Dunántúli Napló, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)
1950-09-13 / 213. szám
DUNÁNTÚLI VILÁG PROLETÁRJÁT EGYESÜLJETEKl NAPLÓ A MAI SZÁMBANt A pécsi fntóhá* dolgozói tadják, hogy az őszi csúcsforgalom sikeres lebonyolítása is a béke megvédését szolgálja (5. o.) — Ellenség a ' szárász! termelőcsoportban (5. o.) — A Bőrgyár boxos műhelyének népnevelői versenyre hívták ki a többi üzemrészt a tervkölcsön sorsolás és a tanácsválasztás agitációjában (3. o.) I AZ MD p bárány; \MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA § VII. ÉVFOLYAM, 213. SZÁM ARA 50 FILLÉR SZERDA, SZEPTEMBER 13 Győzött a darabbér a bányában (K. J.) „A bányászatban, tehát abban az iparágban, amelyben a munka kétségtelenül a legnehezebb s mely népgazdaságunk szempontjából is egyike a legfontosabbnak, az átlagórabér alacsonyabb, mint a ruházati iparban. A bányászok a bérszínvonal tekintetében sorrendben a nyoCcadik helyre kerültek, amit egyáltalán nem lehet normálisnak mondani." Gerő Ernő elvtárs ezeket a szavakat a Központi Vezetőség május 31-i ülésén mondotta. Joggal figyeltek fel rá az ország, így a pécsi és mecseki szénmedence bányászai is, A bányászok sok elrettentő példát tudnak mesélni a régi bérezés hátrány túrói. Ennél nem érvényesült a magasabb szakmai képzettség előnye. Nem tudták a bányászok kiszámítani keresetüket, mindig csak a hónap végén értesültek arról, hogy alakul havi keresetük. Nem vette tekintetbe az ezelőtti bérezés a mellékmunkát, amivel pedig nem egy esetben hosszú órákat töltöttek el a bányászok. Különbséget tett a segédvájár és vájár fizetése között, holott mindkettő egy és ugyanazt a munkát végezte. A rossz bérezés mellett a bányászok nem törekedtek magasabb szakmai képzettségre és ez gátja volt a termelékenység emelkedésének, Egyszóval: nem érvényesült az a szocialista elv, hogy mindenki végzett munkája szerint részesedik. Joggal várták tehát őrömmel a bányászok a Központi Vezetőség határozata után az új bérezést, a darabbért. A darabbér bevezetésére két hónappal ezelőtt került sor a MESZHART és a MASZ bányákon. A két hónap elteltével nyugodtan el lehet mondani, hogy a bányászok abból a hátrányos helyzetből, amiben voltak, kikerültek. A darabbér bevezetésével döntő változás következett be. Lényegesen felemelkedett a bányászok fizetése. Tömegével lehetne sorolni a becsületes munkával kiérdemelt magasabb keresetet. Csak pár példát. A MESZHART bányaüzemeinél dolgozó Kovács József (25) vájár 1.811 forintot, Varga Gyula (5) vájár 1.677 forintot, Bartalovics János csillés 1.330 forintot keresett a múlt hónapban. Vagy nézzük a MÁSZ bányákat. Bien József vájár 60.52 forintot, Álrám József vájár 47.78 forintot, Szabadi Gábor csillés 32.69 forintot keresett egy-egy műszakra. Ezek a számok pörölycsapásként verték szét az ellenség agitá- cióját, amely a darabbér bevezetése előtt azt hangoztatta: „Még a hideg vizet sem fogjátok megkeres- ni". Az öntudatos bányászok, a dolgozók többsége azonban szikla- szilárdan hitt a Pártban és az első pillanattól hirdette, hogy amit a Párt javasol, az helyes- Es ®z bekövetkezett most is: a darabbe- rezés jelentős életszínvonal emelkedést hozott bányászainknak, akiket új eredményekre sarkal a szocialista bérezés lendítő ereje. Sok jelentős változás történt^ J- bányában a napi munka elvégzésé nél. A darabbérezéssel már megfi aetik a bányászoknak a „mellékmunkát“, a munkafolyamatok legapróbb részét is. Megszűnt a vájár és a segédvájár közötti bérkülönb fiég, megszűnt teljesen annak lehe tősége, hogy a lazsálok a becsületesen dolgozó társaik munkájából éljenek meg. A bányászok elégedettek a darabbérezéssel ,amit bizonyítanak Márfai Ferenc segédvájár szavai is, aki több mint 38 forintos műszakonként! keresetet ért el András-aknán: ..Tudtam, hogy így lesz, mert a Párt még soha nem csapolt be bennünket''. A darabbér bevezetése nem ment minden zökkenő nélkül. Akadozott az első időkben a munkaátadás és átvétel, a munkaerő elosztása, a bérezésben alaptalan eltolódások voltak. Ezeken a hiányosságokon már nagyrészt túlvannak a MESZHART ás MÁSZ aknákon. A bányászok többsége már megtanulta helyesen átadni elvégzett munkáját, az aknászok és helyetteseik megtanulták azt átvenni. Nemcsak a bányászoktól, hanem a műszaki értelmiségiektől is jobb munkát követel a darabbérezés Szükségessé teszi a munkaerő jobb elosztását, a műszakok, a csille- ellátás jobb megszervezését. Minden zavar, minden szervezetlenség azonnal megmutatkozik a munkahelyen dolgozó bányász napi teljesítményében és keresetében. A műszaki értelmiség többsége jól oldja meg megnövekedett feladatát, de előfordulnak még — elsősorban a munkaerőelosztásban — hibák, amelyeket nagyobb figyelemmel, jobb szervezéssel ki kell küszöbölni. Amikor a darabbérezés nagy előnyeiről beszélünk, lemérjük a két hónap alatt elért fejlődést, fel kell vetnünk a még fennálló hiányosságokat és az ellenség munkáját is. Ellenségeink, a jobboldali szociáldemokraták most elsősorban a munkafegyelem lazításával támad- H nak. A műszakmulasztások ellen keményen felvették az öntudatos bányászok a harcot, mert látják, hogy az igazolatlan műszakmulasztás és az ezzel járó vájár, csillés, stb. változás saját munkájuk, keresetük hátrányára van, de látják azt is, hogy az igazolatlanul mulasztók megkárosítják az országot, hátráltatják ötéves tervünket, az ellenségnek használnak. Ezért okozzák harcukat a munkafegye- em megszilárdításáért. A vasasi Petőfi-aknán társadalmi bíróságot alakítottak a legjobb bányászokból és ők mondanak ítéletet a visszaeső mulasztók felett. A va- sasiak példáját követve rövidesen az összes MESZHART-aknán megalakulnak a társadalmi bíróságok, amelyek nagy segítséget jelentenek a munkafegyelem megszilárdításában. Nem lehet elmenni szónélkül amellett sem, hogy az elővájási csapatok nagyrésze, mint például Ferenc-aknán Műllerék kivételével valamennyi, felhagyott a jól bevált melegcsákány-váltással és visszacsúszott oda, ahonnan júniusban elindult. Ez Pécs Vl-on, Mecsekszabolcson és Vasason egyaránt megtalálható. A munka fegyelem meglazulásának ez a for mája jelentősen kihat az egyes vá járok, csillések termelésére és keresetére, kihat az egész akna teljesítményére, az ötéves terv teljesí tésére. A darabbérezés feltárta az egyes helyeken előforduló munkásfeleslegeket. Meg kell említsük a fejtési csillések helyzetét, akik igen sokszor indokolatlanul dolgoznak négyen egy csapatnál. Ennek hátránya az, hogy négyen végzik két csillés munkáját és négyen keresik meg két csillés bérét. Ha a csapat folyamatosan szállítana és nem 9 órakor vagy még később kezdené termelését, ha a munkaidő 85 százalékát t^’-melé-re fordítaná, ez kiküszöbölhető lenne. Ezek a hiányosságok nem ho- málvosítják ?l a darabbérezés előnyeit, nem csorbítanak sikerén de arra késztetnek minden bányászt és műszaki értelmiséget, hogv közös erővel javítsák ki azokat. A darabbér, a szocialista bérezési elv érvényesítése tehát jelentősen felemelte a bányászok élet- színvonalát és előbbre viszi ötéves tervünk győzelmét. r Újabb vízierőművek és öntözőm és vek építését rendelték el a Szovjetunióban Turkménia hatalmas sivatagai termőfölddé változnak Az Ipari üzemek vízzel való ellátásának, főleg gyapottermesztésre szolgáló új földek öntözésének, a legelők vízellátásának és az állat- tenyésztés takarmány-bázisa további fejlesztésének céljaira a Kaspi-tenger menti síkság déli vidékein, Nyugat-Turkméniában, az Amu Dar ja alsó folyásán és a Kara Kum sivatag nyugati részén, az ipar és mezőgazdaság ellátását szolgáló vizáénergia előállítására, a Szovjetunió minisztertanácsa elrendelte: 1. * turkméniaf Amu Darja Kraszneredszkj főcsatorna megépítését 1100 kilométer hosszúságban. A csatorna az Amu Darja mellett felt vő Tahia-Tas-ból indul ki, a Kara Kum pusztán keresztül halad az Uzbei régi medre mentén a Kaspi-tenger menti alföld, Nyu- gat-Turkménia vízszegény vidékeire. A turkménlai főcsatorna építésével egyidejűleg gátat kell építeni az Ama Darja folyón Tahía-Tasnál. A főcsatornán két gátat kell felépíteni nagy víztárolóval. Három vizierőművet kell felépíteni százezer kilowatt összkapacitássaf: ezek közül egyet a Tahia-tasi gátnál és kettőt a turkmén főcsatorna gátjain. Nagy vízlevezető öntöző és elárasztó csatornákat keli építeni öszesen 1200 kilométer hosszúságban. amelyek a turkmén főcsatornából és a Tahia-tasi gáttól indulnak ki — a Kaspi-tenger menti alföld nyu- gatturkméniai déli vidékeinek és az Amu-Darja alsó folyásának földjei öntözésére. Nagy csővezetéket kell építeni összesen ezer kilométer hosszúságban, amely a turkmén főcsatornából indul ki. A csővezeték az ipari üzemeket és a lakótelepeket látja el vízzel. Az Amu Darjából a turkmén főcsatornába özönlő víz mennyisége másodpercenként háromszázötvenezernégyszázezer köbméter. Ezt a meny- nyiséget hatszázezer köbméterig lehet emelni másodpercenként, anélkül, hogy a viz beleömlene a Kaspi-tengerbe. 2. A Tahia-tasi gáttól kiinduló turkmén főcsatorna felhasználása alapján meg kell valósítani: a) egymilliőhárotnszázezer hektár kiterjedésű új iöld öntözését és mezőgazdasági művelés alá vételét, főleg a gyapottermesztés céljára, ebből ötszázezer hektárt a Kaspi- tenger menti alföld nyugatturkmé- niai déli vidékein, háromszázezer hektárt az Amu-Darja deltája vidékén és ötszázezer hektárt a Kara- Kalpak Autonom Köztársaságban és a Turkmén Szövetséges Köztársaság északi vidékein. b) A Kara'Kum sivatag hétmillió hektár kiterjedésű legelőjének vízzel való ellátását a turkmén főcsatorna befolyási övezetében. c) Az ipari üzemek, a vasúti szállítás ivó és ipari célokra szolgáló vizzel való teljes ellátását, valamint Nyugat-Turkménia lakótelepeinek vízellátását és öntözését. d) Védő- és homokmegkőtő erdőket kell telepíteni a turkmén főcsatorna, a vízlevezető és öntözőcsatorna mentén, az újonnan öntözött földek határán, az ipari üzemek és a lakótelepek körül, összesen körülbelül ötszázezer hektár kiterjedésben. 3. A turkmén főcsatorna megépítésének előkészítő munkálataihoz 1951-ben kell hozzálátni és 1957' ben be kell iejezni a gát megépítését. A vizierőművet az Ámu- Darja folyón Tahia-Tasnál, meg kell építeni a turkmén főcsatornát minden felszerelésével, a vízlevezető, elárasztó és öntöző csatornákkal együtt. 4. Minden tervezési és kutató munkálatot, amely a turkmén főcsatorna, az Amu-darjai gát, a vízierőművek, az öntöző, vizelárasz- tó és levezető csatornák és szivaty- tyútelep építésével kapcsolatos, a Gidroprojakt (Zsuk elvtárs) végzi. Az építés megvalósítására „Szre- dazgidrosztroj” néven építő szervezetet kell alakítani. Az építkezés vezetője Sz. K. Ka- lizsnyuk, főmérnöke V. Sz. Je- risztova elvtárs. A rendelet befejező része ezután a Szovjetunió különböző minisztériumainak feladatait sorolja fel a rendelet végrehajtásával kapcsolatban. A koreai néphadsereg csapatai súlyos csapásokat mérve az ellenségre, minden arcvonalon előnyomulnak A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság népi hadseregének főparancsnoksága hétfőn esfe közölte, hogy a népi hadseregnek azok az egységei, melyek felszabadították Gunjit (Guni), Korent (Koréi), Tapudont. (Tafudo) és Tegutól (Taikiu) északra elfoglaltak más fontos ellenséges védelmi állásokat, folytatják támadásukat. A Tapudontól (Tafudo) délre lévő szakaszon az amerikai csapatok, köztük egy gépesített hadosztály, abban az igyekezetükben, hogy akadályozzák a népi hadsereg egységeinek támadását, elkeseredett ellenállást fejtenek ki. A népi hadsereg ebben az irányban támadó egységei, megtörve az ellenség ellenállását és emberben. valamint hadfelszerelésben nagy veszteségeket okozva az ellenségnek, folytatják előnyomulásukat déli irányban — e harcokban a népi hadsereg egységei sok ellenséges katonát és tisztet semmisítettek meg és ejtettek foglyul, ezen- kívül három harckocsit, 8 löveget, köztük négy rakétalöveget, úgyszintén sok egyéb hadianyagot és lőszert zsákmányoltak. A népi hadsereg egységei a déli partvidék mentén súlyos csapást mérvo az ellenségre, amely szilárd védeiriű állásokból ellentámadást indított, mindenütt előrenyomulnak. Szeptember 7-én a keleti partvidéken a népi hadsereg légvédelmi egységei lelőttek egy amerikai vadászgépet. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság népi hadseregének főparancsnoksága közli szeptember 12-én reggel, hogy a népi had^reg egységei valamennyi fronton az|ellenség kemény ellenállását leküzdve folytatták határozott támadásaikat. A keleti partvidéken Tegutói (Taikiu) északra és északnyugatra és Joncson (Ejszena) körzetében az amerikai és liszinman-féle csapatok igyekeznek ellenállást kifejteni a népi hadsereg egységeinek támadásával szemben. A népi hadseregnek a Nakton (Ra- kuto-Ko) folyó keleti partján tevékenykedő egységei az ellenség konok ellenállását megtörve, sokhelyen beékelődtek az ellenség védelmi vonalába és folytatják tárna dúsaikat. A koreai csapatkfildés ellen foglalt állást a fülöpszigeti szakszervezeti szövetség A Fülöp-szigetek szakszervezeS szö- veségének ülésén egyhangúlag elítélték a Quirino-korm'ánynak azt a határozatát, amely szerint fülöpszigeti csapatokat küldenek Koreába az amerikai agresszió támogatására. A küldőitek határozata' fogadtak ef, melyben követelik a konszern-alakítás megtiltását, törvényt a minimális bérek biztosítására, az árellenőrzés szigorú megvalósítását és a ti'k'osrend- őrség feloszlatását. Fejszólítjíflt az összes fülöpszigeti szakszer vfize1«!, hogy még szilárdabban harcoljon a reakció ellen és a szabadságjogok biztosításáért. „Küldjétek Qulrinot és Romuiot Koreába”, „Munkát a Fülöp-szigetek két és félmilliónyi munkanélkülijének” — ezek voltak a kongresszus jelmondatai. Csütörtökön délután lesz az ötéves tervkölcsönkötvények nyereményeinek első ünnepélyes sorsolása 1950 szeptember 14-én, csütörtökön délután 4 órakor ünnepélyesen megkezdik az ötéves tervkölcsön nyereményeinek első sorsolását. Az ünnepélyes megnyitón jelen lesznek a szakszervezetek a tömegszervezetek és a budapesti üzemek legkiválóbb dolgozóinak küldöttségei, valamint az ország összes megyéjéből Budapestre érkezett dolgozó parasztok küldöttsége. Az ünnepség a Himnusszal kezdő, dik, Horváth Ferenc szavalata után Neményi István, a sorsolási bizottság elnöke mond megnyitó szavakat, majd Olt Károly pénzügyminiszter mond beszédet. Ezután a sorsolási bizottság elnöke ismertette a nyeremények kisorsolásának módját. Ezzel a megnyitó ünnepség véget ér é* kezdetét veszi a sorsolás. A Pécsi Dohánygyár első, a Bőrgyár és a Szigetvári Cipőgyár második az üzemek közötti versenyben Bőripar: Első helyezett az Újpesti Bőrgyár, második helyezett a Pécsi Bőrgyár, amely jelenleg az élüzem cím birtokában van. A gyár dolgozói második negyedévi tervüket 133 °/o-ra teljesítették, az egy munkaórára eső termelési értéket 290/»-kaI növelték. Cipőipar: Első helyezett az élüzem címet nyert Tisza Cipőgyár, . második helyezett a Szigetvári Cipőgyár. Tervteljesitése 117.57», tervszerűsége 100%os, az egy órára eső termelési érték állandó emelkedést mutat. Harmadik helyzeti a szombathelyi cipőipari NV. Dohányipar: Első helyezett a Pécsi Dohánygyár, amely tervét lOOVt-ra, önköltségcsökkentési előirányzatát pedig 102.2°/o-ra teljesítette, második helyezett a Sátoraljaújhelyi Dohánygyár, harmadik helyezett a Szegedi Dohánygyár, . ‘
