Dunántúli Napló, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-15 / 241. szám

8 S ÄPL O 1950 OKTÓBER 14 Dolgozó parasztjaink fejezzék be a húzavefést a tanácsválasztásoki^ Fokozzák a népnevelő munkát, ahol lemaradás mutatkozik A% frhmilt hétre rfsacate&intve e!mce*dtiatíuk, hogy jó munkát vogzett • megj’eezerte dolgozó pa­rasztságunk. Az ősziárpa és a rozs vetés? befejeződött, házából az előirányzott 139.240 holdból mintegy 95.000 hold ran elvetve. A tanácsválasztások tiszteletére vállalt munkák elvégzését így leg­több helyen már a vállalt, idő elölt teljesítették. Jó példával járnak elől az állami gazdaságok, ahol a vetési munkákat a pótkivetéssel és * felfutott területtel összesen 84V«-ban végezték el eddig, az őszi mélyszántást pedig 35%-ban teljesítették. A dunaszekcsői és a Sziget vár-Szabadság-pusztai csopor­tok után sorra jönnek a jelentések, hogy a csoportok befejezték a be­takarítást és az ősziek vetését. A palkonyai Dózsa-csoport, a virágosi Vörös Május, a nagybudméri Pe­tőfi. a reménypusztai Uj Elet, a mgykozári, ócsárdi, személyi cso­portok is befejezték már a búza retését. A községek között Szászvár ás Magyaregregy már 11-én befejez­ték a vetést, Ivlonosokor még nem jelentette, liogy a község 100% -ban kész, azon­ban jelentették, hogy Tóth József DÉFOSZ titkár, Sárosi László és Sz. Berta Sándor már elvégezte az ősziek vetését. Használják fel a népnevelők munkájuknál jó példá­nak azokat, akik már teljesítették a tanácsválasztások tiszteletére a búza vetését is. Elsők között lenni mindig dicső­ség, ezt tartsa szem előtt a villá­nyi, siklósi és mohácsi járás dol­gozó parasztsága is és hozzák be viszonylagos lemaradásukat, csatla- kozzanak az elsőkhöz és még a tanácsválasztások előtt fejezzék be az őszibúza vetését. Az elsők között lévő egyéni dol­gozó parasztok, termelőcsoportok munkájának gyors befejezésében nagy szerepe volt a traktorosoknalc, a gépállomások öntudatos dolgozói­nak, akik éjjel nappal dolgoztak, hogy vállalásukat végre is hajt­hassák. Az elsők között kell meg­említeni Inhof Gyula mágnes; traktorost» aki őszi idénytervet már 127 szá- zalékra teljesítette, Hóbor Gyula újpetrei traktorost, aki 104%-ot ért el, Péter József palotabozsoki traktorost, aki 110 %-ban teljesítette őszi idénytervét, vagy Steiger József vajszlói trak­torost, alti már a OV/o-nál tart. De meg kell említeni Bernák József kozármislenyi traktorost, aid a heti tervét 283%-ra teljesítette és üzem- anyagfelhasználása 81%. Jól dolgo­zott Puskás Jenőné 270Vo-os heti tervteljesítéssel, 81% üzemanyag­fogyasztással, és Bánkuti Mihály vajszlói traktoros 200l,/o-os heti terv­teljesítéssel, 91%-os üzemanyag­fogyasztás mellett. A brigádok versenyében első az újpetrei Vas brigád 133 százalé­kos teljesítményével, második a Jávorka-brigád 131%-os, a pecsvóradi Dózsa szintén 131Vo-os t el j es ítményével. PIROSBLÚZOS TRAKTORISTA Izabelláim d. Valamikor puszta volt, uradalom. Ma már nem pusz­ta, de még nem is falu. Valahol a kettő között — a halármentén fek­szik, a legközelebbi kövesúttól jó tO kilométernyire. S ez a távolság gyakorlatban azt jelenti, hogy ok­tóbertől áprilisig a 10 kilométer megsokszorozódik és messze viszi Ieab-ellafoldet az élettől. Ennek meg is van a hatása. Erre gondolt Gombos Zsuzsa, a bólyi gépállomás traktorosa is a nyáron, amikor a Hofherrel és a Hofhcrr irtán akasztott cséplőszekrénnyel, elevátorral bedübörgött a faluba. Mint egy hatalmas, őskori szörny,— elől a hatalmas fej: a traktor, utána az ormótlan test: a cséplő­szekrény és az elevátor — úgy imbolygóit, mászott előre a szerel­vényt RJ. aintlhnnl nézték a íalu- Nem, nem * cséplőgépben nem bíztak, a gépállomási gépben, a gépállomási dolgozókban volt ke­vés bizalmuk. És még hozzá a kettő közül az egyik lány, ha olajos sze­relőnadrág van is rajta. Csaknem egy hónapig csépelt a németbóiyi gépállomás gépe Iza- be'Iaföldőn. Ezalatt a hónap alatt körülbelül a következők történtek: A gépállomás gépe élcsépelte ryaknem valamennyi izabellafőldl dolgozó paraszt gabonáját Jó mi­nőségű munkát végzett, a normán értül teljesített és a szemvesztesége végig- alulmaradt a megengedetten. Az habéi laföldiek valamennyien megtanultak bízni a gépállomásban, * cépál'lomási traktoristákban. Történt ezenkívül még az, hogy Gombos Zsuzsa segédvezető a má- sodDc, vagy harmadik nap ebédszü­netében maga köré gyűjtött öt-hat. *■ ?ép körül ólálkodó kisgyereket. Leült velük megsimogatta a fejü­ket, az egyiknek az inge sarkával meg töröl te az orrát, azután mesélni kezdett nekik. A mesében nem volt szó Hófehérkéről, királyfiak se sze­repeltek benne. .1 nu-scesy íraUforo.sró' szólt, aki segített a bajba jutott falusiak­nak megszántaní a földjüket, ami­kor a csúnya kulák (nagy hasa volt. 5 maga mindig paprikás csir­két evett, de a szolgájának a ke­nyér és víz mellé csak verést adott) — szóval a traktorista bácsi segí­tett, amikor a nagyhasú kulák nem adott igát a szegény falusi parasz­toknak. Érdekes mese volt. Bakó Juliska tzinie még lélegzetet venni is el- fc’cjtett és egy pillanatra se vette volna le a szemét a „pirosblúzos- ról”. (Ez a név ragadt rajta a faluban Mindenki csak úgy emlegette: a „pirosblúzos” vagy a ..piros blúzos traktorista”. így emlegették ké­sőbb a falu fiataljai-öregjei egy­aránt. Akor is, amikor már el­ment a faluból. Akkor is sokszor elhangzott: „A pirosblúzos mond­ta ...”, „a pirosblúzos mutatta.’’) Történt azután még ezalatt az egy hónap alatt az, hogy az első öt-hat gyerek után második, har madik napon már huszonöt-huszon­hat gyerek hallgatta Gombos 7.<-uzsa németbólyi traktorista me­séit. Azután történt még az is, hogy az izabellaföldi asszonyok el­kezdtek érdeklődni, hogy ki is az a pirosblúzos traktorista leány, akirö­röl a gyerekek nap mint nap ára­dozva beszélnek. Így történ* aztán az, hogy egyik este, amikor munka után a határ­őrök háza előtti hosszú rönkökön Gombos Zsuzsa leült beszélgetni a kis Bakó gyerekek anyjával, ha­marosan négy-öt asszony ült le még melléjük. Beszélgettek. Elő­ször a gyerekekről, aldk összekötöt­ték őket a pirosblúzos leánnyal. Aztán másról is. Meséltette őket, hegy milyen volt az életük azelőtt, s hogy milyen most. Aztán ő be­szélt arról, hogy milyen lesz. Rendszeresek lettek az esti be­szélgetések és naponta szaporodott a rönkön üldögélő asszonyok, ké­sőbb férfiak száma. És sok min­denről szó esett ezeken a beszélge­téseken. A saját életükön kívül arról is, hogy mi történik az or­szágban és az ország határain kí­vül. Nem híida ebeket senki kis- gyűléselcnek, mégis azok voltak a javából. ­És megtörtént valamivel még előbb az, hogy a pirosblúzos kido- boltatta, hogy estére minden fiatal menjen el az iskolába. Jól verte a dobos, hangosan is mondta —még se ment el egyetlen “fiatal se. Gombos Zsuzsa gondolkodott. A kicsikkel se Így kezdte, miért akar ajtóstul rohanni a házba. A gép­nél megbeszélte négy-öt leánnyal és fiúval: este összejönnek az iskolába. Másnap alfa?« minden fiatalja tudta, hogy kultúrműsor van ké­szülőben. Harmadnap már alig vol­tak kevesebben húsznál. Ekkor este alakult meg a tánccsoport és osztot­ták ki az egyíelvonástos szerepeit. Hogy mi történt még az egy hó­nap alatt? Megtörtént természetesen a kultúrelőadás. Nemcsak papíron, valóságban is megalakult a DISZ és amikor a falu kapott még egy gépet kölcsön az állami gazdaság­tól, a falu minden dolgozó paraszt­ja összefogott és felváltva járt iá hozzá dolgozni — a pirosblúzos ké­résére. Aztán befejeződött, a cséplés, a pi­rosblúzos traktorista elkerült Iza- beílaföldről és hogy másutt foly­tassa azt,. amit a határmenti se puszta — se faluban abbahagyott. Izabellaföldre pedig —- ha tiz kilo­méter választja is el a legközelebbi mű úttól. ma eljut a megyei tanácsba jelöltek névsora. Körüiállják majd és aztán valaki felkiált Gombos Zsuzsa nevére mutatva: — A pirosblúzos traktorista! Békés József TAPASZTALATCSERE Videcz Ferenc két úiítása Petőfi-aknán A tanácsválafiztás tiszteletére len- diiietbe jött szocialista inunkaverseny mellett szépen fejlődik az újító-moz­galom is a péesvidéki bányászok kő* rében. Szeptember hónapban összesen Ifi bányász nyújtotta be újítási ja­vaslatát Gsóti József újítási felelős­iek. Ebben- a hónapban is már 14 javaslat futott be, amely azt bizo­nyítja, hogy szépen emelkedik azok­nak a dolgozóknak a száma, akik azon gondolkodnak, hogy új módsze­rekkel, eszközökkel könnyebbé tehes­sék munkájukat, emeljék teljesítmé­nyüket, meggyorsíthassák országunk­ban a szocializmus építését. Ebben a szellemben töri a fejét és keresi az újat; az észszerűbbet Vi­deóz Ferenc Petőfi-aknai felvigyázó, aki a közelmúltban is két újítást adott és mindkettőt bevezették már az üzemekben. Az egyik értékes újí­tását. a szénben való elöfurási mun­kálatoknál alkalmazzák. A bányahatóság utasítása szerint Korfinann vagy Forsrhritt előfúrás. sal hajtott munkahelyeken nehézsé­gek voltak, különösen a kemény nzéntelepeknél. A régi fúrófejekkel 2 méter hpssziíságu lyuknak a beftí- risa 30 perc időt vett igénybe. Hát­ránya volt még az is. hogy állandóan két embernek kellett tartani, mert annyira rázott. Videóz a régi fúrófej helyett egy levél alakú fúrófejet ké­szített, a már egyszer eldobott régi rugóból. Az új fúrófej segítségével egy 2 méteres lyuk bejárása 2 percei nesz. csak igénybe. Előnye az is az új fúrófejnek, hogy nem ráz és egy emhoT is, kényelmesen tudja a fúrá­si munkálatokat végezni. Videóz, ebr- társ ezért az értékes újításért, jutal­mat. kapott. A másik nagyszerű újítását is be­vezették as üzemekben. Petőfi-aknát* egy komplex-brigád két csoportra osztva végzi a talpszabályozási mun­kákat. Minden műszak végén * vas­utat össze kell kötni a szállítás r.a- zartalan biztosításáért. Azelőtt 7 da­rab vasúti talpfát helyeztek as ideig­lenesen elkészített sínpár alá. A kö­vetkező műszak élőjén további mun­kafolyamat miatt az ideiglenesen összeszegelt sínpárt szét kellett ütni: Így sok sínszeg használhatatlanná vált és a legtöbb esetben a talpfák is elhasadtak, melyeket az*án csak a tűzre lehetett felhasználni. Videóz Ferenc addig törte a fejét még meg­találta a módját a sok anyag meg­mentésének. Videez-féle újítás azerint, az összekötésnél most vastalpat he­lyeznek és így minden műszakon 00 darab sínszeget, 2—3 talpfát ta hárítanak meg. így a keresetük is lényegesen emelekedett, mert ezzel az eljárással sokkal nagyobb telje­sítményt tudnak elérni a vájárok. A vastalppal való összekötés egész egy­szerűen történik. A sínpárok össze­kötésénél a vastalpakat lehelyezik :» sínpárok alá, az elfordítható lemeze­ket ráfordítják a sinre, a két végét hevederezik és a csavarok meghúzá­sa után, már is mohét a szállítás. A sín felszedésénél a lemezeket elfor­dítják a sínről és már is szabad, folytatható a munka. Ezért az újítá­sért is jutalomban részesítették Vi­deóz Ferencet. LEGFŐBB ÉRTÉK mm——— ■' ■ i»b wn'i'i»BPr A kanyaróról A legelterjedtebb gyermekbetelg-ség, melyen szinte valamennyien átestünk a kanyarón. Fertőző betegség, kórokozó­ja a legkisebb ismert vírusok, (élőlé­nyek) egyike. A betegség csak közvet­lenül a betegtől terjed, közvetett átvi­tel: személyek, tárgyak útján — nem lehetséges Fertőzés módja az ú. n. cseppfertőzés, a beteg egyén által kiköhögött apró cseppecskék, sőt a kilehelt pára is tovább viheti a kóro­kozó vírust, gyakran a légáram, még a másik szobába is átlebegtetheti. A betegség fertőző képessége oly nagy, hogy égy-két percnyi tartózkodás a kanyarós közelében már elegendő a negfertőződésre. Lappangási ideje: 10—11-nap, mely idő alatt a megfertőzött egyén bá- gyadtságról panaszkodik, A betegség kezdetét, hurotos tünetek: nátha, bő váladékkal, garathurut, szemkötőbár­A minap. 1879 augusztusában a puszipusztai Bánat Gáspár, kinek lévén 9 hold földje és egy háza, a régi kiégett kémeri'yriyíTág helyébe épített egy újat. Az. új kémény rendben füstölt, a sonka, kolbászfélét is jói meglógta és így Bánat Gáspár úgy érezte, hogy jó mun­kát végzett. Azonban az 1880 év júliusában 8 oldalas írást ka­pott, néhol jókora betűikké) tarkítva, de tekintve azt, hogy olvasni nem tudott, az egész paksamétát eltette a lajbizsebéke. Nem múlott bele tél év és most már 12 oldalas írás jött, pár hónap múlva 17 oldalas és Bánat Gáspár örömmel tapasztalta, hogy a császárság jól meg­oldja a puszták és tanyák papirellátását. Azonban még mielőtt levéltárat nyithatott volna, egy sajnálatos esemény jött közbe, amennyiben csend­őrök jöttek és börtönbe vitték Bánat Gáspárt anno da- cumál 1882-ben. Odabent azután valahogy úgy adódott a dolog, hogy sem szántani-, sem velni-való dolga nem volt és a csá­szári félhomályban megtanult olvasni, méghozzá a laj- b/zsebböl. elökotorl irományon. Nem ment gyorsan az olvasni-tanulás és így elolvasta körülbelül kileucszáz- szor az alábbiakat: „Az 1880-ik évi Országos Törvénytár 1880. évi CMLXI1I. törvény czihk a kémény plántálásáról. Szente­sítést nyert az 1880. évi június hó 13-án. Kihirdeltetetl az országgyűlés mindkét, házában 1880. évi június hó 14-én. Ml ELSŐ EERENCZ JÓZSEF. Isten kegyelméből Ausztriai Császár, Csehország Királya. Stb., és Magyar- ország Apostoli Királya. Kedveli Magyarországunk és társországai hű Főrendéi és Képviselői közös egyetér­téssel o következő törvényezikket tér’,esztelték szente­sítés végett Felségünk elé: I.-fejezet, 1. é’. A kémény- plántálásról olyaténképpen, azok, ak/k plántálnak, a MXL töryényczikk 0. § 7. bekezdése d) pontja, akik nem plántálnak, azoknak az 1874. évi XXXV/. t.-c. 108. bekezdése k) pontja, akik nem plántáltálde akarnak é.s akile nem akarlak, de plántállak, azoknak az apjuk illelélcességének megjelelő helyen kiváltott helyhatósági bizonyítvány ellenében kibocsájtott jogos passzus elle­nében ezen töryényczikk 0. § 32 bekezdése a mérv­adó." Ezejután megérlelődött Bánat Gáspárban az a vé­lemény. hogy az olvasniludók mind bolondok-, de csak azért, mart a császár megtanult írni Bánat Gáspár az 1888-ik évben, anno daruinál a törvénycikk és bekezdése értelmében még mielölt ezt szentesítés végett Felsége elé terjesztette volna, a bör­tönben elhalálozott, minekutána otthon hátrahagyott több végzést, leiratot és odavonatkozó törvényezikket. valamint egy 23 éves fiúgyérmékét, kit anno dacumál Bánat Tóbiás néven jegyeztek be a meglelelö hivatal­ban. Bánat Tóbiás 31 éves korára megtudta, hogy az apja engedély és az országos tűzrendészen bizottság meghallgatása nélkül épített kéményt és többszörös idé­zés ellenére sem jelent meg a bíróság előtt. Bánat Tóbiás évekig járta a különböző hivatalokat, hogy a kémény plántálási ügyet végre lezárja, de több­nyire hiányzott egy-egy irat, vagy a felmenő rokonai­nak részéről, vagy pedig a mellékletek nem voltak mel­lékelve és amikor 1911 december másodikán a Ló­tenyésztési Felügyelőségén kijelentették, hogy plántálási ügy egyszerűen nem is létezik, ez csak nyomdahiba lolylán jelent meg az Országos Törvénytárban, akkor az iktató ajtajában csendesen megütötte a guta. Húsz: éves Oszkár fiára már nem maradt sem ház, sem föld, csak mintegy 19 kilogramm iromány, akta és egv friss idézés. Bánat Oszkár már nem tudta pontosan, hogy milyen főbenjáró vétket vétett az a gézengúz nagyapja,/ de azért ö is — habár gyárban dolgozott — körülbelül négy évet töltött hivatalok előszobájában és amikor n I4-es háborúban tüdőlövéssel ieküdt a vona­lak előtt és várta a szanítécekel. az első állásból elő­kúszott egy kézbesítő és átadta neki a legújabb idé­zést az. Országos Irattárhoz Bánat Oszkár a továbbiakban a császár helyett a „tőmélfóságú‘‘ lovastengerész nevében kapta a rendele­teket és a hivatali pofaszakáll o kalapra csúszott daru- toll formában. Amikor 1940-ben 49 éves korában egy íellebbezés közben csendesen elhúnyt. akkor már a iél mázsát is meghaladta a kéményplántálási ügy paksamé- tája. Fia, Bánat Péter most 31 éves, de öt is, már jópár- szor becitálták ebben a tengerikigyó ügyben. Abban az jizemhep dolgozik, ahol az apja. A legutóbb az iizem- ’ ben választási nagygyűlés volt. ahol az előadó, az üzem egyik munkása, tanácstag-jelölt azt mondta: Ml. A DOL­GOZÓK intézzük ezentúl a dolgozó nép ügyeit A városi tanács már működik is. Ezt bizonyít ja, hogy megjött a véghatározat és így Bánat Piter a tegnapi hűvös estén begyújtott a cserépkályhában a lélmázsás papirhalotúmal. Elhatározta, hogy anno dacumál, október 22-én be­adja a névváltoztatási kérelmét öröm Péter névre és ha minden jól megy. akkor a hét végére, már ez a véghalározai is megjön. lya gyulladás, jellegzetes a száraz, ugató köhögés. Ezen előkészítő szak 3—4 napig tart, mely után a száj üreg nyálkahártyán — rendesen a kisör'ök- kel .szemben — megjelennek az ii. n. Koplin foltok. Piros udvartól körül­vett fehéres, gombostüfejnyi kiemelke­dő foltok, melyek csak 1—-2 napig látahatók. Egyidejűleg magas 1áz je­lentkezik (40°-ig) mely azonban igen gyorsan 1—2 nap alatt a normálisra süllyed, A Koplik foltok megjelenése után két-három nap múlva „kivirágzik” a kiütés 1, nyálkahártya kiütések: a száj nyálkahártyáján kerek, sötétve- rös foltok, 2. bőrkiütések mindig a fe­jen és az arcon kezdődve lepik el az egész testet. A kezdeti gombostűfej - nyi halványrózsaszín kitüsek mindjob- jon meignagyobbodüak, sötétvörös színű­ek lesznek és összefolynak. 2—3 nap nrulva a megjelenés sorrendjében a ki­ütések kezdenek elhalványodni. A ki­ütések alatti állandó magas láz, az elhalványodáskor hirtelen leesik és a beteg általános rossz közérzete meg­javul. A kanyaró általában enyhe lefolyá­sú betegség, melyet azonban szövöd - menyei: gennyes középfülgyulladás, hörghurut, tüdőgyulladás, stb. súlyos­bíthatnak. Közvetlenül a kanvaró után fellépő egyéb fertőző betegségek: dif- téria, vörheny, szamárkőhögés, igen rossz indulatú lefolyást mutatnak, régi tbc-s folyamatok kiújulhatnak, sőt frissek keletkezhetnek. Az ártatlannak kinéző kanyaró ezen kellemetlen mel­lék, illetve útókövetkezményei miatt nem szabad felületesen elhanyagolni, hanem komoly betegségként orvosnak kell megmutatni. MSEI HM 8 I APOLLO 18 á-.r-g Hatalmas színes, magyarul beszélő szovjet filmalkotás Berlin eleste 1. RÉSZ ’zerep'ők: Gelovaní. B. Andre- jev, M. Koval óva. Előadások: 5—7—9 órakor. UBB.SIR 18-áiit 8 nagy alka'om Előadások fél fi, fél 7. fél P-kor P $ & K,Y A /5-érg Egy román paraszt levele. — Balesetclháritás a bőriparban. — Bálrak sportja, — Bartók zenei verseny — Cseh erdők vi­rága. —- Híradók, Előadásul* vasárnap 5 fél 7—8 órakor 1 és 2 forintos helyárak Hétfőn: „Nagy alkalom" Előadá-ok 6 -8 órakoi Kendo bolyai ah. I I

Next

/
Oldalképek
Tartalom