Dunántúli Napló, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-15 / 241. szám

N Ä FLO 1950 OKTÓBER 15 MAP A . KÜLPOLITIKÁBA!* DULLES Az Egyesült Nemzetek szerveze­tének mostani közgyűlésén az amerikai imperialisták és felbérelt ezavazóbábjai elszánt támadást folytatnak azért, hogy teljesen fel­számolják az ENSZ-et, mint a vi­lág békéje megőrzésének egyik alapvető szervét. Sötét szándékai­kat mutatta az az egyöntetűség, amellyel a Korea függetlenségének és szabadságának biztosítására vo­natkozó szovjet békejavaslatokat leszavazták. Leszavazták azt, hogy a hadműveleteket haladéktalanul fejezzék be, vonják ki az ameri­kai csapatokat Korea földjéről és az USA bari»ár bombatámadásait tüstént szüntessék meg. Az ameri­kai csatlósok között most már nyíl­ton szerepel Jugoszlávia is. A tl- toista gyilkosok újabb önleleplezé­sét jelenti az , hogy amikor az amerikai csapatok kivonásáról és a bonabatámadások beszüntetéséről volt szó, akkor a fasiszta küldöt­tek tartózkodtak a szavazástól. Hogyan is követelhetné egy olyan rendszer az imperialista hódítók ki- takarodását Koreából, amely maga is becsalogatta hazájába az ameri­kai üzletembereket és katonákat! Hogyan is szavazhatna a barbár bombatámadások ellen az a Htoiita rendszer, amely maga is nap mint nap vérfürdőt rendez, gyilkolja sa­ját népe legjobb fiait! De ennél a szavazásnál még világo­sabban is feltárták sötét terveiket az amerikai nagytőke képviselői. John Poster Dul­les javasla­tot terjesz­tett az-ENSZ közgyűlése elé, amely ben nem ke­vesebbet kí­ván, mint­hogy az öt nagyhata­lom kőtelező egyhangú­ságát a Biz­tonsági Ta­nácsban szüntessék meg és az így * hozott döntések esetén bocsássa­nak az Egyesült Nemzetek tagálla­mai fegyveres osztagokat rendelke­zésre. Ez a „béke” jelszava alatt beterjesztett álnok javaslat azt sür­geti, hogy számolják fel az ENSZ alapokmányát! Visinszkij elvtárs az őt nagyhatalom egyhangú döntésé­nek elvét védelmezve rámutatott arra: „Az ENSZ nehézségei nem az egyhangúság elvéből számárnak, hanem abból, hogy a béke helyre­állítását erősítő javaslatokat az angol-amerikai tömb meghiúsította. Ez a tömb olyan határozatok meg­hozatalára törekedett, cmelyek sa­ját és az amerikai monopóliumok érdekeit mozditotUik elő. ,_A Szov­jetunió ragaszkodik az ENSZ alap­okmányához, ragaszkodik annak legfontosabb elvéhez, amelyet an­nakidején Roosevelt, a* Egyesült Államok elnöke is olyan lelkesen támogatott: az öt nagyhatalom kö­telező egyhangú döntéséhez. A durva amerikai támadás a vi­lág biztonsága ellen még az ame­rikai csatlósok, a máskor oly en­gedelmes szavazók között is zavart okozott. Szíria küldötte nyíltan ki­jelentette, hogy az ENSZ alapokmá­nyának megsértéséről van szó és Irak, majd Eüopia küldöttei ugyan­ezt ismételték el félénk, diplomá­ciát csomagolásban. Az amerikai merénylettel szem­ben a Szovjetunió újabb konkrét békejavaslattal állt elő. Ennek két pontja helyesli as ENSZ fegyveres erőinek haladéktalan megszervezé­sét, de csakis a törvényes módon és a béke biztosítása érdekében to­vábbra Í3 követeli az öt nagyhata­lom tanácskozásait, egyöntetű állás foglalását. A Szovjetunió a je­lenlegi kiélezett, nehéz nemzetközi helyzetben következetesen ragasz­kodik a nagyhatalmak egységes állásfoglalásához, •tiltakozik az el­len, hogy egy ország diktátumokat' kényszerítőén más népekre és el­vetemültségében lángragyujthassa a világot. szabadító, igazságos háborúvá. „Az amerikai imperialistáknak a koreai háborúba történő fegyveres beavat­kozásának az a célja, hogy Koreát amerikai gyarmattá változtassa és leigázza a koreai népet. Ennek a beavatkozásnaJi az is a célja, hogy elnyomja az ázsiai népek nemzeti felszabadító mozgalmait és Koreát a Szovjetunió és Kína ellen tervezett háború stratégiai támaszpontjává tegye” — mutatott rá az amerikai támadás oéljaira Kim Ir-Szen elv- társ, a koreai nép vezére. Aljas céljaik eléréséért az ame­rikai betolakodók aljas eszközöket használnak. Határtalan kegyetlen­séggel rombolják és pusztítják Ko­réit városait, falvait, vadállat! mó­don gyilkolják Korea hős népét. Csupán Taezsonban és Gsoncsuban 12.000 embert mészároltak le! Nampo lakónegyedére, ahol a mű­szaki iskola és a kórházak álltak, több mint ezer bombát dobtak le, a bölcsődék teljesen elpusztultak, az ártatlan csecsemők tömegesen vesztették el életüket Lebombázták a phenjani keresztény templomot is, amelyben sok hívő bennégett. A Pravda koreai külön tudósi tó ja be­számol azokról a borzalmas kegyet­lenségekről, amelyeket az amerikai banditák Szöulban követtek el. „A városban maradt lányokat az amerikai- szörnyetegek elrabolták MacArthur ígérete alapján, aki Szöult 3 napig.a katonák rendel­kezésére bocsátotta. Az amerikai katonák a lányokat saját tulajdo- nulmák tekintik, meggyalázva to­vább adják őket társaiknak. Való­ságos árveréseket rendeznek az ut­cákon és whiskyért, cigarettáért engedik át áldozataikat vagy el- kártyázzák a lányokat.” Az ameri­kai hóhérok bevezették a túsz- rendszert és a hősiesen továbhhar- coló szöuli nép megfélemlítésére minden amerikai holttestért 25 ko­reait lőnek agyon! De Szöul és egész Korea né­pét ez a náci módszereknél is na­gyobb barbárság nem rettenti el! Korea népe tudja, hogy a népi de­mokrácia számára földet osztott, kezébe adta a hatalmat. Ugyanakkor a hosszú évtizedekig tartó japán megszállás alatt megismerte a gyar­mati hovs keserűségét és nyomorú­ságát. Ezért harcol tántoríthatatla- nu! tovább szabadságáért és bé­kéjéért Kim ír Szén elvtárs, a néphad­sereg főparancsnoka felhívásában őszintén rámutatott hazája súlyos helyzetére. Az amerikai imperia­listák hatalmas technikai fölénye átmenetileg visszavonulásra kény­szer itette a néphadsereg csapatait „Hazánk most nagyim veszélyes helyzetben van” De ugyanakkor rávilágított arra is, hogy az eltelt több, mint három hónap bebizonyí­totta Korea népének legyőzhetetlen erejét ,Juegfontosabb feladatunk — szólt népéhez Kim ír Szén elvtárs — hogy minden UúpaUttnj/i földünket vérünkkel védelmezzünk és min­den erőt előkészítsünk arra, hogy egyszer és mindenkorra döntő csa­pást mérjünk az ellenségre, telje­sen kiirtsuk földünkről a külföldi fegyveres beavatkozókat és szol­gáikat, a liszinmanisUi árulókat. Az ellenségre feltétlenül rámérjiik ezt a döntő csapás!!” Erre a döntő .csapásra készül fel most a néphadsereg. Erőfeszítéseit, nagyszerű helytállását a népek őszinte együttérzéssel kísérik. A vi­lág dolgozóinak, minden békeszere­tő emberének kívánságát fejezte ki Sztálin elvtárs táviratában, amelyet Kim ír Szén eivtársnak küldött válaszul: „Kívánom, hogy az or­szága függetlenségét hősiesen vé­delmező koreai nép sikeresen fe­jezze be évek óta tartó küzd el inét az egységes, független, demokratikus Korea megvalósításáért.” Ez a kívánság előbb-utóbb va­lóra válik! A „reménység lovagja“ — Lniz Carlos I*reéies Ä capcikbqp újsághír közölte, hogy * brazíliai fasiszta hatósá­pok letartóztatták Latin-Ameriko nagy harcosát, * Brazil Kommunis­ta Párt főtitkárát, Luix Carlos Prést** elvtársat- Az alábbiakban a világhírű brazil fró, Jorge Ama- <io írását közöljük nagy honfitár *áról. Huszonöt éovtl ezelőtt kezdte csodá latos forradalmár-életét. A brazil had­sereg kapitánya volt, ama kadettok egyikének a fia, akik 1SSS november IS-in fellázították a katonai iskolát, hogy kikiáltsák a köztársaságot. Kitű­nően végezte tanulmányait. Gyors és könnyű pálya állott előtte. De az if~ jú, komoly és tudós Prestest n brazil nép problémái foglakoztatták. Anyja a szegények szeretetére, a munka meg­becsülésére is mindenekfölött az igaz­ság szolgálatára nevelte, így történt aztán, hogy 192A-ben fötlázította azt a zászlóaljat, melynek parancsnoka volt hogy támogassa a Sao Paolóban ki­tört forradalmat. Azt a forradalmat, melynek sem nagy programja, sem EGY BRAZILJAI MŰVÉSZ RAJZA HAZÁJA NÉPÉNEK BÉKEH,ARCÁRÓL nagy kilátásai nem voltak. Legyőzték Őket. A vezetők megfutottak, elhagy­ták katonáikat, megadták magukat, Prestes ezzel szemben úgy látta, szük- sétfes. hogy a forradalom tüze tovább éljen az ország belsejében. Akkor kez­dődött az a katonai epizód, melyet a ,,Prestcs-hadoszlop Nagy Menetelésé­nek' ismernek. Ez páratlanul heroikus cselekedet voH! r'.zerötszáz ember élén Prestes végigjárta egész Brazília mérhetetlen területét1 északtól-détíg, a pampáktól egészen az amazont mellékfolyóig, az erdőségektől egészen nyugat áthágna­Ä szovjet választási rendszer A tanácsválasztások előtt Igen tanulságos oz a cikk, amely Legfelső Tanács Idei választását előkészítő szakaszban jelent meg a bolsevik sajtóban. Korea hősiesen kii/cl tovább Több mint három hónapja tart a koreai nép hős szabadságharca. Több mint három hónapja, hogy az amerikai imperialisták parancsára n liszinman-banditák kirobbantottak a treó vérgyilkos háborút. A polgár- háború jellegét az amerikai impe­rialisták orvtámadása átváltoztatta egyrészt rabló, hódító háborúvá, másrészt a koreai nép részéről fel ­A szovjet választási rendezer a leg­demokratikusabb a világon. A demokrácia «zószerint népuralmai jelent. A valóban népi demokráciát azonban meg keli különböztetni s burzeoá „demokráciától”. A kapita­listák a «aját államrendszerüket szin­tén domokratikuenak nevezik. De ez osak képmutatáí, mivel ezekben az országokban nem a nép emberei van­nak hatalmon, hanom a tőke mágná­sai, a nagybirtokosok és azoknak ki­szolgálói T Tahiban népi demokrácia van a • Szovjetunióban, mivél az or­szágban. minden hatalmat a. városok és falvak dolgokén gyakorolnak a szovjetek által. A szovjet demokrácia, lehetővé te­szi a néptömegek széleskörű és tény­leges részvételét ar. államhatalmi szer­vek, vagyis a. dolgozókat képviselő tanácsok megválasztásában 1« gvar koriati munkájában, a község; an ács­tól kezdve egészen a Legfelső Taná­csig. I^nin 1918-ban ezeket irta: „A proletár demokrácia., amelynek egyik formája a szőttjét hatalom, a demo­krácia eddig még soha nem tapasz. taJt fejlődését és kiszélesítését terem telte meg éspedig a lakosság óriási többsége számára..Ee tovább: „A szovjet hatalom milliószor demokrati- tikusabb a legdemokratikusabb hur- szoá köztársaságnál.” A Szovjet Alkotmány kimondja, bogy képviselők választása a Szovjetunió Legfelső Tanácsába, va­lamint minden mán tanácsba, a vá­lasztók által általános, egyenlő és tközvetlen választói jog alapján, tit­kos szavazással történik. Az ált ólánál választások a Szovjet­unióban azt jelentik, hogy választó' joga van minden olyan állampolgár­nak, aki a 18. életévét betöltötte. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának tag­jává megválasztható minden szovjet állampolgár, aki betöltötte 2:5. élet­évét. Ezt az aktív és passzív válasz tójogot gyakorolhatja minden szov­jet állampolgár, akár munkás vagy paraszt, katona vagy nyugdíjas, fő­iskolát végzett vagy magasabb mű­veltség nélküli, függetlenül attól, hogy férfi-e vagy nő, hogy milyen fajhoz és nemzetiséghez tartozik, vagy milyen vallást követ. Semmiben befolyásolja a polgár választói jogéi az a körülmény, hogy állandó­an egy helyen lakik-e vagy változ­tatja a lakóhelyét, milyen vagyona van és mivel foglalkozott a múltban. Csak az olyan egyének nem választ­hatnak és nem választhatók, akik nem épeiméjüek, vagy akiket *bírói ítélettel megfosztottak választójoguk­tól. A szovjet, választójogi törvény legteljesebb mértékben biztosítja minden állampolgárnak azt a leheti}- séget, hogy valóezójogát gyakorija. A választásokat ezért a Szovjet­unióban nem munkanapokra tűzik ki. A választás napján a választók a ne kik legjobban megfelelő időben sza­vazhatnak. reggel 6 órától kezdve, egészen éjjel 12 óráig. Ugyanebből a célból a választási kerületeket és helyiségeket, ahol a szavazás folyik, olyan módon jelölik ki, hogy a sza­vazásban való részvétel kedvéért ne kelljen a szavazóknak messzire men niők vagy utazniok. Ilyen!normán a Szovjetunió egér felnőtt lakossága részt vehet a szava­zásban a választások napján. A vá­lasztásokon részvevő szavazók szá­ma a Szovjetunióban a lehető leg­magasabb. Így például a Szovjetunió l/Cgfelső Tanácsának megválasztása­kor, 1946 február 10-én. a 101,717.686 jogosult választó közül a szavazás­ban 101,450.936 ember vett részt, vagyis a lajstromba felvert * válasz­tók teljes számának 99.7 százaléka. A Szovjetunióban a választások egyenlők. A választási rend­szer kimondja és biztosítja minden állampolgár részére a teljes egyen­lőséget a választásokon. Minden ál­lampolgárnak, legyen az miniszter vagy háziasszony, marsall vagy köz­katona, gyárigazgató vagy munkás, tudós vagy kolhozparaszt — a vá­lasztásokon egy szavazata van. Ezért minden választót csak egy választói névjegyzékbe lehet felvenni. A Sztálini Alkotmány kimondja a. közvetlen választást, is. Ez annyit jelent, hogy minden szovjet választó, bárhol is lakik — a fővárosban vagy valamelyik faluban, közvetlenül ma­ga vesz részt a tanácsok tagjainak megválasztásában, nem pedig megha­talmazottak vagy elektorok útján. lektorok útján választották az Ál­lami Duna képviselőit a cári Orosz­országban. IgVv választják az Egye­sült Államok, Finnország és néhány más állam elnökeit is. A közvetlen választás a legdemo­kratikusabb, mert lehetővé teszi minden választó részére, hogy arra adja le szavazatát, akiben érdekei­nek biztosítását látja, ugyanakkor pe­dig lehetetlenné teszi azt, hogy & választó akaratát ki játszók. T itkos szavazással történik a képviselők választása a szov­jet. választási rendszer szerint. A tit­kos választás szigorú betartása meg­engedi minden választónak, hogy szabadon határozzon, melyik jelöltet óhajtja a tanácsok tagjainak sorába beválasztani. > A titkos szavazás biztosítása úgy történik, hogy a szavazóhelyieégek- ben a szavazólapok kitöltésére kü­lön szobákat, vagy elkülönített fül­kéket jelölnek ki. • f ■ A Szovjetunióban a választások szabadok és senkinek sincs jogában a választót tisztességtelen úton meg­akadályozni elhatározásit megalkotá­sában. A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának választási szabályzata így szól: „Az a személy, aki <i Szovjet­unió valamely polgárát, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa megválasztá­sánál erőszakkal, csalással, fenyege­tésekkel vagy vesztegetéssel akadá­lyozza aktiv vagy passzív választási jogának gyakorlásában, két évig terjedő szabadságvesztés-bflntetésscl sajt haló.” A szovjet választási rendszer tö­kéletesen visszatükrözi & lenini - sztálini bölcs nemzetiségi politikát, amelyhez a Bolsevik Párt és a,Szov­jetunió kormánya szigorúan ragasz­kodik. Minden szovjet állampolgár, fajtól és nemzetiségtől függetlenül, szabadon választhat és ugyancsak be is választható a Legfelső Tanácsba. A Szovjetek országának valamennyi né­pe egyenlő a törvény előtt és vala­mennyit egyformán megilletik a de­mokrácia jogai. A nagy Szovjetunióiban egyesült, népek egyen jogágának elve szerint alakították meg azokat a körzete­ket, amelyekben a. Szovjetunió Leg­felső 1 anácsa másik házának, á Nem settíégi Tanácsnak tagfait választják. Ez a tanács van hivatva biztosítói és képviselni azoknak - a nemzetisé­geknek különleges és speciális jogait és érdekeit, amelyek a Szovjetunió­ban élnek. A Szovjetunió választásai való- **■ ban kiterjednek az egész nép­re és fényesen bizonyítják a szín­jét társadalom erkölcsi és politikai egységét, a Szovjetunió népeinek testvéri barátságát és a Szovjetunió sokmillió dolgozójának hazafiságát, A Sztálini Alkotmány elvein alapuló szovjet választási rendszer fényesen tükrözi vissza a szovjet demokrácia népi jellegét és hatalmas erejét. tatlan vidékeiig, a 1/atto-Grossotól is o Gogaztól egészen a tengerpartig, az or­szág nyugati határáig. Ennek a cso­dálatos útnak legendája páratlan vál­lalkozásként él a brazil nép költészeté­ben. Akár egy hőskölteményt éneklik a gitárosok, vásárról-vásárra lárva. A ,Jlagy Menetelés” végső fokon gyümölcsöző volt. Brazília legeldugot­tabb zugába is elvitte a forradalom lángját. A felszabadulás reményét lobbantotta fői az ország legelkeserc- deltebb rabszolgáinak szivében is. Ezért adták a parasztok Prestesnek a „reménység lovagja“ nevet. A „Nagy Menetelés" Luis Carlos Pres lest kom­munistává tette. Négy évre a Szov­jetunióba ment tanulni. 1934-ben ti­tokban tért vtssza, mint a Kommunis­ta fntemaclonálé Végrehajtó Bizott­ságinak tagja. • Prestest elfogták, föbbtzben bíróság elé állították és elítélték. 10 eszten­dőt töltött börtönben. Alakja itt csak nőtt és nemesedett. 1940 november 7-én harmadízben vezették egy külön­leges bíróság elé, mely több, mint 30 évi szabadságvesztésre ítélte. Védeke­zését így kezdte: „Fel akarom hasz­nálni ezt az alkalmat, mely számomra kínálkozik, hogy megemlékezzek egy napról, az egész történelem egyik legnagyobb napjának 23. évfordulójá­ról, a Nagy Orosz Forradalom nap­járól. mely megszabadított egy népet a zsarnokságtól." A bírák elhallgat, tatták, de sza\’ai szájról-szájra jártak. « 1945-ben szabadult ki a tömegek nyomására, akkor, amikor a Vörös Hadsereg győzedelmeskedett a náci erők felelt. Prestest a Brazil Kommu­nista Párt tűtitkárává választották. A kis iöldalatti pártból, amelynek alig 3.500 tagja volt, nagytömegű pártot szervezett 200 ezer taggal. Szenátor­rá választották oly szavazattöbbség­gel, mely ragyogóan mutatja népsze­rűségét. 1945-ban már a parlamenti emelvényről mutat rá a háborús ve­szélyre és arra, hogy az amerikai imperializmus az a nagy ellenség, amelyet le kell győzni. Tevékenysé­ge a legalitás két esztendejében bá- mulatraméltő. Ott vein mindenütt. Be­szél, nyilatkozik, tanít, magyaráz, szervez. A Párt terjeszkedik és e:ő- södtk. Az amerikai imperializmus leg- \ eszed elmesbb ellenségévé válik. A reakció erői Ismét illegalitásba kény- szeiitik. Megfosztják Prestest szerű- törj székétől, vádat emelnek és eliá- rcist indítanak ellene. Harcéi' ,Htokban Is megállás nélkül 'folytatja. A bra­zíliai eseményekben láthatatlanul is jelen van. Jelen van az egymást kö­vető sztrájkokban, a tömegek béke- mozgalmában. a demokratikus szabad­ságjogokért vívott harcokban. Szavai valóságnak válnak: a brazil' nép nem iog fegyvert a szovjet népek családfa ellen. Ha mégis íegyvert kellene fog­nia. azt kizsákmányolói ellen fordítja. Bolsevik anyagból gyúrt kommu­nista vezető. Sztálin hűséges tanítvá­nya, a nagy vezérek fajtájából való. Ma Luiz Carlos Prestes a latin-ame­rikai nép mérhetetlen bizalmának le­téteményese. Neve harci kiáltás az éhség, a nyomor, a sötétség, s népe­ink drámai életfeltételei ellen, h feu­dális kizsákmányolás és az imperia­lista zsarnokság ellen. Munkája és tekintélye kQzdc’münl: macii, har­cunk szive és vére.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom