Dunántúli Napló, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-15 / 241. szám

Gépel, féléiét, fényt, műveltséget visz a fainba az étéves tervi Szavazz a Népfrontra! 20 nsásmtékos xelejte-oklsev%tm9 4 <*sásalakos lermeléhenysés növekedés Méláé módon készülnek a Sopiana éntől n tanáesrálasztósra Tőtfte ca acmzcííszfntí zászlók Itr bognak a Sopfana-gépgyár nagycsar­nokát?. Szökehajú tanulóleány, piros festókc&dobozza! kezében megy fel a vaslétnán. Mikor felér, hátrafordul ét, Golváth «Irtára párttitkár kérdő te­kintetére így válaszol: „Átfestem a vö­rös csillagot, hogy szép legyenA fslujáróktól is elkérték a zászlókat, kö­rűit űztek a nagycsarnok tetejét, hogy hirdesse: „Október 22-re, a fanácsvá- lasztésok ünnepére készülnek a Sopiana dolgozói“ felszí már több, mint há­rom hete kezdődött. Ennyi ideje, hogy csatlakoztak az üzem dolgozói a do- ísinygyáriak versenykihívásához. Ekkor az öntöde dolgozói is megtették fel­ajánlásaikat és többek között azt vál­lalták, hogy 20 százalékkal csökkentik a meglévő seleftet, a tanácsoálasztások napjára* Ebben az időben az öntöde aelejinaplójo több, mint 13 százalékos «elejtsd mutatott — Kemény munka lesz, annyi bitó nyos — állapította meg Rergert fio­lára öntő, — de meg kell csinálni, Rövidesen clkészült a formaszárító és a/ lendkerekek selejtszázaléka le­csökkent. A vállalás teljesítésére for­dítottak minden erőt. Két irányba fs megindult a harc. Egyik a selejt csök­kentése volt, a másik a termelékeny- tég emelése. Ez a kettő ezorosan össze­függ, de végrehajtani nem éppen a leg­könnyebb feladat. A nehézségek előtt azonban nem hátráltak meg az öntö­dei dolgozók. Több gonddal, nagyobb körültekintéssel készítették el a for­mákat, vigyáztak a mát kész munkák­ra, mondván: „Országos érdek, hogy ne legysn selejt. De érdekünk saját ma­gánknak fa, mert selejtes munkáért item adnak fizetőst, no meg tanács- választások lesznek én azt méitőkéfr p-ea kell fogadni.” A lerroeie&enysé' , ® R< három hétig állt már eddig ío ,a harc a ne- 1 1 kézségek leküzdésére, a vállalások teljesítésére. Az öntöde dolgozói elérkeztek munkájuk utolsó­előtti állomásához, a választás előtti vasárnaphoz. Farkas Mihály eh’társ választási nagygyűlésén ott lesznek valamony- nyien. Mielőtt elindulnak, ezámbave- tzüfe eddig elért eredményüket és szé­pítés nélkül megállapít fáit: büszkén mehetnek választói nagygyűlésre, kÜ8zkén nézhetnek a többi dolgozó és farkas elatérs szemébe, mert az el­múlt hetek alatt fó munkát végeztek. A számvetés urna hosszú, 37-t'a bér­két. Selcjl 13 százalék. (Ennek a hét­nek péntekjén csatlakoztak a dohány­gyáriak versenykihívásához) 38-aa bér­hét, eelejt, 12 százalék. 39-es bérhét, aelejt, 10 százalék, 40-ca boriiét, ee­lejt 10 százalék. Az öntödei átlagon felül több dol­gozó nagyon kitett magáért Például Hergert- András. A csarlakozátkor 2 százalék «elejtje volt, most nincs. Barna János S százalékról 3,4 száza­lékra csökkentette sclejtjét négy bét alatt. Tóth László 7 százalékról 2.4 százalékra, Öbányai János 9 száza­lékról 2.1 százalékra, Menkó Miklós 11 százalékról 4 százalékra, Molnár Gábor 5 százalékról 3 százalékra szo­rította le selejtjet a tanácsválasztások tiszteletére indított munkaversenyben. terén sínes ezé~ gyelni valójuk. Az üzemnapló i& ezt bizonyítja. Üzemátlag 37-ea bérhét: 99 százalék, 38-as bérhét: 100 százalék, 39-es bérhét: 102 százalék. 40-cs bér­hét 103 százalék. Ezek a számok visszatükrözik ezt » lelkes munkát, amit az elmúlt hetik alatt végeztek a Sopiana gépgyár ön­tödei dolgozói. Elmondják félreérthe­tetlenül, hogyan értékelik az itt dol­gozók a tarsúcsválasztásokat, azt a tör­ténelmi eseményt, hogy október 22-én megválasztják a saját üzemük és a többi üzemek jelöltjeit, a dolgozó nép tanácsát. * A korafiszi napsugár becsoda'kozik az öntődébe, ahol Egervári elvi ára fi­gyelmesen simítja kis lapátjával a ki­formázott mintát. Akkor pillant csak fel, amikor válaszol kérdéseinkre. — Arait tudtunk, eddig is megtet­tünk. Szépen lecsökkent a selejt, de ez még nem minden. Még egy hét -visz- ezavan és tovább kell fejlesztenünk amit eddig elértünk. Kissé hátrább áll Hergert elvtár», 6 is közbeszól: — Holnap reggel valamennyien ki­vonulunk a nagygyűlésre. Hétfőn pe­dig minden erőnkkel ti választásra ké­szülünk. töénewfie*e van vissza október 22-ig. .4 20 százalékos selejtcsökkentésí vál­lalásukat már végrehajtották az öntöde dolgozói. Ezt az eredményüket kell most továbbfejleszteniük. A jó munká­juk je szavazatot jelent a Népfrontra. — Kétféleképpen szavazunk. Egy­részt úgy, hogy, végrehajtjuk vállalá­sainkat, másrészt úgy, hogy mi, öntő dei dolgozók valamennyien a Nép­frontra szavazunk e jövő vasárnap. Nem lesz köztünk egy sem, aki clmu- Iseztaná gzt a hazafias köte'ességét, mert tudja itt mindenki, hogy mire jw- váz — mondja Hergert elvtárs, Eger­vári elvtárs és a többi öntödei dolgozó. Tudják, hogy mire szavaznak. Arra. hogy üzemükből teljesen korszerű üzem lesz az ötéves tervben, arra, hogy rövidesen megkezdik az új gépcsarnok építését, arra, hogy új öntöde épül. Szavaznak a béke megvédésére, az öt­éves tervre, a szocializmusra. Kászon József Szavazzunk boldog, szabad, virágzó jövönkre, szavazzunk a Népfrontra! K'h'tóber SS jelentőségét akkor tud- juk igazán értékelni, ha vissza­tekintünk a múltba- Sok harcon men­tünk keresztül, amíg a tanácsok meg­választásáig eljutottunk.. Harminc esz­tendeje bányász vagyok. 1937 márciu­sában a nage/ kapitalista elnyomás miatt éhség-sztrájkba kezdtünk. Én is résztvettem a sztrájkban, ezért elbocsá­tok a bányából. El kellett hagynom az országot, Belgiumba mentem. Imiéi 1940 májusában a németek elől Fran­ciaország jelé menekültem. Útközben elfogtak a németek és fogságba estem. A többi — francia, holland, belga és lengyel — politikai foglyokkal együtt nyakunkban megszámozott táblákkal, elszállítottak bennünket egy Speock nevű faluba, gyűjt őt óborba. 1943-ban a Ruhr-vidékre szállították a tábort, nagyon sokat szenvedtünk. Végre 1945 ápritis 14-én a Szovjet Hadsereg sza­badított ki bennünket. Ez voll életem legszebb napja. Vé­káiig perc alatt szabadok létünk. 1940 augusztus 1-én érkeztem Pécsre. Uta­mon hazafelé láttam a pusztulás sorát, de boldog voltam, mert tudtam art, hogy ezt az országot most már ma­gunknak építjük fel. Jelentkeztem a bányán, munkámat újult erővel kezdtem meg. Éreztem, ht>gg minden egyez csille szénnek, amit kitermelek, segítek helyreállítani országunkat. Hazánk azóta. Pártunk ős vezérünk, Rákost elvtárs vezetésével épül és szépül. Újjáépítettük az orszá­got, befejeztük hároméves tervünket és ötéves tervünk végrehajtásához kezd­tünk• Október 22-mf történelmi naphoz ér­kezünk, tanácsokat választunk. Ez azt jelenti, hogy a nép fial, az üzemek és falvak, a haladó értelmiség intézik majd ügyeinket. Ez újabb győzelmet jelent számunkra és veszteséget a mait rendszer urainak. Mi bányászok októ­ber 22-én majd emelt fővel, büszkeség­gel megyünk eleget tenni hazafias kö­telességünknek, a békére, a boldog, szabad, virágzó lövőnkre — a Nép­frontra szavazunk. Tréber Antal vájár Széchenyi-akna Ez évben 3 és félmilliós költséggel felépül a pécsi kenyérgyár A pécsi dolgozók példamutatóan követték n részüket a békekölcsön- jegyzésből. Szívesen adnak kölcsönt «z államnak, mert a tervkö'osőnjegyzés is megmutatta számukra, hogy az állam­nak kölcsönadott pénz, jó befektetés. A tervkőlcsönből a pécsi dolgozók új üzemrészeket, iskolákat, óvodákat» kültúrházakat. orvost rendelőket, könyvtárakat, űtakat, autóbuszokat kaptak. Csak nemrég zárult le a bé­kekölcsön jegyzése, a kormányzatunk, a dolgozó nép állama máris gondos­kodik arról, hogy a dolgozók kölcsön, adott forintiai visszakerülienck ilyen. egyik rét? prob férni ja, > Öo! főzök kenyérellátása. A legkorszerűbb vitíafinyokkal fel­szerelt üzem tíz magyar kemencéből és két gózkemenciből ontja majd leg­főbb eledelünket, e kenyeret A bejá­rat mellett raktár les«, ahonaen lift 6» elevátor szá'lítja a lisztet és bur­gonyát as üzemnek. A kemencék kö­zött gmnlkerelcü kocsik könnyítik meg a munkát. A lisztszitálást ée * dagasztást is gép végzi. A lengéi - gyárban fólfdszerelt 1-abonitóriumA. ban állandóan ellenőrzik a kenyér mi­nőségét, Á gyár egyik részében bor­K xA >' i' 'fák' ■ vagy olyan formában a dolgozókhoz. Az elmúlt héten kapott megbízást a Pécsi Tervező Iroda a Pécsi Kenyér­gyár tervrajzának elkészítésére. A Tervező Iroda azonnal hozzá'átott n 3 és fél millió forint költséggel fel­építendő Kenyérgyár tervrajzának az elkészítéséhez annál is inkább, mert az építési munkálatokat ez év végéig be kell fejezni A Kenyérgyárat a Megyeri és a Mártírok-útia kereszte­ződésénél építik fel. Az új Kenyérgyár az ország legkorszerűbben épített éj berendezett kenyérgyára lesz. A gyárban majd a szállítástól kezd­ve a dagasztásig mindent gépierővel végeznek, napi teljesítménye két va­gon kenyér. Ezzel megoldódik a város gonyafeidolgozó üzemei <t berendel­nek. Innen látják majd e) a pécsi kis­üzemeket is zúzott burgonyánál. A' burgonyafeldolgozó méílatt modere* felszereléssel burgonyahütö is leas. — Ezeken kívül .módéra zuhanyozó, öl­töző, étkezőhelyiség, ruhatár é* kn. túrház áll majd a dolgozók rendel­kezésére, A kemencék közötti részé?, levegötisztltó berendezés ővűs s dol­gozók egészségét. Ez is bizonyítja, bogy a pécsi dol­gozók jól cselekedtek, amikor erejük­höz mérten kivették részüket a béke­kölcsön) egyzésben, amelynek nagy ré azé ittmarad a Kenyérgyár és *, több, 1 tervépitmény formájában A városi tanács jelöltje: Qléiuetk ófzsÁbet20 Éoej Építtetik figyelem! Építkezéshez Eternit tetőfedő- pala és burkolólemez, faragott és robbantott falazó építőkő, MAGOR építőlemez raktárról kapható a Tüzép Vállalat telepein Tüzelőszer* és Építőanyag Értékesítő Vállalat, Pécs 1*937 februárjában a rendőrség elfog­ta Lőwy Sándor elvtársai, a Kommu­nista Ifjúmunkások Magyarországi Szö­vetsége egyik vezetőjét és még több ifjúmunkás elvtársat is bebörtönöztek. Ekkor írta Lőwy clytfti’s nővérének az alábbi levelet: „Ma értesültünk arról, hogy ügyünk olyan stádiumban van, hogy statáriális bíróság elé kerülünk, .ir élet szép, én nemrég voltam IS éves. Gyönyörű váj­ná élni, sokat, sokáig, hiszen a holnap otgan szép lesz. Szép az élet, néha egy kicsit nehéz, akkor ?> fel a fejjel Nő­vérke. Egyetlenegyet kérek tőled, hogy bármi is fog történni, úgy viselkedj, úgy vedd tudomásul, mint az én nő­véremhez illik. Mindent megér uz, hegy egy szép napon szabadok teszünk.'' % Hariliv-JirlbáííeU megölték Lőwy elvtársat de megölték a 16 éves Geizler Etát ,is és még megöltek sok al­sókat az ifjú harcosok közül, akik a magyar nép szabadságáért küzdőitek, mert mindent megért, az, hogy tudtál;: egy szép napon szabad lesz ez az or­szág és szabad lesz ifjúsága. 1949 március 15-ér. mondotta Farkas Mihály elvtárs a líősök-tcrön: Megnyíltak a dolgozó nép Ital és lányai előtt a közép- és felsőískolák kapni. Itt az ideje, hogy a nép gyer­mekeinek ezrei és tízezrei töltsék meg a középiskolák és egyetemek tantermeit) hogy biztosítsuk a népből származó, a szocializmus ügyéhez hú, új értelmiség kialakulását! Tanulnia és dolgoznia kell tehát a magyar ifjúságnak, hogy szebbé, tar­talmasabbá alakulton az emberi élet annvi sok szenvedés titán a magyar főidőn is,“ Sl Németh Erzsébet szegezőlukatos, út- k’épzös a Pécsi Magasépítésnél. Reggel héttől délután négyig a műhelyben dolgozik, négytől hatig «z átképzés is­kolába jár, hattól tízig pedig a dolgo­zóik iskolájába. Németh Erzsébet 8 éves kora óta dolgozik, tehát 19ÍK8 óta, abban az idő­ben kezdte a munkát, amikor a kom­munistákat és a.nemzeti függetlenség a szabadság harcosait halálra keresték a rendőrkopók, amikor illegalitásba kényszerült a Párt. Németh Erzsébet, a letenyei kis pn- rasztiány nemigen tudta, hoeV ez így eközött és- aközött, hogy nyáron hajnaltól késő estig dolgozott gróf Andrássy Sándor birtokán, az iskola idején pedig egyenesen a tanteremből ment gyomlálni és kapálni a grófi föl­dekre. Gróf Andrássyt, akitől a tizfilléres napszámbért kapta, sohasem látta a gróf mégcsal; autóval sem ment a nép közé, hanem a saját repülőterén szállt le a saját repülőgépével de ezt a re­pülőteret még megközelíteni sem lehe­tett olyannak, aki dolgozik. Németh Erzsébet nem ismerte az ösz- szefüggést a szabadság harcosainak ül­dözése és aközött hogy a faluban a basaparaszt főbíró és jegyző kinézte a hivatalból a szegény embert, legtöbb­ször elintézetlenül tértek haza onnét. Néki js, amikor az anyja kórházba ke­rült, két hónapig kellett várni a sze­génységi bizonyítványra, de akkor is még egy csomó pénzt ráfizettettek vele, Németh Erzsébet most húszéves és tanul, tanul. Mérnök akar lenni, csak rajta múlik, hogy az lesz-e. — E 6sí jól megy a tanulás a szakmámban is, az iskolában is, Most tettem le az átképzősök évközi minö- vnn, nem ismerte az összefüggéseket I sógi vizsgáját, az iskolában igen sze­retem a számtant, a rajzolást is, csak a kezem egy kissé nehéz ehhez, nehe­zebb munkához szokott — mondja. — De most már megtanultam, hogy nincs lehetetlen. Olvastam arról és fil­meket is láttam, hogy a szovjet nók a munka minden területén megállják. * helyüket és így bizonyítják be egveu- jogáság-ukat. Két hónapja tag jelöltje vagyok a Pártnak é3 ez még jobban megedz a helytállásra. Németh Erzsébet húszéves is » ti rosi tanács jelöltje. — Amikor megtudtam, hogy -tanács tagnak jelöltek — mondja — akkor mindjárt arra gondoltam, hogy » múlt­ban még szavazati jogom sem leheteti volna és hogy most ez a megtisztelte tés ért, »M a Párt harcának kőszénbe tem. Németh Erzsébet anft mär ismerj ar összefüggést aközött hogy hazánk ars. bad ország lett, hogy « szocializmus útjára léptünk és aközött, hogy n dol­gozók legjobbjai bekerülnek a tanács­ba. — Abban a napba« megírtam »•/. örömhírt édesapámnak, aki késedelem nélkül válaszolt, azt írta, hogy nagyot? meghatódott erre a hírre, szeretne lát­ni és szeretné, ha ezt a hírt otthon, személyesen is elmondhatnám, azután azt is írta, hogy dolgozzam jó! és ói' jam meg a helyem­— Amióta jeliíltje leltet» a tanácsnak, úgy érzem, megkomolyod- tam, érzem a felelősséget, amivel ez jár és azon igyekszem, hogy ne' csalód janak bennem azok, akik előlegezték a bizalmat. Most még többet akarok ta­nulni, megtanultam már, hogy mi is '* tanácsok feladata, mi a jelentősége: hogy a dolgozó nép maga vette kézbe saját ügyeinek intézését. Ez azt-je’.enti, hogy még szebb, még boldogabb lesz az életünk. Ezt mondta Németh Erzsébet, a Ma­gasépítés szegűzőlakatos műhelyében, a gépe mellett állva. Ezt mondta Németh Erzsébet, aki húszéves korára jelölt)» lett a dolgozók tanácsának. # „Ggungörtt volna élni, sokat, sokáig, hiszen a holnap olyan szép lesz.“ írta Lőwy Sándor és a pécsi házfalakon ott a falragasz: A Magyar Függetlenség: Népfront jelöltjei a pécsi városi tanáéi­ba. A sok munkás, bányász, tanús mérnök után a kilencvenhetedik: Né math Erzsébet szegező lakatos. Szántó Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom