Dunántúli Napló, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)
1950-09-24 / 223. szám
ff A PL j s ■ SS6 KEERERBER 91 „Oltjanők képniseljenck /lennüiiket, mini Jllatahames röammjn£> Magyarsarlós, 19J4 jünins | Sietve kapkodta macára a ruhát. A székre rakta a szoknyát, az ingblúzt, amiben az előbb még dolgozott és tisztát veit* elő. Megigazította a fején a „kapicát“, aztán már indult is. Há- nyadszorra teszi már meg ezt az utat, maga sem tudná megmondani. Dt nem is szeret rágondoini és most is szívesebben eldolgozna egész nap, minthogy felöltözzön és átmenjen Nagykozárba. Keserves uta-k ezek mindig. Odafelé menet legtöbbször az előző út jár az eszében és nem egyszer volt már úgy, hogy vissza akart fordulni. Aztán a kicsire gondolt, a két öregre... és folytatta az útját Miattuk. Miattuk kell, hogy megkapja, a segélyt. Hisz jár neki. Épp úgy jár neki, mint Babies Mariánnénak, vagy Gyurák Györgynének. Akik kapják. iHedig, azok aztán igazán nincsenek rászorulva. Mind a .kettőnek fölül van 30 holdon a födje. Vagy talán épp ezért? Matakovic* Tamásnénak, a 3 holdas magyarsarlód délszláv dolgozó ,paraszt feleségének abban a* időben nem sok fogalma volt még arról, hogy mi az, hogy osztály, meg osztálypolitika. A kizsákmányolásról se sokat tudott. Inkább csak érezte, «mikor Birjánban, * Böröcx Irtván nagygazdánál (abban az időben még nem mondták, hogy kulik) arai lak. A részelésnél másodszor is meg akarta rövidíteni őket minden évben. Így aztán aoK homályosan sejtette, hogy < másik kettő azért kapja • segélyt, mert azokhoz tartoznak, akiknek „becsületük ran“. A 80 hold tolám. Hogy azokoÖ mindegy, hogy parasztok, hogy délszlávok, azoknak vsa becsületük bem» * jegyző«égen ta. Most is ess jár a fejében, ahogy megy Kozina, • kanyargó» úton. Aztán a férjére gondol. Régen nem írt, csak nem történt valami baja. A fronton nem lehet soha sem tudni. Pedig 6 is hogy bíztatta a legutolsó levelében : utána, ha kctl men jen el egész a főszolgabíróig, jár a badisegély neki k. 'A' V*y*« ** az «sztzírtál ÜK Valami Írást nézegetett, amikor csendesen, bátortalanul kopogtak az ajtón. Másodszor is kopogtak. Harmadszor is. Inkáid) valami morgás félét hallatott, amit lehetett igennek Is venni, de másnak ísl. A jegyző úrról azt beszélték, hogy nem bírja, nézni a keskeny, vörös azegéssel díszített fekete bársony rabét, vagy a kapicát, meg az eplétrákot, amiben a délszláv férfiak, meg asszonyok járnak. Most is csak fe&néxeít, márt* vörös tett. Ismerte már ezt az asszonyt. Minden héten jött «ürgétni * badisegélyt. (Hogy nem maradikat tőle nyugodtan a* ember.) — (M3* akart Magának nem jár. Bem megmondtam már, hogy nem jár. Kimébet. Majd akkor jöjjön, ha hivaMatriwda Témámé anélkül nteci A bogy r.kárcsak egy szót is szólhatott voirm. Lassú léptekkel ment az. Ótoo. lehoTgasztott fejjel, A szeméből lassan szivárog a köny. Kocsi hajtott fi meftettos ésare se vette. Sárguló búzatáblák közt vezetett az útja, nem tóttá. Vidám derűs kék ég terült szét JnJette, de ö csak a lába elé nézett Meggyötört, megszégyenített elnyomott délszláv dolgozó parasztasszony ment «* úton. ügy meggőrnyedt, mint. ha az 6 villát nyomná mindaz a sok bal Mégy««, nyomorúság, ásni nap, nap • délszláv dolgozó paraszté érte. | Otram 1950 lamias szavak Dusán Pavkrvics száján. De ahogy kiejt minden nevet, ahogy kiejt minden szót, nzon érzik a végtelen, izzó gyűlölet. Az elnyomók Iránt, akiket Tito, mint képviselőket a jugoszláv parasztok nyakára ültet M.gwsarlós. 1950 szeptember Matakovics Tamásné délszláv dolgozó parasztasszonyt tanácstagnak jelölték. Azt, akit kidobott a nagykozári jegyző. Akkor, amikor Titoék kuláko- kat, nagybirtokosokat, voR gyárosokat, ügyvédeket ültettek képviselőnek a jugoszláv nép nyakára. Matakovics Tárnámét tanácstagnak jelölték. Azért, mert becsületes, dolgos asszony. Aki szántott tavasszal meg ősszel, aki aratott, ha aranysárga lett a búza. Matakovics Tamásáét biztosan megválasztják a magyarsarlósiak. Azok, akiket ugyanúgy dobtak ki annakidején a jegyzői irodából, mint a tanácstag- jelöltjüket, azok, akik nem akarják, hogy gyárosok, knlákok. ügyvédek parancsolgassanak nekik. Hanem, akik azt akarják, hogy olyanok vezessék őket, mint amilyenek ók snjátmagok. Mint Matakovics Tamásné. Békés József Öllefnsp és tmértekezlet a Szikra Nyomdában Ketten olvassák a „Szocialista Jugo- «riáviáért* című újságot. Külföldön Jelenik meg, igazi kommunisták írják ~~ ezzel hozta Peró a városból. Na meg azzal, hogy úgy vigyázzanak rá, mint « •remük fényére. Sokan vannak ■»ág, akik el akarják olvasni és ha kedves az életük, akkor meg ne tudja ac TJDB. JA Ttto-Rankoofct fasiszta bandának g célja, hogy a küszöbön átló „vá- knzt&sokon* becsempéssze a •nemzet- Pfffflfsbe a mat fasiszta Cestapo-rend- ■*z teffneakciósabb képviselőit“ olvassa halkan Dusán Pavlovics.-Semmiféle tiloista választási propa. fmndo nem tudja eltitkolni, hopp a fffolafo jelöltek naggresze régi polili- kntokból aolt nagybirtokosokból, nép- ■ffdzó kalákákból és ügyvédekből te- / össze." folytatja tovább. Azttm még halkabbra fogja a hangját. Alig hallja a másik a neveket. Joszip Ritsr... elnöke volt annak a bíróságnak, mely Mariborban a kommunisták felett kimondta a halálos ítéletet, ... Vladimir llibnikar, .. aki a háború alatt elárulta a jugoszláv népet és együtt működött a németekkel, Joszip Vidmar... volt gyáros ,.. dr Vasza Csubrálovics... kuiák ... L Halkan, szinte súgva’ jönnek ki Tervértekezletet és ötletnapot rendezett a Szikra Nyomda pártszervezete és vállalatvezetősége. A beérkező 19 ötlet közül kilencet talált a zsűri jutalmazásra allkafmas- nak, egyet újításnak nyilvánított. így a többi között Puska Ilon* ötletét a benzintaikarékosságTa vonatkozóan, Páhok. István gépmester javaslatát, aki egy régen használaton kivül álló gép megjavítását tűzte ki célul, mety- lyel 15—20 százalék megtakarítás érhető ck Borsi Károly hulladfíkpapír- osztályozási tervét, Sámik József ötletét, amellyel a rotációs-papírhengerek kezelését egy csigasorral könnyítené meg, Fiedler Aladár értékes javaslatát a könyvkötészeti vágókés élettartamának meghosszabbítására, ami napi 1—2 munkaóra megtakarítást jelent egy személynek. Valenta Antal a rotációs papírhulladék meg. mentésiére és egy használaton kívül helyezett vonalzógép beállítására Irányuló ötletét, Szikszai Gyuláné egészségügyi javaslatát jutalmazta a bírálóbizottság. Szecsődi József peptrktve- zető készülékét újításnak nyilvánították. Ű] alapokra fektetik a sajtóterjesztést Befejeződött a postás-lapkézbesítők első átképző tanfolyama PfearO n megy« fatvrdbdl kút hflt-*» vH% dőlgozdtnsk » két tol ezelőtt poétáé kézbesítők költöztek a csertői postás üdülőbe, hogy ott kéthetes tanfolyamon vegyenek részt, megismerkedjenek & marxizmus alapjaival, a bolsevik sajté jelentőségével, óe terjesztésével finely a közeljövőben a postásoknak közvetlen feladata lesz. Az első postás-kézbesítő tanfolyamon 100 poétái dolgozó vett részt, akiknek 98 százaléka jó eredmény-- nyel végezte ei a tanfolyamot. Pénteken tartották meg a vizsgát, ahol beszámoltak az iskolavez-et őségnek arról, hogyan sajátították el jövendő feladatukat, a eaj tót erjesztést. % Ez a tanfolyam csak kezdete volt annak a jelentős változásnak, amely a közeljövőben bekövetkezik a sajtó- terjesztés vonalán. Népi demokráciánk e téren is átveszi a Szovjetunió tapasztalatait, ahol a sajtó terjesztésének, szervezésének gyökerében más <t formája, A Szovjetunióban nincsenek „hivatásos" lapterjesztők, és lapszervezők, mert ezt a munkát a postai alkalmazottak végzik. A szovjet példát már töb,b nópidemokrati- kus állam is átvette. így I/engyelor- szág is, ahol a post ásk óz b as ít ők egyben lapterjesztők is, és úgy tekintik őket, mint akik a kultúra hordozói a váróéban és faluban. De nemcsak a kézbesítést végzik a postá- sokf ők látják el az előfizetési díjak beszedését is. A lapterjesztés és lapkézbesítés szovjet példára való átszervezése Lengyelországban azt jelentette, hogy 5 hónap alatt több, mint 7 millió példánnyal több lapot kézbesítettek és adtak el a postások, mint a sajtóterjesztés átszervezése előtt ! A movJet példa tapasztalatai mutattak utat Lengyel ország,ban to ahhoz, hogyan kell és lehet a sajtót minden eddiginél szélesebb körben eljuttatni és hozzáférhetővé tenni a dolgozó tömegek számára. A lengyel példa is bizonyítja, hogy a szovjet tapasztalatok átültetése hatalmas eredményeket hoz. A szovjet példát használjuk fel mi is, amikor a közlekedési és postaügyi minisztérium rendezésében megindult a postások kiképzése a eajtóterjesztésre. Ugyanis megszűnik az úgynevezett „rikkanesolás“ és azok a postások, akik lap kézbesítést végeznek,, egy- időben árulják is a nem előfizetők számára^ az újságot. A tereken továbbra is megmaradnak az újságárusító pavillonok, de a jövőben ott is postai alkalmazottak végzik az árusítást A csertői postás üdülőben lezajlott első kéthetes tanfolyam megvilágította a hallgatók előtt, hogy milyen fontos és rhüyen megtisztelő feladat vár rájuk, amikor munkájuk egyik része lesz a Párt, és a tömeg- szervek sajtójának terjesztése, szervezése. A megye összes vidékeiről összejött hallgatóság lelkesen sajátította el az új feladatok megismeréséhez szükséges tananyagot és a tanultak alapján, megismerték a szocialista újságírás és terjesztés ország-- építő feladatait. Megismerkedtek Lenin' ős Sztálin aclvtárs iránymutatásával, azzal, hogy A mimkaverseMy fasset Alekszandr Csoddh, a kronen oholml f&flsfoDŐ XomHhStMS&fr díjas helyettes művezetője, „A kiváló minőség" mozgalmának bet*. deméayezője munka közben. étolgwúlnafc o kút ttugfltinéjü vezetője, hogyan rakta 1« alapjait a bolsevik eajtónak, hogyan (szervezték és írták és milyen Jelentőséget tulajdonítottak neki. Ki el emez túl; Lenin elvtársnak a megállapítását: „A sajtó nemcsak kollektív propagand- * ista, hanem koHektír agitátor és szervező is." Megtanulták a tanfolyam hallgatói, hogif mügén hatalmas jelentősége van a kommunista sajtó terjesztésének, amoly döntően hozzásegíti népünket » az előtte álló feladatok megoldására. í A most lezajlott első tanfolyamot kö vetni fogja a többi, amelyeken ki képzést nyer valamennyi postát kéz- ? besítő. Rövidesen ők fogják kézbe-' sítenf és terjeszteni a lapokat ée ennek eredménye rövidesen megmutatkozik majd nálunk is úgy, mint a többi' népi demokratikus országban. ■Jó munkájuk eredményeként rövidesen itt te hasonló arányban emelkedik » »ajtó példányszáma, mert bevonni a sajtó olyan helyeken te, ahova eddig közlekedési és egyéb nehézségek miatt nem jutott el. A Burját-Mongol Autonom Tanácsköztársaság Sztálin kolhozt nak tagja, Ilja Kalasnyikov traktorista óragrafikon alapján dolgozik. 9.5 hektáros norma mellett 11—12 hektárt művel meg napolta. Kalasnyikov kötelezte magát arra is, hogy minden tfe wylyii egy napon át Imegtakarított üzemanyaggal dolgozik. Képűnkön l Kalasnyikov látható szántás közben. Súrhan állók lexikáim. Van ndnáhmk szép számmal kiebrvdatt gyárig azgattó, pletyka partid; ban megőszÜU „grófné’", városba* szivárgott Indák, tétlenségbe küldött népnyúzó csendőr, legénység nélküli Horthy-tiszt, bolt nélküli nagykereskedő, fold nélküli földbirtokos, slb. meg a többi, alak régóta a levegőből — részben Amerika Hangja napi injekcióiból, részben félretett ezreseikből 'és bankbetétjükből élnek. Ezek az álcázok eddig rémhírterjesztésen és álkozóddson kivid más munkát nem végeztek, de mostanában bizony fizikai munkára kényszerűnek. Sötét lelkűk vitte őket erre, mert ez a fizikai munka a sorb (mállás. Ha egy ilyen ,.jobb társaság* összcgyüKlz valahol és már mindén lehető rémhírrel tapasztalatcserét követtek el és átadták munkamódszereiket, mély unalom ül os úri társaság fejére. Ilyenkor mindig akad valaki, aki indítványt' terjeszt, elő: „Menjünk el valahová, lehelőőleg egy főútvonalra és álljunk sort valamiért.’“ Az indítványból határozat lesz és az egész társaság levonul sort állni. így azután joggal mod,hatják az üzemekben, hogy mindig ugyanazok állnak sort napközben, — amikor ők dolgoznak, Tekintve, hogy a sorállók így nagyban egy típushoz tartoznak, egész könnyű dolga volt egy megyénkben zoológusnak (álattan-tadósnak) amikor költségei és fáradságot, nem kímélve maga is sorbaállt, hogy ezen az áron megismerhesse a notórius sorállókat. Kutatásainak eredményéi most adta ki gyűjteményes kiadásban, melyből az alábbiakban közlünk egy pár szemelvényt. Csendőrőrmester (gazembertúsz bugrichisz). Rendkívül szeret kardlapozni és puskatussal gyerekfejeket szétloccsantani, de h<t erre nincs módja, akkor elél felidézésből vagy bércsalásból is. A sortállásnál az a szokása, hogy már messziről jajgatni kezd és mint megtört, beteg ember közeledik. „Kedves jó emberek, én fiaim, leányaim, szeretett nagy testvérek, dehogy 'állnék én sort, ha kolerds lábaimat nem ecetben kellene áztatni, de most ideáitok mégha itt lehelem is ki szegény párámat.“ Erre többnyire, megsajnálják, soron kívül beengedik és ő mások lábán át lassan becsoszog az üzletbe, honnál ruganyos léptekkel távozik és rohan a következő sorhoz,' ahol már tncssziröl jajgatni kezd... 1 ' , , Idősebb „grófné“ (satrafa nyafoga). Életében még nem, tette hidegvízbe a kezét, legfeljebb csak a „cse. lédéit* pofozta. Most is háztartási áCkdmaasoWjdrodí ás szobalányával áll sort, de most ravasz ke*ősből „nagyságos asszonynak* szólítja őket. Ilyesfeiekép: ^Nagyságos asszony igyekezzen gyorsan befelé, ne lógja itl az időt és nekem délre meglegyen az ebéd, meri tudja jól, hogy nem bírom a pontatlanságot!“ A sorban állandóan kölniéi és legyezi magát, időnként felsóhajt és káromkodik, mint egy kocsis, mert viselkedni azt tudGyártalanltott gyáros (vérszopó dirigózus*}L törülközik, krákog, szuszog, köp, hörög, de azért hősiesen kitart a posztján és állja a sort. Ha néha még azt is tudja,. hogy mit osztanak, alilíor kissé nyűgöd- labban marad, kevésbé szuszog és ilgénkor beszédet kedvében van. „Hej, amikor még én- is bejártam a . gyárba, okkor milyen jó kis jegyreMszer- volt, de legalább most bennünket dolgozókat engednének előre. Elvtársak, engedjetek be én nem érek rá itt várni!“ A huták (szabotórum zsizsikendytz). Kocsija ott áll a másik utcában, ponyvával leiakarva, vamJkenne minden, ami csak belefér, még a düznóknalfóAs jut vagy iíz kiló szép. fehér kenyér. „Jlizony ^sajiiálalos 'dolog ez a sorbanáUás — mondja —. Nem-isAoí-nék én sort. ha szegény beteg feleségem nem feküdne itt bent a kórházban, de közben a vonatom is itt hagy, er».. gedjenefi be jó népek, ha meglátogatnak majd engem Billyökhdzdn; tudom isten, hogy megvendégelem magúkat, bár szegény, magamhoz való paraszt vagyok.* így sorolja tovább a híres zoológus a. sorbandRé állatfajták ismertetőidéit, majd a közös tulajdonsága- kát határozza meg, melyek után biztoson felismerhetők. Mindenfajta nyelven, susogva, félhangosan, raccsoUm és dadogva egyaránt szidjál; a rendszert és siránkoznunk a vásárlási nehézségek miatt, amit éppen ők támasztanak. Elmondja ebben a részben, hogy többnyin szép, tágas lakásokban laknak, ftítmis bejelentőlapokkal veszik körül magukat és — mint a hörcsögfajtőM — általában pofazercskójukon kívül kamarájukat i* alaposan megtömik mindenféle élelmiszerrel és ruházati cikkel. Végül is így fejezi be figyelemreméltó ta. nulmányát: „Ez az állatfaj végeredményben kihalásra van ítélve, éppen ezért érdemesebb lehne alaposan — rendőrségi szakér lök bevonásával — tanulmányozni őket, múltjukat, jelenüket és az an a érdemeseket az \igycsz- ség épületében ketrecbe zárni, megölés végett.“
