Dunántúli Napló, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-10 / 236. szám

Megvédjük a békét, népünk szabadságát, hazánk függetlenségét! A Műkőüsem tettekkel készül a fanácsvól osztásra Egy hét alatt 104 százalékról lí0~re emelkedett az üzem átlagteljesítménye A Magasépítési Vállalat mükö- Jiérnének udvarán, déli ebédszünet­ben újságfelolvasást tartanak minden nap. Így történt ez a múlt két pén­tekjén le. Az újságfelolvasó a Sza-. bad Nép negyedik oldalára érve. többek között ezeket olvasta: „Az OGztrák munkásság dacolva a terror­ral, folytatja harcát az ár- és bér- egyezrnóriy ellen. Hatalmas tömeg­tüntetés Búcsúén. A rendőrség' és esendöreég szállta meg Linzben az •célűzemeket.“ Erre a mondatra többen öseze- ezoritolták öklüket. Valaki mondani akart valamit, de a felolvasó tovább folytatta: „A „munkáspárti“ kor­mány a sztrájk letörésére elrendel­te a londoni gázgyárak katonai megszállását.“ Lejje,bl> ugyan­abban a hasábban az állt: „Nvolc- 6rás sztrájk fteggio Emília tarto­mányiban.“ Lőrinci József raktáros most is «lyan láza® gyűlölettel, ismétli az akkor elmondottakat, mintha frissen hallaná a* újsághírt. Vagy éppen •aért, mert azóta már sokat gondol­kodott rajta. Ér ez még jobban »egérlelte a gyűlöletet.: ~ Angliában éc a többi nyugati táraságban sztrájkolnak. Az a nép­ei lenes ágynevezett „munkáspárt“ pedig léptért-nyomon becsapja a «fMkäsohai. ügy, mint nálunk a jobboldali szociáldemokraták, Peyer és társai tették annak idején és utódaik szeretnék tenni most. Azok munkások? Egy fenét! Munkásarisz­tokraták, csibészek, a burzsujok em­berei, szőröstől bőröstől, „munkás­párt!“ vezetőktől kezdve, egészen a Közigazgatás vezetőiig. Mind egy ezá- Mg a tőkésnek fújja a kását. A <5bf>5rfc Stety«se!t®K. Volt bólongatott fejével, hogy igaz, jrelt, aki azt mondta: „ügy van, ez így igaz“. Aztán még Bene Ilona csiszoló is mondott egypár kereset­len mondatot: „Nálunk nincs munka­nélküli, annyi a munka. Ott meg munkás van, de munka nincs, így aztán nyomorognak szegények“. Később még arról beszéltek, hogy huszonkettedikén fanáceválsusztás lesz és erre többtermelé&sel készül­nek. — Ügy Vesz — mondták egyszerre többen ie, aztán elmentek dolgozni, mert lejárt az ebédidő. Gyorsabban mozogtak a kezek, sietősebbek lettek a dolgozók léptei. Munka közben te arra gondoltak, hogy a tanácsválasztásokat valóban ünneppé kell tenni. Azt, hogy októ­ber 22 napját többtermeléssel ünne­peljük, egy hete határozták el. Va­lamennyien többtermelést, jobb mun­kát ajánlottak íeL így tett Lőrincz József raktáros is, így tett Szanyi János anyagkeverő is brigádjával, Auer Ferenccel és Korb Jánossal együtt. VáUaiiák, hogy a tanácsvá­lasztásokra 100 százalékról 103 szá­zalékra emelik termelésüket. Ezt m elhatározásukat Szanyi Já­nos így indokolta: — Nagyon örülünk, hogy tanács- választások lesznek. Sok becsületes munkás kerül oda, ahol a mi ügyein­ket intézik. Mert én úgy gondolom és ez így is van, ha egyik gyár­ból mondjuk Kovács Pista tanácstag lesz, akkor ez annyit jelent, . mintha én lennék ott, én lennék a tanács­tag.-- Ezért aUarnnK többet ter­melni. Meg azért, hogy erősödjünk, hogy ne jöhessen vissza ide is: ..Megszállták a rendőrök a gyárat“. „Nyolcórás sztrájk“ itt, meg ott, Szóval, ezt soha többé nem akarjuk. Azért választunk tanácsokat, hogy még erősebbek legyünk. A műkőüzemben sokat beszélget­nek a tanácsválasztásokról. Minden oldaláról megvizsgálták a tanácsok jelentőségét. Tudnak jó pár példát felhozni, lágyrészét olvasták, másik részét rádióban hallották, vagy ma­guk életéből tudják. Összehasonlítják a múlt közigazgatásával. így említ egy példát Szanyi János te: — A múltban ha egy hidat, a fa­lunak javítani kellett," elmentek je­lentették a jegyzőnek. A jegyző je­lentette a főjegyzőnek, az a szolga- bírónak, a főszolgabíró pedig az al­ispánnak, az a főispánnak. "Mire n jelentés végigért. Összedőlt a híd. Mire megszavazták, már el is felej­tették, hogy ott valamikor híd' tó volt — Hát nem így volt? Ugye így! De ez többé soha nem lesz, mert ta­nácsok lesznek és azok majd úgy intézkednek, mint a karikacsapás. " Így látják valamennyien a ta­nácsok jelentőségét. így értékelik, hogy milyen hatalmas erőgyarapodá- sa lesz a választás az országnak, a dolgozóknak. Ezért vállalta Horváth Jánosné és Szalad Gyidáné is, hogy 100 száza- lélcról 130 százalékra emeli termelé­sét. Ezért teljesítették túl vállalásu­kat -egy hét alatt. Felajánlásuk előtt való héten 130 ^százalékot teljesítet, ■tek, a pénteki napon pedig már 160 százalék után kapták a fizetést. Szépéé Lászlómé te a 130 százalék vállalás helyett 151 százaléknál tart. De nemcsak ők hárman, négyen ünnepük többtermeléssel a tanács- választásokat, hanem az egész üzem. Ennek bizonyítéka Mfechl és Katona elvtáns szava: „Mi felajánlásokat te­szünk, igy ünnepelünk“, meg ■ az, hogy egy hét alatt az üzem átlaga 10Í százalékról 1.10 százalékra emel­kedett. Farkas üitály elvtárs készé! vasárnap a Népfront pécsi nagygyűlésén Vasárnap délelőtti Pécsett a Magyar Függetlenségi Népfront választási nagygyűlést tart. A nagygyűlés szónoka Farkas Miiiáiy vezérezredes elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja főtitkárhelyet­tese, honvédelmi miniszter, baranya megye országgyűlési képvise­lője. A nagyjelentőségű gyűlésen Pécs minden becsületes dolgozója felvonul, ott lesz szinte városunk egész lakossága: a bányászok, üzemi dolgozók, Pécs határának dolgozó parasztjai, az értelmisé­giek, alkalmazottak, kisiparosok, kiskereskedők, ifjak és öregek, férfiak és asszonyok. A Népfront nagygyűlés 10 órakor kezdődik a 48-as téren. ’ Méltón készüljünk a fan ácsnál asz fásé k ra — fokozásuk a vetés ütemét Átadták a vándorzászlót a rietest elsőnek befejezett dunaszeltcsői tszcs-nek Termel őosoportjatek a tanácsok toagválasztásának tiszteletére versenyt Indítottak 4s ebből a versenyből a du- ooszekicsői Petőfi termelőszövetkezet kenik ki győztesen 27 nappal a ha­táridő előtt október 3-án befejezték az Árpa és a rozs után a búja vetését is. Ezzel elnyerték a megyei tanács tnező- íazdsijgi osztályának vándorzászlaját. Vasárnap nagy számban gyűlt össze a csoport tagsága és a község dolgozó parasztsága a kultúrteremben, hogy együtt őrSí jenek a győzelemnek. A Köz- társasági 'induló éneid te© után Gyenge Tanócstagjelöltek a legjobb dolgozók között Férget«® tap® közben vette át min­istem. egy«! jó munkát végző tag az ajándékot, Ánar Mihály, Horváth Fe- feencné, Szabó Antal, Földvári Imre, tahikét a községi tanácsba küldenek, mert fó munkájukkal kiérdemelték a bizalmat. De jó munkát végeztek és •unek elismeréséül megajándékqzta a Vezetőség Strasser Lajosnét, Kiss Pál­ját, Horváth Ferencet, Scheffer Já­nost, Kékes Bálin tnét és Földvári Györgyöt is. Tíz dolgozó kapott aján­dékot jó munkájáért, főleg meleg téli ruhaneműt. Az ajándékok átadása után kultúr­műsort adott a megyei tanács mező­gazdasági osztályának kul túrgárdája' és a helyi MNDSZ aktívái. Felejthetetlen élményt nyújtott az •gesz falu fiatalságának a Petőfi szö­vetkezet győzelmi ünnepe. Ezért a győzelemért a csoport tagjai kemé­nyen harcoltak, nem született magától. A győzelem érdekében elsősorban a brigádok és munkacsapatokat szervez­ték meg. Külön volt a vetésre specia­lizálva egy 16 tagú munkacsapat, a répa és burgouyaszedésre egy 12 tagú és a tengeri töréshez, szárvágás- noz egy 15 főből álló munkacsapat. A győzelemhez nagyban hozzájárult a gépállomás segítsége is, mert két traktort biztiyútott a csopórtnak állan­dóan. A traktorok éjjel-nappal dol­goznak, és a vetésnél egy traktor há­rom gépet vontatott, egy 18 és két 16 sorosat. Fáradságot nem ismerve dol­goztak a traktorosok, így tudtak idő­ben végezni a munkákkal és így tud­ják a:! őszi mélyszántást is 15-rc befe­jezni. Verseny az ivánbattyáni és villányi tszcs-fc között Ivánbattyán termelőszövetkezeti fa­luban is jó ütemben halad a vetés, A szövetkezeti falu dolgozói, jól szer­vezett munkával, a brigádok és munka­csapatok között kifejlesztett verseny- nyel tesznek eleget tanácsválasztási vállalásuknak. A magyarbólyi terme- löcsoportnil is jól haladnak az őszi munkák. A csoport tagjaito választási verseny megnyerése fűti, ami köztük és a villányi Vörös Csillag csoport kö­zött folyik. Eddig. Magyarbóly áll az első helyen, mert a villányiaknál a munka szervezetlensége miatt komoly lemaradás mutatkozik. Még az árpát sem vetették teljesen el, holott már a búzának is a földben kellene lenni. A lippói csoportnál már erőteljesen ha­lad a búzavetés. Mánián és Vékényen 95 százalékban elvetették a búzát A termelőcsoport j afnk nagy részének eredményes példamutatását egyénileg dolgozó, parasztságunk is követi. Mán­fa. éfc Vékény az előirányzott búza- vetés területnek 95 százalékát már el­vetették. A villányi járás legjobb köz­ségei közé sorolható Sarok, Lippó és Palkonya, ahol rövid időn belül befe­jezik a vetést s ezzel elérik, hogy községükben 22 én kettős ünnepet ül­nek. Még a mánfaiaknak, de a megye összes dolgozó parasztjainak is pél­dául szolgálhat Lajos István, Ugrón István, akik a községben elsőnek fejez­ték be az ösziárpa .rozs és a búza- vetését. A mágoesi dolgozó parasztok — ahol elmaradás ^ ’tapasztalható — kövessék Jankó Sándor dolgozó pa­rasztot, aki Ugyancsak elvetette az őszieket és már a mélyszántást végzi. Az ő példájukat kell követnie min­den dolgozó para-ztnak és ugyanak­kor elő kell segíteniük a kulákok le­leplezését. Mert a kulákok £gyro job­ban támadnak- az őszi munkák sikere ellen. Ezt bizonytja Darabos • József kulák példája is Dencriiázán. aki azt terjesztette, hogy ,,ha korán vetünk a futrinka kieszi a vetést'“. Darabost leleplezték és a község ma már 82 százaléknál tartja búzavetésben. A kű­Mindig hű volt a néphez, ezért jelölték tanácstagoak Szaláoián Dohoezky Lajos tanítót 1942-ben minden elsején 17 pen­gői hozott a postás Dohoezky Lajos szalántai kántortar.ítóruak. Ezt pró­bálta „beosztani”, az egy napra eső 57 (ötvenhat!) fillérből próbált meg­élni, meg abból, amit a falubeliektől természetbem kapott A falu dolgo­zói szerették. Tudták, 9 holdas pa­rasztszülőktől származik, tudták, hogy szeretettel, nagy gonddal fog­lalkozik gyermekeikkel, tudták, a mostoha állapotok, a diüedezö, sö­tét, egészségtelen iskola, a tanszer­rel való ellátatlanság ellenére min­dent megtesz a „nemzet napszá­mosa”, hogy gyermekeik megkapják azt a iudásminimumót, melyre to­vábbtanulásukhoz okvetlen szüksé­gük van. A kulákok — Szalánta község fel- szabhdtdás-előtti korlátlan urai, — persze gyűlölték. Gyűlölték Sztánics Mihály, Belctics Márk 28 holdas kulákok, mert' a dolgozó parasztok­kal tartott, mert foglalkozott a zsel­lérek gyermekeivel. Nem kérdezték meg, mikor az iskoláról esett szó, nem kérték ki a véleményét, mikor a falu sorsáról döntöttek. — Parasztnak sok voltam, úrnak kevés — mondja Dohoezky Lajos. — Ma már minden becsületes dol­gozó meglcapja az őt megillető he­lyet hazánk sorsának irányításában is. Mi is, a falusi értelmiség, az ország építői vagyunk, ennek újabb elismerése az a megtiszteltetés, hogy nagyon sokat méltónak találtak a községek dolgozói közülünk is a tanácstagságra. De nemcsak a tanácstagsággal fe­jezi ki népi demokráciánk a falu haladó értelmisége felé megbecsü­lését. Ma már 572 forint Dohoezky Lajos törzsfizetése, e mellett még három személyre kap családi pót­lékot. A tanítás is könnyebbé vált a három évvel ezelőtt újjáépített iskolában, mely tavaly új padokat kapott, ebben az évben pedig fel­szerelik a villanyt is. — így télen is ki tudjuk hasz­nálni a tanítási időt — mondja Do- hoczlty Lajos — és községi tanár esünk a Magyar Dolgozók Pártja segítségével lépéseket tesz majd, hogy keskenyfilmvetítő készüléket is kapjotí a falu. Ezzel mozi is működne iskolánkban. Ezután terveiről beszél Szalánta tanácstagnak jelölt tanítója. — Mint tanácstag is arra törek­szem, hogy erősödjön, fejlődjön is­kolánk. A Magyar Dolgozók Pártja már eddig ís megtett mindent, hogy a falu iskoláit kiemelje elmaradott­ságukból. A községi tanács a Párt támogatásával el tudja érni ezt a célt és olyan eredményes tanítást tudunk majd mi is ntnijtani, mint ann! yent a «árost iskolák mutatnak fel ^ — Ha falvam népe érdemesnek tart arra, hogy mint a Népfront je­löltjét megválasszon. — mondja be­fejezésül — fokozott jó munkámmal. igyelcszem majd meghálálni a dol­gozók bizalmát, és úgy a tanácsban, mini az iskolában úgy dolgozom, hogy azzal békénket, hazámat és a dolgozó népet szolgáljam. Tésztás és Schefferné elvtársak megmagyaráztak Kiss Kálmánnak: mi a tanács Kis» Kálmán # holdas faoauwShctúayi dolgozó paraszt « bánelőtti kiapadón ül, kezében a legfrissebb újság. Fittyel me Son olvass* * Magyar Függetlenségi Népfront választási faíhívását. „Ma­rnunk a tanácsok révén még közelebb kerül a dolgozókhoz: a 230,000 tanács­tag a nép millióinak képviseletében vesz részt az ország ügyeinek irányí­tásában“ — mondja Kiss Kálmán, idéz­ve a felhívás egy mondatát.“ Hallottam én már a tanácsokról — teszi aztán hozzá a maga véleményét — tudom, hogy majd a mi érdekünket képviseli csak azt nem látom még teljesen, ho­gyan, útiképpen.“ Sokan vannak még, akik. nem isme­rik a tanácsot, annak mnnkáját e azt hogy * tanács milyen formálván lean a dolgozók képviselője. Nemcsak Kiss Kálmán» van. ezzel igy, még sokon má­solt Azért mentek ki vasárnap szelte « megyébe az üzemek falu járó csoport­jai hogy dolgozó parasztságunknak megmagyarázzák: ml is az. a tanács, fogy lesz az a dolgozók hatalmas tö­megszervezete ügyes-bajos dolgainak, az előrehaladás irányítója. Ezért boreste fel Kiss Kálmánt is a pécsi Bőffyár fulujárócsoportjánalc két tagja: Tisztás Károly és Scheffer An­talit é; Kiss Kálmán örömmel fogadja őket, s mint ahogy mond ja: sokat vár tőlük, mert nagy várakozással- beszél­nek róla. Elgondolkozva hallgatja Schefferné szavait. — A tanács a község gazdája lesz s a becsületes gazda gondosságával kell tö­rődnie minden dologgal. Azért is vá­lasztanak oda a legjobbak közül olya­nokat. akikre hallgatnak, akiket be­csülnek a községben. Gyűléseket tar­tanak majd az egész falu dolgozói elölt, ahol beszámolnak végzett munká­jukról. elmondjál:, hogyan fejlődik q falu, hogyan segítik az ötéves tervben ránk váró feladótokat.' Ha mrg azután azt veszik észre a falu dolgozói, hogy valamelyik tunácstny nem látja el tisz­tességgel feladatát, munkája nem len- Uti előre a község áolgoziilvak ügyét, úgy visszahívjál: „ tu-,ácsból és arra érdemes dolgozót küldenek he he­lyette u tanácsba. miiMban bizony ez ; nőm volt nvcgt rA nogygazdák, * kuli­tok. a klerikális reakció emberei, a vi­ril i sok ültek a községi elöljáróságban. Szegényparaszt legfeljebb szemfényvesz­tésnek ült bent az elöljáróságban. — Igaz, így volt ez valójában. 36-ban én is bekerültem a községi képviselő- testületbe, de csak mutatóba, mert rám nem hallgattak. Többen is voltak, meg hát mit, ért egy szegény szava akkori­ban — teszi, hozzá Kiss Kálmán. — Most meg becsületes dolgozó pa rasztokra, asszonyokra, dolgoskezű ifjakra bízzuk a község sorsát— mond­ja rá Tcsztás Károly —. Azok lesznek a falu gazdái. Azok intézik majd a falu ügyeit, nem kell minden ügyet a já­ráshoz, vagy a megyéhez küldözgetni, mert elintézi a tanács. Igazán szava lesz most majd a dolgozó parasztembe raknék is, akármi történik * község­ben, őt is meg kérdezik, hogy helyes lesz-e az­— Ezt azért nem értem elég tisztán — mondja kételkedve Kiss Kálmán — magyarázza csak meg világosabban. — Hát úgy lesz az — mondja most már Schefferné — mint példáid egy tszcs-ben, ahol közösen tárgyalnak meg minden tennivalót. Együtt határoznak mindenről. A tanács is, amely a dol­gozókból tevődik össze, megbeszéli egy- cgy nagyobb dolog elintézését, aztán megbeszéli a választóival, az egész köz­ség lakóival. — Na és az egvesek kívánságával is törődik majd a tanáé»? — kérdi Kis* Kálmán. — Mert tudni kell, hogy egy családban, gazdaságban «ok elintézni való van­— Azt is meghallgatják, s mindjárt lesznek is az érdekében. Ha vetőmag-, műtrágya, vagy más egyébre van szük­ség, azt a tanács elintézi. Vagy h* ar­ról lesz szó, hogy az adónál, leadás­ból nőm egyezik valami, a tanácsnál azonnal kijavítják » hibát. Nem úgy, mint a jegyzés égben, ahol hónapokat kellett várni. — De nemcsak kérni kell a tanács­tól. hanem segíteni is a munkáját, mel­léjük kell állni, hogy könnyebben tudja­nak dolgozni, bogy valamennyiünk békeharca eredményes legyen — teszi hozzá Tészta» Károly. Akármilyen fel­adatot keli megoldani, a község lakói álljanak n tanács mellé s azt együtt valósítsál: meg. — Segítünk is nekik — mondja örömmel Kiss Kálmán —, már most is azért dolgozunk, harcolunk a békéért, igyekszünk az őszi munkával. Én már befejeztem a vetés nagyrészét, de a községben is kész lesz október 22 előtt a vetés- így ünnepeljük a tanácsok megválasztását, a szavazáson felül így erősítjük a békeharcunkat. Scheffer Anta.lné cs Tésztái, Károly búcsúznak. Mennek tovább a többi dolgozó parasztokhoz, hogy bőszé!jenek velük is a tanácsválasztáspk jelentősé­géről. Wunkavállafók burgonyasllchésa Pécs város tanácsa VB kereskedel­mi osztálya, felhívja a város teriile- íén lévő összes vállalat, tizem, intéz­mény, hivatal, szakszervezeti bizotlság titkárát, hogy a dolgozók téli burgo­nya- és hagymaszükségletének biztosí­tására tájékoztató átvétele végett, Vá­rosháza í. cm. 44. sz. szobában sür­gősen jelenjenek meg. Külön felhív­ják a szakszervezeti titkárokat, hogy nyugdíjasaik burgonya- és hagyma- igényléséről is tartoznak külön kimu­tatást benyújtani, a tájékoztatóban közölt miilla alapján. Felhívják a vá- i'o.s területén lakó nyugdíjasokat, hogy burgonya- és hagymaigényüket je-1 telítsék be az illetékes szakszervezeti bizottság titkáránál. Azok a nyugdíja­sok, akiknek helyben, illetékesség sze­rint szakszervezeti érdekképviseleti szerveik nincsenek, közvetlenül je­lentkezzenek f. hó II-én és 12-én fél 8 órától délután fél I óráig a Város­háza 11. cm. közgyűlési termében, ahol igénylésüket a bejelentőlapok, és a legutolsó nyugdíj-lölyőstiást igazoló szelvény alapján a városi tanács ke­reskedelmi osztálya veszi ökel szám­ba. A burgonya és hagynuu,szlás mód­járól és időpontjáról az érdek) !■ eke! megfelelő időben a spj'ó alján tájé­koztatják. Károly «Irtára, » megyei tanács mező­gazdasági osztályának vezetője rövid beszédében további jó munkát és sok sikert kívánva adta át a győztes szö­vetkezeinek a váadorzászlót. A csoport elnöke a zászlót átvétele­kor ígéretet tett arra, hogy még főbb, n/óg eredményesebb munkát fognak végezni és október lS-re a mélyszán­tást is befejezik, majd bejelentette, bogy a szövetkezet vezetősége « leg­jobb dolgozókat jó munkájuk elisme­réséi!! megajándékozza. . lákfoazugságofc ezétzázása tehát fel­tétele annak, hogy a községek dolgozó parasztjai teljesíthessék a tanácsvá- lasztások tiszteletére tett vállalásaikat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom