és ez így mégy toiy- tatólagosan. Befejezésül felhívta a többi sztahanovista és újító elvtársat, hogy ne elégedjenek meg sohasem az elért eredményekkel, vállalkozzanak mindig bátran újabb és újabb problémák megoldáséra. — Én az országos bányászértekezlet tiszteletére az új munkamódszer bevezetésével a közeli napokban 400 százalékot fogok teljesíteni — mondotta. l*ártbi?otl9á<r»iiik «< hogr az akna»ou cs lat puriyzvrvcze Ezután Kristóf István, az MDP Központi Vezetőségének tagja emelkedett szólásra. • Megállapította, hogy a bányászpártszervezetek gyakran elhanyagolták a párttagság politikai nevelését, aminek az lett a következménye, hogy a bányákban levő pártszervezeteink poli tikai színvonala mindinkább elmaradt a fokozódó követelmények mögött. Ebből adódott az, hogy a felvilágosító munka nem támasztotta megfelelő módon alá mindennapi konkrét termelési feladatokat. — De- felsőbb pártbizottságaink sem tartották megfelelő ellenőrzés alatt a bányászpártszervezetek munkáját, nem nyújtottak 'megfelelő segítséget a pártszervezetek megerősítéséhez — mondotta. — Párjunk több esetben foglalkozott bányászpártszervezetek kérdésével, a Központi Vezetőség és Rákosi elvtárs olyan segítséget adott eddig is és ad a továbbiak során ehhez a munkához, hogy pártszervezeteink harcos nagy múltjukhoz méltóan a jelenlegi határozat végrehajtása terén olyan erővel rendelkezzenek, amellyel Ezután az értekezlet résztvevői nagy tapssál fogadták a vasutas' dol- go..'jn „úidöttségét. A küldöttség ve- iéfljje Tóth Ül. János Kossuth-díjas loaiuzdbiij vezető a vasutasdolgozók meleg szereieteí tolmácsolta a bányászoknak. — Rákosi elvtárs útmutatása nyomán elindult széncsatához az öntudatos vasutasdolgozók is csatlakoztak — mondotta. Máris sokan vállalták azt a szocialista kötelezettséget, hogy a kiszabott szénmennyiségbol 3— 10 százalékot takarítanak meg. ndoskodjanak arról, oiciepeken jól működő sek legyenek képesek lesznek a feladatokat végrehajtani. Ezután a Pártnak a tömegszerveze teket irányító szerepéről szólt. — A Párt és a szakszervezet viszo nyában az a helytelen gyakorlat van. meg, hogy a szakszervezetnek mindé nütt függetlenített funkcionáriusa van a Pártnak viszont nincs. És emiat még több helyütt a fordított irányító; alakul ki: a szakszervezet kerül elő térbe. A tömegszervezetekkel való foglalkozás terén egyik legfontosabb feladat ma a DlSZ-szervezetek megalakítása és a DISZ-alapszervezetek megerősítése. — Járási és városi pártbizottságainknak gondoskodniok kell arról, a feladatok elvégzése érdekében, hogy jólműködő pártszervezeteink legyenek aknánként és lakótelepenként. Az alapszervezetek vezetőségeit meg kell erősíteni a termelésben, a Békekölcsönjegyzésben és a tanácsválasztás- ban kitűnt új káderekkel. Vonják be a vezetésbe a műszaki értelmiség jó kommunista kádereit, aknánként, mii- szakonkint, brigádonként hozzanak létre megfelelő pártcsoportokat. A komlói bányászok a Párt útmutatásáral (elszámolják a hiányosságokat Földesi Herman komlói bányász felszólalásában elmondotta, hogy amikor Rákosi elvtárs beszédét hallgattuk, úgy éreztük, hogy a Központi Bizoilsag határozata, Rákosi elvtárs minden szava a komlói Kossuth-ak náról szól. Rákosi e!vtárs nagyjelentőségű beszéde után azonnal összeül tünk és vizsgálgatnj kezdtük, hogy mi, a komlói Kossuth-akna dolgozói, hogyan is állunk a szóbanforgó kérdésekkel. A feladatok elvégzésére megszervezték a melegcsákány- reudszert és a háziversenyt és ennek folytán a legjobb harmadol, a legjobb csapatot, a legjobb i'cj- ■ tési vájárokat és fenntartási vájárokat, eiőrájási vájárokat vándor- zászló és pénzjutalomban részesítettük. — Vizsgálódásaink során kiderült az is, hogy hiba volt a munkáslétszám körül is. Amióta azonba-n gondot fordítunk a munka: toborzásra, 174 dolgozóvá) növekedett a létszámunk és melléjük a régi dolgozók közül népnevelőket állítottunk, hogy segítsék őket munkájukban és egyéni problémákban. De nem lehet át- siklanunk a felett sem, hogy a létszám-hiány mellett ma még mindig igen nagy számban jelentkezik az igazolatlan mnszakmulasztás és az álbetegek száma. Az üzemvezetőség üzemi orvost állított be, azonkívül a Párt, az MNDSZ népnevelőket állított, be és a szakszervezet és DISZ-szer- vezet házi- és egyéni agitáció íitján küzdött, ez ellen és így elértük, hogy a multliavi egynapi átlagos 70 fölött is lévő hiány jelenleg 42-re csökkent le. Itt kell megjegyeznem azt is, hogy ebben a hónapban a kommunista példamutatás során sikerült némi eredményt elérni. Ebben a hónapban máT egyetlenegy kommunista sem volt, akinek igazolatlan műszakja lett "volna. Innen ígérjük, hogy a még fennálló, említett hiányosságokat a legrövidebb időn belül felszámoljuk és ennefe eredményét a többtermelós ben már megmutattuk. — Előre a jó népnevelő munkán keresztül a többtermelésre, hogy népgazdaságunk számára a szükséges szenet meg tudjuk adni és ezen keresztül innen tudjuk hűségünket kifejezni szeretett vezérünknek, Rákosi elvtársnak és a béke vezérének, a mi nagy tanítónknak, Sztálin elvtáts- nak! 1 Duzaik József, a büki.aljai szénbányák vállalatvezetője rámutatott a vájártanulóképzés nagy fontosságára, a. bányászutánpótlás szempontjából. A bányászszakszervezetnek ki kell küszöbölnie súlyos hibáit Ezután Havrán István. a bányászszakszervezet főtitkára szólalt fel. Beszéde eleién megállapította, hogy nem sikerült még azokat a súlyos hibákat kiküszöbölni, amelyekre Pártunk rámutatott. Szakszervezetünk elmulasztotta Pártunk segítségét 'kérni- olyan hiányosságok megszüntetés-érc, amelyek a bérezésnél, a közellátás és a munkavédelem torén mutatkoztak — mondotta. Ezekután a székszervezet előtt átló feladatokról szólt. — Feladatunk az, hogy Pártunk és a minisztertanács határozatával elsősorban is jó felvilágosító munkát végezzünk. Minden szakszervezeti funkcionáriusnak arra keli törekednie- hogy minél több dolgozóval, sőt azok családjával is megértesse, hogy a határozatban megjelölt feladat o szocializmus építése, a béke megvédése szempontjából döntő kérdés. — Ugyanakkor megértesse é- magma gvarázza minden egyes dolgozórak külön-sülön, hogy mi az 8 fdadíta. hánv csillével kell neki mipontu több szenet kitermelni ahhoz, hogy * ka datot teljesíthessük. A határozatban foglak nagyjelentőségű juttatások eredményét i> külön-külön magyarázzuk meg minden dolgozónak. Ezután a munkaverseny szervezésé ncik hiányosságairól szólt: A verseny- szerződések bürokratikusak, nem egv- szer olyan • vállalásokat tart-ilmazn ik. amit a dolgozók már réges rég túliéi-1 ■’ .'tDtok. — A r.ovembci 7-t csúcs-teijewRmény úgy az üzemi bizottságok, mint a műszaki értelmiség munkájában Arra int — folytatta — hogy változtatni fcell az eddigi munkamódszereken. Ez a hatalmas eredmény a Sztahánov- mozgalom elterjedésének következménye. De tűrhetetlen állapot az, hogy a bányaiparban dolgozó sztahanovisták és élenjáró dolgozók átlagosan még két munkatársuknak sem adták át jó munkamódszereiket. A Sztahánov-mozgalom fejlesztése érdekében egyrészt minden üzemben és üzemen belül fel fceül elevenítem a szakma, üzem. akna. csapat legjobb brigádjáért folyó versenyt cs ugyan akkor üzemen belül meg kell indítani ,.a sztahánovista-aknaccepaf: cím elnyeréséért folyó versenyt. Az ellenség aknamunkájáról beszélt ezután- majd így folytatta: — Az ellenség szövetségese az elmaradott-ág. a régihez, az elavulthoz vraló görcsös ragaszkodás, a politikát tisztánlátás hiánya is. — Minden tettünkkel azt ke’.?, elősegítenünk;, hogy még egy csillével, még egy vagón- nal több szenet termeljünk ki, mert ez a legelemibb kötelességünk Pártunk iránt. De ez a mj kötelességünk a világ haladó emberiségének a béléért folytatott harca iránt. Igv kell kifejezés»# juttatnunk határtalan hűségünket és ragaszkodásunkat felszab üdítőnk és » világ dolgozói nagv vezére- Sztálin iránt, akinek szabadságunkat és életünk minden szépségét köszönhetjük.
