Dunántúli Napló, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1950-10-17 / 242. szám
a íl ß P L O 1950 OKTÓBER 17 csők létrejöttével az államigazgatás a legkisebb falutól az ország- gyűlésig a dolgozó nép kezébe megy át. Állami életünk minden területén a dolgozó nép szava érvényesül, a munkásember viszonya véglegesen megváltozik a népi demokrácia jogrendjéhez, amelyet most már minden területen a sajátjának tekint. A tanácsválasztásokig több, mint 30.000 munkás és paraszt került az állam kisebb vagy nagyobb parancsnokló helyére. Ezúttal, sok tízezer főnyi új dolgozó vonul be az állami közigazgatásba. Itt is elmondhatjuk, hogy a mennyiség minőségbe csap át. A tanácstagok százezres tömegei új tényezőt jelentenek, új erőforrást, demokráciánk új pillérét. Százezrek tanulnak most bele a helyi vezetés, a közigazgatás munkájába, megtanulnak kormányozni, megtanulnak jól és helyesen élni a rájuk bízott jogokkal, kötelességekkel, szabadsággal. A tanácsokon keresztül lesz a régi „alattvaló" népi demokráciánk vezetéshez értő, öntuda- Hos állampolgára. Ezt a változást megérti és megérzi dolgozó népűnk is. Ezcrt készül és mozgósít olyan lelkesen és szervezetten a választásokra, melyeken újra hitet akar tenni a népi demokrácia mellett. Mindannyian érezzük ezt a nekilendülést és nem kételkedünk a választások kimenetelében. Az utolsó hónapok eseményei már sorozatosan, mini előrevetett árnyékok, mutatták, hogy dolgozó népünk lelkesen, egységesen áll. a népi demokrácia mögött. Néhány héttel ezelőtt fejeződtek be a norma-rendezések, melyek egész ipari munkásságunktól, a gyárak dolgozóinak százezreitől fokozottabb fegyelmet és munkateljesítményt követeltek Ipari munkásoszályunk egységesen és helyeslőén fogadta ezt az intézkedést és a termelés emelkedő menete mutatja, hogy újra megfeleltek annak a várakozásnak, amelyet velük, a népi demokrácia vezető erejével szemben az egész nép támaszt. Nem maradt mögöttük a falu 'dolgozó népe sem. Az a tény, hogy augusztus 20-ára, új alkotmányunk első évfordulójára a dolgozó parasztság szinte egyhangúan teljesítette a gabonabegyüjtést, mutatja hogy szívesen és fegyelmezetten tesznek eleget népi államukká1 szembeni kötelezettségüknek. A begyűjtés után több mint 40.000 család jelenkezett a termelőszö- vekezetí csoportokba, melyek taglétszáma szinte hetek alatt megkétszereződött. Ezzel kapcsolatban 1200 községben, falvaink egyhar- madában tagosítás vált szükségessé. A tagosítás nehéz művelet, a parasztok tízezreit közvetlenül érintette és mégis a legnagyobb fegyelemben és rendben foly le, mert a falvak népe megértette és helyeselte. A békekölcsönjegyzés újra megmutatta, hogy népünk egységesen 'áll a népi demokrácia mögött, szívesen hoz meg érte minden áldozatot. A kőlcsőnjegyzők száma 2,700.000-en felül volt- Ez a szám majdnem pontosan akkora, mint a magyar családok száma cs azt mutatja, hogy alig van család, melynek legalább egy tagja ne vett volna részt a kölcsönjegyzésben Mindannyian láttuk azt a lelkesedést és azt a gyorsaságot, amellyel dolgozó népünk, elsősorban ipari munkásságunk és értelmiségünk a kormány hívó szavára felelt. Az eredetileg kitűzött 750 millió forintot 36 óra alatt jegyezték túl és a végösszeg 37.6 százalékkal múlta felül a tavalyi kölcsön értékét. Ez a szám nemcsak azt mutatja, hogy népünk anyagi helyzete a múlt évihez viszonyítva Jelentékenyen megjavult, de ezenfelül jelz’. hogy nem kevéssé nőtt meg politkai érettsége és áldozatkészsége is. A kapitalista világban az a közmondás járta:, pénz beszél — kutya Ugat. Nos, a békekölcsön egy- milliárd forintot meghaladó összege is világosan beszél: a magyar népi egységéről és áldozatkészségéről. És ha a nyugati imperialisták sajtóia és rádióia bősz ugatásba kezdett a békekölcsön sikerének láttán, az azt mutatja, hogy ők is megértették ez a beszedet Amikor a hős koreai nép szabadságharcával kaucsolalban gvüi- tés! indítottunk tábori kórházra és szeretet-csoinagokra. több mint hárommillió magyar dolgozó adakozott erre a célra és ezzel juttatta kifejezésre rokonszenvét a koreai nép igaz ügye iránt. Ez a gyűjtés egyben világos demonstrációja volt annak, hogy dolgozó népünk millióiban elevenen ól a nemzetközi szolidaritás széliemé és tudata. A békekölcsön nemcsak hatalmas tüntetés volt a béke ügye és ötéves tervünk mellett, de egyben mutatója volt annak, hogy milyen fokozódó mértékben ismeri fel dolgozó népünk e terv jelentőségét. Az ötéves terv első esztendejének most kezdtük meg a negyedik negyedét, de már országszerte kezdenek kialakulni hazánk újjáépülésének hatalmas körvonalai, s kezd tudatossá válni a fejlődésnek az az irama, amelyről a kapitalista világban szó sem lehetett- Gyáripari termelésünk 1950- ben már több mint kétszerese az utolsó békeév gyáripari termelésének. Az idén majdnem 40 százalékkal termel a gyáripar többet, mint az elmúlt esztendőben. Szédítő építőiparunk fejlődése. Egy esztendő alatt megkétszereződött az építőiparban foglalkoztatottak száma és a termelés két és félszerese a tavalyinak. Pedig az építőipar fejlődése csak most kezd lendületbe jönni. A gépesítést tulajdonképpen csak egy évvel ezelőtt kezdtük alakalmazni. 1948-ban a magasépítőiparban a gépek 325 lóerőt képviseltek. Ez év január 1-éh már 12.750 és augusztus l-én 25.000 volt a gépek lőerő-száma. Építő- munkásaink ezekben a hónapokban saíátítiák el a szovjet építési ‘echntkát. a világ legfejlettebb éoí- rési módját és az igazi fejlődés csak azután következik. Az ötéves terv teljesítményei közül kezdenek előtérbe lépni a hatalmas építkezések, mint a Mátrai Erőmű, az Inoíai Erőmű. Az idén fejezzük be eddigi legnagyobb építkezésünket, a Dunavöl- gyi Timföld-gyárat, mely Közép- Európa legnagyobb ilyen üzeme. Az idén kezdjük meg a Budapesti Földalatti Gyorsvasút építését. Az építőmunkások ezrei dolgoznak már ötéves tervünk büszkeségén a Dunapentelei Vasművőn. Ez a hatalmas mű a köré épülő várossá] együtt négymílliárd forint befektetést igényel és 1952-ben, építése tetőpontján 35.000 munkás fog rajta dolgozni, majdnem annyi, mint Csepelen és Ozdon együttvéve. Érthető, ha dolgozó ifjúságunk érdeklődése és lelkesedése a Du- napeníelei Vasmű felé fordul. A DISZ most gyürkőzik neki, hogy e hatalmas mű megteremtésének munkájához a dolgozó ifjúság számára követelje az oroszlánrészt. És valóban, ennek a műnek létrehozása olyan országos feladat, mely megérdemli, hogy ifjúságunk reá összpontosítsa lendületét, munkaszeretetét, áldozatkészségét. Ifjúságunk lelkesedésében osztozik az egész dolgozó nép, mely egy emberként áll az ötéves terv hatalmas célkitűzései mögött. Hogy a tanácsválasztások és az ötéves terv sikerének szerves ősz- szefüggését a dolgozó nép milyen világosan felismerte, annak mutatója az a mozgalom, mely a falun célul tűzte ki, hogy október 22-re befejezi az őszi vetést s. száz meg száz üzemben új teljesítmények elérésére vett a választás napjára irányt.' A népi demokrácia sikerének és eredménveinek felsorolása mellett nem hallgathatunk azokról a ki- sehb-nagyobb bajokról és zökkenőkről, melyek ellátásunkban mutatkoznak. Ezek a nehézségek nemcsak az ezévi szárazsággal, nemcsak a még köztünk meglapuló ellenség tevékenységével és gyakran saíát tapasztalatlanságunkkal és járatlanságunkkal függnek ösz- sze, hanem velejárói egészséges fejlődésünknek. Olyanok ezek, mint mikor a serdülő gyerek ka- bátujja nem ér már a csuklójáig, hanem kezd a könyöke felé rövidülni. A mi ellátási nehézségeink nem abból keletkeznek, hogy az idén kevesebb az élelem, mint tavaly. Ellenkezőleg. Az idén megnőtt az élelmiszerek termelése, de még gyorsabban nő a kereslet. Mindenki tudja, hogy hazánkban egyetlen ember sem éhezek. És azt is tudja, hogy ezeken a bajokon szervezettséggel, fegyelmezettséggel úrrá leszünk. Bármilyen fontosak a békekölSsikra Sándort Fokozottan érezzük a felelősséget itt a határ mentén — Nagy ünnepre készülünk — mondotta megnyitójában Szikra Sándor elvtárs. — Arra, hogy végérvényesen felszámoljuk a múlt népelnyomó közigazgatásának minden maradványát. Új, szocialista hazát építünk és ehhez új államszervezet kell, melyben a dolgozó nép százezrei vesznek részt. Pécs város dolgozói is lelkesen készülnek erre az ünnepre és legjobb fiaikat, leányaikat küldik a tanácsokba. — Végtelen örömmel lölt el bennünket, hogy most, amikor tanácsaink megválasztására készülünk, eljött hozzánk Farkas Mihály elvtárs, Pártunk főtitkárhelyettese, népi kormányunk honvédelmi minisztere, hogy felmérje eddigi harcaink eredményeit és megbeszélje velünk az ország előtt álló feladatokat. (Farkas Mihály elvtárs nevének említésekor lelkes taps csattan fel. A nagygyűlés hatalmas tömege hosszasan, ütemes tapssal, harsogó éljennel köszönti Pártunk főtitkárhelyettesét, Baranya első képviselőjét). — Hatalmas segítség és megtiszteltetés ez számukra -— folytatta Szikra elvtárs. a taps és éljenzés elültével — hisz nem könnyű feladatok állanak ’előliünk és ezeket a feladatokat a nemzetközi helyzet egyre fokozódó élesedése közben kell megoldanunk. Az imperialisták Koreában már kirobbantották a háborút és nekünk egy pillanaté:) sem szabad arról megfeledkeznünk, hogy közvetlen közeliinkben itt van az imperialisták fizetett bérence, Tito elszánt knlandorbandája, akik Jugoszláviát szolgasorsba sülv- lyeszlct.ték s akik kirabolják Jugoszlávia népeit, Hitleri megszégyenítő terror alatt tartják a jugoszláv dolgozókat. — Mi, pécsi és baranyai dolgozók — folytatta Szikra elvtárs — fokozol- lan érezzük a felelősséget itt, a halármentén és nem hagynnk kétséget az ellenségben aziránt, hogy szilárdan helytálliink a hatalmas Szovjct- iinló-vezeltc 800 milliós béketáborban és megoldjuk azokat a feladatokat, amelyek a béke megvédéséből reánk hárulnak. — Pécs dolgozói megértették, hogy a békéért nem sóhajtozni kell, hanem a béke megvédéséért elsősorban erőnket kell növelni. Ezt bizonyították Pécs dolgozói akkor, amikor közel 17 Szikra elvtárs nagy lelkesedéssel fogadott megnyitója után egy kis me- csekszabolcsi úttörő és egy gyárvárosi úttörőlány virágcsokrokkal köszöntötték Farkas Mihály clvtársal, majd Sudár Ferenc Kossnth-dijas vájár beszélt. Sudár Ferenc beszédében elmondotta, hogy milyen sorsuk volt a múltban a pécsvidéki bányászoknak, akkor, amikor a kapitalisták, a bányabárók, az utolsó csepp vérüket is kisajtolták az aknák dolgozóiból. Ezután arról beszélt, hogy milyen életük van ma a bányászoknak. — Ma tudom, hogy miért dolgozom — mondotta. Munkámnak van értelme és én azon igyekszem, hogy minél nagyobb eredményeket érjek el a termelés területén. Hogy eredményeinket eddig is emelni tudtuk, abban nagy részük van a szovjet gépeknek, melyekkel könnyebben, jobban és eredményesebben dolgozhatunk s melyek nap mint nap figyelmeztetnek bennünket arra a hatalmas segítségFarkas Mihály: milliós békekölcsönjegyzéssel járultak hozzá országunk erejének növeléséhez. — Október 22-én újból megmutatjuk, hogy a békekölcsön-jegyzésbe* hasonlóan, egy emberként teszünk hitet nagy Pártunk és népi államunk mellett. Egy emberként kiáltják oda az imperialistáknak és Titonak, hogy nem adjuk boldog jelenünket és még boldogabb jövőnket, hogy készen állunk eredményeink megvédésére! Készen állunk az ötéves tervbe.n reánk háruló feladatokat teljesíteni és szabadságunkat, drága hazánkat minden fenyegetéssel szentben megvédeni. Ezért fogunk mindnyájan, Pécs minden hazafias dolgozója a Népfrontra, a békére szavazni! re, amit a hatalmas Szovjetunió nyújt nekünk. Ugyanakkor felhasználjuk a szovjet sztahanovisták tapasztalatait is, ezzel is emeljük termelésünket és ezen keresztül építjük boldog jövőnket. Jövőnk építéséhez elsősorban békére van szükség. E békéért mi most mnnkánkkat harcolunk, de ha kell, életünk árán is megvédjiik a békét! Én, itt a nagygyűlésen megfogadom, hogy a választások napjáig csapatunk 10 százalékkal emeli fel termelését én pedig eddigi teljesítményemet 200 százalékra emelem! Viharos tapssal fogadták Pécs dolgozói Sudár Ferenc Kossuth-díjas vájár bejelentését. Ezután lépett a mikrofon elé Farkas Mihály elvtárs. Fergeteges tapsviharral köszöntötték ismét a pécsi dolgozók Pártunk főtitkárhelyetteséi, szeretett képviselőnket, Hosszú perceken keresztül zúgott az éljenzés, majd Farkas Mihály elvtárj megkezdte beszédét. Sudár Ferenct Ha kell, életünk árán is megvéd fűk a békét Végérvényesen kiépítjük a dolgozók államrendszerét — Pécs város dolgozó népe! Elv- lársak, elvtársnők! — A Magyar Függetlenségi Népfront újra a szavazó urnák elé hívja a Magyar Népköztársaság választópolgárait. Községi, városi, járási és megyei tanácsok megválasztására kerül sor október 22-én, A Magyar Népköztársaság Alkotmánya alapvető léteiének végrehajtását célozza az október 22-i választás. Alkotmányunk sarkalatos tétele, hogy Magyarországon minden hatalom a dolgozó népé. A mi Alkotmányunk nem papír, liánéin eleven valóság és kormányunk minden léteiének érvényt is szerez, A községi, városi, járási, megyei tanácsok nemcsak a helyi közigazgatás szervei, de egyben a dolgozók államának döntő jelentőségű intéző szervei is. A községi, várost, járási és megyei tanácsok választásával végérvényesen kiépítjük a magyar dolgozók államrendszerét. Olyan államot építünk, amelyben a dolgozók intézik a dolgozók ügyét. — A községi, városi, járási és megyei tanácsok választásával végérvényesen megszűnik a helyi kormányzati szervek terén is az a különbség, amellyel a letűnt kapitalista államban az állam szerveit szembeállították a néppel. A letűnt kapitalista világban az államigazgatás központi és helyi szervei elnyomták a népet, A népi demokratikus állam központi és helyi szervei ezzel szemcsftncgyzések, a begyűjtés és egyéb százezreket és milliókat megmozgató megnyilvánulások, melyek népi demokráciánk erejét bizonyítják, a tanácsválasztásoknak mégis kimagasló jelentőségük van. Ez a jelentőség elsősorban a béke megvédése szempontjából nagy. Az ellenség feszülten figyel bennünket és abból, hogy milyen egységesen, lelkesen szavaz le dolgozó népünk a Népfront jelöltjeire, úgy fog olvasni, mint a nyitott könyvből. Nekünk arra kell törekednünk, hogy a választásokból az ellenség megértse, hogy zárt sorokban, meg- bonthatatlanul áll mögöttünk, a Függetlenségi Népfront, a Magyar Dolgozók Pártja mögött az egész dolgozó nép. Az imponáló, egységes, lelkes választás azt is mutatja, hogy népünk minden erejével támogatja azt a rendszert, amely a béketábor hű bástyája. A Népfront választási győzelme veresége az imperializmusnak, bátorítás, új erő forrása a béke híveinek. A tanácsválasztás legyen hatalmas kiállás a béke ügye mellett. Ez most, amikor az imperialisták fegyveres támadással akarják bibén azért jönnek létre, hogy a nép érdekeinek megfelelően kivívott szabadságunk megvédését szolgálják és becsülettel intézzék a dolgozók mindennapi iigvét. — A régi kapitalista világban a községi, városi, járási, megyei, közigazgatási szervekben grófok, bárók, földesurak kapitalisták, bankárok voltak a hangadók. Ott pöffeszkedtek ezek az urak a vármegyeházákon, és a városi képviselőtestületek élén. Gondoljunk csak vissza elvtársak és elvtársnők azokra a nehéz és szomorú időkre, amikor még az átkozott Horthy-rend- szer uralkodott Magyarországon. E »fijrdajj megye a nagibirfoiio^ok é- n»jvyfőiié«eti paradicsoma Tolt — Mi jellemezte akkor a megyei, városi közigazgatás szempontjából Baranya megye és Pécs, város helyzetét? E gazdag megye a nagybirtokosok és nagytőkések paradicsoma vo!t. A megye szántóterületének jórészét hercegek, bárók, grófok bitorolták. Frigyes főherceg és Albrecht királyi herceg 25 ezer holdja, Majlátb György gróf több, mit 21 ezer holdja, Eszier- házy herceg 14.500, Draskovics Iván gróf 14 ezer holdja terpeszkedett el a jő gazdag baranyai földeken. Ezek mögött gazdagságban nem sokkal maradt el a Bcnyovszky grófok és Monte- nuovó herceg, Biedermann báró és a többi léhűtő. Akkoriban ezek az urak, ezek a kizsákmányolok jelentették a megyét, a pénzarisztokraták és a gyárosok pedig a várost. Visnya Ernő, Baumann Emil, Eizer János bankbárók meg a Mat!yasovszkv-Zsolnay-ak és a Hamerli-család birodalma voll Pécs városa. Ok kényuraskodtak a városi törvényhatóságokban és ha a dolgozók jogaikat követelték, ha a bányászok tiltakozni incrlrk az urak igazságtalan, felháborító intézkedései ellen, úgy rendőrkard és csendőrszurony volt a válasz. Ez. a világ, tisztelt népgyűlés, már a múlté! És bármennyire is egyesek — a régi világ itt maradt és megbújt képviselői — visszasírják ezt az átkozott régi világot, bármennyire is susognak arról, hogy ez a világ visszajön, megmondhatom, nem lesz ebből semmi! Az új világ, a nép állama szilárd és megdönthetetlen! (Dübörgő taps.) — A régi, letűnt kapitalista világ végérvényesen és visszavonhatatlanul már a múlté! Munkásosztályunk vezetésével kialakult a szoros szövetség a dolgozó parasztsággal, a haladó értelmiséggel és a dolgozó kisemberekkel. Népünk gazdája ennek az országnak, Dolgozó népünk növekvő ereje és politikai egysége Pártunk irányítása mellett biztosítékot nyújt arra, hogy-vfej- lödő, fiatal, egvre erősödő népi demokratikus államunk olyan szilárd alapokon épüljön fel, hogy harcolni tudjon minden viharral és megpróbáltatással! lincsckbc verni a hős koreai népet, amikor nemcsak deli határainkon, hanem világszerte erősödik az imperialista kihívás és provokáció, inkább szükséges, mint valaha, Ezért legyen a választás egységes, félreérthetetlen demonstráció a nagy Szovjetunió vezette béketáhor ügye mellett. Értse meg belőle újra mindenki, hogy népünk számára világos: a mi elemünk a teremtő béke, az ellenségé a pusztító háború. Hogy dolgozó népünk békevágy.i milyen erős és pozitív, annak leg jobb bizonyítéka fiatal honvédségünkhöz való viszonya. Néphadseregünket azért szeretik és dédelgetik a munkások, a paraszti k, mert “udják, hogy a békéért harcolni is kell és benne látják békénk egyik legszilárdabb védőiét és biztosítékát. Ezt érzi minden honvéd vagy tiszt, amikor visszatér a faluba, vagy üzembe, ahonnan a hadseregbe küldték. A lelkes rekenszonv. a forró «,:<».ve*et hangján, száz formában közlík vele: „Fogd erősen a fegyvert, mely békénket védi, állj keményen őrt határainkon! Légy biztos | abban, Hogy mögötted áll izmos Ijarjával a sokmilliós dolgozó nép és minden áldozatot meghoz azért hogy békés, építő jövőjét az ellen- réggel szemben megvédhesd!" A tanácsok választása mutassa meg újra népünk egységét, össze- kovácsoltságát. Mutassa meg, hogy a Függetlenségi Népfront mögött ott áll az egész ország, hogy a dolgozók milliói egy emberként követik felemelkedésünk, újjászületésünk hatalmas motorját, a Magyar Dolgozók Pártját. Legyen e választás sikereink sorozatának folytatója, adjon friss lendületet az új, szociaLsth hazát építő ö’éves tervünknek. A tanácsválasztás ütközet, benne a szavazócédula a fegyver. Használjuk ezt a fegyvert egységesen, lelkesen, győzelmesen. Legyen a tanácsválasztás napja új mérföldkő azon az úton, melyre dolgozó népünk a felszabadulás óta rálépett. Azon az úton, melvet a hatalmas Szovjetunió, a bölcs Sztálin tört előttünk, s amelyen most 800 millió ember menetel el- ■zántan, biztosan a békésebb bol- #’abb szocia’’'-'1a lövi felé! Előre a Népfront győzelméért!
