Dunántúli Napló, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-20 / 245. szám

A tanács*választással erősítjük népünk egységét, növelj ük a béketáboc erejét! Villany, artézi kút, kuhúrház, köves járda Mindenre lesz gondja a turonyi tanácsnak Egészen fiatal • ember még, alig harminc éves. Haraszti Antalnak hív­ják. négy hold bérelt földjén dolgo­zik Turonyban. Egyszerű cselédember fia. jómaga ie az volt kis kora óta. Még tízes éves sem volt, amikor ap­ja mellé állt, e dolgozott kora haj­naltól napestig. A múlt ködlovagjai­nak, a „gróf Majláthoknak, Be- nyovszkyaknak. és a többi népnyúzó földbirtokosnak a földjén 6ok keser­ves évet töltött el, mígnem Turony- ba került, feleségével és kislányával. Azóta nagyot fordult a világ H.a- raszti Antal körül. Annyit, hogy szin­te nem is tudja felmérni egyhamar. Most is csak annyit mond: — Pár éve még cseléd voltom és ma.... igen ma tanácstag jelölt va­gyok. A toronyi ^ dolgozók bízlak meg. hogy a tanácsban képviseljem az ügyüket. Alig bárom hete tudta meg, hogy «ilyen fontos posztra állította a tu­ronyi dolgozó nép. Kimondhatatlan örömmel mondta el feleségének és kislányának, a hirt. Aztán az ötlött eszébe: Haraszti Antal, tudod-e, hogy nemcsak örülni kelL, de komoly munka is vár rád, ha megválasztanak. Gondolj csak arra, hogy mennyi tennivaló vár a tanácsra, rád is. A műk napokban Is Mészárosné, egy középpaxaezt felesége kereste fel: — ■'Mondja osak el nekem, hogy mit is fog csinálni az a tanács -— kérdezte Haraszti Antaltól. —; És Haraszti Antal elmondta neki. — A sok feladat közül azt hiszem maga U legfontosabbnak tartja, hogy villanyunk legyen- Szalántán, Bostán és még néhány helyen már szerelik is a lakásokba, azután meg majd mi kerülünk sorra. Már azon is gon­dolkodtam, hogyha villany lesz, ve­szünk egy motort és darálót A sző vetkezetnek van jókora helyisége s oda be lehet szerelni a darálót. — Megszabadulnánk mindannyian attól, hogy a messze lévő darálóba kelljen vinni a gabonát Különösen télen lenne ez jó, amikor a sár miatt nőm is lehet bemenni. Aztán azt hi­szem mondanom sem kell, hogy mi­iyen nehéz vízhez jutni a faluban. A felső felében, a dombon, meg egyál­talán nincs viz. Artézikutat furatunk, de nem úgy, mint a múltban. Tudja maga is, hogy egyszer volt már arról szó', hogy lesz kút. Már itt is volt az állvány, sőt fel is állították, de a kulákok. Kozma Sándor meg a töb­biek, akik a községet vezették, lesza­vazták. Nekik nem volt szükségük rá, mert elestek volna attól, hogy egy évi kútbasználatórt 15 napszá­mot dolgoztassanak le a szegény- parasztokkal. A tanács majd megcsinálja ezt is & dolgozók államának segíts égével. meg a járdát is. Igaz, hogy erre nem sok pénzünk lesz, de majd úgy gaz­dálkodunk a község pénzével, hogy a magunk erejéből megcsinálhassuk. Az utca hátoldalán járdát építünk, s a házak sorában fiatal fákat ültetünk, ami széppé teszi a községet. Meg az­után sár sem lesz akkor. Ezen az úton járnak majd a gyermekeink az iskolába s esténként a szórakozásra vágyó öregek, fiatalok meg a kultiir- házba. Mert. az is lesz. A szövetkezet tulajdonában lévő nagy pajtát az öt­éves terv segítségévei átalakítjuk, meg aztán mi is adunk hozzá a ma­gunk erejéből. Berendezzük színpada dal., sok-sok szép könyvvel. De a két alsó utcaiaknak sem kell majd sár­ban járni, mert az utcát lekövezik s ott is járdát csinálunk. Mór mondtam a gyerekeknek, hogy a kultúrbáz melTó sportoláshoz ja kap nak felszerelést- Csak szedjék össze magukat c téren is és a kaltúrházho: Szervezzenek egy jó kultiítgárdát is. De ezek csak a nagyobbak. Sok-sok min­den van még, ami kijavításra, vagy építésre szorul. Nem mondok mást. mint például a réten lévő kutat. Már évek óta nincs rajt rendes vödör, pedig kellene. Aztán éppen most hallottam, hogy a bikaistálló, nem sok híjján összedől. Arra 3$.fesz gondja a tanács­nak, s a most küldött tenyészkanoknak is építünk ólat. A pásztorházat is ki javítjuk. — De neosak ezzel törődjön majd a tanács —• szól közbe Mészárosné— ha­nem az egyes emberek kívánságával is. — Már gondolkodtam ezen is- Az ju­tott eszembe, hogy esténként előadást szervezünk, ahol elbeszélgetünk, a mű­trágya és a traktor-szánt ás előnyéről. Mindenkinek segítünk majd a baján úgy mint azt Nagy Györggyel tettük máris. Egg nap alatt elintéztük neki, hogg kaphasson öregségi járulékot, u jegyző meg egy évig hitegette, hogg majd ekkor, majd akkor elintézi. A ta­nácsnál ez nem lesz, mert ha a kérés jogos, azt mi azonnal elintézzük. Azt is, ha valaki például iskolába akarja iá- ratni a gyerekét. És én erről majd be­szélek is a szülőkkel, mert most van mód, hogy taníttassák, ha a gyerek eszes, értelmes. így beszélt Haraszti Antal tanácstag- jelölt a jövő feladatairól, amit maga és a tanács meg akar valósítaná. Aztán még azt tette hozzá: ,,Persze ez nem lesz egyhoppra, hanem fokozatosan, ahogy gz erőnkből telik, ahogy a falu népe segíti a tanácsot." Segftjiík minden erőnkkel, mert ez nekünk is jó s a mi ügyünket szolgálja — mondta örömmel Mészárosné­TANULJUNK A NÉPNEVELŐK TAPASZTALATAIBÓL Cßtkhtkie, (öoúükre szavazunk vasárnap^- mondják azok a fiatalok, akik most szavaznak először életükben Horváti! Imrét Szavazásra kész® az egész ország. ’A vasárnapi tanácsivá] ásztisokon tíz És tízezer olyan dolgozó te résztvesz, aki azelőtt egyáltalán nem szavazha­tott volna. Vájjon szavazhatott volna Horváth hare, a pém; Kesztyűgyár fiatal sza­bászsegéde, vagy Hunyadi László má­sodéves orvostanhallgató, a villányi kteparaszt fia, vagy Balogh Júlia, a leánygimnázium negyedik osztályos tanulója? Boldog örömesei készülnék alig húszéves fiataljaink a tanácsválasz­tásra, hogy életük nagy eseményé­ben, állampolgári jogúk és köteles­ségük gyakorlásában résztvegyenck. munkapadjánál ta­láljuk a Kesztyű­gyárban. Ebben «z évfcsn tölt} be huszadik évét. Be­széd közben seon áll meg a keze 'ahogy meghúzza a vékony bőrt és belenyomja a kesztyű-mintát. Csattog az olló a fiatal szabászsegéd kezé­ben, amint a vékony rajzot körül- vágja. — Nagy öröm nekem ez a szava­zás. Több okból ie. Először- azért, mert életem első szavazása. Másod­szor, mert olyan szavazás lesz ez, amilyen még Magyarországon nem volt; tanácsot választunk. A ml je­létjeink is ott vannak a listán. Friedl Antalné párttitkánmi, Papp Ferenc- né, Martinkovics Józsefné, Faubl An. tol né, mind a Kesztyűgyárból. Es ott vannak a mi fiataljaink is a Dísz­ből, a különbőzé szervezetektől. — No, de az én szavazatom többet te akar mondani. Meg akarja kőszön- ni, hógv szabadon, kizsákmányolástól mentesen dolgozhatok, hogy megbe­csülik; a munkámat, hogy a hazám építéséhez én is hozzájárulhatok. De van nekem egy másik nagy örömöm is. Itt van a zsebemben a behívóm, kedden már be is vonulok. A Nép­hadsereg katonája leszek. így a bé­védelmére adott szavazatomat kedden már én magam is megerősí­tem azzal, hogy katonarghát öltök a a védelmére. Kettős boldogság ez: e ősr.ör szavazni és először hato­mmal; menni! Én azt kértem, hogy ? helyre, olyan fegyvernemhez kerüljek, ahol a legnehezebb a szol- ga.at. Szeretem a nehézségeket. Sze- rp'HÜ harcolni ellenük és szeretem le­győzni olcet. Katonának lenni ma nemcsak hazafias kötelesség, hanem ölöm is, Ott állunk a haza megvé­désére, mert a sajátunkat védjük. A gyárunkat, otthonunkat é.-: jövőnket ami az ötéves terv építési, a béke boldog ével, A szábászólló helyett fegyvert veszek a kezembe. És jaj | annak a gazembernek, aki hazámra Künyaöí Lesziö meri emelni a kezét! De így van ez valahogy másodéves orvos- tanhallgatóval is, Ö ugyan még nem megy katonának, de ő is fegyvert fog a kezébe vasárnap: a szavazó- cédulát. Hogy kire és mire szavaz Hunyadi László, azt szavai világítják meg legjobban: — Éppen órája lesz most egyik ta­nácstagjelöltünknek, Lissák profesz- szor elvtársnak. Mi elsősorban őrá, meg Ernst élvtársra, meg a mi je­löltünkre, Zahorcsek Alfonz orvos- tanhallgatóra adjuk szavazatunkat. — Én nem nehéz megmondani, mi­re szavazok vasárnap Tanulhatnék-e én, a villányi kisparaszt gyermeke, ha eddigi eredményeink nem tették volna lehe tővét Tanulhatnának-e a munkás és dolgozó parasztgyerekek, fiúk és lányok egyetemeken, főiskolá­kon? Lehettem volna kitűnő rendű ta­valy? Kapnék-e 325 forintos ösztön­díjat? Eddigi szép eredményeinket akarom biztosítani szavazatommal. — Orvosnak készülök. A falun szeretném tudásomat értékesíteni né­pem javára, aki egyetemre küldőt*. Nem úgy, mint a hajdani körorvo­sok: nem a haszon fog vezetni, ha­nem dolgozó népem szeretete. — De az én szavazatom, mint új, leendő értelmiséginek, fegyver is lesz, Villányban, szüleim házához csak 7—8 kilométer Titoék határa, a azt hiszem ez mindent megmagyaráz. Amikor a békét védem szavazatom­mal, akkor szüleim kis házát és sző­lőjét és az én boldog jövőmet is vé­dem a sokakéval. Ebben az első sza­vazatomban pedig benne lesz egész Halai életem gyűlölete azok ellen, akik rátörnének és megsemmisítené­nek mindent, ami nekünk érték. Mi most tanulunk, nagy lendü­lettel és egész szívvel tanulunk. De már mi. egyetemi hallgatók is ké­szülünk, hogy résztvegyünh a Dunai Vasmű felépítésében. Az ifjúság városa a mi ügyünk is. A Párt öt­éves tervünk legnagyobb alkotását bízta fiataljainkra. A szovjet, cseh szlovák és bolgár ifjútság után most mi is nagy feladatot kaptunk a szo­cializmus építésében. Mi, egyetem; hallgatók is résztveszünlc ebben az országépítő munkában, ahogy ezt a Komszomo; mutatta nekünk. — Erre adom én életem első sza­vazatéit7 j~T“ , a Leőwei Klára !ány­j Bwigi Jilla gimnázium tanulója-------------------------egyetlen az ’iskolá­ban, aki szavaz. — Nagy boldogság számomra, an­nál is inkább, mert én képviselem az iskola összes tanulóit szavazólapom­mal. Sietek is, hogy már reggel, jó korán ottlegyek és szavazzak boldog jővőnkre, a Népfrontra. A mi iskoláink tanulói agitáció- val, hangulatbrigádokkal készülnek a választásokra. Tanács tagjelölt a mi igazgatónk te. így mindjárt, közvet­lenül tudja majd intézni a mi ügye­inket is. Már alig várom a vasárna­pot, október 22-ét, nagy ünnepünket, hogy én Is kiálljak békénkért, tanu­lásunkért, szép, szabad életünkórtl NAGYN.YARÁDON a népnevelők ellátogatnak a másik népnevelő pár dolgozóihoz és ellenőrzik a fel vilá­gosiié munkát. Végh András nép­nevelő ilyen formában elbeszélge­tett Vida Ferencné parasztasszony- nyal, akinél előzőleg Búsa Éva nép­nevelő járt. Vida Ferencné nem látta tisztán az előző népnevelő be­széde után sem, mit is jelent majd a tanácsok megválasztása. Végh András népnevelő elmondotta az esetet a népnevelő értekezleten, almi elhatározták, hogy ilyníormá- bán leellenőrzik egymás munkáját és az eddiginél sokkal nagyobb gonddal végzik felvilágosításukat. A nagynyárádi népnevelők példáján minden egyes népnevelő csoport ki­válóan leellenőrizheti munkáját, emellett igen. sokat tanulnak az el­lenőrzésből is. LIPPÓN Csillag Sándor, Landck József és Tán József népnevelők­nek azt a kérdést vetették fel a dolgozók, hogy a tanácstagok — mivel egyszerű mun kisemberek — hogyan tudják majd nemes, és nagyjelentőségű munkájukat ellátni. A népnevelők elmondották, hogy minden egyes tanácstag-jelölt ed­dig is milyen munkát végzett, mi­lyen mértékben segítette elő a falu dolgozóinak felemelkedését. ,,Vala­mennyi már eddigi munkájával be­bizonyította, hogy alkalmas a meg­bízatásunkra. Eddigi munkájuk és a falu dolgozóinak, elsősorban a Párt- szervezet segítségével biztosan jól oldják majd meg a rájuk váró ha­talmas feladatokat" — válaszolták a felvetett'kérdésre. A lippói népnevelők egyébként igen hasznos< és követendő kezdemé­nyezést indítottak el, mellyel, nagy­ban megkönnyítik, meggyorsítják, a szavazás gyors, zavartalan lefolyá­sát. A választási névjegyzékből ki­írják a körzetükhöz tartozó dolgo­zók nevét, a névjegyzéken levő sor­számát. Amikor felkeresik a dolgo­zókat a népnevelők, mindegyiknek átadják azt a kis cédulát, melyen a választó neve és a névjegyzék sor­száma van. Amikor vasárnap a szavazókörzetüket felkeresik a vá­lasztók, a szavazatszedő bizottság­nak átadják ezt a cédulát, nem kell keresgetni nevét és sorszámát a névsorban. Ezzel meggyorsul a sza­vazás üteme. Népnevelőink így is elősegíthetik, hogy a vasárnapi sza­vazás gyorsan, aJcadály nélkül foly­jon le. SZÁSZVÁRON az egyik népneve­lőtől megkérdezte Tóth János (14): „Ha bélrét akarunk, miért kell az újoncoknak bevonulni?” A nép­nevelő így magyarázta meg: „A bá­nyában is van tűzoltóság. Fejleszt­jük Is tűzoltóságunkat felszereléssel is és új emberekkel is. Mégsem azért vannak, hogy felgyújtsák a tárnákat! Ellenkezőleg. Ha tűz ütne ki. azonnal elfojtsák. Ezért kell fej­lesztenünk hadseregünket is. Ezért kell az újoncoknak is bevenumiok. Nem azért, hogy háborút kezdje­nek, hanem az.ért, hogy hadsere­günk erős legyen, hogy ne mer­jenek megtámadni az imperialistáit, Titoék és ha mégis meg merészel­nék tenni, elfojtsák provokációju­kat, megvédjék hazánkat.” Tóth Já­nos (14) a beszélgetés után elhatá­rozta, hogy ő is kéri, hívják be idő előtt katonának. MAGYARHERTELENDEN Bein Jó­zsef népnevelő felvilágosító munka a közben elmondja azt az esetet, mtly szcmeláttára történt meg a Szov.et- unióban az egyik városi tanácsban: Egy kolhozparaszt bement a tanács­hoz azzal, hogy ő házat akar építeni. A tanácsban a mérnök azonnal m:g- rajzoita a kolhozparaszt elgondolása alapján a megépítendő ház tervét és ugyanakkor kiadta az építési enge­délyt is. — Ennek alapján népszerű­síti a szovjeteket és elmondja, hogy ha e íeiu valamennyi dolgozója teljes erejével támogatja a megválasztandó tanács munkáját, ha mezőgazdasági munkáit jól és időben elvégzi, idővel az ő tanácsúik is ’könnyűszerrel old majd meg hasonló problémákat. DUNASZEKCSÖN AZ ELLEN­SÉG úgy szeretné lejáratni a taná­csok jelentőségét a választások titán, hogy most azt terjeszti: a ta­nácsok majd egyik óráról a másik­ra megoldanak minden kérdést, bármilyen nehéz is legyen az. Nép­nevelőink Rákosi elvtárs cikke alap­ján felismerték az ellenség táma­dását és a cikk alapján leleplezik az ellenség mesterkedését. NAGYDOBSZÁN A NÉPNEVE­LŐK a tanácsokat az ideiglenes megyei tanács munkája alapján népszerűsítik. Elmondják, hogy a község iskolájának javítására be­küldött beadványt a megyei tanács három nap alatt elintézte, és idejé­ben kijavíthatták az iskolát A MOHÁCSI NÉPNEVELŐK a mo- ztelőadásckra várakozó dolgozók kö­zött i- rendszeres felvilágosító mun­kát végeznek). 10—15 percig még az eiőrtdások megkezdése előtt h ismer­tetik a közönséggel a tanácsválasztá­sok jelentőségét. FIGYELJENEK FEL népneve­lőink az ellenség újabb támadási formájára. Mohács-szigeten azt a hirt terjesztették el, hogy vasárnap délelőtt 10 óra után már nem lehet szavazni Népnevelőink leplezzék le az ellenség célzates hazugságai és mondják el, milyen céllal terjesztik ezt a hírt, mondják él, hogy ezzel is gyengíteni akarják a dolgozó nép békeharcát, összefogását. Zene- is éneU&zwat käe&änüU a {dUkkd, idke-sen (ce&őei4&nek' t? Lelkesen készülnek a pallionyaiak nagy ünnepükre, a helyi tanács- választásokra. A termelőcsoportok már napokkal ezelőtt teljesítették vállalásukat, befejezték az őszibúza vetését. Szerdán pedig, hogy az ivánbattyáni csoport is gyorsan vé­gezzen, segítettek huszonkettőn a cukorrépát kiásni, hagy minél előbb elszállíthassák a gyárnak. Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok is végeztek a munkákkal, legtöbbje most a cukorrépa leszállí­tásával foglalkozik. A tanácsválasz- tásokra minden nagyobb munkával rendben lesz a falu, aZ őszi mély­szántást kivéve. A korai vetések már szépen zöl­déinek, a legutóbbi esők nagyon solzat segítettek, a tél beálltáig még szépen megerősödik minden. Győ­zelem ez a maradiság felett, a tervszerű munka dicsőségét hirdetik a szépen Zöldelő táblák. A múltban sokszor karácsonyig is elhúzódott a vetés, ma a tanácsválasztások tisz­teletére földbe került, idejében min­den mag. De. nemcsak a termelés frontján elért jó eredményekkel készülnek a palkonyaiak nagy ünnepünket még szebbé tenni, hanem a kis úttörők, a DISZ és MNDSZ kultúr csoport­jai is kiveszik részüket az ünnepi műsorból. Legszebb azonban a műkedvelő zenészek ötletes. meglepetésnek szánt kezdeményezése. Szerdán este a járási, tanácstag jelöltek ablaka alatt megszólalt a cigányzene, pattogó indulók, és lelkes mozgalmi dalok csendültek fel a hangszereken, öllyüs Sándor termelőcsoporttag, járási tanácstagjelölt, Mirkó Ferenc, alti szintén csoporttag és a járási tanácsba van jelölve és Fodor Fe renc, akit póttagnak jelölt a Nép­front a járási tanácsba, bizony meglepődtek, amikor zeneszóval kö­szöntötte őket a nép szeretete, meg­becsülése. A hattagú zenekar mel­lett lelkesen énekeltek még vagy húszán, akik a zenészek kezdemé­nyezéséhez csatlakoztak és emelték, a jó hangulatot. Ahány ház, annyi a szokás, mond­ja egy régi közmondás. Valóban így van ez most is, amikor az egész országban, a legkisebb falvakban is lelkesen készülnek a helyi tanácsok magválasztására. Ax egyili faluban a dolgozók fel­díszítették jelöltjeik házát, a másik­ban kitették a helyi tanácsok je­löltjeinek arcképét. A palkonyaiak ennél is többet tettek a tanács­tagok népszerűsítése érdekében. Csütörtökön, pénteken és szomba­ton este is sorba járják a helyi jelölteket, mindegyik kap egy-egy nótát az „egy jelölt — egy nóta” műsorból. Szerdán este csupa lelke­sedés volt a falu, most már azon­ban nemcsak a zenészek ünnepelik nótaszóval a Népfront jelöltjeit, ha­nem a kis úttörők is csatlakoztak, hogy csengő, ezüstös gyermekházig- jukon agy-két nótát adjanak a je­lölteknek. A kis úttörők ezenkívül még szá­mos száj) jelenettel, három- négy énekszámmal, é$ két szavalattal ké­szülnek a nagy ünnepre. Vidám nó­tákat tanulnak az iskolában min­dennap, pattog az- ének, vidáman száll a gyermektorkokból a dal,... „Még nincs a harcnak vége, Mun­kán épül most a béke. Győz Rá­kosival népünk, mert védi fegyve­rünk a Párt!”... Ragyog a sze­mük, mosolyognak. Büszkék arra, hogy az ünnepi hangulatot az út­törő pajtások is emelhetik kultúr- munkájukkal. Mlrísó Jóska verset szaval Som.- lyó Györgytől „A tavácsvál osztá­sokra” címűt. Mosolyogva, mutatja a verset, szőke fejét lehajtja, egy kicsit szégyenlősen, de ígéri, hogy kemény hangon mondja el, lássák a ndgyok”, hogy egy kis úttörő is tudja már, mit jelent a tanács- választás, mit jelent a gyerekeknek is a helyi tanács. Lelkesen készül az egész falu, mert nagy ünnep lesz a. vasárnapi tanácsválasztás. A népnevelők is komoly agitációs munkával világo­sítják fel a dolgozó parasztságot. Különösen jól dolgoznak Nagy Já­nos Czirkus Kelemenné és Modro- vics János. A palkonyaiak példáját követni kell. Minden kis község, ahol. van zenészcsoport, vegyen példát a pat­kányai zenészektől, akik forró lel­kesedéssel adtak szerenádot a nép­front jelöltjeinek, ezzel is bizo­nyítva azt. hogy a jelöllek valóban a legkedveltebb emberek. Amikor pedig a szavazást lezárják Palkó- nyán. a lepecsétel urnái zeneszóval kísérik be a gyűjtőhelyre, ezzel is emelve a nép ünnepi győzelmét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom