Dunántúli Napló, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-22 / 247. szám

FÄPLO 1950 OKTÓBER 23 Győzelem után új harci feladat a falun SytteAl»» JeTepfést mi ölt PArfTTí* Kegyei Bizottság» coli törtökön sze- i&cäti TOBÓriinkLö«, Rákosi Mátyás «hrtárébo*. Győzelmi jelenti«!, mely tr» megtáviratoztuk, hogy megyénk dolgosé parasztsága a vállalt határ­időnél 3 nappal korábban teljesítette a tanácMráJesztáeok tiszteletére tett felajánlását: befejezte a búzavetést. HaUknas győzelmet jelentettünk jogoe büszkeséggel. Hatalmas győ­zelmet, hisz soha még Baranyában ilyen korán még nem vetettük el a Házát, eoba ilyen korai gondos ve­téssel még nem biztosítottuk az őszi gabonafélékből — elsősorban ke­nyérgabonából a nagyobb, a jobb tormást. Nóra magától született ez a győzelem s abbau* hogy a búzavetést október 19-én jelenthettük, döntő része volt annak, hogy megyénk dolgozó parasztsága megértette a . ta- mcsválasetások hatalmas jelentősé­gét. \ búsa Telésének határidő előt­ti befejezésével bebizonyosodott, hogy megyénk dolgozó parasztsága tudja: rendkívüli, jelentősége van a dolgozó parse-ztság szempontjából is annak, hogy a tanácsok megválasztásává.! marndékáalanol a dolgozó nép veszi kezébe a hatalmat r ímegvawnl Al- kot.uiányunk tétele: minden hatolom u tjotgozó népé. Az őszi munkák megindulásakor megyénk valamennyi községe lelke- son csatlakozott Rihartorda és Du- naszekceő dolgozó parasztságának fel- hívásához, vállalta, most pedig tel­jesítette az őszi vetések befejezését a tanács választásokig. Dolgozó pa­rasztságunk köszöneté volt ez Pár­tién hnakr népi demokratikus kor. mányzatunknak a hatalmas segítség­ért, a traktorokért, a kigyulladó vil­lanyfényért, a bclwtőutokért, mind­azért, amit a dolgozó parasztság már eddig is kapott. De köszönet volt elsősorban azért, amit a dolgozó pa­rasztság a tanácsok megalakulásával kap, azért, hogy megszűnik a kür- jogyzüségi székhelyekre való szalad­gálás, azért, hogy a dolgozó nép — élű falun a dolgozó parasztság leg­jobbjai — intézik ezután a falu minden lakója sorsát. Teljcsífetiíik a tanáceválasztá- k< •• tiszteletére tett felajánlásunkat és megyénk dolgozó parasztsága .7 nappal a határidő előtt befejezte a retest. Es ennek során — sokkal inkább, mint bármikor eddig — iii"._iiiutatkozott a fejlettebb, a szo­cialista ée szocialista jellegű szik- torok, az állami gazdaságok és ter­melőszövetkezeti csoportok példamu­tatása. Állami gazdaságaink, kezdve kí árpa 10 nappal határidő előtt i aló elvetésétől, végig élenjárlak és példát mutattak megyénk dolgozó parasztságának. Ezenkívül pél­dát mutattak megei őcödött termelő csoportjaink is, hisz túlnyomóróezük- ben egy héttel, 4—5 nappal hama­rabb fejezték ba a vetést, mint köz­ségük. A Mami gazdaságaink, temelőcso- portjaink példamutatása nagyban előmozdította a vetés határidő előtti befejezését-. De komoly lendftöjc '■olt, * munkának a kommunisták pél­damutatása bt. A nyári munkákhoz hasonlóan, az őezi vetéseknél is szá­mos szép példája született meg a kommunista példamutatásnak, olya­nok, mint Fertyősi Ferencné Alsó. s-entmártonban, aki mér október első napjaiban befejezte e vetést. Az őszi munkáknál azonban a kom­munistákhoz már csatlakozott egy újabb hatalmas tábor, a tanára tag­jelöltek (tábora. Jelöltjeink az őszi munkáknál is bebizonyították, hogy méltók a falu bizalmára és az elsőit között fejezték be a vetést, mint például Pécsváradon Papp János tn- n ács jelölt, akinek október 7-én már az tdolső izem húzója is a földben volt. \r «szi versekben aratott győ- *f'?m — a népnevelő munka jelen­tőségének újabb kidomborítása mól lett — bebizonyította azt is, hogy dolgozó parasztságunkban egyre *~itArdtibbá - válik az a meggyőző­dés, hogy érdemes a kommunisták­ra hallgatni, hisz az idén népneve­lőink már számos olyan példára tudlak hivatkozni, melyek számsze­rűleg mutatták ki, hogy mit jelen- tett egy-egy dolgozó parasztnak az, bőgj- boPgatott a kommunistákra és Ideiében, csávázott, nemesített vető­magot vetett el. UsyrmaKkor az idei őszi vetések­nél közvetlenebbül mint előtte bár­mikor megmutatkozott a Szovjet- unió segítsége is. A nálunk járt kárpátukrajnai kolhozparasztok kük döttsége számos, községben figyel­meztetett bennünket a korai vetés előnyeire. Nem volt olyan község, ahol például Sütő Béla elvtárs, a küldöttség egyik vezetője ne mon­dotta volna ej. hogy náluk bizony szeptember végén már zöldéi a búza és no figyelmeztette volna a dol­gozó parasztokat a korai vetés elő­nyeire. Jelentős győzelmet arattunk az őszi vetések határidő előtti befeje­zésével és biztosítottuk jövő évi kenyerünket, biztosítottuk a maga­sabb termés alapját az őszi kalá­szosokból. Az őszi munkának azon­ban még nincs vége. Hátra van még, hogy az őszi kalászosok után a tavaszi kapásokból is biztosítsuk a magasabb termés alapját, azzal, hogy minél hamarabb, jó minőség­ben elvégezzük az őszi mélyszán­tást A J6 in h> ff.Késben vésrzrU őszi mélyszántásnak döntő kihatása van a tavasziak fejlődésére. A 20—25 centi mélyen megszántott talaj az őszi és téli csapadékot elraktározza, az őszi mélyszántás a talajt üre­gessé teszi és ezáltal a nedvességnek egész kis raktárházai keletkeznek, a tél fagya a talajba be tud hatolni és a talajban levő ásványi anyago­kat a növény részére felhasznál­hatóvá teszi. ben Jő! elvégzett őszt mélyszántás­nak. Ezt értették meg a mozsgói dolgozo parasztok, akik a búza­vetés befejezése után azonnal pá­rosversenyre hívták régi verseny­társukat Szigetvárt, vállalva, hogy november 7-ig, a Nagy Októberi Forradalom 33. évfordulójáig mara­déktalanul elvégzik a mélyszántás munkáját. A mozsgói dolgozó parasztok kez­deményezése példamutató megyénk valamennyi községe számára. Nem kétséges, hogy a mozsgóiak felhívá­sa, melyben példájuk követésére szólítják megyénk minden dolgozó parasztját, növidesen követésre ta­lál. Bizonyosak lehetünk benne, hogy megyénk dolgozó parasztsága, miután az őszi vetéseknél meg­mutatta, hogy jó munkával akar harcolni a békéért, az imperialisták fizetett hóhéra, határainkon lesel­kedő Tito-banda aljas tervei ellen — az őszi mélyszántásnál is tanú- jelét adja harcos elszántságának és most már a tanácsok segítségével diadalra viszi újabb ' harci fel­Békebizotíságamk az Országos Békekongresszusra yaló felkészülésükkel támogatják a tanácsok munkáját Döntő jelentős-ég« van ács ldejé- (uJ&tnTifo(Ltf a irtélyszdvitáist Is. „Már szombaton este megfőztük vasárnapi ebédet, hogy végigünnepelhessük a választást" A pécsbúnyatelepi asszonyok határtalan lelkesedéssel adják le szavazatokat a Népfrontra A pécsbányatelepi bányászasszo­nyok is lelkesen készültek nagy ün­nepünkre a tanácsválasztásra. Az MNDSZ gyűlésen elhatározták, hogy úgy mint a multvasárnapi Farion, nagygyűlésre, egységesen vonulnak lel a szavazóhelyiségekhez és egy­ségesen, együttesen adják le szavaza- tukat a Függetlenségi Népfrontra. — De nem is olyan egyszerű fel­vonulás lesz ez — tájékoztat Geren­da Lajosné az MNDSZ ügyvezető elnöke. — Zengeni fog vasárnap az bányatelep az énekszótól. Hogyne örülnének és lelkesed­nének a bányászasszonyok, amikor a tanácsokban helyet kapnak asszony­társaik is, akik •majd résztveszvek az egész megye és város életének intézésében. De nemcsak Gerenda Lajosné ké­szülődik ilyen lelkesen október 22-re, hanem özv. Gyurkó Ferencné elv- társnő is. — A múlt rendszerben még csak annyinak sem tartottak, hogy sza vazaii jogot adjanak, — kezdi me­sélni Gyurkó elvtársnő — pedig négy gyermeknek voltam már akkor az anyja. Ilyenekre, mint én a múlt- rendszerben nem volt szükség a szu vázasnál. Ezért megfosztottak a sza­vazati jogomtól. — Nagyon jól emlékszem kezdi mesélni — és sohasem fogom elfelej­teni azt, ami egyszer velem történt a múltban képviselőválasztáskor. Akkor sem volt szavazati jogom és mentem keresni. Ugyanakkor egy jói- öltözött úriasszony is ott volt, akit szintén véletlenségből elfelejtettek kiírni a szavazati joggal bírók név­sorára. — Hogyan lehet n>, hogy ne­kem nem adtak szavazati jogot — reklamált az úriasszony. Ezer bocsánat — hangzott a válasz — fogalmunk sincs arról, hogy hogyan hagyhatták ki a ,.mél- tóságos” asszony becses nevét — ugráltak fel az asztal mellől « sza­vazat intéző bizottság tagjai, a fő­jegyző úr és a többi virilisták. Cseng­tek a telefonok jobbra-balra és 10 perc múlva a méltóságos asszony neve ott szerepelt elől a szavazati joggal rendelkezők névsorán. — De én hiába kerestem a jogo­mat a felszabadulás napjáig. Egy „bűnöm" volt az, hogy bányász vol­tam, és hirdettem az igazságot. De nagyot fordult azóta a világ kereke — mondja Gyurkó elvtársnő, ahogy rágovdol a vasárnapi nagygyűlésre. — Az én kislányom köszöntötte vasárnap elsőnek Farkas Mihály elvtárs, honvédelmi minisztert, aki magához ölelte és megcsókolta a kicsit. Tudja elvtárs. úgy éreztem abban a pillanatban, hogy én va­gyok a legboldogabb anya a vilá gon. Most láttam újra, hogy minket bányászokat mennyire megbecsül­nek, milyen jövő áll gyermekeink előtt. _ — Bin már • ti•• * fj*rs#njv vagyok és öt gyermeket neveltem fel. de, még nyaralásban sohsem volt -ré­szem. A kislányom nyolc éves és az idén is három belet nyaralt a Bala­tonon, mindenünk megvan, amire szükségünk van, ilyen boldog életem még sohsem volt. De meg is ünnepe­lem a. tanácsválasztúsok napját és az egész családommal együtt a leg­szebb ünneplő ruhában öltözve, mind a Függetlenségi Népfrontra adjuk le szavazatunkat. Még az ün­nepi ebédet is mái szombaton ké­szítem el, hogy vasárnap semmit sem kelljen dolgoznom, mert azon a napon csak ünnepelni akarok, ünnepeim Pártunk ; és dolgozó né­pünk újabb győzelmét a tanácsvá­lasztások megteremtésének napját. Ilyen túláradó lelkesedéssel ké­szülnek a tanácsválasztásokra a pécsbányalelcpi bányász asszonyai;, akik tudják, hogy korra reggel olyan bányászasszonyokra adják szavazatukat,'mint Albrecht Ferenc­né, Nemes Jánosné, Tárnái Józsefné, akik eddigi munkájuklcal bebizonyí­tották, hogy méltók a bányászasszo nyok bizalmára. Ragoncsa János. B éh ob i zo its ága fnk jelentős mérték ben kivették részüket a tanácsválasz­tások győzelemre vitelébőL Feladatuk súlyát már az első napokban lemérték és eredményes felvilágosító munkájuk, kai életet öntöttek a jelszóba: „Ha a Népfrontra szavazol — a békére sza­vazol!“' A békefaarc hatotta át béke- bizottságaink e^iész választási munká­ját és miközben egyre tökéletesítették módszereiket, egyre többet sajátítottak el Párunk népnevelőinek hasznos ta­pasztalataiból — békebizottságaink is jelentősen megerősödtek. feladatuk .felelősségteljes volt, hi­szen a békeharcot szolgálták a válasz­tások előkészítésénél is, de amennyire felelősségteljes volt, olyan mértékben könnyítette meg, feladatuk sikeres végrehajtását dolgozó népünk min- denekfeletti békeakarata, a * dolgozó nép összefogás« a békoharc sikeréért. Máj a tanácsvá! asz tások előkészü­leteinek utolsó napjaiban eredménye­sen kötötte össze nem egy békebizott­ság a tanácsválasztásokat a november eleji országos békekongresszusra való felkészüléssel. Békebizoítság.aink tag­jai, a békeőrök már az elmúlt napok­ban számos helyen felhívták a dolgo­zók figyelmét: a háborús gyújtogatok tervei végrehajtása ellen indított át­fogó békeharc még koránt sem ér vé­get azzal, hogy megválasszuk ta­nácsainkat. Minden egyes, dolgozónak tovább kell fokoznia békeharcát, újabb és újabb eredményeket kell el­érnie, újabb csapást kell mérnie a há­borús gyújtogatok, hazai cinkosaik mesterkedésére és ismételten ki kell fejeznie töretlen, sziklaszilárd béke­akaratát, Ebben a szellemben magya­rázták meg békebizottságaink a no­vember 4—5-én Budapesten megtar­tandó Országos Békekongresszus je­lentőségét. A békeharc további megerősítésének jegyében készülnek fel békebizottsága­ink ». kongresszusi küldöttek megvá­lasztására. Dolgozóink átérzik annak jelentőségét, hogy ki képviseli majd az ö békeakaratát a békekongresszu­son. Ezért kíséri olyan nagy érdeklő­dés a küldöttek mc.givála-sztúsát. c\ küldöttek választásánál igen nagy gon­got fordítanak arra, hogy azokra a dolgozókra jusson választásuk, akik úgy a munkaversenyben, a termelés­ben, a begyűjtésben, a mezőgazdasági munkák végzésében, mint a kékek öl- csön-jeg>y:ésbcn, a tanácsválasztási harcban kiválóan megálltak helyüket, | munkájához. akik valóban a legérdemesebbek arra, hogy mindannyiunk legszentebb ügyét: a béke ügyét képviselhessék a béke, parlamentjében. Ott lesznek a küldöt­tek kozott a kiváló üzemi munkások, sztahanovisták, a szocialista nagyüze­mi gazdálkodás úttörői, az egyen:le* dolgozó parasztok legjobbjai, a noKy az ifjúság nagy számban, dé mar olt lesznek a demokratikus, a néppel együtt érző papok is a béke megvédé­sének országok kongresszusán. Békebizottságainkra a küldött válasz­tások, a békekongresszus . sikeres elő­készítésében, hatalmas feladat hárul. Ezért minden egyes békebizottság ér­tékelje ki a békekölcsön-jegyzés és a tanáesválasztás tapasztalatait. A leg­kiválóbb dolgozókkal, a béke kitúrt élharcosaival frissítsék fel, egészítsék ki soraikat. Fordítsanak különös gon­dot az asszonyokra. Úgy készüljenek lel a békekongresszusra, hogy kifej lenti ó munkájuk minden eddigit felülmúljon, hogy jó munkájuk segítségével egész dolgozo népünk ismételten kifejezze töretlen békeakaratát, megmutassa az ellenség felé szilárd erőnket és a oe- ketábor dolgozói, ha talmas tömeg ei felé új erőre kapott békeakaratunkat. Értessék mejg bekebizottsági tagjaink, bókeőreink valamennyi dolgozóval, hogy a háborús gyújtogatok, a min­denre elszánt Tito-banda gálád provo­kációira ismételten és mind határozot­tabb választ kell adnia mindén egyes dolgozónak. Napról-napra, újabb és újabb eredmények kiharcolásával, az ellenség fokozott leleplezésével növel­ni kell erőnket és még erősebbé kell kovácsolni népünk egységét. ’ Békebizottságaink, békeerőink fokoz­zák tovább a békekarcot, élesszék mind erősebben népünk igaz Itazas-c- retetét. Járjanak el házról-házra, ke­ressenek fel ismételten minden egyes dolgozót. Hívjanak egybe béke-cslckcl. Szervezzenek újabb béke-műszakokat. Járjanak elől fó példával és tegye­nek újabb munkalolajánlosokal, kös­senek újabb versenyeket a hékelton- gresszus tiszteletére. Megyénk valamennyi békebizotlsága gondosan készítse elő az országos bé­kekongresszus sikerét. Érezze vala­mennyi békebizoltság azt a hatalmas felelősséget, amely a békemegvéclé:-é- vel együtt jár. A békekongresszus a való felkészüléssel mutassák meg bi- kebizotíságaink, hogy.milyen nagy se­gítséget nyújtanak majd a ma meg­választandó tanácsok eredményes „Kiszálltunk, szemrevételeztünk" Mint a tengerikígyó keringett egy vízhasználati engedély a maliban a bürokrácia útvesztőjében Még 1932-ben egy pécsi kertész gondolt egyet, elhatározta, hogy kertjét öntözni fogja. Persze ez nem úgy ment, hogy a Pécsi-vízből szép simán megöntözi a veteményt, az öntözéshez vízhasználati engedély­okirat is kellett íratott tehát egy kérvényt a méltóságos alispán úr­hoz, amelyben kérte a méltóságos alispán urat, hogy az öntözést en­gedélyezni kegyeskedjék. A kérvény 1932 márciusában be­érkezett az alispáni hivatalba. Jú­liusban a kultúrmérnöki hivatal, javaslattétel végett megkapta a helyszínrajzzal, műszaki leírással és a mellékletek egész garmadával feb szerelt kérvényt. A kultúrmérnöki hivatal javaslatot tett az alispán úr Öméltóságának a helyszíni szemle ..megejtésére”. Ezután elrendelte az aiispán a helyszíni szemlét. Kiszállt ..szemrevételezni” az al­ispáni hivatal küldötte, a kultúr­mérnöki hivatal megbízottja, vala­mint a kérvényt benyújtó ,,fél” és annak szomszédai. Kertészünk a szemle után arra gondolt, hogy most már csak kijön az engedély is, hiszen mindent lát-’ tak az urak. tudják, hogy öntözéssel mennyire növelhetné terméshoza­mát, nőne adófizetői képessége is. Azonban eljött a tél és az akta is befagyott valahol. Hiszen a hely­színi szemle jegyzőkönyve vissza­került az alispáni hivatalhoz, ahol csatolták a kérvényhez és az egész paksamclát ismét átküldték a kul­túrmérnöki hivatalhoz, hogy az te­gyen javaslatot, „milyen műszaki berendezések (létesítmények, épít­mények) szükségeltetnek ahhoz, hogy a fél által elért vízhasználati engedély kiadhatóvá váljék”. A kul­túrmérnöki hivatal megtette a ja­vaslatot, beterjesztette az alispáni hivatalhoz, amely ■ határozatot ho­zott a létesítmények építéséről, erről értesítette a felet, a járási hatósá- go (főjegyzői), végül a kultúrmér­nöki hivatalt, ezen felül a határozat 15 napi közszemlére való tételét rendeíte el, „mely idő alatt a fel­lebbezések benyújtandók.” A vízre váró kertésznek szeren­cséje volt, nem akadt fellebbező és az akta folytatta a rendes (?!) út­ját. A határidő elteltével a kertész bejelentette a járási hatóság előtt, hogy minden kellék megvan. A já­rási főjegyző átirt a kultúrmérnöki hivatalhoz javaslattétel végzett. A kultúrmérnöki hivatal visszaírt, javasolta a helyszíni szemlét, vala­mint szakembert adott a szemre­vételezéshez. A helyszíni szemle megtörténte után (közben ismét el­múlt egy tél) a járási főjegyző a helyszíni szemle jegyzőkönyvét megküldte az alispánhoz, aki az egész paksamétát, a közben kilónyi- ra meghízott aktatömeget — a hor­thysta bürokrácia nagyobb dicsősé­gére — visszaküldte a kultúrmér­nöki hivatalhoz újabb javaslattétel, végett A kultúrmérnöki hivatal megtette a javaslatot, hogy min­den rendben lévén, az alispán úr Öméltósága adja ki az engedély- okiratot. Az alispáni hivatal pedig a javaslat kézhezvétele után határoza­táról 1935 május 25-én értesítette a ..felet”. Közben azonban egy kis. baj tör­tént. Ugyanis a három év alatt, mig a véghatározat megszületett, kerté­szünknek megszűnt a bérlete. Ezért a határozat kézhezvétele után kérte, hogy az engedélyt egy másik terü­letre írják át. Es ezután az egész kezdődött elölről. Vízhasználati engedélyt Nádas! Károly és Ribics Károly már népi demokráciánkban, 1949 októb-r 25-én kért Nagybalokéuy-dűlöi kert­jük öntözéséhez. Félve, szinte re­ménytelenül adták le kérvényüket, hiszen tudták hogy mennyi pénzbe, utánjárásba, mennyi időbe kerül az, míg egy ilyen engedélyt kiadnak. A dolgozók közigazgatása azonban egyszerűen, könnyen áttekinthetően intézkedett. Kikapcsolódtak a víz- gazdálkodásból a városi és megyei hivatalok, az egész ügyet a Víz­gazdálkodási körzet saját hatás­körében intézi. Ennek köszönhető, hogy Nádasi Károly és Ribics Ká­roly (már nem , íelpk”) a kérvény benyújtásakor már előzetes enge­délyt kaptak a vízhasználatra és a végleges engedélyt 1950 március 1-én kikézbesítették számukra. Azóta a Nádasi. és Ribies-féle föl­deken hatalmas paprikák, vörös, dús'.evü, vitaminnal, teli paradicso­mok malomkeréknyi káposztaféle­ségek és a különböző zöldségfajták tengere nőtt. Gazdagította a terme­lőket, bővebb ellátást nyújtott a fo­gyasztóknak az öntözéses termelés. Gazdagította az egész országot, a dolgozó nép hazáját a bürokrácia­mentes ügykezelés. Es az ügykezelést, a dolgozó nép ügyes-bajos ügyeinek intézését még egyszerűbbé teszik majd a választott tanácsok. Nem bürokraták, úri csirkefogók, hanem a dolgozók leg­jobbjai intézik ügyeinket, veszik maradéktalanul kezükbe a hatalom gyakorlását. Nincs a hatósággal való érintkezés véget nem érő lótás-futás a bürokrácia útvesztőiben és Rákosi eivtárs szavai szerint „dolgozó né­pünk örömmel tapasztalja, hogy a tanácsok munkáját nem is lehet a régi. felszabadulás előtti állami bü­rokráciával egy napon említeni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom