Dunántúli Napló, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-15 / 241. szám

A SKsavs&^ioeétlialsi a békeharcbsiii! S:b»v»5í&k »Népfrontra!

it, -is, 'vvw^^^v%^.^^vw%'W%%'V'V%«vw^w wvw»-wv^v^ww%'w»v»^»w%'wwww»

<4 belvárdgyulai népnevelők megteremtik a falu egységfrontját

a tanaesválasztasok nagy nnnejiéi'e

Első pillantásra úgy tűnik, a más határból arra vetődött látogató előtt Belvádgyula, mint valami barátságtalan község, A falu egyes részei mintha sáncokkal léimének elválasztva egymástól. De mindenik ház magában is úgy hat, mintha valami elkülönült, bevehetetlen vár lenne, Zsalugátere- ahlakai is szinte azt csikorgatják: „Be ne tátid ide a lábad! Ez az én gazdám saját tulajdona, magán birodalom“. Némelyik házat — kiváltképp esős, sáros időben — «lig-alig lehet megközelíteni a meredek kap.-szkodón felfelé.

Üt-hat évvel ezelőtt valóban ilyen rideg,

magába zórkóarott volt I Befvárri«ryuia.

Ma azonban csak végig kell kísérni néhány népnevelőpárt a falun, amikor politikai felvilágosító munkájukat végzik és meggyőződünk az ellenkezőjéről. A népnevelők beszélgetése köz- bon végleg feloldódik a fagyosság és meleg vendégroarasztaló kedvességgel nyílnak mc£ a házak kapui és közvetlen beszélgetés alakul ki:

Mer az úgy igaz, ahogy mondod. Bizony meghálálhfltatlan az a büszke vasbetonhíd ott a Karasicán. Én több esetre emlékszem, amikor majdhogy élet-áldozatot nem követelt az a keresztbe!eletetett átkozott fűzfapalló- meg gerenga-,,hídi", mely előde volt a mai hídnak. De megállj csak. . . Szikszainé ott törte el a lábát, arrul u. hídról szegte ki majdnem a nyakát,

bischer József népnevelőnek csak fel kell említeni azokat az eredményeket, melyeket felszabadulásunk óta elértünk és a meglátogatott dolgozók

maguk mondják el sorjában.

f milyen is volt előtte a helyzet. így van ez Szabó Gyuláéknál is. Fischer elvtárs felemlíti a többi eredményeket is. A másik két hidat is, melyet csak nemrág építettek. A sportpályáról, az fjúság sportéletéről, az eleven MHJC sportéletről a vendéglátó fia feliAr olyan részleteiket népnevelők, a vendégek előtt, melyet a népnevelők c továbbiakban kiválóan hasznosíthai- ttak.

— De megállj cs«Jc! — rág közbe ** öreg. — Arra vélekedtek-e még, amikor kt kellett gyalogolni egészen a Kaufmann csárdáig, jó 6~~7 kilométert. ha az embernek be kellett mennie Pécsre, vagy Mohácsra.

Itt a népnevelők egészítik ki, a felvetett kérdést.

— 44—45-ös években Palota Iné ügy télvíz idején súlyos beteg, kislányát akarta a kórházba szállítani. Bizony háromszor is kivitte ölében a csőpp- Béget? mire felért a pécsi buszra. Az

í irta Lanság majd, hogy életével nem tfizetett azért, hogy úgy el voltunk vágva a nagyvilágtól. Ma meg a népi demokráciában szinte

házhoz szállítja a hnsz a dolgozókat.

Alig félórája beszélgetnek de már Is bensőséges, közvetlen formában. esik szó mindenről.

—- De hogyan, csak úgy az égből pottyant ide ez a sok minden? Fischer elvtárs szavát pillanatnyi csend követi. Pedig annyiszor elmondták már. Csak éppen, hogy nem gondoltak a mélyére a dolgoknak, arra, hogy a Pártnak köszönhetnek mindent.

— És az eredményeink mellé felsorakoztatták már valaha is azt a sok harcot melynek árán idáig eljutottunk ?

Bizony az emberek gyorsabban elfelejtik a keserű, a nehéz napoka t* * *. mintsem felmérik hatalmas fejlődésünket Pedig ezernyi harc árán vívták ki a belvárdgyulai pártszervezet, a belvárdgyulai kommunisták is minden egyes eredményüket. Jtt már a népne- lök beszélnek többet. Azok emlékeztetnek 47-rc. Amikor Balogh Gyuláék, a Fábiánok és a többi kuláikok fegyverrel akarták „elcsititjmi a kommunistákat" Nagy Ferencék utasítására. És felhozza Fischer elvtárs Tiioék gaztetteit:

— Kérdezzék csak meg L. I-éket. Tito Jugoszláviájában a kulákok kaparintották karmaik közé a hatalmat. Csak kérdezzék meg őket, mit írnak gyerekei odaátról. Kányán

sínylődnek Tito börtöneiben

Hányat hurcoltak el kényszermunkára. És hány kis- és középparaszt szerény^ hajlékát, földjét verték már dobra Ti to ék s elsősorban rohamcsapatuk, a kulákság, Olyanok mint a mi kulákialjiic Ba'oghék. Apariék, Fábiánok, Molnár Jánosok.

Az öreg Szabó töri meg a mázsás súllyal letelepedett pillanatnyi halálos csendet.

— Mi ekkor is a kommunisták

mellett voltunk. És ma már látjuk, hogy helyesen. A kommunisták ügye a mi ügyünk.

A népnevelő rögtön kiigazítja: a nép ügye a kommunisták ügye. Majd tovább megy. Fölsorolja, hogy mi mindent valósítanak meg a faluban. Menynyi feladat végrehajtásában segíti majd a tanács a község dolgozó népét. Kiszélesítik a villanyvilágítást. Mozit létesítenek, villamosítanak.

Jó darabig elbeszélgetnek még. Az ő három hídjükon keresztül lemérik, milyen hatalmas jelentőségű lehet a Dunai Vasmű megépítése. Mit eredményezhet az ma jd nekik is. És amikor visszakanyarodtak még egyszer Tito gaztetteihez, amikor meglátták, hogy az ő falujukra is akar törni a Tito-, banda, és a falu kulákjai erre szűrik a levet Baloghhal a pince soron, akkor megfogadják:

Összefogunk valamennyien.

Felsorakozunk a Népfront mellett. A tanácsokon keresztül segítjük Pártunk célkitűzéseit, a szocializmus építését.

Valamennyien ott leszünk 22-én és leszavazunk a Népfrontra. Hiszen mindannyian képviselve vagyunk a tanácsban. Ott van Erdorf József, Kaufmann Gézáné a németajkú dolgozók részéről, Vidákovics Balázs, 1 rubies Ferenc a délszláv anyanyelvűek részéről, vagy Palotai József, Palotai Lőríncné. A tanácsunk minden egyes jelölje valamennyi derék, becsületes dolgozó. Az ő kezükben jó helyen lesz községünk sorsa. Biztosítják békeharcunk sikerét. Velük, a kommunisták vezetésével megvalósítjuk mindazt, amit célul tűztünk ki az ötéves tervben. A mozit is Belvárd gyulán, meg a dunai Vasmüvet is^ a Duna mellett.

A népnevelők, a tanácsok jelöltjei sorra felkeresik a falu dolgozó népét. És beszélgetésük nyomán mind barátságosabbá, mind közvetlenebbé válik a község.A tanácsválasztások napjáig pedig szilárd egységgé kovácsolják a néhány évvel ezelőtt még elkülönült falurészeket, elkülönült embereket. Egységbe a Népfront zászlaja alá.

Gyarmati József.

u

Még ebben az évben járdát-, tanácsházaf" építünk”

Egy nagyárpádi dolgozó íevele

Ha a tanácsok megalakítására gondolok, azt érzem, hogy a Párt egy újabb nagy alkotását adja vele a dolgozó népnek. A tanácsok megválasztásával megszűnik a régi bürokratikus ügyintézés, a dolgozók ügyes-bajos dolgait a legrövidebb időn belül orvosolják. A tanácsok tagjai a mi körünkből kerülnek ki. a népért lesznek és mindenkor hozzájuk fordulhatunk. Ezért cserébe a nép bizalmát és szere- tetét kapják. Erre gondolva eszembe jutnak az elmúlt, régi rossz idők is. Sok mindenen mentem én is keresztül, amíg a vitézek, a méltóságos urak és a kegyelmesek ültek a vezető helyeken. Vitéz volt a mi községünkben a jegyző, nem is szólok a méltóságos képviselő úrról. Mi. a falu dolgozói sohasem beszélhettünk velük, mert ha elmentünk a jegyzöségre, a küszöbön meg kellett állnunk. Ha nem ezt csináltuk, ránk ordítottak, hogy: ,,Álljon kend az ajtóba! Nem érzi, hogy istállószaga van és büdös <r csizmája?"

Ä személyi magyar és délszláv dolgozó ifjak boldog jövője

Tizenkét fiatal ment el tanulni Személyből, hogy a múlt sötétségét felszámolva utat nyissanak a kultúrában, a tudományban is, maguk' és a többi dolgozó parasztfiatal előttPár évvel a felszabadulás előtt Uzoncknél nagy volt az öröm, fiuk hazajött az iskolából és jeles bizonyítványt hozott- Uzon Márk elmegy a tanító úrhoz, megbeszéli fia továbbtanulását.

— Jő feje van a gyereknek, — gondolja, miért legyen „utolsó paraszt.” Tanuljon- Nem bánom, ha a kilenc hold földem rá is megy a tanulásra.

De mégsem lett semmi az egészből.

— Azt mondta a tanító úr, — emlékszik vissza Uzon bácsi —, hogy kár volna elkezdeni. Mert akármilyen jól tanulna is, a végén csak elbakíatnák. Akkor pedig se föld, «« hivatali állás □cm lesz.

Pár te telt el azóta. De ezalatt gyökeresen megváltozott a helyzet. Felszabadultunk. Megbecsült ember lett mindenki, aki dolgozik Tanulhat minden parasztfiatal, ha van tehetsége. Magyar, délszláv, németajkú — nem számít. A fiatal Uzon is tanul, ösztöndíjat kap és nem kell eladni a kilenc hold földet.

— Fiam most 2Í éves, mindig szerette, ha a nehezebb oldalát foghatta a munkának, most is így van vele. Orvosnak készül és bízunk benne, hogy jól fog sikerülni a szakérettségi vizsgája — mondja boldogan Uzon bácsi.

Igen, az ifjú Uzon és a többi délszláv dolgozó édes hazája népi demokráciánk. Itt szabadon és boldogan élnek, nem úgy, mint testvéreik Tito korbácsa alatt Ott a dolgozó parasztokat-kényszermunkára viszik, élelmüket is elveszi a fasiszta állam, szolgaság és nyomor az osztályrészük. Itt orvos, tanító lesz a tehetséges délszláv dolgozókból!

*

Bosnyák Márk leánya, Anlca, a pécsi általános leánygimnáziumban tanul. így irt haza: „Kedves Szüleim! ...Jól érzem magam, a tanulás jól megy. Tanév elején kicsit nehéz voll az algebra. Most már az egyenleteknél tartunk. Nem mondhatnám, hogy a tantárgyak nehezek, csupán a magyar megy nekem lassabban, mint a többieknek. Hanem az orosz nyelv a legkörty- nyebb számomra.

A békekölcsön-jegyzésnél osztályunk is jegyzett. Jancsi irt Kaposvárról, ott 7.200 ' forintot jegyeztek .. „ mi ts azért harcolunk, hogy a béketábor erős legyen ..így £r Bosnyák Anica szüleinél!.

*

Miátovícs Antal Budapesten tanul Lukács Máriával együtt, mert sok új tanító kel! a délszláv falvakba, tanítok lesznek, hogy anyanyelvűkén taníthassák a jövőben a délszláv fiúkat, leányokat. Szép hivatást választottak, a fiatalokat nekik kell megtanítani arra, hogy milyen volt az élet a múltban és mennyivel más ma. nekik kell a fiatalokat megtanítani, milyen feladatokat kell a jövőben megoldani a délszláv falvakban. Uj kultúrát kell kiépíteni, új népi délszláv kultúrát.

dyi <i;

Nem gondoltak arra a személyiek, hegy gyerekeit felsőiskolákhan tanulhatnak, Hogy több tudásuk lesz. mint amennyit a múltban egy paraszt tudhatott. Nem gondolt erre Lukács János , bognármester sem .Két gyermeke tanul. Fia. Márk, Bosnyák Jánossal és Sárosácz György-gyel együtt tanul n kaposvári közgazdasági szakérettségi kollégiumban, leánya Mária, pedig a

pesti délszláv pedagógiai gimnázium

clsőosztályosa.

— Helyettük dolgozom ma i® — mondja —, mert a gyerekeik a csoport tagjai voltak. De szívesen dolgozunk értük. Tegnap befejeztük az utolsó hold búza vetését, ez is egyik jele hálánknak.

Személyből a fiatalok fele iskolában van. Pécséit, Kaposváron, Budapesten. Közöttük van Vrancsics János, aki építőipariba jár, Horváth János, aki

matematikai tanárnak készül, de ott vannak a tanító fiai, a három Bánkuti is, mind a falu képviselői, akik meghódítják a tudományt a falu részére. Ott vannak, hogy hirdessék az új eszmék győzelmét, a munkásosztály és a dolgozó parasztság hatalmát. Tanulnak, hogy a tudomány segítségével még nagyobb lendülettel építhessük a dolgozók hazáját; fejleszthessük falun a kultúrát és műveltséget és ezzel is súlyos csapást mérjünk Tito bandájára.

így volt ez mindenütt, bármelyik községben, amerre mentünk. A felszabadulás után változott a helyzet, d-j még most is lesz mit kisöpörniök a ta-.. nácsoknak, amelyeknek megalakulását árgus szemekkel figyelik, akik azelőtt falunkban vezető szerepet vittek —, bírók, községi esküdtek, vagy más vezetők voltak. Ezeknek sok földjük volt és a sok földé volt a tekintély. A kw Iákok és más urak most háborúra spekulálnak, mert ágy gondolják, hogy azon keresztül visszaszerezhetik bár- ' sonyszákiiket. De ahol a kulákclt spekulálnak, ott vagyunk mi is, az' erősebbek! A mi építő, alkotó munkánk, szavazatunk, amelyet a Népfrontra leadunk, lesz nekik a válasz. '’ A múltban amit ígértek a ,.jó urak", soha nem lett belőle sommi, kevés rendelkezés, ami a mi javunkat szolgálta volna, papíron maradt. Hogy - ezentúl máskép lesz, azt világosan látja már községünkben minden dolgozó. Nálunk megtartottuk már az első Népfront-aktívát- Igen jól kezdődik a... munka- A megválasztandó helyi tanács , elé nagy terveket állítunk, amelyet maradéknélkül végre is hajtanak. Még, ebben az évben járdát építünk, végig a község két oldalán, községi tanács- házat is építünk, fást tjük a községét, áthelyezzük a postát és artézi kutat bírunk. Mindezt a múltban nem valósíthattuk meg, mert a múlt rendszer közigazgatása nem a nép érdekeit szolgálta. Most meg mindezt megvalósítja, a mi tanácsunk. Mi, nagyárpádiak ezért állunk egységesen a választáskor Pártunk mögé, ezért szavazunk egységesen a Népfrontra.

Kiss István

nagyárpádi lakos. . Növényolajipari V

dolgozója..

Á terv újabb ajándéka a pécsi apróságoknak::

.M(itta-nap.kűzi&tthou nyílt meg a fehler őta-ideában

'A nagy étkezőben teák néha-néha ctőrrtn meg egy vitte, mikor a harminckét ebédelő csöpség közül valamelyik túl sok dióstésztát akar rámesterkedni. A gyerekek evésversenyben állnak és a napköziotthon vezetői — Kelemen Sándorné és Meszléri Ibolya — alig győzik körüihordani a szinültig megrakott tálakat.

Az apró asztalok mellett, a még kisebb székeken ülő apróságok maguk vesznek a tálból. Már korán önállóságra szók! at ja őket az óvód a rendje, gondolkodó, szocialista embereket nevetnek itt belőlük a malcarenkoi pedagógia alapján.

LtttpuHország, azaz a Gelsler Eta- utcai napköziotthon egy másik terme telve játékok tömegével. A gyermekek itt színes golyókkal, hatalmas építőkockákkal, vonalokkal, kalapácsor dugójátékkal (ez a legnépszerűbb) játszanak, illetőleg a játékok segítségével tanulnak, .4 játékukért nincs veszekedés. A kollektív játszást, <j társas szórakozást már megszerették a gyerekek és a gyermek-köztársaság tagjai csak nagyon ritkán fordulnak mint döntőbíróhoz, az óvoda vezetőihez.

A hatalmas előszobában kicsiny szekrények zárják magukba az apró állampolgárok ruháit, cipőit. A mellékhelyiségben csöppnyi mosdók várják a játék nagy „munkájában‘ maszatossá

A napkőziotthon egyúttal gyakorló- óvoda, Ez annyit jelent, hogy az óvónőképzőtök hetenként többszőr Is eljönnek, hogy közvetlen foglalkozás útján megismerkedjenek a gyermekneveléssel, a főzéssel, az óvoda gazdaságtanával, a beszerzéssel.

Ugyancsak e képzősök tanulmányaimeg vitaminhiány, éhezés, a rossz 'ápolás következtében és sok tízezer válik örökké nyomorékká angolkór, pellagra, utcai szerencsétlenségek miatt- Korea gyermekei nap mint nap az amerikai gyermekgyilkosok, véreskezű, gonosztevők bombatámadásni -követ"lett apró kezeket- Harminc kiságy várja a szórakozásban elfáradtakai és mindez hozzájárul ahhoz, hogy Liliput lakói, n dolgozó szülök gyermekei, igazán otthon érzik magukat államukban.

A gyermekek tízórait, bő ebédet, délután uzsonnát kapnak. Mindezt heti 10 15 forintért, a szülők vagyoni viszonya; szerint. A gyermekek étvágyára jellemző, hogy egy tízórai alkalmával átlagos ó~rh és fél deciliter tejet isznak meg, ebédre pedig ,7—í púpozott tányérral vesznek maguknak, az ételből, l/’gyen az tészta, hús vagy főzelék

mik megkönnyítését szolgálja az óvodához tartozó gazdasági kert, amelyben majd a gyermekeket is foglalkoztatják, a termclvények pedig a napközi éléstárát szaporítják.

Ilyen világos, tiszta, egészséges, jő! felszerelt napköziotthonokkal támogatja a Párt, a dolgozók állama népünket. Ilyen napköziotthonok egész sora létesül majd megszépült hazánkban az ötéves terv folyamán, hogy a dolgozó nép gyermekei közül újabb sokezer apróság — jövőnk reménysége — kerülhessen hozzáértői nevelő kezekbe.

A nyugati államokban, & „gazdag Amerikában“ gyermekek ezrei halnak

kéziében pusztulnak el, csonkulnak meg, válnak hajléktalanokká. ■ r

A Geister Eta-ütem napköziben és hazánk valamennyi óvodájában, napközijében békében játszhatnak,. fejlődhetnek a gyermekek, A Szovjetunió és a baráti népi demokráciák valamennyi szülője elszánt akarattal védi a békét, a gijermekek jövőjét. És mi is békénk védelmét, gyermekeink szépülő életet, a napköziotthonok és óvodák százait és ezreit védjük meg és újabb gyermekfoglalkoztatók százainak létesítését támogatjuk ha a tanácsválaszt ások' alkalmával a Népfront jelentjeire szavazunk.

11

Október 22-re befejezem ezévi tervemet”

Felszabadulásunk óla nagy eredményeket értünk el. Ma már magunknak dolgozunk, magunknak termelünk. Mindannyiunk érzi azl, hogy a miénk az üzem, miénk a gyár, a föld. Megszabadultunk a tőkésektől, de rnég közöttünk maradtak azok, akik munkánk, ügyintézésünk kerékkötői voltak. Nem volt érdekük ügyeink gyors elintézése, az iratokon ültek, az gondolták, hogy e.t így tovább is mehet- Csalódtak, mert Pártunk látta mindezt és fordulatot hozott a tanácsok választásával. Október 22-én választanunk ktU. Npkünk dolgozóknak elég volt a múlt rendszer szenvedéseiből. Mi a békét, jólétei és biztonságot választjuk. Azt akarjuk, hogy ezután még nagyobb ütemben épüljön az ország, újabb gyárak, üzemek épüljenek, újabb kullúrottho- nok, kórházak, csecsemővédő otthonok, újabb munkáslakások épülnek. Ezt akarjuk mi dolgozók. Ezért dolgozunk, ezért emeljük teljesítményünket; Az elsők között leszek, akik leszavaznak a Népfrontra. A n.mársválasztások tiszteletére október 22-re befejezem ötéves tervem első évét. A nmnkr.felaján- lásortimal és annak teljesítésével erősítem a tanácsokat- Mi,"»item ; békét és a szabad, független életünket. Arany Fercncní mázoló

Zsolnc.y-j{yár