Dunántúli Napló, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-31 / 254. szám

Vm OSTOBER 51 w a p s, o #ö Űj eredmények a Szovjetunióban az Októberi Forradalom tiszteletére Szombaton <wt» scteyzáxezor ma­r osalAJ alte körül a rádiót, vár- a hét órát, hogy meghallgassák Rákosi elvtáreat. Ünnep az, amikor Rákosi ejvtárs szól hozzánk, min­denkor. rengeteg tanulságot, útmuta­tást kaptunk tőle, dicsérő, jó szót. a munkáért és építő bírálatot a hibák­ért, A Tordn-ntev kettőben te vűAgo- Rak az ablakok. Kernerék laltásában is öten Ölnek a rádió körül. A család a péosi Sopiana gépgyárban dolgo-zik. Kerner József i«, felesége is, aki átképzőé, fiúk, Laci is, aki a gyár legifjabbik esztergályosa. Csak a lá­nyuk, Erzsi nem dolgozik a gyárban, 6 vezeti & háztartást, de vőlegénye, (Glö.ck Nándor, a Sopiana eztaliáno- yista esztergályosa. K2tnd Itt u;ne|£ éa amikor a nádiéban elhangzik: „Kossuth ée Petőfi Rádió Budapest, közvetítjük Rákosi Mátyás elvtáre beszédét a Kagyar Dolgozók Pártja Központi [Vezetőségének október 27-i üléséről“, J»etoppán egy vendég is, idősebb tannkáft, szó nélkül, csendben leül és néma csend van a szobában, amikor felhangzik Rákosi elvtáre jól ismert, meggondolt, bölcs hangja: kedves ElvlársaJd Közjtonti Ve­zetőségünk ülése olyan időre esik, Ctnclyei a nemzetközi helyzet foko­zódó feszültsége és egyben a nem­zetközi békemozgalom erősödése jel. lemez.” Rákosi elvtárs beszél a dolgozó magyar nópbra és mintha ő maga is Itt lenne, ebben a pécsi munkásla- kásban. Es itt is van, mert szavait, tanítását elraktározzák, megfogadják ’valamennyien, akik it-t körülülik a Jdmz'ósse! letakart rádiókészüléket. Kemer József és Glück Nándor nép­nevelő, is, számukra külön feladatot te jelent, amikor népünk szeretett bölcs vezére, tanítója beszél. Szá­mukra még külön azt is jelenti ez a beszéd, hogy amit itt tanulnak, azt tovább te adják; kor elmondta, hogy az Iparban egy év alatt 90 ezerrel nőtt a munká­sak száma. Én is csak május óta dolgozom a gyárban és tanulok szakmát. —- Az egész Sopianáról beszélt, amikor ismertette, hogy a beruházá­sok összege egy év alatt több mint kétszáz százalékkal megnőtt — mondja Glück Nándor. — Hát a mi gyárunk is legalább kétszerannyít kap az államtól évről évre. Erzsi­kével is éppen a nagycsarnok fel­avatásakor ismerkedtünk meg és az esküvőt áprilisra tervezzük. éppen mire a második nagycsarnok elkészül. Igáz-e, Erzsiké? Erzsiké nevet és bólogat, hogy igaz. Aztán 5 is megszólal: Lám, Rákos elvtárs figyelme mindenre ki­terjed, még a sorbanállásra is. De most már az is megszűnt A vendég, aki éppen a beszéd elején érkezett Lempak János, segédmunkás a Magasépítésnél. Itt laMk a házban. Nemigen szokott szomszédolni, de mindig pontosan megjelenik, valahányszor Rákosi elvtárs beszél. Most 5 is elmondja a véleményét — Mindent helyeslek az első betűtől az utolsóig, amit Rákosi elvtárs mondott, a szívemből be­szélt, elmondta azt is, amit érzek, de ugyanakkor nagyon sokat ta­nultam én is. De hát már megyek te már haza. Jóéjszakát, Szabad­ság! fő Ideig együtt marná a Kemer család azonban és tovább beszélgetnek, jó kedvvel, vidáman, lelkesen. Meglátszik, hogy Rákosi elvtárs beszélt hozzájuk. — Amikor Rákosi elvtárs a nor­marendezésről beszélt — mondja Minden egyes nap új erővel tárja fel és bizonyítja be a szovjet társadalmi rend és államrendszer páratlan elő­nyeit- A szovjet munkásosztály hősi munkával sikeresen teljesíti és túltelje­síti az állami terveket az ötéves tervet a maga egészében. Akármerre fordítjuk tekintetünket, mindenütt lelkes, örömteli munkát. Le­nin és S7.tálin parija felemelte a szov­jet emberek {miliőit, tág teret nyitott képességeik érvényesítésére A szovjet embereit eltökélt szán­déka, hogy határidő előtt bevégzik az 1-950-es állami tervet és ezzel újból hozzájárulnak a béke niegvédelmezé- sének nagy ügyéhez. Széleskörű munka- versenyt indítanak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére. A Szovjetunióban a tömegek alkotó kezde­ményezése és aktivitása határtalan. Az iparban, közlekedésben és mezőgazda­ságban egver újab értékes kezdemé­nyezések szedetnek. A szovjet emberek munkaversenyének célja a béke megvé­dése, a szocialista haza erősítése. Nyikolaj Butyenko, a harkovi köz­lekedési gépgyár karusszel-esztergályo­sa állandóan arra törekszik, hogy a termelékenység növelésével, új eredmé­nyek elérésével, köszöntse az Október■ Forradalom S3, évfordulóját. Nyikolaj Butyenko a gyorsvágás módszerével dolgozott, mégsem volt megelégedve elért eredményeivel. A tár­csa középfuratának megmunkálásánál igen sok változtatást eszközölt a mun­kafolyamatban. Rebizonyítotfa. hour , vágás gyorsításán kívül is lehetséges a technológiai egyszerűsítés, szta­hanovista kezdeményezés. Az alkatrészt 12 művelettel munkálták meg. Butyen­ko néhányat "összevont. Üt fogással munkálta meg az alkatrészt, az előto­lást megnövelte, fordulatonként 0.27 milliméterről O.G niiliimérterre. Emellett a tárcsák megmunkálását egyidejűleg két szupportul végzi. Ez a megmunká­lási időt 57 percről 12 percre csökken­tette. A fiatal újító felhívással fodult a gyár dolgozóihoz, hogy az Októberi Forradalom tiszteletére kezdjenek újabb munkaversenyt. Vállalta, hogy egv műszak alatt két műszak normáját teljesíti. Példája nyo­mán a gyárban 80 szakképzett munkás szabadult fel és került más fontos munkahelyre. Butyenko egyik tanítványa AnatoliJ Kalasnyikov, fiatal esztcgálvos, majd­nem kétszeresére növelte eddigi telje­sítményét. Egyre növekszik azoknak a száma, akik Nyikolaj Butyenko kez­deményezéseit és munkamódszereit át­veszik és magas százalékokkal teljesítik túl normáikat az Októberi Forradalom tiszteletére. Ebben a fiata'mns munkaver­senyben bontakozik ki a szocialista verseny igazi célja utólérni a legjobba­kat, felzárkóztatni a lemaradotlakat. így minden egyes dplgozó teljesíti, sőt túlteljesíti feladatát. Az élenjárók segí­tik az elmaradottakat és ezzel teszik emlékezetessé az Októl>er tiszteletére megindított versenyt- Tudják, hogy al­kotó aktivitásuk, mely hónaprál-hónap- ra fokozza a termelékenységet, a leg­szebb ajándék a Nagy Októl>cri Forra­dalom 33. évfordulójára. A szovjet munkások és munkásnők. mérnökök és technikusuk, versenyre léptek, hogy új műnk sikercikkei ün­nepeljék a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat, biztosítsák a békét és gyorsítsák a szovjet haz.a kommunista építésének ütemét. g/ed vés Elvtársak! Nagyon megdőb- G^OCk Imre (3) CSdDCltvezetŐ VÓfíár íevelej ** hen-tem, amikor olvastam a Du- ........... .... ■ . .......................... Ke rner elvtárs fel Is súfsajt; tsBej, csak én tudnák fele ennyire Így beszélni, üyen nyugodtan, oko- -.- $anT Különben mindannyian szótlanul, , fcagy figyelemmel hallgatják a rádiót - ia osak időnként egy-egy közbeve- . -tett félmondat mutatja, hogy pont- íúl-pontra kövgí-ik Rákosi ehrtárs 'beszédét. . Sók. minden átviharzík ezalatt az »GT ée hároinnegyeki órán a kis, ba- ■ rátgoe, fűtött szobán. Gyűlölet és a iKeretet hullámai követik egymást ée érdemes megfigyelni az arcokat, megnézni mi vésődik rájuk, amikor ■ az imperifrlisták agressziójáról, üt Ok­ijai kegyetlenkedéseiről beszél Rá­kosi elvtára. Komoly, elszánt vonás ül a munkásarcokra, férfiéra, asszo- ítyéra egyaránt, de mindjárt meg­enyhülnek ezek a vonások amikor Rákosi elvtárs a gyarmati népei: Szabadságharcáról, hősi küzdelméről totói, úgy gondolnak rájuk mint test­vérre. i Amikor a Hto-handára kef-Dl a fezó, itt is ott is felszakad egy eifra mondat, de olyan, hogy azt jTito nem tenné a börtönökre néző ablakába. Sok minden betölti ezalatt az egy Ite háromnegyed óra alatt ezt a szo- Kérdések melyekről beszélni és ■gondolkodni kell a Torda-utca ket­tőben ia. A faeizálódáai hullám az :hnperiaiiata államokban, a. mágai ér­tekezlet határozatai és a béke hívei- iask közeledő kongresszusa, eereg- to-emléje. A izmán RáKonl elvtárs rátér tervgazdaságunk helyzetének ismerte­tésére. Sűrűn bólingatáak, amikor a megnővekedett munkáslétszámról, a megsokszorozódott beruházásokról be. ■ szóL Majd a mezőgazdaság fejlődésé­ire kerül a 6zó, maid megbotránkoz- ■va hallják bogy a kitpeckidákoh mt- ilyen hörcsögmődra igyekeztek a többi reakcióssal együtt felvásárlási ‘lázat kelteni.-. Már töbh, Imint egy órája beszél iRákosi etvtáre, de a figyelem csak ^fokozódik amikor végül is a Párt további erősítése kerül sorra, majd iBákosi ©Mára beszéde végére ér: ^ yjbajta leszünk, hogy ezen a té- Ifee» is jó munkát végezzünk és biz­tos kézzel, sikeresen vezessük to- .cább az ú) győzelmek felé szeretett Pártunkat, a Magyar Dolgozók Pártját, dolgos népünket és a szó­ldallsta jövőt építő magyar népi idemolzráciát.” 1 Pár pillanatra csend ereszkedik a Hzobára és ebben a csendben sok- i®ak gondolat kavarog. Kerner elv- *árs szólal meg először. —. Nem tudom, hogy ti hogy tfagytok vele, de én úgy érzem, Hrtiniha Rákosi elvtárs külön-külön falamenntfünkröl beszélt volna. — .Tó! mond»«!. én I* valahogy Így érzem — mondja a felesége —. Rólam is szólt Rákosi elvtárs, ami­nántúli Naplóban a gyilkos Vietorisz- handa bűncselekményeit, összeszorul a szívem, ha arra gondolok, hogy miért kellett meghalni 12 bányásztársamnak. Valósággal dühbe jövök, amikor ma­gam előtt látom Vietgrisz, Lugosi, Rih- xxier és Mosonyj aljas ábrázatát, ami­kor arra gondolok, hogy a két főgaz­ember hányszor állt fel a nagycsarnok dobogójára és tartott előadást a bánya­biztonságról, a balesetrlhárításról — miközben gyilkolták a bányászokat. Gaztetteiket akkor hajtották végre, amikor a szovjet igazgatóság jóvoltá­ból valóban élő formát ölt bányáink­ban is az a magasztos mondat: Nálunk legfőbb érték az ember. Ennek a jel­szónak gyakorlati megvalósítására min­dent megtettek a szovjet bányavezetők. Csak párat akarok emlegetni. Bevezet­ték « háromnapos bányajárást az áj munkások számára, hogy ismerjék meg a bányát, mielőtt megkezdik a munkát. Súlyos ezrekbe kerül ez a „bejáratás“, hisz mindegyik munkás fizetést kap, míg ismerkedik a bányával- Megvaló­sult az aknákon az áttandö orvos- ’ és mentőszolgálat. Állandóan bányabiztonsági tanfolyamok vannak. Legutóbb’ talpb őrből készített börsap- kát kaptunk, bogy védbessük fejünket az esetleg leeső kő- és széndarabok ellen. De felsorolhatnánk még számos újítást, amelyek mind a munkásokról való messzemenő gondoskodását szol­gálják. Nem hagyhatom ki azt sem. hogy állandóan figyelmeztetnek és figyelmeztettek bennünket a gondos ácsolásra éj szigorúan véltél;, ha köny­nyclmfíségböl nem tartottuk be az elő­írást. Míg az igazgatóság mindent megtett életünk biztosítására, addig Viciorisz és bandája azon dolgozott, hogy hogyan tudja azokat keresztülhúzni, hogyan tudja kioltani a bányászok életét, sza­botálni a termelést. Fin 7 éve ismerem Vietoriszt. Első találkozásomkor mint levente-elnökkel ismerkedtem meg ezzel a gyűlölt, sunyi alakkal. Lugosihan is egy szemben mé­zes-mázas, hátulról pedig áruló, orvlá- madó alakot ismertem tneg. Mosonvi igazi énje most derült ki előttem, most jöttem rá, miért igyekeeztt állandóan hangoztatni, hogy milyen nagy „niun- kásbar-át“. Megtévesztett bennünket, akárcsak Peyer, a jobboldali szociál­demokraták fővezére. Mosomji is áruló. Szenvedést okozni; nekem is <z a gyilkos banda. I.ugpsi engem is lekül­dött, hogy „újítása“ szerint fojtsunk Vieíoriss fasiszta bandája azért gryiikaít és szabotált9 hogy csökkenje a termelést le egy tűzbesnálló fejtést. Aki nem lá­tott még bányafüzet, az el sem tudja képzelni milyen szenvedés ilyen helyen dolgozni, amellett, hogy minden pillanatban vár­hatja az ember a halált. Lugosi 1947 októberében ahelyett, hogy eltömedé- ke-Hette volna a tűzbenálló fejtést, va­lósággal bezavarta oda az embereket, akik ott lelték halálukat• Mesélték ne­kem, hogy amikor Lugosi levitte a tűz- benálló fejtéshez a bányamentőket, art mondta nekik: „Menjenek csak be, nincs olyan nagy baj." A bős mentők bementek, de kijönni már nem tudtak. A gyáva Lngosi azonban elfutott, hogy mentse irháját. Mikor 1948 április 7-én a bányalég- robbanás történt, akkor jártam én vá­jár iskolába. Emlékszem rá, hogy Vie- iorrsz, Lugosi is tartott előadást. De emlékszem arra is, hogy a szerencsét­lenség okát mindegyik másként adta elő, és csak abban egyezett hazugsá­guk, hogy ráfogták Finta György vá­járra: „gondatlanságból meggynjtotta a lámpát." Mi ekkor érdeklődtünk, hogy mi lett * lámpával, erre azt váfaszil- ták, hogy „nagyobb baja nem történt". Ellenben kihoztak egy ácsolatfát a rob­banás színhelyéről amelybe a lapálot vagy 19 centi mélyen belevágta a rol\ bánás ereje- Már akkor beszéltünk ar­ról, hogy nem tiszta az ügy, mert ha az ácsolatfába Így beleáltt a lapát akkor a lámpának — ami a rob­banást okozta — még a hült helyét sem találták volna. Most már tudom, hogy miért nem történt a lámpának ,,nagyobb baja". Finta György jó vá­jár volt. Es a többiek is. Mind olyanok voltak, akiket szereltünk, becsültünk, olyanok, akik szfvvcl-lélekkel dolgoztak a hároméves terv végrehajtásáért. Ép­pen ilyenek álltak útjukba ezeknek a csibészeknek, mert tudták, ha ezek „szerencsétlenül“ járnak, megtörik a mi munkalendiüic-fűnk is — és ha át­menetileg is, de csökken a termelés. Tervszerűen dolgoztai; ezek a gyilko­sok mi ellenünk és a szovjet vezetőség ellen. Hányszor voltam fültanuja an­nak, amikor valamelyik bányásztársam kért valamit Lúgosból- A válasz ez volt: „Az igazgatóság nem engedi.“ Tő­lük ezt hallottam. Amikor pedig a szov­jet vezetőktől kértünk közvetlenül vala­mit, azok ha látták, hogy kérésünk he­lyes, minden különösebb ceremónia nélkül megadták. Az volt a sötét ter­vük, hogy éket verjenek köztünk' és a szovjet vezetőség között. Ez nem siko rült. Aljas szándékuk, ha nagy áron is. de lelepleződött. Én most elővájásban dolgozom András-aknán az. 5. szinten a főké­re szít vágattól északra, a 6-os telepen- Jelenleg csapatom november végépek tervelőirányzatát teljesíti és örömmel mondhatom el, hogy mi is behoztuk azt a lemaradást, amit e -téren okoztak ezek a gyilkosok. November 7 tisztele­tére vállaltuk, hogy 115 százalékról 130-ra emeljük teljesítményünket, de ha lehet többet is végzünk ennél, hogy Így is képébe vághassunk annak a négy fasiszta gyilkosnak. Szombaton este, mielőtt Rákosi elv- társ beszédét a rádió közvetítette, rövid gyűlést tartottak az adorjási dolgozó parasztok. Alapos, jó mun­kát végeztéik az ősziek vetésénél, ezért jutalmat kaptak. Nagy volt az őröm a DÉFOSZ megyei kiküldötté­nek beszéde után, amint átnyújtotta a megérdemelt jutalmat. Az előadás után igen értékes hozzászólások vol­tak. Cakó János dolgozó paraszt el­mondta., hogy ő mé<s idáig nem fe­jezte be a mélyszántást, de ígéri, hogy a minisztertanács határozata által megjelölt időpont előtt, 2 héttel előbb befejezi a mélyszántást, kihord­ja az istállótrágyát és azt leszántja 20 cm. mélyre, hogy a tavasszal köny- nyebben megmunkálja és több termést is várhat, ezzel járul hozzá a béke megerősítéshez. Gulyás István 11'jy:i.n- így' vállalta, csak még hozzátette: amiért a község rádiói kapott igyek­szik még inkább a munkáját elvégez­ni. Hozzászólt még Forsidi József, már befejezte az őszi mélyszántást. Bárányéi János is befejezte már a mélyszántást, mert jövőre többet akar termelni, hagy 5 éves tervünket és a békét erősítse. Idős Fónai József elmondotta, hagy már 2 éve traktor­ral szántat és most is 20 cm-re szán­tat la fel földjét, azért szántat trak­torral, mert meggyőződött arról, hogy sokkal jobb, mint mikor fogattal szántaiott. A község dolgozó parasztsága és a DfiFOSZ tagsága nevében a DÉFOSZ elnöke köszönte meg kere­setlen, szívből fakadó szavakkal a Végezetül pedig azt akarom megtent, hogy olvastam Rákosi elvtárs beszédét. Olvastam arról, hogy a jobboldali szo­ciáldemokraták milyen aljas módon árulták el a multhan is és a jelenben is a dolgozókat. Ezek közölt a gazem­berek között Is lcetlő jobboldali szo­ciáldemokrata. Gyilkoltak, szabotáltak, megölték munkatársaimat. Rákosi elv- társ beszéde nyomán megfogadtam, hogy éberebb leszek a jövőben, mert nem ez a négy fasiszta az utolsó ellen­ségünk. De ezekre a lappangókra is le­sújtunk ugyanolyan keményen, mint amilyen keményen eljárunk ezzel * gyilkos fasiszta badával­jutalmat. Adorjás község DÉFOSZ szervezet és dolgozó parasztsága ne­vében köszönetéinet fejezem ki, . ., ígérjük, hogy a még hátralévő mély­szántást minőségileg is jól fogjuk el­végezni, úgy, hogy a munkánkat az elsők között végezzük el.“ Ez alkalommal csatlakoztak a Bu­ják község dolgozó parasztsága által kezdeményezett minőségi mélyszán­tás! és tráiáyázási versenyhez. „Mi, Adorjás község dolgozó pa­rasztsága, — írják vállalásukban, — csatlakozunk Buják község országos kihívásához. 1. Vállaljuk, hogy a még visszajövő mélyszántást 20 centiméter mélyen végezzük el. 2. Cukorrépa alá 25 centi mélyen traktorral szántatunk. 3. Az istállótárgyát kihordjuk és azonnal leszántjuk. 4. Minőségi mun­kával a minisztertanács határozatá­ban megjelölt idő előtt két héttel be­fejezzük a mélyszántást. Mindezen vállalásokat teljesítjük, így akarunk harcolni a béke megerő­sítéséért. Tudtuk, hogy ezzel is erő­södünk, a béketábor keményebb csa­pást tud mérni a háborús gyei logo­tokra, akik a népek szabadságát, függetlenségét veszélyeztetik és az egész világot jármukba akarják fogni. Munkánkkal harcolunk ellenük. hogy ezek az aljas tervek soha meg ne valósulhassanak A gyűlés után boldog örömmel hallgatták Rákosi elvtárs beszédét azon a rádión, amit eddigi jó mun­kájuk elismeréséül kaptak. j.lg'ér/fí/f, a minőségi mélyszántást az elsők korrtt végezzük ef‘ Adorjás község dolgozó parasztsága lelkesen csatlakozott a bujákiak y erseny k i hívásához \ A Tordcs-ufrca 2-ben úgy érzi g Kerner család: Rákosi úvJtáM U&wz&k&kszélt, táluk fosáéit Glück Nándor —, arra gondoltam, hogy a rendezés előtt 267 százalék volt a legmagasabb teljesítményem, a rendezés után először furcsa volt az új norma, le is csökkent a tel­jesítmény és ma? Ma már megint 255 százaléknál tartok és többet keresek ezzel, mint bármikor az­előtt. Azután Rákosi elvtárs beszélt a selejt és anyagpocsékolás elleni küzdelemről. Erre bizony nálunk is nagy szükség van. Jóidéig csak se­lejtes lendkereket adott az öntő­műhely. Nagy javulás lesz ezen a téren a havibérfizetés és a pré­miumrendszer, amikor jutalmazzák a selejtcsökkentést és az anyagtaka­rékosságot. A legifjabb, a szőke Laci is meg­szólal. Eddig csak a fejét forgatta, mindig arra nézett, aki beszélt. — Most örülök csak igazán, hogy beiratkoztam a gépipari technikum­ra, hisz Rákosi elvtárs is meg­mondta, hogy sok szakemberre és mérnökre van szükség. Ez leszek én is. — Vasárnap falujárásra megyünk — mondja Kemer József — lesz miről beszélni a falusi dolgozók­nak, itt van a Rákosi-beszéd, ez azután jó alapja a munkának. Reg­gel magamhoz veszem az újságot és Rákosi elvtárs beszédével agitá­lok. Elmúlott kilenc óra, negyed tíz, tíz óra is, de még mindig szövö­gették a beszéd fonalát a Torda- utca kettőben. A múltról, a jelen­ről és a jövőről beszélgettek ezen a szombat estén. Sokáig kiszűrődőt! a lémpafény a szobából és odabenl is valahogy minden világosabb lett Rákosi elvtárs beszélt a dolgozt magyar néphez.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom