Dunántúli Napló, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1950-10-15 / 241. szám
N Ä FLO 1950 OKTÓBER 15 MAP A . KÜLPOLITIKÁBA!* DULLES Az Egyesült Nemzetek szervezetének mostani közgyűlésén az amerikai imperialisták és felbérelt ezavazóbábjai elszánt támadást folytatnak azért, hogy teljesen felszámolják az ENSZ-et, mint a világ békéje megőrzésének egyik alapvető szervét. Sötét szándékaikat mutatta az az egyöntetűség, amellyel a Korea függetlenségének és szabadságának biztosítására vonatkozó szovjet békejavaslatokat leszavazták. Leszavazták azt, hogy a hadműveleteket haladéktalanul fejezzék be, vonják ki az amerikai csapatokat Korea földjéről és az USA bari»ár bombatámadásait tüstént szüntessék meg. Az amerikai csatlósok között most már nyílton szerepel Jugoszlávia is. A tl- toista gyilkosok újabb önleleplezését jelenti az , hogy amikor az amerikai csapatok kivonásáról és a bonabatámadások beszüntetéséről volt szó, akkor a fasiszta küldöttek tartózkodtak a szavazástól. Hogyan is követelhetné egy olyan rendszer az imperialista hódítók ki- takarodását Koreából, amely maga is becsalogatta hazájába az amerikai üzletembereket és katonákat! Hogyan is szavazhatna a barbár bombatámadások ellen az a Htoiita rendszer, amely maga is nap mint nap vérfürdőt rendez, gyilkolja saját népe legjobb fiait! De ennél a szavazásnál még világosabban is feltárták sötét terveiket az amerikai nagytőke képviselői. John Poster Dulles javaslatot terjesztett az-ENSZ közgyűlése elé, amely ben nem kevesebbet kíván, minthogy az öt nagyhatalom kőtelező egyhangúságát a Biztonsági Tanácsban szüntessék meg és az így * hozott döntések esetén bocsássanak az Egyesült Nemzetek tagállamai fegyveres osztagokat rendelkezésre. Ez a „béke” jelszava alatt beterjesztett álnok javaslat azt sürgeti, hogy számolják fel az ENSZ alapokmányát! Visinszkij elvtárs az őt nagyhatalom egyhangú döntésének elvét védelmezve rámutatott arra: „Az ENSZ nehézségei nem az egyhangúság elvéből számárnak, hanem abból, hogy a béke helyreállítását erősítő javaslatokat az angol-amerikai tömb meghiúsította. Ez a tömb olyan határozatok meghozatalára törekedett, cmelyek saját és az amerikai monopóliumok érdekeit mozditotUik elő. ,_A Szovjetunió ragaszkodik az ENSZ alapokmányához, ragaszkodik annak legfontosabb elvéhez, amelyet annakidején Roosevelt, a* Egyesült Államok elnöke is olyan lelkesen támogatott: az öt nagyhatalom kötelező egyhangú döntéséhez. A durva amerikai támadás a világ biztonsága ellen még az amerikai csatlósok, a máskor oly engedelmes szavazók között is zavart okozott. Szíria küldötte nyíltan kijelentette, hogy az ENSZ alapokmányának megsértéséről van szó és Irak, majd Eüopia küldöttei ugyanezt ismételték el félénk, diplomáciát csomagolásban. Az amerikai merénylettel szemben a Szovjetunió újabb konkrét békejavaslattal állt elő. Ennek két pontja helyesli as ENSZ fegyveres erőinek haladéktalan megszervezését, de csakis a törvényes módon és a béke biztosítása érdekében továbbra Í3 követeli az öt nagyhatalom tanácskozásait, egyöntetű állás foglalását. A Szovjetunió a jelenlegi kiélezett, nehéz nemzetközi helyzetben következetesen ragaszkodik a nagyhatalmak egységes állásfoglalásához, •tiltakozik az ellen, hogy egy ország diktátumokat' kényszerítőén más népekre és elvetemültségében lángragyujthassa a világot. szabadító, igazságos háborúvá. „Az amerikai imperialistáknak a koreai háborúba történő fegyveres beavatkozásának az a célja, hogy Koreát amerikai gyarmattá változtassa és leigázza a koreai népet. Ennek a beavatkozásnaJi az is a célja, hogy elnyomja az ázsiai népek nemzeti felszabadító mozgalmait és Koreát a Szovjetunió és Kína ellen tervezett háború stratégiai támaszpontjává tegye” — mutatott rá az amerikai támadás oéljaira Kim Ir-Szen elv- társ, a koreai nép vezére. Aljas céljaik eléréséért az amerikai betolakodók aljas eszközöket használnak. Határtalan kegyetlenséggel rombolják és pusztítják Koréit városait, falvait, vadállat! módon gyilkolják Korea hős népét. Csupán Taezsonban és Gsoncsuban 12.000 embert mészároltak le! Nampo lakónegyedére, ahol a műszaki iskola és a kórházak álltak, több mint ezer bombát dobtak le, a bölcsődék teljesen elpusztultak, az ártatlan csecsemők tömegesen vesztették el életüket Lebombázták a phenjani keresztény templomot is, amelyben sok hívő bennégett. A Pravda koreai külön tudósi tó ja beszámol azokról a borzalmas kegyetlenségekről, amelyeket az amerikai banditák Szöulban követtek el. „A városban maradt lányokat az amerikai- szörnyetegek elrabolták MacArthur ígérete alapján, aki Szöult 3 napig.a katonák rendelkezésére bocsátotta. Az amerikai katonák a lányokat saját tulajdo- nulmák tekintik, meggyalázva tovább adják őket társaiknak. Valóságos árveréseket rendeznek az utcákon és whiskyért, cigarettáért engedik át áldozataikat vagy el- kártyázzák a lányokat.” Az amerikai hóhérok bevezették a túsz- rendszert és a hősiesen továbhhar- coló szöuli nép megfélemlítésére minden amerikai holttestért 25 koreait lőnek agyon! De Szöul és egész Korea népét ez a náci módszereknél is nagyobb barbárság nem rettenti el! Korea népe tudja, hogy a népi demokrácia számára földet osztott, kezébe adta a hatalmat. Ugyanakkor a hosszú évtizedekig tartó japán megszállás alatt megismerte a gyarmati hovs keserűségét és nyomorúságát. Ezért harcol tántoríthatatla- nu! tovább szabadságáért és békéjéért Kim ír Szén elvtárs, a néphadsereg főparancsnoka felhívásában őszintén rámutatott hazája súlyos helyzetére. Az amerikai imperialisták hatalmas technikai fölénye átmenetileg visszavonulásra kényszer itette a néphadsereg csapatait „Hazánk most nagyim veszélyes helyzetben van” De ugyanakkor rávilágított arra is, hogy az eltelt több, mint három hónap bebizonyította Korea népének legyőzhetetlen erejét ,Juegfontosabb feladatunk — szólt népéhez Kim ír Szén elvtárs — hogy minden UúpaUttnj/i földünket vérünkkel védelmezzünk és minden erőt előkészítsünk arra, hogy egyszer és mindenkorra döntő csapást mérjünk az ellenségre, teljesen kiirtsuk földünkről a külföldi fegyveres beavatkozókat és szolgáikat, a liszinmanisUi árulókat. Az ellenségre feltétlenül rámérjiik ezt a döntő csapás!!” Erre a döntő .csapásra készül fel most a néphadsereg. Erőfeszítéseit, nagyszerű helytállását a népek őszinte együttérzéssel kísérik. A világ dolgozóinak, minden békeszerető emberének kívánságát fejezte ki Sztálin elvtárs táviratában, amelyet Kim ír Szén eivtársnak küldött válaszul: „Kívánom, hogy az országa függetlenségét hősiesen védelmező koreai nép sikeresen fejezze be évek óta tartó küzd el inét az egységes, független, demokratikus Korea megvalósításáért.” Ez a kívánság előbb-utóbb valóra válik! A „reménység lovagja“ — Lniz Carlos I*reéies Ä capcikbqp újsághír közölte, hogy * brazíliai fasiszta hatósápok letartóztatták Latin-Ameriko nagy harcosát, * Brazil Kommunista Párt főtitkárát, Luix Carlos Prést** elvtársat- Az alábbiakban a világhírű brazil fró, Jorge Ama- <io írását közöljük nagy honfitár *áról. Huszonöt éovtl ezelőtt kezdte csodá latos forradalmár-életét. A brazil hadsereg kapitánya volt, ama kadettok egyikének a fia, akik 1SSS november IS-in fellázították a katonai iskolát, hogy kikiáltsák a köztársaságot. Kitűnően végezte tanulmányait. Gyors és könnyű pálya állott előtte. De az if~ jú, komoly és tudós Prestest n brazil nép problémái foglakoztatták. Anyja a szegények szeretetére, a munka megbecsülésére is mindenekfölött az igazság szolgálatára nevelte, így történt aztán, hogy 192A-ben fötlázította azt a zászlóaljat, melynek parancsnoka volt hogy támogassa a Sao Paolóban kitört forradalmat. Azt a forradalmat, melynek sem nagy programja, sem EGY BRAZILJAI MŰVÉSZ RAJZA HAZÁJA NÉPÉNEK BÉKEH,ARCÁRÓL nagy kilátásai nem voltak. Legyőzték Őket. A vezetők megfutottak, elhagyták katonáikat, megadták magukat, Prestes ezzel szemben úgy látta, szük- sétfes. hogy a forradalom tüze tovább éljen az ország belsejében. Akkor kezdődött az a katonai epizód, melyet a ,,Prestcs-hadoszlop Nagy Menetelésének' ismernek. Ez páratlanul heroikus cselekedet voH! r'.zerötszáz ember élén Prestes végigjárta egész Brazília mérhetetlen területét1 északtól-détíg, a pampáktól egészen az amazont mellékfolyóig, az erdőségektől egészen nyugat áthágnaÄ szovjet választási rendszer A tanácsválasztások előtt Igen tanulságos oz a cikk, amely Legfelső Tanács Idei választását előkészítő szakaszban jelent meg a bolsevik sajtóban. Korea hősiesen kii/cl tovább Több mint három hónapja tart a koreai nép hős szabadságharca. Több mint három hónapja, hogy az amerikai imperialisták parancsára n liszinman-banditák kirobbantottak a treó vérgyilkos háborút. A polgár- háború jellegét az amerikai imperialisták orvtámadása átváltoztatta egyrészt rabló, hódító háborúvá, másrészt a koreai nép részéről fel A szovjet választási rendezer a legdemokratikusabb a világon. A demokrácia «zószerint népuralmai jelent. A valóban népi demokráciát azonban meg keli különböztetni s burzeoá „demokráciától”. A kapitalisták a «aját államrendszerüket szintén domokratikuenak nevezik. De ez osak képmutatáí, mivel ezekben az országokban nem a nép emberei vannak hatalmon, hanom a tőke mágnásai, a nagybirtokosok és azoknak kiszolgálói T Tahiban népi demokrácia van a • Szovjetunióban, mivél az országban. minden hatalmat a. városok és falvak dolgokén gyakorolnak a szovjetek által. A szovjet demokrácia, lehetővé teszi a néptömegek széleskörű és tényleges részvételét ar. államhatalmi szervek, vagyis a. dolgozókat képviselő tanácsok megválasztásában 1« gvar koriati munkájában, a község; an ácstól kezdve egészen a Legfelső Tanácsig. I^nin 1918-ban ezeket irta: „A proletár demokrácia., amelynek egyik formája a szőttjét hatalom, a demokrácia eddig még soha nem tapasz. taJt fejlődését és kiszélesítését terem telte meg éspedig a lakosság óriási többsége számára..Ee tovább: „A szovjet hatalom milliószor demokrati- tikusabb a legdemokratikusabb hur- szoá köztársaságnál.” A Szovjet Alkotmány kimondja, bogy képviselők választása a Szovjetunió Legfelső Tanácsába, valamint minden mán tanácsba, a választók által általános, egyenlő és tközvetlen választói jog alapján, titkos szavazással történik. Az ált ólánál választások a Szovjetunióban azt jelentik, hogy választó' joga van minden olyan állampolgárnak, aki a 18. életévét betöltötte. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának tagjává megválasztható minden szovjet állampolgár, aki betöltötte 2:5. életévét. Ezt az aktív és passzív válasz tójogot gyakorolhatja minden szovjet állampolgár, akár munkás vagy paraszt, katona vagy nyugdíjas, főiskolát végzett vagy magasabb műveltség nélküli, függetlenül attól, hogy férfi-e vagy nő, hogy milyen fajhoz és nemzetiséghez tartozik, vagy milyen vallást követ. Semmiben befolyásolja a polgár választói jogéi az a körülmény, hogy állandóan egy helyen lakik-e vagy változtatja a lakóhelyét, milyen vagyona van és mivel foglalkozott a múltban. Csak az olyan egyének nem választhatnak és nem választhatók, akik nem épeiméjüek, vagy akiket *bírói ítélettel megfosztottak választójoguktól. A szovjet, választójogi törvény legteljesebb mértékben biztosítja minden állampolgárnak azt a leheti}- séget, hogy valóezójogát gyakorija. A választásokat ezért a Szovjetunióban nem munkanapokra tűzik ki. A választás napján a választók a ne kik legjobban megfelelő időben szavazhatnak. reggel 6 órától kezdve, egészen éjjel 12 óráig. Ugyanebből a célból a választási kerületeket és helyiségeket, ahol a szavazás folyik, olyan módon jelölik ki, hogy a szavazásban való részvétel kedvéért ne kelljen a szavazóknak messzire men niők vagy utazniok. Ilyen!normán a Szovjetunió egér felnőtt lakossága részt vehet a szavazásban a választások napján. A választásokon részvevő szavazók száma a Szovjetunióban a lehető legmagasabb. Így például a Szovjetunió l/Cgfelső Tanácsának megválasztásakor, 1946 február 10-én. a 101,717.686 jogosult választó közül a szavazásban 101,450.936 ember vett részt, vagyis a lajstromba felvert * választók teljes számának 99.7 százaléka. A Szovjetunióban a választások egyenlők. A választási rendszer kimondja és biztosítja minden állampolgár részére a teljes egyenlőséget a választásokon. Minden állampolgárnak, legyen az miniszter vagy háziasszony, marsall vagy közkatona, gyárigazgató vagy munkás, tudós vagy kolhozparaszt — a választásokon egy szavazata van. Ezért minden választót csak egy választói névjegyzékbe lehet felvenni. A Sztálini Alkotmány kimondja a. közvetlen választást, is. Ez annyit jelent, hogy minden szovjet választó, bárhol is lakik — a fővárosban vagy valamelyik faluban, közvetlenül maga vesz részt a tanácsok tagjainak megválasztásában, nem pedig meghatalmazottak vagy elektorok útján. lektorok útján választották az Állami Duna képviselőit a cári Oroszországban. IgVv választják az Egyesült Államok, Finnország és néhány más állam elnökeit is. A közvetlen választás a legdemokratikusabb, mert lehetővé teszi minden választó részére, hogy arra adja le szavazatát, akiben érdekeinek biztosítását látja, ugyanakkor pedig lehetetlenné teszi azt, hogy & választó akaratát ki játszók. T itkos szavazással történik a képviselők választása a szovjet. választási rendszer szerint. A titkos választás szigorú betartása megengedi minden választónak, hogy szabadon határozzon, melyik jelöltet óhajtja a tanácsok tagjainak sorába beválasztani. > A titkos szavazás biztosítása úgy történik, hogy a szavazóhelyieégek- ben a szavazólapok kitöltésére külön szobákat, vagy elkülönített fülkéket jelölnek ki. • f ■ A Szovjetunióban a választások szabadok és senkinek sincs jogában a választót tisztességtelen úton megakadályozni elhatározásit megalkotásában. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának választási szabályzata így szól: „Az a személy, aki <i Szovjetunió valamely polgárát, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa megválasztásánál erőszakkal, csalással, fenyegetésekkel vagy vesztegetéssel akadályozza aktiv vagy passzív választási jogának gyakorlásában, két évig terjedő szabadságvesztés-bflntetésscl sajt haló.” A szovjet választási rendszer tökéletesen visszatükrözi & lenini - sztálini bölcs nemzetiségi politikát, amelyhez a Bolsevik Párt és a,Szovjetunió kormánya szigorúan ragaszkodik. Minden szovjet állampolgár, fajtól és nemzetiségtől függetlenül, szabadon választhat és ugyancsak be is választható a Legfelső Tanácsba. A Szovjetek országának valamennyi népe egyenlő a törvény előtt és valamennyit egyformán megilletik a demokrácia jogai. A nagy Szovjetunióiban egyesült, népek egyen jogágának elve szerint alakították meg azokat a körzeteket, amelyekben a. Szovjetunió Legfelső 1 anácsa másik házának, á Nem settíégi Tanácsnak tagfait választják. Ez a tanács van hivatva biztosítói és képviselni azoknak - a nemzetiségeknek különleges és speciális jogait és érdekeit, amelyek a Szovjetunióban élnek. A Szovjetunió választásai való- **■ ban kiterjednek az egész népre és fényesen bizonyítják a színjét társadalom erkölcsi és politikai egységét, a Szovjetunió népeinek testvéri barátságát és a Szovjetunió sokmillió dolgozójának hazafiságát, A Sztálini Alkotmány elvein alapuló szovjet választási rendszer fényesen tükrözi vissza a szovjet demokrácia népi jellegét és hatalmas erejét. tatlan vidékeiig, a 1/atto-Grossotól is o Gogaztól egészen a tengerpartig, az ország nyugati határáig. Ennek a csodálatos útnak legendája páratlan vállalkozásként él a brazil nép költészetében. Akár egy hőskölteményt éneklik a gitárosok, vásárról-vásárra lárva. A ,Jlagy Menetelés” végső fokon gyümölcsöző volt. Brazília legeldugottabb zugába is elvitte a forradalom lángját. A felszabadulás reményét lobbantotta fői az ország legelkeserc- deltebb rabszolgáinak szivében is. Ezért adták a parasztok Prestesnek a „reménység lovagja“ nevet. A „Nagy Menetelés" Luis Carlos Pres lest kommunistává tette. Négy évre a Szovjetunióba ment tanulni. 1934-ben titokban tért vtssza, mint a Kommunista fntemaclonálé Végrehajtó Bizottságinak tagja. • Prestest elfogták, föbbtzben bíróság elé állították és elítélték. 10 esztendőt töltött börtönben. Alakja itt csak nőtt és nemesedett. 1940 november 7-én harmadízben vezették egy különleges bíróság elé, mely több, mint 30 évi szabadságvesztésre ítélte. Védekezését így kezdte: „Fel akarom használni ezt az alkalmat, mely számomra kínálkozik, hogy megemlékezzek egy napról, az egész történelem egyik legnagyobb napjának 23. évfordulójáról, a Nagy Orosz Forradalom napjáról. mely megszabadított egy népet a zsarnokságtól." A bírák elhallgat, tatták, de sza\’ai szájról-szájra jártak. « 1945-ben szabadult ki a tömegek nyomására, akkor, amikor a Vörös Hadsereg győzedelmeskedett a náci erők felelt. Prestest a Brazil Kommunista Párt tűtitkárává választották. A kis iöldalatti pártból, amelynek alig 3.500 tagja volt, nagytömegű pártot szervezett 200 ezer taggal. Szenátorrá választották oly szavazattöbbséggel, mely ragyogóan mutatja népszerűségét. 1945-ban már a parlamenti emelvényről mutat rá a háborús veszélyre és arra, hogy az amerikai imperializmus az a nagy ellenség, amelyet le kell győzni. Tevékenysége a legalitás két esztendejében bá- mulatraméltő. Ott vein mindenütt. Beszél, nyilatkozik, tanít, magyaráz, szervez. A Párt terjeszkedik és e:ő- södtk. Az amerikai imperializmus leg- \ eszed elmesbb ellenségévé válik. A reakció erői Ismét illegalitásba kény- szeiitik. Megfosztják Prestest szerű- törj székétől, vádat emelnek és eliá- rcist indítanak ellene. Harcéi' ,Htokban Is megállás nélkül 'folytatja. A brazíliai eseményekben láthatatlanul is jelen van. Jelen van az egymást követő sztrájkokban, a tömegek béke- mozgalmában. a demokratikus szabadságjogokért vívott harcokban. Szavai valóságnak válnak: a brazil' nép nem iog fegyvert a szovjet népek családfa ellen. Ha mégis íegyvert kellene fognia. azt kizsákmányolói ellen fordítja. Bolsevik anyagból gyúrt kommunista vezető. Sztálin hűséges tanítványa, a nagy vezérek fajtájából való. Ma Luiz Carlos Prestes a latin-amerikai nép mérhetetlen bizalmának letéteményese. Neve harci kiáltás az éhség, a nyomor, a sötétség, s népeink drámai életfeltételei ellen, h feudális kizsákmányolás és az imperialista zsarnokság ellen. Munkája és tekintélye kQzdc’münl: macii, harcunk szive és vére.